A Formula Studenttel kapcsolatos híreket mindig szívesen vesszük: készült már menetpróba, követjük a legfrissebb fejlesztéseket bemutató eseményeket, de a pályanapunkon is megfordult már a BME együlésese. Hogy is ne lehetne szeretni, hiszen ezek a srácok minden második kisgyerek álmát élik meg, versenyautót építenek. Lassan beérik a Formula-1-et, az anyagok már szinte ugyanazok, csak a méretek és a költségek kisebbek.
Készüljetek, ma kitisztítjuk a reklámszakma egy apró szégyenfoltját. Eljött a nap, amikor még egy ilyen kantábor is, mint amilyen a miénk, kiáll a szexizmus ellen. Izzítsd a hangszálaid, a hiéna ma igazán bőkezű lesz.
A képen látható tárgyak Stump Bandi szerzeményei. A csomag szerényebb tagja egy kaliforniai klímán érlelt száraz vörösbor. A ruby cabernet egy nem túl ismert szőlőfajta, a cabernet sauvignon és carignan keresztezése, elsősorban szárazságtűrésre nemesítették. Ne kérdezd, milyen, biztosan jó lesz koccintáshoz, ha megnyered az órát, amit Bandi hozott a Goodyear luxemburgi fejlesztőközpontjából. Nem kispályás nyeremény: egy Ice Watch Goodyear edition. Gyűjtői darab, az ára se két fillér, nem is adjuk olcsón. Mit tegyél, hogy a tiéd legyen?
Úgy kezdődött, hogy szembejött a Cinken egy zsírkrétarajz, és most ott tartok, hogy két órája Orosz Péter hat-nyolc éves totalcaros novelláit olvasom. Nem lehet abbahagyni, de gyorsítósávot rajzolni ehhez a Tempolimit nélküli Autobahnhoz pláne rettentő hálátlan feladat.
Én ezeket mostanáig nem ismertem. (Mondjuk a fentit pont igen.) Nem csoda, hiszen az, aki a szentestét azzal tölti, hogy alvázvédőt permetez, majd meghegeszti negyven éves Peugeot-jának előző nap kettétörött kipufogóját, végül az élvezetes munkák megkoronázásaként kitakarítja a szerelőaknát, az hat évvel ezelőtt végképp nem a virágokat keresgélte az autós újságírás sivatagában. De ha már megtalálta őket, akkor örömmel teszi fel a térképre a koordinátákat, hogy mások is gyönyörködhessenek bennük.
Három gyárlátogatás, semmi extra. A karácsonyi fullasztó trakta utáni szédelgés úgyis a visszaemlékezés időszaka. Az idei év összegzései már futószalagon vannak, de indítsunk most egy kicsit korábbról.
Ne kezdjen bele senki, ha nincs legalább egy fél órája, ezek nem három bekezdéses hírek.
Felgyűlt a sok ki nem vett szabadság, elfogyott az év, szögre akasztom hát a billentyűzetet. Ma még fáért mentünk, s mivel a Kati 190-esének és a foltos állólámpás Mercinek sem elég nagy az utastere, ezért elővettük a tökéletes karácsonyfa-bevásárló autót, a Bianchit. Hiszen abba kétféleképpen is befér a fenyő, fektetve s állítva.
"De szépet álmodtam" avagy a veres hadsereg (fing)szaga
A jó terepjáró tulajdonság szerintem abból is adódik, hogy az ember általában nem sajnálja, és fel van vértezve az orosz haditechnikába vetett töretlen, és törhetetlen hittel. Gázt ad amikor gázt kell adni, ha horpad hát horpad, ha szakad hát szakad. (A kép illusztráció)
A 170 kilós szumós srác elindult felfelé. A szekrény felreccsent kínjában és picit pattanva megrogyott, mire ő kérdőn ránk nézett: - Menjél csak, most már menj! - mutattuk neki, forognak a kamerák, kinézni ilyenkor nem szabad, de talán belefér, mert tényleg nagyot fog szólni, ha innen tanyázik egyet. Nagy port verne fel.
Kezében az alig kétujjnyi vastag liánnal - amit Gábor előző nap vágott a házukhoz közeli erdőben - úgy nézett ki, mint egy pamutszállal bungee jumping-ra készülő elefánt. Számoltunk és bumm, leugrott. Nem gondoltuk volna, hogy ekkorát nyúlik a lián, így csak simán leért a földre: vágnunk kellett belőle. Újabb recsegés (a szekrények már nem bírják sokáig), újabb lendület és nem történt semmi. Na ezt nem vártam. Tessék, kimaradt jelenetben mindez.
Mit tudnak ezek az életről a sok lógó kormány mögül, dobfékeken ülve és ócska V8-motorokat etetve? Elismerték, hogy semmit és sírva mentek haza. Ez itt a csoda!
Tudják, kicsoda Ryan Tuerck? Ő az a füsttel teli, otthon-henkelő tévésztár és profi drifter, akit mindenki szeret és a világ legjobb drift videóit készíti a haverjaival, aki azért költözött az erdőbe, mert kanyargós út vezet a házáig és aki szabadidejében is autózik a saját missile SX-ével.
Most nyakába vette Európát és csodálatos helyeken jár, a Lett versenypályát megkönnyeztük, annyira gyönyörű. De vajon idehaza mikor sikerül úgy összefogni az ún. profi drifter sportoló-közösségnek, hogy elhívják brahiból, toljanak alá egy autót és megmutassák, hogy valójában jó fejek vagyunk, nem egy széthúzós társaság megfejelve egy MNASZ-el.
A facebook azért is csodás, mert ilyen videókat dob föl. Hogy tényleg Dunaújvárosban és 2007-ben történt-e, illetve, hogy a feliraton olvasható párbeszéd tényleg így zajlott-e le, nem tudhatom, de gyanítom, igen. De ha esetleg nem, az se sokat von le a kisfilm élvezeti értékéből, fekete-fehér burleszkekben sem látni ennél képtelenebb jeleneteket.
Ami viszont aggodalomra adhat okot, az az, hogy ha valaki tényleg ennyire nem fogja fel, mi történik körülötte, mégis autóban ül és vezet.
Amíg a vágók átvágják (jaj) magukat a több gigabájtnyi forgatott anyagon, addig mi szépen-lassan felépítjük az anyagot, melyet három helyszínen, két napon keresztül vettünk fel Varga "Cigány" Zolival azaz Cigivel. Azzal a Cigivel, kinek sokszor sarkos véleménye helyenként bántó lehet, azzal a Cigivel, aki több, mint húsz éve tekeri a kormányt és akinek generációja miatt annak idején nézők ezrei látogattak ki egy-egy rali-gyorsra. (Facebook-követőink már kaptak egy kis ízelítőt a héten, de ne maradjon le róla ön sem, tessék.)
Sokak szerint már az öreg vasba tartozik, hasonlóan legendás kortársaival együtt, de ezzel valahogy nem tudunk azonosulni. Már csak azért sem, mert látjuk, hogy mennyire komolyan és profin áll hozzá a versenyzéshez még ma is. És megy mindenhol, ahol lehet, mert egyetlen-egy dolgot szeret igazán: beülni az autóba és megnyomni az indítógombot. Onnantól kezdve pedig gondolhatják, mennyire zavarja mindenféle feltételezés. Igen, szeplőtelen ember nem létezik és persze ő sem az, ahogy senki sem közülünk, az azonban biztos, hogy azt a temérdek kupát, ami a műhelyét díszíti (és ez csak a töredéke az összesnek) nem a lepkék hordták össze és ha valaki, akkor ő kondiban tartja magát.
Néhány GTV-ből leszűrt tapasztalataim laza halmaza
Hitemre mondom, hogy NINCS SOK MŰSZAKI PROBLÉMA AZ AUTÓVAL!!! Akkor se, ha régi Alfánál ez sok szakértő kollega számára abszolút hihetetlen. Na persze én is csak a hatodik ilyen autómra mondok ilyet, az elsővel (másodikkal, stb.) én is rengeteget szívtam.
Ha nem voltál velünk a legutóbbi Faluvégi Fahrenen, akkor itt a lehetőség, hogy kipróbáld, vagy csak megnézd, milyen az örömautózás testközelből. Most vasárnap, azaz december 14.-én lesz szezonzáró rendezvényünk a Kakucs-Ring-en. Előzetes regisztráció nincs, megjössz, befizetsz és mehetsz. Mindegy, hogy Mustangod, Wartburgod, BMW-d vagy Zastavád van. Természetesen driftelni nagggyon tilos, legalább annyira, amennyire a múltkor is az volt :) Kezdés reggel 9.00-tól, helyszíni befizetés az irodában, sapka-sál-kabát, termosz és menjünk! Facebookon vagy itt is jelezheted a részvételi szándékodat autósként. Ez 12 000 Ft/nap, ha van plusz sofőr, még 6 000 Ft. Nézni természetesen ingyenes! Íme kedvcsinálónak Rézmányi Balázs képei a legutóbbi alkalomról, amikor Varga Cigány Zoli is megtisztelt minket a jelenlétével. A helyszínen készült interjúnkért kattints ide.
Az emberi agy csodálatos dolog. Gondolom, ezzel nem mondtam újat, mégis talán az egyetlen szervünk, melynek működésével még a mai napig sem vagyunk teljesen tisztában. Persze mit sem érne egy komplex rendszer nélkül, csak egy félredobott vezérlő lenne testünk és szerveink nélkül. Viszont így, ebben a formában elképesztő dolgokra képes. Például a szemünk által fordítva látott képet fordít 180 fokot, hogy úgy lássunk, ahogy kell, de ha történetesen létezne szemüveg, amely feje tetejére állítja a világot, akkor alig pár óra után agyunk kompenzálná a látványt és újra rendben lévőnek (értsd. lábbal lefelé) látnánk mindent. Nos, nem untatnám a részletekkel az olvasót, legyen elég annyi, hogy egy tálcányi szürke, bűzlő marhaszemmel kellett egy asztalnál tartózkodnom és végignézni, ahogy Szerényi doki felboncol párat. Annyit még talán étvágycsinálónak azért elmondanék, hogy amikor a büdös, megbarnult csarnokvíz (humor aquosus) kibuggyant a kocsonyás szemgolyóból... hát, szebb dolgot is láttam már életemben. De kellett ez, hiszen csak így mutathattuk meg a szemlencsét, mely megfordítva mutatja mondjuk a gyertyalángot a mögöttes falon. Oké, nem új dolog, de élőben azért más.
A jó ötlet általában nagyon egyszerű. És szórakoztató. Na, ki csinálja meg idehaza először? Kell hozzá adatátvitelre képes kis kamera, egy RC-pálya és pár számítógép, monitor és jó kormányok, helló.
Ha az északi félteke fagyos segglukát keresed, a Ferenc József-földön megtalálod. A 80. és 82. szélességi kör között található szigetcsoport havas, kopár, de mindenek előtt rideg és távolságtartó, csak úgy, mint az ott felejtett rozsdahalom, több száz tonnányi katonai jármű, traktor és fémhordó.
Forgattunk, nem keveset, ellenben sokat. Nem nagy titok, de egy meglehetősen alapos, háromrészes sorozaton dolgozunk Varga Cigány Zoltánnal. Annak idején, amikor kitaláltuk az egészet, még valójában fel sem merült a neve, de addig csűrtük-csavartuk Stump Bandival a sztorit, amíg el nem jutottunk addig, hogy a homlokunkra csapjunk: kérjük meg a Cigit! Nála jobban senki nem tudja elmagyarázni, ráadásul elképesztően kamera-érzékeny, a dumája fantasztikus és biztosan nem ő lesz az, aki majd cenzúrázza a saját szövegét.
Őszintén megmondom, álmomban sem gondoltam volna, hogy működő extrát lehet legókockák segítségével építeni. De persze megint tévedtem.
Mi van, ha történetesen egy svéd kamiongyártó főnöke vagy, muszáj néha reprezentálnod, de Mercit mégsem vehetsz?
Az élet ezeket a kemény helyzeteket ritkán termeli ki, de azért van pár ember, akinek mégis ilyesmiken kell törnie a fejét. Például a Volvo Trucks-nál, de hasonló dilemmákat élhettek át régebben a Scaniánál azután, hogy a Saab személyautók kihaltak. Bár nekik egyre kevesebb a gondjuk – gondolom én – amióta a VW-csoport egyre nagyobb részeket nyel be a Scaniából. Járhatnak pl. Audival.
Úgy tűnik, a Volvo Trucks kamiongyártó főemberei és más svéd iparmogulok már olyan vásárlóerőt képviselnek, hogy érdemes rájuk üzletet alapozni. Íme, mit fotóztam Göteborgban, a Volvo Trucks egyik irodaháza előtt:
Hát nem fantasztikus? Gyakorlatilag csak panorámaképre fér rá. Két tonna, 6 méter 20 centi hosszú, és 16 méteres körön fordul. Ha már rábukkantam, gondoltam, kinyomozom, ki gyártja ezt.
Átíratás után egyből szervizbe mentünk, első körben a BMW-hez, melyet azóta is nagy ívben elkerülünk, mivel egy vétel utáni, alap átvizsgálásra is sikeresen kikalkuláltak egy 50 ezer forintos árat.
Olaszországban volt dolgom, arrafelé meg van mindenféle piros autó lovacskával - bár nem túl gyakori, szóval nem Ferrariból van a kerítés arra sem. Szerencsére azért belefutottam egy ilyen témába. Előrebocsájtom, hogy az új Ferrarik kevéssé érdekelnek, a szívem inkább gyerekkorom ideáljaihoz húz.
Úgy alakult, hogy egy forgatás során bejutottunk egy garázsba.
Tények?
- állítólag a nők egyszerre több dologra is oda tudnak figyelni, mint a férfiak, ellenben kevésbé koncentráltak, ami logikus, hiszen több felé oszlik a figyelmük.
- állítólag az ázsiai ladyboyok már olyan szintre fejlesztették magukat (illetve őket az orvostudomány), hogy már csak akkor derül ki a dolog, miután fizettünk. Vagy akkor sem.
- a korral exponenciálisan csökken a teljesítőképesség, kopik a tudás, de mégis, mennyire? Lehet ezt mérni?
- mennyire predesztinál minket az alkatunk és mennyire hiszünk annak, amit a szemünk lát?
- lehet-e a valóságban csontot törni ököllel vagy csak a hollywood-i filmekben? Ha igen, akkor mi a fontosabb, az erő vagy a technika? Hegyomlásnyi ember vagy olyan, aki tudja, hogyan kell ütni?
Itt volt az ideje egy kis tévhit-oszlatásnak és tanulásnak. Az ember-ember összehasonlítás egy remek epizód lett, rengeteget szórakoztunk és ha nem is a létező legtudományosabb módszerrel, de megmutattuk, mennyire igazak/hamisak a tévhitek.
Visszatér a Nissan a kompakt autók piacára, nem is akárhogyan! A Mercedes viszont megcsinálta az első autót a tömegeknek. Nyolcvan évvel ezelőtt.
Nem, nem a kamera volt vacak, de tudják: ki kell takarni a rendszámokat. Természetesen ismét a Bodega - Vágóhíd felé mentünk, számunkra még mindig ott terem a legjobb burger (dupla Borzasztó rulez!). És persze semmiféle felelősséget nem vállalunk az elhangzottak miatt.
Mert jó fej srác és menjen bármilyen szarul is a szekér, azért a Ferrariért versenyezni mindenki szeretne legalább egyszer. Reméljük, Marchionne pénze és Vettel akarata meghozza az eredményeket.