Magyarországon egy átlagos autó 14 éves és 16 ezer kilométert gurul egy évben. Ez alapján egészen könnyedén bele lehet tekerni néhány százezer kilométert egy-egy öregebb autóba. Vezettünk már mi is félmilliót futott Twingót, egymillió feletti Ventót, sőt, már 600 ezer kilométeres Tesláról is hallottunk, de az igazán profik régi autóval utaznak rengeteget.
A lakossági autós tartalomgyártás ősforrása a 2005-óta működő Népítélet rovat. Közel 55 ezer szöveges értékelést gyűjtöttünk ide eddig és mivel a rendszerben márkánként, típusonként és motorváltozatonként keresgélhettek, érdemes beleolvasni egy-egy szövegbe, a nagy használtautó-vadászat előtt.
Kabriózni olcsón - tényleg olcsón
A rossz imázs engem nem érdekel: kisfiú korom óta tudtam, hogy nekem egyszer kell egy ilyen autó, méghozzá hathengeres benzinmotorral. A szedán és a kompakt nekem személy szerint nem tetszik, a kombit pedig korainak tartom még, így leginkább a kupé és a kabrió vonzott.
250.000 km-s teszt, avagy H vs J Astra
Kb. ugyanakkora futásteljesítmény után megállapítható, hogy az újabb Astra többször hibásodott meg. Kb. 0,5 literrel többet eszik 100 km-en és lomhább.
Vegyük előre e lényeget. Az autó: Fiat Punto II HLX 1.2 16V, 2001-es gyártás, 2003-as(!) forgalomba helyezés, 178 178 km. Az eladó: Sztefo. A vevő én, azaz Papptibi. Az ár: 0 (nulla) forint.
De mi a fenének nekem egy Fiat?!
A válasz marha egyszerű: az Audi A6-osunk épp szanatóriumi kezelését tölti augusztus eleje óta, szegény VTZ Zoli megszenvedett vele. Már szabadabban lélegzik, még Novoth Tibi tágít egy kicsit a hörgőin. De ez egy másik történet, majd ezt is megírom, ha már tudom, mi lett a vége. Miközben a Kymcóm is szerelőnél, szóval van a békávé, meg a bicaj.
Hőskori japó csatahajó öregsége vizein
A kiemelkedő kispolgári autó 10 éves korára megbízható japán klasszikus lett, de azóta még eltelt 15 év. Azóta több százezer kilométer és sok tulajdonos után bármi lehetett velük. A Carina E-knek presztizsük sosem volt. Praktikusságukat talán még őrzik, az enyémen is minden gomb, elektromos extra működik.
A legutóbbi kaland és ha valakinek ilyen kocsija van, akkor vigyázzon, nehogy úgy járjon, mint én. Csővár és Penc között olyan moslék az út, hogy a disznónak nem adnám. Egy helyen le van szakadva a széle, persze kanyarban és ha pont akkor jönnek szembe, akkor belemész és felüti az olajteknőt. Ilyen tróger utakat utoljára Romániában láttam, de azok, akik 24 éven keresztül elviselték Ceausescut, azok meg is érdemlik. Mondjuk nekünk is jutott egy bonsai duce. Vagy papír Pol Pot – kinek, hogy tetszik.
Szóval nagy ütés, abban a pillanatban elkezdett világítani az olajnyomás jelző. Csuklott az összes közutasnak mindenféle rokona. Kihívtam a szerveket, hogy legyen már valami nyoma a dolognak. Kiérkezett Holmes úr személyesen.
Végül felvette a jegyzőkönyvet, szemmel láthatólag nagyon utálta, hogy dolgozni is kell neki.
Van az a helyzet, amikor az ember kezdi félteni a makulátlan E30-as BMW-jét. Télen gyorsabban harap a korrózió, és a végén még valaki a lámpánál sminktükörben szöszörészve megtolja hátulról. Nem jó örökös rettegésben közlekedni. Ilyenkor vesz minden felelősen gondolkodó autós egy strapabíró és könnyen javítható hétköznapi szaladgálóst. Legyen gazdaságosan fenntartható és ne kelljen annyira óvni.
Egy év tanakodás és keresgélés után aztán egyszer csak kijön a megoldás, igaz addigra a versenymérnöki szerelem néhol belenyúlt az egyenletbe. A racionális, hétköznapi használat unalmas szempontjait úgy tette zárójelbe az autózás szeretete, hogy csak úgy koppant a sok dízel kombi meg Prius.
Lett helyette egy 2.8-as sorhatos BMW Z3 Coupé.
Ez a cikk a Parkoló Parádé egyik látogatójának autójáról szól. Ha találkozni akarsz hasonlóan benzinvérű társaiddal, gyere el a Parkoló Parádéra most szombaton (2018.09.01.). A jegyed szombat délig, sőt 13:30-ig megveheted 990 Ft-ért!
Az ötödik generációs Golf nagyon jó autó. Masszív karosszéria sok légzsákkal, nagy hellyel, csendes utastér, kényelmes ülések, minőségi műanyagok. Talán még emlékeznek, néhány évvel ezelőtt céges autóként használtam egy Variant kivitelt, amelynek motorja a rendszeres karbantartások ellenére alattam könyökölt ki. Hogy miért vettem megint?
Dáviddal évek óta dolgozom együtt a közéleti cikkeimen, hiszen nagyon közelről ismeri a kereskedők, nepperek, becsületesek és becstelenek világát. Tudja, hogy miből lesznek a békés megegyezések, mikor kell és érdemes reklamálni a félresikerült autóvásárlás után és mi az, amikor a vevőnek egyszerűen nincs igaza, és a bíróságon sem lenne túl sok esélye a kártérítésre. Az előadás muníció mindenkinek, aki okosan szeretne dönteni és szerződni a következő autójára és támpont annak is, aki már értetlenül nézegeti a check engine lámpát a műszerfalon.
Az úgy volt, hogy kiköltöztünk vidékre.. gyerek.. szóval kell a családi autó mellé, amit otthon hagyok anyunak, még egy, amivel majd járhatok munkába.
Először valami elektromos autót kerestem, de gyorsan rájöttem, hogy annak nincs egyenlőre sok értelme. Utána már kicsit feladtam és valami kisautót kerestem.. pl Jazz..
Az ember azt hinné, hogy "kihaltak". Alaposan megcsappant a számuk, de még nem tűntek el teljesen.
Életem első autója - az ár/érték bajnok igásló
Feltételek: 5-10 éves, olcsón fenntartható, diesel, kombi, alacsony futásteljesítménnyel (valahol 70 és 150 000 km között, amit a korára való tekintettel már felesleges márkaszervizbe vinni, persze tudom állapotot veszünk nem km-t, de na...). Már az elején halott ügynek tűnt az egész, hisz az egész egy oximoron...
Akadtak gondok az autó megrendelése körül, de azután valóban rászolgált a Golf hírnevére. Tulajdonképpen nulla hibával, kopó alkatrészek cseréje nélkül futotta le az első százezer kilométert húsz hónap alatt.
Amióta az autóm nem Toyota, és a motorom nem Honda, azóta valahogy elpártolt tőlem a szerencse. Az a baj, hogy a szerencsében nem igazán hiszek, de az Audi+Kymco páros az élet olyan oldalával ismertetett meg, amit előző életemben el sem tudtam képzelni. A Kymco-sztorit is megírom hamarosan, de az Audi most minden rekordot megdöntött nálam: összesen nem rohadtam le a saját autóimmal annyiszor, mint ezzel egyetlen év alatt.
Ebben az összeállításban talán a legnépszerűbb kategóriában igyekszem autót ajánlani. A plafon a mágikus kétmillió forint, a cél: a lehető legbiztonságosabb autót kiválasztani.
A Volkswagen németországi honlapján azt írják, hogy ha valaki lead náluk egy Euro 1-től 4-ig terjedő környezetvédelmi besorolású, tehát minimum tíz- maximum harminc éves, dízelmotoros autót, akkor kap 5000 euró kedvezményt, egy új Golf VII vásárlásakor. Ha valaki nagyobb modellt választ, a kedvezmény is magasabb, akár 8 ezer euró is lehet, sőt a Touareg után 10 ezer euró, vagyis több mint hárommillió forint jár, az Up! pedig kétezret jelent.
Feltétel, hogy a leadott autónak legalább hat hónapja a tulaj nevén kell lennie, tehát ügyeskedési célból nem érdemes belevágni a roncsprémiumos vásárlásba. Nemcsak a VW folytat hasonló vásárlótoborzást, aki új Mazda 6-ot választ 7500 euróval olcsóbban vásárolhat, egy 3-as vagy CX-3 árából 4500 eurónyi kedvezményt adnak, miközben a japánok sosem keveredtek bele a közismert csalássorozatba.
Minden egyes cikkben, amely a 2.2 i-CDTi-ről szól, kiemelik, hogy a Honda a többi gyártóhoz képest elég későn hozta ki a láncos vezérlésű common-rail turbódízelt, nem is különösebben kihegyezett a maga 140 lóerejével, azonban csendes, rezgésmentesen jár és szeret forogni. Ennek talán lehet köze ahhoz, hogy az a Kenichi Nagahiro fejlesztette, akinek a VTEC-et is köszönhetjük.
A hetedik generációs Accordot háromféle motorral árulták. A kétféle benzines közül a kisebb kétliteres, 155 (@6000/min) lóerővel. Gyengének ezzel sem érezni. A 2.4-es 190 lóerejétől pedig már erős, fölényes autó, és még forgatni is lehet, legnagyobb teljesítményét 6800-as fordulatszámon adja le. Type-R verzió sajnos már nem készült ebből a generációból. A harmadik pedig a már említett 2204 köbcentis dízel.
Mikor az Accord 2003-ban a szalonokba került, mindenki a 6-os Mazdához hasonlítgatta. Kívülről a Mazda organikusabb, az Accord szögletes, belül a 6-os sportosabb, de a Honda sem maradt le sokkal a karbon mintázatú betéteivel, amelyek mára elképesztően gagyinak tűnnek. Azóta kiderült, hogy a Mazda hajlamos rozsdásodni, illetve a kétliteres dízele sem az igazi. Bezzeg a Hondáé! 2005-ben az év motorja is volt a kategóriájában. Csak azóta eltelt bő egy évtized.
„A nagy bálna, imádom", „A hibalista magáért beszél........ NO comment!" - két viszonylag markáns és egymásnak teljesen ellentmondó vélemény a Totalcar népítéletei közül, amelyek a 2001-től gyártott Citroën C5-ösre vonatkoznak. Persze egy rakás másik autóról vannak hasonlóan ellentmondásos vélemények. Mellesleg a Citroën nemrég jelentette be, hogyszakít a hidropneumatikus rugózással. (A hidrós megoldásról ebben a cikkünkben olvashat részletesen.) Márpedig részben ez teszi igazán vonzóvá az autót. Meg persze az, hogy egy kényelmes, tényleg jó nagy családi autó.
Ezeknek a nagy egyterűeknek az ára mára bezuhant egymillió forint környékére, így nem csoda, ha sokan számításba veszik őket, amikor családi autót keresnek. A Citroen C8 az Eurovan 2 sorozat tagja, némi átmaszkírozással nagyjából egy időben forgalmazták Fiat Ulysse, Peugeot 807, Lancia Phedra néven is és a 2002-től 2014-ig gyártott típuscsaládhoz összesen kilencféle motort lehetett rendelni.
Az alapot a kétliteres benzines jelentette, de az EV2-k kaphatóak voltak 2,2-es, szintén soros, négyhengeres és háromezres V6-os motorral, valamint többféle PSA-eredetű, közös nyomócsöves dízellel is. A nagy forgatónyomaték-alacsony fogyasztás kombináció miatt elvileg a dízelek ideálisak ehhez az autóhoz, ám mivel az Eurovan 2 nem mai konstrukció, éppen ezekkel kell a leginkább vigyázni. Nehézkes szerelhetőségük és összetettségük, illetve a common rail rendszer drága elemei miatt súlyos szervizszámlákkal tehetik pokollá a valahányadik tulajdonos életét.
Először csak a telefonok száma tűnt fel. Hol ez a rég elveszett ismerős hívott fel, hol az a távoli rokon, az Indexből is mind több olyan kolléga megtalálta a Totalcart, akiknek fogalmuk se volt róla, hova költöztünk mellőlük három évvel korábban – van-e autószerelő ismerősünk, akit ajánlanánk. Ezekben a kérdésekben eleinte akadtak még kitételek – úgymint „közeli”, „megbízható”, „gyors”, „olcsó” - de az év végére már eltűntek az epiteton ornanszok, már csak egy telefonszám kellett volna a többségnek. Egy bármilyen szerelőé.
Csapatós autóra mindig szükség lesz. Terjedjen akármilyen vehemenciával az elektromos autózás, vizeljen akármilyen lelkesen a hidrogénautó, váltson akármilyen magabiztossággal sávot a Tesla, örökké lesz egy réteg, amelynek valóban fontos lesz, ne csak érezze, de élvezze is az autó feletti uralmat.
Amikor az ember egyetemre jár, általában nem dúskál a pénzben, viszont közlekedni így is szeretne, és néha tényleg az autó a legjobb megoldás. Hogy milyen típust válasszon egy kezdő, arra rengeteg érvényes válasz létezik, ezért mi most tekerünk még egyet a feladványon és megpróbáltunk kiválasztani néhányat a félmillió forintos értékhatár környékén lévő ajánlatok közül.
Mindannyian 300 lóerős, könnyű sportkocsiról álmodunk, aztán beülünk valami egészen másba, ami már a nevünkön van, kikanyarodunk a rossz minőségű, gödrös főútra, amit 60-as táblával tettek használhatóvá és végig hasonló minőségű utakon tesszük meg szokásos napi köreinket a munkahelyünk, a gyerek óvodája és a bolt közt és vissza. Biztos, hogy ehhez sok erőre és bonyolult technikára van szükségünk?
Elérkeztünk a "használtat vagy újat?"-sorozatunk negyedik részéhez. Az első posztban a 2,5 millió forintos kérdést tettük fel. Abban az ársávban még logikusnak is tűnik a dilemma, hogy egy fapados új, vagy egy, valamilyen szempontból jobb használt autót vennénk-e. Aztán megnéztük a használtpiac négymilliós ársávját, amennyiért újonnan már jó nevű gyártók kompaktjait is megkapjuk, majd felugrottunk 10 millióig, amennyiért már rendes prémiumautók is vannak. Ez történt eddig. Kimaradt viszont a 6-6,5 millió forintos lépcső, ezt a hiányosságot pótoljuk most.