Tisztelt Autójogász!
2000-ben Németországban dolgoztam, ahol lecseréltem a jogosítványomat német jogosítványra. Későbbiekben Svájcban éltem, ahol érvényes volt a német jogosítványom. Jelenleg Magyarországon élek, de még a Belügyminisztérium sem tudott hiteles választ adni arra a kérdésemre, hogy érvényes-e a jogosítványom itthon. A közlekedési rendőrök ellenőrzéskor pedig csak a vállukat vonogatják és tovább engednek. Tudna segíteni kérdésemben?
Köszönettel:
Zsuzsanna
Tisztelt Zsuzsanna!
Az EU bármely tagállamban, így Németországban is kiállított vezetői engedély honosítás nélkül érvényes Magyarország területén is, az érvényességének lejárta esetén kell csak cserélni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Az alábbiakban kérném, segítségüket, illetve tanácsukat. Súlyos mozgáskorlátozottként élem mindennapjaimat. A mindennapokhoz elengedhetetlen számomra egy megbízható autó. Ezért 2003-ban hitelre vásároltam egy Toyota Yaris 1.0 Terra+ MMT váltós személygépkocsit. Ez év augusztusában a váltó felmondta a szolgálatot, autómentő vitte el az autómat a szervizbe. (az autóban jelenleg 48000 km van.) Az eltelt 3 hónapban heti rendszerességgel fordulok meg a szervizben, mivel a kocsit ez idáig nem sikerült tartósan megjavítani. Már az összes váltóval kapcsolatos alkatrészt kicserélték az érintett szervizben, a hibajelenség mégis visszatér, illetve most már fokozódik. Konkrétan az autó gáz adása nélkül is alapjáraton gyorsan indul, megy (nem kúszik, mint korábban). Váltáskor többször bereccsenik a váltó. Bizonytalanul vált nagyon gyorsan váltja a fokozatokat. Ezáltal nem gyorsul, lomha az autó. Az alapjárat, hol nagyon alacsony, hol magas. A szervizben az alábbi alkatrészeket cserélték, amit le is igazoltak: kinyomó csapágy, kuplungtárcsa, kuplungszerkezet, váltó vezérlőegység, kuplung aktuátor, váltó aktuátor, motor vezérlőegység. A szervizben abszolút tanácstalanok, mivel nem tudják a hiba okát, forrását. Nem tudnak az autóval mit tenni. Cserélni pedig nem akarják, az autón még majd 1 év garancia van. Kérdésem az lenne, hogy mit tudok még annak érdekében tenni, hogy az autóm újra rendeltetésszerűen működjön. Mi a jogi útja az autó garanciális cseréjének. Jön a tél, a csúszós utak az autó ebben az állapotában balesetveszélyes.
Köszönettel:
B. László
Tisztelt B. László!
Mindenképpen írásban forduljon a jármű magyarországi márkaképviseletéhez, részletezze, milyen hibák léptek fel, milyen javításokat, alkatrészcseréket végeztek el a szervizben, írja le, hogy ezek a beavatkozások nem jártak eredménnyel, milyen gyakorisággal és időtartamban nem tudja a javítások miatt használni a gépkocsit. A sorozatos javítások és az egyes alkatrészek kicserélésének eredménytelensége miatt a márkaképviselettől kérje a jármű kicserélését. Ha a márkaképviselet a gépjármű kicserélésétől elzárkózik, közölje velük a szerződéstől való elállási szándékát és kérje a vételár visszatérítését.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A következő problémával kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni Öntől: a tulajdonomban lévő autó 1988-as évjáratú, ám a forgalmiban 1981 szerepel. Az autó vásárlásakor az eredetiség vizsgálaton megállapították, hogy feltehetően elírás történhetett és így az autó AC minősítést kapott. Kérdésem az lenne, hogy milyen módon lehet módosíttatni a hibás évjáratot?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Az AC minősítéssel az eredetvizsgálat azt állapította meg, hogy a jármű egyedi azonosító adatai valódiak, de a jármű és a járműhöz tartozó okmány vizsgált műszaki adatai eltérnek egymástól és külső jogtalan beavatkozás nyoma nem látható. A forgalmi engedély adatának kijavítása érdekében a lakóhelye szerinti okmányirodát kell felkeresnie, ahol vagy új forgalmit adnak ki, vagy a hivatalos feljegyzések közt rögzítik a pontos adatot.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Egy kis méretű traktort szeretnék építeni saját céljaimra házilag. Szeretném a lakóhelyemen közúton is használni. Kérdésem: építhetek-e ilyen járművet hivatalosan, ha igen, milyen jogszabályok vonatkoznak a házilag épített lassú járművek forgalomba helyezésére? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
G. Szilárd
Tisztelt G. Szilárd!
Igen, meghatározott keretek között építhet ilyen járművet és használhatja is közúton, ha a traktort forgalomba helyezteti. A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szabályozza ezt a kérdést, de inkább azt javasolnám, hogy a részletekről a lakóhelye szerinti közlekedésfelügyeletnél érdeklődjön.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Érdeklődni szeretnék, hogy az autóbusz menetlevél szigorú számadású nyomtatvány-e? Ha nem, akkor a Közlekedés Felügyelet az ellenőrzéskor kérheti-e a "nyilvántartását"?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Mind a fuvarlevél, mind az autóbusz menetlevél szigorú számadású bizonylatnak minősül a 89/1988. (XII.20.) MT. Rendelet 23. § (6) pontja alapján, ezért a nyilvántartási kötelezettséget jogosan kérte számon a Közlekedésfelügyelet.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Egy hete eladtuk a tulajdonunkban lévő autót, délelőtt történt az adás-vétel, melyről szerződés készült. A vásárló hazavitte az autót, én leadtam az okmányirodában a szerződést és elküldtem a biztosítónak is. Délután telefonál a vevő, hogy mégsem ő szeretné megvenni az autót, hanem egy barátja. Majd küldi az új adás-vételi szerződést, amit meg is kaptam a kérdésem az: eladhatom-e az autót egy olyan embernek, akinek az adatait nem láttam? Autót ő sem látta a jelenlétemben, és a tanúkat sem ismerem, a régi vevő, aki látta az autót jelenlétünkben és aki elvitte, az ő neve sehol sem szerepel. Aláírhatók egy ilyen szerződést?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Helyesen gondolja, hogy ilyen helyzetekbe nem szabad belemenni. Ha az első vevője a tanúk előtt aláírta az adásvételi szerződést, a vételárat kifizette, Ön pedig azonnal be is jelentette a szükséges helyeken, akkor már nincs visszaút. Az okmányiroda bejegyzi a tulajdonosváltozást, ha a szerződés megfelel a tartalmi és formai követelményeknek. Azaz a szerződést nem lehet kicserélés, másik vevő beírása céljából visszakérni, így nyugodtan elháríthatja ezt az kérést.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Érdeklődnék, hogy tényleg igaz-e az, hogy a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványával egy percre sem lehet megállni a "megállni tilos" tábla hatálya alatt. Ez melyik pontja a KRESZ-nek? Sajnos, most kaptam egy 10 000 forintos büntetést emiatt.
Köszönettel:
N. Péter
Tisztelt N. Péter !
A KRESZ 15. § (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy "Megállni tilos" tábla esetén - kizárólag a forgalmi vagy műszaki okból szükséges megállást kivételével - megállni tilos. A 40. § (8) bekezdés szerint járdán csak akkor szabad megállni, ha azt több feltétel megléte mellett jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi, a 40. § (9) bekezdés szerint pedig járdán a mozgáskorlátozott személyt szállító jármű akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg, ha járműve a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el, a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Nemrégen már kérdeztem egyszer: A frissen kötött biztosítások /Casco lopás ellen/ az első 15 napon belüli, a biztosító általi felmondása milyen indokkal lehetséges? Kérdésem azért érdekes, mert az autómat 4 naposan lopták el. Több tucat esetről hallottam /sajnos csak most, utólag/, amikor ilyenkor felmondják a biztosítást, és nem fizetnek. Velem is egyértelműen közölték hogy, valószínűleg ez vár rám. Érdemes lenne ezzel a témával szélesebb körben foglalkozni, mert az emberek nem is tudnak erről a 15 napos határidőről, ill. nem is értik. Én sem. Válaszukat nagyon várom, köszönöm!
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza ezt a kérdést: Az 537. § szerint a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy az ügyfél írásbeli ajánlatot tesz (a biztosító ajánlati űrlapját tölti ki) és a biztosító az ajánlat tartalmával egyező kötvényt bocsát ki. Az ajánlati űrlap a szerződő fél szerződéskötésre irányuló ajánlatának minősül, amelyet átad a biztosítónak (ügynökének), ez azonban a biztosítót még semmire nem kötelezi. A biztosítónak tizenöt nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy az ajánlatot megvizsgálja, és a kockázatokat mérlegelve ez idő alatt azt elfogadja vagy elutasítsa. Az elutasítás lehetséges esetköreit ezen a 15 napon belül semmi sem korlátozza, a biztosító szabad mérlegelésén múlik, mely nem fog egy számára nyilvánvalóan rossz üzletet megkötni. Van azonban egy bírósági döntvény (BH1996. 270.), mely általánosan kötelező érvénnyel kimondja, hogy ha a biztosító ügynöke (üzletkötője) a biztosító által kidolgozott szerződési blanketta aláírásával egyidejűleg megjelöli a kockázatviselés kezdő időpontját és az első díjrészletet is átveszi nyugta ellenében az ügyféltől, a biztosítót már nem illeti meg a szerződési ajánlat visszautasítására számára jogszabályban biztosított 15 napos határidő.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Szeretném megtudni, hogy veterán minősítésű OT-s rendszámú teherautó esetén kell-e menetlevelet vezetni, illetve mik az ide vonatkozó jogszabályok? Egy folyamatban lévő rendőrségi feljelentés miatt szeretnék minél gyorsabban választ kapni. Segítségét megköszönöm.
Tisztelettel:
A. Zsuzsanna
Tisztelt A. Zsuzsanna!
Ebből a szempontból nincs kedvezmény a veterán járművekre vonatkozóan, minden esetben, ha a jármű részt vesz a jármű a közúti forgalomban, a menetlevelet ki kell tölteni. A kérdést a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 23. §-a szabályozza.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Nővérem születésétől kezdve szellemileg sérült. Kérdésem a következő: kaphatok-e súlyadó mentességet, és ha igen mit kell tennem, mivel az önkormányzat egy 2005. 01. 01. keltezésű jogszabály módosításra való hivatkozással az eddig kapott mentességet megszüntette!
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A súlyadó mentesség a törvény szerint nem a szellemi sérültségre, hanem a súlyos mozgáskorlátozottságra tekintettel jár, aminek a szabályozása 2005. január 1-től kedvező irányba változott, már nem szükséges, hogy a mozgáskorlátozottat szállító személy vele egy háztartásban lakjon, elég, ha egy településen lakik vele. Azt el tudom képzelni esetleg, hogy a lakóhelyük szerinti önkormányzat hozott olyan rendeletet, ami alapján korábban átvállalta, kompenzálta valamilyen módon a súlyadó összegét, és 2005. januártól ezt a helyi kedvezményt szüntette meg. Mindenképpen érdeklődjön az önkormányzatnál a mentességről és a megszüntetés konkrét okáról, ha nővérét korábban súlyos mozgáskorlátozottá minősítették.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Üzembentartói szerződést kötöttem. Azt kérdezném, hogy a tulajdonos továbbra is fizetheti az autóra a B10-es biztosítását úgy, hogy én használom, vagy mindenképpen nekem kell új szerződést kötnöm? Nekem még nincs bónuszom. Csak így ugye jóval kevesebb lenne.
Köszönettel:
Gábor
Tisztelt Gábor!
A bonus-malus rendszer nem a gépjárműhöz, hanem a személyhez (üzembentartó vagy tulajdonos) kapcsolódik, a tulajdonos meghatározott esetben átviheti a bónuszát másik gépkocsira, azonban az üzembentartónak nem adhatja át. Év végéig a tulajdonos fizeti a kötelezőt, jövő évtől azonban Önnek kell A00 fokozatban megfizetni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Lejárt forgalmi engedély témában olvastam véleményét. E témában a következő meghatározást találtam: Mikor vonja ki a rendőrség az autót a forgalomból? A rendőrhatóság a járművet a forgalomból a forgalmi engedély érvénytelenítésével, a címke eltávolításával és a kivonás tényének a nyilvántartásban történő rögzítésével vonja ki. A rendőrhatóság a jármű forgalomból történő kivonását hivatalból rendeli el, többek között akkor, ha: 1. A forgalmi engedély vagy az érvényesítő címke hamis vagy meghamisították. 2. A járművel érvénytelen forgalmi engedéllyel vettek részt a közúti forgalomban, illetve ha a közlekedési hatóság műszaki vizsgára történő berendelésre vonatkozó jogerős határozatában foglaltaknak határidőben nem tettek eleget. Ekkor a forgalomból történő kivonás a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig tart. Ezekben az esetekben a rendőr a forgalmi engedélyt a helyszínen elveheti, illetve a rendszámtáblát érvénytelenítheti. A rendőr a forgalmi engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely (ha a jármű közúti forgalomban történő részvétele nem jár közvetlen balesetveszéllyel) a lakóhelyig vagy a telephelyig történő közlekedésre jogosít. Itt arról van szó, hogy a rendőr elveheti a forgalmit. Vajon ez így van valóban, vagy Önnek van igaza?
Üdvözlettel:
A. György
Tisztelt A. György!
Mindketten a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet szabályozásából csemegéztünk: Ön a többek között a 79. § (3) bekezdését idézte (a lejárt forgalmi legfeljebb az érvényességi idő lejártát követő harminc napig - ezt követően pedig csak a vizsga napján -, jogosít a közúti forgalomban való részvételre) én pedig a 79. § (2) bekezdés alapján és a 84. § (1) bek. b) pont alapján adtam választ: A 79. § (2) bekezdés szerint közúti forgalomban a járművel az állandó forgalmi engedélyben feltüntetett műszaki érvényesség időpontjáig lehet jogszerűen részt venni. A 84. § (1) bekezdés b) pont szerint a rendőr a forgalmi engedélyt a helyszínen elveszi (tehát nem elveheti), ha a járművel érvénytelen forgalmi engedéllyel, illetve műszaki érvényesség nélkül vettek részt a közúti forgalomban, illetve, ha a közlekedési hatóság műszaki vizsgálatra történő berendelésre vonatkozó jogerős határozatában foglaltaknak határidőben nem tettek eleget. A három rendelkezés egyszerre alkalmazandó. A helyzet kulcsa a közlekedési felügyelet vizsgaértesítője. Tudjuk, hogy a műszaki vizsgát a forgalmi engedély érvényességi határidejének lejárta előtt kell kezdeményezni a közlekedési hatóságnál. Ha a kérelmet a forgalmi engedély érvényességi idejének lejárta előtt benyújtották, de a hatóság a járművet csak az érvényességi idő lejárta után tudja fogadni, a vizsgálati napról kiadott értesítő, az értesítésben közölt időpontig hosszabbítja meg a forgalmi engedély érvényességi idejét. Ha a kérelmet a forgalmi engedély érvényességi idejének lejárta után nyújtották be, a vizsgálati napról kiadott értesítő csak egy alkalomra szóló forgalmi engedélyként lehetővé teszi a jármű vizsgálati napon, a vizsgálat helyszínére való közlekedését, ezért 2000 Ft-os illetéket kell fizetni. A téma eredeti kérdezője azonban a műszaki vizsga kérelmezésére nem utalt, valószínűleg azt nem is kérte az igazoltatás előtt, ellenkező esetben igazolást kapott volna a türelmi időről.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Édesapám nevére vettem egy autót idén nyáron, melyre ez idáig nem kötöttem kötelező biztosítást (az autó nem volt üzemképes, tréleren hoztam el). Most az autó már üzemképes, mostantól szeretnénk használni, nem szeretném visszamenőleg megfizetni a biztosítást, mivel az autó nem vett részt közúti forgalomban, van-e erre mód?
Tisztelettel:
egy Törzsolvasójuk
Tisztelt Törzsolvasó!
Még ha tudná is bizonyítani a biztosítónak, hogy az autó a biztosítással nem fedezett időszakban mindvégig üzemképtelen volt, akkor sincs rá mód, mivel a jogszabály konkrétan meghatározza azokat az eseteket, amikor nem kell a biztosítást megfizetni. Akkor kerülhette volna el a kötelező visszamenőleges megfizetését, ha a járművet az okmányirodában ideiglenesen kivonatta volna (ezt az üzembentartó is megteheti) a forgalomból az üzemképtelenség időtartamára. A biztosítási szerződést ilyen esetben kettőtől hat hónapig lehet szüneteltetni, a forgalomból való ideiglenes kivonást igazoló iratok bemutatását követő hónaptól kezdődően.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Nemrégiben egy kis mellékutcában ittasan autót vezettem, ráadásul a jogosítványom még csak folyamatban van. (forgalom felénél járok) Elkaptak a rendőrök, és Seres szondával 0.58 ezrelék volt a leheletem alkoholtartalma. Bűncselekménynek számít, bár nem okoztam balesetet, és nem szegtem meg semmilyen más szabályt. A kérdésem, hogy ez tényleg bűncselekmény-e, vagy érdemes fellebbezni az ítélet ellen? Válaszát előre is köszönöm.
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Először is várja meg, minek minősítik az ittasságát. Általában 0,8 ezrelék fölött minősül az ittasság bűncselekménynek, ez alatt szabálysértés. Ha Önnél 0,8 ezrelék alatti értéket mértek, de Ön a klinikai tünetek alapján enyhe vagy közepes vagy súlyos mértékben látszott ittasnak, minősíthetik bűncselekménynek is az ittas vezetést. Alapesetben azonban ez szabálysértés. Az ittas vezetés szabálysértés és az engedély nélküli vezetés szabálysértés mindegyike 100 ezer Ft-ig bírságolható, amit egy eljárásban fognak Ön ellen kiszabni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
A mai napon bemértek traffipaxon 50-es táblánál 95-el. A kérdésem... Beszélgettem egy darabig a rendőrrel. Felsorolta, hogy mik várnak rám. Majd elengedett. Kérdeztem a végén, hogy ennyi? Azt mondta igen. Ezek szerint megúsztam mindent, vagy lehet még további vonzata a dolognak? Mielőbbi válaszát köszönöm.
Köszönettel:
M. Csaba
Tisztelt M. Csaba!
A sebességkorlátozás jelentős túllépését 60 ezer Ft-ig terjedő pénzbírsággal lehet sújtani, a jogosítvány is bevonható egy évre. A szabálysértési törvény alapján büntetés helyett figyelmeztetés is alkalmazható, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és az eljárás alá vont személy személyi körülményeire is figyelemmel ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható. Talán Önnek szerencséje volt és csak figyelmeztetésben részesítette a rendőr, de az is elképzelhető, hogy ettől függetlenül még megindítják Ön ellen a szabálysértési eljárást, általában egy hónapon belül kiderül a dolog.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Az lenne a kérdésem, hogy lízing esetén minden esetben kötelező a CASCO megkötése? Most vennénk használt '98-as Honda Civicet. Vagy van olyan lehetőség is, amikor nem kell? Válaszát előre is köszönöm.
Köszönettel:
S. Marcella
Tisztelt S. Marcella!
Sok lízinggel foglalkozó bank kínál új és használt autókra lízingelési lehetőséget CASCO nélkül, egy felmérés szerint tavaly az autók 1/3-át így adták már el. Ebben az esetben a finanszírozók kötnek legtöbbször ún. hitelfedezeti casco-t, ami a gépjármű vásárlóját nem érinti, általában nem is hozzák a tudomására. Ez a biztosítás azt az összeget téríti meg a banknak, amit az adós ügyfélen nem tudtak behajtani. Ebből eredően vagy kifejezetten megtiltják az ügyfélnek az utólagos CASCO kötését lopásra és totálkárra, vagy nem, és akkor az ügyfél - ha utóbb mégis kötött biztosítást- lopás vagy totálkár esetén nem kapja meg a pénzét, érvénytelen a szerződése. A CASCO nélküli lízingnél a magasabb kockázatra hivatkozással néhány ezer Ft-tal magasabb havi törlesztő részletet kell fizetni, vagy több önerőt kérnek, vagy bizonyos biztonsági eszközök (pl. indításgátló) meglétét követelik meg a járműben. Ügyelni kell arra is, hogy ilyenkor a szerződések általában tartalmazzák azt, hogy totálkár vagy a jármű ellopása esetén a hátralévő tartozás visszafizetése egy összegben esedékes.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Kaptam ajándékba egy autót, de jelenleg az ajándékozó nevén van! Kötnünk kell-e vele üzembentartói szerződést, mert átíratni nem akarom, mert használt autó és nem biztos, hogy sokáig használom, és hogy az én nevemre, címemre érkezzen a kötelező gépjármű biztosítás és a súlyadó. Vagy ez milyen jogi követelményekkel jár? Ki előtt kell megkötni a szerződést, vagy hol? Mennyibe kerül ennek az illetéke?Válaszát és tanácsát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Császár József
Tisztelt Császár József!
Üzembentartói szerződést ugyanúgy kell kötni, mint pl. az adásvételi szerződést, két tanúval alá kell íratni, majd az okmányirodában és a biztosítónál be kell mutatni, hogy az üzembentartó személyét az okmányokba és a nyilvántartásba bejegyezzék. Ennek okmányirodai díja 6000 Ft. Az üzembentartói szerződés lényege, hogy a tulajdonos személye nem változik, azaz érdemben továbbra is ő rendelkezik felette: eladhatja, kivonathatja a forgalomból és minden indokolás nélkül egyoldalúan visszavonhatja az üzembentartói jogot is, az üzembentartó pedig használja a járművet és fizeti az adót és a kötelező biztosítást.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Szeretném megtudni, hogy súlyadó fizetés elmaradását visszamenőleg hány évig kérheti az adóhivatal? Valamint hét éve eladott autóról kérheti-e a súlyadót? Adásvételi szerződés persze már nincsen meg. Tisztelettel megköszönöm, ha tudnak segíteni.
Köszönettel:
Kovács József
Tisztelt Kovács József!
Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Gépjármű eladása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tett eleget a bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig a gépjármű nyilvántartásban szereplő tulajdonos az adó alanya. Ha az adásvételi szerződés már nincs meg, keresse meg a vevőt, vagy nyilatkozzon az adatairól és arról, mikor adta el neki a járművet.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
A FORD kereskedés értékesítője, 2 héttel ezelőtt átutaltatta az általam megrendelt autó vételárát. Azóta eltelt két hét és érdeklődésemre azt a választ kaptam, hogy nem tudják, hogy hol van a kifizetett autó. Másnap személyesen felkerestem, az autószalont, ahol közölték mégis megvan az autó. Itt van már Magyarországon. De csak a jövő héten vehetem át, de ez sem biztos, mivel a vám és az üzembe helyezési ügyintézés miatt késhet. Az általam aláírt szerződésben, a gyári megrendelés esetén, a szállítási határidő tájékoztató jellegű, amiért az autószalon nem vállal kártérítési felelősséget. Mit tehetek ilyenkor? Válaszukat köszönöm.
Köszönettel:
Jenő
Tisztelt Jenő!
Ha a szerződésben benne van, hogy a határidők tájékoztató jellegűek, akkor az ésszerű keretek közti késés esetén valóban nem lehet kártérítési igénye. Ez különösen így van, ha a forgalmazón, kereskedőn kívülálló ok miatt (ügyintézés) következik be a késés. Hogy ilyenkor mennyit kell vagy célszerű várni, arra nincs szabály, a gyakorlat és az egyedi körülmények alapján 60-90 napra tehetjük ezt az időtartamot, melynek eredménytelen eltelte után, ha a késlekedés zömmel a gyártóra, vagy a forgalmazóra vezethető vissza, a szerződéstől hibás teljesítés címén akár el is állhat.
Tisztelettel:
Közúti igazoltatás esetén milyen jogai vannak a rendőrnek? Átkutathatja-e az autót? Vagy csak akkor nézhet körül, ha megengedem neki?
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A rendőrségi törvény szerint veszély, bűncselekmény vagy szabálysértés megelőzése, elhárítása érdekében a rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, a kérdezett személyt feltartóztathatja. Ellenőrizheti a közlekedési rendszabályok megtartását, a járműhasználat szabályszerűségét, az okmányokra és a felszerelésekre vonatkozó előírások megtartását, a jármű birtoklásának jogszerűségét, az üzemben tartó, illetőleg a használó személyazonosító adatait, a jármű közlekedésbiztonsági állapotát és adatait. A jármű vezetőjét alkoholszonda megfújására, vér-vizelet minta adására kötelezheti; a vezetői engedélyt, a jármű hatósági engedélyét, jelzését a helyszínen elveheti; a forgalomban való részvételt megtilthatja, a jogellenes járműhasználat megakadályozása céljából a jármű kulcsait elveheti, illetőleg a járművet más módon mozgásában korlátozhatja vagy elszállíttathatja.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
A nyár elején az I. kerületben szabálytalanul parkoltam, és a Közterület-felügyelet munkatársai kerékbilincset helyeztek a járművemre. Mivel nem voltam messze, még találkoztam velük, de arra hivatkozva, hogy már befejezték a felszerelést és az adminisztrációt, teljes büntetést fizettettek, amiről nyugtát adtak. Most szeptemberben a lakhelyem szerinti rendőrség ugyanezért a szabálysértésért 10.000 Ft-os büntetést szabott ki a Közterület-felügyelet feljelentése alapján. Hogyan lehetséges, hogy egyazon szabálysértésért két hatóság is megbüntet?
Köszönettel:
M. Balázs
Tisztelt M. Balázs!
Amit a közterület-felügyelőnek fizetett, az nem bírság vagy büntetés volt, hanem a fővárosi önkormányzat rendeletében meghatározott összegű költségtérítés, a kerékbilincs használatának, azaz fel-és leszerelésének díja. Ezt követően Önt feljelentették, és a közlekedési szabálysértés miatt megbírságolták, tehát a büntetés kiszabására valójában csak egyszer került sor, még ha a pénztárcája és az igazságérzete kettőnek is érezte.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Kérem a segítségét. Autómat kivontam ideiglenesen a forgalomból október 5-én. A biztosító azt válaszolta, hogy erre a teljes hónapra ki kell fizetnem a kötelezőt! Mire? Hogy ki sem állhatok az udvarból? Kérem szépen a segítségét!!!
Köszönettel:
M. Tímea
Tisztelt M. Tímea!
Sajnos a 190/2004. számú kormányrendelet erre lehetőséget ad a biztosítóknak, mivel úgy fogalmaz, hogy a biztosítási szerződés kettőtől hat hónapig terjedő tartamban szünetel, ha a biztosított bemutatja a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonását igazoló okiratokat, a szünetelés a bejelentést követő hónap első napjától kezdődik és tart az újbóli üzembe helyezés napjáig.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Egy igazságtalan, de sajnos jogerős forgalomból való kivonásos határozat elévülhet egy idő után, ha nem adom le a forgalmi engedélyt?
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Elévülhet, de ez elég sok időt, bírságot, bosszúságot jelent. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, november 1-től hatályba lépő 2004. évi CXL. Törvény szerint (de a korábbi szabályozás szerint is) a végrehajtáshoz való jog a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől, vagy ha a határozat teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, annak utolsó napjától, illetve a határnapot követő naptól számított öt év elteltével évül el, azonban ezt bármely végrehajtási cselekmény, pl. felszólítás, bírság kiszabása stb., megszakítja. Az elévülés megszakadásával az elévülési idő újra kezdődik. Ha végül tíz év eredménytelenül eltelik, már nem lehet a határozatot végrehajtani, akkor sem, ha történtek a végrehajtásra irányuló intézkedések.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Az lenne a kérdésem, hogy kék villogót és hangjelzést használó egyszínű, fekete, lesötétített (VW Passat és hasonló) autó (tehát se nem rendőr, mentő vagy tűzoltó, esetleg forgalmi ügyeletes) elsőbbséget élvez-e a közúti közlekedésben? Elsőbbséget élvez-e, ha csak egyedüli ezzel a megkülönböztető jelzéssel, tehát nem konvojban halad? Ha igen, miért?
Köszönettel:
Attila
Tisztelt Attila!
A 33/2000. számú BM rendelet szabályozza a kérdést. Eszerint megkülönböztető fényjelzést adó készülékkel közlekedhetnek a védett személyeket szállító és azt kísérő, biztosító zárt csoportban közlekedő (közrefogott) gépjárművek is. A megkülönböztető jelzést önmagában a védett személyt szállító autón is lehet alkalmazni, nem feltétel, hogy kísérete legyen, de az ezt kísérő vagy biztosító járműveken értelemszerűen csak akkor, ha zárt csoportban közlekednek. Ezt a két érintetti kört egyébként a KRESZ-ben is megtalálja: a megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű és minden ilyen gépjárművekkel kísért (közrefogott) zárt csoportban haladó, megkülönböztető jelzést használó gépjármű részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Érdeklődnék, hogy mennyibe kerül és mi az eljárása egy személyautó ideiglenes kivonása a forgalomból, majd az újbóli visszahelyezése? (kb. 3 hónap időtartamra)
Tisztelettel:
Sipos Gábor
Tisztelt Sipos Gábor!
Mindegyik eljárást a lakóhelye szerinti okmányirodában kell kérnie, személyi igazolványát és forgalmi engedélyét vigye magával. Az okmányiroda által adott kérelemnyomtatványt kell kitöltenie és a kapott postai csekket befizetnie. Mindkét eljárás díja 1500 Ft.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István