Mitől döglik a HDi/TDCi?

Korábbi (2018.07.07.) cikkünket frissítettük az újabb információkkal, tudnivalókkal.

Általános tudnivalók

Mindegyik közös nyomócsöves turbódízel motorral kapcsolatban kijelenthető, hogy érzékenyek a karbantartásra, cserébe nyomatékosak és keveset fogyasztanak, illetve tisztábban üzemelnek, mint az adagolós elődeik, legalábbis új korukban, illetve ha rendesen karbantartják őket. Az általános elhanyagolás mellett több más tényező is közrejátszik abban, hogy aki egyszer belefutott egy drágább javításba, az esetleg szkeptikussá válik a dízelmotorokkal kapcsolatban.

A rossz minőségű gázolaj az egyik ilyen: az ebből adódó problémák Magyarországon és attól keletre hamarabb jelentkeznek, 200-300 ezer kilométer körül szinte garantálható valamely részegység hibája. Ilyen futásteljesítménynél egy alapos diagnosztika első lépése a porlasztók kiszerelése és próbapadon való bevizsgálása. Ezután lehet, hogy egy felújítás elegendő, azonban legtöbbször csak az új alkatrész beszerelése jelent megoldást. Problémák lehetnek a nagynyomású szivattyúval is ami szintén elég borsos árú alkatrész. Az üzemanyagrendszer elemei általában kihatással vannak egymásra, azaz lehet, hogy egy rossz porlasztócsúcs tönkretesz egy EGR-szelepet vagy részecskeszűrőt, így együtt még fájdalmasabb javításokat idézhetnek elő.

A befecskendező-rendszerekről általánosan elmondható, hogy nagyjából a Bosch a legjobb választás. Nemcsak megbízható, de van alkatrész hozzá emberi áron. Ezután, szubjektíven a Siemens következik és végül Delphi. Az EGR – azaz a kipufogógáz-visszavezetést vezérlő szelep – elkokszolódása is jellemző, a rossz porlasztócsúcsok vagy a sok rövid hideg üzem is káros lehet. Ilyenkor az autó teljesítménye csökkenhet, járása egyenetlenné válhat. Előfordulhat azonban elektronikus jellegű zavar is ebben az egységben.

A kettőstömegű lendkerék elhasználódása természetes folyamat, ezzel együtt kell élni, és számolni egy esetleges csere költségeivel, természetesen kuplunggal együtt. A részecskeszűrő – azaz a FAP vagy DPF – sem ördöglakat már a tapasztalt szerelők számára, fontos, hogy az adalékot mindig feltöltessük és ha regenerál, ne állítsuk le az autót.

Sajnos csak a jó megfigyelők veszik észre, mikor zajlik ez: ilyenkor megugrik a pillanatnyi fogyasztás és a legnagyobb elektromos fogyasztókat bekapcsolja az autó. Ezért szoktak ebben jártas szerelők egy utólagos LED-et kötni valamelyik fogyasztóra, ami ilyenkor világít. Legvégső esetben - ha eltömődik - léteznek már olyan eljárások amivel tisztítható, de ez függ a pontos változattól, illetve az eltömődés mértékétől, így előfordul, hogy csak a szűrőcsere segít. Természetesen vannak végleges kiiktatást ajánló lehetőségek is, azonban illegálisak, csakúgy mint az EGR kiiktatása, hiszen az autó ezek nélkül nem teljesíti a megadott károsanyagkibocsátási-normát.

A HDI-eredetű motoroknál kétféle környezetvédelmi adalékanyag rendszer lehet: FAP-folyadékos és Adblue-rendszerű. Az első a részecskeszűrő regenerálásához szükséges, a rendszer a gázolajba adalékolja a folyadékot tankolásonként. Az Adblue-t a kipufogórendszerbe fecskendezik, és a nitrogén-oxidok bontásához szükséges. Vagyis a két adalék más célt szolgál, a részecskeszűrő már régi történet, de 2014 óta az összes Euro 6-os HDI-be mindkettőt szorgosan töltögetni kell.

A FAP folyadékosoknál érdemes nagyobb mennyiségeket tankolni, mivel az autó a tanksapka kinyitásából és az üzemanyagszint változásából kalkulálja az adalékanyag (Eolys) mennyiségét. A mindig „kétezerér' főnök” jellegű használat megzavarhatja ezt a rendszert. A gyár 120 ezer kilométerenként javasolja az újratöltést, azonban az autó is jelzi, ha alacsony a szint. Előfordul a szivattyú meghibásodása, ez csak tartállyal kapható, illetve tartály is megsérülhet, mivel az autó aljára van szerelve. Ezt 2000-től opcionálisan szerelték autóikba, 2007-től pedig mindegyikbe, pár modell kivételével.

Az Adblue folyadék lényegesen olcsóbb, mint az Eolys, azonban többet is kér belőle az autó: nagyjából 20 ezer kilométereként kell tölteni a 15 liter körüli tartályt. Amennyiben kifogyna az Adblue, az autó nem indítható. Viszont ma már a benzinkúton is vehetünk ilyen folyadékot, mivel széles körben elterjedt, és a kamionok is ezt a technológiát használják. Ezt a rendszert a 2014 szeptemberében életbe lépő Euro 6-os környezetvédelmi normától minden HDi motor megkapta.

Sajnos ez a rendszer meglehetősen érzékeny és komplikált elemeket tartalmaz. A folyadék levegővel érintkezve kristályosodik, valamint könnyen meg is fagy, ezért fűtőszálakat is beépítettek a tartályba. Emiatt gyakori a rendszer meghibásodása, ilyenkor hibaüzenetet ír ki és egy bizonyos megtehető távolságot ami után indíthatatlan lesz az autó. Gyári megoldás -  annak ellenére, hogy más gyártóknál, például a Fordnál a rendszer elemei külön is cserélhetőek (szivattyú, tartály, csövek) - Peugeot-k, Citroenek esetében csak a komplett rendszer, melynek cseréje akár többszázezres tétel is lehet. Bontott alkatrész nem javasolt, de vannak szakműhelyek akik Adblue rendszerek javítására szakosodtak (nem a kiiktatására!), ott bizonyára olcsóbb megoldások is léteznek. 

Egy modern CR (common rail) motor állapotáról megbontás nélkül még tapasztalt szerelők is nehezen nyilatkoznak. Az ezoterikus módszerek mellett léteznek számítógépes diagnosztikai módszerek (pl. a porlasztócsúcs hozamkorrekciójának ellenőrzésére) is. Érdemes szakértőkkel megvizsgálni vásárlás előtt, ennek ellenére is könnyen becsúszhat egy több százezres javítás, hisz sajnos senki sem jóstehetség. Egy jó motortól száraz motortér és a füst- és korommentes működés, illetve a folyamatos, erőteljes húzás lenne elvárható.

DLD-414 (vagy DV4)
1398 cm³ 8 szelep 68 LE / 16 szelep 90 LE

Kisebb módosításokkal 2002-óta létezik ez a motor, és rengeteg típusba szerelték. Legendásan alacsony fogyasztás és megbízhatóság jellemzi. Eleinte részecskeszűrő nélkül gyártották, azonban ez a szigorodó környezetvédelmi normák miatt később változott. Létezett egy rövid széria 16 szeleppel a Citroën C3 első generációjában, azonban az már egy problémásabb konstrukció, amelynél adódtak gondok a kis olajtöltet miatt.

Gyakran előforduló hiba a légtelenítő kézi pumpán jelentkező lyuk, ami miatt levegősödhet az üzemanyagrendszer. Cseréje az összes környező csővel együtt ajánlott, szerelők polipnak is szokták hívni. Az első szérián lévő pneumatikus működtetésű EGR egy kicsit megbízhatóbb szerkezet, mint a későbbi elektromos működtetésű. Utóbbi eltömődhet, megszorulhat, esetleg valamilyen elektromos hibát produkál.

Az elhanyagolt segédberendezéseket hajtó hosszbordás szíj hajlamos elszakadni és befúródhat a főtengely ékszírtárcsa alá, a vezérlés megakad és összeveri a szelepeket. Érdemes időben, a vezérléssel együtt cserélni, főleg ha nem tudjuk, mikor cserélték előttünk. A főtengely-ékszíjtárcsa alatti tárcsán lévő jeladó (körülbelül 7 óránál helyezkedik el) is lehet zárlatos, vagy a csatlakozója szétcsúszik, ettől az autó vagy megáll vagy rángat. A jeladó belső áramköre is lehet hibás, 14 ezer forint körüli összeg az alkatrészára, munkadíj nélkül. Előfordulhat még a légtömegmérő oxidációból eredő meghibásodása, ami hibás értéket közöl, ettől szintén megzavarodhat a motor központi vezérlése. Összességében ajánlott konstrukció az egynégyes, ingázóknak, kisautóba tökéletes választás.

Ezekbe az autókba szerelték:

Citroën C1, C2, C3, Nemo, Xsara
Peugeot 206, 207, 208, 307, 107
Ford Fiesta, Fusion
Mazda 2
Suzuki Liana

1499 cm³ 75/95/102/120/131 LE BlueHDI vagy EcoBlue

Az 1,6-os dízeleket váltotta az új, 1499 köbcentis, 16 szelepes 1.5 BlueHDi / EcoBlue motor, aminek nem nem sok köze van az elődhöz. Megbízható motor hírében áll, egyelőre elég kevés tapasztalat áll rendelkezésre.

1560 cm³ 75/90/110 majd 75/95/115 E-HDi végül 75/102/130 LE BlueHDi

A legtöbb változatban készült Hdi, kezdetben 16 szeleppel, majd 2010 után nyolccal. Leggyengébb verziójában és a közepesben fix, a legerősebben pedig változó geometriájú turbóval szereltek. Léteznek kettős tömegű és részecskeszűrő nélküli változatok a 90 lóerős ből, azonban ezt pontosan csak alvázszám alapján lehet megállapítani. Ha ilyet keresne: Ford Focus, C-Max, Fusion, Citroen C4, Peugeot 307, 308 típusokat érdemes nézegetni.

Ennek a motornak három generációja ismert. Az első a 16 szelepes, a második már start-stop rendszerrel szerelt 8 szelepes és részecskeszűrős (e-HDi), a harmadik pedig a Blue HDi generáció, amely Adblue folyadékkal teljesíti a normákat, szintén nyolc szeleppel.

Az első generációra jellemző a porlasztócsúcs kifújása, ez jellemző cicegő hangot, és kokszos-olajos lerakódást okoz a hengerfejben, illetve végső esetben azon kívül is. Ennek a hibának  a javítása nem drága, azonban sok, aprólékos munka alaposan kitisztítani mindent, majd a réz tömítőgyűrűit kicserélni. Ennek elhanyagolása általában lerakódást okoz a motorolajban, ami szinte homokszerű kokszot jelent. Garantált a turbó kenésének megszűnése, majd idő előtti halála.

Annak ellenére, hogy a javításhoz szükséges alkatrészek százforintos tételek, gyakran látnak a szerelők nem megfelelő alkatrésszel összerakott példányokat. A második két generációnál inkább maga a porlasztó halálozhat el, a kifújás ezeknél nem jelentkezik.

A kisebb motornál említett kidörzsölődő üzemanyagcsövek itt is előfordulhatnak nagyjából bárhol, a motor rezonanciája miatt. Előfordul az is, hogy a gázolaj hőmérsékletét mérő szenzornak a műanyag háza kireped. Ettől a gázolaj befolyik a környező csatlakozókba, az autó pedig füstöl, rángat. Rengeteg példányon folyik a motorolaj a tömítéseknél, aminek nem mindig a tömítés az oka, általában a főtengelyszimeringnél vagy a vezérműtengelynél szökik az olaj, de akár a porlasztók gumitömítéseinél is tud. Ezt a részecskeszűrő eltömődésétől az olajjáratok eltömődésén át rengeteg dolog okozhatja, beleértve a szelepfedélben lévő kartergázkivezető-szelep eltömődését is.

Az 1,4-es változatnál említett főtengelyjeladó-hiba a nagyobb motorokon is felbukkanhat, illetve egy másik is: a közös nyomáscső végén lévő nyomásmérő szenzor. A szenzor is elromlik néha, de olykor kontakthibás lesz a csatlakozója (általában piros színű), és ettől az autó rángat, leáll.

Mivel rengeteg változata van, és sokféle modellbe szerelték, nehéz egyet kiemelni. Szubjektív titkos tippjeink: az első generációból a 90 lóerős kivitel az olcsó fenntarthatósága miatt, a másodikból a 115 lóerős, mert még nem AdBlue-val szerelt, a BlueHDi-k közül pedig a 120 lóerős. Általánosságban elmondható, hogy az erősebb motorokhoz kínált hatfokozatú váltóval hosszabb távokra is tökéletesen megfelel. Megfelelő karbantartás mellett akár nagyobb autókba is elegendő az ereje, bár ahol elérhető az adott modellben a kétliteres motor is, a tapasztalatok azt mutatják, hogy lényeges különbség az üzemeltetési költségekben nincs a kisebb motor javára.

Ezekbe az autókba szerelték:

Peugeot 206, 207, 208, 307, 308, 407, 508, Partner, 3008, 2008, 5008
Citroen C2, C3, C4, C5, C4 Picasso, Xsara Picasso, C3 Picasso, Berlingo, DS3, DS4, DS5
Ford Focus, C-MAX, Fiesta, Fusion
Volvo C30, S80, S40, V60, S60, V50
Mini Cooper D
Mazda 2, 3
Suzuki SX4

1997 cm³ 90/110 LE 8 szelep; 16 szelep 136/140 LE; 16 szelep 163/150 LE e-HDi; 16 szelep 150/180 LE

Eleinte 90 lóerős intercooler nélküli változatai jelentek meg, majd coolerrel és  más turbóval 110 lóerőt tudott. 110 lóerőtől már lehet részecskeszűrő és kettős tömegű lendkerékkel szerelt is, a 136 lóerős változattól mindegyik az. Ez szolgált alapjául a Ford kétliteresének, ami 140 lóerős és teljesen más a hengerfeje, azonban egyéb egységei megegyeznek a PSA által is használt motorral.

Ezután következett egy újabb felújítás, majd jött a 150/163 lóerős e-Hdi változat, amiből később 150/180 lóerős adblue-s verziókat is készítettek. A generációk közötti különbségek nehezen követhetőek, de itt is a környezetvédelmi adalékolás (FAP vagy Adblue), a start-stop rendszer és a befecskendező-rendszer márkája változott (Siemens, Bosch, Delphi). Mindegyik kétliteresre jellemző a porlasztók berohadása a hengerfejbe, melyeket ezt követően csak erre szakosodott szakember tud kiszedni.

Az 1,6-os motornál bemutatott Adblue-problémák itt is előfordulhatnak.

1997 cm³ RHR motorkód, 136 LE

Ez a változat Siemens befecskendező rendszerrel készült. A turbón van egy geometria-szögállás érzékelő potméter, ami szereti elfelejteni a valóságot, ettől erőtlenné válik a motor. Cserélni lehetséges, de szakértelmet igényel, illetve már külön nem is kapható. Váltóproblémák is jelentkeznek főleg a nyomaték miatt: kidobálja a fokozatokat, vagy reccsen. A befecskendező résolajcsövek is szivároghatnak, ezt nagyon nehéz jól összeszerelni, van hogy sokadik próbálkozásra sikerül, mert elég silány a csatlakozó kialakítása. Érzékeny a vákuumrendszere, ami a turbóra is hat, és tud gondokat okozni, pedig van, hogy csak apró csövek repednek ki. Ezek is hajlamosak a már említett olajfolyásra, illetve nehéz jó kuplungot találni, van hogy csere után is csúszik/ráz.

Van még egy ritka változata a kétliteres motornak. A Ford csinált a kétliteresből két turbóval szerelt alváltozatot, amely pár éve létezik, így tapasztalat hiányában nincs róla érdemi információ a megkérdezett szerelőknél. A 150 lóerős BlueHDi-ről a galériában van kép, de ez is túl új még.

Ezekbe az autókba szerelték:

Peugeot 206, 306, 406, 307, 308, 407, 607, 508, Partner, Expert, 807
Citroen Xsara, Xsara Picasso, Xantia, Berlingo, Jumpy, C4, C4 Picasso, C5, C6, C8, DS4, DS5
Fiat Scudo
Ford Focus, C-Max, Galaxy, S-Max, Kuga
Suzuki Vitara, Grand Vitara
Volvo C30, S40, V50, C70, S80, V70

2179 cm³ 16 szelep 128/133 LE; két turbóval 177/204 LE

A kezdetektől 16 szelepes motor a Peugeot-Citroën modelljeiben kezdte életét még 2000 körül, majd 2006-ban került a Forddal közös buliba, azóta is használatban van. Nem összekeverendő a 2198 köbcentis blokkal, ami teljesen Ford-eredetű, hiszen az előbbi Fordon kívül csak Boxer és Jumper modellekbe került. Az első egyturbós változattal kapcsolatban túl sok specifikus probléma nem jellemző.

177 LE 4HT motorkód – biturbó

A két turbónak több üzemmódja van, ezek vezérlése elég bonyolult, ha az autó rángat vagy nem megfelelően húz alacsony fordulaton, általában ezzel van gond. Az ezt vezérlő vákuumrendszer falsot szívhat, és a bekerülő szennyeződés megölheti akár a vákuumpumpát is. A nagy nyomaték és a később taglalt váltóproblémák itt is jellemzőek, érdemesebb a későbbi, egyturbós változatot venni az automatával.

204 LE – egy turbó

2010 után ez egy turbóval szerelt, erről Papp Tibi írt egy 508-asban. Elég jó választás, főleg az ott tesztelt hatgangos Aisin váltóval.

Ezekbe az autókba szerelték:

Peugeot 406, 406 Coupé, 607, 407, 4007, 807
Citroen C5, C8, C-Crosser, C6
Fiat Ulysse
Ford Mondeo, S-Max, Galaxy
Jaguar XF, X-Type
Land Rover Freelander 2, Discovery Sport
Range Rover Evoque
Mitsubishi Outlander

2720 cm³ V6 190/204 LE
2993 cm³  V6 237/251/271/296/302 LE

Nem PSA-alapú, hanem Ford-eredetű motor. A 2,7-es változat nem igazán kiforrott konstrukció. Hűtési problémája van mindenhol: túl kicsi a vízpumpa, a hengerfejben néhol pang a hűtőfolyadék. Emiatt a pontszerű kavitációk erodálják a hengerfejet, ami lassan tönkreteszi a hengerfejtömítést, majd víz kerül az égéstérbe. Dízelmotoroknál, ahol a kompresszió gyújtaná be a keveréket, a víz jelenléte gyilkos: hajtókarferdülés, hüvelyrepedés is megesik. Változatos halálokat tud halni ez a motor, akár az olajat is megforralja. Nem az a kérdés, hogy tönkremegy-e hanem, hogy mikor, éppen ezért aki V6-ost keres, ne ezt válassza.

A háromliteresen már más a hengerfej, változott a vízrendszer, természetesen nagyobb a pumpa, de az olajzás maradt - sokkal jobbak lettek ezek a motorok, de még mindig hathengeresek, azaz a fenntartásuk sokkal költségesebb.

Ezekbe az autókba szerelték:

Citroen C5, C6
Peugeot 407, 607, 407 Coupé
Jaguar XJ, XF, S-Type
Land Rover Discovery
Range Rover Sport, Velar

És a váltók...

A HDi motorokhoz társított manuális váltókkal csak a nagyobb és erősebb 2.0-2.2 HDI motoroknál szokott gond lenni. Ezek esetében a nagy nyomaték és a keresztmotoros elrendezés miatt adott szűk hely nem éppen barátok. A bezsúfolt alkatrészek nem sokáig bírják a hatalmas erőket, és változatos zajok, búgások kíséretében halnak meg. Felújításuk költséges és időigényes, azonban nem lehetetlen. Viszont a bontott váltók éppen ezért nem javasoltak, hamar előjönnek ugyanazok a gondok, inkább újíttassuk fel, ha gazdaságosan megoldható.

SensoDrive

Ez egy mechanikus váltószerkezet, amelyben egy elektromos vezérlő kezeli helyettünk a kuplungot, ha ilyet keresünk, inkább az MCP-t válasszuk, annak a vezérlése sokkal megbízhatóbb.

MCP

Ez egy alapvetően manuális váltó szerkezetét tekintve csak a kuplungot egy hidraulikus vezérlőblokk kezeli helyettünk. Ez Magneti Marelli gyártmány, mintha az Alfa Romeo használt volna hasonlót, és a váltó is az Alfa 155-be szerelt szerkezetre hasonlít. Ezekre is hat a futásteljesítményből adódó elhasználódás és a karbantartás hiánya, ne egy automata váltó finomságát és gyorsaságát várjuk tőle, de rántania, hangokat adnia semmiképp sem szabad. A hirtelen padlógáz tud indokolatlan visszaváltásokat okozni, de ez normális.

Ebben van egy harmonikacső, ami a felesleges nyomást engedi vissza, az elvezetése a nagynyomású cső és a hidraulika blokk között van, ha kireped elfolyik az olaj. A cserealkatrész már egy javított verzió (burkolattal van ellátva, 20+ ezer forintba kerül). A motorból szivárgó olaj megeszi a kábeleket, ez változatos hibaüzeneteket, esetleg teljes megállást is okozhat. A pozícióérzékelők tönkremennek, elhasználódnak, esetleg beáznak. Ezek esetében a kinyomócsapágy is egy kicsit költségesebb, mivel hidraulikus változat. Az MCP esetében a javítás akár több százezres is lehet, és persze minden alkatrész cseréje után műszeres tanítás szükséges. Összességében az 1,6 literes blokkhoz megfelelő választás, azonban a nagyobb motoroknál gyakrabban fordul elő vele probléma, ott inkább válasszuk a hagyományos hidrodinamikus váltót.

Klasszikus automaták

Sok jelöléssel futottak, felismerésük egyszerű: ha van P állás az előválasztó karon, az klasszikus hidrodinamikus váltó. Kezdetben ZF váltókkal szerelték a kétlitereseket, később jöttek az sokkal megbízhatóbb Aisinek.

Az Aisin váltók általánosságban jók, azonban nagy futásteljesítménynél ismeretlen előélettel nem kell meglepődni semekkora összegen egy automata esetében, mint ahogy azt a Becsületesnepper is elmondta videójában. Olajcsere után érdemes műszerrel nyomásérték újrakalibrálást végezni, hogy minden finoman működjön.

Most akkor mit vegyek?

Lehetőleg a listán szereplő motorok közül olyat, aminek fenntartása belefér a költségvetésbe. Ezek a dízelek széles körű elterjedésük miatt sok szerelőnek jelentik a fő csapásirányt, nyugodtan bízzuk rájuk a karbantartást. Nagyon erős a Ford és PSA klubélete is, így a Facebook-csoportokban hamar lehet épelméjű áron dolgozó szakembereket találni, akik minden fent említett problémára ismernek megoldást. Ha megvan a kiszemelt autó, alvázszám birtokában pontos képet kaphatunk arról egy márkaszervizben, hogy pontosan mit veszünk, illetve milyen összeállításban került a motor az autónkba és kérhetünk árajánlatot a lehetséges hibák javítására is, így talán kicsit könnyebben alkudhatunk vagy aludhatunk.

A cikkhez nyújtott óriási segítséget külön köszönöm Miller Attilának és Ficzere Miklósnak.