Túraautó amerikai módra
Ilyen autót általában nem azért vesz az ember, hogy boltba járjon vele bevásárolni, vagy a gyermeket vigye, hordja iskolába. :) Egy ilyen autó leginkább hobby célokra praktikus, elsősorban nyáron, vagy szép időben való élményautózásra hétvégén.
Firebird a Totalcaron
Ha használt autót vennél!
Olvasd el a kiválasztott típusról írt ítéleteket és vásárlás előtt használd a Totálkár kártörténeti lekérdezőt, hogy minél kevesebb meglepetés érjen!
Tavaly ott hagytam abba, hogy vettem egy 2003-as, 1,6 literes, benzines Passatot B5.5-öt az észszerű kompromisszumok jegyében. Három hónapnyi használat után a motor habos olaj-víz koktélt főzött meglepetésként. Ennek annyira nem örültem, sem annak, ami utána következett. Mesélem.
Kapudrog a youngtimerezéshez
A '90-es évek gyermeke vagyok, így valószínűleg gyerekkori bekattanás lehet nálam a klasszikus Mercedesek iránti rajongás (egyszerűen magával ragadott a hasábszerű formájuk, megtetszett a belsejük, a rugózás, csendesség, a kalimpálós economy jelző, a fa díszítőelemek, és a sok műszer), a birtoklás iránti vágy viszont csak később, a jogosítványom megszerzése után jelentkezett erőteljesebben.
Ha használt autót vennél!
Olvasd el a kiválasztott típusról írt ítéleteket és vásárlás előtt használd a Totálkár kártörténeti lekérdezőt, hogy minél kevesebb meglepetés érjen!
A további A8 tartalmakért katt ide.
Pár éve úgy éreztem, megérkeztem – már ami az autóparkomat illeti. Tágas utazóautónak második generációs Audi A6 Avant, hobbizni meg keresve sem találtam volna jobbat a Kiscápánál. Aztán egy kicsit felfordult körülöttem az élet, két éven belül háromszor kellett költöznöm, közben az autóhasználati szokásaim is változtak. Úgy alakult, hogy a nagy kombit átvette tőlem édesapám, szaladgálósnak vettem egy kereklámpás Ladát, amit aztán egy átfogó futómű- és fékrevízió után némi buktával tovább is adtam. Kisvártatva a Kiscápa is a hahun találta magát. Azt hittem, soha nem adom el, de egyre nehezebb megoldani a garázsolását, és nagyon ritkán tudom elővenni. A szívem szakad érte.
A jogosítványom megszerzése utáni első percekben már azon gondolkodtam, hogy mit fogok vezetni. A választ a család tulajdonában mindent megélt, 1.4-es, benzines, négyfokozatú automataváltóval szerelt Volkswagen Polo adta meg. Az akkor még éppen tizenegy éves kisautó egyből kedvenc lett. Nem kellett a kuplungolással bajlódni, a vele töltött közel négy év alatt megtanultam magabiztosan közlekedni, függetlenül a forgalmi helyzettől. Már a második év végén éreztem, hogy lassan itt az ideje valami nagyobbat és jobbat nézni, bár akkor még nem jött el az autócsere ideje.
Aztán 2018-ban meghirdettem a Volkswagent és elkezdtem nézelődni a különböző használtautós fórumokon. Először Volkswagent keresgéltem, ötös Golftól felfele. Nagyon tetszettek a GTI-k, de ebből a hatodik és hetedik generáció túl drága volt. Passatokat is nézegettem, de ezek vagy koruk, vagy áruk miatt estek ki végül. Aztán szemem elé kerültek az Octaviák és Superbek amelyek közül az utóbbiak érdekeltek jobban fekete színben, benzinmotorral, automataváltóval, kombi kivitelben.
Titkon talán ezt szerettem volna legjobban az összes típus közül. Néztem még Toyotákat és Lexusokat is az Auris, Avensis, IS250, CT200h tengelyen, azonban ezekből a modellekből a jobb állapotú példányok már bőven átlépték a keretemet.
Megismerni a magyar autópark összetétele és változásai közt rejlő mélyebb összefüggéseket kicsit olyan érzés mint megtudni, mi mozgatja az embereket amikor autót választanak.
Egy új, magyar Youtube-csatorna a Data will talk to you arról készített egyszerű, áttekinthető animációt, hogy miként változott 2002. és 2018. közt a legnépszerűbb márkák autóinak átlagkora és korsorrendje a magyar nyilvántartásban, a Központi Statisztikai Hivatal összegzése alapján. Itt érdemes megtennünk egy fontos kiegészítést, mivel sokakban felmerülhet, hogy miért nem szerepel ebben a poszt fő témáját képező nagy összevetésben a Lada, a Wartburg és a Trabant, melyek az ezredfordulón még nagyon fontos szereplői voltak a forgalomnak. Az ok egyszerű: a három márka tömeges eladásai a rendszerváltás után megszűntek és bár a nyilvántartásban még 2002-ben is előkelő helyen szerepeltek, nyílegyenes kornövekedési pályájuk és az ebből adódó torzító hatás miatt miatt célszerű volt ezeket kivenni a Top15-ből és csak azon a márkák korátlagát visszakövetni, melyek 2018-ban voltak a legnépszerűbbek és amelyekből újként is jelentős mennyiséget adtak el ezekben az években. Ettől függetlenül a Data will talk to you elkészíti a szocialista Top3 korvideót is, melyet itt közlünk.
Több mint 3,6 millió személyautó van forgalomban Magyarországon. Az autópark átlagkora 14 év, évente mintegy 700 ezer cserél gazdát a használtpiacon és 156 ezret hoztak külföldről, miközben nagyjából ugyanennyi új autót helyeztek forgalomba. Aki olvassa a Totalcar elemzéseit, nem lepődik meg az arányokon, ahogy azon sem, hogy állandó adatforrásunk, a Datahouse kimutatása szerint a dízelmotoros személyautók a teljes állománynak nagyjából harmadát teszik ki. Arányuk a következő években tovább csökkenhet. De mi van az adatok mögött?
Ha a korábbi részekre vagy kíváncsi, katt ide.
Az előző részt itt találod:
Nagyon ritkán találkozunk olyan független autóbolondokkal, akikre pontosabban illene a szent örült jelző, mint Pusztai Krisztiánra. Életét a BMW-k, elsősorban a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján gyártott E34-es 5-ös széria még épkézláb példányainak megmentésére áldozza és hogy fokozzuk, Krisztiánt szinte kizárólag az Anisits Ferenc-féle 525TD és TDS változatok érdeklik, melyek bizonyos okokból a korszak szomorú szemű menhelyi kutyái. Az utóbbi időben felvette a repertoárba a V8-asokat is, mert ezekhez sok műhely nem ért kellőképpen, vagy nincs türelme, ideje rájuk. Ha az adonyi fajtamentő karaktere kirajzolódott, a róla és szenvedélyéről szóló első cikkem olvasása során, akkor erről a pontról csupán laza szökkenés lesz eljutni legújabb csodatételéig, egy 1991-es Alpina B10 Biturbo feltámasztásáig.
Ez az autó körülbelül másfélszer annyiba került újként, mint a korabeli M5 (100 vs. 150 ezer nyugatnémet márka), tele volt technikai érdekességekkel és mindössze 507 példányt készítettek belőle a kis manufaktúrában. Egy ilyen Alpina ma általában 50-70 ezer euróért vehető, de kevés maradt belőle, szóval érdemes megmenteni. Következzen Krisztián elbeszélése és fotói a nagy műveletről, a nehézségekről, a szépségekről és a végeredményről.
Tiborral egy több mint egy éve készített amatőr videóban találkozhattak először. Szerelőjével közösen mutatta meg, milyen állapotba került autója, egy 2002-es BMW 530d (e39) az együtt töltött több mint másfél évtized, és 1,2 millió megtett kilométer alatt. A videót eddig 550 ezerszer indították el a Totalcar Youtube-csatornáján, ezért joggal gondolhattam, hogy ezzel a BMW-vel senkit nem fognak majd átverni, ha gazdája eladja. Tévedtem.
Rengeteg elhagyott autót látni Budapest utcáin, és nem csak ott, hanem telkeken, udvarokon is. Többségük rég sorsára hagyott, rossz állapotú, használatra alkalmatlan roncs. Az átlagautókon nem sok ember szeme akad meg, legfeljebb az lehet idegesítő, hogy így még kevesebb helyen lehet parkolni. Hogy ezeket az autótetemeket miért nem viszik bontóba, annak többféle oka lehet.
Még január végén vásároltam, de eddig vártam a részletes értékeléssel. Az út, amely visszavezetett a típushoz, viszonylag egyszerű, a piaci kínálat is erre terelt. Eladtam a 2000-es évjáratú Passat 1.8 turbót, és vettem helyette egy 2004-es Skoda Octavia TDI DSG-t, de az nem tetszett, így tavaly szeptemberben azt is eladtam. Időhiány miatt novemberben kezdtem másik autót keresni. Az eredeti cél egy 2002-2005 közti benzines Audi A4 Avant volt. Nem találtam a megfelelőt, ezért a keresgélésről szóló első cikk után tovább kerestem. Jött a karácsony, majd január, ami nem kedvez sem az autóeladásnak, sem a vásárlásnak, mert félig kiürül a piac, mindenki mással foglalkozik.
A Svéd Repülőgépgyártó Részvénytársaság (Svenska Aeroplan AB) 1949-től kezdett autókat gyártani. A viszonylag kis autógyár elsősorban a mindennapokban jól használható, biztonságos és egyedi stílusú autókkal alapozta meg a hírnevét. Kezdetben nem fordítottak túl nagy energiát a sportos szegmensre, de azért időről időre akadtak kivételek. Például a Saab Sonett mindhárom generációját kimondottan kis utcai sportkocsinak tervezték, az igazi áttörés azonban elmaradt.
Az ítéletet egy kellemes szombat délután írom lenyugodva, reálisan gondolkodva, a címét is most találtam ki...
Menjen, kanyarodjon, és ha kell, álljon meg – ingyen kapott Puntómnak egyik sem ment tökéletesen, úgyhogy voltak nehéz pillanataim. Decemberben, majd januárban, végül februárban is. Nagyjából olyanok, hogy akkor ABS-t kell cserélni, meg még ki tudja mit. Páran felvetették, hogy köttessem ki a fenébe blokkolásgátlót, de engem nem olyan fából faragtak. Nem fog legyőzni, pláne így.(* Ehhez van egy fontos megjegyzésem a végén!!!!.)
De nem mennék a dolgok elébe, szépen haladjunk csak végig a menjen-kanyarodjon-álljon meg vonalon.
Linda, a szeretőm
Alapvetően a '80-as évek kocka formája jön be. Sokat nem gondolkodtam, hisz hamar sikerült beülnöm egy jóbarátom Ladájába (megkértem, hogy vigyen vele egy kört) ami ugyan a gyári kifejezéstől igen távol állt, de legalább volt benne egy sírós váltó, amitől akkor épp azt hittem, egy repülőgép felszálló pályán vagyok és az a hanghatás (a váltó, a búgó difi és a sportkipufogó) annyira magával ragadott, hogy ott és akkor megfogadtam, hogy nekem lesz egy ilyenem.
Szerelmünk, az Alfánk múzeumba került
Most is, közel a félmillió km után olyan, hogy nincs olyan autó, aminek ne tudna 100-on 50 előnyt adni, ha az is turbótlan, injektortalan, 1998 ccm-s, 23-éves és 430 000 km van a múltjában.
"Semmi sincsen ingyen, még az sem, ami úgy tűnik"
(Ismeretlen bölcs)
Az ingyen*-Punto története az őszi időszakban kissé leült, mivel ilyenkor van a legtöbb külföldi autóbemutató, nagy nemzetközi autószalon és ráadásul még a globális felmelegedésnek köszönhetően folyamatosan lehet robogóval járni, akár novemberben is – ezek a mentségeim. A Punto viszonylag nyugodtan parkolt az udvaron, Hajni asszony bottal sem piszkálta volna meg azóta, hogy a gyorsan kivitelezett ABS-javítás után elhozhatta a szervizből a Fiatot. Némileg megrázta a kezében maradó váltógomb, illetve az, hogy ő csak a szemközti sávba tudott kifordulni így szervó nélkül. Szóval nem érzett nagy késztetést a használatára, és akkor még nagyon finoman fogalmaztam.
A videóban megláthatod, mi történt az autóval, mit javítottunk meg a Nagy Punto-mentő Napon, és mit rontottunk el. A posztban meg inkább a háttérről lesz szó, és persze az is kiderült, hogy eddig az állapotig mindez mibe fájt.
Nagy hibák: nincs szerelő, aki szívesen szereli és nem átver vagy azt cseréli, ami hibás.
Vajon beindul? A Következő részben itt lent kiderül: