Tanácsok

Tisztelt autójogász.

Tanácsot szeretnék kérni. Eladtam az autómat, én voltam a tulajdonos, édesanyám az üzembentartó (nincs jogosítványa). Egy kereskedő vette meg cégnévre, de az autót nem íratta át, azóta több mint 400 000 ft-nyi bírságom érkezett (gyorshajtás, parkolási bírságok stb )!

Azóta folyamatos levelezésben vagyok mindenkivel, és küldözgetem az adásvételi másolatokat, meg magyarázkodok. Egy társaság értette meg idáig a problémát, mindenki azt mondja, hogy csak nekem, vagyis édesanyámnak küldhetik, mert akkor még én voltam a tulaj, mivel nincs átírva. Természetesen az adásvételit leadtam az okmányirodában, ott is voltam már vagy 4-szer, de azt mondták, nem tehetek semmit, mert megtettem ami az én feladatom.

Azt szeretném kérdezni, hogy az adásvételiben nem volt feltüntetve, hogy az üzembentartó lemond a jogairól, ez baj? Erre azt mondták az okmányirodában, hogy nem kell feltüntetni, mert a tulajdon jogokról csak a tulajdonos dönthet, eladással megszűnik az üzembentartó is? Mit kéne még tennem, mert nem bírom tétlenül várni hogy még rosszabbra forduljon a helyzet, és félek hogy az összes bírságot rám verik.

Köszönöm válaszát üdvözlettel: Ádám

Kedves Ádám,

Tenni nem igazán tud mit, minthogy védekezik a követlésekkel szemben. Tekintettel arra, hogy az átírás a vevő kötelezettsége, ezt nem tudja befolyásolni, hogy megteszi-e vagy sem. Az mindenképpen jó, hogy Ön leadta az adásvételit az okmányirodában, tehát az önhöz érkező bírságok megfizetésére nem Ön köteles. Természetesen akkor, ha az adásvétel időpontja után keletkeztek.

Tehát amennyiben Öntől követel bárki bármilyen tartozást, akkor Önnek egy dolga van, bemutatni az okmányirodában leadott adásvételi szerződést. Innentől kezdve a követelés nem alapos, hiszen nem Önt terheli. Ha valaki bírósághoz fordul is, nem hinném, hogy megnyeri. Természetesen a kellemetlenséget Önnek kell elviselnie, ez ellen nem sok mindent tehet.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

Körülbelül 1 hónapja (06.03) vásároltam egy használt autót 180 000 km-el. A múlt vasárnap hazafelé tartottam a családdal és az egyik településről kiérve gyorsítás közben iszonyú visító hang jött a motorból, gondoltam turbó vagy coolercső.

Másnap reggel bevittem vissza a márkakereskedésbe ahol bizományosan értékesítették az autót. Ott megállapították hogy valóban a turbó ment tönkre. Az eladó nem akarja kifizetni a kárt , pedig az adásvételibe benne van, hogy ő felel a károkért. Erre nem hajlandó, csak ahogy mondja 'a felét kifizetem'. Azt elmondta hogy kb 130 000 km-nél volt már cserélve, de ez akkor is tönkrement. Hogyan tudom bizonyítani hogy már hibás volt a turbó és nem az az 1500 km tette tönkre amit mentem vele? Válaszát köszönöm.

Üdvözlettel: Tibor

Kedves Tibor!

A szavatossági ügyekben a hiba fennállásának bizonyítása mindig szűk keresztmetszet. Gyakorlatilag ezen múlik az egész ügy kimenetele. A bizonyítás sok esetben szakkérdéseket vet fel, tehát szakértő igénybevétele szükséges. Azt gondolom az Ön esetében is szakértői bizonyítás szükségessége valószínűsíthető a turbó meghibásodása kapcsán.

Minden eset más, tehát azt nem lehet előre megmondani, hogy a szakértő milyen módszert alkalmaz, de az biztos,, hogy meg tudja mondani azt, hogy a hiba (főleg egy turbó esetében) egyszeri esemény kiváltotta hiba, vagy az elhasználódás, esetleg hosszabb ideje tartó hibás működés következménye. Azt nem biztos hogy meg tudja mondani a szakértő, hogy az adott hiba adott időpontban fennállt-e, d azt valószínűleg meg tudja mondani, hogy azok az okok, amik meghibásodáshoz vezettek visszafordíthatatlanul fennálltak-e. A döntés végső soron a bíróság kezében van. További felelős tanácshoz látni kellene a szerződést és beszélni egy gépjármű szakértővel.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Üdvözlöm!

Nem tudom, hogy mennyire tartozik Önhöz az adott kérdés, de magamtól nem igazán találtam választ az adott kérdésre! Adott egy utca, ahol a rendszeres rongálásoknak köszönhetően egy kicsit arrébb kell megállni, egy örzőtt terület portája közelében, mert az ott dolgozó biztonsági őrök voltak olyan kedvesek és felajánlották, hogy figyelni fogják az autót/motort.

Ez ment is pár hétig, most viszont jelezte, hogy az út másik oldalán lakó "kedves szomszéd" szólt, hogy a kapubeállójával szemben állok és Ő képtelen kiállni, ezért el fogja vitetni az autómat. A mellékelt képen látható, hogy hogy állok(piros Golf), szerintem Ő nem teheti meg adott esetben, hogy elszállitatja az autót.

Köszönöm válaszát: Dániel

Kedves Dániel!

Az elküldött fénykép alapján Ön teljesen szabályos helyen parkol, tehát nem kell attól tartania, hogy az autóját elszállítják, vagy megbüntetik. Amennyiben mégis elszállítják, akkor az csak jogszerűtlenül történhet, aminek nyilván megvannak a maga következményei.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Tisztelt autójogász!

A mai napon a házunkhoz érkezett három rendőr, engem illetve az autómat keresték. Megkértek, hogy mutassam meg, majd körbefényképezték és annyit mondtak, hogy egy cserbenhagyásos baleset történt és keresik a tettest (egy törött autót) majd elmentek. A baleset a lakhelyemtől több mint 100 km-re történt és még nem is voltam abban a városban az autóval.

Civil autóval voltak, igazolványt sem mutattak fel. Mennyire normális, hétköznapi ez a dolog? Jól tettem, hogy megmutattam az autót? Visszagondolva kérni kellett volna, hogy igazolják magukat stb. Lesz még valamilyen folytatása ennek az ügynek, vagy ez egy természetes dolog és ezzel le is zárták az én részemről? Előre is köszönöm válaszát!

Tisztelettel: Péter

Kedves Péter!

Jól tette, hogy megmutatta az autót, hiszen ez Önnek kötelessége. Az, hogy a rendőrök civil autóval voltak nem lényeges. A kérdéséből ugyan nem derül ki, hogy egyenruha volt-e rajtuk, de valahonnan mégis csak tudta, hogy rendőrök, ezért azt gondolom egyenruhások voltak. Ebben az esetben a rendőrt a jelvény és egyenruha igazolja. Ha civilben van akkor köteles magát igazolvánnyal igazolni.

Az, hogy az autóját ellenőrzik, teljesen természetes dolog, egy nyomozás része, ahol tanúvallomások, vagy egyéb adatok alapján felmerült a gyanú, hogy a bűncselekményt bizonyos típusú, színű, évjáratú, stb. gépkocsival követték el. Minden bizonnyal az Ön gépkocsija is megfelelt bizonyos feltételeknek ezért volt szükség a szemlére, hiszen egy baleset, vagy egy friss javítás nyomai felismerhetőek egy gépkocsin. Ha nem az Ön autója volt érintett a balesetben, akkor biztosan lezártnak tekintheti az ügyet.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

Április végén vásároltam egy autót (1.8 benzines, 2003-as évjárat), amiben egy héten belül olajat cseréltem. Egy ideig (kb. 1-2 hét) nem is volt semmi probléma, egyszer csak elkezdi enni az olajat, padlógázra úgy füstöl, hogy az egész utcát belepi. Egy benzines, aminek nagyon nem kéne füstölnie. Mikor vásároltam, semmi füst, semmi olajfolyás nyom a blokkon.

A blokk jelenleg is száraz, viszont az olaj drámai gyorsasággal fogy, fele annyi van már benne mint olajcserekor, pedig azóta összesen kb. 1000 km-t mentem. Valószínűleg a vásárláskor benne lévő olajban adalékanyag volt, ami az új olaj betöltésekor egy idő után kiürült a rések közül. Szerelő szerint kivan a motor, valószínűleg a km sem valós, ami egyébként 240 000 óra szerint. Javítása (motorgenerál) 3 - 400 000 lenne szerinte, ami az autó árához képest (1 000 000) nem kevés.

Kérdésem tehát, hogy kötelezhető-e a kereskedő az autó árának visszatérítésére így 6 hét után is? Jellemző-e, hogy peren kívül visszaadják az árát és kész? Abszolút rejtett hiba volt, vásárláskor nem füstölt, a motorok pedig nem ilyen hirtelen 1000 km alatt kopnak sz*rrá. Oké, használt autót vettem, tudom. Van több hibája is, például az alja rozsdásodik kicsit, kormánymű ki van kopva, de ezeket megjavítottam volna, nem új állapotot vártam el. De ez azért már sok szerintem.

Mellékkérdés: Ha visszatéríti, kérhetem-e az átírási költség térítését is? Ugye fölöslegesen fizettem ki az 55 000 Ft-ot.

Tisztelt Kérdező!

Az Ön által leírtakra a Ptk. kellékszavatossági szabályai alkalmazandóak. Az ilyen igények elévülési ideje egy év, tehát Ön még időben van. A hibát haladéktalanul közölje írásban az eladóval. A törvény szerint Ön elsősorban kijavítást, kicserélést kérhet, illetve ha ez nem lehetséges vagy az eladó nem vállalta, akkor kérhet árleszállítást, vagy a hibát maga kijavíthatja és követelheti az javítás költségeit.

Ha semmi nem eredményes, akkor akár el is állhat a szerződéstől. Ha eláll a szerződéstől, akkor vissza kell adnia az autót és természetesen követelheti az átírás és egyéb költségek megtérítését. Ha nem sikerül megegyezni, akkor bírósághoz tud fordulni. Tekintettel arra, hogy kereskedőtől vásárolt, itt a kereskedőt terheli annak bizonyítása, hogy nem teljesített hibásan, a kocsit hibátlanul adta el.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Kedves Autójogász!

Érdeklődöm, hogy utcai személyautó eseteben van-e törvényi szabályozás a nyomtávszelesítő (pogácsa) alkalmazására. Gondolok itt szelességi korlátozásra, karosszériából ugye nem lóghat ki a kerek külső pereme, tőcsavarok hossza, közlekedési hatóság által valami engedélyezésre, mert az, hogy műszaki vizsgán átmegy, az édes kevés szerintem. Elsősorban esztétikai megjelenést szem előtt tartva kérdezem, nem versenyautóról van szó.

Válaszodat előre is köszönöm: Bambi

Kedves Bambi!

A nyomtávszélesítés a hatályos jogszabályok alapján átalakításnak minősül, ami engedélyköteles. Az engedélyt az átalakítási műszaki dokumentáció birtokában a megyei (fővárosi) kormányhivatalnál kell kérni, majd ismételten műszaki vizsgáztatni.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

Április végén egy italokat szállító kisteherautó beletolatott az én autómba! Egy 2 sávos utcán haladtam egyenesen, a saját sávomban amikor a parkolóból kitolatott a károkozó! Mivel nem adta meg az elsőbbséget, ezért vészfékeztem! Sikerült a károkozó lökhárítója mögött egy méterrel megállni, de Ő ezt nem érzékelte, ezért folytatta a tolatást annak ellenére, hogy a dudát tövig nyomtam! Természetesen ennek a motorháztetőm látta kárát! A káreseménynél jelen volt az autómban a feleségem, a sógorom és a 2 éves kislánya!

A balesetet, károkozást a másik fél elismerte, a betétlapot kitöltöttük! Pár nap után a kárszakértő a szemlét megtartotta, fotókat készített, adatokat vett fel! Majd közölte, hogy az autót vihetem a karosszérialakatoshoz, az anyagi részét pedig a számlák alapján a K&H biztosítóval tudom rendezni! Az autót elvittem a karosszérialakatos és fényezőhöz, kitöltöttük a megbízási szerződést, innentől a szerelő intézte volna a számlával az anyagi részét a biztosítóval!

20 nappal a káresemény után, mikor már az autó is elkészült, a K&H biztosító küldött egy levelet, miszerint a "A jelenleg rendelkezésre álló adatok, dokumentumok és elvégzett vizsgálatok alapján a xxx-xxx frsz.-ú gépjármű felelősségbiztosítása terhére nem áll módunkban kárigényét rendezni". Természetesen ezt azonnal közöltem az autószerelővel, hogy ne várja feleslegesen a pénzt a K&H-tól!

Ezután a szerelő közölte, hogy nem ez az első esete, hogy a K&H a munka elvégzése után akár hónapokkal közli vele ugyan ezt, miszerint nem hajlandók fizetni a káresemény után! A levélben kapott telefonszámon az ügyintéző 1 hét folyamatos hívás után vette csak fel a telefont! De ő is csak annyit mondott, hogy legyek szíves tudomásul venni a döntésüket! Mit tehetek most? Fizessem ki a saját káromat, 271 000 Ft-ot? Köszönettel!

Győrffy Gyula

Kedves Gyula,

Amennyiben a biztosító a helytállási kötelezettségének nem tesz eleget, peres úton követelheti, a biztosító helytállását.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

A napokban vettem egy autót. A tulajdonosa autókereskedéssel foglalkozott, és céges pecsétet használt. Rákövetkező második munkanapon neki is indultam elintéztem az eredetvizsgát, ám az okmányirodában közölték velem hogy nem írható át az autó a nevemre, mivel felszámolás alatt áll a cég, adószáma sincs már.

A tulajdonos el sem adhatta volna nekem az autót. Tanácsukra a pecséten (adásvételiben) szereplő címet felkerestem, hátha meg tudunk alkudni az autó visszavételéről, ám a címen lévő ingatlant a szomszédok szerint már a bank elvette a tulajdonosától. Nem találtunk senkit.

Ezek után rendőrséghez fordultam, feljelentést tettem, bejelentettem az esetet. Ők csalás vádjával nyilvántartásba is vették a feljelentésemet. Szerintem több dologban is törvénytelen volt az eladó cselekedete. A cég adószáma már nem élt, adócsalás is szóba jöhet, illetéktelen pecsét használat, s csalás az irányomba. Most az autó nevemre írása nem lehetséges, a rendőrségi eljárás elindult. A kérdésem pedig az lenne hogy milyen lehetőségekre számíthatok? Tartanom kell tőle, hogy az autót és a pénzt is elveszítem?

Válaszát előre is hálásan köszönöm! Sándor.

Kedves Sándor!

A csalás gyanúja az eladó részéről valóban fennáll, hiszen tisztában kellett, hogy legyen az eladó, hogy a cége felszámolás alatt áll. Az ezzel kapcsolatos rendőrségi eljárás megy a maga útján, arra nincs különösebb ráhatása. Az adásvétellel kapcsolatban kérdés, hogy a felszámolás milyen stádiumban áll.

Amennyiben van már kijelölt felszámolóbiztos, aki a céget képviselni jogosult, érdemes vele felvenni a kapcsolatot. Vele elvileg meg tud egyezni a tekintetben, hogy Ön jóhiszeműen bízva az eladóban, ellenérték fejében szerezte a kocsit. Ebben az esetben a felszámolóval kell Önnek aláírni egy olyan dokumentumot, amiben a felszámoló megerősíti, vagy hozzájárul a jogügylethez és amivel át tudja íratni a kocsit.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

Érdekes helyzetbe kerültünk a minap. Adott egy autó még tavaly meghibásodott és azóta bent áll a garázsba. Még decemberben új biztosítást kötöttek az autóra. A csekk be lett fizetve (igaz, pár nap késéssel), biztosítót nem lehetett telefonon elérni (kevés városban van ügyfélszolgálata), és a feledés homályába merült a dolog. Úgysem használható jelenleg.

Most már a Járási Hivataltól kaptunk levelet, hogy nincs biztosítás az autón és 5 napon belül fáradjunk be hozzájuk a forgalmival és a rendszámmal, mert ideiglenesen kivonják a forgalomból az autót.

Azzal tisztában vagyunk, hogy nincs érvényes biztosítás és a fedezetlenségi díj megfizetése után lehet ismét rendszám meg új biztosítás. Az lenne kérdésem, hogy ha leadjuk a rendszámot és nem szeretnénk többet forgalomba helyezni, akkor mi történik a fedezetlenségi díjjal, ha egyszer egy másik autó a nevemre kerül? Felmerült a kérdés, hogy mi lenne, ha nem adjuk le a rendszámot, hanem üzembentartónak más személy lesz és köt biztosítást? Esetleg, ha eladjuk a jelenleg üzemképtelen járművet, úgy hogy más személy az üzembentartó?

Várom válaszát! Üdvözlettel: T.

Tisztelt T.

A KGFB törvény 2014. július 1-től hatályos módosítás szerint a a biztosító előírás szerint az elmaradt díjat, sőt a vonatkozó fedezetlenségi díjat is jogosult az üzembentartótól/tulajdonostól behajtani. Megszűnt tehát a kiskapu és nem érdemes tovább az üzembentartó-tulajdonos cseréjével "játszani". Az egy másik kérdés, hogy van-e kapacitása a biztosítónak behajtani ezeket a díjakat, de tény, hogy joga van hozzá a megszűnt szerződést követően is.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

Szeretnék vásárolni egy autót, amely közigazgatási hatósági eljárás során forgalomból kivont. A tényállás a következő lenne.

A tulajdonos a KGFB-t nem fizette be, ez miatt a járási hivatal az autót forgalomból kivonta. A tulajdonosa tartozást rendezni nem tudja, az autótól elég jutányos áron szabadulna. A rendszám, törzsköny illetve forgalmi még a tulajdonosnál. Ebben a formában engem mint esetleges vevőt milyen kötelezettségek terhelnének az esetleges vásárlás után? Vagy mint egy átlagos vásárlás esetén, adásvételi, biztosítás, eredetiségvizsga, okmányiroda?

Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Norbert

Kedves Norbert,

az adásvétellel együtt meg kell kapnia a volt tulajnál lévő dolgokat, amiket említett, tehát rendszám, törzskönyv, forgalmi. A tartozás kiegyenlítése után tudja csak az átírást intézni és a "szokásos" okiratok és igazolások szükségesek hozzá. adásvételi, KGFB igazolás, eredetiség vizsga, valamint az új okmányok díjai.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

Az alábbi kérdéssel fordulnék Önhöz. Lakott területen egy jobbra ívelő törés után előzésbe kezdtem, azonban közben hátulról egy másik autó nagy tempóval szintén előzött. A másik autóban keletkezett kár emiatt (felfutott a padkára).

Töltöttünk ki betétlapot (rendőrt nem hívtunk), azonban én a felelősséget nem ismerem el teljes mértékben, ugyanis a másik autó jóval a sebességkorlátot meghaladó tempóval közlekedett (kb. 80-90 km/h). Ez esetben mi a folyamat további lépése?

Mihamarabbi válaszát előre is köszönöm: Gergő

Kedves Gergő,

A leírtak alapján Ön minden valószínűsíthetően megszegte a KRESZ 34.§ (1) bekezdésben foglalt előzés szabályait. A hivatkozott jogszabály azt mondja, hogy az előzést többek között akkor szabad megkezdeni, ha a az előzni kívánó jármű előzését más jármű nem kezdte meg.

Látható tehát, hogy a szabály arra vonatkozik, hogy Önnek azt kell az előzés megkezdésekor mérlegelni, hogy az Ön előzését már megkezdte-e valaki. Amennyiben az Ön (mint előzni kívánó) előzését már valaki megkezdte, az mindegy, hogy az a valaki túllépte-e a megengedett sebességet vagy sem. A sebességtúllépésért a másik autós felelhet önállóan, de ez az ön felelősségét nem befolyásolja.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

Hatéves Renault Thalia II 1.2 benzines autómat elvittem egy hivatalos Renault márkaszervizbe, ahol kértem egy "nagy szervizt" amibe minden beletartozik ami a gyártó által a karbantartási lapon le van írva. Az autómat leszervizelték.

Azóta alapjárat felett valahol 900-as fordulat környékén morgó, de inkább "buborékoló" hangot hallani a motortérből. Vissza vittem az autót, hogy nézzék meg, mert a vezérlés csere előtt ilyen rendellenes hangot nem adott. Nem foglalkoztak velem, azt mondták hogy nincs most rá idejük, illetve ezért nem érdemes megbontani az autót.

Engem nem hagyott nyugodni a dolog, elmentem egy másik hivatalos Renault márkaszervizbe, ahol kértem a vezérlés felülvizsgálatát, mert nem szeretném ha tönkremenne a motor. A márkaszervizben megállapították a burkolat levételekor, hogy nekem a vezérlést úgy kompletten után gyártott alkatrészekre cserélték ki. (Vezérműszíj, görgők, vízpumpa) Igen ám, viszont a szervizben a Renault szakemberek észrevették a számlámon, hogy nekem ám a gyári vezérlés szett van kiszámlázva. Ugye felismerték a gyári cikkszámot a számlán, ami nekem nem jelentett semmit.

Ezt megtudva egyből összehasonlítottuk a felszerelt vezérlés elemeit az ottani raktárból cikkszám alapján kihozott gyári elemekkel, és köszönő viszonyban sem voltak egymással. Az esetről fénykép, és videofelvétel készült. Néztünk után gyártott vezérléseket az autóhoz, de a gyári nyilván lényegesen drágább volt, ezáltal jogosulatlanul jutottak plusz pénzhez. A kérdésem Ön felé az, hogy ebben az esetben a márkaszerviz követett-e el csalás bűncselekményt, ha nekem a gyári vezérlést számlázta ki, miközben után gyártottat szerelte be, és erről nem tájékoztatott? Továbbá én úgy gondolom hogy ezzel a tisztességtelen szervizelésével a Renault márkanevet is lejáratja. Milyen jogi lépéseket tudok tenni?

Üdvözlettel: Máté, egy csalódott Renault-tulajdonos

Kedves Máté!

A Büntető Törvénykönyv szerint csalást az követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz.

Az Ön által leírt történet alapján akár fennállhat a bűncselekmény gyanúja, de azt, hogy történt-e bűncselekmény ennyi információból nem igazán lehet megmondani. Ha tesz egy feljelentést ismeretlen tettes ellen, akkor a rendőrség nyomozni kezd és a büntetőeljárás végén eldől, hogy történt-e bűncselekmény és hogy azt ki követte el.

Jogi lépésként vissza tudja követelni továbbá a gyári és az utángyártott alkatrészek közötti árkülönbözetet, illetve követelheti a szerviztől, hogy gyári alkatrészekre cseréljék ki a mostani utángyártottakat. Ezeket sajnos csak polgári peres úton tudja érvényesíteni.

Első körben feltétlen keresse meg a szervizt, és tájékoztassa őket lehetőleg írásban a problémájáról/panaszáról. Ha ez hivatalos Renault márkakereskedés és szerviz, akkor egy tájékoztatást mindenképp küldenék a Renault magyarországi vezérképviseletének/importőrének is.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Tisztelt dr. Erdey Péter!

Tárgyi témában szeretném a segítségét kérni. A tavasz beköszöntével egyre több motorkerékpár jelenik meg az utakon, akiknek és akikre vigyázni kell. A biztonságom, láthatóságom érdekében fel szeretnék szerelni nappali menetjelző fényt a motorkerékpáromra. Kérdeztem szervizeket, ismerősöket, hogy ők mit tudnak a jelenlegi jogi helyzetről, alkalmazható-e DRL motoron.

A válaszok ellentmondásosak voltak, így az NKH-hoz fordultam. Az NKH egy érdekes választ küldött:

"Nappali menetjelzőlámpa alkalmazása motorkerékpáron:

A KRESZ 44. § (7) szerint: „A forgalomban résztvevő motorkerékpárt és a tompított fényszóróval felszerelt segédmotoros kerékpárt – tompított fényszóróval – nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani” Az előírás nem említi a nappali menetjelző lámpa motorkerékpáron történő alkalmazhatóságát.

Az MR. 55/A. § (1) szerint: ”A gépjárművet felszabad szerelni két, menetirányban fényt kibocsátó nappali menetjelző lámpával.” Ha gépjárművet, akkor motorkerékpárt is. A két idézett jogszabály nincs összhangban, azaz a használat nem lehetséges, a felszerelés azonban igen.

A nappali menetjelző lámpának automatikusan be kell kapcsolódnia, amikor a motort beindítják (a gyújtáskapcsoló elfordításakor még nem). Járó motor mellett a nappali menetjelző lámpának ki kell kapcsolódnia, amikor a fényszórót (távolsági, tompított, ködfényszóró) bekapcsolják, kivéve az un. fénykürt felvillantást. A fényszóróval egyidejűleg e lámpának nem szabad bekapcsolódnia."

Ebből számomra a lényeg az volt, hogy "a használat nem lehetséges, a felszerelés azonban igen". Az érvényes jogszabályok valóban így rendelkeznek? Nincs olyan kiegészítés (vagy "kiskapu"), ami lehetővé teszi a DRL használatát motorkerékpárokon? Ön mit javasol, mit tegyek? Felszereljem és használjam a DRL-t, vagy sem? Amennyiben használom, és ez valóban jogsértő (lásd fent.), akkor milyen büntetési tétellel sújthatnak? (néhány ezer forintos büntetés kockázata megéri, hogy nagyobb biztonságban legyek a forgalomban) Ha valóban ilyen a jogi helyzet, akkor van-e már erre vonatkozó módosítási indítvány, ill. kinek kell jelezni a fenti ellentmondást a helyesbítés érdekében?

Megtisztelő válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel, Benke Norbert

Kedves Norbert!

Álláspontom szerint az NKH a KRESZ 44.§-ra történő hivatkozással egyértelműen megadja a választ a kérdésre. A motorkerékpáron kötelező a tompított fényszóró, tehát ugyan felszerelhet nappali menetfényt, de mivel az nem használható együtt a tompított fényszóróval ezért a logika szabályai szerint jogszerűen nem használhatja azt.

Ha mégis használja a DRL-t, akkor álláspontom szerint a KRESZ 44.§ (7) megsértése miatt szabálysértést követ el, mert nem használja a tompított fényszórót. Ha együtt használja a kettőt,akkor is a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt kell felelnie. A bírság összege mindkét esetben 30 000 Ft.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász,

Egy olyan kérdéssel fordulnék önhöz, miszerint 03.12-én 13:26 perckor bemért egy matricát néző kamera az M0-on. Ez rendben is van, de mivel véletlen hajtottam fel a pályára, a következő lehetőségnél ki is hajtottam és 13:32 perckor vásároltam is egy autópálya matricát telefonról, hogy ne legyen ebből probléma. Meg is érkezett a visszaigazolás.

Majd rá másfél hónapra, megérkezett a pótdíjfizetési felszólítás is, miszerint fizessek 15 000 Ft-ot, mert nem volt érvényes matricám abban a percben. Felhívtam a Nemzeti Útdíj Kezelő irodát, hogy mit lehet tenni. A hölgy nagyjából és körülbelül azt mondta, semmit, be kell fizetni. Van esetleg opció és esély arra, hogy megtámadjam ezt az ítéletet, vagy be kell fizetni, mert esélytelen nyerni ebben az ügyben?

Köszönettel, Gergő

Kedves Gergő!

Úthasználati jogosultsággal az ellenőrzés pillanatában kell rendelkeznie. Érvénytelen a jogosultság, ha az ellenőrzés pillanatában a matrica érvényessége lejárt, vagy még nem kezdődött meg. Ön az ellenőrzéskor nem rendelkezett úthasználati jogosultsággal, ezért vélhetően jogos a pótdíj fizetési kötelezettsége.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

Néhány hónapja vásárolt a feleségem egy autót, amit az ő nevére jegyeztünk be, de én lettem a üzembentartója, egyrészt mert akkor nem volt még jogosítványa, másrészt mert így olcsóbbnak ígérkezett a kötelező biztosítás.

Azóta a helyzet nagyon elmérgesedett, gyakorlatilag nem beszélünk és nem is találkozunk, viszont szeretném, ha a továbbiakban nem én lennék a felelős a gyorshajtásokért, tilosban parkolásért és a kötelező biztosítás fizetéséért. Az interneten azt találtam, hogy ha az autó érvényes forgalmi engedélyével, és a tulajdonos meghatalmazásával, valamint magával a tulajdonossal együtt bemegyünk a Kormányablakhoz, akkor 6000 forint ellenében kapunk egy új forgalmi engedélyt, ahol az üzembentartóra vonatkozó rész már üres lesz. De mi a módja annak, hogy előbb lemondjak az autó üzemben tartási jogáról? Mit tehetek, ha nem tudok az autó papírjaival, valamint a (válófélben lévő) feleségemmel megjelenni a Kormányablaknál? Mit tegyek, ha még a válás hosszas folyamata előtt szeretném mentesíteni magam minden felelősség alól?

Köszönettel! Sándor

Kedves Sándor!

Az üzembentartói jogról egyoldalú nyilatkozattal le tud mondani, ez a legegyszerűbb megoldás. A nyilvántartásban történő átvezetés más kérdés, de az nem érinti magát a lemondást, mint jogi tényt, tehát átvezetés nélkül is érvényes és hatályos.

A lemondó nyilatkozatról talál mintát az interneten, amit kitöltve, aláírva (két tanúval!) el kell küldeni a tulajdonosnak. Fontos, hogy a tulaj igazolható módon meg is kapja a nyilatkozatot, ezért érdemes tértivevénnyel küldeni vagy személyesen átvetetni. A nyilatkozattal menjen be az okmányirodába is, ott is adja le.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

Azt szeretném megkérdezni, hogy lezárt lízing esetén, ha van konkrét vevő az autóra, akkor is feltétlenül át kell íratni először a saját nevemre és csak utána tudom értékesíteni? Elkerülhető ez a procedúra? Előre is köszönöm válaszát!

Üdvözlettel, András

Kedves András,

lízing esetén főszabályként a lejáratkor a lízingtárgy tulajdonjoga automatikusan, tehát minden egyéb cselekmény nélkül a lízingbevevőre száll át. Mindentől függetlenül azonban a polgári jog szabályai szerint mindenki csak azt adhatja el ami az övé, tehát nem kerülheti el, hogy a nevére írassa a kocsit.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

Vettünk egy személyautót, amiről ki derült, hogy az autókereskedés tulajdonosa tudta nélkül adta el az egyik értékesítője! Az autókereskedés tulajdonosa pert indított az alkalmazottja ellen, minket pedig értesített a rendőrség, hogy szeretné az autó adásvételi szerződését lefoglalni mivel az hamis, valamint tanúként kihallgatni minket. Az lenne a kérdésem, hogy nekünk ebből milyen kárunk keletkezhet? Elvehetik tőlünk az autót, amit mi kifizettünk és nevünkre írattunk? Eszünkben nem jutott, hogy ilyen létezik, hogy valaki így ad el autókat.

Előre is köszönöm a válaszát! Tisztelettel: Ágnes

Kedves Ágnes,

a helyzet bonyolultabbnak tűnik annál, minthogy egy ilyen fórum keretei között meg lehessen válaszolni, de azt gondolom, hogy Önök joggal bízhatnak abban, hogy nem fog komolyabb káruk származni a dologból. Azt kell hangsúlyozni, hogy Önök jóhiszeműen jártak el és alappal hihették azt egy kereskedésben, egy értékesítőről, hogy joga van eljárni az adásvétel kapcsán.

Számomra furcsa a kereskedés hozzáállása a dologhoz, nem igazán értem, hogy mire alapozzák az igényüket, de nyilván van alapja, ha pert is indítottak. A tanúkihallgatás azért van mert indult egy büntetőeljárás,ahol többek között arra keresik a választ, hogy történt-e bűncselekmény és ha igen azt ki követte el. Ehhez azt szükséges kideríteni hogy mi történt pontosan, ehhez kellenek a tanúk.

A tanúkénti megjelenés pedig olyan állampolgári kötelezettségük, ami alól nemigen tudnak kibújni, tehát el kell menni és elmondani pontosan mi történt. Az ügyük nem egyszerű, ha tehetik keressenek fel jogi képviselőt.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Tisztel Autójogász!

2015-ben Suzuki autómat hátulról összetörte egy másik gépjármű, úgy, hogy rátolta egy vonóhorgos furgonra.

Az autó elöl hátul sérült, a károkozó biztosítója gazdasági totálkárra minősítette, részemre 188 000 ft-ot kifizetett, 75 000 ft roncsértéket visszatartva, hogyha bemutatom a bontós által kiállított igazolást, akkor részemre a különbözetet megfizeti.

Interneten találtam egy bontóst aki 02.26-án 10 000 Ft-ért elvitte az autót bontásra, azzal, hogy mindent elintéznek. a bontós egy Tulajdonjog átruházási szerződést állított ki, a pecsétjén Használt Autó Kft szerepel. A kiállított adásvételit emailben elküldtem a biztosítónak aki a különbözetet 65 000 ft-t részemre megfizetett.

Márc. 4-én saját biztosítómat felhívva jeleztem a "bontósnak" történő eladást, amit a szerződés megküldése után a KGFB biztosításomat érdekmúlással megszüntette, és közölte, hogy aznap jelezte a kormányhivatal az ideiglenes forgalomból kivonást. Tegnap márc. 7-én meglepetésemre a saját autómat láttam a használtauto.hu oldalon 280 000 ft-ért, de ott egy szót sem írnak, hogy gazdasági totálkárra volt véve az autó, sőt azt írják, hogy sérülésmentes kiváló állapot, megkímélt, rendszeresen karbantartott. Kérdésem, van-e nekem félnivalóm, illetve jelentési kötelezettségem? Várom szíves válaszát.

Üdvözlettel: Lengyel Tamás

Kedves Tamás!

Ha a biztosító gazdasági totálkárosra minősítette az autót, akkor Önnek nincs olyan kötelezettsége, hogy az autót véglegesen kivonassa a forgalomból, vagy bontási átvételi igazolást mutasson be.

A bontási átvételi igazolás akkor jöhet szóba, ha a KGFB törvény 32/B.§. alapján "Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármű kormányműve, futóműve, illetve karosszériája (alváza) olyan károsodást szenvedett, amely miatt a közúti forgalomban való további részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekinthető és a helyreállítás - a jogosult erre irányult nyilatkozata alapján - nem történik meg,[...]"

Az Ön esetében nem tudjuk, hogy ezen szabály alapján kérte e Öntől a biztosító a bontási átvételi igazolást, vagy csak egy olyan igazolást kért, hogy Ön túladott a roncsértéken. Álláspontom szerint Önnek nem feltétlen lett volna kötelezettsége a roncsot értékesíteni, de ebben az esetben nem kapta volna meg a biztosítótól a roncsérték összegét. Az Ön vevője ott jár el rosszhiszeműen, hogy a kocsit sérülésmentesnek hirdeti és nem a valós állapotot közli.

Önnek nincs félnivalója, hiszen a kocsi nem az Öné, nem Ön lesz az eladó. Jelentenie sem kell sehol, saját belátására van bízva, hogy egy esetleges későbbi vevő megóvása érdekében felveszi-e a kapcsolatot a hirdetővel, vagy sem.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter

Üdvözletem!

Motorcsere kérdéssel fordulok önökhöz. Nem típusazonos, nagyobb motor csere esetén milyen utakat kell bejárni és mennyire kell belenézni a pénztárcába? (Azért kérdezem, mert ahány írás, annyi féle válasz.)

Előre is köszönöm!

Tisztelt Kérdező!

A motorcserét minden esetben nyilvántartásba kell venni az okmányirodában, át kell vezetni a forgalmi engedélyen, illetve törzskönyvön.

Nem típusazonos motorcsere esetén átalakítási engedélyt kell kérnie a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól. A szükséges továbbá a motor megszerzését igazoló okirat, adásvételi szerződés, új motor esetén számla, valamint szintén a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott műszaki adatlap.

A fentiek mellett meg kell fizetni az új forgalmi engedély, a törzskönyv illetékét (2x6000 Ft), valamint az átalakítási engedély eljárási díját (11 800 Ft). Az átalakítási engedélyhez átalakítási tervet kell készíttetni, aminek a munkadíja változó.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter

Kedves Autójogász,

A helyszín a már a Totalcar-on is többször emlegetett Nagykörút-Baross utca sarok, ahol a Baross utcán haladtam a Kálvin tér felé a belső sávban. Elismerem, befordultam a körútra balra, ugyanis a kereszteződés után a külső sávban veszteglő autó, és a Mária utcai lámpa miatt beállt a forgalom és a kereszteződésben ragadtam.

Minden nap arra járok, figyelek, hogy elkerüljem az ilyen helyzeteket, most mégis megtörtént, hát van ilyen. A legkézenfekvőbb megoldás a balra kanyarodás volt, miután a szembe jövő irány pirosat kapott.

Elismerem a szabálysértést, na de 50 000 Ft? Tudom, elvileg csak akkor szabadna behajtani egy kereszteződésbe, ha biztosan el is tudom hagyni, de úgy érzem, ha mindenki biztosra akarna menni, leállna Budapest közlekedése. Az én esetemben percekig állt volna miattam és a mellettem/mögöttem álló autók miatt a körút forgalma. De talán ekkor nem büntetnek meg.

A Közterület Felügyeletnél nincs fellebbezési lehetőség, ezért kérem adjon tanácsot, érdemes-e ezt az ügyet továbbengednem a rendőrségi szakaszba, azaz ha ezt a csekket most nem fizetem be. Járhatok-e azzal jobban, mind időben és anyagilag az összes költséget figyelembe véve? Tájékoztatna, hogy egy szabálysértési eljárásban mennyit veszthetek vagy nyerhetek? Utóbbi esetben persze ha elfogadják az érvelésem, és a kamerafelvétel is bizonyítja azt?

Köszönettel: István

Kedves István!

A közigazgatási bírság összege a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. melléklete szerinti fix összeg, nem mérlegelés kérdése. Ettől függetlenül teljesen érthető, ha soknak találja. A bírság meg nem fizetése esetén a jogszabály alapján közigazgatási hatósági eljárás lefolytatásának van helye. Ebben az eljárásban is arra keresik a választ, hogy az Ön autójával követték-e el a szabályszegést, és ha igen azt ki követte el.

Ez azonban nem szabálysértési eljárás, aminek a "vége" szabálysértési bírság, hanem közigazgatási bírság, aminek megfizetésére az objektív felelősség szabályai szerint végső esetben az üzembentartó köteles. Ez alapján álláspontom szerint nagyobb eséllyel kell bírságot fizetnie mint nem, ezért maximum időt húzni lehet ha most nem fizeti meg. Az azonban biztos, hogy a bírság összege fix, tehát rosszabbul nem jár.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Üdv.

Azzal a problémával fordulok önhöz, hogy az autóm (1989-es évjáratú Mitsubishi Pajero) alvázszáma kirohadt! A műszaki érvényessége ez év május közepe. Mi ilyenkor a teendő? 

Válaszát köszönöm: Ferenc

Kedves Ferenc!

Mindenképpen hatósági alvázszámra lesz szüksége, amit a kormányhivatal (NKH) állapít meg, ha az azonosító jel természetes elhasználódás (korrózió), vagy roncsolódás következtében részben vagy egészben nem állapítható meg.

A hatósági alvázszámot a kormányhivatal az általa lefolytatott átalakítási eljárás keretében határozzák meg, azt követően a járművet ellátja az új hatósági alvázszámmal. Az új alvázszámról „Műszaki adatlap"-ot állít ki, a „Műszaki adatlap" alapján az alvázszám módosítást az okmányirodában eljárva kell rögzíteni a forgalmi engedélyben és a törzskönyvben.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

Legyen szíves erősítsen meg, hogy jól értelmeztem a KRESZ-t. Három és fél éves gyermekem (aki még nem érte el a 135 cm-es testmagasságot) utazhat-e az anyósülésben a számára megfelelően kialakított gyermekülésben, ha az az autó saját biztonsági övével rögzíthető?

Köszönettel László.

Kedves László!

Igen, utazhat a gyerek az anyósülésen, GYEREKÜLÉSBEN!

A KRESZ 48.§(7) bekezdés szerint "A gépkocsiban vagy a mopedautóban - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak a testméretéhez és testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermekbiztonsági rendszert a jármű e célra gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz kell a gyártója által megadott szerelési információknak megfelelően rögzíteni."

Azt nem szabályozza a jogszabály, hogy melyik ülésen kell, illetve lehet szállítani, tehát a fentiek alapján az Ön által leírt módon szállítható a gyermek.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

17 éves vagyok és megszereztem a jogosítványomat. Nagyon sok olyan pletykát hallottam hogy 18 éves koromig csak egy olyan személy mellett vezethetek akinek x éve van jogosítványa! A kérdésem az lenne hogy ennek van valami valóság alapja vagy nyugodtan vezethetek belföldön felügyelet nélkül?

Üdvözlettel: Tamás

Kedves Tamás!

Az Ön által említett korlátozásnak nincs valóság alapja. Valóban létezik a "kezdő vezet" mit kategória, de a korlátozás mindössze annyi, hogy motoron nem lehet utast szállítani, illetőleg nem vontathat pótkocsit, de felügyelet semmiképp nem szükséges.

Üdvözlettel Erdey Péter

Tisztelt dr. Erdey Péter!

A következő dologban szeretném a tanácsát kérni. Van egy totálkáros autó, több szerelő szerint sem érdemes már megcsináltatni. Szeretném kivonatni a forgalomból vagy valamilyen módon értékesíteni. Az interneten több olyan céget is találtam, akik autóroncs felvásárlásával foglalkoznak és sima adásvételi szerződéssel vesznek autót állapottól függetlenül és intézik a forgalomból való kivonást. Nincs ismerősöm ezen a területen és nem szeretnék úgy járni, hogy a későbbiekben visszaélnek az autóval, a rendszámával vagy bármilyen módon.

Ön mit ajánl? El lehet így adni az autót? Mire kell figyelni az eladásnál? Gondolom, ha sima adásvételivel adom el, azt nem tudom befolyásolni, hogy tényleg ki is vonják az autót a forgalomból. De gondolnám ez nem az én felelősségem, bár szeretnék biztosra menni, hogy nem történik visszaélés. Az egyik válaszában olvastam, hogy: "Fontos szabály, hogy 2014 óta a hatóság hivatalból kivonja a járművet a forgalomból, ha az eladó bejelentette az eladást, de a vevő nem adja le a szerződést." Kérdésem még, hogy egyébként mennyi idő múlva vonják ki ez esetben az autót? Azért ez a szabály úgy tűnik védi az eladót valamennyire.

Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Ágnes

Kedves Ágnes!

Az eladás és az Ön felelőssége szempontjából semmi jelentősége annak, hogy az autó törött, vagy nem. Ha adásvételi szerződéssel eladja és az eladás tényét bejelenti az okmányirodában, akkor onnantól kezdve az Ön szempontjából nem számít, hogy a vevő mit kezd a megvásárolt kocsival.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Címzett!

2015. októberében egy autókereskedésben becseréltem az autómat (Peugeot)a kereskedésben levő egy évvel fiatalabb (Toyota) autóra. Az autókat kölcsönösen kipróbáltuk, megtekintettük és ráfizetéssel létrejött a csere. Az autókereskedéstől vásárolt Toyotát rendes tulajdonjog átruházási szerződéssel átírattam a nevemre.

Az ott maradt Peugeot autóra írásos biankó (üres aláírt) megbízást adtam, hogy eladhassák. Megbeszéltük, hogy egy hónap alatt, ha nem adják el akkor kivonják a forgalomból, és azzal a dokumentummal mehetek a biztosítóhoz (ezt csak szóban). 2016. január 25-én írtam egy emailt, miszerint az eladás napja dátummal (2015.10.14) kérek egy adás-vételit, vagy a forgalomból való kivonásról egy szerződést. Még mindig a nevemen van az autó). Miután kivonták az autót a forgalomból, megnyugodtam,hogy a nevemmel már nem élhetnek vissza.

Sajnos most kezdődik a kálvária. 2016.03.25-én kaptam egy levelet az autókereskedéstől, miszerint a Peugeot autót eladták egy hölgynek, aki elvitte szervizbe, állapotfelmérésre, és megállapították, hogy ki kell cserélni a kuplungot. A hölgy a vételtől elállt és vissza vitte a kereskedésbe. A kereskedéstől kaptam egy levelet miszerint írjam alá a visszavétel tényét mert az én nevemen van az autó. Utána közölték velem, hogy 6 hónapig szavatosságot kell vállalnom, és fizessem ki a szerviz költségét, vagy peres úton hajtják be rajtam. Méltánytalannak tartom, ezért kérem a véleményét és segítségét.

Tisztelettel! Budán László

Kedves László, a helyzet nem egyszerű. A biankó szerződés aláírásával ugyanis mindkét, illetve mindhárom fél hibát követett el. Az eladó és a vevő ugyanis nem egyeztek meg egymással abban, hogy szerződést kötnek és abban sem, hogy azt milyen tartalommal kötik. Ez akár adott esetben büntető tényállást is megvalósíthat.

A helyzet jogilag többféleképpen értelmezhető.

Ha önök nem egyeztek meg és nem kötöttek egymással(!) szerződést, akkor jogilag lehet, hogy az a szerződés nem is jött létre, vagy adott esetben nem Ön és a vevő, hanem pl. a kereskedő és a vevő között jött létre.

Ha elfogadjuk, hogy Ön és a vevő között állt fenn szerződés, akkor Ön valóban szavatossággal tartozik. A vevő azonban nem biztos, hogy jogosan állt e szerződéstől, hiszen elsősorban kijavítást, kicserélést kérhetett volna, de erről nincs információm.

Ha elfogadjuk a biankó adásvétel érvényességét, akkor Önnek a kereskedővel nincs mit beszélnie, Öntől a kereskedő nem követelhet semmit. Önt a vevőnek kell megkeresnie és nem a kereskedőnek. Önnek azt javaslom, hogy várja meg amíg a vevő felveszi Önnel (!) a kapcsolatot és előadja, hogy mi az igénye. Ez előtt nem igazán tud mit lépni, a labda nem Önnél van.

Tisztelettel dr. Erdey Péter