A kérdésem az lenne, hogy adva van egy évek óta álló gépkocsi (ideiglenesen forgalomból kivonva), amely nincs átiratva. Az adásvételi szerződésben leírt 15 napos határidő már rég lejárt, ezért kéne egy újat írni. Az előző tulajdonos viszont elköltözött, nem lehet kapcsolatba lépni vele. Mi lehet ilyenkor a teendő, hogy lehetne megtalálni az előző tulajdonost, vagy milyen egyéb úton "tisztázható" a helyzet. Válaszát előre is köszönöm!
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
Lakcímkutatást akkor kérhet az okmányirodában, vagy BM Adatfeldolgozó Hivatalánál, ha tudja igazolni, hogy a keresett személy jelenlegi tartózkodási helyének megismerésére Önnek nyomós indoka van. Pl. be kellene mutatnia az adásvételi szerződést. A másik út a magánnyomozás, pl. szomszédoktól érdeklődés, telefonkönyv, vagy földhivatalban érdeklődés az ingatlanjai után, amik esetleg nyomára vezethetnek.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Az lenne a kérdésem, hogyha a motorkerékpárom megbukott a műszaki vizsgán (túl nagy a fékerő ingadozás), de én ennek ellenére továbbra is közlekedek vele, akkor milyen büntetésre számíthatok, ha megállít a rendőr. A választ köszönöm.
Köszönettel:
Á. D.
Tisztelt Á. D. !
Véleményem szerint kétféle szabálysértés is kisülhet a dologból. Az egyik a biztonságos közlekedésre alkalmatlan jármű vezetése szabálysértés, ezt az követi el, aki a közúti forgalomban olyan gép járművet vezet, amelynek pl. a fékberendezése elromlott, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A másik a közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértés, ezt az követi el, aki többek között a műszaki vizsgáztatás szabályait nem tartja be, ezért 30 ezer Ft-ig terjedő bírságot lehet kiszabni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Egyik korábbi válaszlevelében olvastam arról, hogy a károsult vagy károkozó gépjármű vezetője hozzátartozója-e az üzembentartónak vagy sem. Nos, a vezető a vezetett cégautó hivatalos alkalmazottja. Hozzátartozója az üzembentartónak, jelen esetben a cégnek vagy sem? Terheli-e az alkalmazottat valami felelősség (vagy kártérítési kötelezettség) ha ő a károkozó? Korábbi levelében úgy értelmeztem, hogy nem. Jól?
Köszönettel:
Szabó Géza
Tisztelt Szabó Géza !
Ez egy teljesen más jogviszony, nem szabad a másik válasszal összekeverni. A céges autónál a kár megtérítéséért a cég felel, azonban a cég által megtérített kárt a Munka Törvénykönyvének szabályai alkalmazásával követelheti a munkavállalójától. A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik, szándékos károkozás esetén a teljes kárért felel, gondatlanságból okozott kár esetében a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. A munkavállaló akkor mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Lehet-e teherautóval személyt szállítani, ha igen milyen formában és hány személyt?
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
A KRESZ szerint személyt szállítani tehergépkocsin a járműnek e célra kialakított ülőhely részén szabad. Tehergépkocsin csak ülve lehet személyt szállítani. Tehergépkocsin abban az esetben szabad a hatósági engedélyben feltüntetett személyek számánál többet szállítani, ha a) a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömege 3500 kg-ot meghaladja és, b) a szállított személyek számára megfelelően rögzített és biztonságos ülőhely van és, c) a rakomány a szállított személyeket nem veszélyezteti és, d) a tehergépkocsi össztömege - a rakfelületen szállított személyek súlyát személyenként 68 kg-mal számolva - a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömegét nem haladja meg és, e) a tehergépkocsi rakfelülete nem billenthető.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Most múlt egy éves a 0 km-en vásárolt autóm (Fiat Stilo MW). A jobb első sárvédőnél a küszöb résznél leesett egy 8-9 cm2 nagyságú festék és alatta rozsdás a lemez! Elvittem egy fényezőhöz, ő közölte velem, hogy ez a kocsi már festve van. Más a szín és a szemcsenagyság. Tehát sérült! Velem ezt vásárláskor nem közölték! A kérdésem az lenne hogy milyen lehetőségem van? Esetleg autócsere vagy kártérítési lehetőség! Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Urbán József
Tisztelt Urbán József !
Ha az autó valóban javított, az értékcsökkenés miatti árkülönbezetre vonatkozó igényt megpróbálhat érvényesíteni, de mindent egzaktul bizonyítania, szakértővel is meg kellene nézetnie a jármű sérülését.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Egy részemre elég nagy problémával állok szemben. A garázsom bejárata egy mellékutcára nyílik a be és kiállás elég nehézkes, mivel az utca elég szűk és a garázs bejáratára merőleges az utcára. A szembelévő szomszédom autóival többszöri kérésem ellenére a garázsajtóval szemben áll meg ezzel ellehetetlenítve a ki-beállásom. Az Ő előtti rész elég hosszú ahhoz, hogy akár odébb álljon meg de nem áll odébb. Sőt kéréseimet elutasítva csak mindig azt mondja, ez közterület és odaáll az autóival meg, ahová akar. Én is tudom, hogy az utca közterület és bár Ő odébb is állhatna. Azt kérdezném, mit tehetnék, hogy ki tudjak állni a garázsomból anélkül, hogy ebből vita keletkezzen.
Köszönettel:
András
Tisztelt András !
Vita nélkül - ha eddig nem sikerült - nem tudja megoldani ezt a problémát. Amit Ön leírt egy birtokvédelmi igény, mivel az Ön tulajdonában, birtokában álló garázs használatához fűződő jogát sérti meg a szomszédja azzal, hogy a ki- és bejutást akadályozza úgy, hogy a garázsával szemben parkol. A javaslatom az lenne, hogy egy ajánlott levélben ismertesse a problémát ismét a szomszédjával és kérje meg, hogy a garázs használhatósága érdekében odébb parkoljon, vagy arra biztosítson folyamatosan lehetőséget, hogy valaki pl. hozzátartozó arrébb álljon az autóval, amikor ön beállna vagy kijönne a garázsból. Ha szomszédja az írásbeli kérésének nem tenne eleget, birtokvédelmet kérve fordulhat a polgármesteri hivatalhoz, célszerű néhány fényképpel is alátámasztania az állításait. A jegyző, illetve a nevében eljáró ügyintéző helyszíni szemlét is tart, melyre meghívja Önt és a szomszédot is, majd határozatot hoz, melyben nagy valószínűséggel - ha a ki és bejutást a garázsba valóban korlátozza a szomszéd - birtoksértő magatartástól a szomszédot eltiltja, ha a szomszéd a határozatot nem tartja be, 100.000 Ft-ig bírságolható.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Két hete értékesítettem az autómat, amely szerintem a korához képest (11 év, 150 e km) jó állapotban volt. 12 nappal a szerződéskötés után az új gazdája felhívott és különböző hibákat sorolt fel (akku lemerült, eszi a vizet, önindító nem jó). Ezeket a hibákat én nem tapasztaltam, de ő sem, mert akkor nem tudta volna elvinni. Kérdésem, van -e valamilyen kártérítési kötelezettségem? A vevő az autó visszavásárlását vagy árengedményt szeretne. A szerződésben rögzítettük, hogy az autó megtekintett, kipróbált állapotban került megvásárlásra, és általam ismert hibája nincs. Köszönöm segítségüket!
Üdvözlettel:
Berta András
Tisztelt Berta András !
Egy használt gépjármű értékesítésénél is van az eladónak olyan kötelezettsége, hogy a használatra való alkalmasságot biztosítania kell, ez azonban nem azt jelenti, hogy járművet csak tökéletes állapotban lehet eladni. Ha a vevő megtekintett, kipróbált állapotban vette meg a gépkocsit, az ő gondosságán múlik, hogy megnézeti-e szerelővel, elviszi-e szervízbe, mielőtt megvásárolná, arra is van mód, hogy közösen megvizsgáltatják és akkor képet kapnak arról, hogy milyen meghibásodásokra kell, lehet számítani a közeljövőben. Az Ön által felsorolt hibák nem olyan súlyúak, amik a visszavásárlást vagy az árleszállítást indokolnák (bár a vételárat nem közölte), ha Ön a meghibásodott dolgok állapotára nem tett olyan kijelentést, hogy új, hibátlan, kifogástalan stb., akkor megvédheti az álláspontját.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Gyorshajtást, szabálytalan parkolást, "buszsávozást" stb. bizonyító fényképfelvétel esetén lehetőség van arra hivatkozni, hogy a járművet nem az üzembentartó vezette, akinek a rendőrség erről értesítést küld. (Feltéve persze, hogy a szabálysértőt a helyszínen nem igazoltatták.) Sokan azt csinálják, hogy ilyenkor a szabálysértési törvény 57. §. (1) b)-re hivatkoznak: hozzátartozóm vezetett, nem nyilatkozom. Ezzel az eljárás általában véget ér. Újabban viszont egyre többet hallani: az autót ilyenkor kivonhatják a fogalomból. Én az összes vonatkozó jogszabályt átnéztem, de ilyet megalapozó rendelkezéssel nem találkoztam. A szabs. tv. ezt a jogkövetkezményt nem ismeri. Egy korábbi válaszában még Ön is azt állította, hogy az adatközlés megtagadása esetén a járművet kivonhatják a forgalomból. De mi alapján tehetnék ezt meg? Mik a jogszabályhelyek?
Köszönettel:
S!M
Tisztelt S!M !
A jogszabály, ami alapján a forgalomból való kivonást megtehetik a következő: 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról. Ennek a 88. §-a alapján a közlekedési igazgatási hatóság (okmányiroda) a jármű forgalomból történő kivonását hivatalból rendeli el ha a járműnyilvántartás szerinti tulajdonosa (üzemben tartója) a rendőrhatóság felhívására a jármű vezetőjére vonatkozó adatszolgáltatást jogos indok nélkül megtagadja, vagy valótlan adatot közöl. Erre a szabálysértési hatóság értesítése alapján kerül sor. E jogszabály 89. §-a szerint a forgalomból való kivonás időtartama ebben az esetben 6 hónap.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
A gyártók által adott garancia 3 év vagy 100000 km nem jogszabályellenes? Ha nem változott a jogszabály, akkor ez 1 év km korlátozás szerint. Ha így van, csak reklám ízű a vállalásuk, hiszen km korlátozást vezetnek be. Természetesen többet vállalhatnak, de ez kevesebb.
Tisztelettel:
TG
Tisztelt TG !
A garancia szó nem jogi szakkifejezés, ezt sem a Polgári Törvénykönyv sem a 151/2003. (IX. 22.) Korm. Rendelet, mely az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szól, nem használja. A kereskedelmi életben a garancia azt jelenti, hogy a szolgáltató az árú hibátlanságáért, minőségéért - az erre vonatkozó jogszabályok szerinti jogi tartalommal - adott módon helytállást vállal. Ez megvalósulhat akár jótállás, akár szavatosság révén. A gyártók és kereskedők hirdetéseikben szívesebben használják a garancia kifejezést a jótállás és a szavatosság kifejezések helyett, melyek mögött konkrét jogszabályi tartalom húzódik meg. A jármű megvásárlása során a vevő több gyártó esetében is hallhat ilyen garanciára vonatkozó tájékoztatást, aztán a jármű szerviz könyvében már csak a jótállás és szavatosság szavakkal találkozik és ennek áttanulmányozása után, gyakran már csak otthon, a vételár kifizetése után derül ki, hogy a jótállási időszak az ígért 3 év helyett 1 év, esetleg meghatározott feltételek teljesítése esetén pl. a motorra meghosszabbítják a jótállási időt. Ha valakit ilyen módon megtévesztenek fordulhat a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Édesapám nemrégiben váratlanul meghalt. Az ő tulajdonában, az ő nevén van egy öreg autó. Ezt az autót szeretnénk használni még a hagyatéki eljárás, és átírás előtt. Ha ez idő alatt ne adj 'isten balesetet okoznánk, érvényes-e a kötelező biztosítás, fizet-e a biztosító? Természetesen befizetett biztosítási díj mellett.
Tisztelettel:
Benke Zsolt
Tisztelt Benke Zsolt !
A kötelező biztosításra vonatkozó kormányrendelet szerint az üzemben tartó halála esetén a gépjármű abban az esetben vehet részt a forgalomban, ha annak birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja. A szerződés díjfizetéssel legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedéséig tartható hatályban, tehát addig- baleset okozása esetén is - érvényben marad a biztosítás.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
2005. 05. 05-én vettem át az új Peugeot HDI motoros autómat! Az autóval 120 km-t tudtam megtenni meghibásodás nélkül! A magasnyomású befecskendező pumpa meghibásodott, spriccelt a motorból a gázolaj, az egész alvázat az autó komplett hátulját beterítette a hátsó ablakig! Mindenhonnan csöpögött a dieselolaj! Füstölt az autó, ahogyan a kipufogót érte a permet!(Jó hogy nem gyulladt ki.) Az autó szörnyű bűzt áraszt! Kérdésem a következő: Kérhetem-e a befizetett pénzemet vissza és elállhatok-e vásárlástól fent említett hibára hivatkozva? Az autó 1 napos volt!!
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint hibás teljesítés esetén a vevő szavatossági igénnyel élhet, elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha ennek teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kereskedőnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne. A szavatossági igény meghatározása során figyelembe kell venni a gépkocsi hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a vevőnek a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. A Ptk. szerint elállásra vagy árleszállítás igénylésére a vevőnek akkor van lehetősége, ha a kereskedő a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül nem tud eleget tenni. Jelentéktelen hiba miatt azonban elállásnak nincs helye.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Külterületen közlekedtem, amikor is egy vasúti átjáróhoz értem, ami pirosra váltott, senki nem volt előttem így üresbe tettem az autót s úgy kb. 300 métert gurultam majd megálltam a lámpa előtt. A mögöttem érkező autó egy civil rendőrautó volt, melyben kamera volt felszerelve, s rögtön mellém állt s közölte, hogy nagyon nagy szabálysértést követtem el, s feljelent mivel közel 90-el mentem az első vasúti jelzőtáblánál s nem is érdekli, hogy ezután megálltam a lámpa előtt. A feljelentést követően úgy, hogy a 10 éves jogosítványom pályafutása alatt nem voltam feljelentve 5 hónapra akarják elvenni a jogsimat, szerintem egy kicsit bizarr, hogy ennyire szigorúak a rend őrei, ha belegondolunk abba, hogy valaki ittasan csak egy hónapot kap.
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
Ön jól látja a helyzetet, az ittas vezetés miatt szerintem is elnézőbbek a rendőrök, a vasúti szabálysértéseket viszont nagyon szigorúan büntetik. A vasúti átjárót fokozott óvatossággal szabad megközelíteni és lakott területen kívül legfeljebb 40 km/órára kell csökkenteni a jelzőtáblánál a sebességet. Ha azonban nem volt még szabálysértése, szerintem érdemes fellebbeznie és az eltiltás csökkentését kérnie, a fellebbezésében a korábbi szabálytisztelő vezetői magatartása mellett egyéb, pl. családi körülményekre is célszerű hivatkoznia.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Szeretném a segítségét kérni, az alábbi ügyben: A tulajdonomban állt egy 20 éves személygépkocsi, melyet eladtam, szabályos szerződéssel, az új tulaj megnézte a kocsit, illetve egy autószerelő ismerősével kipróbáltatta, még a vásárlást megelőzően. Az új tulaj, a vásárlást követő 15-ik nap környékén felhívott, hogy írjunk egy új szerződést, mert ő a kocsit már továbbadta, és nem akarja átíratni. Ebbe én nem mentem bele. Ezután lejelentettük az okmányirodában a tulajdonosváltás tényét, illetve megszüntettük a kötelező biztosítást. Ezután még kb. 15 nap múlva újból elkezdett hívogatni az illető, és azzal fenyegetőzött, hogy bíróságra adja az ügyet, hogy ha nem leszek hajlandó tőle a gépkocsit visszavásárolni, mert annak állítólag tönkrement a motorja, és a javíttatása 100000Ft-ba kerülne. Azt állítja, hogy nem tájékoztattuk megfelelően a gépkocsi állapotáról. Nálam a gépkocsi hibátlanul működött, semmilyen rejtett hibájáról nem tudtam. Az okmányirodához fordultunk, hogy nézzenek a kocsi után, és kiderült, hogy még most sincsen átíratva, pedig már több mint egy hónap eltelt az adás-vétel óta. Az új tulaj azóta is bírósággal "fenyeget". Az lenne a kérdésem, hogy megteheti-e, hogy feljelent, illetve van-e esélye ellenem egy ilyen per esetében?
Köszönettel:
B. Éva
Tisztelt B. Éva !
Véleményem szerint, ha Ön a 20 éves autó minden ismert hibájáról tájékoztatta a vevőt és a járművet autószerelő is megnézte és kipróbálta és a vételár sem volt túlzó, azaz arányban állt a gépkocsi állapotával, akkor nem kell aggódnia egy esetleges per miatt. Egy ilyen korú járműnél már bármikor előfordulhat nagyobb meghibásodás, ezzel a vevőknek számolniuk kell.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
A gépjárművet, amit nemrég vásároltam az előző tulajdonos lejelentette az illetékes hatóságnál, de én szerettem volna vele üzembentartói szerződést kötni. Ha a régi tulajdonos beleegyezik, van-e arra mód, hogy az autó ismét "visszakerüljön" hozzá, és átírás helyett üzembentartói szerződést kössünk?
Köszönettel:
Andrea
Tisztelt Andrea!
Ha az előző tulajdonos lejelentette az eladást, azt nyilván az adásvételi szerződés birtokában tette meg, innentől kezdve csak valamilyen extrém körülménnyel állhatna elő, ami alapján a szerződés vagy érvénytelen vagy semmis lenne, vagy közös megegyezéssel módosítaniuk kell az adásvételi szerződést olyan módon, hogy Ön nem szerez tulajdonjogot, csak az üzembentartói jogot.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
A közelmúltban a Köztársaság tér 18. sz. előtt parkoltam. A fővárosi közterület felügyelet 6000 Ft-ra kíván megbüntetni hivatkozással a 40/1994 sz. közgyűlési határozatára. A parkolást tábla nem tiltotta, nem a járdán álltam stb_ Kresz szabályt nem sértettem. Megbüntethetnek-e ?
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Igen, a 14/1993. (IV. 30.) Fővárosi Közgyűlési rendelet tartalmazza a kiemelt közcélú zöldterületek felsorolását, mely kerületenként tartalmazza azon közparkokat, városi kerteket, sétányokat, játszótereket, utcai fasorokat és az azokat kísérő zöldsávokat, melyek szerepe a városszerkezetben elfoglalt helyük és használatuk következtében fővárosi jelentőségűek. Köztük van a Köztársaság tér is. Az a rendelet, mely alapján Önt megbüntették, az ebben a rendeletben felsorolt közterületekre utal, és kimondja, hogy ezen kiemelkedő jelentőségű területek nem rendeltetésszerű használata (pl. ott parkolás) szabálysértési eljárást von maga után és a kiszabható maximális büntetés 30. 000 Ft.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Ha 90-es sebességkorlátozásnál 130-cal fényképeztek le, bevonhatják-e a jogositványomat vagy csak pénzbüntetésre számíthatok? Ha veszélybe kerül a jogsi, van-e esély arra, hogy az A kategóriát ne bántsák, csak a B-t vonják be (autóval mértek be)?
Köszönettel:
Barna László
Tisztelt Barna László!
Ha a 100 km/órát meg nem haladó sebességkorlátozás esetén legalább a felével túllépte volna a megengedett sebességet, azaz 90-es táblánál legalább 135-tel közlekedett volna, akkor számíthatott volna a pénzbírság mellett a járművezetéstől eltiltásra. Ha viszont 130 km/H-val ment, ez a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértését eredményezte, ami 30 ezer Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható és emellett a nem lehet a jogosítványt bevonni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
A kérdésem az lenne hogy vásároltam egy új autót 10% indulóval, casco is van rajta mert ugye kötelező, de kötelező ez a teljes 6 évig vagy bizonyos idő után lemondható a casco. Válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Poesz András
Tisztelt Poesz András!
Minden variáció elképzelhető, teljes mértékben attól függ, hogy a biztosítóval milyen szerződési feltételek mentén állapodott meg, ezért javasolom, hogy tanulmányozza át a szerződést, illetőleg az adott biztosító Általános Szerződési Feltételeit, ha ezekből a választ nem sikerül kihámoznia, kérjen tájékoztatást magától a biztosító társaságtól.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Azzal kapcsolatban kerestem meg Önöket, hogy nekem van egy Bastei típusú lakókocsim és arra kell-e súlyadót fizetni, és ha igen mennyit? Elõre is köszönöm válaszukat.
Köszönettel:
Valkainé
Tisztelt Valkainé!
A gépjárműadóról szóló törvény hatálya a lakópótkocsikra is kiterjed, ami azt jelenti, hogy ezek után is kell adót fizetni. Az évi adótétel a lakókocsi önsúlya alapján határozható meg, minden megkezdett 100 kilogrammja után 1200 Ft.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Azt szeretném megkérdezni, hogy a házak előtti, a járda és az úttest közti rész az minden esetben közterületnek minősül, vagy lehet adott esetben a társasház tulajdona? Konkrétan a 14. ker. Füredi úton egy ilyen helyet (a szomszéd ház előtt) használok parkolásra, s nem tudom hogy ha az ott lakók azt mondják ne álljak oda többet, akkor érvelhetek-e azzal hogy mivel ez közterület, jogom van hozzá.
Köszönettel:
Lajos
Tisztelt Lajos!
Általában vagy ún. úszótelkes megoldással tulajdonolják a társasházi lakók a körbevevő telekrészt, ilyenkor (az épületen túl) kb. 1 méter-1,5 méter közti szélességben tulajdonolják a területet, de gyakran előfordul, hogy az egész lakótelepi ingatlanrészt teljes egészében birtokolják. Ezt biztosra úgy tudhatja meg, ha elmegy a földhivatalba és kb 2000 Ft ellenében kikéri az adott ingatlan vázrajzát, ott be lesz rajzolva, meddig tart a telekhatár és hol kezdődik a közterület.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Gondolom ön is autózik és látja, érzi, mi van az utak állapotával. Kérdésem az lenne van-e valamilyen szabályozás, rendelet, határozat, törvény, bármi, ami arról szól, hogy az utakat milyen elhasználódási fok után kell megjavítani, felújítani? Ez már tarthatatlan és már szerintem túl sok autós társam halt meg ahhoz, hogy a továbbiakban ez így folytatódjon nem? Ön mit gondol erről? Lehet-e jogilag támadni, kötelezni az út karban tartóját arra, hogy kijavítsa az utat? Hova tűnnek a forint milliárdok amit súlyadóban, a benzin árában az úgynevezett útalapba fizetünk? Meddig kell még idő előtt cserélgetni az úthibák végett tönkre menő alkatrészeket az autókon? Szóval van -e ez jogilag szabályozva?
Tisztelettel:
Érdi György
Tisztelt Érdi György!
Természetesen van jogi szabályozás, pl. a 1988. évi I. törvény, ami a közúti közlekedésről szól, ennek a 30/1988. MT. számú végrehajtási rendelete, valamint a 6/1998. (III.11.) KHVM rendelet, mely a közutak kezelésének szabályait tartalmazza. A fent említett jogszabályokból nem idéznék, mert azokat összevetve a valósággal Ön nagyon elégedetlen lenne. Az autózásból és az üzemanyagárból származó állami bevételek egyes vélemények szerint fedeznék az útkarbantartást, de egyelőre az a járható út, hogy a gépjárműben keletkezett kár megtérítését lehet kérni az út fenntartójától.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Cégünk egyik autója a budapesti Vaskapu utcában parkolt (állítólag tilosban), ahol is a Közterület Felügyelet munkatársa (01502 kód) büntetőcédulát helyezett el az autón, melynek mértéke 8000 Ft. Kérdésem, hogy jogos-e ekkora összeg (eddig általában 1500-2000 Ft-os "büntetőcédulákat" sikerült begyűjteni ).
Köszönettel:
Mag Pál
Tisztelt Mag Pál!
A fővárosi közgyűlés rendelete alapján a tilosban parkolást 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal lehet büntetni, a büntetés kiszabásánál a közterület-felügyelőnek mérlegelési lehetősége van a büntetés mértékének megállapítása terén. Az összeg mértéke vitatható, de általában nem eredményes ezt megkísérelni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy szükséges-e fizetnem a kötelező biztosítást akkor is, ha a nevemen lévő járműnek lejárt a műszakija és nem akarom használni, de egyelőre forgalomból kivonni sem, mivel később le szeretném vizsgáztatni. Mivel nem fizettem, felhívtak a biztosítótól és ők azt állították, hogy amíg az autó nincs kivonva a forgalomból a díjfizetés kötelező. Segítségét előre is köszönöm.
Köszönettel:
Kollár Péter
Tisztelt Kollár Péter!
A 190/2004. (VI. 8.) számú Kormányrendelet tartalmazza a kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket. A rendelet szerint a biztosítás fizetési kötelezettség a mindenkori üzembentartót a gépjármű hatósági jelzéssel való ellátásától a forgalomból való kivonásáig terheli, tehát helyesen tájékoztatta Önt a Biztosító. A kötelező biztosítás fizetésének 2-től 6 hónapig terjedő szünetelését lehetne kérni, ha a járművet ideiglenesen kivonatja a forgalomból. A díjfizetés alól azonban ekkor is csak az ideiglenes kivonás bejelentését követő hónaptól mentesülhet.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Érdeklődnék, hogy magánszemély tulajdonában lévő - nem vállalkozás céljából, hanem csak a saját motoromat szállítanám - kisteherautón is kötelező-e a menetlevél vezetése?
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A 89/1988. számú MT rendelet úgy fogalmaz, hogy a nem közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi a közúti forgalomban menetlevéllel vehet részt, ez vonatkozik tehát Önre is, ha csak saját célból fuvarozza a saját motorkerékpárját. A menetlevélnek minimálisan tartalmaznia kell a gépkocsi rendszámát, teherbírását, az üzembentartó vagy gépjárművezető nevét, telephelyét és a rakományra (megnevezés, mennyiség, származás) és a rakománnyal megtett kilométer teljesítményre vonatkozó adatokat.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
A barátom vásárolt egy vadonatúj motorkerékpárt, szalonból. A jármű motorjából már az első beindításkor zörgés hallatszott. Mivel a zaj erősödött, másnap visszavittük a motort a szalonba, de a hibáját nem találják. A márkakereskedés szerint a motor használhatóságát az ismeretlen belső zaj nem befolyásolja, így a járművet kérésünk ellenére sem cserélik ki. A szerelők is azt mondták, hogy ehhez a járműhöz nekik se lenne már bizalmuk, persze ez nem a cég "hivatalos" álláspontja. A fogyasztóvédelemhez fordultunk, de szerintük nem rájuk tartozik az ügy. Ön szerint mit tehetünk?
Köszönettel:
Boglárka
Tisztelt Boglárka!
Forduljanak másik szakemberhez, próbálják meg kideríteni, mi okozza a zajt, készítessenek erről szakvéleményt, a szakvélemény állapítsa meg, hogy érinti-e hátrányosan a zörgés okozója a használhatóságot. Ennek függvényében lehet eldönteni, hogy milyen további igényei lehetnek: árleszállítás, kijavítás, kicserélés, elállás a szerződéstől, melyet a szalonnal egyeztethet, megegyezés hiányában pedig bíróságtól peres úton követelhet.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Polski Fiat típusú autómat terhelő terhektől szeretnék üzembentartói konstrukció keretén belül "megszabadulni". A kérdésem az, hogy a felelősségbiztosítás alanya (ami alapján a díj összegét számítják) lehet-e az üzembentartó vagy mindenképpen a tulajdonos kell hogy legyen. Ha lehet az üzembentartó is, akkor mikor lehet kezdeményezni a váltást?
Köszönettel:
Bucsesz
Tisztelt Bucsesz!
A gépjármű kötelező felelősségbiztosítását mindig az üzembentartó köteles megfizetni. Ha a tulajdonos használja gépkocsit, akkor értelemszerűen ő az üzembentartó is, tehát ő fizeti a biztosítási díjat. Ha üzembentartói szerződést köt, az üzembentartó az év végével válthat biztosítót, december elsejéig kell a felmondásának beérkezni a biztosítóhoz, hogy a következő évtől másik biztosítónál köthesse meg a kötelezőt.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István