Hírek

Az autótervezés manapság olyan szorosan követi a divatot, hogy ha nem látszik a jelvény, néha azt is nehéz megmondani, melyik márka termékét látjuk éppen. A kémfotókon látható gép is ilyen – sokminden lehetne, Ford, Toyota, Mazda, vagy akár valami kínai csoda. Valójában egyik sem, de ezt mi is csak véletlenül tudjuk.

A nyolcszögletű jelvény egykor egyet jelentett a gyors és élvezetes sportkocsikkal, de az elmúlt évek szerencsétlenkedése után már a briteknek sem elég az ismerős név. Ismét bizonyítani kell, közúton és versenypályán egyaránt, hogy a kínaiak megérdemlik a vásárlók figyelmét.

Eddig sem csináltak titkot belőle, hogy a Volkswagen Up!-ból készül egy sportos változat, és most az is kiderült, hogy mit tud a mérges kisautó.

Miközben a Renault vezetősége még vacilál rajta, hogy mit is kezdjen a jól csengő Alpine márkanévvel, a tervezők munkához láttak. Az A110-es ugyanis most ötven éves, és azt a Renaultnál is érzik, hogy ezt az évfordulót nem lehet ünneplés nélkül hagyni.

Ahogy korábban már sejteni engedte a BMW, elkészült a történelem első sorozatban gyártott, háromturbós dízelmotorja, amely teljesítményben és nyomatékban is a csúcsot jelenti a maga nemében.

A dízel kontra hibrid párbaj már nem csak a közúti autók között kezd komolyra fordulni, de a versenypályán is testet ölthet. A Toyota a Le Mans-i 24 óráson már a TS030-assal áll rajthoz, amelybe egy biturbó V8-as, és egy kondenzátoros energiavisszanyerő készülék kerül. A fejlesztés persze még bőven folyik, egyelőre azt sem döntötték el, hogy hol hajtson a villanymotor.

Ha megvalósulnak a BMW tervezőinek elképzelései, búcsút inthetünk a komplikált műszerfal-kialakításnak: nagy, sima felületek boríthatnak mindent, amelyekhez elég lenne csak a megfelelő helyen hozzáérni, hogy a kívánt hatás létrejöjjön.

Kisebb fajta mozgalom indult, amikor kiderült, hogy a Saab autógyárral együtt a cég történetét bemutató múzeumot is elkezdték árusítani, olyan különlegességekkel, mint a cég első autójának prototípusa, a korai Sonett sportkocsik vagy épp a gyár sikeres raliautói. Az összefogás révén sikerült egyben tartani a gyűjteményt.

A SARTRE program keretében évek óta folyik az új közlekedési rendszer tesztelése. A cél az, hogy egész járműoszlopok közlekedhessenek egyetlen szerelvényként, üzemanyagot és koncentrációt spórolva a résztvevőknek. Tavaly ilyenkor még csak két autóval működött a rendszer, mostanra azonban akár négy járműből álló konvojok is kialakíthatók.

Az orrától eltekintve nem sokban hasonlít a Ford új NASCAR versenygépe az utcai változathoz, de ezt az utóbbi két évtizedben megszokottá vált. A vetélytársak sem különbek: a Chevrolet Impalának, a Toyota pedig a Camrynak csúfolja saját autóját, pedig utcára azok sem készülnek hátsókerék-hajtással és V8-as, nyomórudas orrmotorral.

Amióta kikerült a Ford birodalomból, a Volvo magányosan próbál túlélni. Az anyagi háttér ugyan adott a kínai tulajdonos, a Geely révén, de a svédeknek szükségük volna egy új tömeggyártó partnerre, amellyel megoszthatják a fejlesztési és gyártási költségeket, úgy, hogy mindenki nyerjen az üzleten.

A korábbi pletykákkal ellentétben a Citroen nem készíti el a Dacia Logan ellenfelét – egy hajszálnyival igényesebb és nagyobb autóval próbálnak azok kedvére tenni, akik ár-érték arány alapján vásárolnak autót.

A Mercedes eddig kifejezetten konzervatív módon tervezte az autóit: lényegében minden típusnál nulláról indult a fejlesztés, és csak minimális mértékben osztották meg az alkatrészeket az egyes típusok között. Manapság azonban túl nagyvonalúnak számít ez a hozzáállás, így – jelentős költségcsökkenésre számítva – a Mercedesnél is elkezdenek platformokban gondolkodni.

Természetes ötlet volt a Mini márka részéről, hogy egy igazán apró autót mutasson be, de kiderült, hogy a Rocketman egyszerűen túl kicsi lett, így nem tudták volna elég biztonságossá tenni. Így a BMW-nek nem maradt más választása, leállíttatta a fejlesztést.

Néhány napja még csak egy kiszivárgott képet láthattunk az Up! kisautó ötajtós változatáról, mostanra azonban a gyári képeket is nyilvánosságra hozták. Ez a kivitel valószínűleg valamivel drágább lesz, és talán kevésbé karakteres, mint a háromajtós, de a használati érték kárpótol mindezért.

A Peel P50 és Trident jelzésű típusai lényegében a robogó csukott megfelelői – nem csoda, hogy Nagy-Britanniában bukkantak fel, ahol a motorozás elég kényelmetlen tud lenni a sok esőzés miatt.

Ahogy generációról generációra nőnek az autók, úgy veszi át lassan a C szegmens helyét a B, hisz négy méter elég egy családnak is. Csak egyetlen modell tartja magát makacsul: a VW Golf most is a kontinens legnépszerűbb autótípusa lett, immár negyedik éve.

Az 1955-ös Mercedes 300 SL eleve nem gyakori látvány, de a leggyorsabb, alumínium-karosszériás kivitelből összesen 29 példány készült. Így egy ilyen gépnek már inkább csak eszmei értéke van, bár most kiderült, hogy micsoda elképesztő összeget hajlandók fizetni érte a megszállott gyűjtők.

Hiába jelent meg az új, gömbölyű generáció, a kilenc éves sikermodell marad, igaz, egyszerűbb felszereltséggel és szűkösebb választékkal. A típus vonzereje ezután egyértelműen az ára lesz: az alapmodellt 7900 euróért kínálják.

Sokszor a legegyszerűbb játék a legszórakoztatóbb: ki ne lehelte volna össze a hátsó ablakokat, hogy aztán csodás műalkotásokat hozzon össze rajta a mutatóujjával? A General Motors tervezői most ezt a régi ötletet csiszolják tovább a korszerű technika felhasználásával.

Különös hírek láttak napvilágot nemrég, méghozzá két, egymástól független forrásból egy időben. Ezek szerint ismét próbálná megvenni a Saabot a kínai Youngman, méghozzá mintegy 730 millió dollárnak megfelelő összegért. A kérdés az, hogy nem csúsztak-e le az üzletről, mivel a felszámolók állítólag már elkezdték értékesíteni a gyár egyes részeit.

A skandináv országokban régóta dühöng a bioetanol-láz, ami nem is csoda: a fakitermeléseken keletkező forgács és egyéb hulladék kiváló, lényegében ingyenes alapanyag. Nem csoda, hogy a szeszhajtású Ferrari is egy norvég cégnél jött világra.

A 2011-es évben ismét megkeveredett az autógyártók globális sorrendje. Bár a pontos számokat még nem hozta mindenki nyilvánosságra, úgy néz ki, tavaly az amerikai GM adta el a legtöbb autót – 9,02 millió darabot világszerte. A második a Volkswagen lett, bő 8 millió autóval, a Toyota pedig a harmadik helyre csúszott, 7,8-7,9 millió eladott autóval.

A Mitsubishi nincs jó anyagi helyzetben, így nem túl gyakori, hogy új modellt mutatnak be. Ezért is igyekeznek némi feltűnést kelteni, ha mégis elkészülnek egy-egy modellel.

A Volkswagen harmadszor fut neki, hogy sikeres városi kisautót készítsen. Eddig nem jött össze, de az Up!-nak van még egy ütőkártyája.