Az Opel az utóbbi években alaposan belehúzott a dízel-fejlesztésbe, de eddig elsősorban a meglevő motorokat fejlesztgették: a Fiatos együttműködésből megmaradt 1,3, 1,9 és 2 literes, illetve az Isuzu-féle 1,7 literes blokkot. Most azonban elkészültek egy új, 1,6 literes motorral, amely az adatok alapján igazán ígéretesnek tűnik.
Február 1-től a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatala, népszerűbb nevén a KEKKH feladata lesz, hogy elektronikus úton indított közlekedési igazgatási ügyekben első fokon eljárjon.
A Nissan évek óta igyekszik kilógni a többi autógyártó közül formatervezési szempontból, több kevesebb sikerrel. A béka-Micra és a Juke is eléggé megdöbbentette a közönséget, és most itt egy újabb próbálkozás, amely hasonló vihart kavarhat az autóipari biliben, ha tényleg eljut a sorozatgyártásig.
Sokan abban bíztak, hogy az idei Detroit Motor Show-n már a szériagyártásra érett NSX-et mutatja be a Honda, de a japánok ennél hosszabb előjátékot terveznek. Amit kiállítottak, az még mindig csak tanulmányautó, de a tavaly ugyanitt bemutatott példányhoz képest van egy nagyon fontos különbség. Ezúttal már a gép belsejét is kidolgozták.
Amióta a benzin ára visszaesett a válság előtti szintre, a nagy terepjárók és pick-upok népszerűbbek Észak-Amerikában, mint valaha. Ezt a piacot még mindig a három detroiti gyártó uralja, amelyek közül most a GM került egy kis lépéselőnybe az új Chevrolet Silverado-GMC Sierra páros bemutatásába , de a Ford, amely az F sorozat révén piacvezető, egy tanulmány révén szintén megmutatta, mire készül.
A Chevrolet Voltnak két olyan hibája van, ami akadályozza, hogy jól fogyjon: a szűkös helykínálat és a magas ár. A Cadillac ELR ugyanazt a technikát kínálja, mint a Volt, de a két hiba itt nem igazán jelentkezik.
A Hyundai olyat mutatott a Detroiti Autószalon látogatóinak, amitől leeshet az álluk. A neve HCD-14, és sokkal izgalmasabb, mint a neve alapján sejthető.
Az amerikai Passattal a Volkswagen a japánok tyúkszemére lépett, a CrossBlue viszont már Detroitra céloz. Ezzel ütnék ki a nyeregből a Ford Explorert, és a többi nagy hétüléses hobbiterepjárót.
A Nissan luxusmárkája eddig nemigen erőlködött Európában, hogy behozza a konkurenciát, de úgy fest, csak kivárták, míg elkészül a támadás megfelelő eszköze. A Detroitban bemutatott Q50 könnyen olyan típus lehet, amelytől a márka felkerül a prémium-gyártók térképére
A Toyota még mindig a csúcson van, de a GM és a VW is a nyakában liheg, így a japánoknak is ki kell találniuk valamit. Nem aprózták el, legnépszerűbb típusuk, a Corolla teljesen újragondolt változatát állították ki Detroitban.
Nehéz volna megbecsülni, hogy mekkora a sportos óriás-kupék piaca, de az az érzésünk, a három német luxusautó-gyártó számára itt már csak a presztízs érdekes. Az Audi ugyan későn szált be ebbe a meccsbe – sokkal a Mercedes CLS 63 AMG és röviddel a BMW M6 Gran Coupé után – de láthatóan megpróbált beleadni mindent. Arról már nem az Audi tehet, hogy a Mercedes az utolsó pillanatban emelte a tétet lóerő-fronton.
A Honda megerősítette, hogy jövőre piacra küld egy Jazz-alapú crossovert, és már képeket is közölt a régóta híresztelt modellről. Az Urban SUV néven futó tanulmányt hivatalosan a ma induló Detroiti Autószalonon mutatják majd be.
Nemrég még felmatricázott tesztautóként láttuk az F15 kódnév alatt futó harmadik generációs X5-öst, most pedig egy modellautókat gyártó cég idei modellbeharangozó kiadványában tűnt fel leplezetlenül a BMW megújuló SUV-ja.
Történetének legjobb évét zárta tavaly a Volkswagen, és az európai autópiac lassulása ellenére minden jel arra utal, hogy idén is van okuk a bizakodásra.
Az A és B osztály után ez a harmadik új fronthajtású Mercedes, és eddig mind közül a leglátványosabb – egy igazi kicsinyített CLS.
Sokminden kiszivárgott már a Corvette bemutatása előtt, de most láthatjuk először az amerikai sportkocsit teljes díszben. A forma sokkal drámaibb, mint volt, mégsem ez a legnagyobb újdonság, hanem a műszaki tartalom.
Technológiai és logisztikai problémák állhatják útját az Euro-6 károsanyag-kibocsátási norma bevezetésének a dízel járműveknél, amennyiben benzinkutaknál kell majd tankolni az adalékanyagot - írja a német Die Welt napilap online kiadása.
Az új, 2014 szeptemberében hatályba lépő Euro-6 európai károsanyag-kibocsátási norma teljesítéséhez az új dízel járműnél adalékanyagot kell keverni a kipufogógázba. Az eljárással még a nagy dízelmotorok is képesek lesznek teljesíteni az Euro-5-ös normához képest a nitrogén-oxid-kibocsátást több mint megfelező, kilométerenként 0,08 grammra csökkentő Euro-6 normát.
Az adalékanyag segítségével - hasonlóan az erőművekben alkalmazott eljáráshoz - speciális dízel-katalizátor alakítja át a kipufogógáz nitrogén-oxid-tartalmát vízgőzzé és ártalmatlan nitrogénné. Az adalékanyagot egy külön adalék-tartályból juttatják a dízel járművek kipufogógáz-áramába.
A megoldás egyszerűnek hangzik, de a gyakorlatban közel sem az. Ahhoz, hogy a kémiai folyamat minden üzemi helyzetben a megfelelő módon menjen végbe, az adaléktartály és a katalizátor mellett még számos hőmérséklet-, nyomás- és gázösszetétel-mérő szenzorra, valamint azok adatait feldolgozó számítógépre is szükség van.
Az autógyártók eredetileg a próbapados mérésekhez tervezték a kibocsátási normák teljesítését, és ennek megfelelően méretezték az adalékanyag-tartály űrtartalmát. A megoldás leveszi az adalékanyaggal való bajlódás terhét az autós válláról: a tartályt a szervizekben a rendszeres ellenőrzéseken töltötték volna fel. Az EU-Bizottság azonban a tényleges autóhasználatra, valós üzemi körülményekre kívánja előírni a kibocsátási normák teljesítését, ezért az Euro-6 előírások 2014 őszi életbe léptetésével együtt be kívánja vezetni a közúti ellenőrzések rendszerét is.
Mivel nagy sebességnél megnő a kipufogógáz hőmérséklete és nitrogén-oxid-tartalma, ennek semlegesítéséhez a próbapados méréseknél sokkal több adalékanyagra van szükség. Emellett a tervezett szabályok szerint elektronika gondoskodik majd arról, hogy megfelelő mennyiségű tartalék adalékanyag nélkül egy dízelmotor el se tudjon indulni.
Utoljára 2011-ben újult meg a D Corsa. Akkor némileg átszabták első hűtőrácsait, és ezzel együtt az első lökhárítót. Nem volt egy tartalmas facelift, ahogy a jelek szerint a következő sem lesz az.
Január 10-én, csütörtökön egy detroiti gyártósorról legördült az első SRT Viper. A Chrysler sportrészlege által fejlesztett modell első példányát háromszoros áron vitték el.
A jobb és ezáltal üzemanyag-takarékosabb autóvezetést segíti egy új okostelefon-alkalmazás, amelyet a Valenciai Műszaki Egyetem szakemberei fejlesztettek ki.
Néhány óra különbséggel, kiszivárgott címlapfotókon lepleződött le a hetedik generációs Chevrolet Corvette orra és fara pénteken. A C7-ről így már nem sok titok maradt holnapra, amikor is a Detroiti Autószalonon bemutatják végre a modellt.
Kína 19 milliónál is több gépkocsit adott el és gyártott tavaly, ami azt jelenti, hogy immár negyedik éve folyamatosan a világ legnagyobb autógyártója és autópiaca.
A Volkswagen egyelőre az út elején jár az amerikai Passattal – eddig elsősorban a hétköznapi változatok népszerűsítésével voltak elfoglalva. Most azonban összeállítottak egy sportos – vagy legalábbis annak tűnő – változatot. Egyelőre csak tanulmányként mutatják be, hogy megszondázzák, mit szól hozzá a közönség.
A Mitsubishi az elmúlt két évtizedben csak kínlódott Európában, de most láthatóan azt remélik, a világszerte Mirage néven bemutatott kisautó fordíthat a szerencséjükön. Ugyanakkor a típus itteni jelzése – a Mirage valamiért nem használó – legalábbis meglepő. Értjük, hogy a japánok miért gondolták, hogy jó lesz a Space Star név, de mi kételkedünk.
Colin Chapman annak idején azzal szerzett hírnevet a Lotusnak, hogy könnyebb autókat épített, mint bárki más, így gyengébb motorokkal is gyorsabbak voltak a sportkocsijai, mint a legtöbb konkurense. Az Elise-Exige sorozat is ezt az ősrégi elvet követte, a legújabb Lotus, az Exige V6 Cup R azonban már nem igazán könnyű – igaz, ezt részben kompenzálja a motor elképesztő ereje.