Tisztelt Autójogász!
Árultam az autómat. A vevőmmel írtunk egy foglalóról szóló szerződést, amiből csak egy példány készült, ami nála maradt. A pénz nálam volt, a papír nála maradt. Határidő előtt összetört az autóm, a vevőm közölte, hogy törötten nem szeretné megvenni, nem jutottunk egyezségre. A szerződésben meghatározott időpont leteltéig nem történt kifizetés, de én sem adtam neki vissza a foglalót. Ilyen esetben visszajár a vevőnek a foglaló? Ha visszajár, az egyszerese vagy kétszerese illeti meg? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
F. Judit
Tisztelt F. Judit!
A Ptk. 243-245. §-ai szabályozzák ezt a kérdést. Eszerint ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha pedig a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít; a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti. Mivel a vevő a szerződés meghiúsulásáért nem felelős, a foglaló mindenképpen visszajár neki. Ha Ön nem felelős a balesetben a foglaló egyszeresen jár vissza, ha Ön a baleset okozója, kétszeresen jár vissza a foglalóként átvett összeg.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Most 2008 januárban akartam üzembentartói jogot íratni a fiamnak. Annak rendje-módja szerint kitöltöttük az űrlapot, és befizettem a 6000 Ft illetéket csekken. Ám kiderült,hogy azóta egy újabb illeték került be a képbe, amit cm3-rel felszorozva kellett volna befizetni, amit így már soknak találtam. Ezért kértem vissza a 6000Ft-ot, de az ügyfélszolgálat nem tudta, hogy ilyenkor mi az eljárás. Ha Ön tudja, nagyon örülnék szíves válaszának.
Köszönettel:
A. Gábor
Tisztelt A. Gábor!
Az államigazgatási eljárási illetékkötelezettség az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik. Az illetéktörvény 28. §-a szerint az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a) az ügyfél a kérelmet a hatáskörrel nem rendelkező szervhez nyújtja be, b) a szerv a kérelmet elutasítja vagy annak részben ad helyt, c) a kérelmező az elsőfokú határozat meghozatala előtt a kérelmet visszavonja (ez az Önök esete véleményem szerint). De az Ön helyében benyújtanék egy írásbeli kérelmet az eljárási díj visszatérítése iránt, hátha a hatóság más véleményre jut.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Azt szeretném kérdezni, hogy a személygépkocsik világításának technikai részleteit (lámpák száma, helye, színe, stb.) milyen rendelet szabályozza, illetve ehhez hozzá lehet-e férni valahogyan, s ha igen, hogyan?
Köszönettel:
Sz. László
Tisztelt Sz. László!
Ezeket a kérdéseket a a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szabályozza a 37-től a 69. §-ig. A rendelethez természetesen bárki hozzáférhet pl. a következő honlapon: http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso, vagy a pl. a gazdasági és közlekedési minisztérium honlapján (www.gkm.gov.hu) a jogszabálykereső használatával.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Megpróbáltam magam megtalálni, de nem sikerült, ezért kérem a segítségét. Mi a bírság összege egy kereszteződésbe beragadásnak? (zöld lámpánál behajtott, de torlódás miatt időben nem jutott át) Továbbá mi a bírság összege a buszsávban haladásnak? Kíváncsi lennék még arra is, hogy ezt honnan lehet megtudni. Én az alábbi három törvény/rendelet-ben kerestem, és nem találtam: 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 1/1975. (II. 5.) KPM-BM, 1988. évi I. törvény (Kkt). A 410/2007. (XII. 29.) kifejezetten paragrafushoz köti (paragrafus/bekezdés/pont részletezettséggel határozza meg) a büntetés összegét, és a hatályában nem találtam más helyre utalást, ezért nekem úgy tűnik ami nincs benne arra nincs is büntetés. Hol a trükk?
Köszönettel:
F. Tibor
Tisztelt F. Tibor!
Nem jó helyen keresgélt: a 410/2007-es számú kormányrendelet alapján közigazgatási bírsággal fogják sújtani a szabálytalankodó autósokat, illetve ismeretlen elkövető esetén az üzembentartót, de 2008. májusig csak figyelmeztetést lehet adni. Addig is az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) kormányrendeletet kell böngészni, mely az egyes közlekedésrendészeti szabálysértéseket és a kiszabható bírságot és egyéb szankciókat a 42. §-tól kezdődően tartalmazza.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Egy 7 éves kisteherautót használunk méhészetünkben a kaptárak vándoroltatásához. Mivel a szezon csak áprilistól szeptember végéig tart, a költségek csökkentése érdekében az amúgy meglehetősen gazdaságtalan üzemű járművet a téli időszakra ideiglenesen kivonjuk a forgalomból. A második kivonás után az okmányirodában közölték, hogy az ideiglenes kivonás csak két alkalommal lehetséges, többször nem. Ha így van, kérem tudassák velem, milyen jogszabály vonatkozik, mert az okmányirodában pontosan megmondani nem tudták.
Segítségüket előre is köszönve
B. Gyula
Tisztelt B. Gyula!
Az ideiglenes kivonás lehetőségét a 35/2000. (XI. 30.) számú BM rendelet szabályozza, ez semmilyen számbeli korlátozást nem tartalmaz az ideiglenes kivonást illetően. Nem értem, Önnek miért ne engednék ezt a célszerű lehetőséget. Szerintem keresse fel az okmányirodát még egyszer és kérje, hogy ne szóban utasítsák el, hanem írásbeli, megindokolt és megfellebbezhető határozattal.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Egy új autót készülök venni, és csak ezután szeretném eladni a régit. Az eladás manapság igen sokáig is eltarthat, van valamilyen mód az eladásra kínált autó költségeinek csökkentésére?
Köszönettel:
István
Tisztelt István!
Az ideiglenes forgalomból kivonást tudom javasolni, amit egyszerre max. hat hónap időtartamra lehet kérni az okmányirodában 1500 Ft ellenében. Az ideiglenes kivonást ezt követően bejelenti és okirattal igazolja a biztosítónál, ahol szüneteltetheti a biztosítási díj megfizetését, valamint a gépjárműadót kirovó helyi adóhatóságnál, ahol az adófizetési kötelezettség szintén szünetel a kivonás hónapjaiban.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A mai napon megállították az édesapámat. Ivott egy felest. Megszondáztatták, 0,28 volt a szonda összegén az eredmény, a jogosítványát elvették. Bevitték a kapitányságra és azt mondták, hogy egy hónap múlva értesítik. Mire számíthatunk?Több mint 30 éve van jogosítványa és a rendőrséggel idáig köszönőviszonyon kívül kapcsolatba még nem került. Pedig rengeteget vezetett éjjel-nappal. Soha nem fogja már visszakapni a jogosítványát? Pénzbírság lesz-e? Milyen tényezők befolyásolják a büntetését.
Tisztelettel:
Nyikiric
Tisztelt Nyikiric!
Az új szabály úgy szól, hogy a rendőr a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi, ha a jármű vezetője ittas vezetés szabálysértésének elkövetésével gyanúsítható. A vezetői engedély helyszíni elvételének, a szabálysértési eljárás megindításának napjától az eljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb három hónapra szünetel a vezetésre való jogosultsága, ha eljárás alá vonták. Az eljárás során az elfogyasztott alkoholmennyiség alapján dől el a büntetés mértéke, ami egy évig terjedő vezetéstől eltiltás és emellett pénzbírság lehet. Azt enyhítő körülményként fogják értékelni, hogy korábban nem volt szabálysértése.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Minap megállított egy járőr, hogy hiányzik a regisztrációs matricám. Nem tudtam mi az, felvilágosított hogy a szélvédőn lévő rendszámos, hologramos, ami nekem egy kavicsfelpattanásból adódó szélvédőcsere óta nincs meg. Azt mondta, hogy a jogszabály szerint ezt mindenképpen meg kellett volna őriznem, vagy az okmányhivatalban újat kérnem, ennek hiányában most azonnal elveszi a forgalmimat (és hogy mennyire nagy szívás lesz a következő 1-1.5 hónap amíg újra forgalomba nem helyeztetem az autót). Két kérdésem volna:- tényleg pótolnom kell-e a matricát, ha igen akkor hogyan? Elveheti-e a helyszínen ezért a forgalmimat, vagy csak azt szerette volna hogy megvesztegessem? (úgy általában: mi az, amiért a helyszínen bevonhatja a forgalmimat?)
Köszönettel:
Péter
Tisztelt Péter!
Ha a matrica nélkül közlekedik, valóban szabálysértést követ el, tehát mihamarabb keresse fel az okmányirodát és igényeljen újat. Ha nem tudja bemutatni a matrica egyetlen darabját sem pl. a törött szélvédővel együtt, a járművet át kell rendszámozni, forgalmiját, törzskönyvét ki kell cserélni, ez kb. 20.000 Ft költséggel jár. A matrica nélkül ugyanis az új típusú rendszám érvénytelen. A forgalmi elvételével kapcsolatban helyes tájékoztatást kapott, ez a forgalmi engedély azonnali elvételére alapot adó ok. Tájékoztatásul a többi esetet is felsoroljuk, amikor a rendős köteles azonnal elvenni a forgalmi engedélyt: a járművet engedély nélkül átalakították; a járművel érvénytelen forgalmi engedéllyel, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel, vagy hatósági jelzéssel, illetve műszaki érvényesség nélkül vettek részt a közúti forgalomban, illetve, ha a közlekedési hatóság műszaki vizsgálatra történő berendelésre vonatkozó jogerős határozatában foglaltaknak határidőben nem tettek eleget; a jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár és a járművel ennek ellenére közlekednek; gyanú van arra, hogy a jármű rendszámtábláját, forgalmi engedélyét, ideiglenes forgalomban tartási engedélyét, regisztrációs matricáját, címkéjét meghamisították; a forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély rongálódása miatt, feltéve, hogy a bejegyzett adatok kétséget kizáróan nem állapíthatók meg; a közlekedési balesettel érintett jármű kormányműve vagy futóműve, illetve karosszériája (alváza) nyilvánvalóan úgy károsodott, hogy a forgalomban történő részvétele balesetveszéllyel jár; az új típusú rendszámmal rendelkező járművön nincs regisztrációs matrica elhelyezve, és azt a jármű vezetője nem tudja a helyszínen bemutatni, illetőleg a matrica utángyártására vagy egyedi gyártására vonatkozó kérelemmel sem rendelkezik (ez a legutóbbi eset vonatkozott Önre).
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Kétütemű Trabantom van és januárban lejárt a műszakim. A szerelő azt mondta, hogy katalizátort kell venni hozzá. A Tv-ből, rádióból pedig azt hallom, hogy még egy pár évig változatlanul gurulhatnak a trabik. Mi az igaz?
Köszönettel:
Évi
Tisztelt Évi!
Sem tavaly év végén, sem az idén nem jelent még meg olyan jogszabály módosítás, ami alapján a Trabantok közlekedését kedvezőbben szabályozná, bár a híradásokban azt lehetett hallani, hogy a gazdasági és közlekedési minisztérium további 4 év haladékot fog adni a Trabantosoknak. Egyelőre tehát még nincs hivatalos információ ez ügyben.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
2007 áprilisában balesetet okoztam, a járművet ittasan vezettem. Júliusban a bírósági végzés szerint 105 000 Ft büntetést és a járművezetéstől 3 évre történő eltiltást kaptam. Azóta nem vezettem járművet. Az lenne a kérdésem, hogy jogilag lehetséges-e, hogy a járművezetéstől való eltiltásomat mérsékeljék?
Köszönettel:
K. I.
Tisztelt K. I.!
Abban az esetben fordulhat ilyen kérelemmel a bírósághoz, ha utóbb olyan mértékben megváltoztak a körülményei, hogy indokolt a korábbi döntés megváltoztatása méltányosságból. Itt nagyon kivételes, súlyos, negatív változásokra kell gondolni, pl. közeli hozzátartozója (házastársa, gyermeke) súlyos, tartós betegsége, ami nélkülözhetetlenné teszi a gépkocsival való közlekedést.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Négyütemű Wartburg személykocsival rendelkezem. A hátsó ülésen nincs biztonsági öv, beszerelése sem lehetséges. Kérdezem, hogy a négyéves unokámat a hátsó ülésen utaztathatom-e?
Tisztelettel:
D. István
Tisztelt D. István!
Hogy az ilyen autókkal ne lehetetlenüljön el a családi közlekedés, a jogszabály (KRESZ) megengedi, hogy a hátsó ülésen a 3 évet betöltött gyermekek biztonsági gyermekülés nélkül utazzanak. "A gyermeket nem kell gyermekbiztonsági rendszerben rögzíteni: a) ha a gyermekbiztonsági rendszer beszerelésére a gépkocsi a gyári kialakítása alapján nem alkalmas (az ilyen kialakítású M1, N1, N2 és N3 kategóriájú gépkocsiban a 3 évnél fiatalabb gyermek nem szállítható, illetve a 3. életévét már betöltött és 150 cm-nél kisebb testmagasságú gyermek az első ülésen nem szállítható);".
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
El lehet-e adni egy forgalomból ideiglenesen kivont szgk-t? Ha igen, és az adásvételiben szerepel, hogy a vevő alkatrésznek vásárolta meg, akkor is kötelezettsége van a jármű átíratására? Vagy csak miután letelt a 6 hónap?
Köszönettel:
Ákos
Tisztelt Ákos!
Igen, a kérelemre ideiglenesen hat hónapra kivont járművet előbb is forgalomba lehet újra helyeztetni, az eljárás díját kell megfizetnie. Kérelemre még a forgalomból hatóságilag kivont járművet is újra forgalomba lehet helyezni, ha a kivonást elrendelő határozatban elrendelt kivonási ok megszűnt, pl. átírási kötelezettség elmulasztása, vagy lejárt műszaki vizsgával való közlekedés esetén az átírás teljesítése, ill. a műszaki vizsga letétele után. Ha a vevő alkatrésznek vásárolja, akkor is a nevére kell íratnia 15 napon belül és fizetnie kell az ezzel járó adókat, illetéket, biztosítást mindaddig, amíg a jármű kivonására sor kerül.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Érdeklődni szeretnék arról, hogy valóban változott-e az a törvény, miszerint, ha valakit gyorshajtáson, vagy egyéb szabálytalankodáson kapnak, de nem állítják meg, az hivatkozhat arra, hogy az autóját közeli hozzátartozó/barát vezette, akinek személyére nem köteles a tulajdonos terhelő vallomást tenni? Azt tudom, hogy tavaly tervezték ennek a törvénynek a szigorítását, ennek alapján a tulajdonost büntetnék, azonban, ha jól tudom, a köztársasági elnök visszadobta a javaslatot alkotmányossági okokra hivatkozva. Egy sajnálatos gyorshajtás kapcsán kérdezném, milyen formában él ma ez a törvény? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
S. Gábor
Tisztelt S. Gábor!
A jelenleg hatályos törvényszöveg az alábbi: (1999. évi LXIX. Törvény a szabálysértésekről 57. § (1) bekezdés): "A tanúvallomást megtagadhatja a) az eljárás alá vont személy hozzátartozója; b) az, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben." Tehát ebben a kérdésben nincs változás. Azonban 2008. január 1-én módosult a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. és hatályba lépett a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet, mely az egyes közlekedési szabályszegéseket közigazgatási bírsággal rendel sújtani: a bírságot a gépjármű üzembentartója köteles megfizetni. Az üzembentartó az elkövetett szabálytalanságért objektív felelősséget visel, ez alól csak akkor mentesül, ha igazolja, hogy a járművet kinek adta át használatba. A közigazgatási bírság kivetését türelmi idő megállapításával 2008. május 1-jével kell alkalmazni, az ezt megelőző időszakban az eljáró hatóság csak figyelmeztetést alkalmazhat. Tehát szabálysértési eljárásban nem vagyunk kötelesek közölni, ki vezette a járművet, de ettől függetlenül rendőrségi hatáskörbe sorolt közigazgatási bírságolás alanyai leszünk. A legenyhébb bírság 30ezer Ft, a legmagasabb 300 ezer Ft lesz. A hivatalos indokolás szerint ugyanis tűrhetetlen, hogy évente több mint 1200 ember hal meg és 30 ezer ember sérül meg közlekedési balesetekben, miközben több mint 100 ezer gyorshajtás miatti feljelentésnek és egyéb közlekedési szabálysértéseknek nem lehet érvényt szerezni a jelenlegi szabályozási keretek között. Ezért szükséges egy olyan igazgatási bírságolási rendszer jogszabályi bevezetése, mely alapján a gépjármű üzemben tartója objektív alapú felelősséget visel az általa üzemeltett gépjárművel elkövetett közlekedési szabályszegésekért.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
2003. 06. 08-án kötöttem cascót új autó vásárlásakor. Az új biztosítóval, ahová át szeretnék menni, 2007. 11. 24-én megkötöttük a szerződést, mert azt mondta nekem az üzletkötő, hogy évvégén is fel lehet mondani a casco biztosítást. Levélben írtam felmondó nyilatkozatot az előző biztosítónak és kértem küldjenek bonus és kártörténeti igazolást, amit postáztam. Telefonon felkerestek, hogy nem adnak bonus igazolást, mert nem évfordulóra mondtam fel, és díjnemfizetéssel megszüntetik a biztosításomat. Ezért az új biztosító bonus (C03) igazolás nélkül sokkal drágább a havi biztosítási díj. Kérdésem a szabályok szerint mikor lehet felmondani a cascó szerződést: szerződéskötés évfordulóján vagy évvégén? Gyors válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
M. János
Tisztelt M. János!
Meg kell néznie a casco biztosítása általános szerződési feltételeit. Van olyan biztosító, mely olyan cascot kínál, ami a naptári évre szól, tehát december 31-gyel felmondható. Más biztosítóknál viszont a határozatlan időtartamú biztosítási szerződést a biztosítási év végére azaz a kötés dátumának megfelelő nappal lehet felmondani. Több biztosító arra is lehetőséget kínál, hogy a casco biztosítást közös megegyezéssel bármikor megszüntethessék. A szerződési feltételek erre a kérdésre a választ egyértelműen tartalmazzák.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Miként lehetséges, hogy valaki gépjárművezető-oktató legyen? Milyen rendszerességgel, hogyan indulnak tanfolyamok, kb. mennyibe kerül?
Köszönettel:
B. Beatrix
Tisztelt B. Beatrix!
A szakoktatók képzése felsőfokú szaktanfolyamon történik. Szakoktatói tanfolyamra az iskolázható be, aki sikeres szakoktatói felvételi vizsgát tett. A szakoktatói tanfolyami felvételi vizsgára jelentkezés feltételei: betöltött 22. életév, a felsőfokú oktatási intézményben folyó képzéssel együtt végzett szakoktató képzés kivételével, ahol a korhatár a betöltött 20. életév, érettségi, büntetlen előélet; a kizárólag elméleti szakos szakoktatói tanfolyamhoz legalább két éve érvényes B kategóriás nem kezdő vezetői engedély, a gyakorlati szakos szakoktatói tanfolyamhoz az oktatni kívánt kategóriának megfelelő és a B kategóriára legalább két éve érvényes nem kezdő vezetői engedély. Részletes információkat a területi közlekedési felügyeletnél kaphat, illetve felkeresheti a központi hivatalt (Budapest, 6. kerület, Teréz krt. 68., Tel.:06-1-373-1442)
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
2007. augusztusban a Balatonon kibéreltünk egy magánnyaralót, amíg lementünk fürödni, addig betörtek a házba és a házban lévő értékeinket, valamint a megtalált indítókulccsal az udvaron parkoló autónkat is elvitték. A kár 5,5 millió Ft. Sajnos cascónk nem volt az autóra. A kérdésem az lenne, hogy a bérbeadótól én kérhetek e kártérítést az ott elszenvedett kárunkért. A bérbeadó közölte, hogy neki nincs biztosítása, és ellenségessé is vált.
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A bérleti szerződés ellenkező tartalmú rendelkezése hiányában a bérbeadó nem felel a keletkezett kárért. Ha a szerződésben kikötötték, hogy a bérelt ingatlanba bevitt ingóságokat a bérbeadó megőrzi, akkor természetesen fennáll a kártérítési felelőssége.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Munkám miatt Ukrajnában szereztem meg a jogosítványomat, de a munka végeztével kb. 2 hónap múlva visszaköltözöm Budapestre. Az lenne a kérdésem, hogy újra kell vizsgázzak vagy elintézhető-e a jogosítványom honosítása.
Üdvözlettel:
Krisztián
Tisztelt Krisztián!
A honosítási eljárást az okmányirodában kell kezdeményeznie. Személyazonosságát igazoló iratok mellett be kell mutatni az egészségügyi alkalmasságot igazoló orvosi véleményt és a külföldi vezetői engedélyt. Mivel Ukrajna csatlakozott az ún. Bécsi Közlekedési Egyezményhez, a jogosítványt hivatalos fordítás nélkül is be lehet nyújtani honosításra. Az ügyintézés kb. 30 napot vesz igénybe és ha minden igaz, 4.800 Ft-ba kerül.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Szeretném tudni, hogy a forgalomból végleg kivont jármű visszahelyezhető-e ismét forgalomba.
Köszönettel:
É. Tibor
Tisztelt É. Tibor!
Bontási igazolással kivont járművet ismételten forgalomba helyezni nem lehet. De a bontóba adási kötelezettség bevezetése előtt kérelemre véglegesen kivont járműveket újra forgalomba lehet helyeztetni az okmányirodákban. Ehhez előbb le kell műszakiztatni, eredetvizsgára kell vinni, kötelező biztosítást kell kötni és az okmányirodában igazolni kell a tulajdonjogot is és be kell mutatni az érvénytelenített gépjárműokmányokat is. Az eljárás költsége kb. 20.000 Ft.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Egy vontatott jármű okozott balesetet. Elszakadt a vontatókötele és a kijelölt parkolóban várakozó gépkocsimnak rohant. A kár tetemes, a felelősséget az okozó elismerte. Két biztosító a Hungaria és a Máv vett részt a kár rendezésében. Egyik sem akarja a felelősségét elismerni. Kérdésem hol találom a felelősség vállalásra vonatkozó jogszabályt? Semmit mondó paragrafusokra hivatkoznak, ami vontatás szabályait tartalmazza. Ez az eset augusztusban történt. Tudtommal a felelőséget a vontatónak kell vállalni de nem találom a KRESZ-ben az ide alkalmazható részt.
Köszönöm a válaszát:
Á. János
Tisztelt Á. János!
A kötelező biztosítás általános szerződési feltételei szerint a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére terjed ki, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak. A kulcsszó ebben a meghatározásban az üzemeltetés. Ha a járművet nem üzemeltetik, hanem pl. vontatják, és eközben okoz balesetet, a Polgári Törvénykönyv kártérítési szabályai alapján kell a károkozót (vontatót) közvetlenül felelősségre vonni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Lenne egy kérdésem: 2007. 12. 03-án elvégeztem a feltárást, de még semmi papírt nem kaptam. Mennyi ideig kell még várni, ez nincs jogszabályban szabályozva?
Köszönettel:
Tamás
Tisztelt Tamás!
A feltárással az utánképzésnek még nincs vége, érdemben utána kezdődik, ugyanis a feltáró foglalkozás eredményétől függően a területi közlekedési felügyelet kijelöli azt a programot, amely a feltárt hiányosságok megszüntetésére a legmegfelelőbb. Az erről rendelkező jogszabály szerint az utánképzést a jelentkezéstől számított 60 napon belül be kell fejezni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Eszembe jutott egy téma, aminek talán egy blog-ot, vagy akár egy egész cikket lenne érdemes szentelni. Nagyon sok adatvédelmi korlátozásról hallunk mostanában, amiknek egy részével egyetértek, egy részével pedig nem. Viszont van egy számomra, és az autóstársadalom számára egy meglehetősen érdekes kérdés ezzel kapcsolatban. A minap hallottam ebéd közben egy beszélgetést a szomszéd asztalnál, ahol is elmondta egy idősebb úriember, hogy egy nagy fekete autóval (a presztismárkáknak tartott márka egyikével) belémentek hátulról. Teljesen egyértelmű volt, hogy a hátulról érkező volt a vétkes. A nagy fekete autóból kiszállt egy nagy ember, aki azt mondta a vétlen félnek, hogy vannak kapcsolatai, ahhoz, hogy ha esetleg kárbejelentőt akarna kitöltetni vele az esetről, akkor megtalálják és .... Persze az idős ember nem mert semmit csinálni, így elhajtott a törött autójával, amit saját pénzén kellett megcsináltatnia. Miért kell a baleseti bejelentőre a személyes adatokat ráírni, amikor elég lenne az autók adatai, és a kötvényszám, amik alapján egyértelműen azonosítani lehet a gépjárműveket, valamint a szerződő feleket? Miért kell, hogy kiadja az ember ilyenkor a lakcímét, és személyes okmányainak a számát? Hiszen ezzel elkerülhetőek lennének a hasonló "cserbenhagyásos" esetek, mert azért annak kevés esélye van, hogy valakinek olyan kapcsolatai legyenek, hogy az autó adatai, vagy a szerződésszám alapján megtudják, hogy az illető hol lakik, és jól elagyabugyálják, vagy akármit csináljanak vele. Ezeknek az esteknek is a nagy része csak pókerarc, de az ember nem tudja, hogy a másik tényleg csak blöfföl-e, vagy valóban képes ilyesmire. Hát ez jutott eszembe. Ha már annyira az adatvédelem a cél, akkor ez így szerintem nincsen jól.
Üdvözlettel:
Árpi
Tisztelt Árpi!
Egyetértve és figyelemfelhívásként közzétesszük a levelét. Valóban szükséges lenne egy megnyugtatóbb szabályozásra, hiszen a biztosítóknak tényleg nem jelenthet gondot a beazonosításunk egy balesetet követően sem. A másik elérendő cél pedig az volna, hogy ne hagyjuk magunkat megfélemlíteni, bármennyire nehéz is ez egy ilyen szituációban. Ha ezek a fenyegetős típusok mindig megússzák rendőrségi eljárás nélkül, még erőszakosabbá és gátlástalanabbá válnak.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Érdeklődni szeretnék: magyar rendszámos autóm van és szeretnék amerikai biztosítóhoz tartozni, mert sokkal olcsóbbak, mint a magyar biztosítók. Nem akarom az államot eltartani, mi a teendőm?
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Magyarországon a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény, valamint a kötelező biztosításról szóló kormányrendelet szabályozza ezt a kérdést. Ezek alapján kötelező biztosítást olyan szervezeteknél lehet kötni, melyek a székhelyük tagállamában engedélyt kaptak a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén az e rendeletben foglaltaknak megfelelően a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység folytatására jogosultak. Jogosult lehet harmadik országbeli (azaz nem EU tagállamban lévő székhelyű) biztosító is kötelező biztosítást kötni, ha Magyarországon fiókot nyit és tevékenységét a PSZÁF-nél engedélyezteti.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
2003. áprilisban 3 500 000 Ft-ért vásárolt Opel Astra gépkocsimat 2007. decemberében el kívánom adni 2 000 000 Ft-ért. Kell-e személyi jövedelemadót fizetnem? Az APEH szerint igen (az eladási ár nagyobb, mint 250 000 Ft), szerintem nem kell, mert az eladási ár kisebb, mint a vásárlási ár, jövedelmem nem keletkezett. Nem kell az adóbevallásban szerepeltetni a gépkocsi eladást.
Köszönettel várom válaszát.
L. András
Tisztelt L. András!
A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezését fogom Önnek idézni válaszul: "58. § (2) Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke. (3) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket (kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt): a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat; b) az értéknövelő beruházásokat; c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat." Ez a szabály akkor nem alkalmazható, ha az ingó vagyontárgy elidegenítése üzletszerűen történik.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Vettem egy autót, a tulajdonos elvesztette a törzskönyvet. Mi a teendő ebben az esetben és az autón nincs érvényes műszaki sem.
Köszönöm:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Reméljük, az eladó megfelelően igazolta törzskönyv nélkül is, hogy tulajdonosa a járműnek, mivel a törzskönyv szolgálna ennek hitelt érdemlő igazolására. A törzskönyv elvesztését be kell a tulajdonosnak jelentenie az okmányirodában, ahol intézkednek arról, hogy az elvesztést a Magyar Közlönyben közzétegyék. Ezt követően 15 nap elteltével a törzskönyvről másolat állítható ki. Nem kell azonban pótolni a törzskönyvet, ha annak elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása a tulajdonjog változásának nyilvántartásba vételére irányuló hatósági eljárás megindítását megelőzően történt, és a jármű tulajdonjogának jogszerű megszerzését az ügyfél az eljárásban hitelt érdemlően igazolja. Részletesebb felvilágosítást az okmányiroda ad a benyújtott iratok alapján. Fontos azonban tudnia, hogy érvényes műszaki vizsga nélkül a járművet nem fogják átírni. Tehát az átírásra rendelkezésre álló 15 nap alatt még a műszakiztatást is el kell intézni. Ha emiatt csúszik az átírás, meg fogják bírságolni, illetve a járművet még a forgalomból is kivonhatják.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Szeretnék vásárolni egy VW Jetta 2, 1984-es évjáratú, 1800 ccm-es, benzines autót. Milyen költségekre számítsak a vételáron felül (teljesítményadó, súlyadó, átíratás, biztosítás stb_) Fontos volna, hogy az kb. milyen összeg, mert egy fix összeg áll csak rendelkezésemre megvásárolni és saját tulajdonúvá tenni az autót. A biztosítással kapcsolatban én 20 éves vagyok és ez lesz az első saját autóm, több mit 2 éve van jogosítványom.
A válaszát előre is köszönöm
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
2007-es díjakkal számolva: 6000 Ft a forgalmi engedély, és 6000 Ft a törzskönyv, az átírás illetéke pedig 15 Ft köbcentinként, azaz kb. 27.000 Ft. Ezeket az átíráskor nyomban ki kell fizetni. Súlyadó és teljesítményadó ugyanazt takarja, egy önkormányzatnak befizetendő adó, aminek éves díja korábban az autó súlya, jelenleg pedig a teljesítménye alapján van meghatározva. A teljesítményadót évente két részletben szedik be tavasszal és ősszel. Az adó mértéke a gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 120 Ft/kilowatt, azaz pl. 82 kwattal számolva 9.840 Ft. A kötelező biztosítás negyedéves díjú, csekken, átutalással vagy inkasszóval lehet teljesíteni. Mértéke a megadott adatokon kívül több tényezőtől jelentősen függ: pl. van-e gyermeke, közszolgálati dolgozó-e, pontosan mikor szerezte a jogosítványt, van-e valamelyik biztosítónál egyéb biztosítása, fontos tényező, hogy hol lakik, budapestieknek, vonzáskörzetben lakóknak, nagyvárosiaknak drágább a biztosítás. Lehet pl. 10.000, de akár 25.000 Ft is negyedévente a fenti adatok függvényében. Vannak közismert internetes biztosításközvetítő cégek (pl. www.biztosítas.hu, www.netrisk.hu), ahol adatait értelemszerűen kitöltve egyrészt jelentős online biztosításkötési kedvezményt kap, másrészt megtudja, melyik biztosítónál mennyibe kerül a biztosítás, így kiválaszthatja a legolcsóbbat és a szerződést az interneten keresztül megkötheti.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István