Teszt: Nissan Almera 1,8 Luxury - 2000

A régi, unalmas vonalvezetésű - és valljuk meg, igénytelen anyagokat felvonultató - Almerára már jócskán ráfért egy alapos külső-belső átszabás. Ez persze nem olcsó mulatság: a Nissan angliai gyártóüzemét mintegy 200 millió fontos beruházással tették alkalmassá egy vadonatúj padlóváz sorozatgyártására. Igaz, ugyanez a padlóváz több új modell alapját is képezi - elég, ha csak az egyterű kategóriában ringbe szálló Tinóra utalunk.

A gazdaságossági megfontolások, a Renault karcsúsító politikája lehetővé tették, hogy a tervezők elrugaszkodjanak a korábbi fapados, középkategóriás gondolkodástól. Az autó ugyanis műfajában új és egyedi vonásokat tud felmutatni. A sportos, fiatalos dizájn, a hűtőmaszkot és a belső teret díszítő retrós krómbetétek, valamint a karosszéria tetővonalának lendületes hátsó befejezése egységes és újszerű tervezői fantáziára utal.

Ugyanakkor talán az első modell a japán palettáról - nemrég követte a megújult s szintén Angliában gyártott Honda Civic - amely, kihasználva a padlóváz adta lehetőségeket, a sportos küllemet képes jól párosítani a magas felépítménnyel. Ennek ugyanis a jobb belső térkihasználáson túl biztonsági szerepe is van: a kiskategóriás Toyota Yaris töréstesztje bizonyította, hogy a magasabban ülő utasok ütközés esetén jóval kevesebbszer szenvednek medencetörést

Az Almera 1448 milliméteres magassága a lapított farrész imponáló vonalai alatt is biztosít alaphelyzetben 355 liternyi csomagteret, amit az osztottan dönthető hátsó ülések lehajtásával 1200 literre bővíthetünk. Ha már a hátsó üléseknél tartunk, ismét a jól megtervezett padlóvázat kell dicsérni, hiszen ezeket sikerült a legminimálisabban ráültetni a kerékdobokra, ami magas növésűek hátsó utaztatásánál nem mellékes szempont. A jól megválasztott tengelytáv pedig szélesre nyitható, nagy hátsó ajtók beépítését tette lehetővé, ami a ki-beszállás kényelmét fokozta.

A kényelem kifejezés egyébként kulcsszó manapság a középkategóriában is, erre a legjobb példa az ülések kidolgozása: szakítottak a vékony héjszerkezettel és így biztonsági szempontokat is figyelembevevő valóságos fotelekben foglalhatunk helyet. Ezek párnázottságára szükségünk is van, hiszen, ami nem változott, az az Almerák kőkemény futóműve.

A magyar utak burkolatának minősége ugyanis olyan rossz, hogy amikor a motor egyébként imponáló teljesítményét úgy igazából ráeresztjük, a felsőkategóriásan könnyű szervokormány majd kiugrik a kezünkből. Ilyen körülmények között - és ilyen futóművel - szerencsétlen ABS sem tud mit kezdeni, úgyhogy a sportos családi autó leginkább higgadt családapáknak ajánlható.

Amit induláskor azonnal konstatálnunk kellett, hogy bizony a sok biztonsági és kényelmi felszerelés nemcsak a kocsi vételárát, hanem saját tömegét is alaposan feltornászta. Az 1,3 tonnás járművet az 1,8 literes motor is csak majd 15 másodperc alatt képes százas tempóra gyorsítani, ami nem éppen a sportosság netovábbja. Viszont ha belelendül, az Almera egyenrangú szereplő hosszabb, autópályás útvonalakon is - ezt éppen a súlynövelő belső komfort biztosítja.

Nos, talán itt érhető tetten leginkább a francia társtulajonos szakmai útmutatása: belső térben ennyi praktikus tárolóhelyet nem nagyon láttam még. Ráadásul nemcsak afféle jelképes zsebek és dobozok, hanem jól pozicionált pakolóhelyek, amelyek vezetés közben is kézre esnek.

A műszerfal középkonzolának tetején trónoló fedeles mélyedés azonban fedél nélkül kevésbé hasonlítana egy CD-lejátszó tetejére, ami talán egyértelműsítené ezt az autófeltörők számára is. Szintén vitatható a túlságosan tömör kivitelű kormánykerék küllői közé passzírozott rádiótávirányitó billentyűinek elhelyezése: egyenes haladáson kívül - tehát kanyarodás közben - képtelenség kezelni odapillantás nélkül.

Ami a 110 lóerős motort illeti, az induláskor tapasztalható lassú erőre kapás később már nem tapasztalható: magyarán előzéskor már szinte minden helyzetben elegendő energiát lehet mozgósítani. A városi 8 literes átlagfogyasztás kiválónak mondható, ugyanez áll az országúti 5,5 literes átlagra. Ez az érték lényegesen nem változott az előző generációhoz képest, mint ahogy az erőforrások, illetve azok szervizintervalluma sem.

A motorszerkezeti megújulás ezúttal elmaradt, mint ahogy a súlycsökkentést eredményező alumíniumalkatrészek alkalmazása is. Az általunk tesztelt full extrás modell listaára - 4,6 millió forint - jócskán magasabb az előző Almera generációéhoz képest. Azért ebbe bele kellett volna férnie egy korszerűbb motornak.