Május végén járunk, a COVID még mindig jobban jelen volt a mindennapokban Németországban, mint nálunk, a szállodákban nincs büfé reggeli, csak kiporciózott étel, aztán azt eszel, amit a konyhán adnak, nem amit szeretnél. Kaptunk három zsömlét ketten, négy szelet felvágottat három szelet sajttal. Felezd el igazságosan. Ha nincs negatív COVID teszted, a kocsit sem mutatják meg.
Nem sokkal azután, hogy az amerikai autós sajtóban végigrohantak a képei egy tragédiától mentes, mégis nagyon ijesztő jelenetnek egy Iowa állambeli autópályáról, a napokban Lengyelországban vett fel valaki egy nagyon hasonlót. Konkrétan azt, ahogy a felüljáró alatt a vihar elől menedéket kereső autósok megbénítják a teljes autópályát.
Európában kevéssé ismert modell a Chevrolet Vega, ez volt az a modell, amivel a GM a hetvenes években nagyobb szeletet akart vágni magának a kisautók piacából. A soros négyhengeresekkel szerelt, 4,3 méter hosszú autót a Ford Pinto, a AMC Gremlin és a Toyota Corolla ellenfelének szánták, ám a kezdeti elismerések után hamar fény derült a hibáira, manapság a legrosszabb autókat összegző listákon is fel-feltűnik.
A 2012-es és a 2020. októberi nagy tűzesetek után megint kigyulladt a kuvaiti Sulaibija városka mellett található óriási gumiabroncs-lerakat. A tűz kedden indult, és egyelőre nem tudták megállítani.
Akkora legenda nőtt a negyedik generációs Toyota Supra köré, hogy simán kilóg a szomszédos galaxisig. Pedig minden égig érő csodálat körülötte sokkal inkább szól a végtelenségig tuningolható motornak, mert a Supra valójában nem az a kőkemény 1000 lóerős pusztító sportautó, aminek a Halálos Iramban filmekből és a YouTube videókból megismertük. Talán pont ezért lett nagy érték a gyári, keveset futott Toyota Supra, mert sokkal inkább egzotikum, mint egy tuningolt.
Pár hete adódott néhány nap szabadidőm a rendes éves nyaralásunk előtt, amit a megszokott vásárláson kívül némi játékkal töltöttem. Évek után előkerült a közismert PC-s harckocsis játék – nem, semmiképp nem reklámoznám, aki nem tudja, miről beszélek, guglizzon rá, garantáltan megtalálja – amihez rég nem nyúltam. A régi csalódások elhalványultak, adtam a játéknak egy új esélyt – csak hogy belefussak az EBR-be, amiből a fehérorosz játékfejlesztők igazi játékélmény-rontó borzalmat kreáltak.
Megfizethető autók után az olasz Iso Automotoveicoli SpA egészen új irányt vett és a vállalat elnöke, Renzo Rivolta, valamint a Ferrari volt mérnöke, Giotto Bizzarrini előrukkolt egy igazi erős utazóautóval a lehető legjobb recept szerint. A formaterv a Bertone stúdiónál tevékenykedő Giorgetto Giugiaro műve és a vonalai elég kifejezőek. Igazi 60-as évekbeli utazóautó, aminek hosszú orrot és hátratolt kabint rajzolt, de nem csapta le a tetejét, hogy hátul is kényelmes legyen.
Gyakran elsikkad a propeller mainstreamen kívüli használata: helikopterekről, repülőkről, hajókról jól ismerjük, de egy amerikai Pontiac-átépítés példát mutatott az alternatívákra: egy kétüléses Fieróból faragott valaki utcai mocsárjárót. Az elgondolás egy változata már korábban is megjelent az autókon, ám míg a közismert, Leyat Hélica (1921) az orrán hordta a propellert, addig a Fiero hátul hajt. Se a Hélica, se a Fiero nincs egyedül, a tízes/húszas évek környékén rengeteg hasonló, levegőhajtotta prototípus készült.
Érdekes egy műfaj a rohasztott luxus/prémium/sportautóké, máshoz nehezen mérhető hangulata van ugyanis egy sivatagban, erődben, vagy bármilyen, nem autónak való környezetben pusztulni látni mondjuk egy Aston Martint. Az alábbi videóban akad ilyen, és van ott még más is gazzal benőve.
Enzo Ferrarinak a versenyzés volt a szenvedélye, ehhez azonban rengeteg pénzre volt szükség, hiszen másképp nehéz ütőképes autót építeni. A pályákon elért sikerek rengeteg vevőt vonzottak, akik szerettek volna ezeknek a diadaloknak a hátán autózni és a Ferrarinak híre ment Amerikában is. Ehhez a hírnévhez tett sokat az olasz származású Luigi Chinetti, aki sikeres versenyzői karrierje után - háromszor győzött a Le Mans-i 24 órás versenyen, és két győzelmet aratott a Spa-i 24 óráson - az autózás üzleti része felé vette az irányt. Nagy szerepe volt abban, hogy a Ferrari vágyott tárgy legyen a nagy vízen túl is.
A Lupa-tavat sokan ismerik: régen bányató volt, most instagram-kompatibilis strandok és extrémsport-lehetőség várja a látogatókat, de horgászni is lehet, ha épp arra szottyan kedvünk.
Takarékos Iramban, vagy mi?
Vannak emberek, akik azzal keserítik az életüket, hogy végignézik a Halálos iramban sorozat minden részét, majd kimerítő elemzést írnak róla. Közben meg ugye azzal viccelődnek, hogy a filmek hatására most a saját Priusukba keresnek nitrószettet. Aztán vannak mások, akik meg azzal okoznak maguknak sírva vigadós perceket, hogy felidézik, milyen is volt Kaliforniában, amikor végigjárták Jay Leno garázsától a Shelby-múzeumig az összes leszervezhető helyszínt. És ilyenkor kicsit szipognak, hogy már mióta vissza kellene menni, megint. Na, és ezek az önsorsrontók a Totalcar belső levelezőlistáján találkoznak.
Mert hogy eszembe jutott Horváth Máté halálosiramos cikke miatt, hogy mikor Rézmányi Balázzsal kint voltunk LA-ben, láttunk egy giccsesen pimpelt Priust. Mondtam is Rézmányinak, túrjon már a fotói közt, mert emlékszem, hogy készült kép róla, érdekes lenne látni a Fast and Furious stílusú Priust, ami nem csak Máté lázálmaiban, de a valóságban is létezett, már tíz éve is. De ő csak egy rakás másik Prius képet talált – direkt fotóztunk annyi hibridet, mert őrület volt látni, mennyire átalakították a filmekből ismert Los Angeles-i utcaképet. Ugyanis a legendás üzemanyagtakarékosságuk miatt sok taxis Priusra cserélte a Crown Victoriákat. Ami ugye nem csoda, egy időben a sofőrök extra pénzt kértek, ha az utas kérte, hogy bekapcsolják a légkondit. Kis túlzással a Prius annyiból tudta le a száz kilométert, amennyi többletfogyasztást a klíma bekapcsolása jelentett a Crown Vicnek.
A hatvanas évek elején úgy gondolták a Citroënnél, hogy ideje volna megépíteni a DS gran turismo verzióját: ehhez a hidrós futómű adott volt, a motort a nem sokkal azelőtt megvásárolt Maseratitól kölcsönözték, a karosszéria megrajzolásával pedig Robert Opront bízták meg. Ez lett a Citroën SM, a rövidítés eredete viszont fél évszázaddal később sem tisztázott, egyesek szerint jelentheti azt is, hogy Sa Majesté - Őfelsége - , de azt is, hogy Systeme/Série Maserati. 1973-ban jelent meg, és azóta is a legszebb Citroënek között tartják számon. Csakhogy a Speciális Tanulmányok Osztályának vezetője, Jacque Né extrém tervekkel állt elő.
Kicsit nagyobb mint kéne, de erdőre még mindig nincs jobb - Toyota Hilux
Erdőgazdálkodók vagyunk, ezért már sok-sok éve Hiluxokat használunk. A régebbi típusokhoz képest szélesebb ez a verzió, ezért ez nem volt túl pozitív változás, de ezen kívül más negatívum nem nagyon volt.
A platóra rendeltem szerszámos dobozt, de csak a bosszúság volt vele. Ugyanis beázott, így a szerszámok mindíg berozsdáltak a dobozban, dohos volt. Nem ajánlom. Az alumínium platótakaró roló nem volt rossz, de azért csak beázott néha, télen pedig hajlamos volt befagyni, ezért fagyban nem lehetett használni.
Ilyen a hazai big block Hiluxéknál
Ha használt autót vennél!
Olvasd el a kiválasztott típusról írt ítéleteket és vásárlás előtt használd a Totálkár kártörténeti lekérdezőt, hogy minél kevesebb meglepetés érjen!
Ha sportkocsikról vagy egyszerűen gyors autókról beszélünk, mindenkinek más jut az eszébe. Van, akit az európai szupersportkocsik nyűgöznek le, másokat az amerikai izomautók libabőröztetnek. Valahogy az orosz vagy szovjet gépek nagyrészt kimaradnak ebből a szórásból, hacsak nem az idehaza is fanatizmusig rajongott Lada VFTS-t említjük. Ennek nyilván megvannak az okai, említhetjük azt, hogy kevésbé volt fejlett a technikai háttér, a megmunkálás akkor sem tudott kiemelkedő lenni, ha egyébként a megfelelő minőségű alapanyagok rendelkezésre álltak. Nagyon gyakran már meglévő alkatrészekből legóztak.
Kitüntetett helyet foglal el az E28-as 5-ös sorozat a BMW történetében. Ha másért nem is adnánk ezt meg neki, hát legalább azért tegyük meg, mert ebből készült először M5, amely modell azóta is nagyon fontos alapkő az autóiparban. 1985-ös megjelenésekor 286 lóerőt tudott a 3,5 literes sorhatos, de a lényeg nem is csak ez, hanem hogy talán az összes azóta megjelent M5-öst figyelembe véve talán még ma is ennek a legnagyobb a mosolyfaktora.
Bizony, volt idő, amikor még a Le Mans-i versenyautók sem hatalmas, lapos, űrtechnikát rejtő tepsik voltak, hanem igazi műalkotások, a szó legnemesebb értelmében. És persze közben az akkori viszonyok között pokoli gyorsak, nagyon fejlettek és ha azt vesszük, mégiscsak űrtechnikának számítottak. Ilyen gyönyörű és különleges versenygépet nemcsak a nagy nyugati gyártók tudtak építeni. A Škoda mérnökei 1956-ban azzal a nem titkolt álommal vágtak bele az 1100 OHC fejlesztésébe, hogy megméressék a kocsit a Le Mans-i huszonnégy óráson – a kor politikai viszonyai azonban sajnos szertefoszlatták ezeket a vágyakat.
Nem tudom, kinek hányszor jön fel naponta, de nekem állandóan ott van a Facebook-oldalamon a Shine Armor nevű autóápoló szer, ami a lemattult fényezésből újat csinál. Nyilván szkeptikus voltam a dologgal kapcsolatban, ennek jártam utána. Nézzük együtt, mit is tud valójában ez a csodát ígérő termék.
A filmes autókat gyakran körüllengi egyfajta rajongás – elég csak a Vissza a jövőbe DeLoreanjére, Magnum Ferrarijára vagy James Bond Aston Martinjaira gondolni. Nem is olyan régen egy komplett galériát hoztunk el a Petersen Múzeumból, amelyben mindenféle mozis járműveket mutattunk meg. Amikor egy-egy ilyen kocsit eladásra kínálnak, biztosak lehetünk abban, hogy csillagászati összeget fog érni.
Több szám is kering a neten arról, hogy mekkora eséllyel éri az embert villámcsapás, de az egy emberöltőre vonatkoztatott adatok 1:15000 és 1:80000 között mozognak. Érdemes tehát vigyázni, de ahogy azt az alábbi képek is alátámasztani látszanak, még ott sem feltétlenül vagyunk biztonságban, ahol eddig úgy sejtettük: az autóban. (Az embert érő villámcsapások harmada egyébként is fedett helyen történik.)
A négyes Golfot ma egy viszonylag olcsón megszerezhető, aránylag olcsón fenntartható használt autóként ismerjük. E percekben is több mint kétszázat hirdetnek idehaza, az érvényes vizsgás darabok 300 ezer és 1,6 millió között érnek, kivételt csak a különlegesebb kivitelek, mondjuk az R32-esek jelentenek. Bár a Volkswagen kompaktjából rengeteg készült, mára lassan a legfiatalabbak is nagykorúvá érnek, így nem könnyű szép állapotút kifogni. De vannak csodák, ezt mutatja az Autobilden bemutatott Golf.
Nincs véletlenül egy csavarhúzótok? Ezzel a kérdéssel fordult a Totalcar információs pultjához a Parkolóparádé egyik vendége. Mindjárt túrunk egyet, de mihez kell? Bezáródott a kulcs az autóba, megpróbálnám elfordítani a zárat - válaszolja. Hűha, ez nem jól hangzik, de Vászka nyomdájához tartozó készletből kibányászunk három szerszámot is, ami alkalmasnak látszik a feladathoz. Egy nyeletlen csavarhúzószárat, egy kis franciakulcsot és egy linómetsző kést. Egy közelben álló, és a beszélgetést halló másik látogató a svájci bicskáját ajánlja fel önzetlenül a nemes célra.
A hírlevél régen azért volt jó, mert ha ritkán kerültünk internet elé, akkor be tudtuk pótolni, amiről lemaradtunk. Ma már fordított a helyzet: annyi tartalmat fogyasztunk, annyi platformon, hogy simán elsikkadhatnak számunkra érdekes témák. A Totalcaron és a Totalbike-on együtt a napi átlagos anyagszám 15 és 20 között alakul, amiből jellemzően 1-2 videós cikk, amit nehéz követni, ha az ember nem ül egész nap a gép előtt, vagy nincs rátapadva a telefonja kijelzőjére.
A Cizeta Moroder V16T megnevezés T-betűje a megszokottal ellentétben nem turbót jelent, hanem transverse-t, vagyis keresztben beépített motort. Ez már önmagában unikum, ahogy azt a furcsa motorbeépítésekről szóló cikkében Gajdán Miki kolléga is megírta, de nem csak emiatt különleges a Cizeta, a kilencvenes évek szinte minden attribútumát felsorakoztatja az autó: rengeteg henger, középmotor, négy (!) felnyíló lámpa. Emellett az alapvetően lamborghinis orr és sziluett a Ferrari Testarossákéra hajazó oldalsó légbeömlőkkel is meg van toldva, így teljes az olasz sportautós kisugárzás.
Újra Totalcar autósmozi lesz a Lupán, ezúttal Török Feri kultfilmjét, a Moszkva teret vetítjük. A film autós szempontból sem érdektelen, az egész korszakot tökéletesen jellemzik a benne szereplő autók. Ráadásul a cselekménynek is fontos része a piros Zsiguli, éppen ezért a vetítésre meghívtuk a Veterán Zsiguli Egyesületet is, akik több autóval is megidézik a korszakot.
