Tisztelt Autójogász!
Szeretném megkérdezni, hogy kell-e fizetni fiamnak súlyadót, ha Ausztriában van bejelentett lakcíme és itthon nincs. Magyar rendszámú az autó.
Tisztelettel:
Gyönéné
Tisztelt Gyönéné!
Ha a gépjármű Magyarországon van forgalomba helyezve és belföldi rendszáma van, kiterjed rá a gépjárműadóról szóló törvény hatálya, azaz ez után a jármű után kell adót fizetnie a fiának. Ha a járművet nem használják, fél éves periódusokra ki lehet ideiglenesen vonni a forgalomból, ezt az okmányirodában intézhetik, a kivonást bejelentik az önkormányzati adóhatóságnál és a biztosítónál, így az adókötelezettség és a kötelező biztosítási díj fizetési kötelezettség szüneteltethető.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Pár hónapja vásároltam egy autót. Tulajdonosként engem jegyeztek be, üzembentartóként édesapámat kértem bejegyezni. Az okmányirodában - illeték stb. befizetése után - bevezették a forgalmiba mindkettőt. Most édesapám az APEH-től kapott egy a kocsi után fizetett illeték (hengerűrtartalom alapján számított átírási illeték) felének befizetésére felszólító levelet. Kicsit utánanéztem, s kiderült, hogy 2008 január 1-jétől illetéket kell fizetni az üzembentartói jog megszerzőjének, amennyiben ez a szerzés ingyenesen történt." Itt kellene feltennem az első kérdést: Miért nem szóltak erről az okmányirodában az átíráskor? Erre nem várok választ. Nyilván automatikusan vélelmezték az üzembentartói jog megszerzését. A jövőben, ha új kocsit vásárolok és tanúkkal alátámasztott irattal igazolom, hogy apám 5 Ft-ot fizetett az üzembentartói jog megszerzéséért, akkor nem kell tizenpárezer Ft illetéket fizetnie? Van ebben az esetben az APEH-nek mérlegelési lehetősége, hogy a megjelölt 5 Ft arányos-e a megszerzett jogokkal/kötelezettségekkel, s az illetéket mégis kiszabhatja?
Válaszát előre is köszönöm!
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
2008. január 1-től illetéket kell fizetni a tulajdonjog szerzés mellett az üzembentartói jog megszerzéséért is. Korábban a haszonélvezeti jogot sorolta ide a törvény, ezt cserélte le a vagyoni értékű jog fogalomra. A vagyoni értékű jog magyarázatánál pedig beillesztette ebbe a halmazba az üzembentartói jogot is. Így ettől az időponttól illetékköteles az üzembentartói jog megszerzése is függetlenül attól, hogy ezért fizetett-e az üzembentartó ezért 5 Ft-ot vagy nem. Az okmányirodának nem feladata, hogy illetékfizetéssel kapcsolatban tájékoztatást adjon, bár az ott dolgozók megtehetnék, hogy a változásokra felhívják a figyelmet. A módosításra azért került sor, mert sokan visszaéltek az üzembentartói jog szerzés lehetőségével, ezt illetékelkerülési célból vették igénybe, holott az autót tulajdonképpen megvették. "Az üzembentartói jognak a vagyoni értékű jogok közé történő felvételét az indokolja, hogy számos esetben a gépjármű vagyonszerzők a vagyonszerzési illeték alól oly módon bújnak ki, hogy a megszerzett gépjármű vonatkozásában nem tulajdonosként, hanem csupán üzembentartóként lesznek feltüntetve. A jog értékének megállapítása a vagyoni értékű jog értékének megállapítására irányadó szabályok szerint történik" - szól a törvénymódosítás nem hivatalos indokolása. Szépséghibája a dolognak, hogy most így azok is fizetnek, akik nem ügyeskedésből, illeték kikerülési célból lettek üzembentartók, hanem családi viszonyaikban rejlő egyéb okokból.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Az autónk 30 éves lesz, 3 hét múlva lejár a műszaki vizsgája. Kb. 50 000 Ft lenne rá újra a vizsga + javítás... Mivel a nagypapám meghalt és a házát kb. 1-2 hónap múlva eladjuk, szerettünk volna másik autót venni. Ebben az esetben, ha nem vizsgáztatjuk le a régi autót, hanem várunk és veszünk másikat a bónusz elveszik, vagy átvihető? Ha mégsem tudunk másik autót venni, a régit levizsgáztathatjuk pár hónap szünet után úgy, hogy a bónusz megmaradjon?
Köszönettel:
Kata
Tisztelt Kata!
Ha nem vizsgáztatják le és a forgalomból végleg kivonják és ezt követően megszüntetik a biztosítás fizetését, a biztosítási szerződés érdekmúlással szűnik meg, ebben az esetben a bónusz 2 éven belül átvihető másik autóra. Ugyanez a helyzet, ha a gépkocsit eladják, a szerződés érdekmúlással szűnik meg és a bónusz 2 évig átvihető. Ha mégsem vesznek másikat, a régit pedig most nem tudják levizsgáztatni, akkor azt is lehet tenni, hogy ideiglenesen kivonatják a forgalomból, ez fél év haladékot jelent. Az ideiglenesen kivonásról szóló határozatot be kell mutatni a biztosítónál, ebben az esetben a kivonás idejére a díjfizetés szünetel. Az ideiglenes kivonás időtartamának lejárta után újból jelentkezni kell a biztosítónál és a díjat fizetni kell tovább, ha a járművet levizsgáztatják és forgalomba helyezik. Ha pedig ez alatt a fél év alatt eldől, hogy végleg kivonatják a forgalomból vagy eladják, akkor ezt kell bejelenteni a biztosítónak és a szerződés érdekmúlással megszűnik. A lényeg tehát az, hogy a biztosítási szerződés megszűnésének oka az érdekmúlás legyen és ne a díjnemfizetés, érdekmúlás esetén a bónusz két évig átvihető másik autóra, díjnemfizetés miatti megszűnés esetén a bónusz elveszik.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Nemrég, 1 hónapja vásároltam egy használt Opel combot hitelre. E héten elvittem szervizbe, mert sírt az ékszíj és a generátor sem volt rendben. Felhívtam a szerelőt, aki közölte, amit kértem, az kész (olajcsere, vezérműszíjcsere). De ennél nagyobb a gond! Észrevételei szerint az autó törött volt és el van hajolva a hűtőtartó, a vízpumpa és a blokk meg van repedve. Felhívtam a kereskedést, a jó embert túlzottan nem érdekelte a dolog. A szervizes mondta, ha gondolom, lefényképezi a dolgokat az autón. Mit tehetek ilyenkor? Amikor veszek egy sérülésmentes autót és ilyen dolgok derülnek ki róla! És e dolgok miatt lazultak le az autó alkatrészei. Én fizessem ki azt, amit nem én tettem az autóval!??
Tisztelettel:
K. Fecó
Tisztelt K. Fecó!
Attól függ mit tartalmaz az adásvételi szerződés, pl. benne lehet, hogy a vevő a megtekintett állapotban veszi meg a járművet és semmiféle követelést nem támaszt a továbbiakban. Ez esetben nem sok keresnivalója van az eladónál. Ha a piaci árnál jóval olcsóbban vette meg, akkor vállalta annak a kockázatát, hogy nem hibátlan a megvásárolt jármű. Ha normál piaci áron vette meg és nincsenek Önt korlátozó rendelkezések a szerződésben akkor fordulhat a kereskedőhöz és pl. árleszállítást kérhet erre hivatkozással. Készíttessen fényképet, kérjen árajánlatot a javításra és ennek birtokában ne telefonon, hanem személyesen keresse meg a kereskedőt vagy ajánlott levélben, írásban forduljon hozzá. Ha nem tudnak megegyezni csak a bírósági út marad.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Lenne egy kérdésem egy fontos ügyben, ha lenne szíves válaszolni, nagyon megköszönném. Áprilistól fel van függesztve a jogosítványom ittas vezetés miatt. Másfél évre függesztették fel (2.08 ezrelék alkohol volt a véremben). A kérdésem az lenne, hogy mit lehet tenni az ellen, hogy minél hamarabb visszakapjam a jogosítványom, mivel vidéken lakom és Pestre járok 2 felsőfokú intézményre, édesanyámat is én viszem a munkahelyére, szóval jogsi nélkül igazából halott vagyok. Létezik valamilyen eljárás, amelynek az eredménye a büntetés enyhítése? Még az elején írtam egy kérelmet, de nem vagyok benne biztos, hogy elolvasták, mert leírtam ugyanezeket és mégis 1 év 6 hónapra függesztették fel a jogosítványomat, habár a pénzbírság szerencsére enyhe volt (15.000 Ft). Ha van valamilyen ötlete, nagyon szépen megköszönném.
Tisztelettel:
mTb
Tisztelt mTb.!
Biztosan elolvasták, amit kért, de ezek nem olyan indokok, ami alapján méltányosságot gyakorolhatnának. Méltányossági kérelmet most is előterjeszthet, de ezek alapján az indokok alapján továbbra sem számíthat kedvezményre, ezt az időtartamot mindenképpen jogosítvány nélkül fogja tölteni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Egy ülés-soros furgonba be lehet ültetni csecsemőket, a menetiránynak háttal beköthető biztonsági gyermekülésbe?
Köszönettel és tisztelettel:
Barth C.
Tisztelt Barth C.!
Igen lehet, csak menetiránynak háttal lehet bekötni. A légzsákot, ha van, ki kell kapcsolni. Ha nem lehet kikapcsolni, a csecsemő nem utazhat a furgonban. Ha a menetiránynak háttal történő utaztatást a gyermek kinövi (kb. egyéves korára), már nem utazhat ott, csak akkor, ha elérte a 150 cm-t.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Egy 1988-as Lada Samara üzembentartója vagyok 2006. február 17-e óta. Mivel az autó időközben teljesen leamortizálódott, 2007. 06. 29-én vonattam ki először ideiglenesen a forgalomból, ugyanis a tulajdonos sajnos időközben meghalt. Azóta félévente újítom meg ezt a kivonást, de most az örökösök lemondanak a javamra. Javaslatot kérnék Öntől, hogy én hogyan járnék a legjobban? /Az okmányirodában nem engedélyezték, hogy lemondjak üzembentartói jogomról. Ez a lépés Ön szerint jogos volt?
Köszönettel:
S-né Kasza Mónika
Tisztelt S-né Kasza Mónika!
Az üzembentartói jogról nem lehet lemondani, azt a tulajdonos adja és vonja vissza. Két lehetőség van, amiből választaniuk lehet: Az egyik, hogy miután az örökösök nevére kerül a jármű, ők visszavonják az üzembentartói jogát és a járművet kivonatják a forgalomból. A másik variáció az örökösök nevére kerül a jármű, és mivel eddig is Ön használta, ezt legalizálják azzal, hogy adásvételi szerződést kötnek rá, Ön ez alapján a nevére iratja és végleg kivonatja a forgalomból. Az előbbi esetben az örökösök viselik a kivonás költségét, második esetben Ön viseli az átírás, eredetvizsga és a kivonás költségét. Kétségkívül az örökösök olcsóbban el tudják intézni a kérdést, nekik pl. eredetvizsgát nem kell végeztetni, az öröklés ellen meg nem tudnak mit tenni. Így én ezt javasolnám, ha ezt az örökösök is vállalják és a kivonás költségeit pedig térítse meg a részükre.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Jogosítvánnyal rendelkező kiskorú gyermekem átadta a volánt jogosítvánnyal nem rendelkező kiskorúnak. Kérdésem: jogosítvánnyal nem rendelkező kiskorú vagy a szülei kötelezhetőek e kártérítése amennyiben az autóban kár keletkezett az ő hibájából (árokba borult). Várom válaszát.
Üdvözlettel:
B. Kriszta
Tisztelt B. Kriszta!
Feltételezem, hogy mindkét gyermek 17 év körüli, tehát korlátozottan cselekvőképes. Kártérítésre kötelezhető a kárt okozó kiskorú, illetve ha ő jövedelemmel nem rendelkezik, akkor a szülei. A megtérítendő kár összegét valamilyen mértéki a károkozó illetve a szülei arra hivatkozással vitathatják, hogy a kár bekövetkeztében az ön gyermeke is közrehatott. Megegyezés kérdése, hogy a kárból mekkora részt vállal át a károkozó, egyezség hiányában ezt a bíróságnak kell eldönteni a konkrétumok ismeretében.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Arra lennék kíváncsi, hogy magánszemélyként hány autót adhatok, illetve vehetek 1 évben ami még nem számít kereskedelmi tevékenységnek. PL: ha havonta behozok egy kocsit külföldről és azt kb. 2 hónap múlva továbbadom (esetleg haszonnal), ezt megtehetem-e mint magánszemély. Arra találtam már leírást, hogy ebben az esetben 25%-os adót kéne fizetnem a haszonból.
Üdv:
Péter
Tisztelt Péter!
Korlátozás nincs, ha a kapcsolódó közterheket, így az adót is kifizeti. Azon érdemes elgondolkodni, hogy hogyan éri meg jobban. Mivel az illetékbeszedést az APEH egyik főosztályává alakított illetékhivatal végzi, az adót ne felejtse el megfizetni, mert előbb-utóbb előveszik az aktáját. Adózás szempontjából jelentősége van annak, hogy az adóévben hány gépjárművet ad el és ebből mekkora jövedelemre tesz szert. Ha ugyanis az eladások rendszeresek, üzletszerűek, akkor nem az ingó vagyontárgy eladása utáni adózást kell választania, hanem az önálló tevékenységből származó bevétel utáni adózást, aminek mások a szabályai. Pl. bírósági döntés van arról, hogy az évi 5 autó vétele, felújítása és eladása, melyből az eladó 7 millió Ft haszonra tett szert, üzletszerűnek számít. A pontos adatok ismeretében szerintem konzultáljon egy könyvelővel vagy adótanácsadóval.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Az lenne a kérdésem, hogy lefényképeztek az M7-esen 100-as táblánál 150-nel. A kocsi nem az én nevemen van, hanem az édesanyámén, viszont neki nincs jogosítványa. Mire számíthatok?
Üdv:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Édesanyja kapja a közigazgatási bírságról szóló határozatot, mely alapján 40.000Ft-ot kell befizetnie az 50%-os sebességtúllépés miatt. Ezzel párhuzamosan szabálysértési eljárás is indul, melynek során édesanyjának nyilatkoznia kell, hogy a járművet ki vezette. Ha a tanúvallomást megtagadja, akkor büntetőpontot már nem tudnak kiszabni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Eddig mint budapesti lakos, a XXII. kerületi önkormányzathoz fizettük a súlyadót, de e hónap közepén elköltöztünk vidékre, a lakásunkat eladtuk, viszont kaptunk egy csekket az önkormányzattól, hogy oda fizessük a súlyadót, és azt az információt kaptuk, telefonon, hogy év közben nem lehet máshová átíratni az autót, és kötelesek vagyunk nekik kifizetni az egész évi súlyadót. A kérdésem az lenne, hogy jogos-e a követelésük.
Köszönettel:
T. Zoltán
Tisztelt Levélíró!
Önt helyesen tájékoztatták, ugyanis a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. Törvény 9. §-a szerint az adóztatási feladatokat a magánszemély adóalany állandó lakcíme szerint illetékes önkormányzati adóhatóság látja el. Ha a nyilvántartásban a lakcím megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult. Lakcímváltozás esetén a változást követő év első napjától esedékes adót kell az új cím szerint illetékes adóhatóságnál megfizetni. Az adó összege új címén is ugyanaz lesz, tehát nem is jár emiatt rosszabbul.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Szeretnénk tudni, hogy 80 ccm-es robogót milyen típusú jogosítvánnyal lehet vezetni?
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A1 kategóriás jogosítvány kell hozzá. Tájékoztatásul több kategória tartalmát is közöljük: M kategória: bármely kétkerekű segédmotoros kerékpár. A kategória - motorkerékpár. A korlátozott kategória - legfeljebb 25 kW teljesítményű és 0,16 kW/kg teljesítmény/saját tömeg arányt meg nem haladó motorkerékpár. A1 alkategória - a 125 cm3 hengerűrtartalmat és a 11 kW-os teljesítményt meg nem haladó hajtómotorral ellátott motorkerékpár.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Szeretnék választ kapni a következő kérdésemre. Feleségem névváltozása és lakcímváltozása után nem írattuk át az új adatokra a forgalmi engedélyét és az autó törzskönyvét. Emiatt érheti-e közúti ellenőrzéskor bármilyen retorzió? Az autó esetleges eladásánál gond-e, hogy a törzskönyv adatai lánykori néven és régi lakcímen vannak?
Köszönettel:
K. Zsolt
Tisztelt K. Zsolt!
A jogszabály (35/2000. számú BM rendelet) kifejezetten előírja, hogy a jármű elidegenítésekor, továbbá a jármű vagy a tulajdonos adatainak, valamint a törzskönyvben feltüntetett bármely más adat változásakor új törzskönyvet kell kiállítani, a korábbi törzskönyvet vissza kell vonni és érvénytelenítve a keletkezett iratokkal a központi nyilvántartó hivatalnak meg kell küldeni. Ebből én arra következtetek, hogy eladásnál gondot jelent, ha a törzskönyv adatai nem egyeznek. A forgalmi engedély üzemben tartójának személyében, illetve személyi adataiban, valamint a jármű azonosító adataiban bekövetkezett változáskor új forgalmi engedélyt kell kiállítani. A törzskönyv nem feltétele a közlekedésben való részvételnek, tehát a rendőr nem ellenőrizheti, a forgalmit viszont igen, ezért célszerű legalább a forgalmit kicseréltetni az okmányirodában. A forgalmi miatt a rendőr elvileg büntethet, a közlekedési igazgatási szabályok megsértése miatt.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Az autómat üzembentartóival szeretném átadni az édesapámnak, van rajta érvényes kgfb, de mi az ő nevére szeretnénk biztosítani az autót. Ezt év közben megtehetjük-e és mi kell hozzá?
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Nem tehetik meg, üzembentartó évközbeni változása esetén a biztosítást nem lehet megszüntetni és helyette újat kötni. Ehhez az kellene, hogy a tulajdonjog is változzon, tehát édesapja tulajdonába is kerüljön a jármű. Leghamarabb az év végi átszerződési lehetőség alkalmával válthatnak biztosítót.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A minap kaptam meg a jogos 30 ezres csekkemet arról hogy 3 hónapja lakott területen belül 75 km/h-val haladtam, amit be is fizettem már! Kérdésem az lenne, hogy lesz-e ennek még valamilyen következménye gondolok itt esetleg valamilyen időszakra terjedő jogosítvány elvételre?
Válaszát előre is köszönöm!
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Ha ez 3 hónapja történt, akkor még nem közigazgatási bírságot kapott, hanem szabálysértési bírságot. Ha nem élt kifogással és ez már a jogerős döntés, akkor további jogkövetkezményekkel nem kell számolnia, tehát a vezetői engedélyét már nem veszik el. Büntetőpontot viszont kap, ami 5 pontot jelent ebben az esetben.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Az öröklés útján szerzett kétütemű Trabantra is az új rendelet az érvényes, miszerint a 2004 után tulajdonba került gépjárműnek teljesíteni kell a szigorúbb előírást?
Üdvözlettel:
Joc
Tisztelt Joc!
A jogszabály általánosan a tulajdonjog (üzembentartói jog) keletkezésének időpontjától teszi függővé, hogy vonatkozik-e a kétüteműre a kedvezmény vagy sem. Tehát mindegy, hogy adásvétellel vagy öröklés útján szerezte a járművet, ha ez 2004. június 15-ét követően történt a szigorúbb előírásokat kell teljesíteni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Az lenne a kérdésem, hogy kell-e a gépjárműben sárga láthatósági mellényt tartanom, vagy nem? Mert nem kötelező tartozék, akkor autópályán miért kértek tőlem a rendőrök annyi mellényt, amennyien ültünk az autóban? Vagy autópályára már kötelező? És mi van a busszal autópályán annyi mellény kellene, amennyi utas? És lakott területen kívül kerékpárosnak kötelező, akkor motorosoknak nem?
Előre is köszönöm válaszát!
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A KRESZ a következőt írja elő: "A lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak/személynek - ide nem értve a gyalogosok zárt csoportban történő közlekedését - éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie." Ebből szerintem az következik, hogy a ha a jármű az említett helyeken tartózkodik pl. műszaki hiba miatt, és az utas vagy a vezető kiszáll abból, akkor a mellényt használnia kell. Arra, hogy valamilyen okból ki kell szállni a járműből lakott területen kívül mindenképpen számítani kell, ezért láthatósági mellényt az autósnak, motorosnak is célszerű tartania. Mégha el is fogadjuk, hogy az autóban legyen egy a biztonság kedvéért, a jogszabályból azt a következtetést már végképp nem lehet levonni, hogy minden utasnak rendelkeznie kell ilyen mellénnyel, csak az útszélén, útpadkán stb. láthatósági mellény nélkül tartózkodó személy követi el szabálysértést. A kerékpárosok, kézikocsit hajtók és állatot hajtók számára a KRESZ külön előírja a láthatósági mellény menet közbeni viselését, mivel ezek láthatósága messze elmarad a motorosoktól, autósoktól.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Ha jól értem ez szabálysértési eljárást von maga után (közig. bírságot nem kaphatok, mert nem értem el a 65km/h-t), de ez mit jelent pontosan? Az autó üzembentartója a feleségem, így őt büntetnék meg? Van-e bármilyen mód ezt rendőrségi megfedéssel "megúszni"? Hivatkozhatok-e bármilyen körülményre? A rendőrségi levelem szerint a 2004. CXL. tv alapján az üzembentartó a tanúvallomást megtagadhatja. Ez nem érvényét vesztette? Előre is köszönöm a segítségét!
Üdvözlettel:
Á. Csaba
Tisztelt Á. Csaba!
A szabálysértési törvény szerint nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap eltelt, tehát ennyi idő után évülne a szabálysértése. A parkolási díj illetve pótdíj fizetési felszólítást, valamint a jogtalan autópálya-használat miatti felszólítást a jogosulatlan úthasználatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül postára adni. A 2008. július 1-től alkalmazott közigazgatási bírság kiszabására ugyancsak 60 nap áll rendelkezésre. 30 napos határidő ilyen módon nem köti a hatóságokat, így a bírságot be kell fizetnie.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Gondolom minden nap érkezik be ilyen e-mail, ami a gyorshajtással kapcsolatos, remélem, hogy nem probléma... 2008. 06. 14-én én is elkövettem egy ilyen szabálysértést, géppel mértek be, nem láttam, hol állt a rendőrautó. Azonban a mai napon, 2008. 07. 30-án kaptam kézhez a levelet, melyben tájékoztatnak erről, mellette a csekk. Jó barátom, aki igencsak nagy betyár hírében áll, azt az információt osztotta meg velem, hogyha 30 napon belül nem kapom meg a büntetésről szóló levelet, illetve csekket, akkor nem vagyok köteles azt elfogadni. Az én esetemben ez hozzávetőleg 45 nap, és azt nem kell mondanom, hogy nyilván másra is költhetném a csekk árát... Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
H. Péter
Tisztelt H. Péter!
A szabálysértési törvény szerint nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap eltelt, tehát ennyi idő után évülne a szabálysértése. A parkolási díj illetve pótdíj fizetési felszólítást, valamint a jogtalan autópálya-használat miatti felszólítást a jogosulatlan úthasználatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül postára adni. A 2008. július 1-től alkalmazott közigazgatási bírság kiszabására ugyancsak 60 nap áll rendelkezésre. 30 napos határidő ilyen módon nem köti a hatóságokat, így a bírságot be kell fizetnie.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Egy ismerősöm kölcsön kért egy autót, mivel csak az időre, hogy elugorjon egy közeli helyre, nem készült kölcsönadási, az ismerős közben összetörte a gépjárművet, a tulajnak van casco biztosítása. Ilyenkor milyen kártérítési joggal élhet a tulaj? A tulaj követeli hogy fizessen 500 ezer Ft-ot, + javíttassa meg az autót, fizesse be 10.-én az esedékes lízing díjat. És ez után, még adja is el valakinek az autót, mert ő neki így már nem kell. Az ismerősöm fél ettől az embertől... Ez egy 20 éves gyerek, akinek még jogosítványa sincsen. Nem értem, hogy felnőtt ember hogyan is tehet ilyen felelőtlenséget, hogy ilyennek oda adja az autóját (nem ez a lényeg). A srác, személyi kölcsönt szeretne felvenni, hogy kifizesse az 500 ezer Ft-ot. Valóban szükség van rá? Hova forduljon a srác, ki tud neki ebben az ügyben segíteni? Menjen a rendőrségre, vagy perelje be a bíróságon? Az autó egy Peugeot 206 14.16 típusú, 2004-es évjáratú autó. Én mindenkép sokallom ezt az összeget, sőt, nem is értem, hogy mi szükség van rá, ha a casco amúgyis megcsináltatja az autót. Így a kár megtérítésre kerül (szerintem) akkor milyen joga van a tulajnak még követelni?
Köszönöm a segítségét!
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Rendőrségre akkor menjen, ha a gépjármű tulajdonosa bűncselekményt követett el a sérelmére. Bíróságra azért ne menjen, mert nem neki van követelése a tulajdonossal szemben, hanem tőle követelnek. A tulajdonos fordulhat kártérítés iránti keresettel a bírósághoz, ha nem tudnak megegyezni. Az ügyet úgy kéne megoldani, hogy a tulajdonos leírja az anyagi követeléseit, és felszólítja a károkozót a keletkezett kár megtérítésére. A kár összegének bizonyításához mellékeli azokat az iratokat, melyek alapján kiszámolta a kárát. Ezek alapján ismerőse már birtokában lesz azoknak az információknak, ami alapján el tudja dönteni, jogos-e a tulajdonos követelése. Az is jó megoldásnak tűnik, ha ismerőse a papírokat elviszi egy ügyvédhez, és vele megbeszéli a konkrétumok ismeretében, hogy mi belőle a jogos követelés és azt megfizeti. Ha nem sikerül egyezségre jutni a tulajdonossal, akkor a tulajdonos bíróságon követelheti a kár megfizetését, ekkor a bíróság dönt.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Napok óta böngészem az internetet, hátha sikerül rátalálnom arra a törvényre, ami konkrétan kimondja, hogy mikor mentesül a jármű tulajdonosa a felelősségre vonás alól. A törvényben, amit találtam nem láttam olyat, hogy ha bizonyítom (megfelelő iratokkal 8 napon belül) hogy ki vezette a járművet engem mint tulajdonost nem büntetnek meg. Kérdéseim a következők: Ha a megfelelő irattal igazolom, hogy az elkövetés időpontjában nem én vezettem a járművet, ettől függetlenül kiszabhatnak rám közigazgatási bírságot? Ezzel párhuzamosan az általam megnevezett járművezetőt pedig szabálysértési bírsággal sújthatják? Két büntetés egy cselekmény miatt? Ha lehet az idevonatkozó törvényt is szeretném, ha megnevezné. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
T. Zoltán
Tisztelt T. Zoltán!
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21-21/A-21/B. §-aiban találja meg a keresett jogszabályszöveget. A bírság kiszabására jogosult hatóság vagy hatóságok kijelölését, és a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések körét, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét pedig a 410/2007. (XII. 29.) Kormányrendeletben találja meg pl. a www.magyarorszag.hu jogszabálykeresője segítségével. Figyelmébe ajánlom továbbá március 21-i Zsíros tételsor című cikket, melyet a http://totalcar.hu/tanacsok/autojogasz/kozigbirsag/ címen érhet el. A szabályszegést követően a szabálysértési eljárás és a közigazgatási bírságra irányuló eljárás párhuzamosan folyik. A törvény szerint a szabálysértési eljárásban azzal a személlyel szemben pénzbírság nem szabható ki, akivel szemben a szabálysértési eljárás alapjául szolgáló előírás megsértése miatt közigazgatási bírság kiszabásának van helye. Tehát ha lehetséges, a lényegesen magasabb összegű közigazgatási bírságot kell kiszabni, a párhuzamosan zajló szabálysértési eljárásban az érintett pénzbírsággal már nem sújtható, de egyéb joghátrányok alkalmazhatók vele szemben, pl. a vétkes büntetőpontokat kaphat, és adott esetben a vezetői engedélyét is bevonhatják. Amennyiben nem állapítható meg, ki vezette a kocsit, az üzemben tartó csak a közigazgatási bírságot fizeti meg, büntetőpontot viszont nem kaphat.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Olvastam a kétütemű járművekre vonatkozó környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló jogszabály módosítást, mely szerint a szénhidrogén (CH) kibocsátási határértéket 2020. december 31-éig teljesítettnek kell tekinteni a 2004. július 15-ét megelőzően tulajdonba került kétütemű járművek esetében. Kérdésem az volna, hogy mi lesz a sorsuk azon kétütemű járműveknek, melyek 2004. július 15-ét követően kerültek tulajdonba? Katalizátorról nem tesz említést a jogszabály!? Hogyan lehet teljesíteni a szigorított határértéket?
Köszönettel:
B. Endre
Tisztelt B. Endre!
A 2004. június 15-ét követően tulajdonba került kétütemű autókra a kedvezmény nem vonatkozik, tehát azoknak nem 2020-tól, hanem már most teljesíteni kell a CH határérték követelményt. A jogszabály egy szó említést sem tesz a katalizátorról, abban csak a környezetvédelmi követelmények szerepelnek számszerűsítve. A műszaki szakemberek szokták hozzátenni ehhez a témához, hogy a kétüteműek csak katalizátorral tudják ideig-óráig teljesíteni a környezetvédelmi követelményeket, aztán a katalizátor is cserére szorul, hogy ez tartósan így legyen.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Gyereküléssel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Van egy gyerekülésünk, amin egy fehér címke van a következő adatokkal: R44/03; UNIVERSAL; -18 kg Y; E1; 03301126. Azt szeretném megkérdezni, hogy kell-e új gyerekülést vennem, vagy nem.
Tisztelettel:
N. Károly
Tisztelt N. Károly!
A napokban lehetett hallani, hogy szigorúbb követelményeket kívánnak bevezetni jövőre a gyermekülésekkel szemben, ezért a Nemzeti Közlekedési Hatóság már most ellenőrzi a biztonsági gyermekülések gyártóit és forgalmazóit annak érdekében, hogy ezentúl ne legyenek kereskedelmi forgalomban olyan gyermekülések, melyek nem felelnek meg az előírásoknak, közlekedésbiztonsági szempontból kifogásolhatóak. Az NKH honlapján szereplő hírek szerint a régebbi szabványok szerint 1995-től az Európai Unióban már nem készülnek gyermekülések, 2004-től pedig az EU országaiban már nem hozhatóak kereskedelmi forgalomba sem ilyen ülések, a jogszabályok közeljövőben történő módosításával pedig 2009. január 1-től már használni sem lehet őket. A gyermeküléseken elhelyezett jelek utalnak az előírásokra: a jól látható helyen, jól olvashatóan elhelyezett jelölésben szerepel egy kör, benne "E" betű, illetőleg a jóváhagyó országra utaló szám, ezek alatt pedig a jóváhagyási szám: 2009. január 1-től csak a 03, illetőleg a 04-es számsorral kezdődő jóváhagyási számmal jelzett gyermekülések használhatóak. Mivel az Önök gyerekülésén az E1 felirat utáni szám 03-mal kezdődik, ez továbbra is jó lesz.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
EU-tagállamból (Olaszország) szeretnék egy veterán Fiat 500-ast behozni. Azonban nem az eredeti, hanem a kissé erősebb, a későbbi 126-os típusba szerelt 650 ccm motorral. Ez nem felel meg az eredeti, gyári állapotnak, de én nem is ragaszkodom az OT-s rendszámhoz. Ilyen régi, autó Magyarországon kaphat rendszámot és forgalmi engedélyt, ha nem nyilvánítják veteránná?
Tisztelettel:
V. Tamás
Tisztelt V. Tamás!
Ha a jármű átmegy a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi vizsgálaton, akkor nincs akadálya az itthoni forgalomba helyezésének. Bővebb információt talál a Nemzeti Közlekedési Hatóság honlapján (www.nkh.hu): Egyedi járműbehozatal Európai Közösség tagállamából cím alatt, melyet a bal oldali menüsor NKH Szakterületek, majd ezen belül a Műszaki követelmények címre kattintva érhet el.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Édesapám jogosítványát egy balesett miatt elvették 3 hónapra. Majd e 3 hónap közben igazoltatták és feljelentést kezdeményeztek. Kérdezném, hogy milyen büntetésre számíthatunk és milyen időtartamon belül?
Köszönöm válaszát!
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A szabálysértési törvény szerint aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet, elzárással (az elzárás legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap) vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik, így a döntéshozatalra valószínűleg néhány hónap alatt kerül sor.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István