Tisztelt Autójogász!
Költözéskor elkeveredett a segédmotor-kerékpár vezetői engedélyem, hol és hogyan lehet pótolni?
Tisztelettel:
Foniton
Tisztelt Foniton!
A lakhelye szerinti okmányirodában igényelheti, személyesen kell megjelennie, mivel új fénykép készül, az okmány elvesztéséről jegyzőkönyvet vesznek fel, adatait egyeztetik. Az eljárás díja 4000 Ft. A vezetői engedélyt 1 hónapon belül postán kapja meg, de lehetőség van az okmányirodában is átvenni. Ha az engedélyt a lakcímen nem veszik át, a posta az értesítési cím szerinti okmányirodába küldi vissza. A vezetői engedélyt egy évig ott lehet átvenni, majd egy év elteltével az okmányiroda kiselejtezi. Lehetőség van az új okmány elkészülésének idejére ideiglenes jogosítványt is kérni, ennek díja 1800 Ft.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A minap a Lágymányosi hídon radarral bemértek. Sajnos kicsivel többel mentem a megengedettnél (70 helyett kb. 80-90-nel), de másnap, mikor ismét arra jártam, azt tapasztaltam, hogy a 70-es sebességkorlátozó tábla össze van fújkálva fekete festékkel. Ettől kissé megijedtem, mert nem tudom, hogy ilyenkor mi a megengedett maximális sebesség. Ezzel kapcsolatban tehát az alábbi két kérdésem lenne:
- ha a tábla nagyobb sebességet enged meg, mint a lakott területen megengedett 50, akkor mehetek-e annyival, mint amit az összefirkált tábla elvileg engedélyez?
- ha az összefirkált tábla tovább korlátozza a lakott területen megengedett 50 km/h-t, akkor mehetek-e 50-nel, vagy a beazonosíthatatlan sebességkorlátozás az érvényes?
(Láttam már olyat is, hogy egy 30-as tábla elé majdnem tökéletes minőségben egy 1-es volt biggyesztve, ami szerint elvileg 130-cal lehetne menni abban a faluban.)
Válaszát várva tisztelettel:
Barnabás
Tisztelt Barnabás!
Ha a tábla nagyobb sebességet enged meg, mint a lakott területen megengedett 50, és Ön biztosan tudja, hogy az pl. 70-es, akkor mehet annyival, mint amit az összefirkált tábla engedélyez, a tábla érvényességét a firka nem változtatja meg. Ha az összefirkált tábla tovább korlátozza a lakott területen megengedett 50 km/h-t, de ez a firkálás miatt nem látszik, és Ön nem tudja, hivatkozhat arra, hogy a tábla olvashatatlan volt, természetesen ez érvényes az előbbi helyzetre is. Az meg nyilvánvaló, hogy belterületen semmilyen körülmények közt nem lehet 130-cal közlekedni, a 130-ra kiegészített táblát senki nem veheti komolyan.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Problémám a következő lenne: volt nekem egy 2 tonnás teherautóm, ami 2800 köbcentis és 136 LE, amit 2007. áprilisban vettem. 2008. júniusban ellopták tőlem, ezt én jeleztem az önkormányzatnak (igaz, csak a feljelentés másolatával, mert végzést még a mai napig sem kaptam a rendőrségtől). Erre tegnap, 2009.03.23-án kaptam egy levelet, hogy fizessek be 136 000 Ft-ot, a 2007 és 2008-as évre súlyadó címen. Jogos-e ez a fajta követelés az önkormányzat részéről, és ha nem, akkor kihez forduljak a problémámmal?
Tisztelettel:
J. A.
Tisztelt J. A.!
Bejelentésre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a jármű jogellenesen került ki az üzemben tartó adóalany birtokából. Ezt a lopást követő 15 napon belül formanyomtatványon kell bejelenteni az adóirodában, és rendőrségi irattal kell igazolni. Ha Ön ennek megfelelően járt el, akkor menjen be a helyi adóhatósághoz és egyeztessen, mi a probléma oka, majd a kapott tájékoztatás alapján fontolja meg, érdemes-e fellebbezni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A mi autónkban a hátsó ülésen nincsen fejtámasz. Ez azért jelent problémát, mert kislányom 140 cm magas. Hiába ültetem gyerekülésbe, a feje már a gyerekülés támláján is túlér. Legbiztonságosabbnak az első ülésre való ültetést érezném, talán még ülésmagasítóval. Nem találtam erre vonatkozó megjegyzést sehol, örülök, hogy rátaláltam erre a lehetőségre.
Válaszát előre is megköszönöm!
Tisztelettel:
H. Erna
Tisztelt H. Erna!
Elöl szabályosan 150 cm elérése után ülhet. Hátul 130 cm-ig kötelező a gyermekülés. Vannak olyan ülésmagasítók elérhető áron, amiknek állítható háttámlája és állítható fejtámasza van, és 140-es magassággal is használható. Hogy ezek között van-e olyan, ami autós fejtámla nélkül is biztonságosan használható, szakkereskedésben (pl. gyermekáruház) kell megkérdezni. Az első ülésre ültetést nem ajánlom, mert tilos.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
1990-ben forgalomba helyezett, R5-ös, katalizátor nélküli autóm van. Azt olvastam valahol, hogy 2009-től kezdődően október 20-tól március 08-ig az ilyen "sárga környezetvédelmi matricás" autókkal nem lehet behajtani a Hungária gyűrűn belüli területre, - ahol egyébként lakom. Szeretném tudni pontosan hogy szól a rendelet, a "belül" lakókkal nem tesz-e kivételt, és mi a száma? Van-e valami megoldás, még 3 évig kellene "kihúznom" utána tudok új autót venni. Segítségét nagyon köszönöm:
Üdvözlettel:
Sz. Éva
Tisztelt Sz.Éva!
A kitiltást a Budapest Főváros szmogriadótervéről szóló 69/2008. (XII. 10.) Főv. Kgy. Rendelet 2009. október 20-án hatályba lépő 3. §-a rendeli el, a gyűrűn belül lakókkal nem tesz kivételt. A rendelet idevágó szövege: "3. § (1) A szmoghelyzet kialakulásának megelőzésének érdekében a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 7/2002. (VI. 29.) GKM-BM-KvVM együttes rendelet 9. számú melléklete alapján, a rendszámtáblán sárga színű, hatszögletű környezetvédelmi plakettel ellátott (a továbbiakban: kedvezőtlenül sok légszennyező anyagot kibocsátó) gépjárművek forgalma tilos október 20-tól, március 8-ig tartó időszakban a (2) bekezdésben meghatározott területen. (2) Az (1) bekezdés szinti közúti közlekedési korlátozás területe az Árpád híd-Róbert Károly körút-Hungária körút-Könyves Kálmán körút-Lágymányosi híd-Dombóvári út-Sárbogárdi út-Hamzsabégi utca-Budaörsi út-Alkotás utca-Krisztina körút-Vérmező út-Margit körút-Bem József utca-Bem rakpart-Árpád fejedelem útja-Lajos utca-Pacsirtamező utca által határolt terület, kivéve a Budai alsó rakpart." Itt kell megjegyeznem, hogy az első szmogriadó elrendeléskor még nem lehetett szankcionálni azokat, akik nem tartották be a szmogriadós előírásokat, azonban idén február 2-án hatályba lépett az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet új 66/A. §-a, ami lehetővé teszi a büntetést: "(1) Aki szmogriadó elrendelése esetén vagy annak megelőzése érdekében bevezetett, a mozgó légszennyező forrás használatára vonatkozó forgalomkorlátozásokat vagy intézkedéseket megsérti, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki."
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Németországból hazaköltöztem, a német biztosítónál már a legalacsonyabb bonuszom van ami ott 35%-ot jelent, kértem is egy igazolást ,ma érkezett meg. Elmentem egy biztosítóhoz és megkérdeztem, hogy beszámítható-e ez a bonusz amit igazolni tudok 3-nyelven, ha én itt Magyarországon forgalomban szeretnék hozni egy gépjárművet, azt mondták, nem. Létezik ilyen? A 20-éves balesetmentes vezetésemet eldobhatom, és itt mindent újra kezdhetek?? Én úgy tudom Európai Unióban van Magyarország?
Üdvözlettel:
K. Géza
Tisztelt K. Géza!
"A biztosító - az üzemben tartó kérelmére - köteles a másik tagállam(ok) által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéshez, vagy szerződésekhez kapcsolódó kárelőzményi igazolás(ok) alapján az üzemben tartó által igazolt időszakot a jelen mellékletben foglaltakkal azonos módon figyelembe venni, és a szerződést a megfelelő bonus osztályba sorolni. Az igazolás abban az esetben vehető figyelembe, ha tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, illetve azt, hogy az üzemben tartó a tagállamban működő biztosítóval kötött szerződésének hatálya alatt hány első fizetéssel járó, illetve hány bekövetkezett, de még kifizetéssel nem járó kárt okozott. Több igazolás benyújtása esetén kizárólag az utolsó, hiánytalanul igazolt időszak vehető figyelembe." Ezt olvashatjuk a 190/2004. Kormányrendelet 3. számú mellékletének 10. pontjában, ami kötelező a biztosítóra nézve. Hivatkozzon erre, vagy keressen másik biztosítót.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Egy Toyota tulajdonjoga volt a nevemen (feleség) 2008.dec. 22-ig. Ekkor az átadtam az üzembentartói jogot a férjemnek. Ezt aznap az okmányirodában rendeztük, a postán még akkor befizettük. Összesen 6000Ft-ot és +13300Ft-ot (itt nem emlékszem a pontos összegre).Az utóbbit vagyonszerzési illeték címén az APEH-nek. Állítólag a 13ezer FT elkerülhető lett volna. Már több okmányirodát felhívtam, ahol azt mondták,hogy ezt 2008-ban még nem kellett fizetni, ill. ha egy mondattal kiegészítjük az átadást, hogy én az üzembentartói jogot egy bizonyos összeg fejében adtam át. Mi az igazság?
Tisztelettel:
F. Tiborné
Tisztelt F. Tiborné!
2008. január 1-től illetéket kellett fizetni a tulajdonjog szerzés mellett az üzembentartói jog megszerzéséért is. Ha az üzembentartói jog nem ingyenesen lett az üzembentartóé, pl. az adásvételi szerződésben szerepelt valamekkora összeg az üzembentartói jog megszerzésének ellenértékeként, az üzembetartóra nem szabtak ki illetéket. Ez a szabályozás azonban nem jött be, könnyen kijátszható volt és nem is volt igazságos, így idén ismét új szabály lépett életbe: Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén a tulajdonszerzés illetékének (köbcentinként 18 ill. 24 Ft) 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni kibúvó nélkül, viszont arányosan csökkenteni kell a tulajdonszerző által fizetendő illetéket.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Az iránt érdeklődnék, hogy mely évtől használnak törzskönyvet az autókhoz. Hagyatékhoz, 2001-es autóhoz nem találunk törzskönyvet, kell-e ehhez az évjárathoz.
Köszönettel:
B. Beatrix
Tisztelt B. Beatrix!
Törzskönyvet 1997. óta adnak ki, tehát az örökhagyónak kellett rendelkeznie ilyennel. Ha elveszett, keressék fel az okmányirodát és jelentsék be az elvesztés tényét, ott ezt jegyzőkönyvbe veszik és továbbítják a központi nyilvántartónak, hogy a Magyar Közlönyben közzétegyék. A közzétételt követő 15. nap után adható ki az új törzskönyv.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Ha év elején megveszem az éves autópálya matricát belföldre és Ausztriába, de még ebben az évben valamikor eladom az autót - nem tudni mikor - és veszek egy újat, át tudom íratni az új rendszámra? Mi ennek a módja?
Köszönettel:
kisbári
Tisztelt Kisbári!
Ha év közben eladja az autóját és másikat vesz, kérheti a jogosultság érvényesítése az újonnan vásárolt vagy más jogviszony alapján használatba vett gépjárműre. Ehhez ÁAK Zrt. valamelyik ügyfélszolgálati irodájában be kell mutatnia az újonnan vásárolt gépjármű forgalmi engedélyét és a korábbi jármű eladásának bejelentéséről szóló okmányirodai okiratot, valamint a jogosultság megvásárlását igazoló ellenőrző szelvényt vagy nyugtázó sms értesítést, és ki kell fizetnie az 1000 Ft-os átírási díjat. Az ügyfélszolgálati irodák címéről, nyitvatartásáról a 06-40-40-50-60 számon lehet érdeklődni, vagy meg lehet találni a www.autopalya.hu lapon.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Tisztelettel kérdezem, van-e büntetésfizetési kötelezettségem? Sebességtúllépés miatt, amelynek dátuma 2008. 07. 30., kaptam egy 40.000 Ft-os csekket,hogy fizessem be. A rendőrségi levél indoklása ugyan 2008. 09. 17.-i keltezésű, azonban a borítékon, melyet kézhez kaptam 2009. 01. 05-i a bélyegző (ekkor kézbesítették) !!!!
Üdvözlettel:
Sz. J.
Tisztelt Sz. J.!
Korábban az ilyen esetekben azt a tájékoztatást adtam, hogy abban az esetben is fennáll a fizetési kötelezettség, ha a hatóság túllépi a hatvan napos eljárási határidőt, nemrég azonban egyik olvasónk megküldött a részemre egy másodfokú határozatot, amiből kiderül, érdemes fellebbezni, ha a határozathozatal dátuma és a szabályszegés időpontja között eltelt a 60 nap. Olvasónk esetében 68. napon történt a határozathozatal, ami miatt az elsőfokú, bírságot megállapító határozatot megsemmisítették. Az Ön esetében látszólag betartották a 60 napos határidőt, és "csak a postára adással késlekedtek", de ekkora késést már nem lehet komolyan venni. A határozatot ilyen esetben is célszerű fellebbezni, ha a bírságot el akarjuk kerülni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Érdeklődni szeretnék, hogy ha az autómat 2009. január 5-én vásároltam, akkor kinek kell megfizetni az ez évi súlyadót, mert úgy tudom, hogy akinek január 1-én a nevén van az autó, az fizeti azt az évet.
Köszönettel:
W. János
Tisztelt W. János!
Akinek a nevén volt január 1-jén az fizeti az éves adót. Ez a főszabály. Ha azonban Ön úgy vette meg, hogy előtte ideiglenesen ki volt vonva a forgalomból és Önnél helyezik újra forgalomba, akkor Ön fizeti meg az éves adót vagy annak időarányos részét, mert év közben forgalomba helyezett vagy újra forgalomba helyezett jármű esetében a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szereplő személy köteles az adót megfizetni. Tehát ha forgalomban volt a jármű, akkor az előző tulajdonos fizet, ha ki volt vonva a forgalomból, Ön fizet. Különösen kereskedésben vásárláskor találkozhat ez utóbbi formával, a kereskedések a kiadásaik csökkentése érdekében a náluk veszteglő autókat kivonatják a forgalomból. Magánszemélyek legtöbbször eladásig használják, tehát forgalomban tartják és fizetik az ezzel járó költségeket.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Szeretném tudni, megbüntethet-e a rendőr, ha az egy hónapos türelmi időszakban nincs befizetve a kötelező biztosításom negyedéves díja?
Köszönettel:
Éva
Tisztelt Éva!
Ha a befizetést igazoló csekken vagy a biztosító által kiadott igazoláson feltüntetett időszak lejárt, jár a büntetés. Erre külön szabálysértési tényállás van kitalálva: Az az üzembentartó, akinek gépjárműve érvényes kötelező felelősségbiztosítás nélkül vesz részt a közúti forgalomban, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ezen szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Szeretnék információt kérni arról, hogy baleset okozása esetén, vagy szabályszegés esetén kinek adja a hatóság a "jutalompontokat", az üzemben tartónak, vagy a tényleges vétkesnek, mert erről a cikkben nincs leírás.
Válaszát megköszönve:
S. Róbert
Tisztelt S. Róbert!
Büntetést csak a bűnösnek szabad adni, a büntetőpont annak jár, aki a szabályszegést ténylegesen elkövette. A "Hozzátartozóm volt, akit nem kívánok megnevezni" szöveggel ezt még mindig meg lehet úszni, természetesen csak akkor, ha nem találkozunk személyesen a rendőrrel, hanem csak egy fénykép marad utánunk.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Az lenne a kérdésem, ha az autómra nincs engedély megkülönböztető jelzés használatára, de mégis használok, milyen büntetésre számíthatok?
Üdvözlettel:
Oliverus
Tisztelt Oliverus!
Az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet szerint, aki a megkülönböztető fényjelzést vagy a hangjelzést adó készüléket gépjárműre jogosulatlanul felszerel (felhelyez), közterületen lévő gépjárműben engedély nélkül birtokol, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki a megkülönböztető fényjelzést vagy a hangjelzést adó készülék használatára vonatkozó szabályokat megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Azt a készüléket, amellyel a szabálysértést elkövették, el kell kobozni. (Megkülönböztető fényjelzést és hangjelzést adó készülék: a gépjárműre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil), villogó kék vagy kék-vörös fényjelzést adó berendezés, és a sziréna, vagy a váltakozó hangmagasságú hangjelzést adó berendezés. Ha sárga villogót használ, az figyelmeztető jelzést adó készüléknek számít, ennek engedély nélküli használatáért 50ezer Ft-ig terjedő büntetés jár).
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Tavaly nyáron autóbalesetünk volt, sajáthibás...a rendőrség a gépkocsi sérülése miatt a forgalmit a helyszínen bevonta, majd az Okmányirodai felszólításra a rendszámot is leadtuk. Az Okmányirodában úgy tájékoztattak, hogy a határozat a rendőrségi vizsgálat lezárta után (ezt októberben megkaptuk) a nyári baleset időpontjától kivonták ideiglenesen a forgalomból, a gépkocsi újravizsgáztatásáig. Ez idáig korrekt, de bejelentettem ill. elküldtem a határozatot a biztosítási alkuszcégnek ill. az illetékes KGFB biztosítónak, hogy a gépkocsi már kifizetett III. negyedévi biztosítási díját a forgalomból kivonás időpontjától utalják vissza. ....visszautalás helyett kaptam egy felszólítást (és csekket), hogy a IV. negyedévre még fizessek be x Ft-ot, mert Ők csak a beérkezés dátumától 2008.10.17.-től tekintik forgalomból kivontnak a járművet. Emiatt 3 hónapnyi díjat vagyok kénytelen lenyelni, mert valami BM.rendeletre hivatkoznak (aminek számát természetesen nem közlik). Én hiába hivatkozom a határozatban szereplő BM rendelet 90.§ 1,2,3,4,bekezdésére a forgalomból való kivonás dátumára, hajthatatlanok. Létezik-e valamilyen rendelet, ami az igazukat fedezné, vagy a fent említett BM. 90-es, vagy más jogszabály szerint nekem van igazam, és visszajár a biztosítási díj. Ezen idő alatt nem volt mit biztosítani, tehát olyan szolgáltatásért kérnek díjat, amit objektív okok miatt nem tudtak nyújtani.
Üdvözlettel:
K. D.
Tisztelt K. D.!
A 35/2000. BM rendelet 90. § (1) bekezdése szerint, amire Ön is hivatkozik, a hivatalból indult eljárásban a forgalomból történő kivonás időtartamát a forgalmi engedély helyszíni elvételének időpontjától kell számítani. Ugyanakkor ez a biztosítás szünetelését nem érinti. A kötelező biztosítás feltételeit és általános szerződési feltételeit a 190/2004. számú Kormányrendelet tartalmazza. Ez az Általános szerződési feltételek 6. pontjában rögzíti, hogy: "A biztosítási szerződés forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó bemutatja a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonását igazoló forgalmi engedélyét, vagy a hivatalból történő ideiglenes kivonásra vonatkozó határozatot. A szünetelés a bejelentés napjától kezdődik és legfeljebb a kivonás tartamának forgalmi engedélybe bejegyzett lejártáig, vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésig, de legfeljebb hat hónapig tart." A biztosítási szerződés szünetelése tehát a bejelentés napjától kezdődik. A kivonás időpontja és bejelentés időpontja akkor esik egybe, ha pl. maga az ügyfél kéri a kivonást és máris szalad a biztosítóhoz azt bejelenteni, ilyenkor a szünetelés is elkezdődhet a kivonás napján, mert azt az ügyfél még aznap be tudja jelenteni. Az Ön esetére azonban nincs kitalálva és jogszabályban rögzítve semmilyen kedvezmény, tehát nem a biztosító visszaéléséről van szó, egyszerűen ez van leírva a jogszabályokban. A díj akkor is megilleti őket, ha ezért semmit nem nyújtottak.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Kérdésem az, hogy saját tulajdonban lévő, nem vállalkozás céljából vásárolt kisteherautónál akkor is kötelező-e a menetlevél vezetése, ha a járművel semmit nem szállítok?
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
2008. július 1-től a menetlevél vezetési kötelezettséget előíró rendelet hatálya már nem terjed ki a természetes személyekre, ha tehát Ön magánszemélyként vette a kisteherautót, ettől az időponttól egyáltalán nem kell menetlevelet vezetnie. A menetlevél vezetési kötelezettség a gazdálkodó szervezetek vonatkozásában maradt meg.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A napokban vásároltam egy használt autót. Az adásvételi szerződést megkötöttük, de az átírás még nem történt meg. Kérdésem az volna, hogy amíg az átírás meg nem történik, addig használhatom-e az autót, és ha igen akkor a használathoz milyen okmányok szükségesek?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Kell az adásvételi szerződés, fontos, hogy ez rendelkezzen a megfelelő alakiságokkal, tehát eladó vevő és jármű pontos adatai, dátum, aláírások és tanúk. Kell továbbá az Ön nevére szóló érvényes kötelező biztosítás meglétét igazoló irat és a forgalmi engedély.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Nevemen van egy személygépkocsi, amit a lányom használ. Át szeretném íratni a lányom nevére, amit adásvételi szerződésben rögzítenénk. Ha ingyen adom, kell-e adóznom a semmi után? Hogy kell eljárni?
Válaszát előre is köszönöm:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Ha adásvétel történik, akkor a motor hengerűrtartalmának minden megkezdett köbcentije után a lánya köteles 18 Ft-ot fizetni, (1890 ccm felett 24 Ft-ot). Ön pedig adózik a ingóság eladásából származó bevétele alapján, de ha ez nem éri el a 200 ezer Ft-ot, nem kell adóznia és nem kell bejelentenie, 200ezer Ft felett 25% az adó. A piaci értéktől valamennyire el lehet térni, de egy többmilliós autót nehéz lesz elsütni 200ezer Ft alattinak, ha az APEH megvizsgálja az esetet (vizsgálhatja, ha nincs jobb dolga). Ha ajándékozás történik, a lánya illetékként a sima adásvétel illetékének kétszeresét (tehát köbcentinként 36 Ft-ot) köteles megfizetni, Önt ebben az esetben nem terheli adófizetési kötelezettség. Számolják ki, hogy éri meg jobban. Ezek ismeretében adásvételi szerződést vagy ajándékozási szerződést kell kötni, mely alapján a lánya 15 napon belül köteles az átírást intézni az okmányirodában, ott megkapják az illetékfizetésre szolgáló csekket is.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Jogerős elsőfokú ítélet után (Btk.188. § (1) bek.) van-e lehetőség perújítást kérni, és milyen indokkal?
Köszönettel:
János
Tisztelt János!
A bíróság jogerős ítéletével elbírált cselekmény (alapügy) esetén perújításnak van helye, ha a) az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy 1. a terheltet fel kell menteni, lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett intézkedést kell alkalmazni, illetve a büntetőeljárást meg kell szüntetni, 2. a terhelt bűnösségét meg kell állapítani, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni; b) a terhelttel szemben ugyanazon cselekmény miatt több jogerős ítéletet hoztak, vagy a terheltet nem a valódi nevén ítélték el; c) az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel; d) az alapügyben a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja a kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte; e) az alapügyben az ítéletet a XXV. Fejezet alapján a terhelt távollétében tartott tárgyaláson hozták, f) a köztársasági elnök a terhelttel szemben indult büntetőeljárás kegyelemből történő megszüntetéséről határozott.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A férjem a mozgáskorlátozott. Eddig az Ő névén volt a Wartburg gépkocsink, de mivel nincs már érvényes jogosítványa, így az új autót (Opel Astra) az én nevemre vettük. Azt szeretném megtudni, hogy jár-e súlyadó kedvezmény?
Köszönettel:
Zsné
Tisztelt Zsné!
A törvény szerint mentes az adó alól a súlyos mozgáskorlátozott személy a tulajdonában lévő egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő személygépkocsi után. Ha nem az ő nevén van a gépjármű, nem kaphatja meg a mentességet. Ettől eltérést a jogszabály csak akkor enged, ha a mozgáskorlátozottat a szülője szállítja a tulajdonában álló gépjárművel. Az, hogy nincs már jogosítványa, nem akadálya, hogy a jármű a nevére kerüljön.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Mit tegyek, ha kátyuba hajtok és kár keletkezik a gépkocsiba, a helyszinen? És utána kihez forduljak a károm megtérítésére? Mit tegyek lépésről lépésre?
Előre is köszönöm a választ!
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Szerezzen tanút, hívjon rendőrt és kérjen jegyzőkönyvet tőle, készítsen sok fényképet, aztán hagyja csak el a helyszínt és tudakozódjon, hogy az adott útszakasz kinek a kezelésében van, tehát kihez fordulhat a kárigényével. A következőkben a Magyar Közút Kht. illetékesei által nyilatkozottakat tudom még közrebocsátani okulásul: A károsultnak igazolnia kell, hogy a kár ott és úgy következett be, ahogy ő bejelenti. Ezért pontosan le kell írnia, hol, mikor, mi történt, fényképet csatolni mind a kárt okozó kátyúról, mind a sérült gépjárműről. Csatolhat tanúnyilatkozatot is, illetve rendőrségi helyszínelés esetén a rendőrségi iratot is. A károsultnak kell bizonyítania azt is, hogy az érvényesíteni kívánt kárösszeg, miért annyi, amennyit megjelölt (biztosítói kárfelméréssel, javítási számlával, stb.), valamint csatolnia kell a gépjármű forgalmi engedélyének másolatát is. A kárigényt egyébként a Magyar Közút Kht. illetékes megyei igazgatóságain lehet bejelenteni (elérhetőségek a www.kozut.hu weboldalon). A benyújtott adatok alapján nyilvántartásba veszik a káreseményt, egyúttal kitöltenek egy kátyúkár bejelentőlapot (az űrlap letölthető a weboldalról). A bejelentést személyesen vagy e-mailen is meg lehet tenni a Magyar Közút Kht.-nál, nem kell tehát külön a biztosítóhoz menni. Vagy lehet hívni az Út-vonalat, a társaság 24 órás, általános ügyfélszolgálati vonalát a 06-40-18-88-66-os kék számon. Ha a baleset a fővárosban történt, akkor a Fővárosi Közterület Felügyelet vagy a kerületek az illetékesek. Ilyenkor a 06-80-204-386-os vagy a 06-1-459-6750-es számot érdemes tárcsázni. A bejelentést követően a biztosítási kárszakértő telefonon hívja majd fel a károsultat és egyeztet a kárfelvétel részleteiről. Minden esetben a károsultnak kell igazolnia, hogy a kár ott és úgy keletkezett, ahogy ő bejelenti. Érdemes előbb bejelenteni az esetet, és csak a biztosítási kárszakértő vizsgálata után megjavíttatni az autót. Ha a pórul járt autós előbb mégis a szerelőhöz megy, és aztán számlával igazolja a javítási költségeit, a biztosító, mint szakértő dönthet úgy, hogy annak csak egy része reális és csak az általa jogosnak megítélt összeget fizeti ki. Az ügyintézés egyébként átlagosan 10-30 nap. Magyar Közút Kht. legutóbbi éves összegzése szerint a hozzájuk beérkező 503 kátyú-kárbejelentésből mindössze 212-őt fogadtak el, 291-et elutasítottak. Az elutasítás leggyakoribb oka, hogy a károsult nem tudja egyértelműen bizonyítani a gépjárművében keletkezett kárát. A káresemény nem olyan módon történt, ahogy bejelentette, a kárt okozó kátyút nem lehet beazonosítani, vagy a sérülés mértéke nincs arányban a kátyú által okozható sérüléssel.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Nemrégiben motorcserét végeztünk a cégünk Daewoo Lanosán. A cseremotor egy bontott autóból került ki, melynek típusa és motorja is ugyanolyan. Csak az évjárat más. Több "szakitól" megkérdeztem, hogy át kell- e íratnom a motort, de azt válaszolták, hogy típus azonos és e- miatt nem kell. Ez valóban így van?
Előre is köszönöm a választ!
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Az okmányokat (törzskönyv, forgalmi) cserélni kell, ezért be kell mennie az okmányirodába. Ott be kell mutatnia a motor tulajdonjogának jogszerű megszerzését igazoló okiratot (pl. számla, adásvételi szerződés), és a típusazonos cserét végrehajtó szakszerviz igazolását. Ezek alapján cserélik ki 12.000 Ft megfizetése mellett az okmányokat.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
B kategóriás jogosítvánnyal rendelkezem, de ez nem tartott vissza attól, hogy vásároljak egy rendszámmal rendelkező 125 ccm-es motorkerékpárt. Nem tervezem megszerezni a jogosítványt erre a szegmensre, ezért az a kérdésem: Ha elkapnak motorvezetés közben, mivel büntethetnek?
Köszönöm a választ!
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Az engedély nélküli vezetés százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, továbbá a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat. Ha Önt a járművezetéstől eltiltják és ennek a büntetésnek a hatálya alatt újra engedély nélküli vezetésen érik, már a bíróság előtt felel és legfeljebb hatvan napos elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Az lenne a kérdésem, hogy a jelenlegi autómat édesanyámtól örököltem fele részben. A másik felét édesapám kapta. A forgalmiban én vagyok megjelölve, mint tulajdonos, a törzskönyvön fel van tüntetve, hogy közös tulajdon. Ha el akarjuk adni az autót, akkor mind a kettőnk adatait fel kell tüntetni az adás-vételi szerződésen?
Köszönettel:
V. László
Tisztelt V. László!
Igen, fel kell tüntetni mindkettőjük adatait, én mindkettőjüknek alá is kell írnia a szerződést, vagy ha ez utóbbi nem lehetséges, akkor egyiküknek meghatalmazást kell adnia a másik fél részére az adásvétel lebonyolítására és a szerződés megkötésére, ezzel az egyik fél aláírása kiváltható.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Van egy járművem, Aixam 400d, saját tömeg 349kg motor 4kw-os! A megnyert bírósági végzések ellenére a Nemzeti Közlekedési Hatóság személygépjármű rendszámra akar kényszeríteni. Ilyenkor még hova lehet fordulni? Mert kihangsúlyozták, hogy ezzel a járművel segédmotorkerékpár rendszámozásnál ne is jelenjenek meg a tulajdonosok! Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
R. Csaba
Tisztelt R. Csaba!
Itt az a helyzet, hogy a közlekedési szabálysértésekben eljáró helyi bíróságok értelmezése szerint a mopedautók segédmotoros kerékpárnak minősülnek, ezzel szemben a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak van egy körlevele, mely azt az álláspontot tartalmazza, hogy ezek nem minősülhetnek segédmotornak, tehát ezekre a személygépkocsik követelményeit kell alkalmazni, rendszám, B kategóriás jogsi és a többi, ezek hiánya miatt pedig rendszeresen bírságol a rendőrség. A mopedesek érdekvédelmi egyesületük által és más módokon is már mindenhová fordultak, ombudsmanhoz, országgyűlés elnökéhez, országos rendőrfőkapitányhoz, legfőbb ügyészhez, a fővárosi bíróság előtt is zajlik egy perük. Tehát már nemigen lehet kihez fordulni. A rendezetlen helyzetet talán majd az oldja fel, hogy közlekedési tárca emlegeti, hogy a quadok után ennek a járműnek is létjogosultságot adnak 2009-ben, azt ígérik, hogy besorolják valahová ezt a járművet és külön B1-es jogosítvánnyal lesz vezethető. Ennek részleteit azonban nem ismerjük, ez a hír is csak a sajtónyilatkozatokból tudható, pl. a közlekedési tárca honlapján egy szó sem esik erről.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István