Az első audis posztom óta sok idő eltelt, amiből nyilvánvalóan bárki leveheti, hogy nagy baj nem történt, hiszen ha lett volna még egy spontán trélerezés, akkor ugye az ember gyorsan behúzza a rovátkát, és összeüt dühből egy posztot. Én most nem vagyok dühös, sőt.
A V70-ig csak benzines autóim voltak. Aztán változott valami, és most egy Audi-motoros Volvóban ülök. Lássuk, mennyibe került nekem ez az autó 120 ezer közös kilométerünk alatt.
Nem őrültem meg, hogy öreg dízelt vettem. Egyszerűen az előző autóm, egy első generációs, kétliteres, benzines S70 révén megismert hazai Volvo-szerelők, és a nagyon korrekt klubélet megismerése után megremegett az addig stabil benzinbuzériám.
Tízmillió forint sok pénz, a jelenlegi nettó átlagjövedelmet alapul véve több mint 50 hónapig kell dolgozni ennyiért, feltéve, hogy közben egy forintot sem költünk el belőle. És, hogy mit adnak bő 4 évnyi munkáért? Ha nem akarjuk a párna alatt tartani a pénzt, vehetünk egy kis lakást a fővárosi Kiskörúton vagy mondjuk feladhatunk érte 40 ezer ötöslottó-szelvényt. Az előbbi jó befektetés lehet, utóbbival viszont akár 929 millió forintot is nyerhetünk, persze ez nem biztos. A harmadik lehetőség pedig, hogy autót veszünk a pénzből. Ekkor szembesülünk egy újabb fontos kérdéssel: újat vagy használtat?
Az 5-ös BMW E39-es sorozatának legöregebb példányai több mint húszévesek, így ma ez a típus az egyik kedvenc a magyar álmodozók körében. A szedánokat 2003-ig, a Touringot 2004-ig lehetett rendelni, majd jött a sokkal modernebb, sokkal bonyolultabb, ezért manapság sokkal rizikósabb E60, vagyis a Bangle-ötös.
Magyarországon rengeteg rajongója van az E39-nek, köztük én is, ezért amikor egy éve megkaptam a megbízást Istvántól, hogy keressek neki Németországban egy ideális hétvégi autónak valót, örömmel vágtam bele. A keresést rögtön az automata váltós 525i és 530i, vagyis a nagyobb hathengeres változatokra szűkítettük, miközben a karosszériaváltozat és a szín másodlagos volt, de csak olyan autó jöhetett szóba, amelynek ellenőrizhető a múltja és minden karbantartást időben megkapott, illetve nem tekerték vissza.
Habár mindenki tíz évnél fiatalabb autót akar, és ezért akár hitelt is felvenne, ez az összeállítás az elvi határok másik végletével foglalkozik: kiszemeltjeink maximum húsz évesek lehetnek, és fontos, hogy ne adósítsanak el egy átlagos magyar családot. Fontos szempont a praktikum, így a csomagtartó mérete és a szállítható személyek száma is.
Korábbi posztunkban arra kerestük a választ, hogy mennyire vonzó Magyarország jelenlegi legolcsóbb új személyautója, a Lada Kalina a hasonló áron kapható használt alternatívákkal szemben. Most ezt a gondolatot tovább fűzve vizsgáljuk meg, hogy milyen a használt kínálat egy új Ford Focus áráért. Ahogy korábban, úgy most sem a gyári honlapon található listaárat vettük alapul, hanem a kereskedők által hirdetett legalacsonyabb készpénzes árat, azaz az egyhatos, szívó benzinmotoros Focus esetében 4,154 millió forintot. (Fordos finanszírozást választva amúgy további kétszázezret spórolhatunk.)
Tudtuk, hogy itt ólálkodnak körülöttünk, mert ti, lelkes Totalcar-olvasók több levélben is megírjátok, ha gyanús hirdetést találtok használtautó-keresés közben. A legújabb találat különlegessége, hogy ebből sajnos nem lóg ki eléggé a lóláb, ezért bemutatom a mögötte lappangó módszerrel együtt, mielőtt valaki azt hiszi, 1,2 millióért lesz egy kilencéves ép és szép Mazda 6-osa, ha gyorsan átutal 500 ezer forintot valakinek, akiről szinte semmit sem tud. Autója nem lesz, de pénze sem.
Na jó, azt hiszem most lett elegem. Tudják, az utóbbi hónapokban olyan gagyi meséket hallgattam telefonon, mindenféle autóeladóktól, nevezzük őket akár kereskedőknek, hogy megáll az eszem. Mostanában egy 2008-as Volvo S40 nyomában loholok és ez az autó már több kézen ment keresztül, mint ahány ajtaja van. Hét évnyi használat után, júniusban adta el a korábbi gazdája, 620 ezer forintért.
A sötétszürke Volvo három hónapon belül négyszer váltott tulajdonost, közben többször hirdették a Használautó.hu-n is, ahol előző gazdája is kiszúrta, mert a hirdetési fotókon szerepelt az autó rendszáma, és minden ismertetőjegye is segített az azonosításban. Volt alkalmam végigmozizni, hogy a koszlott vacakból táltos paripa fejlődik a hirdetési szövegekben, és vele száguldott az ára a mezőny élére. Két napja ismét eladták, és ahogy a Belügyminisztérium rendszerében látom, át is íratták már, hiszen a korábbi kettő helyett már három 200 ezer körüli kilométerbejegyzés szerepel a rendszerben. Az alábbiak nagyon fájnak majd egy használtautó-vásárlónak, ha magára ismer.
Miért vernek át, ha használt autót veszel?
Az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában tegnap este a magyar használtautó-piacot sújtó bűncselekményekről, csalásokról, átverésekről beszélgettünk a Becsületesnepperrel és Dr. Vágány Tamással, a DAS Jogvédelmi biztosító jogtanácsosával. Konkrét esetek, megoldási javaslatok és tanácsok mindenkinek, aki autót vásárol, de nem szeretne áldozattá válni, íme:
Gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy az óriásplakátokon látható új autók árai a kereskedésekben valamilyen extra kedvezménynek köszönhetően tovább csökkennek. Persze tudjuk, hogy ez utóbbi a valódi alapár, csak a vevő így jobban érzi magát, hisz olcsóbban kapta meg az autót, mint amennyiért mindenki látta a hirdetésekben. Ha kíváncsiak vagyunk, hogy mennyi a valódi alapára egy-egy új autónak, érdemes felkeresni a használt autós oldalak valamelyikét, kiválasztani a kiszemelt típust, majd csak új, vagy legfeljebb pár száz kilométert futott autókra szűrni. Ezzel a módszerrel kerestük a jelenleg Magyarországon kapható legolcsóbb személyautót is. A győztes pedig nem lett más, mint a Lada Granta, 2 millió 499 ezer forintos árával.
Nyílthétvége-horror a kétezres évekből
Tizenöt évvel azután, hogy apám eladta használtan vásárolt 100-as Skodáját, valamikor 2003. környékén hangzott el otthon a jelmondat: autót vesz a család. Akármilyen újabb (nyugati) autó felért volna egy hipertér-ugrással, de az elvárások nagyjából a kétezres évek első harmadában jellemző hazai trendnek megfelelőek voltak:
A hirdetést már törölték, mert a titokzatos lókötő komolyan elhitte, hogy olvasónk átutalja neki a pénzt egy autóért, mielőtt személyesen nézné meg azt. Nem egyedi esetről van szó, és szeretnénk nevetni ezen az ovis módszeren, de félünk is, hogy nemcsak a Totalcar képeit söpri be valaki ilyen lendületesen, hanem a naivabb autóálmodozók pénzét is.
Vannak autók, amiket valamiért elfelejtettünk. Mostanában a fő ok az, hogy a közel tíz éve kitört válság miatt vannak olyan típusok, amelyek szinte fel sem tűntek az utakon, de hasonló ok lehet az, hogy a gyártónak nincs presztízse, mert
- nem is volt soha korábban
- volt, de eljátszotta.
Ettől függetlenül mondjuk elkezdett jó autókat gyártani, csak ezt még nem vette észre a közönség.
Kategóriák szerint megyek végig sorban, persze az én fejemben kicsit mások a kategóriák, mint a marketingesek fejében. Szóval ez egy szigorúan szubjektív válogatás azokból az autókból, amelyek talán be sem ugranak először, amikor kocsit kezdünk keresni. Mindegy, hogy drágán, vagy olcsón.
Nem csak az autóval volt baj, hanem inkább velem.
Amikor eladtam a Boxstert pontosan megmagyaráztam, miért kell nekem egy olyan kisbusszerű valami, amiben tudunk bicikliket szállítani, és aludni. Ezt most is így gondolom, azonban a Mercedes Viano Fun tévedés volt. Már elsőre is Volkswagen Multivant kerestem, de korábban már megmondták a jó kommentelőink, hogy ezek túlárazott, túlértékelt Fosvágenek, még a szomszédja is hülye annak, aki ilyet vesz. Mennyivel jobb választás a Mercedes Viano, tíz évvel fiatalabb, megbízható, láncos 2.2 CDI motor, százötven muraközi igásló. Ráadásul a Fun modell szinte azonos a Multivannel, ággyá alakítható belső, asztalka, megfordítható középső üléspár (nepper szleng: tárgyalóvá alakítható), és a satöbbi, mi bajunk lehet?
Az olvasók ezt nemigen látják, de ha én bekattintom a gmailes listámon, hogy kapjam az olvasóktól érkező leveleket (enélkül pedig legfeljebb úgy tudnának kérdezni tőlem, hibát javítani vagy gyűlöletlevelet küldeni a kintiek, ha kommentelhető a cikk), beesnek a postaládámba a Nepperűző kérdései is. Napi száz körüli levél ez, ha külföldön vagyok, percek telnek el azzal, hogy törölgetem őket, csakhogy elérjem a valóban nekem címzett maileket. Nem csoda, hogy a guru sem tud válaszolni minden hozzá intézett levélre, ahhoz minimum három főállású ember kellene. Felveszünk – de valaki ad a fizetésükre pénzt?
Vannak helyzetek, amikor nem tépelődünk feleslegesen, hanem megmarkoljuk a telefont és próbálunk lehiggadni, mielőtt jelentkezik a hirdető. A délelőtti kávé hatásával vetekedett az érzés, amikor elém került egy 2014-es évjáratú, DSG-váltós Volkswagen Golf VII 1.4 TSI hirdetése a Jófogás.hu-n.
Akkoriban történt, amikor 150 forint volt a vékonyabb beton zsalukő átlagára, én meg megkaptam 270-ért. És mindezt azért, mert a kőműves srác telefonált, hogy elfogyott, én meg azonnal beugrottam a vadi új Saab 9-3 Viggen tesztautóba, és elmentem rendelni. Megtanultam a leckét, és bár máig szoktam ékeskedni idegen tollakkal, igyekszem ésszel tenni. Ne ez alapján ítéljenek meg, még ha egyes esetekben ez a megítélés hízelgő is lehet!
