Tisztelt Autójogász!
Az interneten egyre többet lehet olvasni róla, hogy a gépjármű átírási illeték nem érkezett meg a NAV folyószámlájára (vagy adminisztrációs hiba, vagy csekkhamisítás áll a háttérben),és a NAV több mint öt év eltelte után követeli a vagyonszerzőn.
Sajnos én is hasonló cipőben járok, mivel egy 2008.02 hóban vásárolt gépkocsi átírási illetékét követeli rajtam a NAV. Felszólítottak 2013. októberében, hogy mutassam be a csekket, amin az átírási illetéket befizettem. A csekket nem találtam meg, a postán hiába kerestettem, ők már az öt év eltelte miatt nem tudják bemutatni nekem. A NAV-tól kértem határidő hosszabbítást, aminek letelte után kiküldték a fizetési meghagyást az összegről, 2013.12.18-ai keltezéssel, amit én csak 2014.01.02-án vettem át tértivevényen. Írtam nekik egy levelet, hogy véleményem szerint az illeték 2013.12.31-én elévült, mivel én a fizetési meghagyást már 2014-ben vettem át. Erre küldtek egy nyilatkozatot, hogy nem értik mit "szeretnék", fellebbezni (5000 Ft az illetéke), fizetési kedvezmény, vagy mérséklés. Azt közölték, hogy amennyiben nem nyilatkozom a szándékomról, akkor a meglévő dokumentumok alapján döntenek, vagy fellebbezésnek tekintik, vagy a Ket. 31. § (2)bekezdése alapján megszüntetik az eljárást.
Továbbá hivatkoznak a 2003. évi CXII. törvény 164. § (4)-re: „Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott.”
Azt szeretném kérdezni, hogy a követelésük valóban elévült 2013.12.31-én, vagy sem, illetve fellebbeznem kell-e emiatt? Elképzelhető, hogy az 5 éves elévülés 2013-tól kezdődik? Én úgy gondolom, hogy ők az illeték fizetési kötelezettségről már 2008.02 hóban tudomást szereztek, mivel a gépjárművet átírták a nevemre. Kérem amennyiben lehetséges a kérdésemre mihamarabb válaszolni szíveskedjen, mivel 5 napom van a nyilatkozattételre.
Előre is köszönöm segítségüket!
Kedved Kérdező!
Az elévülés szabálya szerint, a 2013. októberi felszólítás megszakította a 2008. év februárja óta tartó elévülést. A felszólítás postára adásának a dátuma az irányadó, nem a felszólítás átvételének időpontja. A NAV fizetési meghagyásával egyébként indokolatlanul késlekedett, hiszen a gépkocsi átírásával 2008. februárban a vagyonszerzés bejelentése megtörtént, arról a NAV tudomást szerzett. Közel öt év távlatából senkitől nem elvárható, hogy a vagyonszerzési illeték megfizetését igazoló csekkszelvényt megőrizze, különös tekintettel a gépkocsi rendben történt átírására. Ennek ellenére a NAV mindaddig követelheti az illetéket, amíg Ön nem tudja igazolni annak megfizetését. A gépkocsi átírásának a körülményei tisztázása érdekében meggondolandó ismeretlen tettes ellen büntetőjogi feljelentést tenni. A nyomozás választ adhat arra a kérdésre, hogy a gépjármű-nyilvántartó munkatársa milyen okiratok alapján írta át a gépkocsit. A vagyonszerzési illeték megfizetésének igazolása nélkül egyetlen egy gépkocsit sem ír át az okmányiroda. A vagyonszerzési illeték megfizetésének igazolására a befizetésről szóló eredeti csekkszelvény hiányában az ügyintéző tanúvallomása lehet az egyetlen bizonyíték. A nyomozásnak fel kell derítenie azt a körülményt, hogy miért nem érkezett be a NAV folyószámlájára a ténylegesen megfizetett illeték. Ha beigazolódik a bűncselekmény gyanúja vagy az illeték megfizetésének ténye, utólagosan kérheti a jelen illeték jóváírását.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász,
12 éves Renault Thalia gékocsimat összetörték, hátulról belém jöttek piros lámpánál állva. El is ismerte a másik fél a felelősséget, nem volt semmi gond. Az autóban keletkezett 400 ezer forintnyi kár, de a biztosító azt mondja, nem gazdaságos megcsináltatni, adnak nekem 100 ezer (???) forintot és felejtsük el egymást.
Kérdésem, hogy tehetek valamit ez ellen? Ha egyszer 400 ezer a kár, hogy van képük 100 ezerrel lerendezni? Egyáltalán minek van akkor biztosító? Én vétlen vagyok, engem törtnek össze, majd oldjam meg saját zsebből a javítást? Ez nem törvényellenes?
Előre is köszönöm válaszát, üdvözlettel: Péter
Kedves Péter!
A biztosító ajánlatát nem kell feltétel nélkül elfogadnia. A káresemény rendezésének előmozdítása érdekében érdemes Önnek is egy előzetes kalkulációt beszerezni a javítás költségének igazolására. A vonatkozó jogszabály alapján a biztosítónak az autóban keletkezett kár helyreállításához szükséges valamennyi költséget meg kell térítenie. A javítási költség utáni áfát azonban csak bemutatott számla ellenében köteles a biztosító megtéríteni. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a a károsult autóhelyreállítása műszaki okból nem lehetséges, a biztosító az autónak a károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének a roncsértékkel csökkentett összegét köteles megfizetni. Amennyiben a javítás költsége nem éri el az autó forgalmi értékét, a kár nem gazdasági totálkár. Amennyiben a biztosító ajánlatát vitatja, bírósági úton tudja érvényesíteni kárigényét a fentiek alapján.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
A XIII. kerületi parkoló társaságtól kaptam egy 20 ezer Ft-os fizetési felszólítást, hogy bizonyos napon nem volt parkolójegyem.
Mivel én már rutinos versenyzőként minden parkolójegyet megőrzök, meg is találtam a kérdéses időpontra és helyre szóló jegyet, és mikulás csomagot pedig nem találtam az autón, rögtön megfellebbeztem a felszólítást és méltányosságból annak elengedését kértem. A mai napon elutasították a kérésemet, mellékelték a fénykép felvételeket, amin ténylég nem látszik a parkolójegy (biztos én is tudnék olyan képeket készíteni, ahol nem látszik az érvényes jegy), és az autón ott a mikuláscsomag. Kérelmemben azt is előadtam, hogy eddig akármikor találtam mikiuláscsomagot a kocsin, mindig azonnal befizettem a bűntetést. Ezen kívül aznap több helyen is parkoltam, azokat is mellékeltem a kérelmemben. Hová lehet ilyen esetben még fordulni?
Előre is köszönöm a segítségüket!
Tisztelt Kérdező!
A parkolótársaság a következő lépéseket teheti követelése érvényesítése iránt. Közjegyzőtől fizetési meghagyás kibocsátását kéri, amelyre Önnek a kézhezvételtől számított 15 napon belül ellent kell mondania. Az ellentmondás előterjesztésének módjáról részletes tájékoztatót fog küldeni a közjegyző. Az ellentmondásban hivatkozzon arra, hogy a parkoló társaság által megjelölt parkolási esemény időpontjában érvényes parklójeggyel rendelkezett. A közjegyző az ellentmondásra figyelemmel perré alakítja az ügyet. Perré alakulás esetén a bíróság megküldi Önnek a kereseti kérelmet és a tárgyalásra idézést. A bírósági ügyiratszámra kereseti ellenkérelmet kell előterjeszteni, amelyben hivatkozzon az érvényes parkolójegyre és annak másolatát mellékelje. Tehet további észrevételeket a fényképfelvételekre is, azonban, ha bizonyítja azt, hogy a parkolási esemény időpontjában érvényes parkolójeggyel rendelkezett, álláspontom szerint a parkolótársaság kereseti kérelmét megítélni nem lehet.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A párom egyik családtagjának üzebentartói szerződéssel adtam el az autómat, és tartok tőle, hogy több hónap elteltével se jegyeztette be az okmányirodában. Én külföldön élek és így nincs közvetlen ráhatásom a kedves rokonra. A kötelező biztosítás 2013 végéig rendezve volt részemről, bár azt állítja azt kötött. Lehet nekem valamiféle problémám a jövőben a bejegyzés elmulasztása végett?
Köszönettel:Szabó Zsolt
Kedves Zsolt!
Az üzembentartói szerződés gépjármű-nyilvántartásbeli bejegyezésének elmaradása azzal a kockázattal jár, hogy amennyiben a mindenkori használó szabálysértést követ el vagy parkolási bírságot halmoz fel, a hatályos jogszabályok alapján mindenért a gépjármű-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonost kell felelősségre vonni. Az üzembentartói szerződés alapján egy esetleges szabálysértési eljárásban ki tudja magát menteni, azonban a parkolási bírságok Önnel szemben érvényesíthetőek.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Vettünk egy autót Szlovákiában, szlovák rendszámmal melyet a feleségem nevére fogunk íratni, aki szlovák állampolgár, rendelkezik kinti állandó lakcímmel és magyarországi ideiglenes lakcímmel is. Az lenne a kérdésünk, hogy Magyarország területén ő használhatja huzamosabb ideig az autót, nem ütközik jogszabályba? Illetve én mint férje mint magyar állampolgár is használható? Kölcsön adhatja-e más ismerősünknek magyar állampolgárnak átmeneti használatra, hogy ne legyen probléma belöle pl. közúti ellenőrzésről?
Köszönöm a válaszát.
Kedves Kérdező!
Külföldi rendszámmal ellátott jármű magyarországi használatával kapcsolatos szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a vezetője magyarországi lakóhellyel rendelkezik vagy ha az üzembentartója belföldi üzembentartónak minősül. Ebből következik, hogy a felesége minden további nélkül vezetheti a saját nevén lévő autót Magyarországon. Ön vagy bárki más magyar állampolgár, akinek a szokásos tartózkodási helye Magyarországon van, az autót hat hónapon belül összességében 30 nap időtartamot meg nem haladóan használhatja kölcsönszerződéssel. A használati jogosultság időtartamát a az autó birtokba adásának napjával együtt fel kell tüntetni az szerződésben. A szerződést a használónak egy esetleges közúti ellenőrzés során be kell mutatnia.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Abban szeretném segítségét kérni, hogy volt egy karambolom 2 hete. Elvittem egy autószerelőhöz adott árajánlatot, elfogadtam. Mivel az A oszlop is sérült el kellett vinni húzópadra.
Állítólag miközben ment kigyulladt az autó. Úgy gondolja, hogy rövidzárlat lett a fényszóróban. sikerült eloltani de oda a fényszóró a kábelköteg a biztosítótábla. (legalábbis ennyit tudok)
Kérdésem egyszerű. Kinek a felelőssége ez? Kinek kell az adott kárt és munkadíjat megfizetni?
Előre is köszönöm!
Tisztelt Érdeklődő!
A vállalkozási szerződés szabályai szerint az autóban keletkezett kár viselésére az általános kárveszély-viselési szabályokat kell alkalmazni, azaz a tulajdonos viseli a dologban bekövetkezett azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.
Ha azonban az autószerelőnek felróható magatartása/mulasztása miatt keletkezett a kár a javításra átvett autóban, a vállalkozó/autószerelő köteles a megrendelő kárát megtéríteni a kártérítésre vonatkozó általános felelősségi szabályok alapján.
Az autószerelő csak akkor mentesül a kártérítés alól, ha ki tudja menteni magát a felelősség alól azzal, hogy bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben elvárható.
A kérdés megválaszolásához tisztázni szükséges, hogy a fényszóró rövidzárlata és az autószerelő mulasztása között milyen összefüggés van.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász,
Szüleim háza előtt történt egy baleset, ami jelentős kárt okozott.
Egy kamion az árokba hajtott, szétzúzva ezzel a házhoz vezető lehajtót, anyukám virágoskertjét, több száz méteres olajfoltot okozva a vízelvezető árokban.
15 kilométerre tőlünk, a határ másik oldalán másnapra megjavítottak volna mindent, eltűntették volna a környezetszennyezést és kártérítést kaptak volna szüleim, itt viszont nem történt más, mint a kamion és szállítmány mentése.
A - rendkívül fáradt - kamionsofőr -nem aludt el, hanem- egy "ismeretlen autósra" hivatkozva rántotta el a kormányt, erre fogta a balesetet, a rendőrség le is zárta a nyomozást, azzal, hogy nem lett meg a "cserbenhagyó".
A biztosító erre hivatkozva nem fizeti ki szüleimnek az okozott kárt, ami nem kicsi.
Kérdezem, ki az illetékes ilyen ügyben? Hogy járjanak el a szüleim?
Köszönettel,
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben szülei rendelkeznek vagyonbiztosítással a családi házra, javasolom, hogy a kárigényt ehhez a biztosítóhoz jelentsék be. A vagyonbiztosítás alapján a biztosító helytállási kötelezettsége akkor is fennáll, ha a kamionsofőr károkozása nem minősül jogellenesnek. Ha nem rendelkeznek vagyonbiztosítással, a károkozó felelősségbiztosítója csak olyan kár megtérítésére kötelezhető, amelyet a kamionsofőr jogszabály alapján megtéríteni köteles. A felelősségbiztosító és a kamionsofőr mentesül a kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
Amennyiben a rendőrségi határozat csupán a károkozó bemondására alapítva tartalmaz rendelkezést, tegyenek panaszt a határozat ellen. A panaszt a kártérítési igényük érvényesítéséhez fűződő jogi érdekükkel indokolják és indítványozzák közlekedésbiztonsági szakértő kirendelését, annak a kérdésnek a tisztázására, hogy a balesetet okozhatta-e egy szabálytalankodó ismeretlen autós. Abban az esetben, ha a rendőrségi határozatot nem sikerül megváltoztatni, az általános kárveszély-viselési szabályokat kell alkalmazni, azaz a tulajdonos viseli a dologban bekövetkezett azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt autójogász!
A kérdésem a következő. Egy egyéni vállalkozásban lévő nissan navara tgk- val lehet e kiskorú családtagokat szállítani, vagy csak a vállalkozásban dolgozókat. Mert már hallottam több fajta verziót.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Kérdező!
Adózási szempontból megvizsgálva a kérdését, cégautó magánhasználata esetén cégautóadót kell fizetni, amennyiben a vállalkozás költséget számol el a tgk. után. Közúti közlekedés szabályai szempontjából nézve engedélyköteles a közúti személyszállítás, ha azt díj ellenében és autóbusszal végzik. Egyebekben a KRESZ szabályai vonatkoznak tgk-val való kiskorúak szállítására.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Ismerőseimen keresztül adódott egy lehetőségem, miszerint ingyen elhozhatnék egy 1977-es évjáratú, eléggé megkímélt állapotú Trabantot. A tulajdonosa viszont már 4-5 éve meghalt, és azóta se biztosítás, sem súlyadó nem volt rá fizetve.
Van arra mód, hogy ennek ellenére a nevemre kerüljön? Ha igen, milyen feltételekkel? OT-s rendszámot már kérhetek rá?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel Takács Attila
Kedves Attila!
A Trabantról tulajdonosa után lefolytatott hagyatéki eljárás jogerős hagyatékátadó végzésében megnevezett örökössel kell adásvételi szerződést kötnie. Az adásvételi szerződés napjától kell az új tulajdonosnak kötelező biztosítást fizetnie. Ha még ebben az évben megkötik az adásvételi szerződést, a súlyadót 2014. január 1. napjától Önnek kell fizetnie. Az OT rendszám ügyében részletes felvilágosítás kérhet a Magyar Nosztalgia és Hobbijármű Regiszter klubtól.
Tisztelettel: Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Nemrég találtam egy nekem megfelelő használt BMW-t amit szerettem volna hitelfelvétellel megvásárolni. Mindent mint magánszemély intéztem az eladóval aki korrekt hozzáállással közremáködött a folyamatban. Mivel a hitelfelvételhez szükséges egy átvizsgálás a bank adott város beli szerződött partnerénél ahol eredetvizsgát is el lehet végeztetni az adott időpontban az eladó megjelent a kocsival, viszont az eredetvizsgálaton megbukott a kocsi.
Elmondása szerint 2 betű az alvázszámon "nem megfelelő karakterisztikájú".
- az alvázszámon gyári a festékréteg
- lekérdezték a rendőrségen valamint a gyártónál a felszereltséget (rendben volt)
- a computer-ben is ugyanaz a szám volt
- az autót egyszer már 2009-ben forgalomba helyezték érvényes eredetvizsgával (német import volt)
Az eladó most az igazságügyi szakértőre vár, hogy átvizsgálja az autót és tisztázza, hogy effektive lopott e vagy gyártási hiba lehet ez az "eltérés", bár az eredetvizsgálat körülményeiről sem tdok sokat.
Nyilván az én érdekeim nem csak az újraeladás miatt sérülhetnek, de a hitelfelvétel miatt (amennyiben ezt ilyen formában még bank hitelezi) szeretném biztonságban tudni a családom mobilitását azzal, hogy egyik nap nem veszik ki alólunk az autót mert "gyanús".
Milyen lehetséges következményekkel kell számolnom a fent emlitett esetben? Valamint a kérdésem az elnne, hogy az igazságügyi szakértő jegyzőkönyve mire garancia a jövőben és ez véglegesen tisztázhatja e egy autó előéletét?
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel, Boldizsár Csaba
Kedves Csaba!
A közlekedéshatóság közlekedés igazgatási eljárásban ellenőrzi a járművet és kiállítja az eredetiségvizsgálatról szóló eredményről szóló határozatát. Ez a határozat köti a közlekedéshatóságot. Amennyiben a jármű eredetiségvizsgálati eredménye megfelelő és ennek tényét a hatóság a nyilvántartásba rögzíti és a jövőben ennek ellenére valaki arra hivatkozik eredményesen, hogy az autó tisztázatlan előéletű, a magyar állam kártérítési felelősséggel tartozik államigazgatási jogkörben okozz kár miatt.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Most vásároltam egy motort ami hivatalosan egy Kft tulajdonában volt, így az eladó is a Kft.
Ma az Okmányirodában nem tudtam átíratni, mert a NAV elidegenítési tilalmat jegyzett be a motorra a cég tartozása miatt. Ott tájékoztattak, hogy ha a cég kiegyenlíti a tartozását és ezt az okányirodának is bizonyítja, akkor minden problémám megoldódik.
Lenne viszont néhány kérdésem arra az esetre, ha ez esetleg mégsem történne meg:
-Milyen negatív következménye lehet számomra a meg nem történt átírásnak?
-Milyen eszközök vannak az én kezemben?
-Követelhetem-e a szerződés "visszacsinálását"?
Üdvözlettel, V Zsolt
Kedves Zsolt!
Az adásvételi szerződésre vonatkozó jogszabály alapján az eladó jog és kellékszavatossággal tartozik az eladott motorra, függetlenül, hogy erről rendelkeztek-e az adásvételi szerződésben vagy sem. Az Ön kérdése a jogszavatosság körébe tartozik, amely szerint az eladó szavatossággal tartozik a motor per, teher és igénymentességéért. Amennyiben az eladó az Ön írásbeli felszólítására nem jár el haladéktalanul a motor tehermentesítése érdekében, elállhat a szerződéstől. Az átírás elmulasztása esetén reálisan számolnia kell azonban azzal, hogy az eladó tartozásai miatt a motort kivonják a forgalomból, lefoglalják, legrosszabb esetben elárverezik. Tehát az átírás miatt meg kell tennie a szükséges lépéseket.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász, tisztelt dr. Lenkei Balázs!
Előre is elnézést kérek a hosszú levélért, de számunkra bonyolult az ügy és nem tudjuk egyszerűbben megfogalmazni!
A következőkkel fordulok Önhöz:
2013. augusztus végén kaptunk egy normál postai úton (tehát nem ajánlott és nem tértivevényes) MOKK feladóval jelzett borítékot, melyben egy közjegyzői felszólítás volt, miszerint 2012. augusztus elején gépjárművünkkel parkolójegy nélkül várakoztunk Bp. XII.kerület egy utcájában, és mivel nem fizettük be a pótdíjat, ezért felszólítanak az azóta felmerült összes költség megfizetésére, melyet az Önkormányzat számlájára kell befizetni (ez kb. 18 000 Ft). Ezt megelőzően semmilyen levél, értesítés nem érkezett hozzánk! A közjegyző és a levélben említett ügyvédi iroda e-mail címét kiderítve azonnal írtam nekik egy e-mailt, mert mi nem tudunk erről semmit! Válaszban egy valószínűleg beszkennelt postai tértivevény-másolatot küldtek el, és azt írták, hogy állítólag már 2x is kipostázták az értesítést, de mi nem vettük át! (a tértivevényen "nem kereste - vissza a címzettnek" bélyegző szerepelt) Szeretném megjegyezni, hogy semmilyen levelet, értesítést nem kaptunk sem tértivevénnyel, sem a nélkül az állítólagos esetről! Gyanúm szerint az általuk megküldött tértivevény is hamisítvány, mert 1x még talán előfordulhat, hogy elvesztünk egy értesítést, de 2x már nem!
Ezért, hogy tisztázzuk az ügyet írtunk egy levelet az Ügyvédi irodának, a Közjegyzőnek, és ajánlottan, tértivevénnyel, elsőbbségivel postán másnap feladtuk! A levélben leírtuk a kifogásainkat, valamint egy tájékoztatást, hogy a következő munkanapon személyesen is felkeressük őket, az Önkormányzatot és a Parkolótársaságot, hogy tisztázzuk az esetet! Ez így is történt, másnap felkerestük Őket! A közjegyzőhöz nem mentünk, mivel ő Pápai székhelyű... (gondolom nem véletlen egy budapesti ügyben...)
Először így az ügyvédi irodába mentünk! Ott elmondtuk, hogy szerintünk ez az értesítés nem hivatalos, mert nem tértivevénnyel érkezett, és a korábbiakat sem kaptuk meg, illetve kérünk bemutatni valamilyen bizonyítékot, mert szerintünk nem közlekedtünk és nem is parkoltunk ott az autóval (amit azóta egyébként el is adtunk - és azért írok többesszámban, mert én voltam az autó tulajdonosa, és édesanyám az üzembentartója, így az ő nevére érkezett a levél)! Az ügyvéd úr erősködött, hogy de ez egy hivatalos levél és biztosan mi kevertük el az értesítést, nem ők hibáztak! Abban viszont segítségünkre volt, hogy hajlandó volt átadni a náluk lévő fotókat amit a parkolótársaságtól kaptak, amivel bizonyítja, hogy az autó ott állt, és valóban nem volt parkolójegy!
Ezt követően az Önkormányzathoz mentünk, ahol nem tudtak segíteni, mondván, hogy a parkolótársaság felelős ezért! Így elmentünk a parkolótársasághoz is, ahol nagy nehezen, hosszas kérlelgetésre sikerült annyit kideríteni, hogy akkor az autó szerelőnél volt, a szerelő közlekedett a járművel és valószínű ő is parkolt parkolójegy nélkül! A büntetésről tudott, ugyanis a büntetésre ő a parkolótársaságnak írt egy kifogást, miszerint az autó le volt robbanva, és elvontatásra várt! Ezt a levelet a parkolótársaság nem adta ki nekünk, ugyanakkor a boríték másolatát odaadták, amin látszik, hogy a feladó az autószerelő! A parkolótársaság szerint ők ezt a kifogást elutasították (erről sem tudtunk), ezt az elutasítást sem láttuk, nem adták ki!
Az autószerelő ezt a büntetést pedig elhallgatta előlünk, így egészen mostanáig nem tudtunk semmit! Sajnálatunkra, és szerencsétlenségünkre az autószerelő műhely azóta megszűnt, a szerelőt nem tudjuk elérni, mert a telefonszáma is megváltozott!
Ezért úgy gondoltuk jobb a békesség, és befizetjük a megnövekedett büntetést! Így is tettünk, átutaltuk az összeget a megadott számlaszámra, a megadott közleménnyel, a megadott határidőn belül! Gondolva, hogy ezzel lezártuk az ügyet. Ám múlt héten érkezett a Bíróságtól egy idézés, mint alperesnek, e hét pénteki tárgyalásra, melyben leírják, hogy az ügyvédi iroda, az Önkormányzat és a Parkolótársaság nevében beperelt, mivel kifogással éltünk az ő követelésük ellen, és az új követelésük a parkolási büntetés kifizetése (amit már kifizettünk), valamint további ügyvédi költségek és perköltségek megtérítése (tehát a 18.000Ft-on kívül további kb. 40.000Ft + a perköltség)! Nagyon meglepett és felháborított a dolog, de kénytelenek vagyunk részt venni a tárgyaláson!
Kérdéseink ezzel kapcsolatban, mivel igen sürgős az ügy, és sajnos kevés a felkészülési idő, a következők:
- valóban hivatalos értesítésnek számít-e egy nem tértivevénnyel feladott közjegyzői levél?
- hányszor és hogy kell értesíteni valakit a büntetésről, mielőtt közjegyzői felszólítás érkezik?
- kérhetjük-e az általuk bizonyítékként kezelt tértivevények (nem kereste bélyegzős) eredeti bemutatását?
- mennyi az elévülési ideje az ilyen parkolási ügyeknek? (mondván, hogy csak 1 évre rá szereztünk tudomást az ügyről)
- egy szerintünk nem hivatalos levélre írt hivatalos válasz tekinthető-e hivatalos "fellebbezésnek", kifogásnak, hiszen leírtuk, tájékoztattuk őket a levelünkben, hogy személyesen felkeressük őket, hogy tisztázzuk az ügyet? Magyarán erre hivatkozva indíthatnak-e pert ellenünk?
- Ön szerint jogos-e a per, az után, hogy az összeget befizettük???
- kérhetjük-e a bíróság segítségét abban, hogy bekérje a parkolótársaságtól a szerelő által írt levelet és az arra küldött elutasító választ?
- kérhetjük-e a bíróság segítségét abban, hogy felkutassák a szerelőt, és behívják tanúnak? Vagy át lehet-e hárítani rá a felelősséget?
- lehet-e azzal érvelni, hogy a Budapesti parkolórendeletben és KRESZ-ben megfogalmazott parkolási övezetnek nem felel meg a helyszín, azaz nem megfelelő a táblázás, és a tájékoztatás, ezért az Önkormányzat jogtalanul szed parkolódíjat azon a területen? Tehát a bírság is jogtalan volt? (utánajártam a jogszabálynak/rendeletnek is, és a helyszínen készített fotók arról adnak bizonyítékot, hogy nem felel meg a helyszín a rendeletnek)
- lehet-e azzal érvelni, hogy mind a fényképező, mind pedig a bírságot kinyomtató parkolóőrnél található eszköz idő mérésére is szolgál, hiszen az időt feltünteti mind a fotókon, mind a bírságon, ezért a Mérésügyi törvény szerint a Mérésügyi hatósággal kell hitelesíttetni azokat??? Bekérhető-e a hitelesítés dokumentumai? (hiszen amennyiben nem hitelesek az eszközök, úgy nem hitelesek a fotók és a büntetés sem?)
- mivel az én nevem nem merült fel az ügyben, képviselhetem-e nyugdíjas édesanyámat, kell-e hozzá meghatalmazás, vagy csak tanúként érvelhetek az ügyben?? Tanúként elfogadják-e, ha ezeket elmondom, és hivatkozok a jogszabályokra?
- amennyiben sikerrel járunk, és elutasítják az ügyvédi iroda követelését, úgy kérhetünk-e kártérítést, és az eddigi költségeink visszafizetését?
- amennyiben nem ad igazat a bíróság nekünk (bár ezt szeretném elkerülni) áthárítható-e a büntetés és a további költségek az autószerelőre, úgy, hogy nekünk ne legyen további dolgunk az üggyel kapcsolatban? Vagy ez egy külön polgári peres eljárás?
Megtisztelő válaszait, segítségét előre is köszönjük!
Üdvözlettel, köszönettel: Salamon Dániel
Kedves Dániel!
A fizetési meghagyásra (MOKK levél) tett ellentmondásra figyelemmel a parkolótársaság követelése perré alakult. A büntetés kifizetésével gyakorlatilag a parkolótársaság követelést ráutaló magatartással elismerte, megnehezítve ezzel az érdemi védekezését. A perre Ön abban az esetben adott okot, ha a fizetési meghagyás kibocsátása után fizette be bírságot a fizetési meghagyásos eljárás többletköltségeit azonban nem. Kérdésére a tárgyaláson az alperest meghatalmazással bárki képviselheti.
A tárgyaláson az érdemi védekezése vonatkozhat arra, hogy a parkolási esemény időpontjában az autó szerelőnél volt, így vitatja a felperes kereseti kérelmét, amely szerint a felperes által megjelölt helyen és időben az autó parkolt. A tárgyaláson hivatkozzon arra is, hogy a felperes nem igazolta, hogy a parkolási eseménytől számított 60 napon belül postára adta a fizetési felszólítását. Indítványozza továbbá, hogy a felperesnek igazolja, hogy a parkolási esemény szerinti közterületre rendelkezik-e a tulajdonosi önkormányzattól származtatott üzemeltetés jogával. A parkolás üzemeltetés átruházásról szóló okiratnak tartalmaznia kell valamennyi közterület nevét, ahol a parkolási társaság parkolódíjat szedhet a tulajdonos felhatalmazása alapján.
Kérje a bíróságtól, hogy kötelezze a felperest a már megfizetett bírság összegének visszafizetésre és perköltség viselésére, amennyiben a felperes kereseti kérelmét a bíróság elutasítja. Amennyiben az autószerelő parkolt az Önök autójával, az ezzel kapcsolatos valamennyi költséget szintén polgári peres úton lehet vele szemben érvényesíteni, azonban ebben a perben eredményesen nem tud rá hivatkozni.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt autójogász!
Kérdésem a következő lenne. Október elején zebránál hátulról nekem jöttek, a vétkes sofőr elismerte a kárt, biztosító is fizetett. A kocsit gazdasági totálkárra vették, ezért új autót kellet vennem. A biztosító viszont nem akarja nekem kifizetni az átírási költségeket, pedig hasonló köbcentis autót vettem. Jogosan nem fizet a biztosító (köbe) vagy erre van esetleg jogszabály?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Érdeklődő!
Hivatkozással a levelére az átírási költségek térítése gazdasági totálkárt szenvedett gépjármű helyett vásárolt azonos kategóriájú gépjármű esetén az úgynevezett járulékos kárigények kategóriájába tartozik és mint ilyen a balesettel összefüggésben merült fel, tehát térítésére vonatkozólag forduljon panaszlevélben a biztosítótársasághoz kárszámra történő hivatkozással, mert a gépjármű kötelező felelősség biztosítási szerződések alapján rendezendő károkat szabályozó törvényi rendelkezés egyértelműen fogalmaz a járulékos kárigények térítésével kapcsolatosan is.
Üdvözlettel: Horváth László www.pba.hu
Kedves Autójogász!
Szept. 24.-én megvettem életem első autóját, nagy volt az öröm. Az okmányirodában szept.30-ra kaptam időpontot az átírásra, addig nem is használtam az autót. A szerződésben viszont benne van, hogy a kereskedés nem vállal garanciát, szavatosságot a használt gépjárműre (Renault Megane Grandtour 2007-es, 171 000 km szervízkönyvvel). Az okmányirodába való úton kívül nem is használtam még az autót, ma mentem vele kb 30 km-t. Nem is volt semmi gond az úton odafelé. Indulni szerettem volna haza, de nem indult az autó, hibaüzenetet írt ki (injection fault), azóta is ott áll az autó, a szerelő is tanácstalan. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor mit tehetek, jogilag a kereskedést terheli-e valamilyen kötelezettség, vagy mivel a szerződésben benne van, hogy garanciát nem vállalnak, az idő múlásától függetlenül semmi követelésem nem lehet feléjük!? Olyat is hallottam, hogy a kereskedés 6 hónapig felelősséggel tartozik az eladott használt gépjármű miatt, vagy ez csak abban az esetben érvényes, hogy ha ez nincs kikötve a szerződésben?
Válaszát előre is köszönöm, S.Dóri
Kedves Dóra!
Ha kereskedőtől vásárolta az autót, az adásvételi szerződés jogszabály alapján fogyasztói szerződésnek minősül. Fogyasztói szerződésből következik, hogy a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a szerződés teljesítésétől számított 6 hónapon belül jelentkező hiba a teljesítés időpontjában még nem volt meg. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. Ha a kereskedő nem tudja bizonyítani, hogy a hiba a teljesítés után keletkezett, szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek a kereskedőt terheli. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis. Ebből következik, hogy semmilyen súllyal nem bír, hogy az adásvételi szerződésben rögzítették, hogy az eladó nem vállal garanciát, az idő múlásával semmilyen követelése nem lehet feléjük.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Cím!
Van egy kis gondom, leírom röviden, így talán összeszedettebb lesz. Az XXX-XXX forgalmi rendszámú kocsit ( Ford Mondeo 1993-as évjárat) megvettem 2006.május 21.én 340 000 Ft-ért XY tól. Van dátumozás nélküli aláírt adásvételi szerződésem egy tanúval. Viszont nem írattuk át, mert az autó értékéhez képest nagyon sok lett volna az illeték, ezért egy ideig kölcsönadási szerződéssel, majd később mint üzembentartó használtam. Nálam volt a törzskönyv is, ami 2011-ben az összes iratommal együtt elveszett. Bejelentettem az okmányirodába,az eltűnést, és kértem új törzskönyvet, forgalmit stb. A forgalmit megkaptam, de a törzskönyvet a "tulajdonos"-nak postázták ki, aki külföldön tartózkodott, és azt nem vette át. Amikor hazajött 2013 tavaszán, ígéretet kaptam, hogy bemegy érte, de nem került rá sor egyéb saját elfoglaltsága miatt. ( erről kaptam emailt) A törzskönyvet időközben szerintem visszaküldték Pestre. ( Korábban küldtem faxot az illetékes ügyintézőnek, hogy május közepéig ne küldje vissza, mert addigra hazajön a "tulajdonos" aki átveszi) A 2013.06.10-én pedig kaptam egy levelet, hogy a NAV Hátralékkezelési osztálya a kocsit lefoglalta. A kocsi nálam van, használom hiszen megvettem, bár nem írattam át, viszont a törzskönyv az irataim elvesztése miatt nincs már nálam Ezt most ezzel a NAV határozattal, hogyan tudom átíratni? Elég az akkori adásvételi? Voltunk autószerelőnél is aki szintén tudja bizonyítani, és a tanú is. Kifizetem a késedelmi bírságot, és az átírást természetesen. Mi ennek a menete? A kocsi műszaki előtt áll, és addig nem nagyon akarok rákölteni, amíg ennyire bizonytalan a helyzete.
Köszi Maliszka István
Tisztelt Maliszka Úr!
Az ügy bonyolultságára tekintettel az eladóval együttműködve írjanak új adásvételi szerződést, amelyben közösen rögzítsék az adásvétel körülményeit, időpontját. Ezzel az új okirattal tudja a NAV felé igazolni, hogy a lefoglalást megelőzően az autó tulajdonjogát Ön megszerezte. Az átírással kapcsolatban észrevételezem, hogy a jogszabály változásra figyelemmel olyan adásvételi szerződést írjanak, amely megfelel az adásvételi szerződés tartalmi követelményeinek. A hatályos adásvételi szerződés mintát bármelyik okmányirodában be tudja szerezni. Nem javasolom a rendelkezésre álló adásvételi felhasználását, mert azzal okirat hamisítást követne el, ráadásul azt sem az okmányirodai, sem a NAV előtti eljárásban nem tudja felhasználni.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Kütyüdoktor irányított Hozzád. Van egy nagyon szeretett Opel Calibrám, amiben az analóg műszeregységet lecseréltem a Vectra 2000 digitális műszeregységére. Nem nagy katasztrófa, de a donor a szétbontásáig többet futott, mint az én autóm a csere időpontjáig, tehát a valós és a most mutatott összkilométer között van néhány tízezer km eltérés, és ez zavar kicsit. Most, hogy szigorodtak a szabályok, van-e arra lehetőség még, hogy legálisan a valós km-állást felprogramozzák a digitális műszeregységbe? (Megvan a régi, gyári óra is, amit természetesen tudok vinni magammal, megvan a digitális óra beszereléskori km-állapota is fényképen, ez alapján és az azóta gurult kilométerek számából könnyen kiszámolható lenne a valós km-állás.) Tudom, a kommentelők úgyse hinnék el, de az autót nem szeretném eladni (különben már rég megtettem volna, amennyi javítanivaló volt már rajta), ráadásul kb. 300 000 km-re kellene "visszatekerni" a mostani 370 000-ről, tehát csupán esztétikailag szeretném orvosolni ezt a problémát, viszont legálisan, ellenkező esetben a következő műszakin valószínűleg súlyos gondjaim támadnának. Lehet-e ilyet, és ha igen, ki tud ebben segíteni? (Magáról az átalakításról nincs hivatalos papírom, mert baráti alapon történt, "házi műhelyben".) Válaszát tisztelettel köszönöm előre is.
Üdv: D
Kedves Érdeklődő!
A gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása (ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg) 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, de csak abban az esetben, ha azt jogtalan haszonszerzés végett követik el. Az Ön esetében lényeges körülmény, hogy a valós futásteljesítményt fogja mutatni az átprogramozás után az óra. Amennyiben az autó eladásakor az adásvételi szerződésben a tényleges futásteljesítmény szerinti kilométer kerül feltüntetésre, függetlenül a kilométer-számláló műszer által jelzett értéktől, valamint a valós kilométer állásra figyelemmel állapítják meg a vételárat és ennek tényét rögzítik az adásvételi szerződésben, a jogtalan haszonszerzés törvényi tényállás nem valósul meg. Ebből következik, hogy a törvény nem a kilométer-számláló visszatekerését rendeli büntetni, hanem ezzel az elkövetési magatartással megvalósított jogtalan haszonszerzést.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Egy 2008-as VW Tiguanról lenne szó. 132 800 km van benne, gondos első gazdái vagyunk. A minap azonban az elektromechanikus kormányszervó hibajelző lámpája felvillant. Egy független márka szervizben -régi, megbízható ismerősnél egy márkaszerviz kollégájának és műszerének segítségével megállapították, hogy végállás érzékelésére hibádzik. Na most, az elektronika 360-400 ezer Ft. Gondolom, nem egy gyakori probléma, nem kopó alkatrész lévén - gondolom én. A kérdés, hogy van e helye panasznak. Érdemes felvenni a kapcsolatot a gyárral? Érdeke lesz-e a gyárnak hogy megvédje a márkába vetett bizalmunkat vagy egy percig sem érdemes ilyesmivel foglalkozni, a garancia lejárta után magasról csinálnak az ember fejére?
András
Kedved András!
Javasolom, hogy a márkaszervizen keresztül vegye fel a kapcsolatot a gyárral. Minden esély meg van arra, hogy legalább az alkatrészre árkedvezményt nyújtson a gyártó, figyelemmel a hiba jellegére.Mindezt azonban méltányosság vagy a márkába vetett bizalom megerősítése érdekében, garancia hiányában a gyártó nem kötelezhető a kijavításra.
Tisztelettel: Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Évek óta fennálló probléma - sok ismerősömmel közösen - hogy a kertesházam kocsi kijáratát elállják. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni hogy kitől kérhetnék segítséget: önkormányzat ( jegyző), közterület felügyelet, rendőrség?
Az elöbb soroltak mindegyike egymásra mutat, hogy a másik feladata a helyzet megoldása. További kérdésem még, hogy a kapu meghosszabbított szélétől számítva el kell elhagyni valamekkora távolságot parkoláskor az utcán. ( A kerszteződések után - is ha jól tudom - 5m a megállási tilalalom.) Mert ha közvetlenül beparkolnak a kapu két széléhez, akkor nem lehet ki ill. bekanyarodni a kapuba, és nem lehet belátni sem a forgalmat, ami ezáltal balesetveszélyes. Legalább 1-2m távolság elhagyására lenne szükség a biztonságos ki/beálláshoz.
Köszönöm válaszát:HP
Kedves Érdeklődő!
A KRESZ 2012. augusztus 24. napjától szabályozza a 41.§. (2) C) rendelkezésével, hogy az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása nélkül tilos megállni és várakozni ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást illetve kihajtást akadályozza. Ennek értelmében szabálysértés miatt eljárást lehet kezdeményezni a garázs előtt szabálytalanul parkolók ellen. Az intézkedés esetleges megtagadása ellen a kerületi rendőrkapitánysághoz címzett panasszal kell élni.
Tisztelettel: Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Áprilisban, a 17. héten rendeltem egy Golf 7-t. Rendeltem hozzá egy komfort csomagot, illetve egy elektromosan behajló külső tükröt. Az ügyintéző a tükröt elfelejtette felvinni az alap rendelések közé, de az utolsó oldalon az egyéb pontban ezt feltüntette mondván, hogy így is rendben van. A szállítást a Volkswagen 10-16 hétre vállalta a szerződésben, amit augusztusban kellett volna teljesíteni. A megrendelést követő 14. héten azt a választ kaptam, hogy az autót a gyártó telephelyén jégkár érte, és újragyártják. Az újragyártott autó megérkezett a 39. héten, de "kifelejtették" az elektromos külső tükröket. Az egyéb, menet közben kialakult véleményem, és történések miatt a bizalmam teljesen szertefoszlott a kereskedővel szemben.
Emiatt a kérdésem az lenne, hogy milyen lehetőségeim vannak. Köteles vagyok-e átvenni az autót? Kérhetek-e újat, amiben minden benne van? Utólagos beépítésre a kereskedő szerint nincs lehetőség, és azzal nem is szívesen élnék. Kérhetek-e "kártérítést" az elmaradt extra felszerelés miatt? Vagy akár elállhatok-e a vásárlástól következmények nélkül?
Köszönettel: Tibor
Kedves Tibor!
Az adásvételi szerződéstől elállhat a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítása nélkül, amennyiben a szerződést meghatározott időpontban kellett volna teljesíteni. Az érdekmúlásra a jégkár miatti késedelem miatt hivatkozhat, feltéve, ha a szerződés teljesítésre vonatkozó határidőt a 14. héten nem módosították közös megegyezéssel. A hiányos felszereltség miatt kellékszavatossági alapon árleszállítást követelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. Vita esetén annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az elektromos külső tükrök hiánya jelentős vagy jelentéktelen hibának minősül, a bíróságra tartozik. Véleményem szerint a szerződésben rögzített elektromos külső tükrök hiánya egyedi rendelésre gyártott gépkocsi esetében kellő alapot szolgáltat arra, hogy a szerződéstől elálljon.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Egy autót szeretnék megvásárolni, amit az eladó 1 hónapja vásárolt, de még nem íratta a nevére. Akitől vette az az adásvételi szerződés megvan neki. A forgalmi és a törzskönyv is megvan, de még mind a régi tulajdonos nevére szól. Megvehetem így az autót?
Tisztelt Kérdező!
Ha az eredeti adásvételi szerződés a forgalmi engedélybe bejegyzett tulajdonostól rendelkezésre áll, az autót mindkét szerződés bemutatásával a nevére tudja íratni. Az eladót ebben az esetben átírási kötelezettség elmulasztása miatt esetleg bírságolhatják, ami Önre semmilyen kihatással nincs.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Szeretném megtudni, hogy külföldi rokonom saját tulajdonú, külföldi rendszámú autóját Magyarországon milyen feltételekkel vezethetem? (Általában évente 2 alkalommal látogat hozzánk, esetenként 2-3 hónapos időtartamra.) Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel Németh Zoltán
Kedves Zoltán!
A járművet - hat hónapon belül összességében - 30 nap időtartamot meg nem haladóan használhatja Magyarország területén. A használathoz a külföldi rokonnak kölcsönszerződésbe foglalt hozzájárulása szükséges. A hozzájárulást tartalmazó okiratban meg kell jelölni az autó birtokba adása időpontját, továbbá a használati jogosultság időtartamát is.
Üdvözlettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Szakértő!
Újszülött baba autóban történő szállításról lenne kérdésem, mert különböző bababoltokban más- és más információt kapunk. Azt mondták, hogy a hordozókban a gyermek csak max. 45 percig szállítható, és helyette autóba rögzíthető mózeskosarat ajánlanak. A kérdésem az lenne (ebben nem egyeznek a boltok véleményei), hogy Magyarországon ezek használatát megengedi-e a KRESZ, a rendőrök elfogadják-e? Vagy csak hordozóban szállítható a baba? Segítségét előre is köszönöm!
üdvözlettel, SzL
Kedves Kérdező!
A KRESZ 150 cm-nél alacsonyabb gyermek - a testsúlyához igazodó kialakítású - gyermekbiztonsági rendszer használatát írja elő. A gyermekbiztonsági rendszert kialakításától függően a jármű gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz kell csatolni. A KRESZ különbséget tesz integrált gyermekbiztonsági rendszer (hevederek vagy hajlékony elemek kombinációja, biztonsági csattal, beállító eszközökkel, tartozékokkal és egyes esetekben kiegészítő székkel és/vagy ütközésvédelemmel együtt, amit a saját beépített hevederrel vagy hevederekkel rögzítenek (bármit is jelentsen ez)) és nem integrált gyermekbiztonsági rendszer (részleges biztonsági rendszer, amely a felnőttek számára szolgáló biztonsági övvel együtt használva - amely körbeveszi a gyermek testét, vagy biztonságosan rögzíti azt a szerkezetet, amelyben a gyermeket elhelyezik - teljes gyermekbiztonsági rendszert képez) között. Az autóba rögzíthető mózeskosár használata megengedett, amennyiben a biztonsági öv biztonságosan rögzíti azt, így a biztonsági övvel együtt használva teljes gyermekbiztonsági rendszert képez.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A XII. kerületben lakom, közel a MOM Parkhoz. Mivel a környéken rettentő nehéz a parkolás, a mellettem lévő ház mélygarázsában - nem kevés pénzért - mélygarázs helyet bérlek 30-35 autóstársammal együtt. Ma reggel valamivel 9 óra előtt arra érkeztem meg a garázskapuhoz, hogy 3 másik autótulajdonos dudál és őrjöng, mert egy fehér BMW úgy beparkolt a garázskapu bejáratához, hogy onnan se ki- se be nem lehetett közlekedni. Reggel 8 óra óta állt ott az autó (amiben, mellékesen jegyzem meg, radardetektor azért volt a biztonság kedvéért), így a garázsban lévő kb. 25 autó gyakorlatilag mozgásképtelenné vált.
Megkérdeztem a már ott várakozókat, hogy pontosan most mire is várnak, esetleg hívtak-e már valamilyen hivatalos szervet? Ők a tulajdonos felbukkanásában reménykedtek, így - mivel nekem ezek szerint sürgősebb volt elhagyni a helyszínt egy tárgyalás miatt - azonnal rendőrt hívtam, abban reménykedve, hogy az autót elszállítják és így kiszabadulunk a fogságból. A rendőrök (3-an) meg is érkeztek 25 perc alatt, és nagyon gyorsan kiderítették az autó tulajdonosának telefonszámát, mivel az azonban nem vette fel, "csupán" feljelentették. Roppant készségesek voltak, de elmondták, hogy ők ezen túlmenően semmit nem tudnak tenni, az autó elszállíttatásához "nincs jogszabályi hátterük", hívjam esetleg a közterület-felügyeletet. Megtettem, ők pedig elmondták ugyanezt pepitában, hogy tudniillik a rendőrség vitetheti el a kocsit, a közterület-felügyelet nem. Amikor ütköztettem a két álláspontot, az ügyintéző hölgy csak vállvonogatva annyit mondott, hogy "ja hát a rendőrök mindig ezt mondják".
A gépjármű vezetője egy 25 év körüli cicababa volt, és 10 óra előtt pár perccel megérkezett a műkörmöstől az autójához. A köztünk lefolyó beszélgetést nem taglalnám...
Tisztelettel kérdezném véleményét a fentiek fényében:
- ilyen esetben valóban akár 20-30 autós is arra kényszerül, hogy taxizzon/tömegközlekedjen?
- nagy összegben mernék fogadni, hogy ha én, aki havi 6-8ezer Ft-ot költök parkolásra, 2 percre megállnék egy ilyen helyen, kb. 20mp. múlva vagy kerékbilincs várna, vagy elszállítanák az autómat és örülhetnék, ha nem zúznák be - ebben tévedek esetleg, és 30-50e Ft-os bírsággal valóban bármi megúszható ebben az országban?
- kötelezhető-e anyagi vagy más jellegű kártérítésre az, aki számos embernek ilyen bosszúságot okoz?
Válaszát előre is köszönöm, tisztelttel, LG
Kedves Kérdező!
Ilyen esetben a szabálysértési feljelentésen felül azt tudja tenni, hogy polgári úton a szabálysértés elkövetőjével szemben érvényesíti azt a többletköltséget, amelyet a szabálytalan parkolással összefüggésben Önnek okozott. Ez lehet taxi számla, bérautó díja vagy egyéb igazolható költség. Az összegszerűség kérdésében a bíróság az összes körülmény figyelembevételével határoz. A garázs kijárat elzárásának igazolásául szerezze be a rendőrség helyszínen felvett jegyzőkönyvét vagy jelentését.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Nyaralni indultunk két autóval. Ami elöl ment a férjem vezette, mögöttünk a fiam jött a másik autóval. Utóbbinak én vagyok az üzemben tartója, és a férjem a tulajdonos mindkét autónak. Hirtelen kellett fékeznünk, követési távolság megvolt, de a fiam figyelmetlen volt, és hátulról belénk jött. Beadtuk a kárbejelentőt, amiben fiam elismerte hogy hibázott. A biztosító elutasított bennünket azzal, hogy mentesül a fizetési kötelezettség alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, így többek között velünk közös háztartásban élő hozzátartozók szándékosan vagy gondatlanul okozták. Magyarul mivel egy háztartásban élünk, csalni akarunk. Mit tehetünk, mert igazságtalannak tartjuk.
Tisztelettel: Lovász Zoltánné
Kedves Érdeklődő!
Észrevételezem, hogy a biztosító által hivatkozott mentesülésre lehetőséget adó szabály az általános vagyonbiztosításra vonatkozik. A kötelező gépjármű-felelősségről szóló törvény azonban ilyen mentesülési okot nem nevesít. Álláspontom szerint mindkét jogszabály alapján fennáll a kötelező biztosító helytállási kötelezettsége. Erre figyelemmel a biztosító álláspontját és indokolását ne fogadják el, szólítsák fel a kár megtérítésére. Legvégső esetben bíróság kell érvényesíteni a kárigényüket a biztosítóval szemben. Egy esetleges perben a biztosítónak kell bizonyítania, hogy a fiuk közös háztartásban él a károsulttal és károkozást előidéző magatartása szándékos vagy súlyos gondatlan volt. A szándékosság esetén nem elegendő magatartás szándékos volta, azt is bizonyítani kell, hogy a szándék a károsodás előidézésre irányult. Egy ilyen jellegű közúti baleset során kevés az esélye annak, hogy a biztosító mentesülhessen a kártérítési felelőssége alól.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A mai napon a Városligetben egy megállni tilos 40m tábla utáni szakaszon parkoltam. Kerékbilincset kaptam. A kiérkező közterületes, csak a betanított, teljesen értelmetlen szöveget hajtogatta, hasznos információt nem lehetett kinyerni belőle. Nem volt hajlandó arra válaszolni, hogy ő honnan tudja a 40 méter meddig tart. Felfestés vagy egyéb más jelzés nem volt. Ott helyszínen semmilyen más lehetőségem nem volt, minthogy kifizessem a 11 500 Ft díjat a bilincs levételéért.
Egy sorstárs hozott hirtelen egy 50 m hosszú mérőszalagot, amivel kimértük, hogy a kocsi legközelebbi pontja is 45 méterre volt a táblától. Természetesen – más lehetőség nem lévén – jól körbefotóztam az autót, illetve az előttem álló (aki így még távolabb volt a táblától), hasonlóan járt kollégával telefonszámokat cseréltünk, ha esetleg tanúzásra lenne szükség.
Kérném tanácsát, hogy mi ilyenkor a teendő:
- Kihez forduljak jogorvoslatért?
- Melyik felet sújtja a bizonyítási teher, kinek kell bizonyítani a 40 méteren belüli/túli parkolást?
- A jogtalan eljárás okán, azon felül, hogy visszakapom a kifizetett díjat, lehet-e egyéb kártérítésért folyamodni (idő=pénz)?
Ismervén igazunkat, a helyszínről próbáltunk segítséget kérni, de sem a rendőrség, sem a közterületesek központja nem volt hajlandó segíteni.
Maga a jelenség gondolom általános, a közterületesek ész nélkül bilincselnek, a szerencsétlen autós meg szaladjon az igaza után. Amennyiben tényleg szabályozatlan megfelelő módon az, hogy mikor teheti ki a bilincset a csinovnyik, ha személyes mérlegelési joga van, amivel mérés nélkül élhet, akkor megérdemelnének egy látványos pert, hogy legalább precedens szülessen, hátha elgondolkodik a szabályozó hatóság.
Köszönöm a segítséget! Knuth Ábel
Kedves Ábel!
A szabálysértés ügyében eljárt közterület felügyeletnél a kényszerintézkedéstől számított 8 napon belül írásban éljen kifogással. A kifogásban írja meg a fenti tényállást és jelölje meg bizonyítási eszközeit (fényképfelvételt, tanuk neve, idézhető címe). A kifogásban egyértelműen jelölje meg, hogy a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el. A szabálysértési hatóságnak kell bizonyítani a szabálysértés elkövetését, nincs olyan körülmény, amely a bizonyítási teher átfordulását indokolná. A bírósági tárgyaláson jelölje meg az üggyel kapcsolatban felmerült költségeit és kérje a bíróságot, hogy rendelkezzen a kifogást elbíráló végzésben a költségek viseléséről is.
Tisztelettel: Autójogász
dr. Lenkei Balázs