Hírek

Egyes termékeken már évek óta kötelező feltüntetni a fogyasztásra és zajra vonatkozó osztálybesorolást, de a gumiabroncsokon csak a közeljövőben vezetnek be hasonló, egyértelmű minősítő rendszert Európában. A gyártóknak 2012 július 1-étől kell ellátniuk minden terméküket a matricákkal, ami nem is olyan egyszerű feladat.

Fotó: Goodyear Dunlop

A svéd gyártó nem sportkupékkal szerezte a hírnevét, de a P1800-assal ügyes kirándulást tett ebbe a kategóriába is. Az elegáns kétajtós sikerét azóta sem sikerült megismételni, de most ismét van rá némi remény, hogy feltámasztják a legendát.

Elég különös ötlet, hogy új versenyautójukhoz az 1-es BMW formáját használták fel a francia Global Concept Automobile tervezői, de az tény, hogy a gép elég félelmetesre sikerült. A mosdatlanul ordító V8-hang már csak hab a tortán.

A gumiabroncsok lényegében ma is ugyanazon az alapelven működnek, mint az autózás kezdetén, de csak mostanában kezdték el vizsgálni, hogy hogyan lehetne kiváltani a sűrített levegővel töltött tömlőt. A Bridgestone nem az első cég, amely műanyag laprugó-hálózattal váltaná ki a légnyomást – hasonló rendszert mutatott be korábban a Michelin és a Resilient Technologies nevű kisebb vállalat is – de a japán óriáscég prototípusa azt jelzi, hogy a megoldás hamarabb elterjedhet, mint gondolnánk.

Az ötlet, hogy a GT-R technikáját beoperálják a Nissan Juke-ba, izgalmas, és sokak számára vonzó. Az építésről szóló videókat milliók nézték meg világszerte – az autógyáron belül viszont komoly feszültségek forrása lett. A japán vezetés ugyanis semmiről sem tudott – így utólag úgy néz ki, nem is véletlenül, a fejesek ugyanis nem örülnek a spontán felhajtásnak.

A Faralli & Mazzanti kis olasz manufaktúra, amely néhány éven belül már a harmadik szupersportkocsi bemutatására készül. A cég autóit egy fiatal magyar formatervező, Tárnok Zsolt válzatai alapján készítik – így volt a korábbi, orrmotoros modellekkel, és így van a Mugello esetében is.

Sejteni lehetett, hogy ha a kőkemény autóbuziként ismert Akio Toyoda kerül az elnöki székbe, abból felfordulás lesz. Úgy tűnik, mostanra jutott el oda, hogy megindítsa saját kis forradalmát.

A sokféle tervből végül csak annyi valósult meg, hogy megszűnt a négynapos autópálya-matrica. Ezen túl legalább tíz napért kell fizetnünk, azaz 1650 helyett 2975 forint a beugró a gyors és kényelmes autózásba Magyarországon. A tíznapos e-matrica árát is emelték, valamelyest – idén még 2750 forint volt – az euró-forint árfolyam romlására hivatkozva, a többivel együtt.

Az új szabályozástól tovább ürülhetnek az autópályák

Az elmúlt 12 hónap során 1,6 milliárd dollárnak megfelelő veszteség keletkezett a General Motors európai leányvállalatánál, miközben a szomszédvár, a Volkswagen csoport vaskosan nyereséges. Erre már a GM vezetése sem mondhat mást, mint hogy kudarcot vallottak.

A Luxgen néhány éve viszonylag csendben szivárgott be a köztudatba. Az egykori autókereskedő cég a felső végén próbál bekapcsolódni az autógyártásba: viszonylag drága modelleket kezdtek árusítani. Luxgen7 jelzéssel egy nagy egyterűt és egy hobbiterepjárót kezdtek gyártani, most pedig megérkezett a Luxgen5, egy középkategóriás szedán.

A Mercedesnek nem nagyon jött össze a kínálatbővítés: a Maybachról már kiderült, hogy megy a levesbe, és a Smart is épp csak elvegetál egyetlen típussal. Ez utóbbi márkával azonban még vannak terveik. Erre utal legalábbis, hogy most új tanulmányautót mutat be. A For-Us elnevezésű gép továbbra is kétüléses, de van rajta egy apró plató, hátha a pick-up rajongók rácsapnak.

A japán SuperGT sorozatban eddig is elég érdekes dolgok mentek, de a Toyota a következő szezonra igazán komoly meglepetéssel készül. A Priusból építettek egy GT300-as gépet, amely többek közt a Lamborghini Gallardók ellen indul majd.

A Fiat azzal az ígérettel szerezte meg a Chrysler irányítását, hogy új modelleket fejleszt az amerikai gyártó számára, saját műszaki megoldásait felhasználva. Az első kézzelfogható eredmény csak most jelenik meg: a Dodge Dart, amelyet a Ford Focus, a Chevrolet Volt, a Honda Civic és a Hyundai Elantra közvetlen ellenfelének szánnak.

Az Opelnél eddig nem találkoztunk a Fiat-blokkos, kétlépcsős feltöltésű dízellel, aminek egyszerű oka volt: eredetileg a Saab 9-5-ös egyik különlegességének szánták. A GM azonban eladta a Saabot, így most az Insigniában hasznosítják a dízel-csúcstechnikát.

Az amerikai Honda vezér elismerte, hogy túlzásba estek a Crosstour stílusával, de még reménykedik benne, hogy nincs veszve minden.

Eddig a kisebb kínai autógyártók halálra ítélt próbálkozásainak lehettünk tanúi Európában, de a Geely már felkészülten érkezik, hogy helyet csináljon magának.

Német lapértesülések szerint a Toyota azt tervezi, hogy az Auris utódját ismét Corolla néven kezdi forgalmazni Európában, mivel az aktuális három- és ötajtós kompakt nem igazán felelt meg az elvárásoknak. Annak idején azt remélték, hogy az Auris névvel levetkőzheti a típus öreguras arculatát, és megszólíthatja a fiatalabb vásárlókat, de a terv nem vált be. Az autó nem lett elég vonzó a fiatalok számára, viszont a lojális vásárlók egy részét is elvesztették, hisz ők egy szupermegbízható, semleges külsejű gépet vártak.

A Mazda nem ereszti az olcsó sportkocsik kategóriáját, ahol jelenleg nincs komoly ellenfele. Az MX-5 koncepcióján azonban változtatni kell, hogy továbbra is piacon maradhasson. Így kidobják belőle a régi motorokat, és az alapoktól tervezik újra a gépet.

A Tokyo Motor Show egyik legnagyobb látványossága a Lexus LFA Nürburgring package mellé kiállított meztelen LFA. A szupersportautók világában kevésbé jártas olvasók kedvéért vegyük át az alapokat, a név segít az értelmezésben: az LFA a LegFaszább Autó rövidítése. Hosszú-hosszú fejlesztés szülte meg, amikor kezdték, még javában V10-es motorok voltak az F-1-ben, most meg már a szívó V8-aknak is harangoztak, nem beszélve a Toyota F1 csapatáról, melynek tagjaiból azóta becsületes szántó-vetők és műbútorasztalosok lettek, mert a motorsport túl nehéz kenyérnek bizonyult.

Az új, háromhengeres motorcsalád gyártása két változattal indul 2012-ben, de később jönnek a turbófeltöltős változatok is.

A Toyota módszeresen kiirtotta a sportkocsikat saját kínálatából, de úgy tűnik, csak azért, hogy aztán újra nyakig merüljön a fejlesztésükbe. Legalábbis a GT 86 atyjának szavaiból erre lehet következtetni.

Amint néhány napja írtuk, nem lennénk meglepve, ha a BMW egy M-jelzésű modellben sütné el először vadonatúj, háromlépcsős feltöltést használó soros, hathengeres dízelmotorját. Akkor azt is megemlítettük, hogy a legerősebb, eddig szigorúan benzines típusokat fejlesztő M-részlegben már elvetették, hogy az ötös szériába építsék be a körülbelül 370 lóerős, soros, hathengeres motort és azt összkerékhajtással párosítva hozzák létre az M550Xd modellt, mivel ehhez túlságosan meg kellene emelni az autó hasmagasságát, ami ártana a stabilitásának.

Igazából a Karotta már írt erről az autóról korábban, de nagyon keveset, rám meg a sok metrózás-vonatozás miatt átragadt a sikoltozva vihogó japán diáklány-stílus, és emiatt muszáj megosztanom az olvasókkal a picsongásomat.

A Tokyo Motor Show Nissan-standján különösebb erőlködés nélkül sikerült otthagynunk néhány liter nyálat. Például két sportkocsira, pontosabban két járműre, amelyek közül az egyik egy sportkocsinak látszó villanyautó, a másik egy varacskos disznónak tűnő tényleg sportautó. Fene se érti már ezt a világot...

Lényegében az utcai modellel egy időben mutatták be a BRZ kupé Super GT változatát, amelytől a versenypályán várnak komoly sikerszériát. Az előd, a Legacy B4 jól szerepelt, így a kupé – amely a karosszérián kívül nem is emlékeztet a sorozatgyártmányra – szintén jó esélyekkel indul.