Az Oshkosh Defense JLTV-t – korábbi nevén az L-ATV-t – az Egyesült Államok már 2015 óta használja: ezzel kezdték el leváltani a Hummer terepjárókat a hadsereg és a tengerészgyalogság járműállományában.
Tavaly nyáron kezdődtek egyeztetések a Kamaz és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között. Az egyeztetések folyományaként hatvanöt mérnökkel még az idén elindul a legnagyobb orosz járműgyártó magyarországi kutatás-fejlesztési központja. Az évtized közepétől a Kamaz egy összeszerelő üzemet is hazánkba telepít majd, erről írtak alá szándéknyilatkozatot az ITM és az orosz járműgyártó vezetői 2022. január 24-én.
A Venturi előállította a világ első akkumulátoros délisark-kutató járművét. A francia-monacói manufaktúra speciális járművét a belga Erzsébet hercegnő kutatóállomáson állították rendszerbe.
Eddig két generációt készített a Toyota a Sequoia nevű alvázas típusból, de a Tundra pickup zárt testvérmodelljét utoljára 2007-ben dolgozták át, így a korszerűbb konkurenciával szemben már régóta nemigen rúghatott labdába. Most viszont a Tundra után ezt is egy teljesen új típusra cseréli a Toyota, amely akár keresett termékké is válhat.
A Ford nagyszerűen eltalálta a közönség igényeit, és nem csak egy új típusával: a Bronco és Bronco Sport mellett a kompakt Maverick pickup is keresett termék lett.
Az eddig is sejthető volt, hogy a Lamborghini márka fokozatosan lép a villanyosítás útjára, és úgy tűnik, első körben a jelenlegi típusok hibrid hajtású utódait dobják piacra.
Meglepő bejelentést tett a Volkswagen és a Bosch: a két vállalat közösen igyekszik utolérni a konkurenciát a 2-es és 3-as szintű vezetéstámogató, illetve korlátozottan önvezető rendszerek fejlesztésében.
Benzines modellek elektromossá alakításával kevés autómárka foglalkozik, legalábbis egyelőre. Ám úgy tűnik, a Mininél látnak üzletet ebben a tevékenységben is.
Igazi családi vállalkozásként lopkodta a katalizátorokat egy 30 éves férfi, 22 éves testvérével, valamint 33 éves unokatestvérükkel együtt. Kunszentmiklóson még 2020 februárjában és márciusában érkeztek egymás után a bejelentések a rendőrségre, melyek szerint a helyiek reggel, autójukat indítva arra lettek figyelmesek, hogy zajosabb az alapjárat a megszokottnál.
Évek óta várjuk a korábban már megszellőztetett újdonságot, de úgy néz ki, a Stellantis megalakulása rossz ütemben kapta el a csaknem kész típust, így az autó forgalmazását csak az idén kezdhetik meg.
Nem mintha bárkinek baja lenne a kormánykerékkel, de az önvezetés fejlesztésével mégis felmerült, hogy túl sok helyet foglal. Szériamodellen először a Tesla rúgta fel a szokásjogot a Model S Plaid felső ív nélküli kormányával, de úgy néz ki, a BMW tervezői rálicitálnának.
A Williams Formula-1-es csapatból 2010-ben külön cégbe szervezett Williams Advanced Engineering különféle, járművekben használható műszaki megoldások fejlesztésére szakosodott, amit külső megrendelők számára végez. Egy ilyen megrendelő vásárolja most fel a kis céget 164 millió fontért.
Ahogy sejthető volt, a Ford nem elégedett meg a Bronco polgári változataival: készítettek egy erősebb Raptor változatot is, nagyobb motorral, illetve megemelt és kiszélesített futóművel.
2,1 másodperc alatt gyorsul 60 mérföld/órás sebességre a Porsche 911 Turbo S Lightweight - tehét könnyített - csomagos változata, amivel az amerikai Car and Driver magazin mérése szerint gyorsabb, mint a Koenigsegg Regera RS, a Ferrari LaFerrari Aperta és a Pagani Zonda R. Hasonló ugrásra csak az elektromos hajtású Tesla Model S Plaid képes.
Stefan Klein egy jó nagy lépéssel ismét közelebb került hozzá, hogy repülő autót gyárthasson: a Klein Vision Aircar, amely 2020 őszén repült először, mostanra a légialkalmassági bizonyítványt is megszerezte a szlovák hatóságoktól.
A BRFK III. kerületi kapitánysága január 20-án sebességmérési akciót tartott, két helyszínen hat óra alatt 158 gyorshajtót fogtak. Ugyan nem derül ki, hogy volt-e köztük extrém gyorshajtás, vagy a limitet figyelmetlenségből, szerény mértékben átlépő vezetőket vámoltak-e meg.
A háromajtós 90-es és az ötajtós 110-es után egy harmadik karosszériaváltozat érkezik a Land Rover Defenderből. Erre újabb bizonyíték az a rajzsorozat, amelyet a formaterv Egyesült Államokbeli jogi védelme kapcsán hoztak nyilvánosságra.
A villanyautók terjedésének továbbra is a magas árak szabják a legnagyobb gátat, pedig az akkumulátorok előállítási költsége a 2010-es 1200 dollár/kWh-hoz képest a tizedére esett, így jelenleg valahol 118 dollár környékén mozog. A villanyautók ára ennek ellenére sem csökken, sőt a lítium árában tapasztalható változások még tovább emelhetik azt.
Az Aston Martin DBX eddig se a szerénységéről és az alulmotorizáltságáról volt híres. Az Európában is kapható változatot a Mercedestől származó négyliteres V8-as motor hajtja, derék 550 lóerővel. Ez 4,5 másodperces százas sprinthez és 290 km/h-s végsebességhez elegendő. Ezekhez hasonló adatokat ma már több gyártó hobbiterepjárója is tud, de ekkora kaszniban ezek még mindig több mint félelmetes számok.
2022 január 22-én éjszaka összeütközött két metrószerelvény az M3-as metróvonalon Kőbánya-Kispestnél. A baleset a vonal úgynevezett kihúzó szakaszán történt, így egyik szerelvényen sem voltak utasok. Szerencsére személyi sérülés nem történt.
Az évente 15 000 autóbuszt gyártó Yangzhou Asiastar eddig még nem jelent meg az ázsiai piacokon kívül. Most úgy döntöttek, hogy az új X9-3-assal más piacokra is próbálnak betörni. Elsősorban Dél-Amerikát céloznák meg, ezért az új turistabuszuk formáját a sanghaji Pininfarina stúdióval terveztették meg.
Az elektromos autók térnyeréséhez sok minden hiányzik – az egyik lényeges alkatrész az olcsó, nagy tömegben gyártott, nagy energiasűrűségű akkumulátor.
A Magyar Közút azon a címen közölt figyelemfelkeltő videót, hogy „Tilos hókotrót előzni.”
Ez nyilvánvalóan elég erős túlzás, hókotrót előzni általában nem tilos. Alighanem a közutasok is csak figyelemfelkeltési céllal fogalmaztak ilyen sarkosan. De van olyan speciális, és nem is feltétlen ritka helyzet, amikor igaz az állítás.
Még tavaly augusztusban derült ki, hogy a Renault a Geely segítségével igyekszik megoldani távol-keleti problémáit, és mostanra az is kezd körvonalazódni, hogy miképpen.
Több olyan európai nagyváros van, ahol egyáltalán nem jött be az akkus elektromos buszok üzemeltetése. Ilyen Budapest is, ahol a meglévő húsz darab villanybuszból, egy-egy jobb napon csak hat-hét tud utcára menni. Főként az a baj ezekkel a járművekkel, hogy megközelítőleg sem hozzák a beígért és elvárt hatótávot, így nagyjából másfélszer annyi elektromos busz kellene egy-egy város teljes ellátásához, mint dízel. Ez pedig azt jelenti, hogy ha egy város teljes flottája elektromos buszokból állna, akkor soha nem térülne meg ez ilyen járművekbe fektetett összeg. Az sem utolsó szempont, hogy a villanybuszok igen érzékenyek a meleg, a hideg és a párás időjárásra is. Ezért egyre több olyan nagyváros van, ahol az akksis buszok okozta nehézségek miatt inkább trolivonalakat építenének, hiszen az is elektromos busz, igaz felsővezeték is kell hozzájuk, de a trolibuszoknak nem jelent különösebb problémát sem a hatótáv, sem az időjárás kérdése. Legutóbb egyébként épp Berlinben kezdték meg egy új, egyelőre kísérleti, trolivonal kiépítését.
