Az űrhajós Corvette-tel jár – régi igazság ez Amerikában, ami régen még igaz is volt. Az asztronauták és a sportautók jó viszonya ma már nem ennyire magától értetődő, az űrverseny éveiben viszont csak az nem hajtott Corvette-tet a NASA-nál, aki nem akart.
Nem sok igényem volt az új verdával kapcsolatban, de a kikötések között szerepelt a megbízhatóság, a szerviz igénytelenség, az alacsony fogyasztás és 5 fős család számára a férőhely.
Mostanában rendszeresen felmerül bennem az a gondolat, hogy eladom az összes öreg szaromat, és akkor majd biztosan visszakapom az életemet. Légies mozdulatokkal futunk egymás felé a családommal a parti fövenyen, hanyagul bedobhatunk bármit a kombi csomagtartójába, mert nem lesz tele autó-motor darabokkal, és nem költök szemtelen összegeket értelmetlennek tűnő dolgokra. Ámde furfangos Csík előhúz ilyenkor néhány könnyen emészthető és cáfolhatatlan tőmondatot, amivel visszahelyez a sínre, körömnyi uránt is pöcköl a kazánomba és máris zakatolok az olajszagú kihívások szövevényes vasúti hálózatán.
Nálunk még nem kell bírságra számítani, de úgy tűnik, a németek egyre szigorúbban állnak hozzá a balesetek mellett araszoló kocsisorból fotózó-videózókhoz.
Nem is olyan régen egy olyan videót láttam, amin a durva baleset mellett elhaladó bámészkodó-fotózó autósokat a tűzoltók locsolták le, mert elegük volt abból, hogy a népek egy halálos balesetnél tunkolnak, ráadásul csak fokozták az egyébként is durva káoszt azzal, hogy a jó fotó érdekében még lassítottak is.
Péntek reggeltől vasárnap délig nagyjából autóban fürödtem, nem derékig, nem is nyakig, hanem rendesen alámerültem a cuccban, ez már minimum könnyűbúvári szintnek minősül. Hadd számoljak – legalább öt különböző autós témájú ügyben volt közvetlenül részem. Ez rekord közeli élmény ennyi időre vetítve.
#TChét: belemertünk mindabba, ami hétfő óta a Totalcaron született. Ez itt lent hangsúlyozottan csak a heti termés sűrűje, egy mankó a hét legfontosabb, legolvasottabb cikkeihez annak, aki nem jár naponta felénk – ha hirtelen ennél is több friss tartalomra vágysz tőlünk, csak a keresőt tudjuk ajánlani.
Persze osztja mindenki ezerrel a FB-bejegyzést, és hőbörögnek, hogy ezek a barom villanyautósok miket ki nem találnak. Hogy egy koromokádó dízel áramfejlesztőt telepítenek a zöldbe, csak hogy a szaros hipsztermobiljukat feltölthessék "zöld" árammal. Ezek a barmok. Az már csak kevesekben merül fel, hogy nem biztos, hogy azt látni a fotón, amit kommentként hozzáfűztek.
A rágcsálók közismerten szorgalmas állatok, hát még a mókus, ha gyűjtöget. Egy michigani autós autójának motorterében született tökéletes illusztráció erre a szorgalomra, miután bő húsz kilónyi fenyőtobozzal pakolta körbe egy vagy több mókus a 3,6-os VVT-t.
Cuki sztori, bár az autós nem volt boldog, amikor benézett a motortérbe. Azt írta a Facebookra, puszta kézzel fojtaná meg az állatot, meg attól sem voltak boldogak a haverjával, hogy kettejüknek 45 perc munkája volt, mire az utolsó zugból is kiszedték a tobozokat, de a semmiből jött világhír miatt talán már megenyhült a michigani srác. Amúgy meg legyen bármilyen szorgalmas állat a mókus, ezt a 22 kilónyi tobozt valószínű nem egy este alatt gyűjtötte oda, szóval a tulaj magára vessen, ha mégis megsértve érzi magát, hogy raktárat csináltak a Chrysleréből(?).
Nem gondoltuk volna, hogy lehet az alulról fotózott autókénál sokkal népszerűbb kvízt összeraknunk, pedig sikerült. A ledcsík a jelek szerint mindennél több olvasót képes játékra bírni, így történt, hogy múlt héten kitett, szerintünk is pokoli nehéz kvízünket több mint háromezren töltöttétek ki. A megfejtések, azaz a kilenc képpár az autókról és ledcsíkjukról ebben a galériában, az osramos nyeremények nyertesei egy görgetéssel lejjebb.
Akadtak gondok az autó megrendelése körül, de azután valóban rászolgált a Golf hírnevére. Tulajdonképpen nulla hibával, kopó alkatrészek cseréje nélkül futotta le az első százezer kilométert húsz hónap alatt.
Biztos önök is érezték azt, hogy egy zsúfolt autópálya szakaszon a lehető legrosszabb döntés lenne behúzódni két kamion közé, hiszen, ha gáz van, 40 tonnányi vas tol neki másik 40 tonnának, és akkor ott a személyautó fog veszíteni. Ramon Suarez, egy arizonai Toyota-kereskedés alkalmazottja is megtapasztalta, hogy a fizika nem játék, amikor egy nyergesvontató (odaát semi truck ) hátulról beleszaladt, és bepréselte egy másik kamion alá.
Megjárták a Parkoló Parádét, totalcaros kezek pakolták össze sok ezer ember szeme láttára, most pedig a tiéd lehet. Ha még nem ugrott be: egy pár Lego Technicet lehet most nyerni nagy szerencsével. A nagy szerencse nem a játékhoz kell, már túl kell lenned rajta, ha nevezni akarsz. Feladat egy görgetéssel lejjebb, addig is itt egy kép a koncokról építőik kezében.
Broadway, Central Park, Tinian – ha ebből a három földrajzi névből csak az első kettőről hallottál, még ne átkozd a földrajztanáraid. Mélyen a Csendes-óceánon van egy sziget, amit annyian laknak, mint egy nagyobb magyar falut, mégis fordulatosabb huszadik századi történelem jutott neki, mint egész országoknak Európában. Annyi magára hagyott futópályája van pár négyzetkilométeren, mint senki másnak a világon, és több köze van a manhattani úthálózathoz, mint New York bármelyik testvérvárosának, ideértve Budapestet is. Na, ez Tinian.
Amikor megvettem a kék Sierrát, egészen nyugodt voltam az előélete miatt – húsz éve egyetlen gazda, láthatóan minden szükséges törődést megkapott. Ami nyűgjei vannak, majd apránként megoldom, elsőre semmi nem tűnt nagy dolognak. De aztán jöttek a gondok...
Félreértés ne essék, tudom, hogy ezt most én b..sztam el. Vétel után gyorsan meglett, hol folyik a hűtővíz: az utastérben a szőnyeget áztatta a radiátor, kilyukadt és eresztette a fagyállót. Pár óra fetrengős-derékkitekerős szereléssel kicseréltem a pár ezer forintos fűtőradiátort, kidobtam a beleszilózott, haszontalan termosztátot – rendesen bemelegedett a kocsi, volt megint fűtésem, nem eresztette a fagyállót, minden faszának tűnt.
Aztán elkezdet megint nem fűteni. Nem nagyon, csak kicsit. De nem volt melegedő fagyállószag, nem volt pára a szélvédőn. De nem aggódtam eleinte, viszonylag rövid távokat mentem, nem tűnt fel a fűtés hiánya. És ugye nem is forralta a vizet, a hőmérő épp csak elhagyta a hideg tartományt. Aztán egy idő után pont emiatt elkezdtem aggódni. Mert ugye lehet, hogy tényleg nem melegedett be a motor. De az is lehet, hogy a jeladó nem tudja mérni a víz hőmérsékletét, mert a hengerfejben nincs is elég víz, amit mérni tudna.
Előző autó elad, keret bővít, tádám: legyen akkor az RS. Természetesen Totalcar fellapoz. Elkomorul. Szidják az automatát mint a bokrot. Nocsak ez így nem lesz jó. Besétálok a szalonba, hogy leszervezzek egy tesztvezetést, lássuk milyen is az a duplakuplungos.
Vagy nem, de akkor ez a poszt most nem neked szól. Megírtuk, mit írtunk meg a héten a Totalcaron. Ha nem lógsz minden nap az oldalon, no para, itt egy posztnyi mankó, mi érdemi került fel a címlapunkra, majd folyt le onnan hétfő reggel óta.
Tudom, az esseni show már tényleg a múlt században volt, de képtelen vagyok rá, hogy abbahagyjam a riportolást. Egyfolytában úgy érzem, ha még ezt (meg ezt, meg ezt, meg ezt...) nem mutatom meg az olvasóknak, hát mindannyian sokkal szegényebbek leszünk, de vannak ennek kifejezésére sokkal rondább nyelvi fogások is, benne van a hülye és a meghalás is, azt most mellőzöm. Ez a szép az internetben – ez a poszt elfér itt, aki kattint, és talál benne, az olvas tovább, aki rossz szobába tévedt, kihátrál. Nem fáj senkinek.
Munkavédelmi oktatófilmek mindig voltak, ez most épp a 60-as években készült. Kivételesen nem nyomasztó szöveggel, hanem művészi, horrorfilmbe illő zeneválasztással és képi világgal próbál a munkásra hatni. És figyeljük közben az újonnan csillogó szerszámokat és a szinte gyári állapotú Zileket, amikből talán még most is fut pár az utakon.
Évek óta hozza a postás a német Oldtimer Markt legfrissebb példányait, minden évben megkapom az aktuális kiadványukat, amiben a veteránok piaci árait listázzák (nem csak az adott állapothoz tartozó árakat listázzák, de vázolják az adott típus piaci trendjeit is, ezt Csikós is rendszeresen megveszi).
Alkalmanként küldenek olyan kiadványt is, amiben valamilyen konkrét témát járnak körül (szerelési-, karbantartási tippeket adnak, esetleg megmutatják, hogyan tudod a leghatékonyabban tisztítani, ápolni a gépet). Klasszikus, offline újság, rendesen, papírra nyomtava, ráadásul külön teherautós meg traktoros kiadványaik, amerikai, brit és olasz autós újságaik is vannak. Meglehetősen benne vannak a témában, Európa legnagyobb veterános újságja a Markt, na.
Annak ellenére, hogy régi vágású, papírra nyomott újságról beszélünk, természetesen van nekik is online felületük, meg FB-oldaluk. Amit naná, hogy lájkoltam, ezért jönnek is az értesítések. A napokban tették fel egy 2015-ös olajtesztjük füzetkéjének a PDF-ben letölthető verzióját, ezt szeretném most veletek is megosztani, kedves olvasók. Sajnos csak azok tudják hasznát venni, akik beszélnek németül, de nekik biztosan jól fog jönni. Viszont mindenkinek nagyon érdekes lehet, a leginkább figyelemre méltó dolgokat gyorsan össze is szedtem.
Ha van sziget, ahol tudják, milyen aktív vulkánokon élni, akkor az Hawaii. A másfél Pest megyényi sziget lényegében öt nagy vulkánból áll, köztük kettő aktív, köztük egy épp most is önti magából a lávát mindenfele utakon, házakon, kerteken át. Meg persze az autót sem kell megkerülni, ahogy ennek a szerencsétlen Ford Mustangnak a példája mutatja.
Ahogy a múltkori alvázfelismerős kvíznél, most is az Osram dobta össze a nyerni valót (a legolcsóbb cucc is 16 ezer forintról indul, a legdrágább pedig közel hetvenezer). A három díj három különféle utólag beszerelhető nappali menetfény/ködlámpa/fényszóró – a dobozaikkal a lenti galériában barátkozhatsz, de ha az nem elég, ide kattintva elolvashatod, melyik mire jó.
Ha nem vagy bejelentkezve, görgess le az Indapass-bejelentkezéshez (a játékhoz be kell lépni, de ha még nincs Indapassod, ott tudsz regisztrálni is), utána már töltheted is. A játék egy hétig él, 14-én éjfélkor lesz vége. Eredményhirdetés utána jön, a győzteseknek üzenünk az Indán is.
Nyolc éve van saját Trabantom. Eleinte sokat tanultam, sokszor a saját káromon is, de előfordult, hogy még azon sem. Lassan, lépésről lépésre sajátítottam el a trabantozás apró praktikáit, az alkatrészek pontos miértjét, működését, mechanikáját, bütykölési módszereit.
... küzdelem az alkatrészbolttal, a bontóssal és a szerelővel
Hétvégi autó lett a dömperből, egyszerűen képtelenség fenntartani napi munkába járásra. Sokáig kellene járatni melegíteni, gyakrabb olajcsere, áll kinn a napon a munkahely előtt, szóval kell erre elég pénz úgy is ha csak hétvégére veszem ki a garázsból.
Ez a könyv - amúgy itt a megrendelője - csak egy szokásos Belsőség-posztnak indult.
Meg akartam írni az első Alfa Romeóm történetét valami kis vasárnapi olvasnivalónak. Aztán rájöttem: a sztori annyira kacifántos, az az autó annyira ócska volt, mellesleg meg oly sok röhejes epizód keletkezett pluszban is a sztori körül, hogy egy mégoly hosszú Csikós-poszt kereteit is szétfeszítette volna. Interneten, folytatásban cikket közölni pedig ősi kannibál rítus, nem illik a modern társadalom szokásaiba. Tehát elszámítottam magam.