2020.03.28. 14:34 Módosítva: 2020.03.29. 08:09

Az elmúlt évek kétségtelenül legnagyobb slágere az új autók piacán a hobbiterepjáró és a crossover. Persze korábban is gyártottak ilyen modelleket, így hát a használtpiacon is gigantikus a kínálat. Ebben segítünk most eligazodni.

Nem kérdés, az elmúlt néhány évben a crossoverek és hobbiterepjárók felé fordultak az újautó-vásárlók. Megosztó jelenségről van szó, hiszen az egyik oldal szerint kóros növekedést tapasztalunk, ami ráadásul teljes egészében szembemegy mindazzal, amerre az autóiparnak valójában tartania kellene. A másik oldal imádja a magas üléspozíciót, az utasokat tankszerűen körülölelő kasznit, a robusztus felépítést.

Bár az arányokat, a népszerűséget tekintve talán most jár csúcsra a folyamat, el kell ismerni, hogy az efféle típusok sokkal régebb óta vannak jelen a kínálatban. Olyannyira, hogy akár kétmillió forint alatt is annyiféle modellt dob fel a kereső, hogy szédelegve kattintgatunk. Vannak abszolút csak a divatra építők, vannak olyanok, amelyek marginális terepképességekkel bírnak, míg mások azért már jobban boldogulnak az aszfalton kívül is, mint egy sima személykocsi. Akad olyan is, amelyet alvázas felépítése miatt vontatásra használnak szívesen. Mi most a kétmillió alatti ársávban leggyakrabban előforduló SUV-okat és crossovereket szedtük össze.

Toyota RAV4 (2000-2006)

Ebben az ársávban a legnagyobb példányszámban a Toyota RAV4-et találjuk, méghozzá az ezredforduló utáni második generációt. Ahogyan a legtöbb hasonló SUV, ez sem létraalvázra épül, hanem önhordó a karosszériája. Nagyon tartós konstrukció, sok a kilométer-milliomos példány. A kínálat java összkerekes.

rav4

Ahogyan más korabeli Toyotáknál, úgy a RAV4-nél is problémás lehet az 1,8 literes VVT-i benzinmotor. A 2005 júliusa előtt gyártott példányokra a hibás dugattyú- és gyűrűméretezés miatt jellemző volt a megnövekedett olajfogyasztás. Ezt sokszor csak motorcserével lehetett orvosolni, igaz ezt az esetek jelentős részében meg is tették. Maga a probléma azért mondható számunkra kevésbé relevánsnak, mert az 1,8-as benzines nem túl gyakori idehaza, csak a rövid változatba szerelték, fronthajtással.

A kétliteres benzines és a kétezres dízel egyaránt tartós. Utóbbi közös nyomócsöves, amelynél ugyanazokra a tényezőkre kell odafigyelni, mint bármely más modern dízelnél: kettős tömegű lendkerék, befecskendező rendszer, turbófeltöltő. A második generációs RAV4-be még nem került a 2,2 literes D-CAT motor, amelynek több konstrukciós hibája is ismert. Ha annak járnánk utána, milyen kártörténet tartozik a kiszemelt autóhoz, azt nemcsak RAV4 esetében tehetjük meg ezen a linken.

Hyundai Tucson (2004-2009)

Példányszámban a RAV4-től lefelé haladva a második leggyakoribb sokak kedvenc autóipari nyelvtörője a Tucson. Az első generáció a kortárs Elantra alapjaira épül, ebből következik, hogy szintén nem létraalvázas. Vegyesen találunk belőle első- és összkerekest. Futóműve rossz úton is elég komfortos tud maradni.

Aranyhomok és magyar ugar. A Tucson a bakhátas dűlőutak királya
Aranyhomok és magyar ugar. A Tucson a bakhátas dűlőutak királya

Alapmotorja kétliteres benzines volt, amely ugyan megbízható, de elég lomha, ugyanakkor kajálni is tud. Ritkább a 2,7-es V6. Ilyen autóhoz célszerűbb a dízelt választani, a kétliteres CRDI-ből van is bőven a kínálatban. Egy szívó benzineshez képest persze a turbódízelben több a hibalehetőség, de nem horror hozzá az alkatrész, a kettős tömegű lendkerék például teli  áron is 160 ezer körül van. Kimondottan gyakori típushibáról nem számolnak be a tulajdonosok, de megemlítik elvétve az elektromos gázpedál, illetve a komputer elromlását.

A koreaiak ebben az időszakban azért még nem találták el maradéktalanul az európai ízlést, ez a Tucsonnak inkább a belterén látszik, de külsőre is kábé egy generációnyit van lemaradva egy Toyotához képest.

Nissan Qashqai (2006-2013)

A kompakt crossover-szegmens egyik megteremtőjének szokás tekinteni a Qashqait. Első- és összkerékhajtással is gyártották. Kifejezetten jó eredményt ért el az EuroNCAP töréstesztjén, ötcsillagos teljesítményt nyújtott.

Jó nagyot terpeszt, elég kényelmes, és rövidebb, mint egy kompakt ferdehátú
Jó nagyot terpeszt, elég kényelmes, és rövidebb, mint egy kompakt ferdehátú

Ha magamnak akarnék Qashqait venni, minden bizonnyal inkább benzinmotorosat keresnék. 1,6-os és 2,0-s is van belőle, persze utóbbi jóval ritkább. A dízelek jó része 1,5-ös dCi. Ezek is sokat elmennek, de üzemanyag-ellátórendszerük érzékeny. Sok rossz tapasztalat vezethető vissza a túlzottan optimista olajcsere-periódusra, valamint a Delphi-féle befecskendező rendszerre. Előbbit idővel módosították, utóbbit leváltották. A Renault-nál és a Nissannál is sok-sok évig futott ez a motor, ez idő alatt rengeteget finomítottak rajta.

Sokan panaszkodnak a zörgő beltérre, a nem túl tartós műanyagokra. Emellett egy-egy elektromos ablak halála sem ritka. A futóműalkatrészek nem viselik túl jól a hazai állapotokat, így a lengéscsillapítók, toronycsapágyak, lengőkarok is időről időre cserére szorulnak. Rozsda szempontjából alaposan érdemes megnézni.

Land Rover Freelander (1997-2006)

Szintén elég gyakori típus a Freelander, noha alig feleannyit kínálnak belőle, mint mondjuk a RAV4-ből. A Land Rover talán első olyan modellje, amely nem ízig-vérig terepjárónak, hanem SUV-nak készült. Nem kifejezetten jól sikerült konstrukcióról van szó, sok a panasz rá, ez pedig az árakra is hatással van.

Hobbiterepjárón nem ciki a műanyagbetét
Hobbiterepjárón nem ciki a műanyagbetét

A benzinesek többsége 1,8-as négyhengeres, amely előszeretettel lesz hengerfejes, olykor vannak hűtési nyűgjei. Emellett kicsit hangos, kicsit szomjas, nem a műfaj legkifinomultabbja. Elvétve akad V6-os is. A dízelek közül a 2.0 di jelűekben a Rover saját dízelmotorja van, míg a TD4-esekbe a BMW M47-es motorcsaládjának négyhengeresei kerültek. A BMW-motoroknak ebből az időszakból ismert az örvénycsappantyú-problémájuk.

Általánosságban még különféle elektronikai problémákkal számolhatunk, vannak, akik minden héten más-más kellemetlen tünetet tapasztalnak. A viszkokuplungos összkerékhajtást nem érdemes komoly, szélsőséges helyzetben nyúzni, abba könnyen belehal.

Nissan X-Trail (2000-2007)

Biztosabb választásnak tűnik a kis Landyhez képest a Nissan X-Trail. A japán gyártó FF-S platformjára épül, ugyanarra, amelyre az Almera és a Primera is, ebből aztán ki is lehet találni, hogy személyautó-alapú, nem pedig létraalvázas.

DSC 6742

Műszakilag problémamentesebb választásnak mondható a benzines, noha ritkább is, és ebben az ársávban lényegében csak kétliterest találunk, amúgy 2,5-össel is készült. Főleg az 1,8-asokra, de a kétezresekre is jellemző, hogy a kicsi olajkör miatt leragadhatnak a gyűrűk. Emellett kétféle 2,2-es dízellel fellelhető. A régebbi ezek közül a 114 lovas Di-jelű, még japán Nissan-motor. Ennek leginkább üzemanyagrendszerével adódhatnak drága bajok, azon belül is a nagynyomású szivattyú és a befecskendezőfejek hibái. Az újabb, 136 lóerős már a Renault-féle dCi, nem túl jó hírű. Bonyolult és problémás a vezérlése, vannak gondok a turbóval, az EGR-rel, a befecskendezőkkel, és beteges az elektromos rendszer.

Egyébként a motorok specifikus gondjaitól eltekintve az X-Traillel nincs sok baj. Futóműve komfortos, puha, kormányzása nem valami közvetlen. Egész jó hasmagassággal és terepszögekkel rendelkezik, így földutakon, lazább terepen sem kell túlzottan félteni.

BMW X3 (2003-2010)

Sokak szerint igazi hazárdjáték ennyi idős prémiumautóba tenni a spórolt pénzünket. A fenti X-Trailekhez képest az elmúlt nyolc évben jóval nagyobbat zuhant az első generációs BMW X3 használtpiaci ára.

DSC 9071

Az E83-as belső kódjelű X3-asok egész sokféle motorral készültek. A benzinesek ritkábban fordulnak most elő, ami van, az vagy a kétliteres, négyhengeres alapmotor, esetleg a legkisebb, 2,5-ös sorhatos. Ezeknek az étvágyára érdemes felkészülni. Dízelek közül a 150 lovas M47-esnél az örvénycsappantyú-probléma lehet ismerős, míg az N47-es család tagjai (a hazai használt-kínálatban ritka 18d és a 177 lovas 20d) vezérlésük, lánccsörgésük és -szakadásuk miatt kerültek be a húsz kerülendő motor közé.

Német források szerint gyakori a hátsó rugók törése, gyakran fáradnak el a lengéscsillapítók is. Lehetnek apró elektronikai gondjai mondjuk a központi zárakkal, ülésfűtéssel. A napfénytető sínszerkezete is vonhat maga után zsíros javítási számlát. Egyébként tartós autóról van szó, amelynek beltere is jól viseli a használatot, ezért aztán simán elhiszünk róla a valósnál alacsonyabb futásteljesítményt. Bizonyos alkatrészek zsebbenyúlósak lehetnek.

Hyundai Santa Fe (2000-2006)

A Hyundai első SUV-ja volt a Santa Fe az ezredforduló környékén. Tágas utasteret kínál, ám 4,5 méteres hosszával, 1,85 méteres szélességével külső méretei nem túlzottan nagyok. Mivel még korábbi modell, mint a Tucson, érvényes külső-belső formatervére ugyanaz a megállapítás: nem a legfrissebb európai divatot követi. Ezzel együtt persze teljesen élhető.

auto/HYUNDAI/SANTA FE 2001-/XLARGE/01fs

Benzinesek közül a 2,4-es négyhengeresek gyakoribbak, a 2,7 literes V6-osból elvétve akad. Ezekkel sok baj nem szokott lenni. A kétliteres dízel sem problémás, de annál tisztában kell lenni a modern dízelek sajátosságaival, mint az üzemanyagrendszer vagy éppen a turbó (a leggyengébb, 113 lovason fix, az erősebbeken változó geometriás).

Komoly, gyakran előforduló típushibákról nem tudni a Santa Fével kapcsolatban.

Kia Sportage (2004-2010)

Bár elsősorban a Hyundai Tucsonnal közös alapokon – az Elantra platformján – nyugvó második generációs Kia Sportage-ről lesz most szó, érdemes megemlíteni, hogy az 1993-tól 2002-ig gyártott előd még klasszikus, létraalvázas terepjáró volt, tehát aki célgépet keres, inkább arra nézelődjön.

Bucka mögül néz Ki a Sportage
Bucka mögül néz Ki a Sportage

Most azonban vissza a kettes Sportage-hez. Ebből már nem olyan nagy a dízelek fölénye a használtpiacon, egész sok kétliteres benzinest is találunk idehaza. Tartós, jó motorok, de azzal azért számolni kell, hogy szomjasak is tudnak lenni. Dízelből a korai – és gyengébb – CRDI-k egyszerűbbek, hiszen azokban még nem volt részecskeszűrő, turbófeltöltőjük is fix geometriájú. Igaz, ez a fajta ritkább. Ugyanakkor az erősebbek sem problémásak.

Hasonlóan a már említett dél-koreai SUV-okhoz, a motoron kívül sem számít hibahalmaznak a Sportage, negatív tapasztalatokról, véleményekről nem nagyon hallani.

Mitsubishi Outlander (2001-2006)

Az egyik legvagányabb, leginkább jövőbe mutató formaterve alighanem az egész válogatásból a Mitsubishi Outlandernek van. Na, nem belülről, mert ott eléggé disszonáns. A SUV-ot a kortárs Lancerrel közös alapokra építette a japán gyártó. Sőt, a keretünkbe már az utód számos példánya is beleférhet.

420A3251

Az első generációs Outlanderből kizárólag benzines készült, méghozzá kétliteres vagy 2,4-es szívó, mindkettővel vehető az autó. Az igazi ínyencség a 2,0 literes turbós, de abból kétmillió alatt jelenleg egyetlen darabot kínálnak. A második generációban a benzinesek mellett megjelentek a 2,0-s és 2,2-es DI-D-k. A kisebbik valójában a Volkswagen-féle, zajos és nem igazán jó hírű PD TDI-t jelöli, a nagyobbik PSA-termék.

A benzinmotorok egy ekkora böhömben (kiviteltől függően 1,5 tonna körüli/fölötti tömeg) nem csoda, ha szomjasak. A sima kétliteres is tíz körül kajál, a 2,4-es még többet, a turbós lenyeli a 12-13-at átlagosan, akkor is, ha nem kenjük neki gátlástalanul. Amúgy a motor- és váltóolaj csereperiódusainak betartásával nagyon tartós szerkezet tud lenni egy Outlander.

Honda CR-V (2001-2006)

Ez a második generációs Honda CR-V árkategóriája. Az elődnél már kevésbé tűnik célszerszámnak, kiveszett belőle az integrált kempingasztal is, ám még nem annyira személyautós a megjelenése, mint a harmadik szériának. Egyik vonzereje a ledöntött hátsó ülések mellett mérve közel egy köbméteres raktér lehet.

honda-crv 2002 Apvidus-auto 151020124737 8

Aki második szériás CR-V-t keres, nem fog elszédülni a motorpaletta elemezgetésekor, ugyanis összesen kétfélével gyártották. A használtautó-keresőkben a kétliteres, 150 lovas benzinesből valamivel kevesebb van, míg a 2,2-es, 140 lóerős i-CTDI dízelekből több. Utóbbinak egészen meggyőző, 340 newtonméternyi csúcsnyomatéka van.

A benzines elég iszákos, a dízelnél viszont elő-előfordul megnövekedett olajfogyasztás, illetve turbóhiba. Nem ritka a klímakompresszor halála, és többen is panaszkodnak zörgő műanyagokra a beltérben.

Chevrolet Captiva (2006-2011)

A General Motors Theta platformjára épülő Chevrolet Captiva közeli rokona például az Opel Antarának. Az alapkivitelek elsőkerék-hajtásúak voltak, de felszereltségtől függően összkerekes kivitelben is meg lehetett venni. Hétüléses is van belőle.

06070020

A benzineseket kár lenne spórolósnak nevezni, hiszen a kisebbik is 2,4 literes, de szeretik a tulajdonosok a hazai piacon ritkább 3,2-es V6-ost is. A Gerhard Plattner-emlékserleget mondjuk a kétliteres, VM Motori-féle dízellel sem fogjuk elnyerni, az is lenyel 9-10 litert százon. A 2,2-es dízelt csak a fészlift utániakban leljük, de nem kétmillió alatt.

Amúgy kívül-belül pofás SUV-ról beszélhetünk, de a fenntartása még akkor sem ígérkezik olcsónak, ha drámai meghibásodásokról nem számolnak be a tulajdonosok. Sokan egyébként azért hajlamosak tartani tőle, mert a Chevrolet már kivonult az európai piacról, így nem tudják, mire számítsanak, ha javítani kell. Alkatrészellátása 2025-ig biztosított, és persze az utángyártókról se feledkezzünk meg, a szervizhálózat pedig megmaradt, hiszen többnyire opelesek is a korábbi Chevy-műhelyek.

Subaru Forester (2002-2008)

Érdekes evolúción ment keresztül az évek során a Forester. Kezdetben közelebb állt egy Impreza-alapú emelt kombihoz, de aztán visszavonhatatlanul és letagadhatatlanul SUV lett belőle. Kétmillió forintért éppen ennek az átalakulásnak a határán táncolunk, hiszen vegyes a kép: második és harmadik generációs példányokat is vehetünk.

auto/SUBARU/FORESTER 2002-/XLARGE/01fs

Kezdjük az idősebbel. Itt nem nagyon volt kérdés, kizárólag benzinmotorral és összkerékhajtással árulták. A szívók a szakemberek szerint nagyon tartósak, szinte agyonüthetetlenek, de a turbós változatokat is leginkább az elhanyagolás, az előírt karbantartások elmulasztása öli meg, nem pedig konstrukciós hibák. Bónusz az arra fogékonyaknak: a bokszermotor zseniális hangja.

Még mindig bakancs a Forester, de kicsit simább
Még mindig bakancs a Forester, de kicsit simább

Az utódnál már nem ennyire tiszta a képlet. Ott ugyanis bejött egy új változó, a dízelmotor. Maradtak a bokszer felépítésnél, az üzemanyag-ellátórendszer pedig common rail, de nem lett belőle sikersztori. 2010-ig jellemző volt rájuk az injektorok meghibásodása, a túlzott koromképződés, sok pedig közülük egyszerűen besült. Az alkatrész sem olcsó hozzájuk. A 2010 utáni Euro 5-ösök már jobbak.

Suzuki Grand Vitara (2005-2015)

A Suzuki annak idején úgy fogalmazott a Grand Vitarával kapcsolatban, hogy beépített létravázas konstrukciót alkalmaztak. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a kaszni megerősítésével, merevítésekkel próbálták strapabíróbbá tenni az autót. Természetesen merev tengely, laprugók vagy éppen hagyományos kapcsolható összkerékhajtás sincs. Van viszont időtálló, jó megjelenés.

DSC05533

A kétmillió forint alatti kínálat nagyjából harmada benzines, többnyire egyhatos, elvétve akad kétliteres is. Ezekkel sok probléma nincs, megbízható darabok, ahogy egy japán szívómotortól elvárható. Az 1,9-es DDiS dízel viszont nem saját, hanem a Renault-tól érkezett. Gond lehet a turbóval, turbócsővel, részecskeszűrővel, de a váltó is tud kellemetlenségeket okozni, csapágyhiba nem ritka. Az üzemanyagrendszer is nyűgös néha.

A Grand Vitara eleve nem egy terepgép, de az alsó műanyag elemek akkor is rendszeresen leszakadnak, ha nem forszírozzuk nagyon. A multikormány kezelőgombjai is szeretnek csütörtököt mondani.

Volvo XC90 (2002-2014)

Jó nagy batár a svédek SUV-ja, az XC90. Akár hétüléses kivitelben is elérhető volt, és használtan is kifoghatunk belőle ilyet. Felső-középkategóriás kocsiról van szó, ennek megfelelően fenntartása sem filléres.

A0D2921

Hogy prémiumtermékről van szó, azt már a motorkínálatra tekintve is sejthetjük. Négyhengeres egyáltalán nincs belőle, az alapot a 2,5 literes turbós jelentette 210 lóerővel, emellett 2,9-es biturbót is találunk T6 jelöléssel. A két nagyobb (3,2 V6 és 4,4 V8) ebben az ársávban nem bukkan fel, de általánosságban is ritkák a benzinesek. A 163 lóerős, 2,4-es öthengeres dízel nagyon finom darab, az egyik legjobb Volvo-motornak nevezhetjük. 185 lovas D5-ösből is van választék.

Bár a Volvók esetében sokszor emlegetjük, hogy a beltér csúnyán pusztul, az XC90-es valahogy mégis nagyon sokáig egyben marad. A műanyagok, fabetétek 400 ezer kilométer körül is szépek tudnak lenni, de a bőrökön, kárpitokon meglátszik a kor és a használat, különösen akkor, ha nem is ápolgatják nagy gonddal.

Opel Antara (2006-2010)

Ahogy már a testvérmodellnél említettük: az Opel Antara közös alapokra épül a Chevy Captivával. A kétmilliós árba jellemzően a 2010-es fészlift előtti példányok férnek bele.

Ez is Antara (?), az is Antara
Ez is Antara (?), az is Antara

A gépészete megegyezik a Captiváéval, így szintén 2,4-es négyhengeres és 3,2-es V6-os benzinessel vehetjük meg. Jobban mondva vehetnénk, ha lennének ilyenek a kínálatban. De nincsenek, ahogyan a 2,2-es dízelt sem mérik még ennyi pénzért. Az egyetlen lehetőségünk, ha kétmilla alatt akarunk Antarát, hogy megelégszünk a 2,0 CDTI-vel. Abból viszont majdhogynem kizárólag az erősebb, 150 lóerős verziót kapjuk, típusjelzésében piros TI-vel. A 126 lovas ritkán fordul elő.

Nem hallani gyakori meghibásodásokról, bár a motorvezérlő elektronika olykor meg tudja tréfálni az embert. Gondolni kell persze a részecskeszűrőre és a kettős tömegű lendkerékre, ezek cseréje élettartamuk végén komoly költséget jelent. Műszakilag nincs sok eltérés a Captivához képest, viszont a karosszériaelemek nem csereszabatosak, az Antara amúgy rövidebb is, így nem is készült belőle hétüléses.

Honda HR-V (1998-2006)

A Honda kompakt SUV-ja, a HR-V annak idején a Logo alapjaira épült. Különlegessége a De Dion rendszerű hátsó futómű. Egyébként három- és ötajtós kasznival is gyártották, az első évjáratokból akár már 600 ezer forint körül is kaphatunk.

auto/HONDA/HR-V 1999-/XLARGE/01s

Motorból kizárólag 1,6 literes benzines került a HR-V-kbe, annak azonban van két verziója. A gyengébbik 105 lóerőt tud, az erősebb pedig VTEC változó szelepvezérléssel 125-öt. Váltóból ötgangos kézit vagy CVT-t választhatunk, de azért az utóbbival szerelt kivitel nem túl gyakori. Van első- és összkerekes is, a négykerékhajtású modellekbe a Honda Real Time 4WD fantázianevű rendszere került, amely akkor hajtja meg a hátsó kerekeket, ha az elsők kipörögnek. Nem kifejezetten terepre való, inkább közúton ad nagyobb biztonságot.

A megbízhatóságra nincs sok panasz, van viszont a menetdinamikára: főleg autópályán tűnik kevésnek, de egyébként sem egy rakéta. Egyes példányoknál előfordul megnövekedett olajfogyasztás. Az ablakemelők sem mindig örök életűek. Elég cifrán tud már rajta rügyezni a rozsda is.

Dacia Duster (2010-2018)

A Renault-Nissan fennhatóság alá tartozó román gyártó még csak nemrég váltotta le a Dacia Duster első generációját. Egész pofás, jó megjelenésű autó volt, talán az első olyan Dacia, amelyről ez elmondható. Emellett tágas, viszonylag strapabíró, ugyanakkor meglehetősen puritán. A SUV-műfajon belül a jobb terepképességűek közé tartozik. Kétmillió forint alatt elég kevés akad még belőle, jellemzően tíz darab körüli a választék.

DSC08635

Ezek között kisebb arányban az 1,6-os benzinesek vannak. A maguk 105 lóerejével nem túl fürgék, de legalább elég lomhák. Ehhez azért hozzá lehet szokni, egy Dustertől úgysem azt várjuk el, hogy versenyautó legyen. Gyakoribb, ráadásul menettulajdonságok szempontjából sokkal jobb választás, és karakterében is jobban illik az autóhoz az 1,5-ös dCi dízel. Ezzel azonban az elnyújtott olajcsere-periódus, valamint a gyenge minőségű kenőanyagok miatt akadtak problémák. A befecskendező-rendszer már a tartósabb Continental, nem pedig a kényesebb, Delphi-féle. Megfelelő karbantartással tehát sokat elmegy ez a dízel.

A Duster történetében volt példa néhány visszahívásra, előfordult ilyen a hátsó rugók, a vezetőoldali légzsák, valamint a duda miatt. Konstrukcióhibás a világításkapcsoló, elromolhat a kormányszervó vagy a kormánymű, ilyenkor gyenge rásegítést vagy remegést tapasztalhatunk. Az első futóműben gyakran kiverődhetnek a gömbcsuklók, ez terepen hatványozottan igaz. Típusbetegség a gyújtáskapcsoló, és gyorsan pusztul a vezetőülés is.

Egyébként a Duster a kétmillió alatt megvehető egyik legfiatalabb SUV, de azért azt szem előtt kell tartani, hogy ennyi pénzért nem a kínálat tetejéről válogathatunk.

Skoda Yeti (2009-2015)

A Dusterhez hasonló gyakorisággal fordul elő ebben az árban a Skoda Yeti, és évjáratban is közel vannak egymáshoz. Ebből aztán az is következik, hogy Yetiből sem a leginkább patika állapotúakat mérik ennyiért. Formaterve egyébként jól eltalált, az autó egyszerre kompakt, és tűnik mégis robusztusnak. A rendőrség is használ ilyeneket.

yeti 05

A kétmillió alatti Yetik közt kevés a benzines, ami van, az is a kisebb, 1,2-es TSI turbómotorral szerelt. Sem ezek, sem az 1,4-esek nem ajánlhatók teljesen nyugodt szívvel az ismert kokszosodás miatt, és a láncos vezérléssel is akadtak kellemetlen, költséges gondok – főként pont az 1,2-esnél. A 2012 utániakat már szélesebb lánccal szerelték, azok jobban bírják a strapát. Még biztosabb tipp a 2014 utáni szíjas, de abból ennyiért nem kapunk.

Dízelből a kereső most éppen csak kétliteres common raileket, vagyis 2,0 CR TDI-ket dob fel, ez készült 110 és 140 lóerős teljesítménnyel is. Tartós, jó motor, de vehető az 1,6-os is, ha az bukkan fel. Ugyanakkor költséges lehet a javítása az üzemanyagrendszernek, a turbónak, van bennük kettős tömegű lendkerék, és részecskeszűrővel szerelték őket. Mindennek tetejébe ez pont a csalós TDI-k korszaka.

Gond még esetleg a DSG-váltóval lehet, a hatsebességes duplakuplungosnál előfordult olykor rángatás, de ezt gyakran egy szoftverfrissítéssel meg lehetett oldani. Visszahívás a 2015-ös példányoknál az oldallégzsákok, a 2016. őszieknél a biztonsági övek miatt volt, de ilyen fiatalt kétmillióért úgysem kapunk.

Jöjjenek a célgépek

Most váltsunk egy kicsit keményebb műfajra. A következő néhány típus még klasszikus létraalvázra épül. Ennek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Főleg célgépekre jellemző megoldás, egy-egy törésteszten vagy esetleges balesetnél nem is produkál túl jó eredményt. Ellenben vontatásra nagy teherbírása miatt kifejezetten alkalmas.

Kia Sorento (2002-2009)

A dél-koreaiak a Kia Sorento első generációját még létraalvázra építették, amihez merev tengelyes hátsó futómű is tartozott – ezek rendes terepjárók, munkagépek ismérvei. Robusztus, masszív autó. Közel kilencven darabot mutat belőle a kereső.

sorento 03

Motorjai közt a legkisebb a 2,4 literes benzines, ebből akad néhány a magyar piacon, de a V6-osokból egyáltalán nem. A hazai kínálat döntő többségében a 2,5-ös CRDI dízelmotort találjuk, kétféle változatban. A modellfrissítés előttiek 140 lóerőt és 314 newtonmétert tudnak, míg a fészliftesek 170 lovasak, 392 newtonméteres csúcsnyomatékkal, ami már 1850-es fordulaton megvan. A gyengébbik is akár 2,8 tonnát vontathat, az erősebb viszont három és felet is. Nyilván attól függően, milyen vonóhorog van rajta, mi szerepel a forgalmiban, és persze a vonatkozó szabályok szem előtt tartásával.

Elég tartós konstrukció, de azért vannak hibái. Kegyetlenül képes rohadni: a körbeműanyagozott kaszni pont a műanyagok alatt indul meg, ahol meg tud állni a víz és a dzsuva. Előfordultak váltóhibák, és nagyon drága lehet a kettős tömegű lendkerék is (300 ezer forint fölött). Ezen kívül apró elektromos gondokról tesznek többen említést. Költséges lehet viszont az osztómű-, illetve differencálmű-gebasz. Itt van egy négysoros lánc, ami átviszi a hajtást a felezőről a kardánokra. Ezt kb. 160 ezrenként kell cserélni, mert elkezd megnyúlni. Szerencsére itthon is van, aki foglalkozik vele.

Mercedes-Benz ML (1997-2005)

Van bőven az első generációs, vagyis W163-as jelölésű Mercedes-Benz ML-ből is. A legolcsóbb példányokkal kapcsolatban ne legyenek illúzióink, azok többnyire elég lefingottak, de a kétmillió forinthoz közeledve egyre jobban bízhatunk a jó állapotban. Nagyon kedvelt típus a tréleresek körében is.

Nagyon ritka belőle a négyhengeres ML 230, nagyobb eséllyel találunk 3,2-es V6-ossal szerelt ML 320-at, benzinesből az a leggyakoribb itthon. Dízelből a többség ML 270 CDI, ez 163 lóerőt és 370 newtonmétert tud. Jóval erősebb az ML 400 CDI a maga 250 lóerejével, és teret görbítő 560 newtonméterével. Utóbbiból is akad néhány darab a használtpiacon, ezek is három tonna fölött húzhatnak.

mercedesml 04

A 270 CDI dízelmotorja nagyon megbízható. Időnként cserélni kell a befecskendezők alatti tömítéseket. Az automata váltó is jól bírja, de hatvanezrenként igényli az olajcserét. A 400 CDI-ben ezzel szemben már könnyebben pusztul a váltó, valamint költséges problémák lehetnek az üzemanyagrendszerrel is. Rozsdásodni sok helyen tud, egyik kitüntetett rész a hátsó sárvédőív.

Mitsubishi Pajero (1999-2006)

Valamelyest kakukktojás itt a harmadik generációs Mitsubishi Pajero, hiszen ez is egy integrált létraalvázas autó, de mégis – már ránézésre is – keményebb, mint a hasonló elven felépülő Grand Vitara. Viselkedése, vezetési élménye inkább terepjárós, mint pláza-SUV-os. Most is találni olyat, amely akár 3,3 tonnát húzhat, és akad hétüléses is.

auto/MITSUBISHI/PAJERO 2000-/XLARGE/02fs

Motorizáltsága sem azt mutatja, hogy afféle hétköznapi, boltba és oviba szaladgálós kiskocsi lenne. A háromfeles V6-os benzinesből egyet sem mutat a kereső a cikk megírásakor, kivétel nélkül csak a 3,2 literes, soros négyhengeres DI-D dízelek jönnek elő. A 165 – fészlift után már csak 160 – lóerő nem egy eget rengető adat ekkora köbcentiből, de a 373 newtonméteres nyomaték már elég meggyőző.

A dízelmotor olajgombája mondja fel olykor a szolgálatot. Bajt jelezhet az automata váltó rángatása is. Ezen kívül a rozsda már viszonylag fiatal korában is rágcsálta már a Pajerót.

Ford Explorer (1995-2001)

Régi vágású munkagépnek mondhatjuk a második Ford Explorert. Bár az első futóművet már komfortosabbra vették, hátul maradt a laprugó, és persze a létraalvázhoz is ragaszkodtak, azzal csak 2010-ben szakítottak.

i343225

Nem nagyon finomkodtak a motorokkal sem. A kisebbik is négyliteres hathengeres, a Cologne V6-osból 156 és 208 lóerős kivitel létezik, a hazai állomány egy része benzin-gáz kettős üzemű. Ötliteres V8-asból nemigen találunk. Bár gyártották kézi váltóval is, jelen pillanatban csak automatára alkudhatunk. Készítsük fel lelkünket az Explorer étvágyára.

Egyik legfőbb gyengéje kétségkívül a rozsda. A lánccsere egyrészt költséges, másrészt igen melós művelet. Az alkatrészellátással és a megfelelő, hozzáértő szerviz felkutatásával akadhatnak nehézségek.

Külön fejezetet nem nyitnék, de említés szintjén mindenképpen érdemes megemlékezni arról, hogy ide kívánkozhatna még a Nissan Patrol és a Toyota Land Cruiser, de azokból abszolút esetleges és marginális a kínálat, tényleg nagyon keveset hirdetnek.

Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.