A következő kérdéssel fordulnék Önökhöz. Kb.2 éve vásároltam egy személygépkocsit, de azt nem várt okok miatt nem írattam át a saját nevemre. Az autó azóta forgalomban nem volt, a műszaki is lejárt róla, tehát használva nem volt. Ha most szeretném átíratni illetve levizsgáztatni mekkora büntetésre számíthatok a 15 napos átíratási határidő "túllépése" miatt...? Illetve a büntetés összegén kívül valamilyen szankcióval sújtható vagyok e?
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel: L.A.
Tisztelt L. A.!
A 35/2000. (XI.30.) BM rendelet szerint ha a gépjármű jogszerű megszerzője a bejelentési kötelezettségét késedelmesen (15 napon túl) teljesíti, a hatóság bejegyzi a tulajdonjogot a nyilvántartásba, és a forgalmi engedély, valamint a törzskönyv kiadásáról is intézkedik, emellett azonban értesíti a mulasztási bírság kiszabása érdekében az Illetékhivatalt. A hatóság a mulasztást nemcsak a tulajdonosváltozás bejelentésekor, hanem hivatalból, saját eljárása során is észlelheti. Ha a hatóság megállapítja, hogy az ügyfél önhibájából nem tett eleget bejelentési kötelezettségének a járművet a forgalomból is kivonja.
A mulasztási bírság összege 100.000 Ft-ig terjedhet. A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodóan szabja ki a bírságot.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A regisztrációs adót szinte mindig csak autók kapcsán említik a cikkekben, viszont az okmányirodákban azt az információt kaptuk, hogy ugyanúgy fog vonatkozni a motorkerékpárokra. Ezúton kérném segítségét, hogy a motorkerékpárokra vonatkozik-e a regisztrációs adó, és ha igen bővebb felvilágosítást hol kaphatok?
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Hegedűs Tamás
Tisztelt HegedűsTamás!
Jelenleg a regisztrációs adót a személygépkocsik és a lakóautók után kell megfizetni, hivatalosan még nincs változás a szabályozásban, de a tervek szerint várható az adó motorkerékpárokra történő kiterjesztése. Ezt erősíthették meg Önnek az okmányirodában is, mindennek tehát sajnos elég nagy a bekövetkezési valószínűsége.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Kaptam az önkormányzattól egy levelet, amelyben felszólítanak súlyadó fizetésére. A levélben KÉT autó szerepel, egy ami jelenleg is a birtokomban van és egy másik amely SOHA nem volt a birtokomban. Persze a reklamáláskor adás-vételi szerződést követlenek, de az ugye képtelenség, hogy egy képzeletbeli autóról ilyesmit be tudjak mutatni. Kérem, tájékoztasson, hogy mi a teendő ebben az esetben, miképpen bizonyítsam, hogy nekem a megadott rendszámú, típusú, színű autóm soha nem volt (a rendszám alapján kikerestem kíváncsiságból a www.magyarország.hu gépjárműkeresőben).
Köszönettel:
Deák Tamás
Tisztelt Deák Tamás!
Azt javasolom, hogy mint az adónyilvántartásban szereplő tulajdonos kérjen írásban hivatalos tájékoztatást a "saját adatairól", azaz arról, hogy a gépjárművet hol, kitől és mikor vásárolta. Ezt a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala nyilvántartásából vagy a lakóhelye szerinti okmányirodában tudhatja meg. Remélhetőleg így kiderül a tévedés.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Egy egyszerű kérdésem van, amire egyértelmű választ nem sikerült találnom az archívumban keresve: a feleségemet állította meg a rendőr az autónkkal és nem volt nála a biztosítási igazolólap. A rendőrt szerintem maximális rosszindulattal cseppet sem izgatta, hogy a biztosítás be van fizetve, csak éppen nincsen ott: de a java ez után jött, az intézkedő rendőr ugyanis azt állította ilyen esetben köteles elvenni a forgalmi engedélyt, amit egyből meg is tett. Ráadásul ezért a minimális feledékenységért szabálysértési eljárást is indítottak. + egy kiegészítő kérdés: amikor a rendőr megkérdezi, hogy elismeri-e a szabálysértést, mivel jár ha aláírja a lapot és mivel, ha esetleg nem?
Válaszát előre is köszönöm!
Bíbor Dávid
Tisztelt Bíbor Dávid!
A 35/2000. (XI.30.) BM rendelet 84. §-a alapján a rendőr " a forgalmi engedélyt elveszi" (tehát köteles elvenni), ha a jármű vezetője ott a helyszínen nem tudja igazolni az érvényes kötelező felelősségbiztosítás fedezetének fennállását, tehát ez az intézkedést nem a maximális rosszindulat vezérelte. A jogalkotó nagyon szigorúan kívánt fellépni a bliccelőkkel szemben és nem akart kiskapukat hagyni, és ennek az árát azok is megfizetik, akik csak feledékenyek voltak. Sajnos a szabálysértési eljárás is jogos, "Érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés nélküli vezetés" szabálysértése alapján százezer forintig terjedő pénzbírságot lehet kiszabni illetve helyszíni bírság is kiszabható. Ha a felesége elismeri a szabálysértést, akkor helyszíni bírsággal lezárul az ügy, a helyszíni bírság ellen fellebbezésnek nincs helye, maximális összege tízezer forint, helyszíni bírság helyett figyelmeztetést is lehet alkalmazni. Ha azonban felesége a helyszíni bírságolás tényét nem veszi tudomásul, vagy annak összegét vitatja, a rendőr a helyszíni bírságolást befejezi és közli, hogy szabálysértési feljelentést tesz. A szabálysértési eljárásban a felesége javára fogják írni, hogy a biztosítás be volt fizetve, de valószínűleg el fogják marasztalni, hiszen a szabálysértést elkövette, tehát egy alacsony összegű bírságra esetleg figyelmeztetésre számíthat.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Az "Ismeretlen által okozott kár" című íráshoz kapcsolódóan lenne kérdésem. Céges autóm elejét, -melyre tudtomon kívül nem kötöttek Casco-t- menet közben figyelmetlen sávváltásnál meghúzta egy kamion, és megállás nélkül továbbhajtott. Az eset olyan gyorsan történt, hogy a rendszámát nem tudtam megjegyezni. Rendőrségi szemle nem történt, főnököm tanácsára az autóval bementem a cég parkolójába. Másnap az autót elvitték javíttatni, egy márkaidegen szakszervizbe, és két hét múlva, amikor elkészült a vállalatom benyújtotta nekem a javítási számlát.(Azt, hogy a javítást nekem kell fizetnem, nem közölték előre). Véleményem szerint az összeg irreálisan magas a hibához, és az autó értékéhez képest. Kérdéseim: ebben az esetben, rendőri intézkedés nélkül fizetett volna-e a kötelező biztosító? Jogos-e, hogy nem adtak lehetőséget arra, hogy az autót én javítassam meg fele, ill. harmad áron? Bármekkora összeget rám verhetnek így?
Várom válaszát.
Üdvözlettel: M. Judit
Tisztelt M.Judit!
Ha Ön munkaviszonyban áll a cégnél, akkor kártérítési felelősségére a Munka törvénykönyve 166-169. §-ai vonatkoznak, melyek meghatározzák, hogy szándékos vagy gondatlan károkozás esetén mekkora (átlagkeresettől függő) összegig köteles helyt állni a gépkocsiban keletkezett kárért, illetve arról is rendelkeznek, hogy ha a kárt elháríthatatlan külső ok idézte elő, akkor Ön mentesül a felelősség alól. Ha Ön nem munkavállaló, hanem pl. vállalkozási jogviszonyban áll a cégnél, akkor a vállalkozási szerződése tartalmazhat rendelkezést. Ennek hiányában próbálhat egyezségre jutni a vállalatával, hogy ne kelljen a teljes összeget megfizetnie, hanem pl. csak azt, amennyiért Ön is meg tudta volna oldani a javítást. Ha Ön az összeget vitatja a vállalat bírósághoz is fordulhat a követelése megtérítése iránt, ez esetben a bíróság dönthet a fizetendő összeg mértékének megváltoztatásról, ha megállapítja, hogy az összeg irreálisan magas.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
2001 májusában vettem egy használt Opel Astrát, melynek a vételárába az autókereskedő beszámította a fiam tulajdonában lévő 17 éves Zasztava típusu személyautót. A beszámítás úgy történt, hogy a fiam átadta az autót a szükséges okmányokkal, és aláírattak vele egy biankó adás-vételi szerződést a vevő megnevezése nélkül. A Zasztavát az adás-vétel létrejötte után kiállították az autókereskedés telephelyén eladás céljából. Az azóta eltelt több mint három évben nem sikerült eladni az autót, adózni viszont minden évben kellett utána, és mivel jelenleg is a fiam nevén van, az adóhatóság neki küldte ki a befizetési csekkeket. A fiam, mint törvénytisztelő állampolgár, a fizetési kötelezettségének eleget is tett. Többször javasoltuk a kereskedőnek, adjuk le a rendszámot, hogy szűnjön meg az adózás. Erre ő nem hajlandó, azzal az indokkal, hogy akkor az eladás esélye számára tovább csökkenne. Az autót azóta ismeretlen helyre szállították, de értékesíteni nem tudták.
Kérdésem: mit lehet tenni, ha továbbra sem tudják eladni az autót, és a rendszámot változatlanul nem hajlandóak rendelkezésünkre bocsátani.
Üdvözlettel:
Grimm György
Tisztelt Grimm György!
Az a kérdés, hogy az Opel Astra vagy a Zastava adásvételi szerződése tartalmaz-e rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a bizományosi értékesítésre átadott Zastavát milyen időpontig kell a kereskedőnek értékesíteni, mi történik ennek meghiúsulása esetén. Ha van erre szerződési kikötés, annak megfelelően kell eljárni. Ha nincs, akkor a kereskedő nem köteles a rendszám levételhez hozzájárulni, hiszen ez neki további veszteséget okozna. Véleményem szerint ebben az esetben azt tehetik, hogy a Zastavát a beszámítási értéken vagy a kereskedővel történt megállapodás szerinti értéken visszavásárolják és Önök próbálják meg értékesíteni vagy a forgalomból való kivonást elvégeztetni.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Tegnap kaptam a BRFK tól egy levelet miszerint a Rákóczi úton a szövetség utcánál használtam a buszsávot! Kb 40m t tettem meg majd lekanyarodtam, mivel siettem és mindkét sávban álltak. Kérdésem a következő , hogy mire számíthatok, mert szabálysértést emlegettek meg , hogy az adatkérő lapot küldjem vissza , hogy ki vezette a kocsit stb_ adatkérés célja SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁS indítása és nem helyszíni bírság kiszabása. Milyen büntetésre számíthatok illetve figyelembe veszik e hogy sohasem volt eddig szabálysértésem? Illetve hivatkozhatok Az adatkérő nyomtatványra, az egyéb rovatába "Az adatszolgáltatást a Szabálysértési törvény 57.§ szakaszában biztosított mentességi jogomra való tekintettel megtagadom, mivel nem vagyok köteles sem magamra, sem hozzátartozómra terhelő nyilatkozatot tenni."
Válaszát előre is köszönöm
Üdvözlettel KT
Tisztelt KT!
Az adatkérő lapot Ön mint tanú kapta meg, és a szabálysértésekről szóló törvény alapján a tanúvallomást megtagadhatja, ha magát vagy hozzátartozóját vádolná szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével. Ha nem nevezi meg, hogy ki vezette a kocsit, akkor Önt mint a jármű üzembentartóját fogják felelősségre vonni. A közlekedési szabályok kisebb megsértéséért maximum 30 ezer Ft bírság szabható ki, a szabálysértési eljárásban a hatóság figyelembe szokta venni, hogy a gépjármű vezetője korábban nem követett el szabálysértést.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Kérem szépen adjon tanácsot, mit kérhet egy "vétkes"?
2004.08.10-én este 6 órakor Mezőkövesd belterületén (egyedül) haladtam (cégautóval munkaügyben) az M3 autópálya felé, amikor a vasúti átjáró után megállított a rendőr, az irataimat elkérte, és közölte, hogy a megengedett 30 km/h helyett 45 km/h-val mentem. (Nem vagyok egy száguldozós "típus", és miután a munkám végzéséhez szükség van autóra, igyekszem betartani a KRESZ szabályait. Itt is a belterületen 50 km/h sebességgel közlekedtem, és a vasúti átjáróhoz érve - amit ismerek hiszen majdnem minden nap itt járok, és tudva, hogy nagyon rossz állapotú fékeztem - de mivel nem úgy vezetek, hogy állandóan az autó km óráját nézem, így nem tudom, hogy pontosan milyen sebességgel haladtam át a síneken, de azt azért kétlem, hogy egy fékezést követően 50 km/h-ról, csak 45 km/h-ra lassítottam volna.) A rendőrnek elmondtam (fenti okok miatt), hogy én lassan és körültekintően mentem át a vasúti átjárón. Ő erre közölte, hogy választhatok, vagy 7.000 Ft helyszíni bírság és 3 büntető pont, vagy feljelentés, mivel fénykép van róla. (Amit nem nézhettem meg!!!) És egyébként is mit akarok én, amikor ők ketten vannak én meg csak egyedül.
Én miután nem néztem rá az autó km órájára a vasúti átjáróban nem tudtam biztosan, hogy a 30 km/h alatt maradtam-e, elképzelhető, hogy túlléptem, de azt vitatom, hogy 45 km/h-val mentem volna. Ezért "belementem" a helyszíni bírságba. A rendőr elvitte az irataimat (személyi igazolvány, forgalmi, jogosítvány) beült a Lada Nivájukba (úgy, hogy az irataimat nem is láttam) ,és kitöltötte a bírsági nyomtatványt, amelyet aláíratott velem, és átadta a másolatot, amelyen szinte egyáltalán nem látszik semmi, de az igen, hogy a jelvény szám át van írva (az intézkedő rendőr neve viszont "láthatatlan").
Tudom, hogyha 31 km/h sebességgel közlekedek, akkor is szabálytalan vagyok, és nem tudom bizonyítani az ellenkezőjét, de miért nincs lehetőségem (és jogom) ahhoz, hogy megnézhessem a gyorshajtást igazoló fényképet, és miért kell lekezelő és megalázó módon végrehajtani a rendőri intézkedést, éreztetve az ő "mindenhatóságukat", és miért nem lehet megjegyezni (vagy legalább jól lemásolni a jelvényszámot, és a "vétkes" számára is olvashatóan kitölteni a nyomtatványt)? Miért "bűn" az, ha az ember egyedül utazik (és nő), és tehetetlen két rendőr arrogáns "állításaival" szemben? Van-e bármiféle lehetőség arra, hogy az ember a rendőri eljárással szemben panasszal éljen, hogy legközelebb nyugodtan utazhasson a rendőrök kénye-kedvének nem kiszolgáltatva, egyedül is?
(Hiszen Salgó Úr is polgárbarát rendőrséget ígért. Én szeretnék hinni neki!)
Előre is köszönöm a válaszát, és kérem nézze el nekem a hosszú levelet, de az eset teljesen feldúlt!
Köszönettel:
D. Mária
Tisztelt D. Mária!
Az intézkedő rendőrök hangvétele, arroganciája gyakran lehet panasz tárgya, Ön is megteheti, hogy a jelvényszám birtokában az illetékes rendőrkapitányságon bepanaszolja az elöljárójuknál az intézkedő rendőröket, azonban mivel bizonyítani nem nagyon tudja a történteket, valószínűleg nem fog eredménnyel járni. Egyébként ha a helyszínen Ön elismeri a felelősségét, akkor a rendőrnek nem kell bizonyítania a szabálysértés megtörténtét, tehát nem kell a fényképet sem bemutatni. Ha Ön a szabálysértés elkövetését vitatja, szabálysértési eljárás indul, ennek során már a rendőrnek be kell mutatnia a bizonyítékait. Annyit még jó tudnia, hogy a helyszínen megírt és átadott nyomtatvány másolat eredeti példányát ott a helyszínen joga van megtekinteni.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Szeretném megtudni, kell-e regisztrációs adót fizetni ha korábban tehergépkocsiként vizsgáztatott gépkocsit jóváhagyott átalakítási terv alapján személygépkocsiként szeretném levizsgáztatni, (nem volt kivonva a forgalomból)? A bonyolító szerelő tájékoztatása szerint a vizsgahelyen 180ezer Ft regisztrációs adót követelnek! SOS hétfőn vizsga. Ha a válasza nemleges, kérem válaszába beidézni a megfelelő törvényhelyet szó szerint.
Köszönettel:
Ötvös István
Tisztelt Ötvös István!
A regisztrációs adót valóban meg kell fizetnie az alábbiak miatt: A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 6. § (1) bekezdése szerint: "Az adófizetési kötelezettség a) a személygépkocsi belföldön történő forgalomba helyezése esetén a tulajdonjog megszerzésének napján, b) a személygépkocsi átalakítása esetén az átalakítás napján keletkezik."
A törvény 2. § 2. pontja szerint átalakításnak minősül: "a közúti jármű olyan műszaki megváltoztatása, amelynek eredményeként az e törvény hatálya alá nem tartozó gépjárműből személygépkocsi jön létre, illetőleg a személygépkocsi más adókategóriába kerül". Tehát tehergépjármű személygépkocsivá alakítása maga után vonja az adófizetési kötelezettség teljesítését.
Az adó mértékét a törvény melléklete tartalmazza.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A XIII. kerületben P+R övezetben megbírságoltak, a szélvédőn hagyott papír szerint amiatt, mert a taxi számára fenntartott helyen parkoltam.
A közlekedési táblán 5 taxi számára volt fenntartva a hely, de mentségemre szolgáljon, hogy az útburkolati jel elég kopott, ezért a parkoló kocsik között nem igazán látszik, hogy hol ér véget. Talán gyorsan lemérhettem volna, hogy hol is ér véget a megálló, de bevallom ezt elmulasztottam. Két kérdést szeretnék feltenni az esettel kapcsolatban:
- Érdemes vitatni a Közterület Felügyeletnél az esetet?
- Végül 8000 Ft-os bírságot szabtak ki, (függetlenül attól, hogy aznap, vagy 30 napon belül fizetem be), ami emlékeim legalább kétszerese annak, amit valaha tilos parkolásért kaptam. Reális ez az összeg?
Köszönettel,
Éles Attila
Tisztelt Éles Attila!
A főváros rendelete szerint a szabálysértési bírság felső határa 30.000 Ft, melynek kiszabásánál nem jönnek számításba pótdíjnál alkalmazott időhatárok, tehát mindegy, hogy aznap vagy 30 nap alatt fizeti be a bírságot. Ha már korábban is megbírságolták, nyilván ezt most figyelembe vennék, ha vitatná a kiszabott bírság összegét. Véleményem szerint ezért nem érdemes reklamálnia.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Augusztus 11-én este történt baleset az öcsémmel, amikor egy alsórendű úton haladt a motorjával és egy előzést követően őz ugrott ki elé, olyannyira közel, hogy fékezésre vagy kikerülésre már nem maradt ideje. Szerencsére nagyobb sérülést csak a motor szenvedett, az öcsém kisebb zúzódásokkal megúszta. A rendőrséget természetesen kihívták és jegyzőkönyvet vettek fel. A vadásztársaságtól a vadőr és az elnök voltak jelen, elismerték, hogy vadveszélyt jelző tábla nincs kihelyezve az adott útszakasz előtt. A megelőzött autós vállalta, hogy szükség esetén tanúsítja, hogy az öcsém nem haladt gyorsan, max. 70-80 km/h sebességgel, és nem tehetett semmit, hogy az ütközést elkerülje. A kérdésem az, hogy a Vadásztársaság köteles-e megtéríteni a motorban keletkezett kárt?
Válaszát várva köszönettel:
Zsiga Tímea
Tisztelt Zsiga Timea!
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 75. §-a szerint a vadgazdálkodás jogosultja, azaz a vadászterület tulajdonosa a Polgári Törvénykönyvnek (Ptk.) a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül (tehát pl. a közúton) másnak okozott kárt. A Ptk. szerint aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származott. A vadászterület tulajdonosának kötelessége, hogy a vadkárt a minimumra csökkentse, illetve megelőzze, ennek során a mezőgazdálkodáson, illetőleg az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében - vadveszély esetén - az út létesítőjénél, illetőleg fenntartójánál megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetőleg közúti, jelzések elhelyezését kezdeményezheti. A vadveszélyt jelző tábla hiánya arra enged következtetni, hogy a kár megelőzése érdekében a vadásztársaság mulasztott, így feltehetően a keletkezett kár neki felróható, így kártérítési igényükkel fordulhatnak a társasághoz.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Egy ismerőshöz mentem, leparkoltam a társasház előtt. Sajnos amíg bent voltam rámtolták vagy magától rágurult a ház fém kukája. A kocsiban egy kisebb anyagi kár jelentkezett. Mit tudok tenni? A háznak állítólag nincs biztosítása, mert a lakók nem vállalták be. A közös képviselő a takarítóvállalatra mutogat. Tanúim vannak, hogy valóban rajta volt a kuka az autón. Én mit tehetek? Be tudom valahogy hajtani a kárt? Kihez forduljak?
Előre is köszönöm szépen a választ!
Tisztelettel Horváth Péter
Tisztelt Horváth Péter!
A keletkezett kárt méresse fel szakemberrel, majd írásban forduljon kártérítési igényével a takarítóvállalathoz. Levelében részletezze az esetet, ezzel adjon lehetőséget, hogy a vállalat is megvizsgálhassa a károkozás körülményeit, csatolja hozzá a kárról készült szakvéleményt. Próbáljon velük megegyezni a kártérítés mértékéről és módjáról, erre tűzzön ki egy ésszerű határidőt pl. 30 napot. Amennyiben a takarítóvállalat a kár megtérítésétől elzárkózik, a bírósághoz fordulhat, keresetlevelet kell benyújtania, melyhez mellékelni kell a keletkezett iratokat. A bíróság előtti bizonyításhoz pedig szerezze be a tanúi nevét, címét.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A problémám a következő: eladás céljából a vevővel együtt elvittük az autómat /BMW M3/ eredetiség vizsgálatra ahol kiderült, hogy variálva van az alvázszáma. Kérték vigyem onnan az autót mert ezt nekik jelenteni kellene. Egy éve vásároltam az autót, akkor az előző tulajjal együtt intéztük az eredetvizsgát, ahol minden rendben volt. Azóta rendszeresen használtam külföldön is jártam vele, hozzá nem nyúltam, össze sem törtem. Az autót így eladni nem tudom, sőt nyugodtan aludni sem tudok miatta.
Mit tudok ilyenkor tenni?
Üdv. Kozma Tamás
Tisztelt Kozma Tamás!
Nem tud mást tenni, mint bejelenteni az esetet a közlekedési hatóságnál, hiszen el akarja adni, jobb ha minél hamarabb tisztázza, bűncselekményből származik-e vagy csak tévedés, esetleg elírás történt valamikor. Ha a jármű bűncselekményből származik, le fogják foglalni, Ön pedig megtérítési igénnyel fordulhat ahhoz, akitől a BMW-t vásárolta.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Érdeklődnék, abban az esetben, ha a vezetői engedély igénylését benyújtottam, amiről kapok egy igazolást, viszont még nem kaptam kézhez a vezetői engedélyt, abban az esetben vezethetek-e gépkocsit, vagy sem?
Esetlegesen megoldható-e, hogy abban az időszakban is vezethessek, amíg még nem kaptam kézhez a vezetői engedélyt.
Tisztelettel:
Gyurcsek Attila Sándor
Tisztelt Gyurcsek Attila Sándor!
Mivel a kapott igazolást nem fogadják el a vezetői engedély helyett, inkább várja meg, amíg kézhez kapja a jogosítványt, a hatóságnak 30 napja van az okmány kiadására. Ha vezetői engedély nélkül ül a volán mögé és a rendőrök megállítják, szabálysértésért felel, és 100 ezer Ft-ig terjedő bírsággal sújtható.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Tegnap előtt vettem át az új autómat a márkakereskedésben. Minden szép, minden jó, azonban ma észrevettem, hogy a környezetvédelmi felülvizsgálati lapon 2006 augusztus 2.-a szerepel mint érvényesség. Korábbi autóm, akárcsak a jelenlegi, benzin üzemű és szintén új autó volt (2002 novemberében vettem), de azóta eladtam, és emlékezetem szerint arra 4 évre adták a zöldkártyát. Az az autó egy Citroen volt, a mostani egy Nissan Almera. Ezt csak azért írom le mert bár keresgéltem ez ügyben a CD Jogtárban és nem találtam típus specifikus szabályozást, hátha mégis van jelentősége. Ugyancsak a CD Jogtárban találtam egy adatot miszerint új autóra 3 évre érvényesítik a zöldkártyát. Esetemben mi a teendő, ha látszólag nem jogszerűen jártak el, amikor csak 2 évet engedélyeztek? Gondolom nem vág földhöz az összeg amit fizetni kellene, de mégiscsak jobb lenne, ha csak 3 (ad abszurdum 4) év múlva kellene evvel bajlódni.
Köszönettel,
Gyetvai Ernő
Tisztelt Gyetvai Ernő!
A környezetvédelmi felülvizsgálat időpontját a 7/2002. (VI. 29.) számú, a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló GKM-BM-KvVM együttes rendelet 4. §-a tartalmazza. Az időtartamokat itt - tekintettel a terjedelmére - nem idézném, csak nagy vonalakban: a zöldkártyát új gépjárművekre 1, 2, ill. 3 évre adják ki. Mivel Ön is használja a CD Jogtárt, kérem, hogy ebben a jogszabályban nézze meg, helyesen állapították-e meg gépjárművére a zöldkártya érvényességét.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Egy bonyolult kérdéssel fordulok Önhöz, a napokban eladtam egy 17 éves benzines Ford Escortot, az ára pár százezer forint, tehát szinte semmi. Jó állapotban volt, szép külsővel és belsővel vagyis a korához képest tényleg jó, megbízható autó. A vevő másnap felhívott, hogy az autó használhatatlan, rossz a váltója stb., sokat kell rákölteni, (egy ilyen idős autón minden alkatrész használt természetesen, de nem minden rossz). Vásárlás előtt ezek a vevők ketten is kipróbálták, nagyon jónak találták! Egyszóval, bíróságra akarja vinni az ügyet, mert szerinte átvágtam. Visszanem tudom és nem is akarom venni az autót, mire számíthatok?
Előre is köszönöm szépen, Lajos.
Tisztelt Lajos!
A használatra való alkalmasságáért az eladó felel, de egy 17 éves autó esetében már ez egy igen korlátozott felelősség. Az, hogy a vevők kipróbálták, ezt a felelősséget még tovább csökkenti. Természetesen lehetett az autónak olyan hibája, ami a kipróbálás során nem jöhetett ki, az ilyen hiba elhárítása az adásvételt követő rövid időn belül lehet az eladó köütelessége. Nagyon súlyos vagy nem elhárítható hiba esetén elképzelhető, hogy a vevő eláll az adásvételtől és a hibás teljesítés szabályait kell alkalmazni.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Nem jelenthet megoldást, ha a tűzoltóautót veteránautónak minősítik?
Üdvözlettel:
Földvári Márton
Tisztelt Földvári Márton!
Köszönöm az észrevételét, de sajnos nem, mert veteránautó minősítést egyéb feltételek teljesülése mellett akkor kaphatna a tűzoltóautó, ha 1905. és 1919. között gyártották volna. Az időben legközelebbi minősítés a "nosztalgia III." kategória, de ehhez is legalább 30 évesnek kellene lennie a járműnek.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Következő problémával fordulok önhöz: Van egy 1 hónapos autóm amit 2 hete lefóliáztattam körbe kivéve az első szélvédőt! Műbizonylatot is mellékeltek a fóliázás mellé és még nem is a legsötétebb fólia került fel a kocsira! Az első igazoltatáskor egy olyan utcán, ahol nem volt közvetlen közvilágítás az igazoltatást végző rendőr egy elemlámpával megállapította, hogy a hátsó szélvédőmön lévő fólia túl sötét, a bizonylatot is elkérte, amit nem fogadott el, pedig a szabványnak megfelelő H betűs bizonylatom, fóliám van! Helyszíni bírságot szabott ki ezért ami 10.000Ft-ba került! Kérdés: Tudtommal csak a vezető oldali ablakokba köthetett volna bele mert elvileg a szabály engedélyezi a hátsó üvegek sötétítését! Esetleg rosszul tudom? Ha a kocsit elviszem most műszakira és ott átengedik akkor mivel tudom igazolni, hogy a sötétítés megfelelő mivel a KPM igazolást nem ad róla?
Válaszát előre is köszönöm!
Döme, Hatvanból
Tisztelt Döme Hatvanból!
A választ elvileg a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 97. §-a tartalmazza, mely szerint a gépjármű szélvédőjén, valamint azon ablakain, amelyeken keresztül a vezetőnek az utat és környezetét látnia kell, kilátást zavaró feliratot, ábrát, jelzést, tartozékot elhelyezni tilos. A személygépkocsi ablakain menet közben nem szabad függönyt, vagy olyan más megoldást (fólia, üvegre felhordott fényelnyelő vagy fényvisszaverő réteg stb.) alkalmazni, amely a személygépkocsi ablakain a kilátást, illetőleg az átlátást megakadályozza.
A gyakorlatban azonban a rendőrség előszeretettel állapítja meg, hogy túl sötét a fólia, ezért azt javasolnám Önnek, hogy legközelebb ne fogadja el a helyszíni bírság alkalmazását, és szabálysértési eljárásban próbálja meg igazolni, hogy a fólia nem zavarja a kilátást.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Mire számíthatok, ha 50 helyett 93-al mentem és erről rendőrségi felvétel készült? Eddig szabálysértésem nem volt, büntetőponttal nem rendelkezem, az autó üzembentartója az édesapám (én a tulajdonosa vagyok), neki sem volt sem szabálysértése, sem büntetőpontja. Vajon mindenképpen bevonják a jogosítványomat, vagy "csak" pénzbüntetést kapok?
Előre is köszönöm válaszát,
Dar Kata
Tisztelt Dar Kata!
Amire számíthat az 3 büntetőpont és 60 ezer forintig terjedő pénzbírság. A szabálysértési hatóság valóban bevonhatja a jogosítványát, azonban erre valószínűleg nem kerül sor, ha nem volt korábban hasonló szabálysértése és cselekmény súlya és az elkövetés körülményei nem indokolják.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
2004. június 16-án az egyik Suzuki szalonban vásároltam egy új autót, melynek árába beszámításra került a régi autóm. Ennek tényéről az adás-vételkor készült egy, a beszámított autóról a "Tulajdonjogról történő lemondás" elnevezésű nyilatkozat. A súlyadó elintézése végett a helyi önkormányzatnál be szerettem volna jelenteni a változást. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a régi autóm után az egész évre be kell fizetnem a súlyadót. A problémám azzal kezdődött, hogy ezt a nyilatkozatot nem fogadták el, tudják, hogy ez másnak is probléma, mivel a csere miatt a szalonban marad mindaddig az autó, amíg azt el nem adják. Kérdésemre, hogyha 5 évig nem adja el a szalon, akkor is nekem kell-e fizetnem évekig a súlyadót, a válaszuk az volt, hogy igen nekem, mert ez nem számít eladásnak, nincs adás-vételi szerződés, én vagyok a tulajdonosa. (Azért lepett meg, mert 2 évvel ezelőtt férjem gépkocsiját is cserével vásároltuk, s akkor ez nem okozott problémát, pedig "Bizományosi szerződés" lett kötve, melyet nem ismertek el, holott egy helyen lakunk évek óta, pusztán meg kellett volna nézniük.) Történt mindez annak ellenére, hogy a nyilatkozatban benne van, hogy mennyi értékben ezt a rendszámú autót beszámították, tehát én ezzel az autóval már nem rongálom az amúgy is botrányos úthálózatot. Egy pénzügyminisztériumi rendeletre hivatkoztak, melyet nem találtam a jogtárban. Szeretnék logikus magyarázatot kérni, hogyha nem vagyok tulajdonos, akkor miért én fizetek. Egyszerre csak egy autót vagyok képes vezetni, melyet még a hivatalnak is el kellene ismernie.
Én úgy gondolom, hogy jelen pillanatban az autó nincs forgalomban, s mindaddig, míg új tulajdonosa nem lesz, addig ott fog pihenni a szalon parkolójában.
Szíves válaszát várom.
Üdvözlettel:
Dóka Károlyné
Tisztelt Dóka Károlyné!
Az önkormányzatnál sajnos jól tájékoztatták, amíg a gépjárművet a kereskedésben nem adják el, illetve amíg nem kerül át más nevére a gépjármű, Ön köteles fizetni a súlyadót. Ez azért van így, mert a gépjárműadó alanya az, aki a hatósági nyilvántartás szerint tulajdonosa a gépjárműnek (1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 2. §). Értelemszerűen amíg új tulajdonosa nem lesz a gépkocsinak, ön hiába mondott le a tulajdonjogáról, a nyilvántartásban az Ön neve szerepel. A másik megoldás, mellyel Ön mentesülne az adófizetés alól az lenne, ha gépjárművet a forgalomból kivonnák, ehhez azonban a kereskedő saját jogos üzleti érdekeire tekintettel nem fog hozzájárulni. Egyébként önnek feltehetően a 13/1991. (V. 21.) PM rendeletet említették, mely eljárási szabályokat tartalmaz.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Ha jól tudom, 2004. május 1-től megváltoztak a közúti ellenőrzés szabályai és ennek értelmében szigorúbban ellenőrzik a gépjárműn eszközölt átalakítások, valamint ezek hivatalos igazolásának (műbizonylat, TÜV engedély stb.) a meglétét. Érdeklődni szeretnék, hogy tud-e Ön olyan listáról, illetve felsorolásról, amely tartalmazza az engedélyköteles átalakításokat, egyáltalán definiálja azt, hogy mi is számít ilyen átalakításnak? Valamint az is érdekelne, hogy elfogadják-e (kötelesek-e elfogadni) más, EU-s ilyen jellegű igazolást (pl. német TÜV igazolás)? Kell-e ezt a gépjárműben tartani felkészülve az esetleges igazoltatásokra?
Köszönettel:
András
Tisztelt András!
A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet 2. §-a határozza meg, hogy jármű átalakításának minősül a már forgalomba helyezett jármű olyan megváltoztatása, amely a típusbizonyítványban, az összeépítési engedélyben vagy a korábbi átalakítási engedélyben meghatározott adat, illetőleg közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi jellemző módosulását eredményezi, valamint a gépkocsi alvázának cseréje. Ezen túlmenően a jogszabály nem sorolja fel tételesen, hogy mi számít konkrétan átalakításnak, azonban az felsorolja, mi nem minősül átalakításnak. Ezek az esetek a következők:
a) olyan tartozéknak a járműre történő felszerelése, amelynek felszerelését a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet előírja vagy megengedi;
b) a motor azonos típusú motorra történő cseréje;
c) a járműre engedélyezett cserefelépítmény felszerelése;
d) a járműbe beépített ülőhelyek számának ideiglenes csökkentése;
e) szabványos, illetőleg járműtípushoz rendszeresített vonószerkezet felszerelése, amennyiben a jármű egyébként vontatásra alkalmas;
f) a gyártómű által rendszeresített oldalkocsinak motorkerékpárra történő felszerelése, amennyiben a motorkerékpár oldalkocsi csatlakoztatására alkalmas;
g) a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a gépkocsira megkülönböztető fény- és hangjelző berendezés felszerelése, amennyiben az megfelel 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben foglalt követelményeknek;
h) a jármű olyan módon vagy mértékben történő megváltoztatása, amelyre a Központi Közlekedési Felügyelet alkalmazási engedélyt ad, illetőleg amelyet engedély nélkül megvalósíthatónak minősít.Az átalakítási engedélyeket a gépjármű vezetőjének magánál kell tartania, a rendőrök kérik.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Korábbi lakhelyemről elköltözvén (évekkel ezelőtt) az ottani Polgármesteri Hivatalnál kijelentettem az autómat is, rendezve arra az évre súlyadómat. Erről kaptam is igazolást, melyen további "kapják még" helyen szerepelt az új lakhelyem Hivatala is. Azóta súlyadó befizetési felszólítást nem kaptam az új Polgármesteri Hivataltól, igaz én sem kértem. Mivel aggasztóan sok idő eltelt már azóta, kérdezem, hogy az elévülési idő mennyi, illetve ha azt meghaladom, számíthatok-e utólagos visszamenőleges behajtásra, büntetésre vagy egyáltalán ha bejelentem a gépkocsimat (mert el szeretném adni), hogyan működik az adókivetés.
Sűrgős válaszát megköszönöm:
Egy aggódó Autós
Tisztelt Aggódó Autós!
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 164. § (1) bekezdése szerint az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Ha eladja a gépjárművét és kiderül az adókivetés elmulasztása, Öntől az el nem évült időszakra megállapított súlyadót követelheti a helyi adóhatóság.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A nevem Papp Zsolt és egy Romániai fuvarozási cégnél dolgozom. A probléma a következő: egy kamionunk Lengyelországban tartózkodott mikor az Ukrán vezetőség bevezette a vízumot, ezért kénytelen volt Szlovákia és Magyarország felé hazajönni. Átlépve a magyar határt tulajdonában volt egy fizetési engedély amelyre illeték bélyegeket kellett volna vásárolnia de éjjel, mikor átlépte a határt sehol nem talált ilyesmit, és továbbirányították Ártánd felé, hogy ott majd vásárolja meg. Így is történt, de a vámnál beleakadtak hogy miért Ártándnál volt megvéve a bélyeg és ezért 300.000 forintra bírságolták. Ezt a bírságot megfellebbeztük, és akkor azt mondták, hogy mivel nem mi vagyunk az egyedüli cég aki így járt, elengedik és csak az illetéket kellett kifizetni. De egy pár napja megjött egy levél amiben közlik hogy hibásak vagyunk, és a büntetést ki kell fizetni, tehát a fellebbezést elutasították a 1991. évi LXXXII törvényre hivatkozva. Szeretném megtudni ha lehet mi a teendő, és hogy mikor volt ez a törvény még módosítva, mert amely törvény a mi rendelkezésünkre áll, abban nincs olyan bekezdés amire ők hivatkoznak, hogy a 15. cikkely 3-dik bekezdése " 5 km-es körzeten belül az illetékbélyeget szankciómentesen megvásárolhatta volna".
Hálás köszönettel Papp Zsolt
Tisztelt Papp Zsolt!
Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról 2003. évi XCI. Törvény 146. §-a állapította meg ezt a szabályt, mely viszonylag új, mivel csak 2004. május 1-én lépett hatályba, és ez alapján az 1991. évi LXXXII. Tv. 15. § (3) bekezdése valóban úgy szól, hogy az adótételt illetékbélyeggel kell megfizetni a Magyar Köztársaság területére való belépéskor. Az adózó a felragasztást követően köteles a belépés időpontját (év-hónap-nap-óra) az illetékbélyegekre rávezetni. Adóköteles fuvarozási engedéllyel fizetési kötelezettség teljesítése (illetékbélyeg) nélkül legfeljebb a Magyar Köztársaság területére való belépéstől számított 5 km-es körzethatáron belül lehet szankciómentesen közlekedni. Ha nem ennek megfelelően jár el valaki, a vámhatóság köteles kiszabni az adóbírságot, melynek az összege az adó ötszöröse, azaz 300.000 Ft, tehát a fellebbezésüket elutasító határozatot nem érdemes megtámadni.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Több forrásból is azt a tájékoztatást kaptam, hogy 7 személyes, személygépkocsiként vizsgáztatott Dodge Caravan autómból nem vehetem ki ideiglenesen sem a használati utasításban kifejezetten leírt (és javasolt) módon a 2. és/vagy 3. üléssort, hogy a rakfelületet megnöveljem. Állítólag még a rendszámot is leveheti a rendőr, mert ez engedély nélküli átalakításnak minősül. A KRESZ-ben semmi ilyet nem találtam, rendőröket megkérdezve valami KHVM rendeletre hivatkoztak és arra, hogy vizsgáztatáskor valamit be kell íratni a forgalmiba, hogy ezt megtehessem. Kérem, tisztázza ezt a helyzetet, ami elég értelmetlennek tűnik és az autóm használati értékét nagyban korlátozná.
Köszönettel:
Németh Géza
Tisztelt Németh Géza!
A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2. § (2) bekezdése szerint jármű átalakításának minősül, tehát átalakítási engedély köteles a már forgalomba helyezett jármű olyan megváltoztatása, amely a típusbizonyítványban, az összeépítési engedélyben vagy a korábbi átalakítási engedélyben meghatározott adat, illetőleg közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi jellemző módosulását eredményezi, valamint a gépkocsi alvázának cseréje. Ugyanezen rendelet (3) bekezdés d) pontja szerint azonban nem minősül átalakításnak többek között a járműbe beépített ülőhelyek számának ideiglenes csökkentése, ennek ismeretében javasolom, hogy tisztázza ismét a rendőrökkel a kérdést.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
2000-ben nagypapámtól megvásároltam a kb. 1960-as kiadású BMW Isetta kisautóját, mivel egészségi állapota miatt már nem tudta biztonságosan használni. El is hoztuk tőle, de akkor adásvételi szerződés nem készült. Nem is tudom miért? Ugyan kézzel írt pár sort, hogy az autót a fiának adja, vagy valami ilyesmi, de egyrészt ez nem hivatalos adásvételi, másrészt meg nem fedi a valóságot, mert az unokája vette meg tőle. Aztán nemsokára rá hírtelen leromlott az egészségi állapota és kórházba került. Pár hét múlva meghalt.
Kérdésem, hogy most akkor kinek a tulajdonát képezi ez az autó, és, hogy hogyan lesz az én tulajdonomban?
Tudtommal végrendelete nem volt. Örökösök, az apukámat is beleértve, hatan vannak. De akkor az autó nem volt tárgya örökösödésnek, mivel azt elméletileg megvásároltam.
Köszönettel:
Pörneczi Ákos
Tisztelt Pörneczi Ákos!
A hagyatéki eljárás során be kell jelenteni, hogy a nagyapjának volt egy BMW-je is. Ha abból indulunk ki, hogy nem volt hivatalos írott adásvételi szerződés, akkor a gépjármű a hagyaték részét képezi, a törvényes öröklés rendje szerint elsősorban az egyenesági leszármazók egyenlő arányban öröklik. A hagyatéki eljárásban az Ön édesapja megpróbálhatja igazolni, hogy megvette, ellenértéket adott érte, megfelelő igazolást követően így nem egyenlő arányban öröklődik, hanem az Ön apjának tulajdonába kerül, akitől Ön megveheti, vagy ajándékba kaphatja. Ha az édesapja nem tudja igazolni, hogy ellenértéket fizetett érte, akkor meg kell váltania az örököstársaktól és ezt követően adhatja el vagy ajándékozhatja Önnek. Harmadik megoldás az, hogy a 6 örökös részére a közjegyző átadja a gépkocsi tulajdonjogának meghatározott részarányát és tőlük Ön megveszi, vagy Önnek ajándékozzák.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László