Tanácsok

Tisztelt Autójogász!

Tanácsát szeretném kérni egy használt autó vásárlási ügy kapcsán. Egy héttel ezelőtt vásároltam egy Mazda Premacy típusú használt gépjárművet, melyről az első rövid szerelői átvizsgálás során általam nem ismert hibák derültek ki. Az autót friss műszaki vizsgával vásároltam, a szerelői vélemény szerint pedig két olyan hiba is található rajta, amivel nem kaphatott volna forgalomba helyezési engedélyt.

A műszerfalon a légzsák visszajelző led hibát jelez,illetve a bal első kerékjárati ívben nagy mértékű átrozsdásodás található,mely egy helyen nagyobb méretű lyukat is eredményezett, illetve a szerelő szerint valós veszély, hogy a futómű ennek következményében menet közben leszakadhat. Ezen kívül a motortérből eddig fel nem tárt okból zörgő- morgó hang hallatszik,ami a próbaút során a rossz útviszonyok miatt nem volt észlelhető. Az autó eddig ismert hibái alapján is több százezer forint értékű javításokra lenne szükség az autó veszélytelen állapotának eléréséhez.

Kérdésem az lenne, kit terhel a felelősség?A kereskedéssel több telefonváltás után sem sikerült érdemi eredményre jutnom.Az eredeti megállapodás szerint ők a légzsák problémát orvosolták volna, ám ez az elhozatal napjáig nem történt meg, Most újabb ígéretet kaptam ezen hiba kijavítására, de az előzmények után én nem bízom a kereskedésben. Lenne rá módom, hogy egy független szervízzel javíttassam a hibákat, és annak térítését a kereskedéstől kérjem?

Továbbá érdekelne az is, hogy a kereskedőnek a kötelessége-e a rozsdásodás okozta probléma helyreállítása, mivel ők elvileg "csak a motorra és a váltóra vállalnak garanciát"? Reménykedem, hogy mivel én jóhiszeműen,a műszaki vizsga papírjában bízva vettem egy általam biztonságosnak vélt autót, ezek után a javítási költség nem engem terhel.Van-e rá törvény adta lehetőség, hogy a gépjármű teljes összegének visszatérítését igényeljem,vagy a javítási költségek kifizetését kérjem?

Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel : L. László

Kedves László!

Az Ön által leírtak alapján a kereskedés nagy valószínűséggel hibásan teljesített, ezért kellékszavatossággal tartozik a Polgári Törvénykönyv alapján. Mivel autókereskedéstől vásárolta a gépkocsit, ún. fogyasztói szerződésről beszélünk, ahol az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a hiba már a szerződés megkötésekor fennállt, tehát a kereskedő hibásan teljesített. Az autókerekedésnek kell tehát bebizonyítania, hogy hibátlan autót adott el Önnek.

Feltétlen jelezze a kereskedőnek írásban, igazolható módon azt, hogy az autóval milyen problémák merültek fel! Ön a Ptk. alapján jogosult az alábbi sorrendben kijavítást, kicserélést, árleszállítást kérni. Ha ezekben nem sikerül a kereskedéssel megállapodásra jutni, akkor megjavíttathatja máshol és követelheti a javítás költségeit, végső soron el is állhat a szerződéstől, ami azonban alaposabb jogi megfontolást igényel.

Tisztelettel dr. Erdey Péter ügyvéd

Tisztelt autójogász!

Az eset még 2012-ben történt. Ekkor hosszabb időre külföldre távoztam és a régi autómat le szerettem volna adni, hogy vonják ki a forgalomból. Unokanővérem ekkor közölte velem, hogy ne tegyem meg ezt a lépést, mert ő szeretné használni. Kötöttünk egy üzembentartói szerződést. A tulajdonos én maradtam, az üzembentartó ő lett.

2013-ban mikor hazajöttem, továbbra is a jármű forgalomból való kivonása mellett döntöttem. Ekkor unokanővérem közölte nincs autó mert ő ezt továbbadta (az én tudtom és engedélyem nélkül), majd megkeres az „új tulajdonossal” és megkapom az adás-vételi szerződést. Ez a mai napig nem történt meg. Most mikor megkerestem, azt állítja, hogy nincs meg az adás-vételi szerződés és nem tudja kinek adta át az autót.

A kérdésem a következő:

- Hogyan tudok az autó nyomára bukkanni? (Milyen jogi lépései lennének pl. rendőrség vagy okmányiroda) Lehet,hogy az autó már nincs is egyben, darabokban értékesítették. (nem tudom,ez csak egy felvetés) Amikor megkötöttük az üzembentartói szerződést, én a szerződés másolatát nem kaptam meg, mert állítólag az unokanővérem nevére kiállított forgalmi engedély a szerződés. Az autó még mindig az én nevem van, én vagyok a tulajdonos, az unokanővérem az üzembentartó. A törzskönyv nálam van.

Köszönöm a válaszát! Tisztelettel:V.Csaba

Kedves Csaba!

Az üzembentartó nem rendelkezhet a gépkocsi tulajdonjogáról, így azt nem is adhatja el, illetve más módon sem vonhatja ki a gépkocsit az Ön rendelkezési joga alól. Ön, mint tulajdonos intézkedhet az autó forgalomból történő kivonása iránt.

Ebben az esetben nem kell sem biztosítást, sem adót fizetnie és az esetleges közúti közlekedéssel kapcsolatos bírságok alól is mentesülni tud. Amennyiben unokanővérével különösebben nem jó a viszony, ismeretlen tettes ellen feljelentést tehet az autó eltűnésével kapcsolatban. Az üzembentartónak ugyanis elszámolási kötelezettsége van az autóval.

Amennyiben az üzembentartó nem tud az autóval elszámolni a rendőrség körözést rendelhet el, amelynek eredményeképpen az autót megtalálhatják és megakadályozhatják a további használatát, értékesítését. A rendőrségi határozat továbbá arra is alkalmas lehet, ha az autót nem találja meg rendőrség, hogy az okmányiroda felé a rendszámtáblával el tudjon számolni és a gépjármű-nyilvántartásból töröltesse magát.

Üdvözlettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

T. Autójogász!

A hatályos gépj. adásvételi szerződésmintában szerepel egy olyan rovat, hogy:

"A tulajdonjogváltozás hatályba lépésének napja: év hónap nap."

Kérdésem, hogy van-e arra valami előírás, hogy ide milyen dátum kerülhet? Tehát például jogszabályilag kifogásolható-e, ha mondjuk: szerződés aláírása: 2015.09.04. a tulajdonjogváltozás hatályba lépésének napja: 2029.09.04.

Ilyen esetben az aláírás napjához képest 15 napon belül kell bejelenteni, vagy a hatályba lépéshez képest?

Valamint a fenti dátumok esetén van-e valami előírás arra, hogy mikor lehet a jármű birtokba adása. Gondolom, hogy 2015.09.04. után, de amúgy mindegy? Lehet pl. 2020-ban is vagy 2040-ben is?

Köszönettel! Balázs

Kedves Balázs!

A gépjármű adásvétel alapvetően a polgári jog szabályai szerint zajlik. Főszabályként a szerződés hatályba lép a megkötéssel, de a polgári törvénykönyv lehetőséget biztosít a szerződő feleknek arra, hogy a szerződés hatályba lépését maguk állapítsák meg a szerződés megkötését követő későbbi időpontban.

A szerződő felek a szerződés hatályba lépését követően kötelesek egymásnak szolgáltatást nyújtani, tehát ekkor köteles a vevő fizetni és az eladó a kocsit átadni. A hatályba lépés előtt nem történik tulajdonjog változás, nem száll át a tulajdonjog.

Az okmányirodai bejelentést egyértelműen a tulajdonjog változás hatályba lépésétől számítottan kell megtenni. Amennyiben adásvételről van szó, a jármű birtokba adását célszerű a hatályba lépés utánra tenni, mert mivel a tulajdonjog nem száll át, az eladó nem követelheti a vételárat a vevőtől.

Tisztelettel dr. Erdey Péter Autójogász

Tisztelt Autójogász!

Motorcserét szeretnénk egy Audi A6 2.5 tdi-ben (automata) 99-2000 évj., de nem 2.5-ös motort szeretnénk beletenni, hanem 1.9 tdi-t kézi váltósat. Ezzel a motorral is szerelték gyárilag az autót és fut az utakon is belőle jó néhány.

Ha lehetséges, mi a folyamata a motorcserének? Hol is kell kezdenem, ebben kérném a segítségét?

Előre is köszönöm! Tamás

Kedves Tamás!

A motorcserét minden esetben nyilvántartásba kell venni az okmányirodában, át kell vezetni a forgalmi engedélyen, illetve törzskönyvön. Nem típusazonos motorcsere esetén átalakítási engedélyt kell kérnie a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól. A szükséges továbbá a motor megszerzését igazoló okirat, adásvételi szerződés, új motor esetén számla, valamint szintén a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott műszaki adatlap.

A fentiek mellett meg kell fizetni az új forgalmi engedély, a törzskönyv illetékét, valamint a műszaki érvényességet igazoló matrica eljárási díját.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

Sajnos csak jogi affinitással és nem végzettséggel rendelkezem, ami miatt a több éjszakás webes keresés után sem látok világosan a menetlevelezés rendszerében.

A problémám: meguntam, hogy a családi terepjáróval vontassam a 3,5 tonnás kéttengelyes utánfutót ezért vásárolni kívánok - magánszemélyként - egy 7,5 tonnás kistehert, kizárólag csak saját/magán használatra.

Kérdés:

1. Kell-e menetlevelet vezetnem ha „magánszemélyként magamnak fuvarozok”

2. Kell-e tachográf az autóba?

Sajnos teljesen kaotikus a jogszabályi fogalmazás, nem beszélve a felhasználóbarát hivatkozásokról. Válaszát és segítségét előre is hálásan köszönöm!

István

Kedves István!

A vonatkozó jogszabályok együttes értelmezése szükséges az Ön által feltett kérdése megválaszolására.

A menetlevélre vonatkozó jogszabályok: 1988. évi I. törvény, a közúti közlekedésről 89/1988. (XII.20.) Minisztertanácsi rendelet, a közúti közlekedési szolgáltatásokról 261/2011. (XII.7.) Kormány rendelet.

Ezek összevetéséből arra lehet következtetni, hogy magánszemély, a saját tulajdonában lévő tehergépkocsi saját célra történő használatához nem szükséges menetlevél használata. A forgalomban való részvételhez csak a díj ellenében végző fuvarozás esetében kötelező a fuvarlevél.

A menetíró készülékre (tachográf) szintén több jogszabály vonatkozik, amik közül a legfontosabb a A TANÁCS 1985. december 20-i 3821/85/EGK RENDELETE a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló jogszabály. "3. cikk (1) Menetíró berendezést kell beszerelni és használni a tagállamokban nyilvántartott olyan járművekbe, melyeket közúti áru- vagy személyszállításra alkalmaznak, kivéve a 561/2006/EK rendelet 3. cikkében említett járműveket.

A 561/2006/EK rendelet 16. cikke (1) bekezdésében említett, és azon járműveknek, melyek mentességet kaptak a 3820/85/EGK rendelet alkalmazási hatálya alól, de nem mentesülnek a 561/2006 rendelet előírásai alól, 2007. december 31-ig meg kell felelniük e rendeletnek."

A hivatkozott jogszabályok tanulmányozása után úgy tűnik, hogy a magánszemély tulajdonában lévő tehergépkocsi nem tartozik a kivételek alá. Mindettől függetlenül, mivel valóban nehezen értelmezhetőek a jogszabályok azt javaslom, hogy írásban keresse meg a Nemzeti Közlekedési Hatóságot és kérje írásos állásfoglalásukat a kérdés egyértelmű tisztázásához, amit érdemes lesz magánál tartani, hogy egy esetleges közúti ellenőrzés során ne legyen jogértelmezési probléma.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Segítséget szeretnék kérni, sajnálatos módon összetörtek júniusban, kárfelmérés megtörtént, csak a kifizetés nem igazán jött össze, menet közbe csődöt jelentett az Astra Biztosító. 22 éves vagyok és ez az első saját autóm, 100 ezer forintról lenne szó, ami számomra igen nagy összeg és ez fedezné a javításokat, mi a teendő ilyenkor, mit tudok tenni, hogy megkapjam a pénzem?

Köszönettel Balázs

Kedves Balázs!

Ismereteim szerint az Astra Biztosító felszámolása megkezdődött, de a MABISZ helytáll az Astra Biztosítóval szembeni magyar kárigényekért. A részletekről javaslom tájékozódjon a biztosító, vagy a MABISZ honlapjáról, illetve ha bármilyen levelet kapott a kárrendezéssel kapcsolatban az ASTRA biztosítótól, tértivevényes postai küldeményben továbbítsa a MABISZ részére és kérje jogi állásfoglalásukat.

Üdvözlettel: Autójogász - Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Szombat délután (09.05) vásároltam egy használt autót. Már a hazahozatal után észrevettük, hogy valami nem stimmel. 3 hónapja volt műszakin. Hétfőn nevemre írattam, majd elkezdtem keresni a hiba okát. Kedden eljutottam a MAK-hoz. Ott a szerelő megnézte, feltette rázógépre, stb. De erről nincs papírom.

Mondta, hogy a bal első fék befog, meg kell pucolni, meg a bal hátsó csapágy el van törve. Aznap este még elmentem a volt tulajhoz a téli gumikért. Beszéltem vele, hogy ezek a hibák vannak az autón és nagy valószínűséggel ezek már fenn álltak akkor is, amikor még az ő tulajdonában volt a kocsi. Szeretném, ha ezeket a költségeket ő állná, mert az én tudomásom szerint magánszemélynek is kell bizonyos idejű szavatosságot vállalni. Másnap én meg is csináltattam az autót, számlám is van. (összesen 22 ezer forintról beszélünk.)

A volt tulaj nem mutat hajlandóságot a kifizetésre, merthogy ő is utána kérdezett és neki viszont azt mondták, hogy semmi kötelessége nincs felém onnantól kezdve, hogy eladta nekem az autót. Szeretném tanácsát és szakértelmét kérni, hogy melyik félnek van egy ilyen kialakult helyzetben igaza. Előre is köszönöm válaszát.

Üdvözlettel :Horváth Katalin

Kedves Katalin!

Igen, a leírtak alapján úgy tűnik, az igénye jogos. A polgári jog szabályai szerint a szerződésszerű, hibátlan teljesítésért mindenki, még a magánszemély is szavatossággal tartozik. A hangsúly azonban a bizonyításon van. Jelen esetben Önnek kell bizonyítania, hogy a hiba már az adásvétel pillanatában fennállt, erről Önt az eladó nem tájékoztatta és a hiba olyan jellegű volt, amit Ön nem ismerhetett fel.

Javaslom, hogy írásban vegye fel a kapcsolatot az eladóval és jelezze neki a leírt problémát. Igényét végső esetben bírósági úton érvényesítheti az eladóval szemben, ahol a bizonyítás szabályai a leírtak szerint alakulnak. Amennyiben lehetőség van rá, mindenképpen próbáljanak peren kívül megegyezni.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

A KRESZ 41.§ (2) bek e) pontja értelmében:

(2) Tilos várakozni [a 40. § (5) bekezdésében említetteken túlmenően]:

e) az úttesten ott, ahol a járdán a megállás megengedett.

A kérdésem a következő:

ha egy kétirányú közlekedésre alkalmas úttest egyik oldalán a várakozás a járdán megengedett, akkor a tilalom vonatkozik-e a másik oldalon történő várakozásra is? Szabályosan várakozhatok-e a hivatkozásban küldött úton, ha egyébként más módon nincs megtiltva?

Üdvözlettel: Duna Zoltán

Kedves Zoltán!

A KRESZ rendelkezése szerint a megállási és a várakozási tilalmat, valamint a várakozóhelyet jelző táblát az úttest mellett, menetirány szerint a jobb és a bal oldalon egyaránt elhelyezhetik.

E jelzőtáblák hatálya az úttestnek arra az oldalára terjed ki, amelyik mellett azokat elhelyezték. Ez alapján, ha az út menetirány szerinti jobb oldalára van kitéve a tábla, akkor csak arra az oldalra vonatkozik a tilalom.

Üdvözlettel: Autójogász Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Garanciális ügyintézéssel kapcsolatban kérem tanácsát. Tulajdonosa vagyok egy még 5 napig garanciális Volkswagen autónak, amin észrevettem pár hibát, köztük elég költség javításút is. Időpontot kértem a szervizben, kaptam is egy nappal a garancia lejárta előtt.

Amikor az időpontot kértem jelezték, hogy nem biztos hogy még garanciás lesz a javítás mert nem lesz meg az alkatrész a garancia lejárta előtt. Én úgy gondolom az számít mikor veszik fel a hibát és nem az hogy mikorra tudják (mikor lesz meg az alkatrész) kijavítani.

A kérdésem az lenne, hogy kinek van igaza. Tényleg nem a bejelentés időpontja számít?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Érdeklődő!

A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Ebből következik, hogy Ön megfelelően járt el, amikor a jótállási határidő eltelte előtt bejelentette a szerviz felé a gépkocsi hibáját, és a jótállási igényét, de javítási határidő megadása nélkül nem minősül joghatályosnak a bejelentés, így hiába beszélgettek a szerelővel a gépkocsi javításáról, ha Ön nem kötött ki javítási határidőt, vagy ebben

nem egyeztek meg.

A határidőre vonatkozó kikötésnek akkor van jelentősége, ha csak néhány nap van hátra a jótállási időből, mint az Ön esetében is. Ha kikötöttek határidőt, és ezen időben nem végezték el a javítást, akkor három hónapon belül bíróságon kell érvényesítenie a jótállásra

vonatkozó igényét. További nehézséget jelent, hogy amennyiben a szerviz vitatja a

bejelentés tényét, annak tartalmát, ezeket Önnek kell bizonyítania, ami kétséges lehet egy telefonos vagy egy személyes beszélgetés alapján (ha csak nem rögzítették azt).

Az eset leírása szerint Ön több hibát fedezett fel, de nem világos, hogy akkor miért nem javították meg azokat, amikhez nem kellett alkatrészre várni, illetve amit akár azonnal megcsinálhattak volna, így felmerül annak a lehetősége is, hogy a szerviz sem szabályszerűen járt el.

Javaslom az eset leírásával írjon egy kérelmet a szerviz vezetőjének, hogy méltányosságból legalább az azonnal kijavítható hibákat csinálják meg, amit még a jótállási időben megtehettek volna.

Tisztelettel:

Autójogász

Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Érdeklődni szeretnék, hogy az alábbi esetben mire számíthatok:

Lakott területen kb. 90km/h-val ütköztem egy szemben közlekedő autóval (áttértem a szemben lévő sávba). A baleset előtt fogyasztottam alkoholt, a vérvétel során 4 ezreléket állapítottak meg.

Személyi sérülés csak az én esetemben történt (elég komoly).

Üdvözlettel:

Levente

Kedves Levente!

A megengedett sebesség túllépése valamint a sáv elhagyása szabálysértési felelősséget von maga után. Az ittas vezetéssel kapcsolatosan azonban az elkövetéskori véralkohol szintet vizsgálják, aminek kiszámítására szakértőt szoktak kirendelni, így ennek megítélése még változhat. Ha 0,5 ezrelék alatti ez az érték, akkor szabálysértés, ha e feletti, bűncselekmény.

A szabálysértések külön-külön is pénzbírsággal sújtandóak, a gyorshajtás 60.000 Ft lehet, a sáv elhagyása 20.000 Ft lehet, az ittas vezetés 30.000 Ft lehet és vélhetően bizonyos időre eltiltják a járművezetéstől, aminek mértéke megint csak az ittas vezetés megítélésétől is függ.

Továbbá "büntetőpontokkal" is sújtják. Ezen következmények csak a közlekedési szabálysértésekre vonatkoznak, még figyelembe kell venni az ütközésből eredő kártérítési kötelezettséget, valamint a KGFB díj várható emelését is.

Tisztelettel:

Autójogász

Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Van egy Peugeot 206-os 1.4 benzines, 55kw-os, 2001-es, 3 ajtós évjáratú autóm! A motorja sajnos a végét járja és javítása nem gazdaságos ezért motorcserére gondolok mint lehetőség!

A kérdésem az,hogy típus azonos az pontosan mit takar? Elég ha a motor 1.4 benzines és 55kw-os mint az enyém vagy a motorszám elejének is stimmelni kell és az évjáratnak is és mindennek?

Mik a pontos feltételei annak,hogy gond nélkül átíratható legyen?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel:

B. Zsolt

Tisztelt B.Zsolt úr!

A gépjármű hajtómotorja a gyártója által egyedi azonosítási jellel, illetőleg a hajtómotor egyedi azonosítására nem szolgáló típus azonosító jellel (a továbbiakban együtt: motorszám) látható el. Amennyiben a hajtómotort motorszámmal látták el, az a jármű azonosító jelének tekintendő és azt nyilvántartásba kell venni.

Ebből arra lehet következtetni, hogy több motornak is lehet ugyanolyan típus azonosító jele és ha két ilyen motort cserélnek ki egymással az vélhetően típus azonosnak tekinthető, de a típusazonosság részleteiről érdemes egyeztetnie autószerelővel, mert a gépkocsin egyéb műszaki átalakítás is szükségessé válhat a csere miatt.

Az átíráshoz szükséges okiratok:

• az okmányirodában megtalálható és kitöltött kérelem
• típusazonos motorcsere esetén: az előzetes eredetvizsgálat megtörténtét igazoló határozat („igazolás a jármű előzetes eredetvizsgálatának elvégzéséről”) és szakszerviz igazolása;
• nem típusazonos motorcsere esetén: közlekedési hatóság által kiállított átalakítási engedély, és műszaki adatlap
• a motor származását és tulajdonjogának jogszerű megszerzését igazoló okirat.

Tisztelettel:

Autójogász

Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Szokásos, eső után köpönyeg szituációba keveredtünk. Vidéki autókereskedőtől (cég) vettünk egy 12 éves, szép állapotú, friss vizsgás autót, 600 000 Ft-ért. A kocsi története, állapota, hihető volt, hidegen is elsőre indult, egyenletes volt az alapjárat, a próbaút alatt is minden működött rajta. Az eladó annyit említett, hogy 2-3 évet állt a kocsi, de olajat, szűrőket, gyertyákat cseréltek benne. Szerelő nem volt velünk, alá nézni komolyabban nem tudtunk, így semmilyen extra bejegyzés nem került rögzítésre az adásvételin. Az első 200 km után, kiszálláskor a kocsi körül enyhe olajszagot éreztünk, de az olajszint rendben volt. Ekkor egy szerelő megnézte, megállapította, hogy egy tömítés mentén picit szivárog az olaj, de még nem okoz problémát, figyeljük az olajszintet.

Újabb kb. 1000 km megtétele alatt viszont észrevettük, hogy alkalmanként az autó láthatóan füstöl a kipufogón keresztül. Olajat ekkor már rendszeresen ellenőriztük és pótoltuk, ha kellett. Mivel külföldön voltunk, haza is jöttünk, az összesen 2200 km alatt bő másfél liter olajat kellett beletölteni.

Pesten egyből a szerelőmhöz mentünk, szerinte nyilván valóan a motor fogyasztja az olajat (nem a tömítés mentén szivárog el), a javítás költsége 100-300 ezer Ft közé is eshet, pontosabbat csak a motor megbontásával tud mondani, ezt egyelőre nem kértem tőle.

Kérdéseim:

- Fentiek szerint hibás teljesítésnek tekinthető-e az adásvétel?

(Dacára annak, hogy semmilyen dokumentáció, állapotlap, stb. nem áll rendelkezésre az autóról és mi sem nézettük át szerelővel a megvétel előtt.)

- Az eladó telefonon annyit mondott, hogy szerinte nem lehet komoly baja a motornak, ő max. 50 eFt-ig hajlandó helytállni, és különben sincs semmilyen kötelezettsége (?!?).

- Kötelezhető-e az eladó a 6 hónapos jótállási idő alapján a hiba maradéktalan kijavítására, ha igen, ez hogyan "kényszeríthető" ki, mi ennek a folyamata, igazságügyi szakértőt kell-e esetleg bevonni?

- Ha a javítástól elzárkózik illetve meghaladja az általa felajánlott összeget, hogyan lehet helyreállítani a szerződés előtti állapotot (=visszavásárlás)? Kell-e, lehet-e ügyvédi felszólítással élni, vagy végső esetben csak pereskedni lehet? Megéri-e? Kinek van ilyenkor és milyen bizonyítási kötelezettsége?

Természetesen tudom, hogy ennyi idős autónál jóformán bármi előfordulhat és biztos, hogy előbb-utóbb javítani kell rajta valamit (azóta pl. új gumiszett van rajta, egy gömbfejet már cseréltünk, stb.), de úgy érzem, hogy a hiba oka már fennállt az adásvétel előtt is, de a hibajelenség csak használat közben jött/jöhetett elő. Előfordulhat, hogy minderről az eladó sem tudott, nem feltételezek én szándékosságot, viszont az autó árának a felét saját zsebből nem szívesen költeném el pluszban.

A kérdésem tehát: fogadjam-e el a felajánlott összeget és javíttassam meg, ahogy tudom, vagy érdemes élni a jogaimmal (ha vannak), és követelni a teljes javítást/visszavásárlást? Mi ennek a pontos menete?

Köszönöm!

Kedves Érdeklődő!

A polgári jog szabályai szerint a fogyasztói szerződések vonatkozásában létezik a hibás teljesítési vélelem, miszerint ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a 6 hónapon belül felismert hiba már a teljesítés (adás-vétel) időpontjában megvolt. E szerint nem Önnek kell bizonyítani, hogy a hiba már létezett az adás-vételkor, hanem az eladónak kell

bizonyítania, hogy a vélt hibák a teljesítés után keletkeztek.

Ettől függetlenül a kellékszavatossági jog alapján elsődlegesen azt kérheti a kereskedőtől, hogy javítsa ki, vagy cserélje ki a hibás alkatrészt. Ha az eladó kijavítási kötelezettségét megtagadja, saját maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja a hibát, amelynek költségét számlával igazoltan utólag kérheti az eladótól. A feltett kérdésekre jelenleg nem lehet kimerítő választ adni, hiszen azok megválaszolása attól függ, hogy Ön melyik szavatossági igény mellett dönt és erre, hogyan reagál a másik fél.

Az Ön által leírtak alapján valószínűsíthető a hibás teljesítés, ebben az esetben az eladót kártérítési kötelezettség is terheli. Szavatossági igényét végső esetben polgári peres úton tudja érvényesíteni az eladóval szemben. Ennek érdekében javasolom, hogy a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényét postai tértivevényes levélben jelentse be az eladónak.

A levélben elő kell adni a hiba okát, a kijavításra irányuló igényét és azt a tájékoztatást, hogy amennyiben szavatossági kötelezettségének nem tesz eleget választása szerint mással kijavíttatja vagy eláll a szerződéstől.

Javasolom továbbá, hogy amennyiben az eladó hajlandó megegyezni peren kívül, ezt az alkalmat ragadja meg az ügy rövid lezárása érdekében.

Tisztelettel:

Autójogász

Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Autóm eladása előtt állok. Korrekt eladó szeretnék lenni,viszont nem akarok utólagos reklamációt. Az autóm közel 20 éves,rozsdásodik is szépen és még sokat is futott. Apróbb műszaki hibái is vannak(klíma,futómű) amikről egytől egyig tájékoztatom az új tulajdonost. Az autó ára is állapotának megfelelő.

Mit kell írnom az adásvételi szerződésbe, hogy később semmilyen akár váratlanul jelentkező hiba miatt se reklamálhassanak? Ennyi idős autónál akár még az eladás napján is bármilyen probléma lehet amiről nem tudhatok. Esetleg még valami jó tanács?

Előre is köszönöm a válaszát!

Tisztelt Érdeklődő!

Egy gépjármű eladása során az eladó akkor jár el erkölcsileg és jogilag is elvárt módon, ha minden általa ismert hibáról tájékoztatja a vevőt. Ezt ritkán szokták alkalmazni, pedig mind a két fél érdekét szolgálja, sok későbbi vitát lehetne megelőzni ezzel.

Ennek megfelelően célszerű valamennyi ismert hibát a szerződésben nevesíteni. Erre azért is szükség van, mert azokra a hibákra nem hivatkozhat a vevő utólag, amelyek ismeretében megkötötte a szerződést.

Tisztelettel:

Autójogász

Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Ugyanaz a kérdésem, mint az korábbi levél szerzőjének . A választ értem, de mivel ez a 2010-es állapotot tükrözi, érdekelne, volt-e azóta kedvezőtlen változás?

Üdvözlettel: L László

Kedves Gergely!

A rendelkezés ma is hatályos, ezáltal az értelmezése is, csupán már más jogszabály rögzíti ezt: 326/2011. (XII.28.) Kormány rendelet.

Tisztelettel: Autójogász Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

2000 augusztusában édesanyám meghalt. Öten örököltünk utána egy 18 éves 1500-as Ladát. Testvéreim több száz kilométerre laknak tőlem. A közjegyző és én is 2000-2002 között levélben többször kértük, jelezzék vissza, hogy ki az aki igényt tart az autóra, ha nem tart igényt rá senki, akkor küldjenek lemondó nyilatkozatot. Az autót bérelt garázsban tartottam. A biztosítás a súlyadó fizetése közel két év alatt többe került mint az autó értéke. A testvéreim többszöri megkeresésre sem válaszoltak. 2000-2002 között többször is felkerestem az önkormányzatot, rendőrséget, ügyvédet, mindenhol azt a választ kaptam, hogy a testvérek lemondása nélkül nem vonhatom ki a forgalomból.

Megelégeltem az autó eddigi kiadásait. Az autót rendszámmal, forgalmival oda adtam egy ismerősömnek, aki autókkal foglalkozik, hogy csináljon vele amit akar, mert elegem van belőle. 13 év telt el 2002 óta és most 2015 júliusában kaptam az önkormányzattól egy határozatot, hogy adjam le a rendszámtáblákat, forgalmi engedélyt, mert ha nem teszek eleget 5000-5 millió forintig büntethetnek.

Az ismerősöm az autót szétbontotta, alkatrészeit, amit lehetett eladta. A rendszámtáblát, forgalmit megsemmisítette. Kérdésem mit tehetek? Polgárügyi szabálysértésnél 5 év az elévülési idő de ez a közigazgatáshoz tartozik. Van-e itt is elévülési idő? Vagy egyéltalán mit tudok tenni? Előre is nagyon szépen köszönöm a segítségüket.

További tiszteletem, László

Kedves László!

A kérdés megválaszolása érdekében ismerni kellene az önkormányzat határozatának indokolását, amelyből kitűnik, hogy miért lett ilyen sürgős a rendszámtábla leadása. Továbbá számomra az sem egyértelmű, hogy a közjegyző az autó tulajdonjogát kinek adta át a hagyatékátadó végzésben.

Általánosságban elmondható, hogy az autót a tulajdonostársak hozzájárulása nélkül nem adhatta volna oda az ismerősének. Ugyanakkor a tulajdonostársak akár utólag is megerősíthetik írásban, hogy ez akaratuk szerint történt. Az autó szétbontása, illetve megsemmisítése során a rendszámtáblát le szokták szerelni és a forgalmit ki szokták venni az autóból, az ilyen helyzetek elkerülése érdekében.

Javasolom, hogy a hagyatékátadó végzésben szereplő tulajdonosokkal és az ismerősével okiratban rögzítsék, hogy az autót alkatrésznek annak idején eladták vagy ajándékba adták azzal a feltétellel, hogy a forgalomból való kivonással kapcsolatos ügyintézést az ismerős elvégzi.

Tisztelettel: Autójogász Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Dr. Lenkei Balázs Autójogász!

Az autónkat 2015.04.08-án (a szerződésben 11 óra 17 perc szerepel) eladtuk egy fővárosi autókereskedőnek, ezt határidőn belül bejelentettük az okmányirodában, és a biztosítónál is. A mai napon (2015.07.20.) kézhez kaptunk egy tértivevényes levelet, útdíj pótlólagos befizetéséről.

A jogosulatlan úthasználat 2015.04.08-án (az eladás napján, óra perc nincs a levélben) keletkezett, a főváros felé vezető autópályán. Előtte egy évig nem volt használva az eladott autó, egyértelmű hogy az eladás után a kereskedő autózott Budapest felé. Kérem, adjon tanácsot, kihez forduljunk? Okmányiroda, Nemzeti Útdíj Ügyfélszolgálat?

Hálás köszönettel: Balogh Tamás Péter

Tisztelt Balogh úr!

A hatályos rendelkezés szerint a pótdíj utólagos megfizetésére a jármű – magyar rendszámmal rendelkező jármű esetében a közúti közlekedési nyilvántartási szervezet nyilvántartása szerint a jogosulatlan úthasználat napján nyilvántartott – üzemben tartója, üzemben tartó hiányában a gépjármű tulajdonosa köteles.

Ennek elkerülése céljából javaslom sürgősen jelezze a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. ügyfélszolgálatán írásban (fax, E-mail útján) a történteket, igazolja az adásvételi szerződés másolatával azt, hogy az autó eladta és kérje, hogy Önnel, mint korábbi tulajdonossal szemben szüntessék meg az eljárást.

Üdvözlettel: Autójogász Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

A kérdésem:

Szabályosan használható-e a Szentendrei út Árpád hídra vezető felhajtóján a buszsáv, ha az első lehetséges lehajtónál (az Árpád fejedelem útjára fordulva) elhagyjuk azt? Hasonló helyzetre azt oktatták, hogy lehet használni, amennyiben a következő kihajtónál jobbra elhagyjuk. Az adott helyen viszont kínosan hosszú a buszsávban megtett szakasz. Ez a távolság még belefér a KRESZ 36. § (8) pontjában említett kivételbe? "Más jármű erre a forgalmi sávra – a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve – nem hajthat rá." A reggeli dugóban a hídra felhajtók sávja általában lépésben halad.

El szabad hajtani mellettük a buszsávban a következő lehajtóig, vagy be kell sorolni és végéig kell várni a dugót a lehajtóig?

Tisztelt Érdeklődő!

Álláspontom szerint az adott buszsáv nem használható akkor sem, ha az említett lehajtónál Ön elhagyná a buszsávot.

Erre egyértelműen utal a buszsáv megjelölés, a buszsáv előtt felfestett útburkolati jel, melyekkel a forgalmat átterelik a bal oldali sávba, valamint, hogy a lehajtó előtt néhány méterrel engedélyezi a szaggatott vonal a buszsáv használatát, éppen a lehajtó igénybevétele céljából.

Az adott buszsáv nem értelmezhető kanyarodó sávnak sem, hiszen arra más útszakaszról nem lehet rákanyarodni.

Tisztelettel: Autójogász Dr. Lenkei Balázs

2008-ban eladtam egy autómat, amit a vevő nem íratott át, hanem szétbontotta, és ócskavasként eladta. Az autó a mai napig a nevemen van, az adóját fizetem, amit a vevő a mai napig nekem kifizet "részletekben", és azzal hiteget, hogy rövidesen rendezi ezt a dolgot. Adásvételi szerződésem sajnos nem találom, de van igazolásom a kgfb. biztosítómtól, hogy a szerződésem elidegenítés miatt megszűnt, oda küldtem adásvételi szerződést.

Hogy tudnék megszabadulni az autó tulajdonjogától?

Köszönettel várom válaszát.

Tisztelt Érdeklődő!

Azt tanácsolom, hogy a vevőtől vagy a biztosítótól kérje el a gépkocsi adásvételi szerződését, amivel bejelentheti az okmányirodánál a tulajdonosváltást. Eredeti szerződéssel személyesen is intézheti a bejelentést, ha csak másolatot kap, akkor postai úton, vagy interneten keresztül célszerű intézkedni a szerződés megküldésével a Központi Okmányirodába az ügyfélkapun keresztül.

Tisztelettel: Autójogász Dr. Lenkei Balázs

Kedves Autójogász!

Chevrolet Kalos SE Plus1,2 8V 2005 típusú autómmal közlekedési balesetet szenvedtem, 50km/h felett közlekedtem, mikor egy kutya miatt elrántottam a kormányt az árokba s onnan felborultam. Tetőn áltam meg. Autóm minden oldalról összetört, tető majdnem teljesen behorpadt, csak a hátulja ép!

Kérdésem lenne a következő: Élhetnék-e esetleg olyan joggal a gyártó felé, hogy a kormánylégzsákom és az utasoldali légzsákom miért nem nyílhatott ki, mivel, ha nyílt volna akkor én és az utasom jobban jöttünk volna ki a balesetből.

Válaszát előre is köszönöm

Tisztelt Érdeklődő!

Általánosságban elmondható, hogy amennyiben a légzsák a gyártó hibájára visszavezethető ok miatt nem nyílt ki a balesetkor, az ezzel kapcsolatos igénye megalapozott. Azonban Önt terheli annak bizonyítása, hogy valóban a gyártó hibája miatt nem működött a légzsák az autóban a balesetkor.

Azt javaslom, szerezze be a balesettel kapcsolatban készült rendőrségi iratokat, különösen a baleset körülményét rögzítő szakértői véleményt, annak érdekében, hogy ki tudja zárni azokat a körülményeket, amelyekre a gyártó hivatkozna a felelősség elhárítása érdekében. Gondolok itt például arra, hogy a gépkocsit elölről nem érte akkora erőbehatás, ami miatt ki kellett volna nyílnia a légzsákoknak.

A gyártó felé történő igény bejelentését megelőzőleg érdemes tisztázni, hogy eredetiek-e a légzsákok az autóban vagy utólagosan szerelték be azokat. Minden esetben a légzsák forgalmazója illetve gyártója felel a hibás termék után. Ha pedig ismert a balesetet okozó kutya tulajdonosa, ellene is felléphet kártérítési igénnyel.

Tisztelettel: Autójogász Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

A segítségét szeretném kérni.

Autóbusz-vezető vagyok egy vétlen baleset részese voltam - betörte a fűnyíró által felvert kő a busz ablakát. A helyszínelés folyamán szondáztattak, és pozitív értéket mutatott (0,26). Majd megismételtük a vállalati helyszínelővel, amikor is másik értéket mutatott (0,18).

Mivel valójában előző este 7 óra körül fogyasztottam alkoholt, és az eset 9 óra körül történt, vérvételre mentem. Az első mérés és a vérvétel között nagyjából 1-1,5 óra telt el.

A kérdésem, hogy tudomásom szerint 0.3 (vagy 0,25) alatt negatív a szonda. Valóban így van?

Elvették a jogosítványom, ha eltiltanak a vezetéstől, valóban kérhetem a mentesítést az eltiltás alól másik kategóriákban? D kategóriában veszik el, nekem pedig ABCD kategóriás jogosítványom van, B és C kategóriával pedig továbbra is dolgozhatnék.

Segítségét előre is köszönöm

Tisztelt Érdeklődő!

Ebben az esetben nem csak a szonda által mutatott értéket vizsgálják, hanem a vérvétel eredményét is. Azt vizsgálják, hogy a vezetés időpontjában mekkora volt véralkohol-, illetve levegőalkohol koncentráció, amire a többszöri mérés eredményeiből szakértők vissza tudnak számolni. 0,5 ezrelék véralkohol koncentráció, illetve 0,25 ezrelék levegőalkohol koncentráció a határértékek, e fölött bűncselekménynek minősül a cselekmény, ez alatt pedig szabálysértésnek.

Járművezetéstől eltiltás esetén alapos indokkal kérheti, hogy mely kategóriára vonatkozzon az eltiltás. Alapos indok például, hogy a járművezetéstől való eltiltás az Ön és családja megélhetését veszélyeztetni, mert az eltiltással a munkahelyét is elvesztené.

Tisztelettel Autójogász Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

A "Hulladékot vettem, nem autót" írás kapcsán ragadtam billentyűzetet.

A szerelőm jelezte, hogy 12 éves autómon hamarosan jelentkezni fognak az egyre költségesebb gondok: kuplung, hátsó lengéscsillapító, aztán majd még ki tudja. Nem akarom az autó reális árának 30-40%-át fizetni szervizköltségként, inkább eladnám és egy újabb évjáratot keresek.

Nem szeretnék azonban a hivatkozott írásban vázolt helyzetbe kerülni, vagyis hogy a vevő utólag, rajtam követeljen olyan javítási költségeket, melyeket éppen, hogy elkerülni szeretnék ezzel az autóeladással.

Mi ilyenkor a helyes teendő? Ha meghirdetem az autót úgy, ahogy bármelyik nepper tenné (hibátlan, frissen szervizelt, minden működik rajta, stb.), akkor nyilvánvalóan átverem a leendő vevőmet. Ha tételesen felsorolom az általam ismert hibákat/hibalehetőségeket, akkor vagy le akarják majd alkudni a javítás árát, vagy eleve meg sem veszi senki, hiszen "ugyanennyiért hirdetnek hibátlan, frissen szervizelt, működő autót".

Tisztelt Érdeklődő!

Az esetleges kellemetlenségek elkerülése érdekében valamennyi hibát rögzíteni szükséges az adásvételi szerződésben. Azokra a hibákra gondolok, amelyek a gépkocsi korának és futásteljesítményének megfelelő kopáson felül a szerződéskötéskor a gépkocsiban megvannak.

A vonatkozó szabályok értelmében, az eladó nem felel azokért a hibákért, amelyekről a vevő az adásvételi szerződéskor tudomást szerzett és ezeknek a hibáknak az ismeretében vásárolja meg a gépkocsit. A gyakorlat azt mutatja, hogy a vevők közül egyre többen jogi útra terelik a hibás teljesítéssel kapcsolatos vitákat. Erre figyelemmel a kevesebb vételáron történő eladás még mindig előnyösebb, mintha utólag kellene elszámolni a vevővel a hibás teljesítés miatt.

Tisztelettel: Autójogász Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Durván egy évvel ez előtt vásároltam egy Ladát alkatrésznek, egy ismerősöm cége nevére, mondván nekem úgyse kell róla semmi papír, ők meg elszámolják. Tudom ez már törvénybe ütköző, de azt mondták, hogy nem lesz semmi baj, ők ezt így oldják meg. Mivel még soha se csináltam ilyent (s nem is fogok) belementem, mert nekem csak pár alkatrész kellett a kocsiból s így egész olcsón hozzájutottam.

De mit ad Isten, egy éven belül szükségem lett volna egy karosszériára mert egy amatőr versenyautó építésébe fogtam, s egyből felajánlották az általam eladott bódét. A lényeg vissza került hozzám a karosszéria teljesen kibelezve. Ami nem baj, mert az alapoktól lehet kezdeni az építkezést.

És itt jön a bökkenő, az autóhoz semmit nem kaptam, s a cég akinek állítólag a nevére került csődbe ment, valószínűleg eljárás is indult ellene, de ezt nem tudom biztosan, mert az ismerős eltűnt, telefonszám süket, email vissza jön. Tehát az lenne a kérdésem, mivel semmiféle képen nem szeretnék olyant cselekedni ami törvénybe ütköző, hogy tudnék valamilyen papírt szerezni az autóról, hogy nem lopott, ha esetleg rendőr megállít amint épp tréleren viszem valahová, de nem tudom igazolni a származását. Van-e erre valami megoldás?

Válaszát előre is köszönöm: N. Attila

Tisztelt Érdeklődő!

Mivel hivatalosan az ismerőse cége nevén van az autó, Önnek nincs lehetősége semmilyen hivatalos ügyintézésre.

Amennyiben a cég csőd vagy felszámolás alatt áll, a cég vagyona felett - az autót is beleértve - a felszámoló rendelkezik. Amennyiben a cég jogutód nélkül megszűnt az ügyintézéshez szükséges okiratokat rendkívüli nehézség árán lehetséges beszerezni. Az ügyintézéshez ugyanis igazolnia kell egy olyan a jogcímet, amely alapján Ön jogosult az autóval rendelkezni, de legalább a tulajdonos cég nevében, mint meghatalmazott eljárni.

A levelében írtak szerint erre reális esély nincs. Véleményem szerint a karosszériát addig ne használja fel, ameddig annak eredetét nem tudja okiratokkal igazolni

Tisztelettel: Autójogász Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Egy hete vásároltam, Suzuki Swift tipusú autót! Az eladó "úr", aki a saját autókereskedő cégét képviselte, egy előre megbeszélt címen várt! Az autót kipróbáltuk, egy-két esztétikai problémán kívül, egyéb hibát nem fedeztünk fel! Az eladó külön kitért rá, semmi probléma az autóval!

10 kilométer megtétele után kezdődtek a problémák! Az első futómű felől érkező nem túl bizalomgerjesztő hangok, hosszabb táv után tapasztalt kb.12! literes fogyasztás (1000-es Swiftről beszélünk!).

A pár csavarral, sziloplasttal összeeszkábált autó elején lévő lökhárító levétele után szembesültem a ténnyel, hogy egy elég rendesen összetört karosszériával van dolgom! 180 kilométert tettem meg vele,félek már beleülni, és nem is akarok!

Az eladót telefonon nem lehet utolérni, gondolom minden eladott autó után új száma van, és egy vidéki bejelentett lakcíme van, ami szerintem szintén kamu! Jogi lépéseket szándékozom ez ügyben tenni, magam miatt, a pénzem miatt és hogy az "úr"lehetőleg senki mást ne tudjon többé megkárosítani! Kérdésem a következő! Merre induljak,mi a menete,és milyen hatóságnál kell a feljelentést megtenni? Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel: Tamás

Tisztelt Érdeklődő!

Kérdés megválaszolásához tisztázni kellene, hogy az adásvételi szerződésben eladóként a cég vagy az "úr" maga került feltüntetésre. Polgári jogi szempontból a hibás teljesítés rendelkezései alapján az eladó szavatossággal tartozik, így kijavításra, árleszállításra vagy az eredeti állapot helyreállítására kötelezhető.

Amennyiben a szerződéskötés körülményeiből arra lehet következtetni, hogy az eladó Önt szándékosan, jogtalan haszonszerzés végett tévedésbe ejtette, esetleg valótlan adatokat írt az adásvételi szerződésben, akkor akár büntetőjogi útra is viheti az ügyet. Ez utóbbi esetben lehetősége van a bűncselekménnyel okozott kár megtérítését is kérni.

Üdvözlettel: Autójogász Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Abban kérném segítségét, hogy idén februárban vásároltam egy használt Fiat Grande Puntot, amelyen csak most fedeztem fel egy hibát ami már bizonyosan a vásárlásnál is fenn állt. Konkrétan a klíma hűtője van meghajolva, ezáltal a klíma nem működik.

Amikor megvásároltam az autót (kereskedőtől) kipróbáltam ugyan de a februári időben hidegen kívül nem is nagyon tudott volna mást fújni. Egyébként átvizsgáltattam akkor az autót és a szerelő sem vette észre ezt a hibát. Az lenne a kérdésem, hogy ennyi idő elteltével, követelhetem-e a kereskedőtől, hogy javítassa meg vagy térítse meg a javítás árát?

Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Patrik

Kedves Patrik!

A polgári jog szabályai szerint a fogyasztói szerződések vonatkozásában létezik a hibás teljesítési vélelem, miszerint ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a 6 hónapon belül felismert hiba már a teljesítés (adás-vétel) időpontjában megvolt. E szerint nem Önnek kell bizonyítani, hogy a hiba már létezett az adás-vételkor, hanem az eladónak kell bizonyítania, hogy a klíma megfelelően működött és a teljesítés után keletkezett a hiba.

Ez nyilván előnyös az Ön számára, de bonyolítja a helyzetet, hogy Ön kipróbálta a klímát, annak működésének ismeretében vette meg a gépkocsit, sőt a szerelő sem vette észre az esetlegesen fennálló hibát, tehát ezek az eladó javára szóló bizonyítékok lehetnek.

A kellékszavatossági jog alapján elsődlegesen azt kérheti a kereskedőtől, hogy javítsa ki, vagy cserélje ki a hibás alkatrészt. Ha az eladó kijavítási kötelezettségét megtagadja, saját maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja a hibát, amelynek költségét számlával igazoltan utólag kérheti az eladótól. Javaslom mielőbb vegye fel a kapcsolatot az eladóval, jelezze felé a hibát, kijavítás iránti igényét és próbáljon vele megállapodni!

Tisztelettel: Autójogász Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Vettem egy Opel Corsa b típusú autót 1 hete egy kereskedőtől aki le műszakiztatta és átíratta a nevemre. Mint kiderült, teljesen el vannak rohadva a fékek, így nem is ment volna át a műszakin. Vissza viszem az autót és a pénzemet vissza kérem.

A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor mi a teendő a papírozásokkal úgy hogy már a nevemen van a kocsi? Súlyadót nekem kell fizetnem? Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel: Adrienn

Kedves Adrienn!

Az adásvételi szerződést ilyen esetben a szerződéskötés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal kell megszüntetni, azaz fel kell bontani az adásvételi szerződést az eladóval.

Ilyen esetben a teljesített szolgáltatások - autó, vételár - visszajárnak. Ezzel a felek olyan helyzetet kívánnak teremteni, mintha a szerződést meg sem kötötték volna.

Az adásvételi felbontásáról szóló megállapodást az okmányiroda gépjármű-nyilvántartó és a lakhely szerint illetékes adóiroda részére postai tértivevényes levélben feltétlenül küldje el!

Üdvözlettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs