Ott tart az űrtudomány önbizalma, hogy a SpaceX képes egy hatvan méteres hajót küldeni az óceánra, hogy egy maga fölé tartott hálóval elkapjon egy a légkörből kilőtt, százsok kilométerről visszaeső orrkúpot. Őrülten hangzik? Semmivel sem őrültebbnek, mint autót lőni az űrbe és azon már túlvannak.
Szerezz egy kotrógépet, akassz rá egy két turbinát és hadd szóljon. Paul Barber nehézgépes instagrammer fogta meg így a feladatot.
Aligha a közösségi média lesz az a találmány, amire az emberiség a legbüszkébben emlékszik majd vissza a 21. századból, de tagadhatatlan, hogy vannak érdemei. Twitter nélkül például sosem hallottunk volna Melissáról, a kaliforniai geológusról és arról, hogyan vágott vissza pár másnapos egyetemistának, akik ezt a homokkősziklát gurították az autója elé egy részeg éjszakán.
Hatalmas szürke hodály, DS logók a falakon, középen két-három elérhető árú francia luxusautó, lehetőleg különböző színekben. Körben bőrmíves eszközök vitrinben, rendelhető felnik a falakon és VR-sarok. Néhány értékesítő ül az asztalánál, vagy a szalonhatáron cseverésznek a citroënesekkel, nem sokkal az első magyarországi DS-szalon megnyitója után. (A következő történet teljes egészében fikció, az egyetlen létező szereplője a DS 7 Crossback, amelynek szépsége a fényképeken is jól látható. Az írásban szereplő értékesítők és a vásárló kitalált személyek, ahogy maga a párbeszédek és a kerettörténet is. A valódi értékesítő mindenkit szeretettel vár az André Citroën utcai szalonban.)
LUXUSVEVŐ: közepes termetű, jól öltözött, nyitott az újdonságokra. Minden vágya, hogy biztos egzisztenciáját a közúton is meg tudja jeleníteni, lehetőleg a hagyományos prémium márkákhoz tapadó előítéletek nélkül. Modora kifogástalan, a kifelé mutatott magabiztossága elmarad valódi önbizalmától.
LUXUSÉRTÉKESÍTŐ: középkorú, simulékony stílusú szalonveterán. A háta közepére kívánta az új márka bevezetésével járó bonyodalmakat és bizonytalanságokat, jól megvolt ő a Peugeot-nál, de az egyhetes DS-képzés óta elkezdett hinni a márkában. Alapvetően igyekszik a legtöbbet kihozni a lehetőségből, bár titkon továbbra is aggódik, hogy csak egy irgalmatlanul drága kudarc felé menetel a PSA-csoport. Az ambivalencia finoman érződik a karakterén.
CITROËNÉRTÉKESÍTŐ: fiatal, feltörekvő karrierista. Autós téren még alapvetően tájékozatlan, a tudásának nagy része a vállalati képzéseken alapul. Titkon méltatlannak érzi, hogy nem kapott helyet a csillogó szomszédban, kifelé alázattal és lelkesedéssel palástolja elégedetlenségét.
Te sem szoktad még meg, hogy ne Bill Gates nevét mond, ha szóba jön, ki a világ leggazdagabbja? Pedig ideje, mert azt már bő egy éve Jeff Bezos-nak hívják. Előbbi abból lett gazdag, hogy odatette a számítógépet mindenki otthonába, a másik meg abból, hogy azon keresztül eladja neked a bármit. Gates mostanában arról ismert, hogy eljótékonykodja vagyonát, Bezos-ról meg leginkább az Amazon alulfizetett, robotként kezelt munkásainak tízezrei jutnak eszünkbe. Pedig egy kis filantrópia szorult belé is, és pár éve volt egy óriási húzása, amiért örökre övé a hálánk.
Kulcs nélkül indítható az autód? Akkor jobb, ha tudod, mit mond ehhez a tolvajok kézikönyve: akassz magadra egy hosszú zsinórantennát, tipegj vele a házfalhoz közel, aztán ha megvan a kulcs jele, nyissátok ki az autót, indítsátok be és máris a tiétek. Ezt a komikusnak tűnő, ámde fájdalmasan hatékony módszert mutatja be ez a hamptoni rendőrség Twitterére kikerült biztonsági kamerás videó.
Car stolen from a drive in #Hampton. How long did it take?? 30 secs. One of the suspects is holding up an aerial to pick up the signal from the key which was actually 25 ft away in an upstairs bedroom. If you have keyless car entry you need to think about blocking the signal. * pic.twitter.com/LzrYDvaqFx
— Hampton Police (@MPSHampton) 2019. január 21.
Tisztességes autóbuzi társaságok szó nélkül vetik ki magukból az olyanokat, akik képesek párás tekintettel, remegő hanggal beszélni egy lassan harmincéves családi egyterűről. Hogy szükséged van egy ilyenre, mert sok a gyerek, meg a cucc, az rendben van, de hogy RÁKÍVÁNJ? Amikor a sportos vezetési élmény, a feszes futómű az isten, kétszáz lóerőnél kevesebbel a nagyanyám se indul el a teszkóba? Hamarabb fog eldicsekedni valaki a számítógépén tárolt tiltott pedofil tartalmaival, mint hogy bevallja, 25-30 éves családi egyterűk fotóit és videóit gyűjti titkos folderekbe.
Erre Winkler a múltkori Égéstérben nyilvánosan belemondja a mikrofonba, hogy hjaajjj, a Previa, különösen az első generációs Toyota Previa mekkora nagy kedvence neki. Talán még nyöszörgött és nyögdécselt is hozzá. Én meg, mint valami gátlásait ledobó perverz, kiabáltam a kocsiban (általában autóban hallgatok Égésteret): ez az, te beteg állat, mondjad még! A Previa ugyanis az egyik All Time Favorite autóm. Imádom a formáját, azt, hogy orr-középmotoros, hogy a klímája akár egy kis hűtőszekrényben jégkockákat is képes készíteni. És milyen már a műszerfala? Sci-fi filmek űrhajóiba nem terveztek ennyire futurisztikus formákat.
A tetőn hordott hóhegy kategóriáját biztosan. Ha legközelebb felhúz, hogy kaparni kell a jeget, söpörni a havat, jusson eszedbe ez a videó a szomszédból ennek az audisnak a nyomoráról és arról, hogyan viseli.
Ha egy magamfajta benzinvérű először jár az USA-ban, akkor az első napok folyamatos rácsodálkozással telnek a forgalomban. Kalifornia többek közt az időjárása miatt is igazi paradicsom autós és motoros szempontból. Mikor már hozzászokik a szemed a rengeteg pick-uphoz és addig élőben nem látott amerikai típushoz, utána tűnnek fel igazán a kiváló állapotban megmaradt, napi használatban lévő európai youngtimerek.
Oh, a nyolcvanas évek közepe... A motorsport egy rövid időszaka, amikor a teljesítmény olyan messzire lépett el a biztonságtól, hogy az évtizedekre felállított pályacsúcsoknál csak a komoly balesetek jöttek sűrűbben. A Group B és a Group C nevű vadhajtások évei, amikor a tehetség kevés volt, nettó őrültnek kellett lenni a versenyzéshez. Tessék egy szuper időutazás azokból az időkből, az autósport utolsó igazán önveszélyes éveiből. (fülest fel!)
A Fendt 1165 a traktorok koronázatlan királya - írta róla szakíró kollégánk, Karlovitz Kristóf néhány hete megjelent cikkünkben. Képzeld azt, hogy gyémántfülbevalós, amerikai rapsztár vagy, aki megunta a pörgőfelnis Hummert és mindenképp a Fendtjével akar krúzolni a tengerparti sétányon. Ugye, hogy kívánna valami villantósabb felnit a mezőgép?
Ultramaratonista antidepresszáns
Lengyel terepen két alkalommal kellett alapjárati fúvókát tisztítani, a szlovák hegyi szakaszon pedig a víz hőfoka szabott gátat a féktelen száguldásnak, de Skandináviáig ennyi gonddal elmászott!
Kapcsolódó Škoda 1000MB cikkünk és lejjebb az One More Round csapat legújabb videója
Apám 1971-ben vásárolta az akkor már a negyedik évébe lépő Škodát. Az 1000MB volt az első autó, amiben ültem (illetve feküdtem) '75-ben és a hatalmas kormányát tekerve tanított meg az öregem vezetni. Azért nem emlékszem a jugoszláviai nyaralások unalmas és hosszú utazásaira, mert a hátsó ülésen hatalmasat horpasztottam a duruzsoló farmotor közelében.
1997 környékén vonult nyugdíjba a Škoda, a garázsnak új lakója lett, megérkezett az E30-as BMW. A több mint 20 éve mozdulatlan autó beindítására invitálom az olvasót; a One More Round csapata garantálja a benzinszagot és a remek szórakozást.
Főzz, süss, gyúrmázz! Használj tésztát, rizst, marcipánt vagy akár bélszínt, a lényeg, hogy traktor legyen a vége. Az öt legjobb pályaművet páros Agrárgép Show belépővel és Axiál szakácskönyvvel jutalmazzuk.
A közösségi média aktuális őrülete a #10yearchallange. A játék, aminek a régi barátoknál csak az arcfelismerő algoritmusokat fejlesztő cégek örülnek jobban. A lényeg: meg kell osztani egy képpárt a világgal: balra egy kép a tíz évvel korábbi önmagadról, jobbra egy a mostaniról. Nálunk ezt a kihívást magasan Ákos nyerte, akinek üzenete a nagyvilág felé: a test változik, de a bőr alá lőtt IFA örök.
Régi Totalcar-olvasóknak ismerős lehet ez a tetkó – tudta ezt Ákos is, aki magán hordja, így ma reggel ránk írt, hogy megossza velünk ezt a képpárt. A folytatásban egy mini interjúnak indult, majd egy hosszú, de szuper elmeséléssé fajult levél az embertől, aki 12 éve egy IFÁ-val a karján éli életét.
Ha eddig - hozzám hasonlóan naivan - azt gondoltad, a katalizátorlopással csak Közép/Kelet-Európa rossz sorsú környékein élnek a piti tolvajok, most meglepődsz. Ezt a forgalomfeltartással járó(!) katalizátorkivágást London külvárosában, East Hamben mutatta be ez a passatos srác.
Sokan vannak, akik rosszul lesznek, ha a villanyhajatás és az autóversenyzés szavakat egy mondatban látják. Hát oké, a Forma-1-et se szereti mindenki. Ez a videó senkit nem fog meggyőzni arról, hogy a villanyos formulaautózás, konkrétan a Formula–E jó vagy rossz dolog. Viszont tökéletesen megmutatja, mennyit fejlődött ötödik szezonjára a széria: balra egy idei kör a hétvégi fordulóról, jobbra egy tavalyi kör ugyanonnan, Marrákesből.
(Köridőben ez kábé két és fél másodperc különbség volt.)
Hogyan lett az amerikai autógyártás szülőföldjéből, Flintből, pár év leforgása alatt egy gyárait vesztett, néptelen házakkal teli boldogtalan város? Tudok egy nagyon jó dokumentumfilmet, amiből megtudhatod, de leginkább azt, milyen ocsmány volt belülről ez az átmenet, hála Michael Moore-nak, aki a frontvonalról követte végig a város drámáját. 1989-ben mutatták be, egyidős velem, és végre megnéztem.
Nem mondom, hogy befőttesüvegben töltötte az elmúlt másfél hetet, aki nem hallott a Gödöllőről ellopott Ladáról, de az biztos, hogy nehéz volt nem találkozni a sztorival. Csakhogy ez nem egyedi és különös eset volt, a környéken több öregautós/hobbiautós is hasonlóan, vagy még szomorúbban járt. Előbb-utóbb valaki mérges lesz, ha az illetékesek nem csapnak rendet.
Úgy tűnik, a pár hét alatt megtörtént autólopások közül a „gödöllői Lada” esete volt az, ami valamiért Szergej Bubkaként ugrotta át az emberek ingerküszöbét. Az eredeti segélykérő poszt közel tízezer megosztásnál jár, talán nincs is olyan autós oldal vagy csoport, ahol ne jelent volna meg a sárga, egyedi építésű Lada képe. A kocsit sokan láthatták korábban autós rendezvényeken, mi a Parkoló Parádék rendszeres vendégeként ismerjük – Rézmányi Balázs még az év végi „kedvenc fotóim” válogatásába is betette az autót, amelyikre az összes PP-matricáját felnyalták.
Ritkán lát olyan drámát a motorsport, mint amilyen tegnap történt az Africa Eco Race-en – a szegény ember Dakar-raliján, ami a Dakar-ralival ellentétben tényleg Dakarba megy. Itt ütötte ki az addig élen álló párost egy másik buggy-s. Nem mellesleg a napi befutó előtt. Egy sivatagban.
Igazából nem vártam sokat az egésztől, régóta megvan a fejemben a dolgok menete. Kicsit toporgunk majd a hidegben, kikeressük a gyönyörű, piros Skoda 445-öst, ami minden évben megkaphatná a Legszebben Prezentált Autó címét, elbandukolunk a Ladák, Trabik, Skodák ötletekkel teli, a fekete Volgák komor és a mindenféle öreg Mercik szedett-vedett, concours-győztestől lerohadt zőccséges-szintig terjedő állapotban ácsorgó sorai előtt, kiszemezgetve a különlegesebb autókat a masszából, lejmolok egy cigit a Kozmától, nem köszönöm meg, mert a végén még azt hiszi, a lekötelezettje vagyok, majd hazamegyünk. Ezzel véget is ér az autós év.
Nagy hibák: nincs szerelő, aki szívesen szereli és nem átver vagy azt cseréli, ami hibás.
Az óév utolsó napjaiban egy marék pickupos hadat üzent a Teslának. A villanyautós önérzet templomában, egy teslás töltőállomáson indult meg a hadjárat a nagyon nem villanyautós arcoktól – vagy valami ilyesmi, még nem egészen tiszta a motiváció. A platósok indították az első két rohamot, de már felfegyverezték a teslásokat az ellencsapásra.
A helyszín Németország, Teuchern és olyan terep, amin a legtöbb ma ismert járművel képtelenség volna mozogni. Sokszor még gyalog is.
Nagyon nem szaporítanám a szót, csak három képet osztanék meg. Elsőként Petimotót, ahogy a szegény ember Power Rangereként, a 'megboldogult' lakóbuszom ajtajában, azt gerincprotektorként magára húzva várja, hogy Bandi megszerelje a Totalbike Monkeys versenyrobogóját.
És hamár Telós Bandi, volt kollégánk megint megmutatta, hogy ő igazából a csepeli McQueen, hisz míg mindenki őrülten sprintelt a robogójához a TB24 rajtjának pillanatában, Bandi ötvenes pulzussal fejezte be a staubját, majd sétált nyugodtan a robogóhoz.
Végül pedig Karotta, ahogy megörül a megunhatatlannak, miszerint a fenébe is, csak nekünk vannak a legjobb olvasóink! Ékes példája ennek, hogy van olyan Zsiguli ebben a kis országban, ami az összes Parkoló Parádén ott volt.