Rövid időn belül másodszor fotózták le a következő Volkswagen Passat prototípusait. Az autókból most sem látszik több, mint legutóbb: egyelőre teljes álcában viszik forgalomba őket.
Jó ideje pletykálnak már arról, hogy hamarosan megérkezhet a második kecskeméti Mercedes, a CLA kombiváltozata, a CLA Shooting Brake. A Photoshop-bűvészek már meg is mutatták, hogyan képzelik el az autót, a hivatalosan idén januártól gyártott CLA-ból, valamint a CLS Shooting Brake-ből kiindulva pedig nem is járhatnak messze a valóságtól.
Hatalmas összegű, mintegy 84 milliárd eurós (25 ezer milliárd forintos) beruházással próbál közelebb kerülni ahhoz a határozott célhoz, hogy 2018-ra a világ legnagyobb autógyártójává lépjenek elő, megelőzve ezzel a Toyotát.
Bár ma már egyre több autógyár nyúl a turbómotorokhoz, így csökkentve – legalábbis a mérési ciklusban – modelljeik fogyasztását és károsanyag-kibocsátását, az olyan legendás gyártók, mint a Ferrari, egyelőre igyekeztek kerülni ezt a megoldást. Persze az olasz sportkocsigyár történetében voltak már legendás turbófeltöltős modellek, mint az F40, illetve a 288 GTO, arról viszont csak nemrég kezdtek pletykálni, hogy a következő generációs Ferrarik is megkaphatják a turbót.
Bár rég lecsengett már a Wankel-divat – miután vagy tucatnyi autógyár kísérletezett vele eredménytelenül az 1960-as és 70-es években – a Mazda évtizedeken át kitartott a látványos megoldás mellett. Ám most már ők is eldöntötték, hogy nem költenek feleslegesen a zseniális, de túl sok buktatót rejtő ötlet további csiszolására.
Alig több mint egy hónapja számoltunk be arról, hogy árverésen értékesítik a Fisker autógyárat. A márka vezetői az elmúlt években számtalan nehézséggel szembesültek, minden autójukon milliókat buktak, és már a gyártást is kénytelenek voltak leállítani. Az aukció úgy tűnik, sikeres volt, megvan az új tulajdonos – igaz, egyelőre igen keveset tudni róla.
Fura döntéseket eredményez az éles verseny, amely a kínai autóvásárlók kegyeiért folyik manapság. Most például született egy BMW, amelyen hiába keressük a márka jellegzetességeit: a német gyártó egyszerűen átcímkézte az X1-est a helyi vásárlók számára.
Nem voltunk elájulva a legújabb Clio RS-től, ám az élét vesztett sportmodell alapján most valami sokkal ígéretesebb készül. Az R3T legnagyobb hibája, hogy elsősorban versenyzésre szánják, így utcai változat aligha készül.
Bár sokan egyszerű marketingfogást látnak a hidrogénhajtás és a tüzelőanyag-cella népszerűsítésében, a Honda nem adta fel a fejlesztést. Bár valódi szériagyártásról egyelőre szó sem lehet, az FCEV Concept műszaki szempontból jelentős előrelépésnek tekinthető a gyáriak szerint.
A BWM-nek láthatóan komoly szándékai vannak az új 2-es sorozattal, és nem csak az autószalonokban. A típus első kifejezetten versenypályára szánt változata olyan privát versenyzők számára készül, akik hosszú távú futamokra keresnek ütőképes, de megfizethető versenyautót.
A Mercedesnél gyakorlatilag kötelező az AMG változat bemutatása minden típusból – ezúttal a fronthajtásos padlólemezre épített hobbiterepjáró, a GLA kapott sportos kezelést, igaz, a végeredményt egyelőre csak tanulmányautóként állították ki Los Angelesben. A magas építésű autó elég furán fest a sportos köntözben, de kétségtelenül nagyon gyors.
Nagyjából azért sejtettük, hogy Kínában autótulajdonosnak lenni a legtöbb esetben nem azt jelenti, hogy az illetőnek jogosítványa is van – általában egyszerűbb, ha sofőrt is fizet az autó mellé, és ő maga hátul utazik. Ezzel magyarázható, hogy a kínaiak megvesznek a nyújtott tengelytávú autókért, és ugyanezt a megközelítést mutatja a WitStar tanulmány, ahol láthatóan a belső tér hangulatát helyezték előtérbe.
A Yamaha eddig legfejlebb motorokat fejlesztett személyautók számára, egyébként jórészt távol maradt a személyautók piacától. Most azonban négykerekű tanulmányt állítottak ki Tokióban. A MOTIV.e elnevezésű apróságot a verseny- és sportkocsi-tervezőből lett kisautó-specialista, Gordon Murray segített kifejleszteni.
Ideje lesz hozzászokni, hogy már az európai gyártók sem Európára koncentrálnak – a Fiatnak ez már a második típusa, amely csak Kínában kapható, mifelénk nem. De ez talán nem is akkora baj.
Egy bizonyos Dr. K. Yauabian agyszüleménye az az elfajzott szerzet, amelyet a Los Angeles Auto Show egyik sarkában állítottak ki. A Puma típusjelzés az egyik legfurcsább autót takarja, amit valaha láttunk: mintha egy szokványos kabrió alsó felét megkültdék volna néhány száz bar nyomással, amitől az teljesen véletlenszerű helyeken felfújódott volna.
Amikor azt hittük, hogy a Suzuki kifogyott a jó ötletekből, igazából csak altattak. A Tokiói Autószalonon bemutatott négy újdonság lehengerlő - ha nem fogy el a lendület a sorozatgyártásig, a következő években teljesen megújulhat a márka.
Nem ez az első eset, hogy a Honda tervezői megdöbbentőt alkotnak, de úgy néz ki, náluk ez a teljes stilisztikai zűrzavar jelenti manapság az előrelépést. Ahogy a Civic és a következő Jazz, úgy legújabb modelljük, a VEZEL – ígen, így csupa nagybetűvel – is a káosz gyermeke. Szép, mint egy Nissan Juke, csak a koncepciót nem látni a forma mögött, mint amannál.
Ha ma azt kérdeznék, melyik a leggyengébben álló nemzetközi autógyártó, talán a Suzuki és a Mitsubishi lenne a két legesélyesebb jelölt. Az idei Tokyo Motor Show felhozatala alapján azonban biztos nem erre tippelnénk. A Mitsubishi például három, kifejezetten érdekes tanulmányautót is bemutatott, és az érdekes szó itt nem kizárólag a külsejükre vonatkozik.
A Porsche eddig csak a szélsőséges igényeket szolgálta ki. Sportkocsikat gyártottak sportkocsi-rajongóknak, hatalmas hobbiterepjárót megalománoknak, négyajtós kupét topmenedzsereknek. Csak olyan autó nem készült náluk, amelyet akár mindennapos használatban is el lehet képzelni. Ám a VW irányítása alatt ezen is segítenek: a Macan ugyanis maga a szaladgálós Porsche. Lehet családi autó, elfér a városi parkolóhelyeken, és könnyű belőle kiszállni - mindent jól tud, amit a többi Porsche nem.
A markáns karakterű kupét rögtön a lehető legdurvább kivitelben mutatja be a Jaguar: az R Coupé változatba kompresszoros V8-as motor kerül, és csak az elektronikus korlátozás miatt nem lépi túl a 300 km/h-s sebességet.
Sokszor érte már az a vád a japán gyártókat, köztük a Nissant is, hogy képtelenek izgalmas, eredeti formákat tervezni. Aztán időről időre érkezik egy-egy ellenpélda, mint most az IDx tanulmány: a retró gyökerű kupé nem tűnik régimódinak, mégis olyan formai megoldásokból építkezik, amelyek már-már feledésbe merültek.
A japán gyártók meglepő módon nem követték az Európában mára szinte egyeduralkodó turbó-divatot, legalábbis eddig. Ám úgy tűnik, lassan megtörik a jég: elsőként a Honda mutatja be saját benzines turbómotorjait.
A Ferrari a Taylor-Made Program keretein belül olyan autót készít a vevőnek, amilyen garantáltan nincs senki másnak, ráadásul a gyári stílus szem előtt tartva. A legutóbbi megrendelőre nagy hatással volt a Hajsza című film, ezért az élő Forma-1 legenda, Niki Lauda stílusban kérte a 458 Italiáját.
Már régen elmúltak azok az idők, amikor a Hyundai termékei nem feleltek meg az európai igényeknek. A kis és a közepes autók piacán komolyan jelen van a korai gyártó az i sorozattal, és a szabadidőautóikkal is az ix-ekkel, de a klasszikus értelemben vett nagy autók vásárlói között még nem igazán sikerült magának tekintélyt kivívnia sem a Sonatanak, sem a jelenlegi Genesisnek. Utóbbi mentségére legyen mondva, bár a kupét forgalmazták itt is, de alapvetően az amerikai piacnak szólt. Talán majd most.
Tizenhét Pest megyei helyszínen tart ma közlekedésbiztonsági szemlét a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. Az egynapos akcióban hetvenkét rendőr vesz részt, akik kétezer járművön ellenőrzik szúrópróbaszerűen az abroncsok állapotát.