Egy bonyolult kérdéssel fordulok Önhöz, a napokban eladtam egy 17 éves benzines Ford Escortot, az ára pár százezer forint, tehát szinte semmi. Jó állapotban volt, szép külsővel és belsővel vagyis a korához képest tényleg jó, megbízható autó. A vevő másnap felhívott, hogy az autó használhatatlan, rossz a váltója stb., sokat kell rákölteni, (egy ilyen idős autón minden alkatrész használt természetesen, de nem minden rossz). Vásárlás előtt ezek a vevők ketten is kipróbálták, nagyon jónak találták! Egyszóval, bíróságra akarja vinni az ügyet, mert szerinte átvágtam. Visszanem tudom és nem is akarom venni az autót, mire számíthatok?
Előre is köszönöm szépen, Lajos.
Tisztelt Lajos!
A használatra való alkalmasságáért az eladó felel, de egy 17 éves autó esetében már ez egy igen korlátozott felelősség. Az, hogy a vevők kipróbálták, ezt a felelősséget még tovább csökkenti. Természetesen lehetett az autónak olyan hibája, ami a kipróbálás során nem jöhetett ki, az ilyen hiba elhárítása az adásvételt követő rövid időn belül lehet az eladó köütelessége. Nagyon súlyos vagy nem elhárítható hiba esetén elképzelhető, hogy a vevő eláll az adásvételtől és a hibás teljesítés szabályait kell alkalmazni.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Nem jelenthet megoldást, ha a tűzoltóautót veteránautónak minősítik?
Üdvözlettel:
Földvári Márton
Tisztelt Földvári Márton!
Köszönöm az észrevételét, de sajnos nem, mert veteránautó minősítést egyéb feltételek teljesülése mellett akkor kaphatna a tűzoltóautó, ha 1905. és 1919. között gyártották volna. Az időben legközelebbi minősítés a "nosztalgia III." kategória, de ehhez is legalább 30 évesnek kellene lennie a járműnek.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Következő problémával fordulok önhöz: Van egy 1 hónapos autóm amit 2 hete lefóliáztattam körbe kivéve az első szélvédőt! Műbizonylatot is mellékeltek a fóliázás mellé és még nem is a legsötétebb fólia került fel a kocsira! Az első igazoltatáskor egy olyan utcán, ahol nem volt közvetlen közvilágítás az igazoltatást végző rendőr egy elemlámpával megállapította, hogy a hátsó szélvédőmön lévő fólia túl sötét, a bizonylatot is elkérte, amit nem fogadott el, pedig a szabványnak megfelelő H betűs bizonylatom, fóliám van! Helyszíni bírságot szabott ki ezért ami 10.000Ft-ba került! Kérdés: Tudtommal csak a vezető oldali ablakokba köthetett volna bele mert elvileg a szabály engedélyezi a hátsó üvegek sötétítését! Esetleg rosszul tudom? Ha a kocsit elviszem most műszakira és ott átengedik akkor mivel tudom igazolni, hogy a sötétítés megfelelő mivel a KPM igazolást nem ad róla?
Válaszát előre is köszönöm!
Döme, Hatvanból
Tisztelt Döme Hatvanból!
A választ elvileg a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 97. §-a tartalmazza, mely szerint a gépjármű szélvédőjén, valamint azon ablakain, amelyeken keresztül a vezetőnek az utat és környezetét látnia kell, kilátást zavaró feliratot, ábrát, jelzést, tartozékot elhelyezni tilos. A személygépkocsi ablakain menet közben nem szabad függönyt, vagy olyan más megoldást (fólia, üvegre felhordott fényelnyelő vagy fényvisszaverő réteg stb.) alkalmazni, amely a személygépkocsi ablakain a kilátást, illetőleg az átlátást megakadályozza.
A gyakorlatban azonban a rendőrség előszeretettel állapítja meg, hogy túl sötét a fólia, ezért azt javasolnám Önnek, hogy legközelebb ne fogadja el a helyszíni bírság alkalmazását, és szabálysértési eljárásban próbálja meg igazolni, hogy a fólia nem zavarja a kilátást.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Mire számíthatok, ha 50 helyett 93-al mentem és erről rendőrségi felvétel készült? Eddig szabálysértésem nem volt, büntetőponttal nem rendelkezem, az autó üzembentartója az édesapám (én a tulajdonosa vagyok), neki sem volt sem szabálysértése, sem büntetőpontja. Vajon mindenképpen bevonják a jogosítványomat, vagy "csak" pénzbüntetést kapok?
Előre is köszönöm válaszát,
Dar Kata
Tisztelt Dar Kata!
Amire számíthat az 3 büntetőpont és 60 ezer forintig terjedő pénzbírság. A szabálysértési hatóság valóban bevonhatja a jogosítványát, azonban erre valószínűleg nem kerül sor, ha nem volt korábban hasonló szabálysértése és cselekmény súlya és az elkövetés körülményei nem indokolják.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
2004. június 16-án az egyik Suzuki szalonban vásároltam egy új autót, melynek árába beszámításra került a régi autóm. Ennek tényéről az adás-vételkor készült egy, a beszámított autóról a "Tulajdonjogról történő lemondás" elnevezésű nyilatkozat. A súlyadó elintézése végett a helyi önkormányzatnál be szerettem volna jelenteni a változást. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a régi autóm után az egész évre be kell fizetnem a súlyadót. A problémám azzal kezdődött, hogy ezt a nyilatkozatot nem fogadták el, tudják, hogy ez másnak is probléma, mivel a csere miatt a szalonban marad mindaddig az autó, amíg azt el nem adják. Kérdésemre, hogyha 5 évig nem adja el a szalon, akkor is nekem kell-e fizetnem évekig a súlyadót, a válaszuk az volt, hogy igen nekem, mert ez nem számít eladásnak, nincs adás-vételi szerződés, én vagyok a tulajdonosa. (Azért lepett meg, mert 2 évvel ezelőtt férjem gépkocsiját is cserével vásároltuk, s akkor ez nem okozott problémát, pedig "Bizományosi szerződés" lett kötve, melyet nem ismertek el, holott egy helyen lakunk évek óta, pusztán meg kellett volna nézniük.) Történt mindez annak ellenére, hogy a nyilatkozatban benne van, hogy mennyi értékben ezt a rendszámú autót beszámították, tehát én ezzel az autóval már nem rongálom az amúgy is botrányos úthálózatot. Egy pénzügyminisztériumi rendeletre hivatkoztak, melyet nem találtam a jogtárban. Szeretnék logikus magyarázatot kérni, hogyha nem vagyok tulajdonos, akkor miért én fizetek. Egyszerre csak egy autót vagyok képes vezetni, melyet még a hivatalnak is el kellene ismernie.
Én úgy gondolom, hogy jelen pillanatban az autó nincs forgalomban, s mindaddig, míg új tulajdonosa nem lesz, addig ott fog pihenni a szalon parkolójában.
Szíves válaszát várom.
Üdvözlettel:
Dóka Károlyné
Tisztelt Dóka Károlyné!
Az önkormányzatnál sajnos jól tájékoztatták, amíg a gépjárművet a kereskedésben nem adják el, illetve amíg nem kerül át más nevére a gépjármű, Ön köteles fizetni a súlyadót. Ez azért van így, mert a gépjárműadó alanya az, aki a hatósági nyilvántartás szerint tulajdonosa a gépjárműnek (1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 2. §). Értelemszerűen amíg új tulajdonosa nem lesz a gépkocsinak, ön hiába mondott le a tulajdonjogáról, a nyilvántartásban az Ön neve szerepel. A másik megoldás, mellyel Ön mentesülne az adófizetés alól az lenne, ha gépjárművet a forgalomból kivonnák, ehhez azonban a kereskedő saját jogos üzleti érdekeire tekintettel nem fog hozzájárulni. Egyébként önnek feltehetően a 13/1991. (V. 21.) PM rendeletet említették, mely eljárási szabályokat tartalmaz.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Ha jól tudom, 2004. május 1-től megváltoztak a közúti ellenőrzés szabályai és ennek értelmében szigorúbban ellenőrzik a gépjárműn eszközölt átalakítások, valamint ezek hivatalos igazolásának (műbizonylat, TÜV engedély stb.) a meglétét. Érdeklődni szeretnék, hogy tud-e Ön olyan listáról, illetve felsorolásról, amely tartalmazza az engedélyköteles átalakításokat, egyáltalán definiálja azt, hogy mi is számít ilyen átalakításnak? Valamint az is érdekelne, hogy elfogadják-e (kötelesek-e elfogadni) más, EU-s ilyen jellegű igazolást (pl. német TÜV igazolás)? Kell-e ezt a gépjárműben tartani felkészülve az esetleges igazoltatásokra?
Köszönettel:
András
Tisztelt András!
A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet 2. §-a határozza meg, hogy jármű átalakításának minősül a már forgalomba helyezett jármű olyan megváltoztatása, amely a típusbizonyítványban, az összeépítési engedélyben vagy a korábbi átalakítási engedélyben meghatározott adat, illetőleg közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi jellemző módosulását eredményezi, valamint a gépkocsi alvázának cseréje. Ezen túlmenően a jogszabály nem sorolja fel tételesen, hogy mi számít konkrétan átalakításnak, azonban az felsorolja, mi nem minősül átalakításnak. Ezek az esetek a következők:
a) olyan tartozéknak a járműre történő felszerelése, amelynek felszerelését a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet előírja vagy megengedi;
b) a motor azonos típusú motorra történő cseréje;
c) a járműre engedélyezett cserefelépítmény felszerelése;
d) a járműbe beépített ülőhelyek számának ideiglenes csökkentése;
e) szabványos, illetőleg járműtípushoz rendszeresített vonószerkezet felszerelése, amennyiben a jármű egyébként vontatásra alkalmas;
f) a gyártómű által rendszeresített oldalkocsinak motorkerékpárra történő felszerelése, amennyiben a motorkerékpár oldalkocsi csatlakoztatására alkalmas;
g) a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a gépkocsira megkülönböztető fény- és hangjelző berendezés felszerelése, amennyiben az megfelel 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben foglalt követelményeknek;
h) a jármű olyan módon vagy mértékben történő megváltoztatása, amelyre a Központi Közlekedési Felügyelet alkalmazási engedélyt ad, illetőleg amelyet engedély nélkül megvalósíthatónak minősít.Az átalakítási engedélyeket a gépjármű vezetőjének magánál kell tartania, a rendőrök kérik.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Korábbi lakhelyemről elköltözvén (évekkel ezelőtt) az ottani Polgármesteri Hivatalnál kijelentettem az autómat is, rendezve arra az évre súlyadómat. Erről kaptam is igazolást, melyen további "kapják még" helyen szerepelt az új lakhelyem Hivatala is. Azóta súlyadó befizetési felszólítást nem kaptam az új Polgármesteri Hivataltól, igaz én sem kértem. Mivel aggasztóan sok idő eltelt már azóta, kérdezem, hogy az elévülési idő mennyi, illetve ha azt meghaladom, számíthatok-e utólagos visszamenőleges behajtásra, büntetésre vagy egyáltalán ha bejelentem a gépkocsimat (mert el szeretném adni), hogyan működik az adókivetés.
Sűrgős válaszát megköszönöm:
Egy aggódó Autós
Tisztelt Aggódó Autós!
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 164. § (1) bekezdése szerint az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Ha eladja a gépjárművét és kiderül az adókivetés elmulasztása, Öntől az el nem évült időszakra megállapított súlyadót követelheti a helyi adóhatóság.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A nevem Papp Zsolt és egy Romániai fuvarozási cégnél dolgozom. A probléma a következő: egy kamionunk Lengyelországban tartózkodott mikor az Ukrán vezetőség bevezette a vízumot, ezért kénytelen volt Szlovákia és Magyarország felé hazajönni. Átlépve a magyar határt tulajdonában volt egy fizetési engedély amelyre illeték bélyegeket kellett volna vásárolnia de éjjel, mikor átlépte a határt sehol nem talált ilyesmit, és továbbirányították Ártánd felé, hogy ott majd vásárolja meg. Így is történt, de a vámnál beleakadtak hogy miért Ártándnál volt megvéve a bélyeg és ezért 300.000 forintra bírságolták. Ezt a bírságot megfellebbeztük, és akkor azt mondták, hogy mivel nem mi vagyunk az egyedüli cég aki így járt, elengedik és csak az illetéket kellett kifizetni. De egy pár napja megjött egy levél amiben közlik hogy hibásak vagyunk, és a büntetést ki kell fizetni, tehát a fellebbezést elutasították a 1991. évi LXXXII törvényre hivatkozva. Szeretném megtudni ha lehet mi a teendő, és hogy mikor volt ez a törvény még módosítva, mert amely törvény a mi rendelkezésünkre áll, abban nincs olyan bekezdés amire ők hivatkoznak, hogy a 15. cikkely 3-dik bekezdése " 5 km-es körzeten belül az illetékbélyeget szankciómentesen megvásárolhatta volna".
Hálás köszönettel Papp Zsolt
Tisztelt Papp Zsolt!
Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról 2003. évi XCI. Törvény 146. §-a állapította meg ezt a szabályt, mely viszonylag új, mivel csak 2004. május 1-én lépett hatályba, és ez alapján az 1991. évi LXXXII. Tv. 15. § (3) bekezdése valóban úgy szól, hogy az adótételt illetékbélyeggel kell megfizetni a Magyar Köztársaság területére való belépéskor. Az adózó a felragasztást követően köteles a belépés időpontját (év-hónap-nap-óra) az illetékbélyegekre rávezetni. Adóköteles fuvarozási engedéllyel fizetési kötelezettség teljesítése (illetékbélyeg) nélkül legfeljebb a Magyar Köztársaság területére való belépéstől számított 5 km-es körzethatáron belül lehet szankciómentesen közlekedni. Ha nem ennek megfelelően jár el valaki, a vámhatóság köteles kiszabni az adóbírságot, melynek az összege az adó ötszöröse, azaz 300.000 Ft, tehát a fellebbezésüket elutasító határozatot nem érdemes megtámadni.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Több forrásból is azt a tájékoztatást kaptam, hogy 7 személyes, személygépkocsiként vizsgáztatott Dodge Caravan autómból nem vehetem ki ideiglenesen sem a használati utasításban kifejezetten leírt (és javasolt) módon a 2. és/vagy 3. üléssort, hogy a rakfelületet megnöveljem. Állítólag még a rendszámot is leveheti a rendőr, mert ez engedély nélküli átalakításnak minősül. A KRESZ-ben semmi ilyet nem találtam, rendőröket megkérdezve valami KHVM rendeletre hivatkoztak és arra, hogy vizsgáztatáskor valamit be kell íratni a forgalmiba, hogy ezt megtehessem. Kérem, tisztázza ezt a helyzetet, ami elég értelmetlennek tűnik és az autóm használati értékét nagyban korlátozná.
Köszönettel:
Németh Géza
Tisztelt Németh Géza!
A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2. § (2) bekezdése szerint jármű átalakításának minősül, tehát átalakítási engedély köteles a már forgalomba helyezett jármű olyan megváltoztatása, amely a típusbizonyítványban, az összeépítési engedélyben vagy a korábbi átalakítási engedélyben meghatározott adat, illetőleg közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi jellemző módosulását eredményezi, valamint a gépkocsi alvázának cseréje. Ugyanezen rendelet (3) bekezdés d) pontja szerint azonban nem minősül átalakításnak többek között a járműbe beépített ülőhelyek számának ideiglenes csökkentése, ennek ismeretében javasolom, hogy tisztázza ismét a rendőrökkel a kérdést.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
2000-ben nagypapámtól megvásároltam a kb. 1960-as kiadású BMW Isetta kisautóját, mivel egészségi állapota miatt már nem tudta biztonságosan használni. El is hoztuk tőle, de akkor adásvételi szerződés nem készült. Nem is tudom miért? Ugyan kézzel írt pár sort, hogy az autót a fiának adja, vagy valami ilyesmi, de egyrészt ez nem hivatalos adásvételi, másrészt meg nem fedi a valóságot, mert az unokája vette meg tőle. Aztán nemsokára rá hírtelen leromlott az egészségi állapota és kórházba került. Pár hét múlva meghalt.
Kérdésem, hogy most akkor kinek a tulajdonát képezi ez az autó, és, hogy hogyan lesz az én tulajdonomban?
Tudtommal végrendelete nem volt. Örökösök, az apukámat is beleértve, hatan vannak. De akkor az autó nem volt tárgya örökösödésnek, mivel azt elméletileg megvásároltam.
Köszönettel:
Pörneczi Ákos
Tisztelt Pörneczi Ákos!
A hagyatéki eljárás során be kell jelenteni, hogy a nagyapjának volt egy BMW-je is. Ha abból indulunk ki, hogy nem volt hivatalos írott adásvételi szerződés, akkor a gépjármű a hagyaték részét képezi, a törvényes öröklés rendje szerint elsősorban az egyenesági leszármazók egyenlő arányban öröklik. A hagyatéki eljárásban az Ön édesapja megpróbálhatja igazolni, hogy megvette, ellenértéket adott érte, megfelelő igazolást követően így nem egyenlő arányban öröklődik, hanem az Ön apjának tulajdonába kerül, akitől Ön megveheti, vagy ajándékba kaphatja. Ha az édesapja nem tudja igazolni, hogy ellenértéket fizetett érte, akkor meg kell váltania az örököstársaktól és ezt követően adhatja el vagy ajándékozhatja Önnek. Harmadik megoldás az, hogy a 6 örökös részére a közjegyző átadja a gépkocsi tulajdonjogának meghatározott részarányát és tőlük Ön megveszi, vagy Önnek ajándékozzák.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a "P"rendszámról van egy határozatom 2004évre most újra kérik tőlem, hogy a hosszabításhoz újra kérjek cégkivonatot mert csak így hosszabítják meg második félévre .A Bt. nem szűnt meg .Jogos-e az eljárás?
Köszönettel:
GuLa
Tisztelt GuLa!
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerint a járműnyilvántartásnak tartalmaznia kell a tulajdonos vagy üzembentartó cégjegyzékszámát, és egyéb cégadatait (cégnév., székhely, telephely) is, ill. ezek változását. Tehát minden esetben, amikor Ön a cég képviseletében kérelemmel fordul a hivatalhoz, jogosan kérik Öntől a cégkivonatot, mivel ezzel tudja hitelt érdemlően igazolni betéti társaság aktuális cégadatait.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Július elején nekimentem egy padkának és kivittem a BKV kerítését az autómmal. Volt rendőri helyszínelés is, az autómom történt kár igen jelentős. Casco van az autón, csak mivel elmaradtam a befizetéssel, kivették kockázatból. Be lett fizetve a biztosítás, a balesettel egy időben (5 perc késéssel). A kérdésem, hogy van -e rá valamilyen mód, hogy a biztosító kifizesse a káromat?
Üdvölettel:
Lengyel Péter
Tisztelt Lengyel Péter!
A Ptk. igen szigorúan fogalmaz: a biztosítási díj esedékességétől számított 30. napon a biztosítás megszűnik, illetőleg, ha a biztosító a szerződőt felszólította a díj megfizetésére, akkor további 30 nappal meghosszabbíthatja a biztosítás fennállását. A törvény azonban lehetővé teszi, hogy ennél kedvezőbb módon állapodjanak meg a felek. Javasolom, hogy olvassa át a kötvényét, az általános szerződési feltételeket és a biztosító üzletszabályzatát, ezekből kap választ a kérdésére.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Érdeklődni szeretnék, hogy milyen feltételekkel lehet saját tulajdonú külföldi autót külföldi rendszámmal használni Magyarországon magyar állampolgárként.
Köszönettel:
Dóczi Béla
Tisztelt Dóczi Béla!
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 23. § (6) bekezdése szerint a belföldön üzemeltetni kívánt, külföldi rendszámmal ellátott jármű forgalomba helyezését a jármű belföldi üzemben tartója a tulajdonszerzést, illetőleg a jármű behozatalát követő legfeljebb 30 napon belül köteles kezdeményezni.
A 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 40. §-a szerint külföldi rendszámtáblával ellátott járművel, ha azt a vámhatóság alakiság nélkül vámkezelte ideiglenes behozatalban - feltéve, hogy jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a belépéstől számított legfeljebb hat hónapig, egyéb esetben a vámhatóság határozatában meghatározott ideig lehet Magyarországon közlekedni, ezt követően a járművet magyar forgalmi engedéllyel és rendszámtáblával kell ellátni.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A múlt héten vettem egy 6 éves autót egy márkakereskedés használtautó telepéről. A hitelkonstrukcióban önrész és CASCO-s hitel szerepel. Az autóval sajnos balesetet szenvedtem a következő órában, sajnos el kellett ismernem a felelősségemet. Az adásvételi szerződéssel egyetemben megkötöttem a kötelező felelősség biztosítást és a CASCO-t is előszerződés formájában.
A baleset után a kereskedésben is jelezték, hogy ugyan van szerződés, de valószínüleg nem fizet a biztosító CASCO-t mert túl korán történt a baleset, illetve 15 napon belül visszamondhatja a szerződést
Két kérdésem lenne:
1.Tudom e valahogy érvényesíteni a casco iránti igényem?
2.Mennyi időn belül kell a CASCO-s kárt bejelenteni? /Esetleg megvárjam, míg kiküldik a CASCO-s kötvényt, és csak akkor jelentsem be a kárt?/
Tanácsát várom és köszönöm
Tisztelt Uram!
Ha a gépkocsi vásárlás során kifizette a casco első díjrészletét a biztosító megbízottjaként eljáró személynek és erről elismervényt kapott, és írásban tájékoztatást kapott a kockázatviselés kezdő időpontjáról is, akkor a biztosító nem mérlegelheti azt, hogy elfogadja-e az Ön ajánlatát, tehát nem mondhatja vissza a szerződést, erre legfelsőbb bírósági határozatok kötelezik a biztosítókat. Az ilyenkor kiadott okiratok hátulján még az is szerepelni szokott, hogy ezek helyettesítik a biztosítási kötvényt. Ha biztosítási díjat nem fogadtak volna el Öntől, akkor valóban 15 napja van a biztosítónak, hogy mérlegelje, elfogadja-e az Ön ajánlatát és ebben az esetben megtehetné, hogy visszalép. Sajnos azonban, még ha ki is fizette casco első díját, a Ptk. 539. § alapján a biztosítás következő nap 0 órakor lép hatályba, tehát ezt a kárát nem fogják megtéríteni.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Egy problémával fordulok Önhöz! Márkaszervizbe vittem idősebb - 7 éves - autómat kötelező szervizre, amit el is végeztek rajta. Mivel az egyik hengernél tömítési gondok voltak, kértem ennek cseréjét is. Sajnos a tömlő levételekor az egyik tőcsavar beletört a blokkba! Ez után ők azt a megoldást látták, hogy a hengerfej kiszerelése után lehet javítani az autót, ami így az ilyenkor szükséges tömítések és munkadíjak után várhatóan 100e forint többletet jelent.
Másnap, mikor másoktól érdeklődve megtudtam, hogy kiszerelés nélkül is meg lehetne oldani a szerelést, felhívtam a szervizt, hogy ha így nem tudjak megoldani, akkor ne bontsak szét a motort. Pár óra múlva fel is hívtak, hogy vigyem onnan az autót, mert ők nem fogjak így "megfúrni", mivel csak több kárt okoznának.
A kérdésem az lenne, hogy Ön szerint milyen lépéseket érdemes tennem ez ügyben, és hogyan deríthetném ki korrekt módon, hogy ki volt a hibás (az autó - a kora miatt, vagy a szerelők)?
Tisztelettel:
H. Tamás
Tisztelt H. Tamás!
Korrekt módon csak az a szakember, igazságügyi szakértő tud véleményt mondani a hiba okáról, aki a járművét megvizsgálta, ha a meghibásodás még látható, vizsgálható egyáltalán (kijavításra még nem került sor . A szakértői vélemény ismeretében Önnek joga van kártérítést kérni, megegyezni a szervizzel vagy egyezség hiányában bíróságon keresettel érvényesíteni a követelést.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Szeretném megkérdezni, hogy ha a Centrum Parkolási Társaság most követel rajtam pótdíjat 2002. parkolások miatt az jogszerű-e? Mennyi idő alatt évülnek el ezek a tartozások?
Köszönettel:
Heim Zsuzsanna
Tisztelt Heim Zsuzsanna!
A parkolási díjjal, pótdíjjal kapcsolatos szabályokat a 38/1993. (XII. 27.) Főv. Kgy. Rendelet tartalmazza. Eszerint mind az előzetes fizetési kötelezettség elmulasztása, mind az időtúllépés esetén a várakozási díjkülönbözeten felül pótdíjat is kell fizetni. A pótdíj megfizetésének elévülésére a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni, mely szerint fő szabályként a követelések 5 év alatt évülnek el.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A következő ügyben kérem állásfoglalását. A rendőrök megállítottak piros lámpán történő áthajtás miatt. Mivel emlékezetem szerint sárgának láttam a lámpát, ezért a helyszínen nem ismertem el a szabálysértést. Persze tudom, hogy mindig a rendőrnek van igaza. Kérdésem, hogy milyen lehetőségeim vannak? Elkerülhető -e a bírság, ill. amennyiben nem, milyen büntetési tételre számíthatok - pénzbírság, büntetőpont -, van -e lehetőség esetleges enyhítésre?
Köszönettel:
Varga Zsolt
Tisztelt Varga Zsolt!
A szabálysértés elkövetését meg fogják állapítani, Ön 50 ezer Ft-ig terjedő bírsággal sújtható, de ha cselekményével a közlekedés más résztvevőjét hirtelen irányváltásra vagy fékezésre kényszeríti, 100 ezer Ft-ig terjed a kiszabható bírság mértéke. A bírság kiszabásánál figyelembe szokták venni, ha korábban nem volt hasonló szabálysértése, a bírság kiszabását azonban nem kerülheti el. A szabálysértés miatt 1 büntetőpont jár.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Szeretném megkérdezni, hogy mire számíthatok, ha 50km/h helyett 80km/h-val mentem, és készült róla egy fotó a rendőrség részéről. Pénteken kaptam kézhez a levelet. Az eset 2004.06.26-án történt.
Előre is köszönöm
Orosz Zsuzsanna
Tisztelt Orosz Zsuzsanna!
Ezzel a "sebességkorlátozás jelentős túllépése" szabálysértést követte el, , melyért 1 büntetőpont jár és 60 ezer Ft-ig terjedő bírság szabható ki. Ha még nem volt szabálysértése, véleményem szerint a maximum bírság feléig terjedő büntetésre számíthat.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Szeretném tanácsát kérni a következő esettel kapcsolatban. A XIV. ker. Zichy Mihály utcába behajtottam a Hermina utca felől áruszállítás céljából, amit a kihelyezett jelzőtábla lehetővé is tesz. A Petőfi csarnok parkolójának behajtója előtt viszont már olyan tábla van, ami csak külön engedéllyel teszi lehetővé a behajtást, de ezt a táblát tökéletesen takarja az előtte lévő fa lombja, ezért nem vettem észre és túlhajtottam rajta. A Fővárosi Közterület Felügyelet munkatársa engedély nélküli behajtásért feljelentett. Ezért kérdezem, hogy hivatkozhatok-e a tábla láthatatlanságára, melyet lefényképeztem, vagy jogos ezért a birság? A második kérdésem pedig, hogy mivel nem én vagyok a gépjármű tulajdonosa hanem egy közeli hozzátartozóm, élve a jogszabály adta lehetőséggel megtagadhatja-e a tulajdonos az elkövető megnevezését, és ha igen, akkor kit vonhatnak ilyen esetben felelősségre ?
Tisztelettel:
M. Imre
Tisztelt M. Imre!
Sajnos az a körülmény nem menti fel Önt a bírság megfizetése alól, hogy nem látta a táblát. Azt viszont jól tette, hogy lefényképezte, és hivatkozhat is erre, mivel ez enyhítő körülményként figyelembe vehető. Ha közeli hozzátartozó tulajdonosa nem nevezi meg Önt elkövetőként, és adatait a közterület-felügyelet munkatársa sem írta fel, hozzátartozóját, mint tulajdonost próbálják majd felelősségre vonni. Ha ő tudja igazolni, hogy a kérdéses időpontban nem volt a helyszínen akkor az eljárást meg fogják szüntetni.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Szeretném véleményét kérni az ügyben, hogy milyen büntetésben részesíthetnek abban az esetben, ha a forgalmi vizsgám is, és az elsősegély vizsgám is sikeres volt, ám a jogosítványt még nem csináltattam meg, és ezen körülmények között, megállít a rendőr, ha vezetem az autómat. Akár olyan utassal, akinek már van jogosítványa, akár anélkül.
Válaszát előre is köszönöm,
Kérném, hogy amennyiben levelemet közli archívumukban, a nevemet szíveskedjen nem feltüntetni.
Köszönöm.
Tisztelt Anonym!
A leírt magatartással Ön megvalósítja az "engedély nélküli vezetés" szabálysértését. Aki a gépjármű vezetésére hatósági engedéllyel (jogosítvánnyal) nem rendelkezik, továbbá az is, aki jármű vezetését ilyen személynek átengedi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Szélsőséges esetben a szabálysértés elkövetőjével szemben a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat. A szabálysértésért 1 büntetőpont is jár. Az a tény, hogy a vizsgáit sikeresen teljesítette esetleg enyhítő körülményként szóba jöhet, a rendőr helyszíni intézkedése során azonban csak a kiállított érvényes vezetői engedélyt fogadhatja el.
Ha olyan utassal utazik, akinek van jogosítványa, annyiban más a helyzet, hogy az utas is elköveti a szabálysértést és ennek megfelelően büntethető.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A következő a problémám.
Gépkocsim parkolt, és ismeretlen tettes (gépjármű) a bal első ajtót megtörte. (ajtólapcsere, stb.) Rendőrségi feljelentés megtörtént. (Esély persze nulla.) Várható-e, hogy a kárt a biztosító valamilyen módon téríti?
Üdvözlettel:
Torma Csaba
Tisztelt Torma Csaba!
A kötelező biztosítás az ismeretlen elkövető által okozott kárt is megtéríti, 8 napon belül kell a káreseményt bejelenteni, tehát ne várja meg a rendőrségi eljárás végét. Olvassa el a kötvényében leírtakat és annak megfelelően járjon el.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Cégünk kapott egy adatkérő levelet az egyik bíróságtól, miszerint rendzavarás szabálysértése miatt ismeretlen tettes ellen indul eljárás. Az autót vezető semmiféle afférról vagy rendőrségi intézkedésről nem tud sem a megadott időszakban és helyszínen sem máskor. Mit jelent ez?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Horváth Zoltán
Tisztelt Horváth Zoltán!
Talán arról van szó, hogy történt egy szabálysértés, aminek során az intézkedő rendőr felírta a helyszínen vagy a közelben levő gépjárművek rendszámát, hogy pl. tanúkat keressenek az eljárásukhoz. Az adatkérőt értelemszerűen annak megfelelően töltsék ki, hogy nem láttak semmit.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Az Egyesületünk tűzoltási feladatok elvégzésére vásárolt egy 1974 ben gyártott jó műszaki állapotú, Magirus-Deutz típusú középkategóriás gépjárműfecskendőt Németországból. Az autó forgalomba helyezését nem engedélyezi a közlekedési felügyelet, mivel nem minimum EURO 2 motorral van szerelve. A felügyelet a 3/1999 KHVM-KöM-PM együttes rendeletre és annak módosítására kiadott 45/2004. GKM-KvVM-PM rendeletre hivatkozik. Mit lehet tenni, hogy a járművet forgalomba helyezhessük és használhassuk?
Köszönettel: Töröcsik Tamás - elnök
Tisztelt Elnök Úr!
A forgalomba helyezés engedélyezése előtt a gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolását is elvégzik, ennek során bukott ki, hogy tűzoltóautó motorja nem felel meg az előírásoknak. Sajnos nem tudnak mást tenni, mint szakemberrel véleményeztetni, hogy a motorcsere a megfelelő (legalább EURO II-es) motorra hogyan végezhető el, és ennek ismeretében a motorcsere után lehet ismételten kérni a forgalomba helyezés engedélyezését.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A következő történt velem: 2004.07.05-én 2 hónapja lejárt zöldkártya miatt elvették az autóm forgalmiját. Cserébe adtak egy elismervényt a dologról. Mellesleg nem volt nálam jogosítvány sem. Mivel két bűnöm is volt, ezért szabálysértési eljárást indítottak ellenem. A kérdésem:
1. Úgy hallottam, hogy mostanában jelent meg jogszabály arról, hogy a rendőr nem vehet el dokumentumokat. Igaz ez?
2. Ha igen, vonatkozik e ez a forgalmi engedélyre? Mikortól hatályos?
3. Felelősségre vonható vagyok, ha a rendőr az eljárás során jogszabályt sértett?
4. Hogyan minimalizálhatom az elszenvedett kárt? (büntetés, utánajárás ...)
5. Feltehetően mit tesz a rendőr, ha egyáltalán nem hordok magamnál iratokat. (Azt gondolom, hogy ebben az esetben jobban jártam volna.)
A választ előre is köszönöm!
Péter
Tisztelt Péter!
Nincs arra vonatkozóan jogszabály, hogy rendőr nem vehet el dokumentumokat, ehelyett arról van BM rendelet, hogy az intézkedő rendőr milyen esetekben veszi el a forgalmit, a jogosítványt, rendszámot. Eszerint a rendőr a forgalmit elveszi, ha "a jármű a forgalomba helyezést követő tizenöt nap elteltével úgy vesz részt a közúti forgalomban, hogy nem rendelkezik környezetvédelmi igazolólappal, vagy annak érvényessége legalább harminc napja lejárt", tehát a rendőr jogszerűen intézkedett. Iratok nélkül nem járt volna jobban, inkább ne próbálja ki ezt a verziót, az azonosítás érdekében minimum be fogják kísérni a rendőrkapitányságra.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
2004.07.25-én 0:30kor történt velem Debrecenben hogy teljesen szabályos közlekedés során egy rendőrautó félreállított. Az eljáró közeg rendkívül ellenségesen lépett fel. Szinte játszottak velem. "Na keressünk valamit"- ahogy mondta az egyik. Belekötöttek az autó belső design-jába. -Néhány műanyag le volt festve ezüstre-. Kinyittatták velem a csomagtartót, a KRESZ-nek megfelelő közlekedési kellékek számonkérése céljából. Megmutattam nekik az EÜ csomagot, kinyittatta velem, hogy felbontatlan -e. Megmutattam az elakadás jelzőt, azzal is minden rendben volt. Az izzó készletem be volt rakva a pótkerék mögé, amit csak úgy lehet elérni ha a pótkereket kiveszem. Felajánlottam a rendörnek hogy kiveszem a pótkereket max 2 perc lett volna, de azt mondta hogy hagyjam. Ekkor meglátta a sportkormányt az autómban amiről kérte a műbizonylatot, ami otthon volt. Ekkor felolvastatta velem a törvényt, hogy ez átalakításnak minősül, és hogy most levehetné a rendszámot, elkobozhatná a forgalmit, de mivel ő jószívű, csak egy 10.000-es csekket adott arról, hogy nincsenek meg a KRESZ-ben előírt kellékeim. Mivel egyedül voltam, és az autó minden nap használatban van, aláírtam a csekket. Ilyen esetben ha nincs valamilyen alkatrészről műbizonylat nálam, de másnap be tudom mutatni, a rendőr elveheti a forgalmit vagy e miatt megbírságolhat? És ha van mód utólagos bemutatásra, mit tehetek ha már aláírtam a helyszíni bírságot?
A segitséget előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Adam LE
Tisztelt Adam LE!
A rendőr valóban jogosult elvenni a forgalmi engedélyt, (35/2000. sz, BM rendelet alapján), ha a járművet engedély nélkül átalakították. Helyszíni ellenőrzés során ott a helyszínen kell igazolni, hogy a gépjármű átalakítása engedéllyel történt, igazolás hiányában a rendőr jogosan jár el, alappal feltételezheti az engedély nélküli átalakítást. A leírtak ismeretében a jóindulatára sem számíthatott, ha a szabálysértést a helyszínen elismerte utólag sajnos már csak a csekket fizetheti ki.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László