Tisztelt Autójogász!
Most kaptam kézhez két csekket, az egyik 26, a másik 48 ezerről szól, parkolási bírságok kapcsán. Gyakorlatilag a már régen eladott céges autóinkra 2001 óta kirótt bírságokat + költségeket + ügyvédi díjakat sorolja fel. (Érdekes módon a kapcsolódó költségek és kamatok már magasabbak, mint maga az alap). Az indoklás szerint az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki a 2008. évi XXX. törvény § 63. (10) módosítását, miszerint egy év az elévülési idő a bírságoknál, ill. hogy egy éven belül le kell zárni az ügyeket. Ez azt jelenti, hogy nekem bármikor jöhet egy 20 éves parkolási bírság az összes kamatával? És mi van, ha történetesen már befizettem, de mondjuk a befizetés igazolását (éppen a fenti törvénymódosítás alapján) kidobtam, mert úgy gondoltam, így már nem lesz rá szükségem… Érdekelne, hogy mi a véleménye erről, ill. hogy milyen jogorvoslati lehetőségeim vannak.
Köszönettel:
M. Ádám
Tisztelt M. Ádám!
Jelenleg kétféle elévülési idővel kell számolnunk: az egyik a hagyományos ötéves elévülési idő, a másik az egyéves elévülési idő, ez utóbbi esetben a felszólítást 60 napon belül postára kell adni. A 2006. december 22. előtti parkolások esetén az ötéves elévülési időt kell alkalmazni. Tavaly nyáron az országgyűlés úgy módosította a polgári perrendtartásról szóló törvényt, hogy az egy éven túli parkolási díj meg nem fizetése miatti eseteket (tehát a 2006. december 22. előtt keletkezett ügyeket) a bíróságok nem tárgyalhatják, a folyamatban lévő pereket pedig meg kell szüntetni. Ezt a módosítást támadták meg az Alkotmánybíróságon, aminek az lett az eredménye, hogy ezt a tavalyi módosítást alkotmányellenessé nyilvánították, így folyhatnak tovább a perek a régi, 5 éves elévülési parkolási ügyekben. Védekezhet a bíróságon azzal, hogy a parkolásidíj-követelésről 5 éven belül nem kapott felszólítást, így a követelés elévült. Ha igazolható módon, pl. tértivevénnyel átvett felszólító levelet az ötéves elévülési időn belül, védekezhet a bíróságon azzal is, hogy rendeltetésellenesen gyakorolta jogait a parkolási társaság, amiért évekig nem szólította fel, így Önnek nem volt tudomása arról, hogy követelésük van Önnel szemben, így mire a felszólítást megkapta, a parkolójegyeket addigra már nem őrizte meg, ugyanis nem életszerű és nem elvárható ilyen hosszú ideig, évekig a parkolójegyeket megőrizni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Nemrégiben vettem egy motort, és a hazaúton igazoltattak, de nem rendelkezem arra a kategóriára jogosítvánnyal. Mivel a motor nem az én nevemre lett írva, ezért a mostani tulajdonos (édesapám) kapott egy idézést a rendőrségtől. Nagyjából mire lehet számítani, és mivel tudok védekezni a rendőrségen? Én még tanuló vagyok, nem rendelkezem keresettel, és a szakmámhoz is kellene a jogosítvány (motorszerelő).
Köszönöm válaszát:
András
Tisztelt András!
Ilyen esetben nincs érdemi kimentési ok, fiatal kora, szabálysértések nélküli előélete és megbánása a maximum, amit figyelembe tudnak venni. A büntetési tétel így is nagy lesz, nem számít, hogy nincs keresete, és az sem, hogy éppen motorszerelőnek tanul. 100 ezerig terjedhet bírság összege, és biztosan kap vezetéstől eltiltást is.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Aziránt érdeklődöm, a fekvőrendőr telepítésének van-e valamilyen írott, mindenkire kötelező szabálya? Azt hallottam, úgy kell kialakítani, hogy az adott útszakaszon megengedett legnagyobb sebességgel áthaladva se okozzon kárt a gépjárműben (vagy valami hasonló). Sajnos sehol nem találtam erre vonatkozó jogszabályt vagy rendeletet.
Köszönettel:
Szimi
Tisztelt Szimi!
Jól tudja, a fekvőrendőr, szebbik nevén sebességcsökkentő borda nem akadályozhatja az útszakaszon megengedett sebesség használatát. Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM-rendelet mellékletében található Forgalomszabályozási műszaki szabályzat 11. pontjának jelenleg hatályos szövege szerint: „A lakó-pihenő övezet és a korlátozott sebességű övezet bejáratát az úttest szintjének küszöbszerű megemelésével vagy más építési beavatkozással (például középszigetek, útszűkületek, optikai kapuk) lehet jelezni. Hasonló fizikai eszközök (sebességcsökkentő bordák, oszlopok, utcabútorok, elhúzások stb.) helyezhetők el az övezetek úttestjén a járművek várakozására szolgáló útfelületek kijelölése, illetve a járműforgalom számára megengedett sebesség betartatása érdekében, azonban ezek az eszközök nem akadályozhatják a megengedett sebességgel történő folyamatos haladást.” Remélem, tud ezzel valamit kezdeni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A történet az lenne, hogy álltam be egy parkolóba kb. 5 km/h sebességgel, szabályosan 2 autó közé. Egyszer csak megjelent egy nagy sebességgel haladó motoros, aki nem tudott már megállni, és nekiment az autóm első sárvédőjének. Egyetlen hibám, hogy nem indexeltem. (De amikor az eset történt, az autó helyzete és mozgása egyértelműen 2 autó közé parkolás volt.) Az események után kiderült, hogy a motorosnak nincs is jogosítványa a motorra, és a motor nem is az övé volt, a motoron nem volt biztosítás sem. Így – bár az autómban keletkezett kár kifizetése a motorosra hárult volna (se jogosítvány, se biztosítás) – ettől akkor eltekintettem, mert nem volt nagy a kár (sárvédő horpadt csak be). Ezek után mindenki ment a dolgára tovább.
Pár napja a bíróságtól kaptam papírt, hogy a motoros beperelt, mert akkor eltörte a lábát, és így akadályoztatva lett az iskolai tanulmányaiban (ezek szerint törött lábbal nem lehet iskolába járni…) és ezért fizessek neki 3,5 millió forint kártérítést. Mi ilyenkor a teendőm? Lehetséges ez?
A motorosnak sem jogosítványa, sem papírjai, sőt, a motor nem is az övé volt (a motor azóta érdekes módon eltűnt), biztosítása nem volt, gyorsan is hajtott (fékezett ő, csak már nem tudott megállni), még az autómban keletkezett kár megfizetésétől is eltekintettem, pedig alig 1 éves az autó.
Köszönettel:
B. István
Tisztelt B. István!
Magyarországon bárkit bármiért be lehet perelni. A motoros a felperes, neki kell bizonyítania, hogy milyen körülmények között sérült meg, ez kinek róható fel. Ezt viszont rendőri helyszínelés, illetőleg tanúk hiányában elég nehéz bizonyítani. A bíróság emellett több szempontot fog vizsgálni a jogellenesség, felróhatóság, ok-okozati összefüggés tárgykörében. Önnek a keresetlevél tartalmára, illetve majd a per során tett állításokra kell reagálnia, valamint, ha a per úgy alakul, hogy adatok támasztják alá az Önt ért kárt, viszontkeresetben kérheti annak megtérítését.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
2008. március 28-án vettem egy autót Pest megyében. 2008. április 3-án szabályosan a nevemre is írattam. Új forgalmi, törzskönyv, eredetvizsga, biztosítás, vagyonszerzési illeték, minden lerendezve. 2009 márciusában a Pest megyei okmányirodától kaptam egy levelet, melyben közölték, hogy az autó lefoglalás alatt áll. Ez után 2 nappal a helyi okmányiroda is felszólított, hogy a forgalmit és a rendszámot adjam le. Megfellebbeztem a helyi Közigazgatási Hivatalnál, amit elutasítottak. A Végrehajtói Irodánál is igénybejelentéssel éltem. A lényeg az, hogy a Pest megyei Végrehajtói iroda már 2007. december 7-én kérte a okmányirodától a foglalás tényének azonnali bejegyzését, amit a Pest megyei okmányiroda elmulasztott, így az ő hibájukból tudtam én tulajdonjogot szerezni. Most mi lesz, mi következik ebből? Kérem, segítsen!
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A végrehajtási eljárási eljárással kapcsolatban Ön igénypert terjesztett elő. Ebben Önnek azt kell bizonyítania, hogy az egyébként jogszerűen lefoglalt vagyontárgy a tulajdonában áll, vagy azon más olyan joga van, amely a végrehajtás során történő értékesítésnek akadálya. Mindemellett a végrehajtás kimenetelének ismeretében pert indíthat az okmányiroda ellen államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász! Kérdésem a következő: A rendőr hogyan állíthat meg szabályosan, ha személygépkocsival közlekedem? Legfőképpen az érdekel, köteles vagyok-e megállni, ha szirénázva jön utánam, mert én úgy tudom, szabad utat kell biztosítani a megkülönböztető jelzést használó jármű számára! Ha igazoltatni akar, jeleznie kellene valahogy, pl. tárcsa, kibeszélő stb.
Válaszát előre is köszönöm.
Kocka
Tisztelt Kocka!
Megállításra szabályosan az alábbi jelzéseket használhatja a rendőr:
1. karjának vagy fehér szegélyű piros tárcsának függőleges feltartásával, piros vagy fehér fény körbeforgatásával, illetőleg síppal ad jelzést;
2. menet közben a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból, illetve motorkerékpárról ad jelzést, karjának, fehér szegélyű piros tárcsának, piros vagy fehér fényű lámpának fel-le mozgatásával, illetőleg hangszórón vagy a megállásra felhívó szövegű felirattal;
3. a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból vagy motorkerékpárról, illetőleg rendőrségi helikopterről hangszórón keresztül ad a követendő közlekedési magatartásra vonatkozó utasítást.
A szirénázás tehát önmagában nem elégséges, persze előfordulhat, hogy Ön nem vette észre a felemelt karját. Ha Ön szabálytalan rendőri intézkedést tapasztal, 8 napon belül panaszt tehet ellene. Hm…
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Sajnálatos módon az autóm totálkáros lett idén január 6-án, és a mai napig nem fizettek ki. Kivártam a 60 napos türelmi időt, mivel a károkozó egy cseh teherautós volt. A felelősségét elismerte, rendőri intézkedés történt. Hogyan tudok visszamenőleg kamatot kérni? Sajnálatos, hogy erre kell vetemednem, de minden héten legalább egyszer bent voltam, mindig csak ígérgetések hadát kaptam, pl. visszahívnak, értesítenek levélben stb. Miért kell hónapokat várni hogy fizessenek? Ha én nem fizetek, akkor mindenféle kezelési költséget, ilyen díjat, olyan díjat kell fizetnem. Hát akkor most fizessenek ők is.
Kérem, segítsen.
Sz. Zoltán
Tisztelt Sz. Zoltán!
Természetesen kérhet kamatot a biztosítótól, nincs ebben semmi kivetnivaló. Az erre vonatkozó kérelem alapján kamatot is köteles fizetni a biztosító. A Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazniuk, mely úgy rendelkezik, hogy a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes, így a kártérítési összeg után késedelmi kamat érvényesíthető a károsodás bekövetkeztének időpontjától. Fontos tudni azonban − ez a biztosítók szabályértelmezését megerősítő PSZÁF egyik hivatalos állásfoglalásában is olvasható −, hogy a kártérítési igény megalapozottságának elbírálására és a kártérítési összeg megállapítására a biztosítónak csak a lényeges információk birtokában van lehetősége, tehát a késedelmi kamat csak a szükséges dokumentumoknak a biztosítóhoz történő megérkezése időpontjától érvényesíthető. Tehát egy kamat fizetésére vonatkozó kérelmet kell eljuttatnia a biztosítóhoz.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Néhány hónapja megvettem első autómat… Annak rendje s módja szerint megkötöttük az adásvételi szerződést, gyári kulcsok, forgalmi, törzskönyv, szervizkönyv stb. átadásra került. Eredetiségvizsgálat rendben megtörtént. Az okmányirodában átíráskor megfizettem az illetéket, régi forgalmit, törzskönyvet leadtam. A tulajdonváltozást bejegyezték, forgalmit, törzskönyvet kiállították, tehát minden szabályszerűen történt, ahogy az a "nagykönyvben" meg van írva.
Úgy két hónappal később kaptam a lakhelyem szerinti okmányirodától egy határozatot, miszerint az autót ideiglenesen kivonják a forgalomból, mert a bírósági végrehajtó azt lefoglalta, és megkereste evégett az illetékes okmányirodát. A határozat utalt rá, hogy ilyen esetben mérlegelési joga az okmányirodának nincs, intézkednie kell a forgalomból kivonás felől, ha jogszerű, ha nem… Kifogással, igényperrel érvényesíthetem jogaim.
Természetesen első döbbenetem elmúltával utánamentem az előzményeknek, és a következő derült ki: a végrehajtási eljárás az ellen folyik (legyen A), akitől még az eladó (azaz B) vette az autót. A végrehajtó először ekkor kérte a foglalás bejegyzését "A" lakhelye szerinti okmányirodától, de azt akkor elutasították, mert "B" tulajdonjogát már időközben bejegyezték a gépjármű-nyilvántartásba, mire a foglalási jegyzőkönyv beért az okmányirodához.
"B" aztán eladta nekem (C-nek) az autót. Az én tulajdonjogomat is gond nélkül bejegyezték. A végrehajtó azonban fenntartotta foglalási kérelmét, ezért azt az én lakhelyem szerinti okmányiroda már bejegyezte, és az autót a forgalomból kivonta. A végrehajtási törvényt tanulmányozva a következőket okoskodtam ki: lefoglalni csak az adós tulajdonát lehet. A foglalás ugyanakkor elidegenítési tilalmat keletkeztet. Ha a végrehajtó jogsértően jár el, akkor kifogással, illetve igényperrel élhetek.
Kérdésem, hogy elveszíthetem-e az autót annak ellenére, hogy annak bejegyzett tulajdonosa vagyok, sőt, az eladó is bejegyzett tulajdonos volt. Feltételezem, sem az ő, sem az én tulajdonjogom nem írták volna át, ha elidegenítési tilalom van az autón. Ha pedig én vagyok a tulajdonos, akkor a végrehajtónak itt már nincs mit keresnie… ha viszont így van, akkor kifogást kell benyújtanom, vagy igénypert indítani? Főleg az aggaszt, hogy enyém maradhat-e a kocsi, mert költöttem rá, és mi tagadás, a szívemhez nőtt.
Segítségét köszönve tisztelettel:
H. Ákos
Tisztelt H. Ákos!
Ön mint jóhiszemű, ellenérték fejében szerző fél elvileg mind a végrehajtási kifogást, mind a végrehajtási igénypert megalapozottan kezdeményezheti. Pontosan át kell tekinteni a tulajdonváltozások és a végrehajtási cselekmények egymáshoz képesti időpontjait és tartamát, ennek alapján lehet megállapítani, hogy mennyire megalapozott és jogszerű-e a végrehajtási cselekmény. Mivel ebben az ügyben bármi elképzelhető, a leghelyesebb, ha ügyvédet fogad, aki a konkrétumok ismeretében tud segítséget nyújtani.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Zöldkártya nélkül mentem autómmal, a rend őre megbüntetett. 16 nappal a zöldkártya lejárta után történt az eset, a járművet ezalatt máskor nem használtam. Az autó a következő hét elejére volt bejelentve zöldkártyázni, az eset után 4 munkanappal lett is új zöldkártya. Mennyi büntetést kaphatok reálisan? Enyhítő körülmény-e, hogy 30 napon belül voltam a lejárat után, és hogy pár napon belül átment a zöldkártyavizsgán?
Köszönöm!
R. Péter
Tisztelt R. Péter!
Az számít enyhítő körülménynek, hogy korábban kifogástalan közlekedési magatartást tanúsított (nem volt szabálysértése), és felhozhatja azt is, hogy azóta pótolta a lejárt hatósági engedélyt. A bírság összege egyébként maximum 50 ezer Ft lehet, reálisan ennek legalább a felét ki fogják szabni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
2009.04.23-án kaptam egy levelet a BRFK-tól, miszerint 2008.06.20-án 40 km/óra helyett 60 km/órás sebességgel hajtottam, és ezért 30 000 Ft pénzbírságot kéne befizetnem. A határozatot 2008.07.14-én keltezték, viszont a postára adás csak több mint 9 hónappal később, 2009.04.17-én történt meg. Az a kérdésem, hogy ez esetben van-e értelme fellebbezni a határidő lejárta miatt.
Köszönettel:
Ákos
Tisztelt Ákos!
Gratulálok, az eddig befutott levelek alapján Ön a csúcstartó, a teljesen szokványos 2-4 hónapos postázások után az Ön esete kiemelkedik a sorból. A határozatot fellebbezze meg a határidő túllépése miatt. A 60 napos bírság kiszabására rendelkezésre álló határidőt formálisan betartották ugyan, de elég valószínűnek látszik, hogy valójában határidőn túl hoztak döntést, ezt igazolja a postázásig eltelt hosszú idő.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Lejárt a jogosítványom, nem hosszabbíttattam meg előtte, még megtehetem? Van valamilyen elévülési idő?
Válaszát köszönöm.
Tisztelt Levélíró!
Nincs elévülési idő. Kedvező változás április 1-től, hogy az új jogosítvány megérkezéséig a lejárt jogosítvány és az okmányiroda által kiadott adatlap alkalmas a vezetési jogosultság igazolására, de csak az új jogosítvány megérkezéséig, maximum az igazolás kiadásától számított 60 napig.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Vasúti átjárón való áthaladásnál hol kell meglenni a megengedett sebességnek? A vasúti síneknél az áthajtásnál, vagy már az első vasúti előjelző táblánál?
Tisztelettel:
Levélíró
A KRESZ szerint a vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A közúti jármű vezetője köteles a jármű sebességét a vasúti átjáró előtt elhelyezett veszélyt jelző táblánál lakott területen legfeljebb 30 km/órára, lakott területen kívül legfeljebb 40 km/órára csökkenteni, és a vasúti átjáróig ezzel a csökkentett sebességgel kell haladni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A feleségem nevére tervezek autót vásárolni (gkfb bonus miatt), de ő nem tud jelen lenni a vásárlásnál. Mi a jogilag megfelelő eljárás ilyenkor? Elég egy meghatalmazás, vagy kell külön meghatalmazás a biztosításkötésre is? Ki írja alá a szerződést?
Köszönöm válaszát.
Üdvözlettel:
L. Tibor
Tisztelt L. Tibor!
Igen, elég a meghatalmazás, persze csak az alaki követelmények megtartása mellett (meghatalmazó és meghatalmazott adatai, dátum, két tanú előtti aláírás, meghatalmazás tartalma – konkrétan milyen autó megvásárlásáról van szó, és a meghatalmazás terjedelme –, megvásárlás mellett mit intézhet még Ön: a kapcsolódó ügyintézés, átírás, biztosítás kötése). Az is elég tehát, ha egy meghatalmazásba belefoglalják az adásvétel lebonyolítását és a további ügyintézést. Készítsenek a meghatalmazásból több példányt, hogy mindenhová (eladónak, okmányirodának, biztosítónak) jusson eredeti példány. A szerződést, mely vevőként a feleség adatait tartalmazza, a meghatalmazás alapján Ön írja alá.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Segítségét szeretném kérni egy nagyon kellemetlen ügyben. Két és fél évvel ezelőtt vásároltam egy autót egy budapesti autókereskedésben. 2-300 ezer Ft-tal a piaci ár alatt hirdették, én pedig naivan lecsaptam a "fantasztikus" ajánlatra. Nagyon készségesen friss műszakival, zöldkártyával adták, és az eredetvizsgát is ők intézték. Fél éve lejárt a műszakim, és a napokban volt lehetőségem elvinni levizsgáztatni, amikor is hívott a vizsgáztató, hogy nem egyezik a motorszám, és hogy így nem vállalja a vizsgáztatást, mert ha eladom, kiderül, hogy ő is hibázott! Abszolút tanácstalan vagyok!
1millió Ft-ért vásároltam a kocsit, sajnos belementem abba is, hogy csak 600 ezer Ft-ot írjanak a számlára (különben többe került volna). Emellett, ahhoz képest, hogy a zöldkártya is friss volt rajta, nem volt benne katalizátor, hiányzott mind a két légzsák (amikor kérdeztem, miért világít, azt mondták, valami elektromos hiba, könnyen javítható), kb. 5 hiba miatt világított a motorlámpa, a klíma 1 hétig volt jó vásárlást követően. Nem hívták fel a figyelmemet arra, hogy össze volt törve az eleje teljesen, illetve motorikusan olyan állapotban volt, hogy rá kellett költenem azóta 700 ezer Ft-ot!
Nagyon ráfaragtam ezzel az autóval, ami nagyrészt a hozzá nem értésemnek és a balekságomnak köszönhető, hogy hagytam magam megvezetni. Segítségét szeretném kérni, hogy miképp jöhetek ki ebből a faramuci helyzetből pozitívan. Nagyon hálás lennék, ha válaszra méltatnák levelemet.
Üdvözlettel:
G. Tamás
Tisztelt G. Tamás!
Ez a válasz Önnek már nem lesz segítség, de remélem, mások okulnak belőle. Két és fél év után már nem tud az autókereskedővel szemben igényt érvényesíteni (használt autónál erre fél évig van lehetőség), akkor kellett volna reklamálnia, amikor az első hibák és hiányosságok jelentkeztek, azaz a vétel után már egy héttel.
Az adásvételi szerződés tartalmát illetően kérni kell, hogy abban legyenek benne a jármű meghirdetett tulajdonságai, pl. hogy két légzsákkal, klímával veszi meg a járművet, motorikus állapot, kmilométeróra állása stb. Hogy a korábbi eredetvizsga eredményében benne van-e a kereskedő keze, Ön nem tudja bizonyítani. Azt sem fogja tudni bizonyítani, hogy nem hatszázezret, hanem egymilliót fizetett a járműért. Ezzel a szép történettel bemehet a rendőrségre, okmányirodába, de sajnos pozitívan ebből a helyzetből már valószínűleg nem jöhet ki.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A mai napon a regisztrációs matrica hiánya miatt elvették autóm forgalmi engedélyét. Külföldről behozott személyautóról van szó, amely 2006 tavaszától van a tulajdonomban. A regisztrációs adó is be lett fizetve, azóta már kétszer volt műszaki vizsgán, és fogalmam sem volt róla, hogy ilyen matricával rendelkeznem kell. Éppen parkolni készültem, amikor három arra sétáló rendőr lecsapott rám! Megjegyzem: külföldről az első tulajdonostól vásároltuk, mi vagyunk az autó második tulajdonosai, minden papírja tiszta és rendezett, egyáltalán nem lopott autó, és kifejezetten egy használt autók adásvételével foglalkozó kft.-től vásároltuk, akik ma is hivatalosan működnek. Sőt, az első vizsgánál mi is személyesen ott voltunk, akkor senki sem közölte velünk, hogy ilyen matricára szükség van! Milyen büntetésre számíthatok? Ki hibázott? Kit terhel a felelősség és az esetleges további anyagi büntetés? Tévedhetett az, aki forgalomba helyezte és kiadta a rendszámot?
Nagyon sürgősen várom mielőbbi szíves válaszát!
Előre is köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A 2004. május 1-jét követően kiadott új típusú rendszámtáblához tartozó regisztrációs matrica a személygépjárműnek a járműnyilvántartásba történő felvételét és a hatósági jelzés valódiságát igazolja. A regisztrációs matricát az új típusú rendszámtábla kiadásával egyidejűleg a közlekedési igazgatási hatóság adja ki, az új típusú rendszámtábla e nélkül érvénytelen. A regisztrációs matricát a jármű első szélvédőjén belülről − kívülről jól látható módon − a jobb alsó sarokban kell elhelyezni.
Hát tényleg egy vicc, hogy ezt eddig egy hatóság sem vette észre, de mint tulajdonost, Önt terheli a felelősség azért, hogy nincs ilyen matricája, és emiatt érvénytelen a rendszáma. (Persze azért mégis érdemes elmenni a forgalomba helyező okmányirodába, és a felmatricázás körülményeit megérdeklődni, hátha kiderül valami megnyugtató, de erre elég kicsi az esély.) A szabály az, hogy ilyenkor a forgalmi engedélyt köteles a rendőr elvenni, az autót át kell rendszámozni, és szabálysértési bírságot is fognak fizettetni Önnel, amely 30 ezer Ft-ig terjedhet.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
2003-ban eladtam az autóm teljesen szabályos adásvételi szerződéssel, majd ezt be is jelentetten az önkormányzatnál 3 nap múlva, hogy töröljék az akkor még súlyadónak hívott illetéket. Erről papírt is kaptam, majd később levélben a határozatot, hogy törölték.
A tavalyi évtől aztán elkezdődött a kálvária. Évente több alkalommal is kaptam felszólító leveleket, hogy fizessem be az 5 éve eladott autóm után az immár teljesítményadót és az elmaradás utáni bírságokat. Megkeresésemre kiderült, hogy az autó még mindig az én nevemen van, és hogy ők évente kétszer a BM-es adatbázisból megkapják a területileg illetékes tulajdonosok nevét. Ez alapján állítják ki a csekkeket. Nekem évente 3-4 alkalommal be kell mennem veszekedni az önkormányzathoz, és már a lassan 6 éves adásvételi szerződésem is kezd elkopni. Hol tudom végre elrendezni, hogy az egykori autóm végre lekerüljön a nevemről?
A válaszát köszönöm:
H.T.
Tisztelt H.T.!
Javasolnám, hogy problémájával keresse fel az okmányirodát, és kezdeményezze, hogy az autót írják át az új tulajdonos nevére. Ez sem történik meg azonnal, de talán közelebb visz a megoldáshoz, ugyanis ha a vevő nem tesz eleget az okmányirodai felszólításnak a gépjármű átírására, az autót kivonják a forgalomból és megbírságolják a vevőt.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Van egy Ford Fiesta Cargo 1065 kg, 40 kW-os kistehergépjárművem, aminek a teherbírása 400 kg, az autó nem szerepel cégben, hanem magánszemély tulajdonában. A fő kérdésem az lenne, hogy Ács városi polgármesteri hivatal teljesítmény- és súlyadót szeretne velem fizettetni egyszerre erre az évre (kW-ra 6400 Ft, súlyra 12 000 Ft, összeadva 18 000 Ft). Az autót tavaly novemberben vásároltuk. Mindkét fajta adó egy évre, és egy járműre helyes?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A gépjárműadóról szóló törvény szerint a tehergépjárművek nem teljesítményük alapján adóznak, hanem önsúlyuk és raksúlyuk alapján. Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával. Az adó mértéke pedig minden megkezdett 100 kilogramm után 1200 Ft.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A minap hazafelé tartottam az épülő M6-os autópálya építési területéről. Tolna város közelében egy teherautóról, ami szembejött velem, egy kő esett az autóm motorháztetejére. Sajnos nem sikerült megállítanom a teherautót, de a géptetőn ott maradt a horpadás… A kérdésem az, hogy kezdeményezhetek-e valamiféle eljárást a fuvarozást végző cég ellen, vagy van-e lehetőségem a károm megtérítésére.
Üdv:
Zsolt
Tisztelt Zsolt!
Egyszerűbb lenne a helyzete, ha sikerült volna megállásra bírnia a teherautó vezetőjét. Ilyenkor célszerű rendőrt hívni, jegyzőkönyvet felvenni, fényképeket készíteni, tanúkat keresni. Ha ezeket nem tette meg, szinte lehetetlenre vállalkozik, ugyanis ha a fuvarozó cég nem hajlandó megfizetni a kárt, mivel fogja bizonyítani az igazát a biztosító vagy a bíróság előtt?
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Autóúton 80-as táblánál 100-zal mentem, és megmértek, de még nem vagyok 18 éves, és nincs keresetem! Kaphatok-e büntetést meg pontot, és ha igen, akkor mennyit?
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A bírság kiszabása és a büntetőpontok alól nem mentesíti, hogy még nem nagykorú és nincs jövedelme. 30 ezer Ft közigazgatási bírságra és 5 büntetőpontra számíthat. A bírság megfizetésére kérhet részletfizetési kedvezményt, ahol indokolásként leírhatja, hogy nincs még jövedelme.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Vidéki önkormányzat hozhat-e olyan döntést, hogy csak akkor jár a súlyadókedvezmény a halmozottan sérült (értelmi és mozgássérült) gyermek szülőjének, ha a szülő gyermekét gondnokság alá helyezteti. A gyermeket otthonukban nevelik a szülők, csecsemő korától kezdve.
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A mozgáskorlátozottak adókedvezménye az elmúlt évben több, felzúdulást kiváltó változáson esett át. Jelenleg adómentes lehet:
- a súlyos mozgáskorlátozott személy,
- a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, illetve
- a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő (nevelőszülő, mostoha- és örökbefogadó szülő is)
tulajdonában (és egyidejűleg üzemben tartásában is) lévő egy darab, 100 kilowatt teljesítményt el nem érő személygépkocsi, amennyiben a mentesség igénybe vevője a gépjármű tulajdonosa és üzemben tartója is egy személyben.
Az Önök esetében, ha nem a mozgáskorlátozott tulajdonában és üzemben tartásában áll a gépkocsi, hanem a szülők nevén van, csak akkor kaphatnak adómentességet, ha a gyermeket gondnokság alá helyeztetik, és ezt igazolják. A másik megoldás, hogy a mozgáskorlátozott személyt jegyeztetik be tulajdonosnak és üzemben tartónak egyaránt.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Azt szeretném kérdezni, ha leveszem a rendszámot az autó elejéről, csináltatok "matricarendszámot", és ezt jól látható helyre felragasztom, szabályos?
Tisztelettel:
István
Kedves István!
Ezt szabályosan nem teheti meg, a rendszám hatósági jelzés, nem az Ön, hanem az állam (pontosabban a Központi Nyilvántartó Hivatal) tulajdona. Rendszámot okmányirodai engedéllyel, megfelelő indokok alapján lehet cserélni, ha nem így jár el, szabálysértést követ el. A rendőrök egyébként a matricarendszámok felhelyezésének szabályosságát − tapasztalataink szerint − kiemelten figyelik.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A traffipaxokkal kapcsolatban lenne kérdésem. A rendőrség honlapján minden hónapra előre fent vannak a traffipaxok helyei és időpontjai. Egyedül egy megyénél (talán Baranya, nem emlékszem pontosan) találtam olyan kiírást a lista mellett, hogy az adatok csak tájékoztató jellegűek. Ebből következően a többi fix. Gondolnánk. Mégis az elmúlt hetekben rengeteg olyan helyen láttam mérni a rendőröket, amelyek nem voltak feltüntetve a listán. Tehát akkor ez most szándékos félrevezetés? Vagy mi ez jogilag?
Köszönöm:
L. Krisztina
Tisztelt L. Krisztina!
A rendőrség nem köteles előre nyilvánosságra hozni, hogy hol mérnek, tájékoztató adatokat tesznek közzé. Ez is egy módja annak, hogy a közlekedőket rávegyék a szabályok betartására. A mobilt traffipaxokkal előre be nem jelentett mérések tehát teljesen szabályosan történnek, nem lehet ellenük fellépni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A hibrid hajtású (környezetkímélő) Toyota Priusra van-e bármiféle gépjárműadó-kedvezmény, ha igen, milyen mértékű?
Üdvözlettel:
S. István
Tisztelt S. István!
Korábban (2006. december 31-ig) létezett ilyen kedvezmény, mértéke 50% volt, amit a következő indokolással szüntettek meg: „A személygépkocsik, illetve a motorkerékpárok utáni mainál igazságosabb közteherviselés elve, s ennek az adóalap és -mértékváltozással jelentkező adóteherátrendeződés csak akkor teljesül, ha ezen gépjárművek utáni hatályos szabályok szerinti 20%-os; 30%-os vagy 50%-os kedvezmény megszűnik, lévén, hogy a kedvezmény igénybevételére az értékesebb gépjárművek után van lehetőség. Ezen járműkörben a kedvezményi rendszer fenntartása azért is indokolatlan, mert valós hatást (jobb környezetvédelmi normáknak megfelelő jármű vásárlása) a kedvezmény gépjárművenkénti összegére tekintettel már egyébként sem vált ki. Erre figyelemmel a törvény a személygépkocsikra már nem tartalmaz kedvezményi szabályozást.”
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Én egy 20 éves, Magyarországon élő/tanuló szlovák állampolgár vagyok magyar nemzetiséggel. Idén már meg szeretném szerezni a jogosítványomat, és olyan kérdésem lenne, hogy azt lehet-e nekem itt, Magyarországon? (Már Magyarország és Szlovákia is EU-tag, vagy ez esetben ez nem számít semmit? A mai jogosítványok már nem uniós jogsik?)
Válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
H. Réka
Tisztelt H. Réka!
Nincs semmi akadálya annak, hogy Magyarországon szerezzen jogosítványt. Vezetői engedélyt a magyar állampolgárok mellett olyan, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállamok állampolgárai számára kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező kérelmezőnek lehet kiadni, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye (szálláshelye) Magyarországon van, illetőleg nem magyar állampolgár kérelmező esetén az engedély kiadását megelőző hat hónapban Magyarországon tartózkodott.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Két héttel ezelőtt egy kereskedésben vettünk egy Opel Astra típusú gépjárművet. Most jutottunk odáig, hogy a vásárláskor felmerült hibákat (amit akkor tudomásul vettünk), kijavítassuk rajta. Az autó motorjának vezérlés felőli oldalán olajsár volt, amit a vásárláskor betudtunk a szimeringek szivárgásának, de mivel ezt akkor "filléres" hibaként nyugtáztuk, nem is tulajdonítottunk neki nagyobb jelentőséget. A probléma ott kezdődik, hogy a szimeringek cseréjekor vettük észre, hogy a vezérműtengelynél lévő folyás nem a szimering hibájának tudható be, hanem egy korábbi szimeringcsere sikertelen végrehajtásának, ami azzal járt, hogy a szimeringházat megrepesztették és ragasztóval "tákolták" össze, ami miatt most az egész motort meg kell bontani, és a vezérműtengely-házat cserélni kell, ami a bontott alkatrészek beszerzésével is legalább 40-50 ezer forintos pluszköltséget jelent!
A kérdésem a következő: Élhetünk-e panasszal valahol, vagy keressük fel előbb a kereskedést (az autó bizományban volt ott)? Az autót még nem írattuk át.
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
K. Imre
Tisztelt K. Imre!
Igen, minél hamarabb fel kéne keresni a kereskedést, előadni a történteket, és rejtett hibára hivatkozva árleszállítást kérni. Nem árt, ha az összetákolásról beszereznek egy szakvéleményt, és esélyeiket az is javítja, ha van írásos nyoma annak, hogy a kereskedés verziója szerint milyen hibái vannak a járműnek. Ha a kereskedéssel nem tudnak megegyezni, csak a bíróság előtti bizonyítás lehetősége marad.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István