Tisztelt Autójogász!
Autót vásárolnék. A jelenlegi tulajdonos a törzskönyvet is adja a forgalmival. Kérdésem az, hogy ha megvan a kocsi törzskönyve, akkor adás-vételkor kell-e eredetvizsgát csináltatni?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
Az erre vonatkozó BM rendelet tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a tulajdonjog változása esetén nem kell eredetiségvizsgálatot végeztetni: pl. öröklés esetén vagy gazdasági társaságok jogutódlása vagy a közös tulajdon megszüntetése esetén vagy muzeális járműveknél. Önmagában a törzskönyv megléte nem mentesít az eredetvizsga alól, e nélkül a jármű átíratását nem fogják elvégezni az okmányirodában.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Vasúti átjárón szándékoztam áthajtani. Áthaladáskor villant fel a piros jelzés, aminél már nem tudtam biztonságosan megállni. A feljelentés megtörtént. Kérdésem az, hogy milyen büntetésre számíthatok. Igaz-e, hogy a jogosítványt elvehetik 3 vagy akár több hónapra, valamint emellé még pénzbüntetésre is számíthatok? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Bruxa
Tisztelt Bruxa !
Vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése esetén hatvanezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki, emellett a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat 1 hónaptól egy évig terjedő időtartamra.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Ha az autómban a motort egy típusazonos, de nagyobb regisztrációs sávba esőre cserélem, akkor a két sáv közötti különbséget kell kifizetni, vagy az új sáv teljes regisztrációs adóját?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
A regisztrációs adóról szóló törvény szerint ha személygépkocsit átalakították, az átalakított személygépkocsi forgalomba helyezésekor az adó összegét az átalakítás utáni és az átalakítás előtti állapot közti adó különbözeteként kell megállapítani. Ha a különbözet előjele pozitív, az adót az adóalany köteles az adóhatóságnak megfizetni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
2005. októberében testvéremet és barátnőjét súlyos baleset érte. Taxival utaztak, ők aludtak a kocsi hátsó ülésén, de a taxis is elaludt. 150 km/h sebességgel belerohant az előtte lassan haladó kivilágított vontatós traktorba. A két utas eszméletlen állapotban volt, komoly sérülést szenvedtek. A taxisnak nem esett baja, a jogosítványát és az engedélyét nem vonták be azóta sem, új autójával továbbra is taxizik. Semmi büntetést nem kapott. A rendőrség nem igazán halad az üggyel. Hogy ittas volt-e, azt nem tudom mivel az utasok eszméletlenek voltak. A rendőrség állítása szerint nem ivott, de a mai világban ezt nem lehet tudni. A kérdésem az lenne, hogy mi a teendő ilyenkor, hova lehet fordulni? Szerintem igenis büntetést érdemel a taxis, hiszen majdnem tönkretette két ember életét. Minek kell történnie, hogy bevonják vezetői és taxis engedélyét? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Sz. Bernadett
Tisztelt Sz. Bernadett !
Türelmetlenségét megértem, de azt kell mondjam, hogy a baleset óta eltelt idő még nem olyan hosszú, hogy mulasztásra vagy időhúzásra kellene gyanakodniuk. Szakértői, orvosi véleményeket szereznek be, tanúkat hallgatnak meg, vádirat készül, majd büntetőeljárásra kerül sor, a jogerős ítéletig még további hosszú hónapok fognak jogszerűen eltelni. Ha a taxis vétkességét megállapítják, akkor bevonhatják a jogosítványát. A törvény szerint, ha a közlekedési szabályok megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény pl. maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást okoz.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Balesetet okoztam jeges úton, nem megfelelő sebességgel előztem. A megelőzött jármű belém ment, miközben én csúszkáltam. A belémjött autó felborult és súlyos sérülést szenvedett két utas, akik a sérülésüket feltehetően a biztonsági öv mellőzése miatt szenvedtek el. A hátam mögött közlekedő autón nyári gumik voltak, így az teljes sebességgel jött nekem. Az lenne a kérdésem, hogy lehet-e enyhítő körülmény az elbírálásnál, hogy igaz, én okoztam a balesetet, de a sérülésekért döntően a biztonsági öv mellőzése felel. (kis sebességgel ütköztünk kb. 50 km óra).
Köszönettel:
Zoltán
Tisztelt Zoltán !
A bíróságnak minden balesettel összefüggő körülményt vizsgálnia és mérlegelnie kell. Annak eldöntését, hogy a sérülések bekövetkezésében mennyire hatott közre Ön és mennyire a biztonsági öv bekapcsolásának elmaradása, szakértői vélemény alapozza meg. Ha ez megállapítja, hogy döntően a biztonsági öv mellőzése okozta a személyi sérüléseket, akkor ez enyhítő körülménynek számít.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Kérdésem egyszerű, de fontos lehet. Hogyan változott a forgalmik érvényessége 2006-ban? Különösen a régebbi személyautókra vonatkozólag érdekel a dolog, ugyanis többen mondják, hogy egy évre módosult a régebbi kettő helyett, azonban erre utalást nem találtam sehol.
Köszönettel:
T. Bálint
Tisztelt T. Bálint !
2006. január 1-vel sem változott a 35/2000. számú BM rendeletnek azon szabálya (103. §), mely szerint azokat a járműveket, amelyeket 1999. január 1-jéig helyeztek forgalomba, kérelemre vagy a járművel kapcsolatos közlekedési igazgatási ügyintézés alkalmával kell törzskönyvvel és új típusú forgalmi engedéllyel ellátni. (Tehát, ha valamilyen ügyünk van a gépjárművel pl. eladás, átalakítás, ismételt forgalomba helyezés stb.) Az 1998. december 31-ig kiadott forgalmi engedélybe 2007. január 1-jétől bejegyzés nem tehető. Ha Ön arra gondol, hogy a környezetvédelmi igazolólap érvényessége hogyan változott régi személygépkocsiknál, ebben sincs változás 2006. januártól, ui. az EU-hoz való csatlakozásunk óta az a szabály érvényes, hogy a 0, 1 és 3 környezetvédelmi osztályba sorolt gépkocsinál egy év az érvényesség. 2, 4 és magasabb osztályba sorolt gépkocsi esetében a gépkocsi első használatbavételének évét követő 6 naptári éven belül két évre, 6 naptári éven túl egy évre szól az érvényesség.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Saját autóval dolgozom, mint üzletkötő (amit azért vettem, mert ők azt mondták, hogy nem tudnak autót adni, jobb lenne, ha én vennék egyet) és a cég szeretne kötelezni (alá szeretnének íratni egy szerződést), hogy GPS-t szerelnének az autóba. Ja és nem az én nevemre vettem az autót, hanem az édesapáméra, mert így költségeim alacsonyabbak. Kérdésem a következő: kötelezhetnek-e az aláírásra? Kirúghatnak-e ezért? Vagy adódhat-e hátrányom az ügy miatt? Válaszát várom.
Köszönettel:
I. T.
Tisztelt I. T.!
Az Ön konkrét munkakörét, feladatát nem ismerem, de elképzelhetőnek tartom, hogy munkáltatójának elemi érdeke fűződik ahhoz, hogy a gépkocsiját GPS-szel szerelje fel. Mindenképpen kell a hozzájárulása, melyre azonban természetesen nem kötelezhetik. Ha azonban a cég költségére való beszereléshez nem járul hozzá, alapot szolgáltathat a munkáltatójának arra, hogy munkaviszonyát rendes felmondással megszüntesse.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Szeretném megtudni, hogy tilos-e a stoppolás? A Kresz szerintem nem tiltja, de tapasztalatom szerint minden rendőr más véleményen van. A legutóbb az egyik a 254-es §-ra hivatkozott, de én ilyet nem találtam.
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
Valószínűleg a szabálysértésekről szóló kormányrendelet (218/1999. számú) 54. §- ára gondolt az önt tájékoztató rendőr, mely a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének szabálysértését tartalmazza. A kérdés az, hol és hogyan stoppol: A KRESZ szerint a gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie. Ha ezek nincsenek, a gyalogosok az úttesten közlekedhetnek, de csak az úttest szélén, egy sorban, lakott területen kívül mindig a baloldalon, a járműforgalommal szemben. Tartózkodni kell minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja, vagy megtévesztheti. A gyalogosnak tilos többek között autópályán (a leállósávon is) közlekedni, autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni. Ha ezeket a szabályokat megszegi, 30 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
2002. aug. 13-án közúti balesetben vétlen utasként meghalt a férjem. Halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt a vádiratot 2002. okt. 3-án benyújtotta az ügyész úr a Városi Bírósághoz. Azóta két tárgyalásról van tudomásom, az elsőn halasztást kért a balesetet okozó ügyvédje, mert nem tudott felkészülni, a másodikon sem történt semmi, további papírok, szakértői vélemények bekérését kérték. A férjem mellett ülő sofőr is majdnem életét vesztette, mert a balesetet okozó nem állt meg a STOP táblánál. Három kiskorú gyermekemmel arra a kérdésre várnék választ, hogy mikor várható az ügy lezárása? Meddig húzható-halasztható egy ilyen eljárás? Milyen büntetést lehet kapni egy ilyen esetben? Honnan, kitől, milyen információkat kaphatok kézhez én, az özvegy? Mennyi az elévülési idő? Ha a biztosítótól kaptam pénz már, kérhetek-e életjáradékot a 3 kiskorú gyermekemnek, s ha igen mikor?
Tisztelettel és Köszönettel:
Zsuzsa
Tisztelt Zsuzsa !
Az üggyel kapcsolatban információt a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól kérhet. A büntetőeljárás során is - a per jogerős lezárásáig bármikor - kérhet kártérítést, nyújthat be életjáradék iránti igényt is, vagy egy külön polgári perben is előterjesztheti ilyen irányú igényét. Ha a biztosítótól kapott már valamilyen jogcímen pénzt, nem kizáró ok, igénye elbírálásakor majd figyelembe veszik ezt is egy körülményként. Az elévülés miatt nem kell aggódnia, ez mindig a kiszabható büntetési tétel felső határa, halálos kimenetelű közúti baleset okozása esetén ez öt év, azonban a bíróság lényeges eljárási cselekményei megszakítják az elévülést.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Az lenne a kérdésem,hogy mik a jogaim az intézkedő rendőrrel szemben ha obszcén szavakat használ vagy visszaél a helyzetével, jogtalanul intézkedik. PL: ... stb. Kérdésem: elkérhetem a jelvényszámát, nevét, rendfokozatát? Hogy jelenthetem fel azonnal, mi alapján? Kérem, válaszoljon.
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
A rendőrségi törvény alapján a rendőr az intézkedés befejezése után az intézkedés alá vont személy kérésére köteles az azonosító jelvényének számát közölni vagy szolgálati igazolványát felmutatni, a nevét és a szolgálati helyét megjelölni. A rendőri intézkedések így az igazoltatás ellen is lehet jogorvoslattal élni, konkrétan a sérelmezett intézkedést követő 8 napon belül panaszt lehet benyújtani az illetékes rendőrségen, melynek vezetője a beérkezéstől számított 15 napon belül határozattal bírálja azt el. Ez ellen a határozat ellen is van fellebbezésnek helye, a közléstől számított 8 napon belül a felettes szervhez címezve, a panaszt elbíráló határozatot hozó rendőri szervnél lehet előterjeszteni és még ennek a döntésnek is lehet a bírósági felülvizsgálatát kérni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
December 19-én este egy Pest megyei település belterületén sötét ruhában elém tántorgott, majd az autóm előtt megállt egy erősen ittas állapotban lévő gyalogos. Noha nem léptem át a megengedett sebességhatárt, és véleményem szerint relatívan sem hajtottam gyorsan, az ütközést már nem bírtam elkerülni, így minimális sebességgel elütöttem a gyalogost, aki elveszítette egyensúlyát, a motorháztetőmre zuhant, majd onnan a földre gurult. A kiérkező mentők személyi sérülést nem állapítottak meg, így a rendőrök kérdezték, hogy keletkezett-e károm, és kérem-e a jegyzőkönyv felvételét, mert ha nem, nincs szükség az intézkedésükre. Miután a motorháztetőm több helyen is megsérült, véleményem szerint cserére szorul, kértem a jegyzőkönyv felvételét, ami el is készült, de abból példányt a mai napig nem kaptam. Van-e esélyem, hogy a károm megtérüljön, és ha igen, mi a teendőm ennek érdekében.
Köszönettel:
Gergely
Tisztelt Gergely !
Ha még nem kapott a rendőrségi jegyzőkönyvből vagy határozatból példányt, akkor kérjen. Ha a rendőrségi eljárás adatai azt tartalmazzák, hogy ön a balesetben vétlen és a kárát a gyalogos okozta, akkor a rendőrségi iratok birtokában írásban szólítsa fel a keletkezett kára megtérítésére a kárt okozó gyalogost. Felszólító leveléhez mellékelje a rendőrségi irat másolatát, a kárát és a megtérítésre adott határidőt pontosan jelölje meg és tájékoztassa a károkozót arról, hogy nem fizetés esetén bírósághoz fordul. Felszólító levele eredménytelensége esetén kártérítési pert indíthat a gyalogos ellen, ez esetben a bíróság fogja a kár megtérítésére kötelezni, ez végső esetben végrehajtási eljárásban hajtható be rajta.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Hogyan kell kinéznie egy foglalóról írt papírnak? Minek kell benne lennie?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
A foglalót a vevő adja a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalása jeléül. Ez egy olyan biztosíték, aminek célja, a feleket visszatartani a szerződésszegéstől, összege a felek szabad megegyezésének függvénye, általában a vételár 5-20 %- a. Ha a szerződést teljesítik, a vételárba be kell számítani, ha azonban a szerződés a vevő hibájából meghiúsul, az adott foglalót elveszíti. Ha a szerződés az eladó hibájából hiúsul meg, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszafizetni. Ha a szerződés olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem, vagy mindkét fél felelős, akkora foglaló visszajár. Visszajár a foglaló akkor is, ha felek a szerződést közös megegyezéssel felbontják. A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti. Az átadott pénz foglaló jellegét a szerződésben pontosan és egyértelműen meg kell nevezni, a felek a szerződésben vagy konkrétan leírják a foglalóval kapcsolatos jogi feltételeket vagy nyilatkoznak arról, hogy a foglaló jogi természetével tisztában vannak. Ezen túlmenően meg kell jelölni az adásvétel tárgyát, azaz hogy konkrétan milyen gépjárműről van szó, a teljes vételárat, a visszatartott vételár összeg kifizetésének időpontját és két tanúval alá kell íratni a szerződést.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Elhunyt férjem nevén levő gépkocsi várható öröklési illetékének mértéke érdekelne. Az autót (1389 cm3) egy éve vettük használtan 1.250 E Ft-ért. Ebben a vételárban 350 E Ft az én régi kocsim ára volt, 150 E Ft a férjem rokkantsági szerzési támogatása, a többi 4 évre felvett bankkölcsön. Ezeket figyelembe veszik-e az illeték kiszabásánál, vagy egyszerűen csak a cm3 után határozzák meg? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Vargáné
Tisztelt Vargáné !
Az illetéktörvény szerint gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke (1890 cm3-ig) a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 15 forint. Sajnos az Ön által említett körülmények az illeték kiszabása során nem vehetők figyelembe, de nincs akadálya annak, hogy az illeték megfizetésére halasztást vagy részletfizetést kérjen, illetőleg az illeték összegének méltányosságból való mérséklését is kérheti, az illetékhivatal egyéni körülményei, szociális helyzete figyelembevételével dönt az ilyen tartalmú kérelemről.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Érdeklődnék, hogy ha egy 3 személyes teherautót 6 személyesre akarunk vizsgáztatni (technikai feltételek adottak), kell-e regisztrációs adót fizetni, illetve a regisztrációs adó változásairól hol tudnék tájékozódni.
Tisztelettel:
Kovács László
Tisztelt Kovács László !
Ha az átalakítást követően személygépkocsi "jön létre", a regisztrációs adót meg kell fizetni. A regisztrációs adó szempontjából átalakítás: a közúti gépjármű olyan műszaki megváltoztatása, amelynek eredményeként az e törvény hatálya alá nem tartozó gépjárműből személygépkocsi vagy motorkerékpár jön létre, illetőleg a személygépkocsi vagy a motorkerékpár más adókategóriába kerül. A regisztrációs adótételek jelentős megváltozásáról illetőleg magáról a törvényről és kapcsolódó eljárásról pl. a VPOP honlapján, a www.vam.hu oldalon kaphat részletes tájékoztatást a váminformációk között.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A minap néztem meg egy autót, melyet meg szeretnék vásárolni. Az ember, aki megmutatta, azt állítja, hogy 2 hónapja vette az autót, de nem íratta át a nevére. Mutatott egy papírost is melyen egy Betéti Társaság az üzembetartó, s átadja ezen jogot egy hölgynek, aki az eredeti tulajdonos. A törzskönyv is ennek a hölgynek a nevére szólt. Kérdésem arra irányul, hogy milyen lépéseket tegyek annak érdekében, hogy megbizonyosodjak arról, hogy szabályos lesz az adásvétel?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
Önnek a gépjármű törzskönyvében bejegyzett tulajdonossal kell adásvételi szerződést kötnie, a többi szereplő elvileg ebben az ügyletben nem vesz részt. A tiszta helyzet megteremtése érdekében az adásvételi szerződésben a tulajdonos nyilatkozzon arról, hogy a jármű üzembentartói jogát visszavonta, így a tulajdonjoggal együtt azt is kizárólag Ön szerzi meg (ezt később ne önnek kelljen intéznie). A szerződést két tanú jelenlétében csak akkor kösse meg és akkor fizessen vételárat a tulajdonosnak, ha a jármű forgalmi engedélyét és törzskönyvét is azonnal megkapja. Ha teljesen biztos akar lenni a dolgában, kérjen tájékoztatást az okmányirodában arról, hogy ki a járműnyilvántartásban bejegyzett tulajdonos és kik a bejegyzett üzembentartók.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Használt autót vásároltam egy kereskedőnél, aki az átíratással kapcsolatos teendőket és költségeket is vállalta. Az autó átvételekor a nevemre szóló forgalmit átadta, és úgy tájékoztatott, hogy a törzskönyvet 8 napon belül közvetlenül a részemre küldi majd az okmányiroda. Azóta eltelt már néhány hét, de a törzskönyvet még nem kaptam meg. A kérdésem az lenne, hogy a jogszabályok szerint mennyi időn belül kell megkapnom a törzskönyvet? Ha a nevemre szóló forgalmi kiállításra került, akkor bizonyosan folyamatban van a törzskönyv kiállítása is? Vagy ez ettől független? Válaszát előre is köszönöm.
Köszönettel:
Géza
Tisztelt Géza !
Az új forgalmi már nem tartalmazza a tulajdonos adatait, ezért a kiállítása mellett mindenképpen intézkedni kell a törzskönyv kiállítása iránt is. Ennek rövidített kiállítási határideje 15 nap. Az is elképzelhető, hogy a postai kézbesítését a törzskönyvnek már megkísérelték, de Ön valamilyen ok miatt nem tudta átvenni, ezért azt javasolom, hogy mindenképpen vegye fel a kapcsolatot az eljáró okmányirodával, a törzskönyv kiállítását más okok is akadályozhatják, jobb, ha utánajár.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A kérdésem az lenne, hogy várható-e mostanában, hogy eltöröljék a nyilvántartásból a motorszámot?
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
Tudomásom szerint valóban felmerült ez a kérdés a magyar közlekedésigazgatásban, mivel más EU tagállamokban nem rögzítik a motorszámot a járműnyilvántartásokban. Végül Magyarországon megmaradt a motorszám, mert ennek nyilvántartását az EU-ban nem tiltják meg. Összességében a magyar okmányok és nyilvántartás is megfelelnek a közösségi elvárásoknak, ezért a jövőben sem várható ennek megváltoztatása a jelenlegi BM-es állásfoglalások szerint.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Az lenne a kérdésem, hogy ha egy autó még nincs 30 éves akkor, hogy lehet veterán vizsgája? Van-e arra valami megoldás, hogy egy kicsit fiatalabb (pl. 25 éves) kocsit is lehessen ilyen státuszba emelni?
Köszönettel:
H. László
Tisztelt H. László !
A muzeális jellegű az a gépjármű, amelyet legalább 30 éve gyártottak, használata kizárólag a jellegével összefüggő célból történik, továbbá az eredeti műszaki jellemzőit nem változtatták meg, vagy annak megfelelően helyreállították. A jármű muzeális jellegének megállapítására és igazolására az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben foglaltak az irányadók, eszerint pedig a muzeális jelleg megállapításhoz mindenképpen feltétel a gépjármű legalább 30 éves kora, 25 éves járműnek tehát nem lehet veterán vizsgája.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Emlékeim szerint volt már egy olyan cikketek, amelyben egy rendőr válaszolt arra a kérdésre, hogy kell-e meghatalmazás céges autó használatakor. Ezt most nem találtam meg, erre szeretnék pontos választ kapni. Illetve arra, hogyha kell meghatalmazás, akkor átadhatom-e másnak a volánt úgy, hogy én is az autóban ülök. Ezekre szeretnék megbízható választ kapni, mert sehol sem lelem.
Köszönettel:
T. Adrienn
Tisztelt T. Adrienn!
A Közélet rovatban jelent meg az az interjú, amire véleményem szerint Ön gondol. Ebben arra a kérdésre, hogy kell-e bármilyen irat, ha nem a saját nevünkön lévő autót vezetjük, pl. cég, családtag, ismerős autója, Jámbor István, az ORFK alezredese a következő választ adta: Nem kell, de bizonyos esetekben, jól jöhet. A rendőr akkor tart erre igényt, ha valamilyen körülményt gyanúsnak talál, vagy valami nem illik a megszokott képbe, pl. egy húszmilliós autóban egy rosszul öltözött ember ül. A hétköznapi életben viszont nem igazán jellemző, hogy igazolást kérnének. A rendőrnek joga van a járműhasználat jogosságát ellenőrizni, de nincs előírva, hogy ezt miként kell megtennie. Lehet pl. kölcsönadási iratot írni két tanúval, de ez csak egy ötlet. Ennyi volt nagyjából a közlekedésrendészeti illetékes válasza. Azaz a szituáció legyen hihető és hiteles, az igazoltató rendőrben ne ébredjen kétség a jármű használatának jogszerűségét illetően, de mindig az egyedi körülmények döntik el, hogy a rendőr kérni fog-e valamilyen iratot vagy sem.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Autótulajdonosként lehetséges-e, az üzembentartói jog visszavonása valamint a jármű forgalomból történő kivonása úgy, hogy az autó üzembentartója számomra ismeretlen helyen tartózkodik, megkereséseimre pedig nem reagál.
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Az üzembentartói jog visszavonása lehetséges, ez a tulajdonos egyoldalú nyilatkozata, nem szükséges hozzá az üzembentartó hozzájárulása, a gépjármű forgalomból való kivonásához azonban szükség van a járműre és annak okmányaira is. Ha ezek is Önnél vannak, nem kell az üzembetartóval számolnia, ha nem, akkor köröztesse a járművét, előtte azonban úgy próbálja meg az üzembentartói jog visszavonásáról értesíteni az üzembentartót, hogy ez igazolhatóan eljusson hozzá. Ha az Öntől kapott ajánlott levelet megkapja, de nem reagál rá, akkor is tudomásul vette, hogy a gépjárművet már jogcím nélkül használja.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
1990-ben sikeres műszaki vizsgát tettem de a gyakorlati vizsgán nem mentem át, ismételni nem tudtam, mert repülőjegyem volt Kanadába másnapra. Ott fél év múltán megszereztem a kanadai jogosítványt, ami azóta is érvényes. Szándékomban áll hazatelepülni a közeljövőben, s szeretném megtudni, hogy érvényesíthető-e a jogosítványom. Vagyis hogy mi a teendőm ahhoz, hogy itthon is vezethessek? Köszönöm, és Boldog Karácsonyt Kívánok a szerkesztőknek.
Köszönettel:
Magdi
Tisztelt Magdi!
Az érvényes vezetői engedélye a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodás kezdetétől számított egy évig jogosít járművezetésre, ezt követően a külföldi vezetői engedélyt kérelmére magyar vezetői engedélyre kell cserélni. A honosítást a magyarországi lakóhely szerinti okmányirodában kell kérnie. A honosításhoz szükségesek: a személyazonosításra alkalmas okmány, lakcímkártya, érvényes külföldi vezetői engedély. Bizonyos esetekben egészségügyi alkalmasságot igazoló orvosi vélemény, külföldi vezetői engedély hiteles magyar nyelvű fordítása, tanfolyammentes vizsga letételéről szóló vizsgaigazolás is kell, ez utóbbiak szükségességéről az okmányirodában felvilágosítást adnak.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A volt barátnőmnél hagytam autómat a papírjaival együtt. Az autó az én nevemen volt. Hamis adásvételivel átírta a saját nevére, majd eladta. Rendőrségi feljelentés_ Elismerte az okirathamisítást, vádemelési javaslattal került az ügyészségre. Sem a rendőrségtől, sem az ügyészségtől semmilyen levelet nem kaptam! Az ügyész tudomásom szerint megszüntette az eljárást, de erről sem kaptam írásos dokumentumot! Mit tegyek? Kit pereljek?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Kérdés, hogy Ön tette-e meg a feljelentést-e vagy sem, mert ennek alapján dönthető el, hogy érdekeltnek minősül-e az okirathamisítási ügyben, mert ebben az esetben vannak bizonyos jogai az eljárás során. Azt javasolom, hogy első lépésként keresse fel az eljáró rendőrséget, vagy az ügyészségtől érdeklődjön a részletekről és a gépjárműve jogi sorsáról, ezt követően dönthető el, milyen további lépéseket kell tennie.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Azt szeretném kérdezni, hogy a jelenlegi szabályok szerint közúti ellenőrzéskor kérheti-e a rendőr a kötelező biztosítás kötvényét, vagy elég a befizetést igazoló csekk? Továbbá céges járműben elég-e a fénymásolatot tartani, hiszen az eredeti bizonylatokat, illetve csekkeket nem a legszerencsésebb a járműben tárolni.
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A kötelező biztosításra vonatkozó szabályozás szerint a biztosítási szerződés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított Igazolás kötelező felelősségbiztosításról elnevezésű adatlap tanúsítja. A biztosítási szerződés díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását az adott díjfizetési időszakra vonatkozó, a befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) vagy a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja. Közúti ellenőrzésnél általában a csekk meglétét és annak érvényességi idejét vizsgálja a rendőr. Ha az üzembentartó átutalással vagy inkasszóval fizeti a biztosítási díjat, az átutalt összeg beérkezésekor, illetve a díj számláról történő leemelésekor a biztosító igazolást (fedezetigazolást) küld ügyfelének, ezt az igazolást kell felmutatni. Sajnos a fénymásolat elfogadására a jogszabályok nem adnak lehetőséget, ezt teljes biztonsággal nem tudják elfogadtatni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Kárrendezéssel kapcsolatban kérnék segítséget. Az összetört autómat tk-ra vette a biztosító, én voltam a hibás, de volt cascom. A biztosító kifizetett ugyan, de szerintem kevesebbet fizetett, mint amennyi jár. Mit lehet ilyenkor tenni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Tanulmányozza át casco szerződési feltételeit, valamint a biztosító általános szerződési feltételeit, ha ezek ismeretében úgy látja, hogy a biztosítótól van még mit követelnie, keresse meg őket írásban, határidő megadásával kérje, hogy a biztosító korrigálja a korábbi döntését. Igénye alátámasztására kérjen szakvéleményt a biztosítótól független szakértőtől, vagy konkrétan jelölje meg, hogy Ön szerint mi az, amiben a biztosító tévedett a kár megállapításakor. Ha a biztosítóval nem tud megegyezni, a bírósághoz fordulhat és keresetben kérheti a valós kára megtérítését.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Elvált ember vagyok, van egy élettársam. Ha autót szeretnék venni, és nem szeretném, hogy halálom esetén a volt családom örökölje, de azt sem szeretném, hogy eleve az élettársam nevén legyen, hiszen ha mégis összevesznénk, akkor elveszíteném az autót. Mit lehet tenni?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Az öröklési jog szerint többféle megoldásból választhat, a legegyszerűbb megoldás, hogy ír egy ilyen tartalmú végrendeletet, azaz rögzíti, hogy az autót élettársára hagyja. Természetesen a törvényes örökösei kötelesrészét biztosítania kell, ezért javasolom, hogy konzultáljon ügyvéddel a konkrétumokról.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István