Már jó 2 éve tevékenykedem egy Trabant felújításának bűvkörében, és lassan-lassan a finisbe érek. Felszereltem rá a rendszámot, és ekkor döbbentem rá, hogy mennyire ronda az első lökhárítón az - egyébként annál szélesebb - rendszám. Eszembe jutottak az Alfák, amiken öntapadós matrica van rendszámként, és azt szeretném ezzel kapcsolatban kérdezni, hogy ha én is szeretnék ilyet, hogyan kell ezt elintézni? (Az autó papírjai rendben vannak.) El lehet menni egyszerűen csináltatni egy ilyet, vagy valamilyen hatósági engedély is szükséges hozzá? Ha igen, hol kell ezt beszerezni?
Válaszát előre is köszönöm
Asbóth Márton
Tisztelt Asbóth Márton!
A 35/2000. BM rendelet szerint ha a rendszámtábla felszerelésére nincs elegendő hely, vagy ha a rendszámtábla az átlagosnál nagyobb sérülési veszélynek van kitéve (pl. autóversenyzés miatt), a közlekedési hatóság igazolása alapján engedélyezhető a D típusú rendszámtáblának (ún. öntapadó fólia rendszám) a jármű elején történő alkalmazása. A közlekedési igazgatási hatóság a forgalmi engedély hivatalos feljegyzések rovatába "D típusú frsz. engedélyezve" záradékot jegyez be. A D típusú rendszámtáblára vonatkozó záradék bejegyzése a gyártásról szóló igazolás bemutatása után végezhető el.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Kérem segítsen édesapám 2003. november 05-én elhunyt. Erre az évre vonatkozó súlyadót bekell-e fizetnünk? Nem volt még hagyatéki tárgyalás, az autó a garázsban áll, senki nem használja, és eladni sem lehet. Mi a teendőnk ilyen esetben?
Segítségét előre is köszönöm és várom mielőbbi válaszát.
2004.09.21
Éva
Tisztelt Éva!
A gépjárműadót a haláleset időpontját követő hónap első napjától az új tulajdonosok kötelesek megfizetni, akkor is, ha nem használják a járművet. A hagyatéki eljárás lezárultával, a gépjármű tulajdonjogának átírása után tudja majd a helyi adóhatóság az adót előírni.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Azzal a problémával fordulok önhöz, hogy van 2db ugyanolyan típusú autóm, a motorjaikat szeretném átcserélni. Ugyanaz a blokk csak a ccm más. Kell-e ilyenkor regisztrációs adót fizetnem?
Üdvözlettel:
T. Attila
Tisztelt T. Attila!
Az eltérő hengerűrtartalom miatt kell az átalakítást követően regisztrációs adót fizetni, mivel az adó mértéke egyrészt a ccm-től, másrészt a környezetvédelmi osztályba sorolástól függ. Ha a személygépkocsit átalakították, az átalakított személygépkocsi forgalomba helyezésekor az adó összegét az átalakítás utáni és az átalakítás előtti állapot közti adó különbözeteként kell megállapítani. Ha a különbözet előjele pozitív, (azaz a gyakorlatban a gépjármű motorjának hengerűrtalma nő) az adót az adóalany köteles az adóhatóságnak megfizetni. Azonban a másik autó átalakítása nyomán (a kisebb ccm-re cserélés) a regisztrációs adó ön javára felmerülő különbözetét viszont nem igényelheti vissza.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Vállalatunknál Peugeot Partner típusú kisárut szállító autók kerültek használatba. Ezeket a kölcsönző cég tehergépjárműnek vizsgáztatta. Kértünk egy állásfoglalást tőlük a betartandó szabályokra, amelyben azt írták, hogy autópályán 80km/h, főúton 70km/h maximális sebességgel haladhatunk. Megnéztem a Totalcar lapján lévő Kresz szerint ez az autó a 2500kg megengedett tömeget meg ne haladó kategóriába tartozik. Ezek szerint 130km/h a megengedett sebessége autópályán, illetve 90km/h főúton. Kérem segítsen eldönteni, hogy kinek van igaza!
Köszönettel:
S. Attila
Tisztelt S. Attila!
A KRESZ szerint a következő sebességgel szabad közlekedni: - személygépkocsival, motorkerékpárral, 2500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival (ide tartozik a 2500 kg-os össztömeget meg nem haladó tehergépkocsi is)
- autópályán 130 km/óra,
- autóúton 110 km/óra,
- egyéb gépjárművel (pl. 2500 kg össztömeg feletti tehergépkocsival) autópályán 80 km/óra,
lakott területen kívül egyéb úton 70 km/óra,
Olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a műszaki megvizsgálás során az előzőeknél alacsonyabban állapították meg és ezt a jármű forgalmi engedélyébe (igazolólapjába) bejegyezték, legfeljebb a megállapított sebességgel szabad közlekedni.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Az eset ami megesett: barátomnak kölcsönadtam a saját nevemen szereplő (tehat nem céges) platós 20 éves, 3 személyes VW kisteherautómat (3.500kg össztömeg). Tura felé, amikor is a saját cementjét szállította, hogy építse a házát a rendőr megállította és kérte a menetlevelet. Arra a felvetésre, hogy magánszemély tulajdonában van az autó rá sem hederített, csak annyit kérdezett elismeri e a szabálysértést vagy menjen tovább izzókészlet és háromszög irányában (azaz mindenkepp le akarta húzni).
Kérdés: jogosan jelentette fel barátomat amiatt, hogy nem vezetett menetlevelet a fenti tulajdoni és egyéb paraméterekkel rendelkező (kis)tehergépkocsin? (Megjegyzem, mar igazoltattak engem is, igaz Pesten és menetlevél szóba sem került!)
Egyáltalán: mikor kell menetlevelet vezetni?
Köszönettel:
Soós János
Tisztelt Soós János!
Sajnos nem tudok kedvező válasszal szolgálni, mivel a 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet előírja, hogy a közúti forgalomban a közúti szolgáltatást, áruszállítást végző tehergépkocsi fuvarlevéllel, a nem közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi menetlevéllel vehet részt.
A menetlevél szigorú számadású okmánynak minősül, azt eseményszerűen kell vezetni. A felhasznált vagy rontott okmányokat sorszám szerint, hiánytalanul, a bizonylatokra vonatkozó szabályok szerint kell megőrizni. A menetlevél tartalmazza a jármű rendszámát, gyártmányát, teherbírását, üzemben tartója nevét, címét, a gépjárművezető nevét dátum szerint valamint azt, hogy a gépjárművel honnan - hová megy, a megállás helyét, a Km-óra állását, az áru tömegét és az áru megnevezését.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Promóciós céllal, magántulajdonban lévő személygépjárművek első-, hátsó szélvédőire egysoros feliratot helyeznénk el.(Vágott betűmatricákról, nem szitázott csíkról van szó.) A rendőrségen csak az első szélvédőre vonatkozóan kaptam kielégítő információt(Kilátást nem zavaró, csak az utastéri napellenző alsó vonaláig érhet.), a hátsó szélvédő tekintetében tanácstalan találgatások érkeztek válaszként.
Kérdéseim a következők:
-Mi a hivatalos jogi álláspont a hátsó szélvédővel kapcsolatban?
-Van-e jogi akadálya vállalkozási tevékenység hirdetésének magántulajdonban lévő személygépjárművön?
Üdvözlettel a mihamarabbi válasz reményében:
Sz. Péter
Tisztelt Sz. Péter!
Az erre vonatkozó rendelet szerint a gépjármű szélvédőjén, valamint azon ablakain, amelyeken keresztül a vezetőnek az utat és környezetét látnia kell (ide tartozik a hátsó szélvédő is), kilátást zavaró feliratot, ábrát, jelzést, tartozékot elhelyezni tilos. Nem kell a kilátást zavarónak tekinteni: a) a belső visszapillantó tükröt; b) a szélvédő felső részén elhelyezett olyan fényszűrőt, amely a kilátást nem akadályozza, magassága a járműre felszerelt belső napellenző magasságánál nem nagyobb, rajta keresztül a közúti jelzések színe tévedésmentesen felismerhető; c) legfeljebb 10 cm méretű, a szélvédő alsó sarkában elhelyezett feliratot, ábrát, jelzést, tartozékot; d) a szélvédő szélén elhelyezett antennát.
Kívülről látható világító, megvilágított, átvilágított, illetőleg fényvisszaverő kivitelű feliratot, ábrát, tilos elhelyezni. A magántulajdonban lévő gépkocsi tulajdonosa a fenti korlátok között maga dönt a reklámfeliratok elhelyezéséről a gépjárművön.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Érdeklődnék, hogy a súlyadó az adott évben, vagy akár visszamenőleg behajtható-e? Pár éve hallottam, hogy az önkormányzatok az egyébként (jogos??) súlyadóból származó összegeket megfelelő törvény vagy jogszabály híján nem tudják behajtani, behajtatni.
Köszönettel
V. Krisztián
Tisztelt V. Krisztián!
Bármely adófajtánál adóvisszatérítés igénylése esetén nyilatkoznunk kell, hogy más adóhatóságnál van-e tartozásunk, mivel az adóhatóságoknak visszatartási joguk van a tartozás erejéig. Ezen túlmenően végrehajtást rendelhetnek el az adós bankszámlájára, vagy munkabérére, az adós ingó és ingatlanvagyona is árverezhető. Ha valaki semmiféle kimutatható vagyonnal, jövedelemmel nem rendelkezik a végrehajtás nem vezet eredményre. Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Ha az adóhatóság valamilyen végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik.
Ha az adósnak nincs végrehajtás alá vonható vagyona, az adóhatóság határozattal törli az adótartozását, azonban azt újból elő is írja, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az adótartozás mégis végrehajthatóvá válik.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Érdeklődni szeretnék , hogy a centrum parkoló kft bírósági úton behajtatási igényt nyújthat-e be ellenem olyan díjhátralékra amiről nem rendelkezik fényképpel?
Köszönettel
Tóth Attila
Tisztelt Tóth Attila!
Ha nincs fénykép, lehet egyéb bizonyítási eszközzel (pl. tanúvallomás) is bizonyítani a tilosban parkolás megtörténtét, nem kizárt, hogy a Kft. rendelkezik más bizonyítékkal, illetve honnan tudja ilyen biztosan, hogy nincs a Kft-nek fénykép a birtokában? A szabálysértési törvény pontosan meghatározza az alkalmazható bizonyítási eszközök körét, ezek közül a tárgyi bizonyítási eszköz csak az egyik kategóriát alkotja, és a fénykép- vagy videófelvétel is csak atárgyi bizonyítási eszközök egy csoportját jeleníti meg.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Másfél éves autómban, rendeltetésszerű használat mellett tönkrement a váltó. Mivel a jótállás egy éves időtartama lejárt, ezért azt szeretném megkérdezni, ilyenkor kit terhel a javíttatás költsége? Úgy hallottam, hogy a fő alkatrészekre két éves szavatossági idő jár. Igaz ez?
Köszönettel.
K. Tamás
Tisztelt K. Tamás!
A kötelező jótállás időtartama a személygépkocsik esetében 1 év, azonban ettől a forgalmazó a fogyasztó javára eltérhet, hosszabb időtartamra is vállalhat jótállást. Ha az Ön rendelkezésére álló iratokból nem állapítható meg ilyen hosszabb időtartamra vállalt jótállás, akkor szavatossági igénnyel élhet, mely a tartós fogyasztási cikkek esetében 2 év. Ha azonban az igényét ezen a két éven belül menthető okból nem tudja érvényesíteni, pl. rejtett hiba esetében, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított három év. A Polgári Törvénykönyv szerint Ön hibás teljesítés esetén elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet, de ha a kötelezett ezt nem vállalja, megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A személyautómból eltávolítottam a hátsó ülés sort, a nagyobb hely érdekében és azóta is így van, de elbizonytalanítottak, hogy ez szabályellenes. A kérdésem az lenne, hogy ez valóban így van-e?
Köszönettel.
István
Tisztelt István!
A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerint átalakítási engedélyt kell kérnie, ha a hátsó üléssort ki szeretné szerelni, ez alól csak akkor mentesül, ha a járműbe beépített ülőhelyek számát csak ideiglenesen csökkentette. Az ideiglenesség időtartama természetesen változhat, de egy-két hónapnál (pl. idénymunka esetén) nem tarthat tovább.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A következő kérdéssel fordulnék Önökhöz. Kb.2 éve vásároltam egy személygépkocsit, de azt nem várt okok miatt nem írattam át a saját nevemre. Az autó azóta forgalomban nem volt, a műszaki is lejárt róla, tehát használva nem volt. Ha most szeretném átíratni illetve levizsgáztatni mekkora büntetésre számíthatok a 15 napos átíratási határidő "túllépése" miatt...? Illetve a büntetés összegén kívül valamilyen szankcióval sújtható vagyok e?
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel: L.A.
Tisztelt L. A.!
A 35/2000. (XI.30.) BM rendelet szerint ha a gépjármű jogszerű megszerzője a bejelentési kötelezettségét késedelmesen (15 napon túl) teljesíti, a hatóság bejegyzi a tulajdonjogot a nyilvántartásba, és a forgalmi engedély, valamint a törzskönyv kiadásáról is intézkedik, emellett azonban értesíti a mulasztási bírság kiszabása érdekében az Illetékhivatalt. A hatóság a mulasztást nemcsak a tulajdonosváltozás bejelentésekor, hanem hivatalból, saját eljárása során is észlelheti. Ha a hatóság megállapítja, hogy az ügyfél önhibájából nem tett eleget bejelentési kötelezettségének a járművet a forgalomból is kivonja.
A mulasztási bírság összege 100.000 Ft-ig terjedhet. A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodóan szabja ki a bírságot.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A regisztrációs adót szinte mindig csak autók kapcsán említik a cikkekben, viszont az okmányirodákban azt az információt kaptuk, hogy ugyanúgy fog vonatkozni a motorkerékpárokra. Ezúton kérném segítségét, hogy a motorkerékpárokra vonatkozik-e a regisztrációs adó, és ha igen bővebb felvilágosítást hol kaphatok?
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Hegedűs Tamás
Tisztelt HegedűsTamás!
Jelenleg a regisztrációs adót a személygépkocsik és a lakóautók után kell megfizetni, hivatalosan még nincs változás a szabályozásban, de a tervek szerint várható az adó motorkerékpárokra történő kiterjesztése. Ezt erősíthették meg Önnek az okmányirodában is, mindennek tehát sajnos elég nagy a bekövetkezési valószínűsége.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Kaptam az önkormányzattól egy levelet, amelyben felszólítanak súlyadó fizetésére. A levélben KÉT autó szerepel, egy ami jelenleg is a birtokomban van és egy másik amely SOHA nem volt a birtokomban. Persze a reklamáláskor adás-vételi szerződést követlenek, de az ugye képtelenség, hogy egy képzeletbeli autóról ilyesmit be tudjak mutatni. Kérem, tájékoztasson, hogy mi a teendő ebben az esetben, miképpen bizonyítsam, hogy nekem a megadott rendszámú, típusú, színű autóm soha nem volt (a rendszám alapján kikerestem kíváncsiságból a www.magyarország.hu gépjárműkeresőben).
Köszönettel:
Deák Tamás
Tisztelt Deák Tamás!
Azt javasolom, hogy mint az adónyilvántartásban szereplő tulajdonos kérjen írásban hivatalos tájékoztatást a "saját adatairól", azaz arról, hogy a gépjárművet hol, kitől és mikor vásárolta. Ezt a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala nyilvántartásából vagy a lakóhelye szerinti okmányirodában tudhatja meg. Remélhetőleg így kiderül a tévedés.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Egy egyszerű kérdésem van, amire egyértelmű választ nem sikerült találnom az archívumban keresve: a feleségemet állította meg a rendőr az autónkkal és nem volt nála a biztosítási igazolólap. A rendőrt szerintem maximális rosszindulattal cseppet sem izgatta, hogy a biztosítás be van fizetve, csak éppen nincsen ott: de a java ez után jött, az intézkedő rendőr ugyanis azt állította ilyen esetben köteles elvenni a forgalmi engedélyt, amit egyből meg is tett. Ráadásul ezért a minimális feledékenységért szabálysértési eljárást is indítottak. + egy kiegészítő kérdés: amikor a rendőr megkérdezi, hogy elismeri-e a szabálysértést, mivel jár ha aláírja a lapot és mivel, ha esetleg nem?
Válaszát előre is köszönöm!
Bíbor Dávid
Tisztelt Bíbor Dávid!
A 35/2000. (XI.30.) BM rendelet 84. §-a alapján a rendőr " a forgalmi engedélyt elveszi" (tehát köteles elvenni), ha a jármű vezetője ott a helyszínen nem tudja igazolni az érvényes kötelező felelősségbiztosítás fedezetének fennállását, tehát ez az intézkedést nem a maximális rosszindulat vezérelte. A jogalkotó nagyon szigorúan kívánt fellépni a bliccelőkkel szemben és nem akart kiskapukat hagyni, és ennek az árát azok is megfizetik, akik csak feledékenyek voltak. Sajnos a szabálysértési eljárás is jogos, "Érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés nélküli vezetés" szabálysértése alapján százezer forintig terjedő pénzbírságot lehet kiszabni illetve helyszíni bírság is kiszabható. Ha a felesége elismeri a szabálysértést, akkor helyszíni bírsággal lezárul az ügy, a helyszíni bírság ellen fellebbezésnek nincs helye, maximális összege tízezer forint, helyszíni bírság helyett figyelmeztetést is lehet alkalmazni. Ha azonban felesége a helyszíni bírságolás tényét nem veszi tudomásul, vagy annak összegét vitatja, a rendőr a helyszíni bírságolást befejezi és közli, hogy szabálysértési feljelentést tesz. A szabálysértési eljárásban a felesége javára fogják írni, hogy a biztosítás be volt fizetve, de valószínűleg el fogják marasztalni, hiszen a szabálysértést elkövette, tehát egy alacsony összegű bírságra esetleg figyelmeztetésre számíthat.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Az "Ismeretlen által okozott kár" című íráshoz kapcsolódóan lenne kérdésem. Céges autóm elejét, -melyre tudtomon kívül nem kötöttek Casco-t- menet közben figyelmetlen sávváltásnál meghúzta egy kamion, és megállás nélkül továbbhajtott. Az eset olyan gyorsan történt, hogy a rendszámát nem tudtam megjegyezni. Rendőrségi szemle nem történt, főnököm tanácsára az autóval bementem a cég parkolójába. Másnap az autót elvitték javíttatni, egy márkaidegen szakszervizbe, és két hét múlva, amikor elkészült a vállalatom benyújtotta nekem a javítási számlát.(Azt, hogy a javítást nekem kell fizetnem, nem közölték előre). Véleményem szerint az összeg irreálisan magas a hibához, és az autó értékéhez képest. Kérdéseim: ebben az esetben, rendőri intézkedés nélkül fizetett volna-e a kötelező biztosító? Jogos-e, hogy nem adtak lehetőséget arra, hogy az autót én javítassam meg fele, ill. harmad áron? Bármekkora összeget rám verhetnek így?
Várom válaszát.
Üdvözlettel: M. Judit
Tisztelt M.Judit!
Ha Ön munkaviszonyban áll a cégnél, akkor kártérítési felelősségére a Munka törvénykönyve 166-169. §-ai vonatkoznak, melyek meghatározzák, hogy szándékos vagy gondatlan károkozás esetén mekkora (átlagkeresettől függő) összegig köteles helyt állni a gépkocsiban keletkezett kárért, illetve arról is rendelkeznek, hogy ha a kárt elháríthatatlan külső ok idézte elő, akkor Ön mentesül a felelősség alól. Ha Ön nem munkavállaló, hanem pl. vállalkozási jogviszonyban áll a cégnél, akkor a vállalkozási szerződése tartalmazhat rendelkezést. Ennek hiányában próbálhat egyezségre jutni a vállalatával, hogy ne kelljen a teljes összeget megfizetnie, hanem pl. csak azt, amennyiért Ön is meg tudta volna oldani a javítást. Ha Ön az összeget vitatja a vállalat bírósághoz is fordulhat a követelése megtérítése iránt, ez esetben a bíróság dönthet a fizetendő összeg mértékének megváltoztatásról, ha megállapítja, hogy az összeg irreálisan magas.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
2001 májusában vettem egy használt Opel Astrát, melynek a vételárába az autókereskedő beszámította a fiam tulajdonában lévő 17 éves Zasztava típusu személyautót. A beszámítás úgy történt, hogy a fiam átadta az autót a szükséges okmányokkal, és aláírattak vele egy biankó adás-vételi szerződést a vevő megnevezése nélkül. A Zasztavát az adás-vétel létrejötte után kiállították az autókereskedés telephelyén eladás céljából. Az azóta eltelt több mint három évben nem sikerült eladni az autót, adózni viszont minden évben kellett utána, és mivel jelenleg is a fiam nevén van, az adóhatóság neki küldte ki a befizetési csekkeket. A fiam, mint törvénytisztelő állampolgár, a fizetési kötelezettségének eleget is tett. Többször javasoltuk a kereskedőnek, adjuk le a rendszámot, hogy szűnjön meg az adózás. Erre ő nem hajlandó, azzal az indokkal, hogy akkor az eladás esélye számára tovább csökkenne. Az autót azóta ismeretlen helyre szállították, de értékesíteni nem tudták.
Kérdésem: mit lehet tenni, ha továbbra sem tudják eladni az autót, és a rendszámot változatlanul nem hajlandóak rendelkezésünkre bocsátani.
Üdvözlettel:
Grimm György
Tisztelt Grimm György!
Az a kérdés, hogy az Opel Astra vagy a Zastava adásvételi szerződése tartalmaz-e rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a bizományosi értékesítésre átadott Zastavát milyen időpontig kell a kereskedőnek értékesíteni, mi történik ennek meghiúsulása esetén. Ha van erre szerződési kikötés, annak megfelelően kell eljárni. Ha nincs, akkor a kereskedő nem köteles a rendszám levételhez hozzájárulni, hiszen ez neki további veszteséget okozna. Véleményem szerint ebben az esetben azt tehetik, hogy a Zastavát a beszámítási értéken vagy a kereskedővel történt megállapodás szerinti értéken visszavásárolják és Önök próbálják meg értékesíteni vagy a forgalomból való kivonást elvégeztetni.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Tegnap kaptam a BRFK tól egy levelet miszerint a Rákóczi úton a szövetség utcánál használtam a buszsávot! Kb 40m t tettem meg majd lekanyarodtam, mivel siettem és mindkét sávban álltak. Kérdésem a következő , hogy mire számíthatok, mert szabálysértést emlegettek meg , hogy az adatkérő lapot küldjem vissza , hogy ki vezette a kocsit stb_ adatkérés célja SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁS indítása és nem helyszíni bírság kiszabása. Milyen büntetésre számíthatok illetve figyelembe veszik e hogy sohasem volt eddig szabálysértésem? Illetve hivatkozhatok Az adatkérő nyomtatványra, az egyéb rovatába "Az adatszolgáltatást a Szabálysértési törvény 57.§ szakaszában biztosított mentességi jogomra való tekintettel megtagadom, mivel nem vagyok köteles sem magamra, sem hozzátartozómra terhelő nyilatkozatot tenni."
Válaszát előre is köszönöm
Üdvözlettel KT
Tisztelt KT!
Az adatkérő lapot Ön mint tanú kapta meg, és a szabálysértésekről szóló törvény alapján a tanúvallomást megtagadhatja, ha magát vagy hozzátartozóját vádolná szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével. Ha nem nevezi meg, hogy ki vezette a kocsit, akkor Önt mint a jármű üzembentartóját fogják felelősségre vonni. A közlekedési szabályok kisebb megsértéséért maximum 30 ezer Ft bírság szabható ki, a szabálysértési eljárásban a hatóság figyelembe szokta venni, hogy a gépjármű vezetője korábban nem követett el szabálysértést.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Kérem szépen adjon tanácsot, mit kérhet egy "vétkes"?
2004.08.10-én este 6 órakor Mezőkövesd belterületén (egyedül) haladtam (cégautóval munkaügyben) az M3 autópálya felé, amikor a vasúti átjáró után megállított a rendőr, az irataimat elkérte, és közölte, hogy a megengedett 30 km/h helyett 45 km/h-val mentem. (Nem vagyok egy száguldozós "típus", és miután a munkám végzéséhez szükség van autóra, igyekszem betartani a KRESZ szabályait. Itt is a belterületen 50 km/h sebességgel közlekedtem, és a vasúti átjáróhoz érve - amit ismerek hiszen majdnem minden nap itt járok, és tudva, hogy nagyon rossz állapotú fékeztem - de mivel nem úgy vezetek, hogy állandóan az autó km óráját nézem, így nem tudom, hogy pontosan milyen sebességgel haladtam át a síneken, de azt azért kétlem, hogy egy fékezést követően 50 km/h-ról, csak 45 km/h-ra lassítottam volna.) A rendőrnek elmondtam (fenti okok miatt), hogy én lassan és körültekintően mentem át a vasúti átjárón. Ő erre közölte, hogy választhatok, vagy 7.000 Ft helyszíni bírság és 3 büntető pont, vagy feljelentés, mivel fénykép van róla. (Amit nem nézhettem meg!!!) És egyébként is mit akarok én, amikor ők ketten vannak én meg csak egyedül.
Én miután nem néztem rá az autó km órájára a vasúti átjáróban nem tudtam biztosan, hogy a 30 km/h alatt maradtam-e, elképzelhető, hogy túlléptem, de azt vitatom, hogy 45 km/h-val mentem volna. Ezért "belementem" a helyszíni bírságba. A rendőr elvitte az irataimat (személyi igazolvány, forgalmi, jogosítvány) beült a Lada Nivájukba (úgy, hogy az irataimat nem is láttam) ,és kitöltötte a bírsági nyomtatványt, amelyet aláíratott velem, és átadta a másolatot, amelyen szinte egyáltalán nem látszik semmi, de az igen, hogy a jelvény szám át van írva (az intézkedő rendőr neve viszont "láthatatlan").
Tudom, hogyha 31 km/h sebességgel közlekedek, akkor is szabálytalan vagyok, és nem tudom bizonyítani az ellenkezőjét, de miért nincs lehetőségem (és jogom) ahhoz, hogy megnézhessem a gyorshajtást igazoló fényképet, és miért kell lekezelő és megalázó módon végrehajtani a rendőri intézkedést, éreztetve az ő "mindenhatóságukat", és miért nem lehet megjegyezni (vagy legalább jól lemásolni a jelvényszámot, és a "vétkes" számára is olvashatóan kitölteni a nyomtatványt)? Miért "bűn" az, ha az ember egyedül utazik (és nő), és tehetetlen két rendőr arrogáns "állításaival" szemben? Van-e bármiféle lehetőség arra, hogy az ember a rendőri eljárással szemben panasszal éljen, hogy legközelebb nyugodtan utazhasson a rendőrök kénye-kedvének nem kiszolgáltatva, egyedül is?
(Hiszen Salgó Úr is polgárbarát rendőrséget ígért. Én szeretnék hinni neki!)
Előre is köszönöm a válaszát, és kérem nézze el nekem a hosszú levelet, de az eset teljesen feldúlt!
Köszönettel:
D. Mária
Tisztelt D. Mária!
Az intézkedő rendőrök hangvétele, arroganciája gyakran lehet panasz tárgya, Ön is megteheti, hogy a jelvényszám birtokában az illetékes rendőrkapitányságon bepanaszolja az elöljárójuknál az intézkedő rendőröket, azonban mivel bizonyítani nem nagyon tudja a történteket, valószínűleg nem fog eredménnyel járni. Egyébként ha a helyszínen Ön elismeri a felelősségét, akkor a rendőrnek nem kell bizonyítania a szabálysértés megtörténtét, tehát nem kell a fényképet sem bemutatni. Ha Ön a szabálysértés elkövetését vitatja, szabálysértési eljárás indul, ennek során már a rendőrnek be kell mutatnia a bizonyítékait. Annyit még jó tudnia, hogy a helyszínen megírt és átadott nyomtatvány másolat eredeti példányát ott a helyszínen joga van megtekinteni.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Szeretném megtudni, kell-e regisztrációs adót fizetni ha korábban tehergépkocsiként vizsgáztatott gépkocsit jóváhagyott átalakítási terv alapján személygépkocsiként szeretném levizsgáztatni, (nem volt kivonva a forgalomból)? A bonyolító szerelő tájékoztatása szerint a vizsgahelyen 180ezer Ft regisztrációs adót követelnek! SOS hétfőn vizsga. Ha a válasza nemleges, kérem válaszába beidézni a megfelelő törvényhelyet szó szerint.
Köszönettel:
Ötvös István
Tisztelt Ötvös István!
A regisztrációs adót valóban meg kell fizetnie az alábbiak miatt: A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 6. § (1) bekezdése szerint: "Az adófizetési kötelezettség a) a személygépkocsi belföldön történő forgalomba helyezése esetén a tulajdonjog megszerzésének napján, b) a személygépkocsi átalakítása esetén az átalakítás napján keletkezik."
A törvény 2. § 2. pontja szerint átalakításnak minősül: "a közúti jármű olyan műszaki megváltoztatása, amelynek eredményeként az e törvény hatálya alá nem tartozó gépjárműből személygépkocsi jön létre, illetőleg a személygépkocsi más adókategóriába kerül". Tehát tehergépjármű személygépkocsivá alakítása maga után vonja az adófizetési kötelezettség teljesítését.
Az adó mértékét a törvény melléklete tartalmazza.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A XIII. kerületben P+R övezetben megbírságoltak, a szélvédőn hagyott papír szerint amiatt, mert a taxi számára fenntartott helyen parkoltam.
A közlekedési táblán 5 taxi számára volt fenntartva a hely, de mentségemre szolgáljon, hogy az útburkolati jel elég kopott, ezért a parkoló kocsik között nem igazán látszik, hogy hol ér véget. Talán gyorsan lemérhettem volna, hogy hol is ér véget a megálló, de bevallom ezt elmulasztottam. Két kérdést szeretnék feltenni az esettel kapcsolatban:
- Érdemes vitatni a Közterület Felügyeletnél az esetet?
- Végül 8000 Ft-os bírságot szabtak ki, (függetlenül attól, hogy aznap, vagy 30 napon belül fizetem be), ami emlékeim legalább kétszerese annak, amit valaha tilos parkolásért kaptam. Reális ez az összeg?
Köszönettel,
Éles Attila
Tisztelt Éles Attila!
A főváros rendelete szerint a szabálysértési bírság felső határa 30.000 Ft, melynek kiszabásánál nem jönnek számításba pótdíjnál alkalmazott időhatárok, tehát mindegy, hogy aznap vagy 30 nap alatt fizeti be a bírságot. Ha már korábban is megbírságolták, nyilván ezt most figyelembe vennék, ha vitatná a kiszabott bírság összegét. Véleményem szerint ezért nem érdemes reklamálnia.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Augusztus 11-én este történt baleset az öcsémmel, amikor egy alsórendű úton haladt a motorjával és egy előzést követően őz ugrott ki elé, olyannyira közel, hogy fékezésre vagy kikerülésre már nem maradt ideje. Szerencsére nagyobb sérülést csak a motor szenvedett, az öcsém kisebb zúzódásokkal megúszta. A rendőrséget természetesen kihívták és jegyzőkönyvet vettek fel. A vadásztársaságtól a vadőr és az elnök voltak jelen, elismerték, hogy vadveszélyt jelző tábla nincs kihelyezve az adott útszakasz előtt. A megelőzött autós vállalta, hogy szükség esetén tanúsítja, hogy az öcsém nem haladt gyorsan, max. 70-80 km/h sebességgel, és nem tehetett semmit, hogy az ütközést elkerülje. A kérdésem az, hogy a Vadásztársaság köteles-e megtéríteni a motorban keletkezett kárt?
Válaszát várva köszönettel:
Zsiga Tímea
Tisztelt Zsiga Timea!
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 75. §-a szerint a vadgazdálkodás jogosultja, azaz a vadászterület tulajdonosa a Polgári Törvénykönyvnek (Ptk.) a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül (tehát pl. a közúton) másnak okozott kárt. A Ptk. szerint aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származott. A vadászterület tulajdonosának kötelessége, hogy a vadkárt a minimumra csökkentse, illetve megelőzze, ennek során a mezőgazdálkodáson, illetőleg az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében - vadveszély esetén - az út létesítőjénél, illetőleg fenntartójánál megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetőleg közúti, jelzések elhelyezését kezdeményezheti. A vadveszélyt jelző tábla hiánya arra enged következtetni, hogy a kár megelőzése érdekében a vadásztársaság mulasztott, így feltehetően a keletkezett kár neki felróható, így kártérítési igényükkel fordulhatnak a társasághoz.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Egy ismerőshöz mentem, leparkoltam a társasház előtt. Sajnos amíg bent voltam rámtolták vagy magától rágurult a ház fém kukája. A kocsiban egy kisebb anyagi kár jelentkezett. Mit tudok tenni? A háznak állítólag nincs biztosítása, mert a lakók nem vállalták be. A közös képviselő a takarítóvállalatra mutogat. Tanúim vannak, hogy valóban rajta volt a kuka az autón. Én mit tehetek? Be tudom valahogy hajtani a kárt? Kihez forduljak?
Előre is köszönöm szépen a választ!
Tisztelettel Horváth Péter
Tisztelt Horváth Péter!
A keletkezett kárt méresse fel szakemberrel, majd írásban forduljon kártérítési igényével a takarítóvállalathoz. Levelében részletezze az esetet, ezzel adjon lehetőséget, hogy a vállalat is megvizsgálhassa a károkozás körülményeit, csatolja hozzá a kárról készült szakvéleményt. Próbáljon velük megegyezni a kártérítés mértékéről és módjáról, erre tűzzön ki egy ésszerű határidőt pl. 30 napot. Amennyiben a takarítóvállalat a kár megtérítésétől elzárkózik, a bírósághoz fordulhat, keresetlevelet kell benyújtania, melyhez mellékelni kell a keletkezett iratokat. A bíróság előtti bizonyításhoz pedig szerezze be a tanúi nevét, címét.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A problémám a következő: eladás céljából a vevővel együtt elvittük az autómat /BMW M3/ eredetiség vizsgálatra ahol kiderült, hogy variálva van az alvázszáma. Kérték vigyem onnan az autót mert ezt nekik jelenteni kellene. Egy éve vásároltam az autót, akkor az előző tulajjal együtt intéztük az eredetvizsgát, ahol minden rendben volt. Azóta rendszeresen használtam külföldön is jártam vele, hozzá nem nyúltam, össze sem törtem. Az autót így eladni nem tudom, sőt nyugodtan aludni sem tudok miatta.
Mit tudok ilyenkor tenni?
Üdv. Kozma Tamás
Tisztelt Kozma Tamás!
Nem tud mást tenni, mint bejelenteni az esetet a közlekedési hatóságnál, hiszen el akarja adni, jobb ha minél hamarabb tisztázza, bűncselekményből származik-e vagy csak tévedés, esetleg elírás történt valamikor. Ha a jármű bűncselekményből származik, le fogják foglalni, Ön pedig megtérítési igénnyel fordulhat ahhoz, akitől a BMW-t vásárolta.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Érdeklődnék, abban az esetben, ha a vezetői engedély igénylését benyújtottam, amiről kapok egy igazolást, viszont még nem kaptam kézhez a vezetői engedélyt, abban az esetben vezethetek-e gépkocsit, vagy sem?
Esetlegesen megoldható-e, hogy abban az időszakban is vezethessek, amíg még nem kaptam kézhez a vezetői engedélyt.
Tisztelettel:
Gyurcsek Attila Sándor
Tisztelt Gyurcsek Attila Sándor!
Mivel a kapott igazolást nem fogadják el a vezetői engedély helyett, inkább várja meg, amíg kézhez kapja a jogosítványt, a hatóságnak 30 napja van az okmány kiadására. Ha vezetői engedély nélkül ül a volán mögé és a rendőrök megállítják, szabálysértésért felel, és 100 ezer Ft-ig terjedő bírsággal sújtható.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Tegnap előtt vettem át az új autómat a márkakereskedésben. Minden szép, minden jó, azonban ma észrevettem, hogy a környezetvédelmi felülvizsgálati lapon 2006 augusztus 2.-a szerepel mint érvényesség. Korábbi autóm, akárcsak a jelenlegi, benzin üzemű és szintén új autó volt (2002 novemberében vettem), de azóta eladtam, és emlékezetem szerint arra 4 évre adták a zöldkártyát. Az az autó egy Citroen volt, a mostani egy Nissan Almera. Ezt csak azért írom le mert bár keresgéltem ez ügyben a CD Jogtárban és nem találtam típus specifikus szabályozást, hátha mégis van jelentősége. Ugyancsak a CD Jogtárban találtam egy adatot miszerint új autóra 3 évre érvényesítik a zöldkártyát. Esetemben mi a teendő, ha látszólag nem jogszerűen jártak el, amikor csak 2 évet engedélyeztek? Gondolom nem vág földhöz az összeg amit fizetni kellene, de mégiscsak jobb lenne, ha csak 3 (ad abszurdum 4) év múlva kellene evvel bajlódni.
Köszönettel,
Gyetvai Ernő
Tisztelt Gyetvai Ernő!
A környezetvédelmi felülvizsgálat időpontját a 7/2002. (VI. 29.) számú, a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló GKM-BM-KvVM együttes rendelet 4. §-a tartalmazza. Az időtartamokat itt - tekintettel a terjedelmére - nem idézném, csak nagy vonalakban: a zöldkártyát új gépjárművekre 1, 2, ill. 3 évre adják ki. Mivel Ön is használja a CD Jogtárt, kérem, hogy ebben a jogszabályban nézze meg, helyesen állapították-e meg gépjárművére a zöldkártya érvényességét.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László