Forog a Totalcar Erőmérő sorozata, ahol minden kiderül, megdolgoznak a hitelesített és professzionális teljesítménymérő padon a járművek az Autokorbelnél. Korábban már elmondtuk, hogy mi ez, sorban választjuk ki az jelentkezők autóit, most egy nagyon megosztó modell következik: dízel Honda Accord 2.2 i-DTEC
A dízelmotor mára már szinte teljesen levetkőzte a korábbi negatív jelzőit, már nem kormol, nem lusta és nem is annyira zajos, mégis bizonyos autórajongók nagyon nehezen tudják elfogadni. Az egyik ilyen csoport a hondásoké, sokszor hallani, hogy a dízel nem való egy Hondába, ide fordulat kell és hang, nem pedig füst és büdös.
Korábban már mértünk egy benzines Hondát, nagyon tetszett a hangja, bravúrosan teljesített, imádtuk azt a műszaki magabiztosságot, ami jött belőle. Egy kis megdöccenés, egy kis kibújó füst vagy szag nem volt, fölényes természetességgel énekelte ki a 7000-et és hozta a gyári adatokat 200 ezer kilométer után is. Kézenfekvő, hogy mérjünk egy dízelt is. Ráadásul a tulajdonosnak korábban volt benzines Hondája is, tehát van összehasonlítási alapja.
A 2.2 i-DTEC motor a díjnyertes 2.2 i-CTDI továbbgondolt változata. Megmaradt az extra hosszú lökete (97 mm) viszonylag kis furattal (85 mm), ez nyomatékos motort eredményez, amely jól bírja termikusan is a terhelést. A hengerfej is könnyűfémből készült, amely tervezésénél figyelembe vették a sportos használatot, így a hűtése és a mechanikai kialakítása is ennek megfelelő. Teljesítményéhez képest nagyon alacsony a széndioxid kibocsátása, amit egészen apró részletek optimalizálásával értek el. Az egész motor egy nagyon átgondolt konstrukció, ami ráadásul a évek folyamán megbízhatónak is bizonyult. A szelepvezérlés is klasszikusnak tekinthető DOHC 16 szelepes, lánchajtású vezérműtengelyekkel, a befecskendezés pedig nagynyomású common rail rendszer.
Papíron a motor alig gyengébb, mint a benzines, 155 lóerő helyett 150, ellenben a nyomatéka 340 Nm / 2000-2500 a benzines 190 Nm / 4500-as adatai helyett. A való életben azonban nincs ekkora különbség, az áttétel, a szélesebb terhelhető fordulatszám-tartomány miatt a benzines élénkebbnek érződik.
Dízelhez képest a Honda-motor szépen jár, tompán kopog még felnyitott géptetővel is. Lekötözés után elkezdtük a mérést, a kipufogón egy füstpamacs sem jött ki, köszönhetően a jól működő részecskeszűrőnek, és szép dízelhangon szólt a négyhengeres. Fordulaton csak a mélyebb hangtónus különböztette meg a benzinestől, meg a 4500-nál véget érő mérés.
Nézzük meg, hogy az öt év, valamint a 160 ezer kilométer mit jelentett a Honda-dízelnek, valamint elégedett lesz-e a tulajdonos az eredményekkel?
Ha pedig nem akartok lemaradni a későbbi mérésekről, a tulajdonosok öröméről vagy csalódásairól, akkor iratkozzatok fel a Youtube-csatornánkra!
További Erőmérő-epizódok
- Mérőpadon az új BMW M5: nem kicsit tért el a gyári értéktől
- Nem ez az első eset, hogy a BMW-nél más számot adtak meg a teljesítményre, mint a valóság.
- Nem várt FORDulat
- Mit nem adtunk volna ennyi erőért 20 éve? Egy villanyautóval zárjuk sorozatunkat.
- Ilyen egy jól bevált recept: 300+ LE
- Egy versenyautó a vasfüggöny mögül – VFTS ВФТС
- A DTM csendőre
- Négyütemű Trabant, némi extrával
- A mi autónk turbóval a mérőpadon!
- Hány lóerőt tud az egyik legnépszerűbb hibrid?
- Kompresszorral tuningolták a kicsi Micrát!
- Mert az E30-at mindannyian szeretjük!
- Amikor a Mercedes mindenki más felett állt
- Az Audi Quattro még TFSI-vel is jó!
- Ebben még benne volt a technika!
- Ugye a 90-es évek volt az autógyártás fénykora?
- Nem metró, nem autópálya, de M3
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.