Tisztelt Autójogász!
Sajnálatos módon voltam olyan felelőtlen, hogy úgy vásároltam használt autót, hogy nem vizsgáltattam át. Ennek következményei azóta is üldöznek. Lényegében egy kívülről szépen kipúderezett roncsot vettem. Az átvétel óta javíttatom, és minden alkalommal meghallgatom a szerviz véleményét, miszerint teljesen el van hanyagolva a kocsi, és szét van hajtva. Az autót majd egy éve vettem, és a szerződéshez járt egy papír, amin az áll, hogy a kereskedő, az autó minden (esetleges) hibájáról tájékoztatott. Ez aláírva mindkettőnk részéről. Természetesen mondanom sem kell, hogy a kereskedő nemhogy nem mondta el a hibáit az autónak, de egyenesen dicsérte azt, hogy milyen jó állapotban van. Kérdésem lényegében az lenne, hogy ez esetben, így egy év után, van-e értelme valahol is panaszt tennem a kereskedővel szemben, esetleg beperelni stb. Sejtésem szerint nincs, de gondoltam megkérdezem Önt is.
Tisztelettel:
Viktor
Tisztelt Viktor!
Jól látja, az átverés magas kockázata miatt csak alapos átvizsgálást követően érdemes használt autót megvenni. A vételkor - tudom, erre a kereskedők zöme nem hajlandó - írásban és konkrétan kell rögzíteni a jármű állapotát. Közel egy év eltelte után már hibás teljesítésre sem hivatkozhat. Ha még közvetlenül a vásárlás után lennénk, az sem lenne mindegy, hogy egy éves vagy tíz éves az autó és az is számítana, hogy a keletkezett hibák a használhatóságot mennyire akadályozzák. Ha pedig tanúval, vagy hirdetés szövegével bizonyítaná, hogy a kereskedő dicsérte az autót és elhallgatta a valós állapotát még az is kevés lenne valószínűleg egy polgári perben, ha Ön aláírt egy ilyen általánosságokat tartalmazó papírt az autó állapotáról. A per tehát elég reménytelen, a kereskedő pedig korrektségi alapon valószínűleg nem fog fizetni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Teherautóban hogyan lehet gyereket szállítani? Ugyanaz vonatkozik, mint a személyautóra?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A KRESZ az utasok szállításának szabályozásánál két fogalmat használ, az egyik a személygépkocsi, a másik a gépkocsi, ez utóbbiba a teherautó is besorolandó. A KRESZ szerint a személygépkocsi első és hátsó ülésére meghatározott feltételek mellett biztonsági gyermekülésben szállítható a gyermek, néhány kivételes esetben nem szükséges a biztonsági gyermekülés használata. Ezzel szemben a teherautóban utasok szállítására az a szabály vonatkozik, hogy olyan gépkocsival, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan gépkocsival, amelynek hátsó üléseit biztonsági övvel szerelték fel, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a biztonsági övvel felszerelt ülésen utazó személy becsatolt biztonsági övvel van rögzítve. A biztonsági övvel való megfelelő rögzítés csak nagyobb gyermek esetében képzelhető el. Az a szabály, hogy első ülésen 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak akkor szállítható, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel, és a gyermeket biztonsági gyermekülésben helyezték el kifejezetten a személygépkocsikra vonatkozik.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
2006. szeptemberében, egy hajnali horgászatból hazafelé tartva erősen ittas állapotban ütköztem frontálisan egy kanyarban egy másik személyautóval. Könnyebb sérülést szenvedtünk, kórházban senkit nem tartottak. Engem bevittek a kapitányságra, ahol 1 órát tartottak bent, kétszer vettek vért, a jogosítványomat pedig visszaadták mondván "enyhén ittas állapotban" vagyok. Gondolom a vérvétel eredménye mást fog majd mutatni. Olvastam már sok esetet itt az oldalon, de olyat nem találtam, hogy ittasan valaki balesetet okozott volna! Az ittasan balesetet okozó mennyiben számíthat súlyosabb büntetésre, mint az, akit csak "sima" ittas vezetéssel kapnak el? A másik kérdésem az lenne, hogy mint olvastam, a biztosító társaságom nem hajlandó fizetni, mert mentesül a kötelezettség alól. Ebben az esetben az összes kárt, ami a másik kocsiban keletkezett, nekem kell megfizetni? Ha nekik volt casco biztosításuk, akkor az nem fizet nekik? Köszönöm a választ!
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A Büntető Törvénykönyv szerint, aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Ennél akkor lehet súlyosabb a büntetés, ha legalább súlyos testi sértést (8 napon túl gyógyuló sérülést) okozott a balesettel. Az ön kötelező biztosítása terhére a kárt biztosítója megtéríti a károsult jármű tulajdonosának, a károkozó járművében keletkezett kárt azonban nem téríti meg. Ittas vezetés esetén pedig (0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint) a biztosítója az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti Öntől.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy milyen lehetőségem van, ha vettem egy autót, amit 4 hónapig nem írattam át, mi jár ezért? Ha viszont átíratnám a nevemre, akkor sem én lennék az üzemben tartó, hanem a barátom mit tehetek? Megoldható ez?
Üdvözlettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A késedelmes bejelentés miatt az okmányiroda értesíteni fogja az illetékhivatalt, így önnek az átírás illetéke mellett mulasztási bírságot is kell fizetnie, aminek a maximum összege százezer forint lehet. Az illetékhivatal mérlegeli a késlekedés körülményeit, súlyát és határozatban fogja megállapítani a bírság konkrét összegét. Annak nincs akadálya, hogy a barátját jelentse be üzembentartónak az átíratás során, az illetéket és a bírságot ez esetben is Önre fogják kiróni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Nemrégen megváltam 2 régi autómtól, melyek üzembentartóként voltak nálam. Mindkettőnek lejárt a maga ideje, így már csak nyűg volt a hátamon. Hirdetést találtam, hogy ilyen autókat keresnek, vállalják a forgalomból kivonást is. A kocsikat elvitték, és egy átvételi papírt kaptam róla. Egyelőre a kocsik még forgalomban vannak (magyarorszag.hu-n nézegetem), és érdekelne hogy ez mennyire lehetett átverés. Elvileg egy önkormányzat által megbízott cég bélyegzője van az átvételi nyilatkozatokon, akik vashulladéknak veszik át ezeket az autókat. Esetleges tanácsát kérném ez ügyben.
Üdvözlettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Az üzembentartó kérelmére csak ideiglenesen vonható ki a gépjármű a forgalomból, a végleges kivonáshoz a tulajdonos okmányirodához benyújtott kérelme szükséges, melyhez mellékelnie kell az autóbontótól kapott bontási igazolást is. A kapott átvételi nyilatkozatok alapján keresse meg azt az Önkormányzatot, amelyik a bélyegzőn szereplő céget megbízta, informálódjon a cégről, hívja fel a gépkocsikat elszállító céget is, tudakolja meg, miért késlekednek a forgalomból kivonással, milyen konkrét lépéseket terveznek az autókkal. Menjen be az okmányirodába is a kapott papírokkal.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Sofőrünket igazoltatták, és közölték vele, hogy nem 5 napi menetlevelet kell magánál tartani, hanem 15-20 napit. Hány napot kell magánál tartania?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A jogszabály annyit mond erről, hogy eseményszerűen kell vezetni és a menetlevél szigorú számadású nyomtatvány, ezért a számviteli törvényben meghatározott időtartamig kell gondoskodni a megőrzéséről a többi bizonylattal együtt a cég székhelyén, tehát nem a járműben. Azt viszont jogosan várják el a rendőrök, hogy a megkezdett, de még be nem fejezett menetlevéltömb - benne a kitöltött és rontott példányokkal - ott legyen a járműben.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Felmondták a kötelező biztosításomat, díj nem fizetése miatt. Ebben még igazuk is van, mert tényleg nem fizettem be. Ennek oka egyszerű: nem kaptam sem csekket, sem felszólító levelet. Ezt megtehetik jogszerűen? Állításuk szerint küldtek levelet, de nem ajánlva, ezért nem tudják igazolni. Szintén a saját állításuk, hogy nem is kötelességük az értesítés. Ez igaz? Miután ez egy nagyon barátságtalan lépés volt, úgy döntöttem, hogy többet nem kötök náluk biztosítást. Szerintük pedig igen, ugyanis kizárólag náluk köthetek új, a bónusz elvesztése miatt kétszeres biztosítást, ugyanazzal a kockázattal. Ez igaz? Ha mindenben igazuk volt, létezik, hogy az általuk hivatkozott, bár nem idézett kormányrendelet egyszerűen a biztosítók érdekeit, extraprofitját védi? Hol lehet ezt megtámadni? Nem sért ez valami magasabb szintű jogszabályt?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Gyakori helyzet, hogy a biztosító nem küld csekket, vagy az elkeveredik és ezt követően díjnemfizetés miatt felmondják a szerződést. A kötelező biztosításról szóló kormányrendelet valóban nem ír elő értesítési kötelezettséget, ha nem érkezik be határidőre a pénz, a szerződést felmondhatják. Ha ajánlva adnák fel a csekkeket, annak a költségét is a gépkocsi tulajdonosokra hárítanák, a nagy többség pedig - jogosan - fellépne ezzel szemben. Marad tehát ez a helyzet, az üzembentartóknak figyelni kell, megjött-e a csekk, hiszen nekik kell a fizetési kötelezettségüket teljesíteniük, még ha ezt egyes biztosítók meg is nehezítik. Ha nem érkezik meg a csekk, jelezni kell és másolatot kérni, vagy más módon teljesíteni a befizetést. A bónusz pedig valóban elvész díjnemfizetés esetén, ez a "büntetés", amivel vissza kívánják tartani az autósokat a rendszertelen fizetéstől. Sajnos az is igaz, hogy ugyanannál a biztosítónál köteles a biztosítást újra megkötni, ahol az díjnemfizetés miatt megszűnt. Év vége előtt azonban a biztosítási év végével felmondhatja és januártól új biztosítót választhat. Egyetértek Önnel, sokszor jogosan érezzük, hogy többet kell adnunk, mint amennyit kapunk, mégsem történik jogszabálysértés.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A piros lámpánál állva miközben egy biciklis elment mellettem kormányával megkarcolta az autóm bal első ajtaját. Rendőrt hívtam, a biciklis elismerte tettét, a rendőrök azt mondták, menjek a biztosítómhoz, jelentsem be az esetet, majd a biztosító felveszi a kapcsolatot a rendőrséggel, a káromat pedig a biztosítónak ki kell fizetnie. A biztosítóban viszont azt mondták, hogy kizárólag akkor fizetnek, ha a károkozó rendszámmal rendelkezik.(Nincs cascom, csak kötelezőm). Mivel a biciklisnek nincs, nem fizetnek. A kérdésem, hogy kell-e fizetnie a biztosítónak ilyen esetben?
Üdvözlettel:
T. G.
Tisztelt T. G.!
A biztosítónak nem kell fizetnie, a biciklist azonban megkeresheti szóban és írásban is kártérítési igényével. Sovány vigasz, de ha a kerékpáros nem téríti meg a kárát, igényét perben is érvényesítheti vele szemben.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Érdeklődni szeretnék, hogy miként lehetséges, hogy valaki gépjármű gyakorlati és elméleti szakoktató legyen?
Tisztelettel:
K. Zs.
Tisztelt K. Zs.!
Felvételi vizsgát követően tanfolyamon kell részt venni. A tanfolyamra az vehető fel, aki a 22. életévét betöltötte, középiskolai érettségivel rendelkezik, büntetlen előéletű, legalább "B" kategóriás vezetői engedélye van és sikeres felvételi vizsgát tett. A tanfolyamok össz óraszáma: Közlekedési ismeretek szak esetén 85 óra. Műszaki ismeretek szak esetén 85 óra. Járművezetési gyakorlat szak esetén 100 óra. Mindhárom szakra 164 óra A képesítő vizsgán szóban és gyakorlatban kell, - a szaknak megfelelő tárgyból - vizsgát tenni. További részleteket a www.kff.hu oldalon találhat.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Egyetlen gyors kérdéssel fordulnék Önhöz, mert nem találok választ kérdésemre. A megszerzett büntetőpontok elévülnek e "maguktól" egy idő után, vagy csak tanfolyamokkal csökkenthető? (Jelenleg 3 pontom van, amit fél éve szereztem.) Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel:
Tamás
Tisztelt Tamás!
A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvény alapján a nyilvántartásba vett pontszámot a pontszám alapját képező szabályszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésének, illetve a helyszíni bírság tudomásulvételének időpontjától számított legfeljebb két évig lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Két kérdésre szeretnék választ kapni: A Ptk. melyik paragrafusa szabályozza az adósság eladását, harmadik fél részre? Úgy tudom, hogy az adósnak írásbeli beleegyezése szükséges az adósság eladásához (Centrum Parkoló Kft. és Intrum Justicia). A második kérdésem pedig az lenne, hogy tudomásom szerint a Fővárosi Biróság Kollégiuma közreadott egy nyilatkozatot (v.melyik autós újságban olvastam) a parkoló cégek bizonyítási kötelezettségéről, ill. a digitális fénykép bizonyitó erejéről. Hol lehetne ehhez egész pontosan hozzájutni? Kérem levelemre e-mailen is válaszoljanak.
Köszönettel:
E. László
Tisztelt E. László!
Amikor az adóssal, azaz a kötelezettel megállapodik valaki abban, hogy a tartozását átvállalja, kötelező a jogosult hozzájárulását is kikérni, a jogosult meg is tagadhatja a tartozásátvállalást, ezt a Ptk. 332. § szabályozza. A parkolási díjak esetében azonban nem az adós - kötelezett - személye változik, hanem a jogosulté, ez az engedményezés, amit a Ptk. 328. §-a szabályoz Eszerint a jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés). Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni. Tehát nincs szükség az Ön beleegyezésére. Második kérdése, 332. § (1) Ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen. A digitális fénykép szerkeszthető, manipulálható, ezért önmagában nem bizonyító erejű a bíróságokon, az említett határozatot próbálja megkeresni pl. a www.fovarosi.birosag.hu oldalon.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
1998. március 2-án vettem egy Lada típusú személygépkocsit, amit átírattam, majd egy hónapra rá eladtam egy illetőnek a megfelelő adásvételi szerződéssel. Nemrég kaptam egy levelet a régi lakóhelyem szerinti önkormányzattól (ugyanezt megkaptam az új lakóhelyemről is), hogy fizessek be x összeget súlyadó címszóval, mivelhogy még szerintük az enyém ez az autó (a vevő nem íratta át ezek szerint a nevére). Én ennek az autónak az adásvételi szerződését, még ha agyonütnek is, nem tudnám megmondani hova tettem. Viszont ha bemegyek az illetékes önkormányzathoz, hogy kivonassam a forgalomból az autót, avval elismerem, hogy eddig az enyém volt, és gondolom, akkor visszamenőleg fizethetem ki az összes súlyadót. Akinek eladtam az autót anno, hirdetésből talált meg, nem tudnám újból megtalálni, gondolom, bolond lenne egy új adásvételit visszamenőleg írni. A kérdésem: ez az adásvételi dolog nem évül el soha? Ez valóban jogszerű lenne, hogy ennyi idő után is követelheti egy szerv egy irat meglétét? Abban az időben (1998) kötelező volt a tulajdonosváltást egyből bejelenteni az okmányirodában?
Köszönettel:
Sz. Miklós
Tisztelt Sz. Miklós!
Ez sajnos nem egyedi eset, úgy szól a gépjárműadóról szóló törvény, hogy az eladó, tulajdonos az adó alanya, ha a tulajdonosváltozást egyik fél sem jelenti be az okmányirodában. Ha a vevő a tulajdonjogát nem jegyeztette be, az 1998-as szabályozás szerint is az eladó csak akkor mentesülhetett a súlyadó fizetése alól, ha az eladás tényét bejelentette. Az 1998-ban hatályos közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásról szóló rendelet szerint a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a régi tulajdonos 15 napon belül nyomtatványon a forgalmi engedély személyi lapjának csatolásával a lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye), székhelye, telephelye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz volt köteles bejelenteni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Ezúton érdeklődnék, hogy a következő esetben is teljes évre kell-e fizetni a gépjárműadót? A gépjárművet februárban eladtam, az új tulajdonos májustól novemberig ideiglenesen kivonatta a forgalomból. Kérhetem-e a kivonás időtartamára az adókötelezettség alóli mentességet? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Betti
Tisztelt Betti !
Kérheti, mivel a forgalomból való kivonás időtartamára nincs adófizetési kötelezettség. Ha novemberben az új, gépjármű nyilvántartásba is bejegyzett tulajdonos kéri a forgalomba helyezést, már ő lesz az adó alanya. Az adófizetési kötelezettség a forgalomból kivonás hónapjában még fennáll, tehát a májust még ki kell fizetni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
2005. december 27-én eladtam az autómat egy kereskedésnek, amely december 29-én tovább értékesítette egy magánszemély felé. 2006. július elején kaptam egy levelet az önkormányzattól, hogy fizessem ki a 2006. második félévre esedékes súlyadót, ugyanis június 28-án az autót ismét forgalomba helyezték az én nevemen (ezek szerint az autó fél évre ki volt vonva a forgalomból.) Ki kell-e fizetnem a súlyadót? Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Judit
Tisztelt Judit !
Lehet, hogy a vevő nem íratta a nevére még 2006. január 1. előtt, így Ön szerepelt január 1-én a nyilvántartásban tulajdonosként, ezért ebben az évben fő szabály szerint Ön az adó alanya, vagy visszavitte az autót, azaz mégsem lett tulajdonosa. A gépjárműadóról szóló törvény szerint az év közben használatba vett új vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén az adó alanya az, akit/amelyet ez alkalommal tulajdonosként a hatósági nyilvántartásban feltüntettek. Ha az Ön nevén helyezték újra forgalomba (ideiglenesen csak hat hónapra lehet kivonni a forgalomból a tulajdonos illetve az üzembentartó kérésére), akkor valószínű, hogy nincs vevő, továbbra is Ön a tulajdonos. Ezért javasolom, hogy ezt tisztázza az önkormányzatnál vagy az autókereskedőnél.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Most készülök egy kétéves autót venni, aminek van saját rendszáma. Viszont én szeretném lecseréltetni egy 3+3 típusú egyedi rendszámra. Kérdésem, hogy ennek mi a költségvonzata, és hogyan, illetve mikor fogjak bele az elintézésébe! Továbbá érdekelne, hogy csak egyszer kell megváltani a rendszámot, vagy esetleg bizonyos időszakonként kell érte fizetni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Lia
Tisztelt Lia !
Ha már megvásárolta a járművet, mint tulajdonos az okmányirodában bármikor, az átíráskor is kérheti az egyedi rendszám engedélyezését. Ennek egyszeri díja van, nem kell érte időszakonként fizetni. A díj ennek megfelelően borsos: az egyénileg kiválasztott rendszámtábla kiadásának engedélyezése 72 000 Ft, az egyedileg előállított rendszámtábla kiadásának 280 000 Ft.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Üdvözlöm! Elírták a törzskönyvemet és a forgalmit, ugyanis nem 55kW-os a kocsi, hanem 44kW. Hol kell jelezni, ezt, mert úgy hallottam, hogy az adót a teljesítmény után kell majd fizetni. Kinek szóljak?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
A törzskönyv ügyintézést bonyolító okmányirodába kell bemennie a jármű irataival együtt. Téves bejegyzés esetén a törzskönyvet díjmentesen kicserélik.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
2001. augusztusban csináltam a jogsim. A kártyán a 4(b) érvényességi időnél, 2011.09.17. van, míg a 11. kategória érvényességénél 2006.03.16 áll. Most akkor létezik, hogy 4 és fél évre kaptam a jogosítványomat? Végig kérdeztem pár ismerősömet, akik előttem 1 évvel vagy utánam 1 évvel csinálták és mindenkinek 10 évre szól. Velem miért szúrtak így ki? Most akkor mi a teendő?
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
A vezetői engedély személyazonosításra (személyi igazolványt helyettesítő felhasználásra) a kiállítástól számított 10 évig érvényes. A kategória érvényessége attól függ, hogy az orvosi alkalmassági vizsgálaton az orvos milyen alkalmassági időt jelölt meg. Az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki: a) 40. életévét még nem töltötte be, 10 évenként; b) 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem töltötte be, 5 évenként; c) a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem töltötte be, 3 évenként; d) a 70. életévét betöltötte, 2 évenként köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni. A 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki a) 45. életévét nem töltötte be, 5 évenként; b) a 45. életévét betöltötte, de a 60. életévét nem töltötte be, 3 évenként; c) a 60. életévét betöltötte, 2 évenként köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni. Az is lehet, hogy elírás, menjen be az okmányirodába, mutassa meg az okmányt és ki fog derülni, mi az oka a 4,5 éves érvényességi idő bejegyzésének. Ha téves bejegyzésről van szó, díjmentesen kicserélik a jogosítványát.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Egyre többször szembesülök azzal a ténnyel, parkolás után újabb horpadás "díszeleg" az autómon. Ezek a horpadások ajtórányitások következményei, kijavításuk 5-10 E Ft-ot is elérheti darabonként. A kérdésem az lenne, hogy milyen jogi eszközök vannak az így keletkezett károm kifizettetésére? Lehet-e valamit tenni, ha nem kapom rajta a tettest? Mi a helyzet akkor, ha a parkolás kezdetén lefényképezem a szomszédos autókat, utána pedig a sérülést, és újból a szomszédos autókat?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
A kár megtérítését a károkozótól követelheti, ha tudja, ki volt az. Megpróbálkozhat a fényképezéssel, hátha ez segít a beismerésben, azonban ha a károkozó nem ismeri el a felelősségét, hatóság, bíróság előtti eljárásban ez már igencsak közvetett bizonyítéknak számít, kevés az esély rá, hogy önmagában ezt bizonyítékként elfogadnák.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Lakótelepen lakunk, kevés a parkolóhely, ezért az autók felállnak a házak elé a járdára. Gyermekem biciklizni tanul és nekiment egy ilyen autónak. Három karcolás lett rajta, melyet a tulajdonos meg akar javíttatni (nehogy elveszítse a 12 év átrozsdásodási garanciát). Szerinte csak teljes fényezéssel lehet megoldani, melynek költsége 64.000 Ft (mivel az ajtó elején van a sérülés és a szomszéd elembe is bele kell fújni - merthogy ezüst metál a kocsi, amilyet kétszer nem tudnak egyformára kikeverni). Jogos az, hogy az egész kárt nekem kell megtéríteni?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
A károkozás előtti állapot helyreállításának költségét követelheti Önöktől a tulajdonos. Hogy a jármű árokozás előtti állapotát csak teljes újrafényezéssel lehet-e csak helyreállítani, nem jogi szakkérdés. Ha meg tudja oldani, hívjon egy szakembert a gépjárműhöz, mutassa meg neki a sérüléseket, kérjen tőle véleményt. Ennek ismeretében el tudja majd dönteni, hogy kifizesse-e a követelt 64.000 Ft-ot.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
1995-ben könnyű személyi sérüléssel járó balesetet okoztam (nem adtam meg az elsőbbséget), emiatt 3 hónapra bevonták a jogosítványomat. Annyira megviselt a baleset, hogy akkor úgy gondoltam, többet nem akarok volán mögé ülni. Most viszont szeretném visszakapni a vezetői engedélyemet, de az akkori határozat már nincs meg. Hol tudok ebből egy másolati példányt beszerezni, és ezt elfogadják-e az utánképzésre való jelentkezésnél?
Üdvözlettel:
V. Katalin.
Tisztelt V. Katalin !
Ahhoz a hatósághoz forduljon, amelyik a forgalmi engedély bevonásáról határozatot hozott. Ha esetleg az eltelt idő miatt selejtezés vagy más szervnek történt iratátadás miatt a határozat másolatát már nem tudják Önnek kiadni, akkor a megfelelő hatósághoz (okmányiroda, BM központi nyilvántartó hivatala) át fogják Önt irányítani.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Öreg motorommal a továbbiakban csak pályán szeretnék versenyezgetni (de lehet akár autó is). Mivel közúton már nem használom, természetesen se kötelező felelősségbiztosítást, sem más adóformát sem szeretnék fizetni. Azonban, ez csak akkor lehetséges, ha véglegesen kivonatom a forgalomból. Az meg csak úgy lehetséges tudomásom szerint, hogy gyakorlatilag is le kell adnom a járművemet, vissza többet nem kapom! Milyen megoldás lehetséges?
Köszönettel:
K. János.
Tisztelt K. János !
Kötelező biztosítást minden forgalomban lévő járműre kell fizetni. A forgalomból kivonás feltétele a bontási igazolás bemutatása, ezért valóban nem tudná használni. Arra van csak lehetőség, hogy a muzeális előminősítéssel rendelkező járművet átmeneti időre, maximum 10 évre kivonják a forgalomból. A muzeális előminősítés részletes feltételeiről a Magyar Autóklub állomásain érdeklődhet, ha úgy gondolja, hogy a jármű műszaki és esztétikai állapota alapján muzeális jellegű lehetne. Ha ilyen minősítést tud szerezni, már mehet is az átmeneti kivonást intézni az okmányirodába. Ebben az esetben, tehát az átmeneti forgalomból kivonás időtartamára nincs kötelező biztosítás és súlyadó sem.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy az elmúlt évben egy ismerősöm használta az autómat, aki idő közben külföldre távozott, de utóbb kiderült, hogy autópálya matricát nem vett. 11 db csekket kaptam, ezeket sajnos nem tudtam vele befizettetni. Érdeklődni szeretnék, hogy kérhetek-e méltányossági kedvezményt. Egyedülálló vagyok két gyermekkel.
Köszönettel:
K. I.
Tisztelt K. I. !
Kutassa fel ismerősét és kérje tőle a pótdíj megtérítését. Elengedni biztosan nem fogják a pótdíjat, de azt esetleg megpróbálhatja, hogy részletfizetést kérjen. Bár az autópálya díjfizetéssel kapcsolatos jogszabály méltányosságra nem biztosít lehetőséget, elképzelhető, hogy személyi körülményei alapján - hasonlóan a közüzemi szolgáltatók gyakorlatához - engedélyezik, hogy több részletben fizesse meg a díjat. Nemfizetés esetén bírósági útra terelik az Önnel szembeni követelést, így Ön időt nyer, viszont a költségek is növekednek. Bírósági eljárásban is kérheti részletfizetés engedélyezését.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Három hónapja vásároltam egy 5-éves Mercedes gépkocsit. Az autó a kétszer is üzemképtelenné vált egy elektromos hiba miatt. A márkaszervízben heteket töltött az autó, hibakeresés okán. Jelenleg egy 500.000 Ft.-os javítási számlánál tartunk (motorvezérlő computer csere). Az egyéb költségeim is jelentősek, amellett az autóval szinte csak napokat tudtam járni. Az autó eladójánál is fennállt a probléma, de erről engem nem tájékoztatott. Ő azzal védekezik, hogy eladás előtt a márkaszervízben hibátlannak minősítették az autót. Kérdésem kézenfekvő, jogos-e a költségeim az eladóra hárítása? Érdemes-e peres útra terelni az ügyet? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
V. Zoltán
Tisztelt V. Zoltán !
A megvásárolt használt autóval szemben is fennáll az a követelmény, hogy üzemképesnek, használható állapotúnak kell lennie. Ha az eladó a szerződésben nem kötötte ki, hogy a gépjármű állapotáért szavatosságot nem vállal és a meghibásodás kijavítása a jármű vételárához képest jelentős összegbe kerül, és a meghibásodás a vételt követően rövid időn belül bekövetkezett, valamint a meghibásodás olyan mértékű, hogy amiatt az autó nem használható, megpróbálhatja peres útra terelni az ügyet. Előtte azonban kérje ki műszaki szakértő véleményét is a hiba jellegéről és a költségekről is és igényét közvetlenül az eladónál próbálja meg először érvényesíteni, az egyezségi kísérlet eredménytelenségét követően fordulhat bírósághoz.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A problémám az, hogy tavaly novemberben bevonták a jogosítványomat 1 évre egy baleset miatt, ahol a bíróság engem hozott ki hibásnak. Lassan lejár az egy év, de nem tudom, hogy mi a teendőm. Újból kell-e vizsgáznom, vagy továbbképzésre kell mennem? Pontosan az a továbbképzés mit jelent? A jogosítványom visszakapása kb. mennyi pénzembe fog újra kerülni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
A jogosítvány bevonását elrendelő határozattal be kell mennie a területi közlekedési felügyeletre és utánképzésre kell jelentkeznie. Az utánképzés egy feltáró foglalkozással kezdődik, ott dől el, hogy milyen egyéni programon kell részt vennie. Az utánképzési foglalkozások egy órájának díja elméleti jellegű program esetében a járművezetői pótvizsgadíj ötszöröse, gyakorlati program esetében a járműkategóriára vonatkozó tanóránkénti költségtérítés ötszöröse. Az utánképzés díját a területi közlekedési felügyelet számlájára, a feltárás eredményeként meghatározott programnak megfelelően (minimum 6 óra, maximum 25 óra) a foglalkozások megkezdése előtt kell befizetni. Az utánképzés díjául alapul vehető közúti járművezetői pótvizsgadíj jelenleg 1045 Ft, a költségtérítés 323 Ft. Ezekkel kell számolni. Az utánképzés elvégzéséről igazolást kap, ezzel kell bemennie az okmányirodába, ahol 4000 Ft igazgatási díjért kapja meg a jogosítványt.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Szeretnék a kocsimba (Peugeot 306XSi-motorkód:XU10J2) egy másik motort építeni (CitroenXM-motorkód:XU10J2TE).A két motor között külsőre és felfogatásra semmi különbség, amit be akarok építeni az turbóval van szerelve és 30 lóerővel nagyobb teljesítményű(150LE). Peugeot 306-ban létezik 167LE-s sima 2literes változatú is. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben is szükséges e a "hatalmas műszaki dokumentáció" vagy létezik egy egyszerűbb megoldás mivel a teljesítménye nem akkora, mint a legnagyobb motorral szerelt változaté? Másik kérdésem lenne, hogy ebben az esetben a két motor térfogata azonos, így a regisztrációs adó összege, hogy alakul ki?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
Ha a beépítendő motor nem típusazonos, azaz a motor más típuskódúra lenne cserélve, az minden esetben engedélyköteles. A Közlekedési Felügyelet által kiadott átalakítási engedély és műszaki adatlap, valamint 12.000 Ft illetékbélyeg nélkül nem lehet a motorcserét a forgalmi bejegyeztetni. Tehát nincs kibúvó, ha nem teljesen azonos a motorkód, akkor nem elég a szakszervíz igazolása. A regisztrációs adóról szóló törvény szerint ha a személygépkocsit átalakították, az átalakított személygépkocsi forgalomba helyezésekor az adó összegét az átalakítás utáni és az átalakítás előtti állapot közti adó különbözeteként kell megállapítani, a hengerűrtartalom változás és a környezetvédelmi osztályba sorolás változásán múlik az adó mértéke.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István