2 hete vásárolt cégünk egy Peugeot Boxer típusú haszongépjárművet. Átnézetettük autószerelővel, és most derült ki, hogy nincs benne ABS, pedig a hirdető cég (nem autókereskedő) hirdetésében ez szerepelt. Az átadáskor készült átadás-átvételi jegyzőkönyv is, melyben az autó alapadatain (típus, motorszám, km-óra állás, stb) kívül az átvett okmányok vannak feltüntetve. Nincs benne feltüntetve, hogy milyen extrák vannak a kocsiban. (A kocsiban van egyébként elektromos ablakemelő, szervokormány, stb) Hogyan lehet reklamálni? Mire lehet számítani? Előre is köszönöm válaszát.
Üdvözlettel
Éva
Tisztelt Éva!
Ha bizonyítani tudják, hogy a hirdetésben szerepelt az ABS és Önök ilyet akartak venni, akkor nem esélytelen a dolog, mivel a hirdetés szerződéskötési ajánlatnak minősül. Először írjanak az eladó cégnek egy levelet, melyben közlik, hogy tudomást szereztek az ABS hiányáról és erre tekintettel kérik a kár megtérítését, ill. a megfelelő teljesítést. Legszerencsésebb az lett volna, ha az adásvételkor tételesen rögzítik, milyen felszereltségű a jármű, mert utólag elég nehéz lehet bizonyítani, hogy miben egyeztek meg az adásvétel során.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Szeretnék segítséget kérni, hogy kihez kell fordulnom kártérítésért olyan esetben, ha júliusban a hajnali órákban egy ismeretlen tettes belehajtott a ház előtt parkoló autómba. Reggel mikor észrevettem rögtön hívtam a rendőröket, és feljelentést tettem. Közben kiderült hogy volt egy szemtanú akinek a vallomásáról szintén készült jegyzőkönyv. Azóta a rendőrségről még semmi hírt nem kaptam. A kötelező biztosítóm /Argosz/ elhajtott, a MABISZ szintén. Mit tehetek én? Igazságtalannak tartanám ha a kárt nekem kéne viselnem ártatlannak.
Üdvözlettel
Szalay Nóra
Tisztelt Szalay Nóra!
Először is a nyomozásnak be kell fejeződnie, vagy kiderül az elkövető kiléte és megállapítható a felelőssége, vagy nem. Ha igen, akkor az Ő felelősségbiztosítása nyomán a kárnak meg kellene térülnie, vagy a károkozóval szemben a kár közvetlenül is érvényesíthető. Egyébként ha mégsem térülne meg a kára ilyen módon az is legfeljebb igazságtalan volna, de nem jogszerűtlen, ugyanis a polgári törvénykönyv kimondja, hogy azt a kárt, melynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni a tulajdonosnak kell viselnie.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Lenne egy kérdésem azon cikkel kapcsolatban, melyben ön 2004. szeptember 30-án tájékoztatott egy kedves érdeklődőt arról, hogy mit tehet akkor, ha a gépkocsija nem gyorsul a meghirdetett adatok szerint.
Ön említette, hogy amennyiben rejtett hibáról van szó, megkeresheti az értékesítőt, vagy a gyártó magyarországi képviselőjét, és szavatossági igényt érvényesíthet vele szemben.
A minap én is szembesültem hasonló problémával, és én arra a következtetésre jutottam, hogy szavatossági igényt, mint szerződésszegés esetére biztosított igényt mindig csak a velem szerződő féllel szemben tudok érvényesíteni. Tehát szavatossági igényemmel a kereskedőhöz fordulhatok, ám a gyártó magyarországi képviselőjéhez nem, mert én nem tőle vettem az autót. Az én információim szerint a magyarországi képviselővel szemben legfeljebb szerződésen kívüli károkozás címén támaszthatok igényt.
Természetesen az Ön által említett megoldás számomra is kedvezőbb lenne. Kérem, szíveskedjék tájékoztatni, milyen jogszabály jogosítja fel a vásárlót, hogy a vele közvetlenül szerződéses kapcsolatban nem álló importörrel szemben szavatossági igényt érvényesítsen, ne pedig csak szerződésen kívüli károkozást.
Nagyon köszönöm szíves segítségét.
Üdvözlettel
Eszterhazy Zsófia
Tisztelt Eszterhazy Zsófia!
Sajnos nem tudok kedvezőbb megoldást ajánlani Önnek. Valóban a gépjárművet vásárló a kereskedővel áll jogviszonyban, így szavatossági igénnyel közvetlenül a kereskedővel szemben élhet. Ez az ügy az importőrt csak közvetve érinti, hiszen a leírtak miatt a kereskedő vétlen, ezért szükségképpen a gyártót fogja megkeresni. Viszont a szavatossági igény leglényegesebb elemét, a kár megtérítését a szerződésen kívüli károkozás esetén ugyanúgy kérheti a gyártótól.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Azzal a problémával fordulok Önhöz, miszerint körülbelül egy hete sajnos elkövettem azt az őrültséget, -amit azelőtt soha nem tettem- hogy ittasan ültem a volán mögé. Sajnos a szerencse sem szegődött mellém, így az igazoltató rendőrök előállítottak. A Seres alkoholszintmérő 0,62 mg/l értéket mutatott, ami számomra nem mondott sokat, de persze kétség nem fér hozzá, hogy elég magas lehet. A napokban kaptam meg az idézést, amely a Btk. 188 §-ába ütköző vétségnek megalapozott gyanúja miatt szólít fel megjelenésre a rendőrkapitányságon. A kérdésem a következő: utánanéztem, ám nem volt egyértelmű számomra az, hogy mennyi az az alkoholszint, ami felett az ember bűncselekményt követ el, és amennyiben én ezt túlléptem mire számíthatok?
Megjegyzem, soha a rendőrséggel semmiféle összeütközésbe még nem kerültem az életem során, tisztességes normális életet élek, csak éppen most hibáztam egy óriásit.
Kérem tiszteljen meg a válaszával, előre is köszönöm!
Rózsa
Tisztelt Rózsa!
Az alkoholérték 0,51-0,80 között igen enyhe alkoholos befolyásoltságnak számít. Talán azért nem talált egyértelmű választ, mert a szakirodalom szerint ha a járművezető véralkohol értéke a 0,51 és a 0,80 közé esik, lehetséges, hogy a befolyásoltság foka nem érinti a biztonságos vezetésre való képességet, így szabálysértés valósul meg, ha viszont ugyanilyen határértéken belül az ittasságnak olyan látható, észlelhető tünetei jelentkeznek, amelyek egyértelműen mutatják az alkoholos befolyásoltság fennállását, vétség elkövetése miatt felel a járművezető. Azonban a szabálysértési és vétségi eljárás elhatárolására létezik egy módszertani levél, melyet az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet adott ki, ez pedig szabálysértés és vétség között 0,5 milligramm/liter értéknél húzza meg a határvonalat. A kiszabható büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, melyből Önre nézve ez utóbbi a legvalószínűbb.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Szeretném megkérdezni, hogy 2500kg össztömeg alatti kishaszongépjármű (Pl.: Citroen Berlingo, Renault Clio Van) ÁFÁ-ja visszaigényelhető-e? Különböző márkakereskedések különböző válaszokat adnak!
Üdvözlettel:
Kertész Ádám
Tisztelt Kertész Ádám!
Az adóval kapcsolatos szabályok alkalmazása szempontjából kizárólag a Kereskedelmi Vámtarifa besorolása az irányadó, vagyis nincs jelentősége annak, hogy a Közlekedési Főfelügyelet a forgalmi engedélyben milyen minősítést tüntet fel a gépjármű besorolására. Az ÁFA törvényhez kapcsolódóan a 2003/133. számú Adózási kérdés - gépjárművek áruosztályozása áttanulmányozását ajánlanám a figyelmébe, ami ugyan nem minősül jogszabálynak, de iránymutatásul szolgál a kishaszonjárművek besorolásához ÁFA visszaigénylés ügyben. Eszerint a vámtarifaszám megállapítása mindig adott konkrét gépjárműre vonatkozóan történik, annak kialakításától, pillanatnyi állapotától függően. Általánosságban elmondható, hogy egyes gépjárműveknek a 87.04 vámtarifaszám alá történő osztályozását olyan jellemzők alapján lehet elvégezni, amelyek arra utalnak, hogy a járműveket elsősorban áruszállításra és nem személyek szállítására tervezték. Ezek a jellemzők különösen az olyan gépjárművek osztályozásánál fontosak, melyek bruttó tömege az 5 tonnát nem haladja meg és általában áruszállításra használt elkülönített zárt hátsó rakodótere vagy hátsó platója van. A rakomány be-, illetve kirakását elősegítő, a rakodótér oldalfalain vagy hátulján elhelyezett ablak nélküli, esetleg ablakos toló-, oldalra vagy felfelé nyíló ajtóval lehetnek a gépjárművek felszerelve. Egyes ide tartozó típusok esetében a zárt raktérben lehet biztonsági öv, övrögzítési pont vagy utaskényelmi berendezés nélküli ülőpad, de ennek teljesen felhajthatónak vagy összecsukhatónak kell lennie annak érdekében, hogy a teljes rakteret áruszállításra lehessen használni. Az áruszállításra szolgáló járművekre jellemző még az igényes belső kivitel és felszereltség hiánya a járműnek az utasok szállítására szolgáló területtel összefüggő raktérben (nincs szőnyegpadló, szellőzés, belső világítás, hamutartók stb.). A vezető és az elülső utasok számára szolgáló terület, valamint a hátsó térség között állandó fal vagy elválasztó elem van kialakítva. Ez a forrás részletesen tartalmazza többek között a "Zárt karosszériás kivitelű, ún. furgon típusú haszongépjárművek", a "Kabinos vagy kettős, dupla kabinos, "pick-up" típusú haszongépjárművek", a "Zárt karosszériás terepjáró kivitelű gépjárművek" és a "Személygépkocsi vázra épített, elsősorban áruszállításra tervezett, háromajtós kivitelű kisáruszállító és az ún. "puttonyos" haszongépjárművek, zárt karosszériás kivitelben" azon tulajdonságait, melyek alapján eldönthető, hogy az ÁFA visszaigényelhető-e.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Egy rendszám és forgalmi nélküli, valamint egy rendszám nélküli, de érvénytelen forgalmi engedélyű autóbusszal szeretnék javítás céljából mozogni, legálisan. Milyen papírokat kell beszereznem hozzá és hol? Körülbelül mennyi lehet ezek ára? Van-e egyáltalán ilyenre lehetőség?
Köszönettel:
Pap Zsigmond
Tisztelt Pap Zsigmond!
Amit szeretne az csakis a járművek forgalomba helyezésével valósulhatna meg, tehát tulajdonjog igazolása, kötelező biztosítás megkötése, műszaki alkalmasság megléte stb. szükségeltetik hozzá, egyébként semmilyen módon nem mozoghat vele. Az okmányirodán bizonyára részletesen tájékoztatják a tennivalókról.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Az önkormányzattól kaptam egy Határozatot, miszerint 8000 HUF gépjárműadót vagyok köteles fizetni, mert külföldről behozott motorkerékpáromat a hatóság "E" jelű ideiglenes rendszámmal látta el. Hivatkozás az 1991. évi LXXXII. törvény 7.§ 2. bekezdésére, melynek utolsó mondata így hangzik: Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint állandó rendszámmal ellátott gépjárműre "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adnak ki, ez után nem kell az e bekezdés szerinti adót megfizetni.
Tekintve, hogy az EU tagjai vagyunk, ez a gépjármű már el volt látva állandó rendszámmal, mely az EU hatóság nyilvántartásában szerepelt (ez alapján bírálták el a hazai forgalomba helyezését /horribilis összegekért/), míg annak rendje módja szerint eladáskor ki nem jelentették a forgalomból. E szerint ez az adó jogtalanul lett kiszabva.
Köszönettel:
Kristóf
Tisztelt Kristóf!
A 35/2000. számú BM rendelet szerint E betűjelű rendszámtáblát nemcsak arra a járműre adnak ki, amely magyar forgalmi engedéllyel és rendszámtáblával nincs ellátva, hanem az elveszett rendszámtábla ideiglenes pótlására is ez szolgál. Ön a gépjárműadóról szóló törvény rendelkezését helyesen idézte, de figyelembe kell még vennie a következőket: A törvény 2. §-a meghatározza, hogy mit tekint hatósági nyilvántartásnak, ez a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti nyilvántartás. Ez a jogszabály pedig a Belügyminisztérium központi nyilvántartóját és a körzetközponti-feladatokat ellátó települési önkormányzatok jegyzőjét (okmányirodát) jelöli meg nyilvántartóként, melyek az EU más tagállamának nyilvántartásait nem veszik/vehetik át. A kérdéses mondat tehát az én értelmezésemben azokra a járművekre vonatkozik, melyeknek van a magyar hatóságoknál nyilvántartott állandó rendszáma, ami alapján a tulajdonos/üzembentartó meg is fizette a gépjárműadót, ezért a rendszámtábla elvesztése esetén a pótlásig indokolatlan lenne az ideiglenes rendszám alapján is megadóztatni.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
1996. novemberében vásároltam egy személygépkocsit. 10 nap múlva továbbadtam. Az Adás- vételi szerződésem már nincs meg (sajnos). 2004.06. 28.-án kaptam egy levelet az Okmányirodától, hogy a vásárlásról tudomást szereztek de bejelentési kötelezettségemnek nem tettem eleget. Ezután levélben bejelentettem az eladás tényét és mivel az új tulaj sem tett eleget a bejelentésnek kértem a forgalomból való kivonást, amit meg is tettek. 2004.09.21-én kaptam egy újabb levelet az Illetékhivataltól, hogy erre a már forgalomból kivont és nem is a tulajdonomban lévő autóra fizessem be az aktuális vagyonszerzési illetéket és a mulasztási bírságot. Ha jól emlékszem valamikor 1997. közepén már egyszer a súlyadó miatt be kellett mennem az Illetékhivatalba és akkor még a meglévő adásvételivel igazoltam is az eladás tényét. A két Illetékhivatal nem egy cég, akkor nem szereztek tudomást a vagyonszerzésről? Kérdésem az lenne, hogy én úgy tudtam, ha 15 napon belül továbbadom az autót akkor nem kell átiratnom, a forgalomból való kivonást kérhetem-e én vagy csak a forgalmi szerinti tulajdonos? Jogszerűen járt-e el az Okmányiroda és az Illetékhivatal?
Köszönettel:
Szabó E
Tisztelt Szabó E!
A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást mindenképpen be kell jelenteni 15 napon belül, akkor is, ha ezalatt a 15 nap alatt a járművet eladta. A forgalomból való kivonást az okmányiroda rendeli el abban az esetben, ha a forgalmi engedély szerinti tulajdonos bejelenti hogy a járművet elidegenítette, de az új tulajdonos a bejelentési kötelezettségének 15 napon belül önhibájából nem tett eleget, vagy az új tulajdonos kiléte nem állapítható meg. A gépjármű illetékének kiszabása is az okmányirodához kötődik, mivel a gépjármű vagyonszerzési illetékét az illetéktörvény szerint a tulajdonosváltozás okmányirodai bejelentése során kapott postai csekken kell megfizetni, illetve 1996-ban a rendőrségen kapott csekken. Határozatot az illetékről az illetékhivatal csak az illeték összegével kapcsolatos vita esetén hoz. Így sajnos a mulasztási bírság is jogos.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Érdeklődnék, hogy ki a felelős abban az esetben, ha egy parkoló autó hátsó ajtóját kinyitják és ebbe az ajtóba belemegy egy másik autó?
Köszönettel:
Lőrincz Ádám
Tisztelt Lőrincz Ádám!
Kérdésére csak általános választ lehet adni, a körülmények döntik el, kit terhel a felelősség:
A Polgári Törvénykönyv 339. § szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti. Tehát azt kell megállapítani a kérdés eldöntéséhez, hogy a másik autó vezetője az adott helyzetben tőle elvárhatóan, kellő gondossággal járt-e el.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Édesapám közlekedési baleset vétlen résztvevője volt. A gépkocsijában bekövetkezett kár javítása elhúzódott, ezért huzamosabb ideig külföldön tartózkodó öcsém gépkocsiját vette bérbe. Ezt követően a bérleti díj megtérítését kérte az érintett felelősségbiztosítótól. Az említett biztosító a bérbeadóhoz (öcsémhez) fordult, s a megfelelő negyedéves személyi jövedelemadó előleg befizetését igazoló szelvény hiteles másolatát kéri tőle, azzal a hivatkozással, hogy "a gépkocsi bérbeadásából származó jövedelem a magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelme", s mint ilyen után adóelőleget kell fizetni.
A biztosító nyilván azt kívánja ellenőrizni, nem csupán színlelt szerződésről van-e szó. Véleményem szerint azonban a biztosító ezzel a lépésével sértené a személyes adatok védelméről szóló jogszabályt.
Sziládi Ferenc
Tisztelt Sziládi Ferenc!
A biztosító jelen esetben a vele jogviszonyban álló biztosítottal szemben fennálló kötelezettsége teljesítéséhez kéri az adatokat, melyek a kártérítési kötelezettség mértékének megállapításához elengedhetetlenek, véleményem szerint a személyes adatok sérelme nem áll fenn. Személyes adatot kezelni ugyanis csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. A személyes adatot többek között akkor lehet kezelni, ha ez az adatkezelő hivatalos feladatának gyakorlásához, az érintett létfontosságú érdekeinek védelméhez, az érintett és az adatkezelő között létrejött szerződés teljesítéséhez szükséges. A biztosító kérése véleményem szerint ezeknek a követelményeknek megfelel. Természetesen az adatok szolgáltatását meg is lehet tagadni, ez azonban a kártérítési összeg megállapítására is kihatással lesz. Kétségtelen az is, hogy ez által a biztosító megpróbálja kizárni a színlelt szerződés lehetőségét is.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Nemrég, de már 2004 május elseje után új (0 km-es, szalonból) autót vásároltam, 2 év garanciával. A bejáratás után kiderült, hogy a gyárilag megadott teljesítményadatok (gyorsulás 0-100 km/h, gyorsulás 48-80 km/h 4. sebességben, gyorsulás 80-112 km/h 4. sebességben) egyikét sem képes teljesíteni. A kereskedés szervizében azt mondják, nem mutat ki hibát a diagnosztikai rendszer, vagyis a számítógépeik szerint az autó úgy működik, ahogy kell. Gyorsulást, lóerõt, forgatónyomatékot õk nem mérnek, amit pedig én mérek, az szubjektív és bemondáson alapul.
Kérdéseim: lehet-e erre hivatkozva elutasítani az igényemet, hogy az autó feleljen meg a specifikációnak? Ha erre szakosodott cégnél megméretem a forgatónyomatékot/teljesítményt, és az elmarad a gyárilag megadottól, akkor erre hivatkozva lehet-e követelésem - és követelhetem-e rajtuk a vizsgálat költségét? Mi itt a helyes stratégia?
Válaszát elõre is köszönöm!
KL
Tisztelt KL!
Ha a gyártó kötelezettséget vállalt a teljesítményre, gyorsulási adatokra, akkor vizsgáltassa be. Ha a gépjármű teljesítménye valóban elmarad a megadottól, szakértővel véleményeztesse, hogy ez a gépjármű rejtett hibája lehet-e. Ha rejtett hibára, vagy minőségi problémára vezethető vissza a teljesítmény elmaradása, akkor megkeresheti az értékesítőt vagy a gyártó magyarországi képviseletét és szavatossági jogait, felmerült költségeit érvényesítheti velük szemben. Az is elképzelhető azonban, hogy ezek a gyártó által megadott adatok az optimális körülmények közt rögzített eredményt tartalmazzák, melyet a konkrét kipróbálás során Ön már nem tud produkálni, ilyenkor az ún. bíztatási kárát követelheti a gyártótól, ill. annak magyarországi képviseletétől (akkor ha az eltérés jelentősebbnek mondható).
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Néhány nappal ezelőtt a barátomtól közúton elvették a jogosítványát, ittas vezetésért, anélkül, hogy bebizonyították volna, hogy valóban elérte a kritikus határt. Különböző laborvizsgálatokra vitték őt, amelynek eredménye, bevallásuk szerint majd csak 2 hét múlva lesz meg. Ezen események után mind őt, mind az autót ott hagyták az út szélén. Sem az eljárásról, sem a jogosítványáról semmilyen dokumentumot nem kapott (útvonal engedélyt sem). 1 napos nyomozás után sikerült kideríteni, hogy egyáltalán a jogosítványát elrakó rendőr, hova juttatta a papírjait. Szeretném megtudni, hogy jogszerűen járt-e el a rendőr, vagy megtámadható az eljárása?
Segítségét köszönöm.
Tímea
Tisztelt Tímea!
Amit Ön leírt, annak alapján lehet, hogy nem járt el teljesen jogszerűen az intézkedő rendőr, mert a tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. Útvonalengedélyt azonban ilyen esetben nem kell adnia, egyébként pedig az ittas vezetés alapos gyanúja elégséges a vezetői engedély elvételéhez. Az érintett viselkedése és egyéb körülmények valószínűleg megalapozták az ittasság gyanúját, ez alapján a gyanú alapján vehették el a jogosítványt. Az más kérdés, ha a laborvizsgálat eredménye alapján a gyanú nem igazolódik be, akkor nagyobb eséllyel támadható meg a felettesnél az intézkedő rendőrök intézkedése.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Ma éjszaka 2 óra felé Budapest belterületén egy villogó új rendőrségi Ford Mondeo típusú autó állt be mögém, amelyből két rendőr pattant ki. Az iratok ellenőrzése és az alkoholszonda megfújása között közölték, hogy 70-es táblánál 140-el követtek, és el fogják vetetni a jogosítványomat. Én a szabálysértést nem ismertem el, mivel fogalmam sincs mennyivel mehettem.
Kérdéseim:
-Van-e ezekben az autókban menet közbeni sebességmérő műszer, amivel hitelt érdemlően rám tudják bizonyítani az állítólagos gyorshajtásomat?
-Felvették az adataimat és közölték, hogy fel fognak jelenteni. Mi alapján tehetik ezt, és mire számíthatok???
- Nekem munkaeszköz a kocsi, és egy-két hónap eltiltás az állásomba is kerülhet. Mit tehetek???
Válaszát előre is köszönöm:
Kiss Gábor
Tisztelt Kiss Gábor!
Nem tudom, hogy van-e menet közbeni sebességmérő a kérdéses rendőrautó típusban (valószínűleg nincs) a rendőrök közlése is erre utal. Abban az esetben azonban, ha két rendőr állítja azt, hogy Ön átlépte a sebességkorlátot, Ön nagy valószínűséggel számíthat szabálysértés miatti büntetésre. A rendőrök tanúvallomása alapján döntenek az ügyében, melynek során Önnek kérnie indokolt, hogy a munkavégzéshez szükséges jogosítvány elvétele helyett inkább pénzbírságot szabjon ki a rendőrhatóság.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Egy adózással kapcsolatos ügyben kérem a tanácsát. Személygépkocsimat 2004 június 2-án ellopták. A rendőrség természetesen nem találta meg sem a tettest, sem a gépkocsit, lezárták a nyomozást. A lakóhely szerinti Adóigazgatástól a napokban kaptam egy felhívást, hogy fizessem be a második féléves gépjárműadót. A kérdésem az, hogy van-e lehetőség arra, hogy például méltányossági alapon a második féléves adót ne kelljen kifizetnem.
Üdvözlettel:
Légrádi László
Tisztelt Légrádi László!
A gépjárműadóról szóló törvény szerint szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelésről az adóhatóság az Ön kérelme és az ahhoz csatolt rendőrségi igazolás alapján tud határozatot hozni A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik. Tehát ha Ön rendőrségi iratokkal igazolja a lopás tényét, adófizetési kötelezettsége csak 2004. június 30-ig volt.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A kereken 1 éves Ford Fiestánk egyik ajtajának felső ívén elkezdett hólyagosodni a metál festék, melyet le akart festetni a márkaszervíz garanciális kötelezettségként. Megbontáskor azt tapasztalták, hogy nagyobb felületen is gondok vannak, ezért most le akarnak festetni egy egész, a gyárból hozott, feketére lealapozott ajtót és össze akarják polírozni azzal az oldallal. Félelmünk szerint az autó veszít értékéből a beavatkozás által, mely csak eladáskor fog kiderülni. Szeretnénk megtudni, milyen lehetőségeink vannak, ez-e a gyakorlat a sokéves "átrozsdásodás elleni garancia" teljesítése esetén. És ha egy másik ajtón ugyanez a probléma van a kárpit alatt? És ha_ (Vagy ez már a bizalom hiánya, melyet a megbontott ajtó zörgése okoz?)
Üdvözlettel:
Csarnai Gábor
Tisztelt Csarnai Gábor!
Ha ebben a szervizben nem bízik meg, próbáljon meg egy másiknál tanácsot kérni, vagy az autót műszaki szakértőhöz elvinni és vele konzultálni. Az autó bizonyára veszít az értékéből, azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a műszaki szakértő rejtett hibára utaló meghibásodásként értékeli a festékproblémát, ez esetben Ön szavatossági igénnyel fordulhat a gyártó felé, melynek keretében kijavítást, árleszállítást, kérhet vagy a szerződéstől elállhat (bár ez esetben ez nem képzelhető el).
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Már jó 2 éve tevékenykedem egy Trabant felújításának bűvkörében, és lassan-lassan a finisbe érek. Felszereltem rá a rendszámot, és ekkor döbbentem rá, hogy mennyire ronda az első lökhárítón az - egyébként annál szélesebb - rendszám. Eszembe jutottak az Alfák, amiken öntapadós matrica van rendszámként, és azt szeretném ezzel kapcsolatban kérdezni, hogy ha én is szeretnék ilyet, hogyan kell ezt elintézni? (Az autó papírjai rendben vannak.) El lehet menni egyszerűen csináltatni egy ilyet, vagy valamilyen hatósági engedély is szükséges hozzá? Ha igen, hol kell ezt beszerezni?
Válaszát előre is köszönöm
Asbóth Márton
Tisztelt Asbóth Márton!
A 35/2000. BM rendelet szerint ha a rendszámtábla felszerelésére nincs elegendő hely, vagy ha a rendszámtábla az átlagosnál nagyobb sérülési veszélynek van kitéve (pl. autóversenyzés miatt), a közlekedési hatóság igazolása alapján engedélyezhető a D típusú rendszámtáblának (ún. öntapadó fólia rendszám) a jármű elején történő alkalmazása. A közlekedési igazgatási hatóság a forgalmi engedély hivatalos feljegyzések rovatába "D típusú frsz. engedélyezve" záradékot jegyez be. A D típusú rendszámtáblára vonatkozó záradék bejegyzése a gyártásról szóló igazolás bemutatása után végezhető el.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Kérem segítsen édesapám 2003. november 05-én elhunyt. Erre az évre vonatkozó súlyadót bekell-e fizetnünk? Nem volt még hagyatéki tárgyalás, az autó a garázsban áll, senki nem használja, és eladni sem lehet. Mi a teendőnk ilyen esetben?
Segítségét előre is köszönöm és várom mielőbbi válaszát.
2004.09.21
Éva
Tisztelt Éva!
A gépjárműadót a haláleset időpontját követő hónap első napjától az új tulajdonosok kötelesek megfizetni, akkor is, ha nem használják a járművet. A hagyatéki eljárás lezárultával, a gépjármű tulajdonjogának átírása után tudja majd a helyi adóhatóság az adót előírni.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Azzal a problémával fordulok önhöz, hogy van 2db ugyanolyan típusú autóm, a motorjaikat szeretném átcserélni. Ugyanaz a blokk csak a ccm más. Kell-e ilyenkor regisztrációs adót fizetnem?
Üdvözlettel:
T. Attila
Tisztelt T. Attila!
Az eltérő hengerűrtartalom miatt kell az átalakítást követően regisztrációs adót fizetni, mivel az adó mértéke egyrészt a ccm-től, másrészt a környezetvédelmi osztályba sorolástól függ. Ha a személygépkocsit átalakították, az átalakított személygépkocsi forgalomba helyezésekor az adó összegét az átalakítás utáni és az átalakítás előtti állapot közti adó különbözeteként kell megállapítani. Ha a különbözet előjele pozitív, (azaz a gyakorlatban a gépjármű motorjának hengerűrtalma nő) az adót az adóalany köteles az adóhatóságnak megfizetni. Azonban a másik autó átalakítása nyomán (a kisebb ccm-re cserélés) a regisztrációs adó ön javára felmerülő különbözetét viszont nem igényelheti vissza.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Vállalatunknál Peugeot Partner típusú kisárut szállító autók kerültek használatba. Ezeket a kölcsönző cég tehergépjárműnek vizsgáztatta. Kértünk egy állásfoglalást tőlük a betartandó szabályokra, amelyben azt írták, hogy autópályán 80km/h, főúton 70km/h maximális sebességgel haladhatunk. Megnéztem a Totalcar lapján lévő Kresz szerint ez az autó a 2500kg megengedett tömeget meg ne haladó kategóriába tartozik. Ezek szerint 130km/h a megengedett sebessége autópályán, illetve 90km/h főúton. Kérem segítsen eldönteni, hogy kinek van igaza!
Köszönettel:
S. Attila
Tisztelt S. Attila!
A KRESZ szerint a következő sebességgel szabad közlekedni: - személygépkocsival, motorkerékpárral, 2500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival (ide tartozik a 2500 kg-os össztömeget meg nem haladó tehergépkocsi is)
- autópályán 130 km/óra,
- autóúton 110 km/óra,
- egyéb gépjárművel (pl. 2500 kg össztömeg feletti tehergépkocsival) autópályán 80 km/óra,
lakott területen kívül egyéb úton 70 km/óra,
Olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a műszaki megvizsgálás során az előzőeknél alacsonyabban állapították meg és ezt a jármű forgalmi engedélyébe (igazolólapjába) bejegyezték, legfeljebb a megállapított sebességgel szabad közlekedni.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Az eset ami megesett: barátomnak kölcsönadtam a saját nevemen szereplő (tehat nem céges) platós 20 éves, 3 személyes VW kisteherautómat (3.500kg össztömeg). Tura felé, amikor is a saját cementjét szállította, hogy építse a házát a rendőr megállította és kérte a menetlevelet. Arra a felvetésre, hogy magánszemély tulajdonában van az autó rá sem hederített, csak annyit kérdezett elismeri e a szabálysértést vagy menjen tovább izzókészlet és háromszög irányában (azaz mindenkepp le akarta húzni).
Kérdés: jogosan jelentette fel barátomat amiatt, hogy nem vezetett menetlevelet a fenti tulajdoni és egyéb paraméterekkel rendelkező (kis)tehergépkocsin? (Megjegyzem, mar igazoltattak engem is, igaz Pesten és menetlevél szóba sem került!)
Egyáltalán: mikor kell menetlevelet vezetni?
Köszönettel:
Soós János
Tisztelt Soós János!
Sajnos nem tudok kedvező válasszal szolgálni, mivel a 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet előírja, hogy a közúti forgalomban a közúti szolgáltatást, áruszállítást végző tehergépkocsi fuvarlevéllel, a nem közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi menetlevéllel vehet részt.
A menetlevél szigorú számadású okmánynak minősül, azt eseményszerűen kell vezetni. A felhasznált vagy rontott okmányokat sorszám szerint, hiánytalanul, a bizonylatokra vonatkozó szabályok szerint kell megőrizni. A menetlevél tartalmazza a jármű rendszámát, gyártmányát, teherbírását, üzemben tartója nevét, címét, a gépjárművezető nevét dátum szerint valamint azt, hogy a gépjárművel honnan - hová megy, a megállás helyét, a Km-óra állását, az áru tömegét és az áru megnevezését.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Promóciós céllal, magántulajdonban lévő személygépjárművek első-, hátsó szélvédőire egysoros feliratot helyeznénk el.(Vágott betűmatricákról, nem szitázott csíkról van szó.) A rendőrségen csak az első szélvédőre vonatkozóan kaptam kielégítő információt(Kilátást nem zavaró, csak az utastéri napellenző alsó vonaláig érhet.), a hátsó szélvédő tekintetében tanácstalan találgatások érkeztek válaszként.
Kérdéseim a következők:
-Mi a hivatalos jogi álláspont a hátsó szélvédővel kapcsolatban?
-Van-e jogi akadálya vállalkozási tevékenység hirdetésének magántulajdonban lévő személygépjárművön?
Üdvözlettel a mihamarabbi válasz reményében:
Sz. Péter
Tisztelt Sz. Péter!
Az erre vonatkozó rendelet szerint a gépjármű szélvédőjén, valamint azon ablakain, amelyeken keresztül a vezetőnek az utat és környezetét látnia kell (ide tartozik a hátsó szélvédő is), kilátást zavaró feliratot, ábrát, jelzést, tartozékot elhelyezni tilos. Nem kell a kilátást zavarónak tekinteni: a) a belső visszapillantó tükröt; b) a szélvédő felső részén elhelyezett olyan fényszűrőt, amely a kilátást nem akadályozza, magassága a járműre felszerelt belső napellenző magasságánál nem nagyobb, rajta keresztül a közúti jelzések színe tévedésmentesen felismerhető; c) legfeljebb 10 cm méretű, a szélvédő alsó sarkában elhelyezett feliratot, ábrát, jelzést, tartozékot; d) a szélvédő szélén elhelyezett antennát.
Kívülről látható világító, megvilágított, átvilágított, illetőleg fényvisszaverő kivitelű feliratot, ábrát, tilos elhelyezni. A magántulajdonban lévő gépkocsi tulajdonosa a fenti korlátok között maga dönt a reklámfeliratok elhelyezéséről a gépjárművön.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Érdeklődnék, hogy a súlyadó az adott évben, vagy akár visszamenőleg behajtható-e? Pár éve hallottam, hogy az önkormányzatok az egyébként (jogos??) súlyadóból származó összegeket megfelelő törvény vagy jogszabály híján nem tudják behajtani, behajtatni.
Köszönettel
V. Krisztián
Tisztelt V. Krisztián!
Bármely adófajtánál adóvisszatérítés igénylése esetén nyilatkoznunk kell, hogy más adóhatóságnál van-e tartozásunk, mivel az adóhatóságoknak visszatartási joguk van a tartozás erejéig. Ezen túlmenően végrehajtást rendelhetnek el az adós bankszámlájára, vagy munkabérére, az adós ingó és ingatlanvagyona is árverezhető. Ha valaki semmiféle kimutatható vagyonnal, jövedelemmel nem rendelkezik a végrehajtás nem vezet eredményre. Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Ha az adóhatóság valamilyen végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik.
Ha az adósnak nincs végrehajtás alá vonható vagyona, az adóhatóság határozattal törli az adótartozását, azonban azt újból elő is írja, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az adótartozás mégis végrehajthatóvá válik.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Érdeklődni szeretnék , hogy a centrum parkoló kft bírósági úton behajtatási igényt nyújthat-e be ellenem olyan díjhátralékra amiről nem rendelkezik fényképpel?
Köszönettel
Tóth Attila
Tisztelt Tóth Attila!
Ha nincs fénykép, lehet egyéb bizonyítási eszközzel (pl. tanúvallomás) is bizonyítani a tilosban parkolás megtörténtét, nem kizárt, hogy a Kft. rendelkezik más bizonyítékkal, illetve honnan tudja ilyen biztosan, hogy nincs a Kft-nek fénykép a birtokában? A szabálysértési törvény pontosan meghatározza az alkalmazható bizonyítási eszközök körét, ezek közül a tárgyi bizonyítási eszköz csak az egyik kategóriát alkotja, és a fénykép- vagy videófelvétel is csak atárgyi bizonyítási eszközök egy csoportját jeleníti meg.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Másfél éves autómban, rendeltetésszerű használat mellett tönkrement a váltó. Mivel a jótállás egy éves időtartama lejárt, ezért azt szeretném megkérdezni, ilyenkor kit terhel a javíttatás költsége? Úgy hallottam, hogy a fő alkatrészekre két éves szavatossági idő jár. Igaz ez?
Köszönettel.
K. Tamás
Tisztelt K. Tamás!
A kötelező jótállás időtartama a személygépkocsik esetében 1 év, azonban ettől a forgalmazó a fogyasztó javára eltérhet, hosszabb időtartamra is vállalhat jótállást. Ha az Ön rendelkezésére álló iratokból nem állapítható meg ilyen hosszabb időtartamra vállalt jótállás, akkor szavatossági igénnyel élhet, mely a tartós fogyasztási cikkek esetében 2 év. Ha azonban az igényét ezen a két éven belül menthető okból nem tudja érvényesíteni, pl. rejtett hiba esetében, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított három év. A Polgári Törvénykönyv szerint Ön hibás teljesítés esetén elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet, de ha a kötelezett ezt nem vállalja, megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A személyautómból eltávolítottam a hátsó ülés sort, a nagyobb hely érdekében és azóta is így van, de elbizonytalanítottak, hogy ez szabályellenes. A kérdésem az lenne, hogy ez valóban így van-e?
Köszönettel.
István
Tisztelt István!
A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerint átalakítási engedélyt kell kérnie, ha a hátsó üléssort ki szeretné szerelni, ez alól csak akkor mentesül, ha a járműbe beépített ülőhelyek számát csak ideiglenesen csökkentette. Az ideiglenesség időtartama természetesen változhat, de egy-két hónapnál (pl. idénymunka esetén) nem tarthat tovább.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László