Ha szükséged van egy csavarra, elugrasz a csavarboltba. Hát a Red Bullnál nem pont ez történik, ez a szépelgős kisfilm bemutatja az első skicctől a beszerelésig a csavar útját. Elfogy némi Red Bull, mire megszületik.
Miközben Bincivel régi szovjet objektívekről beszélgetek, megcsapja az orromat valami ismerős illat. Rendben, bizonyos kultúrkörökben a gumifüst inkább szag, de ők úgy sem itt töltik a hétvégéjüket. Pedig veszítenek egy keveset, hisz van valami kedves romantikája annak, ha az ember egy Csajkát Isetták és Kabinrollerek gyűrűjében lát. A gumifüst persze nem belőlük árad, pláne nem a pedálos Moszkvicsból. Pedig annak volna sportértéke! Gymkhanáznak a srácok a túlvégen, onnan jön a kék köd és a robaj. A kettő között pedig egy rakat pavilon a guruló népművészet megannyi ágával, legyen szó fa roadsterről, kabrió Zsiguliról vagy orrmotoros Bogárról. Közben dübörög az ütvefúróval és szalagcsiszolóval hangszerelt... hát... zene, meg tucátjával készülnek a szelfik. Talán még egy #tcamts-hashtag is bekerül alájuk. Érdemes holnap kinézni!
Három autóm van, az átlagéletkoruk 29 év. Nem félek a lerohadástól, birizgáltam már Lada motortérben biztosítékokat a fagyos hófúvásban, és még mindig élek. A problémákat meg kell oldani, nem kell előlük menekülni, erről már Stump András is írt egyszer egy kiváló cikket. Más a helyzet azonban, amikor nem az autó tehet arról, hogy nem tud megmozdulni, hanem Kína. Az idegesítő tud lenni.
Tudják, van az a pénzbehajtó kamera a Szépvölgyi út aljában, ahol sokan ma is felkanyarodnak a Kolosy tér mellett a Bécsi útról, úgy ahogy éveken át tették, ám azt most egy ideje már tilos. Mielőtt beindul a hőbörgés, leszögezem – nem anyázni akarok, mert annak a Kolosy téri pénzbeszedős felállásnak látom ezt az oldalát meg a másikat is. Sőt, a harmadikat is. Csak egy kis gondolkodásra hívnám azért az olvasókat.
Kint leszel az AMTS-en és még fotózol is? Nem feltétlen Capa-szellemben, de azért előkapod a telefont, ha valami erőset látsz? A jobbakat megáztatod a filterekben, hogy az Instagram népe is lássa, mi folyik a Hungexpón? Egy plusz hashtaggel most bluetooth-os hangszórót nyerhetsz. Ezt itt. (vagy egy ugyanilyet)
Hétvégén újra Automobil és Tuning Show (AMTS) a Hungexpón. A hazai autótuner-kultúra nagy éves összeborulására a Totalcar két előadással készül: szombaton 10 órától a közlekedési hatóság két szakértője, Mikulás Róbert és Siska Zoltán ad elő Tuning és műszaki vizsga? címen az A-pavilon nagyszínpadán, vasárnap pedig két motorfejlesztő zseni, Havassy Péter és Dr. Hanula Barna Hogyan készül a tuningmotor? előadását nézheted meg 10 óra 30 perctől ugyanott, ha kimész a show-ra. Sőt, ha most nyersz, az egész show-t megnézheted ingyen.
Múlt hétvégén jutottam el oda, hogy végre sikerült megnéznem a Grand Tour első évadának utolsó részét. A rész végén Hammond kiált versenyezni a Porsche 918 Spyderrel egy Nissan Patrolnak látszó tárgy ellen. Erős jelenet, lezárták a kétszer ötsávos Sejk Zajed út egyik felét, ez tulajdonképpen Dubaj ütőere. Ott áll napjaink talán legkeményebb sportautója, benne mindennel, amit a Porsche tud az autógyártásról. Vált a lámpa, és a Patrol elmegy a 918-nak. Súlyosan.
Eleinte még kérdezgettek miatta, hogy de hát miért pont ilyet, ráadásul újat... de mostanra már olyannyira bizonyított a márka, hogy pár év elteltével ezek már nem kérdések, sőt, hemzsegnek hazánkban az új Dacia-k
Az előző TCTV-sorozatban 10 adáson keresztül készítettük a Kamerás Kergetőkocsit. Akkor nem kerülhettek fel az internetre, de most elintéztük nektek, hogy itt is meg tudjátok nézni teljes terjedelmében.
Szavazz értünk! Neveztünk a Kergetőkocsival egy nemzetközi versenyre
Drága barátaink, nézők, olvasók, ventilátorok! Sose kérünk tőletek ilyesmit, de most eljött az idő, hogy a segítségetekért kiáltsunk: kérlek szavazzatok az OMG Visuals szédítő polihisztorának, Szeljak Györgynek arra a nemzetközi pályázatra beadott videójára, ahol a dicsőség mellett olyan forgatási eszközöket nyerhet csapata, melyektől szebb lesz a Totalcar TV, mint egy Bugatti Atlantic a portofinói naplementében két chianti után.
Újrahasznosított Ferrari, a legjobb választás ;)
Rengeteg Iveco-t megnéztünk, sajnos a legtöbb gyalázatos állapotban volt, persze a hirdetésben leírva mindegyik patika, megbízható, kulturált autónak volt feltüntetve, és telefonon is csak jókat mondtak róla. Így mire megtaláltuk azt amelyikben megláttuk a lehetőséget, nagyjából 2000 km-t "zarándokoltunk" az országban, és kb 15 autót néztünk meg előtte.
Nemrég fejeződött be a korábban megénekelt expedíciós autó, a Burlak második kiadásának tesztelése a Nyugat-Szibériától északra található Kara tengeren. 120 kilométert tettek meg gyakorlatilag a jégen, és a nyilatkozatok alapján a korábbi prototípus hibáit sikerül kijavítani. Könnyebb lett, újratervezték a futóművet is.
Mindig akad, aki képtelen ötleteket próbál megvalósítani. Attól függően, hogy összejön-e, hívják őket prófétáknak vagy kóklereknek, zseniknek vagy őrülteknek. Jim Bede is ilyen figura volt, és bár elsősorban repülőgépeket tervezett, az autógyártásba is belekontárkodott. A BD-200, más néven Bede Litestar vagy Owosso Pulse valószínűleg az egyik legkülönösebb közúti jármű, amelyet valaha gyártottak.
A szerkesztőségünk a Flórián téren van, pont ott, ahol a felüljáró kanyarodik - nem is a kanyarral van itt a baj, hanem az elemei közötti dilatációkkal, ami picit megdobja az autót. Illetve a szélső sávban nem is kicsit, mert a buszok, teherautók hamarabb tönkreteszik, ezért már toldozott-foltozott. Rendszeresek itt a balesetek, a szalagkorlát horpadásai jelzik a sztenderd becsapódási pontokat. Sokszor gondoltam már, hogy ilyenkor, esős időben ki kéne tenni egy kamerát az ablakba.
Pénteken kitettem.
Most caplattam végre ide, a genfi Starling hotel alagsorába, ahol minden évben bemutatják a szalon előtt a legújabb Opel-modelleket afféle partizánakció keretében. Most nincs felhajtás, a szokásos teremben csak padok vannak és egy kivetítő, én csendben üldögélek a terem bejáratával szemben, van wifi, talán nem tűnök fel senkinek. Gondterhelt opelesek járnak fel-alá, tájékoztatott egy ember, hogy a tizenéves hagyományt megszakítva most egy belső értekezlet lesz...
Ez a legkellemetlenebb. Ott állsz az autó mellett, csikorog a hideg, nem is vagy túl jól felöltözve a zord időhöz, szükséged lenne rá, hogy minden flottul menjen, mert te is itt fagysz meg a kocsi mellett meg a gyerekeid is. Ráadásul senki nem ér majd be isibe, dolgozni, akármi. Ilyenkor jut eszedbe, hogy a késő indián nyár szeptemberi melegében talán még jó ötletnek tűnt megvenni egy közel harminc éves, silány Alfa Romeót a megbízható német technika helyett, de a januári halálban már nem a cuore sportivóval együtt dobban a szíved, hanem a... zelektronikával. Ami nálad még sokkal-sokkal kevésbé szereti a zimankót.
Tudtam én, hogy nem szabad elkezdeni
Tudják, van az émmegmontam-érzés. Pontosabban legalább kétféle van belőle. Ez most nem az, amikor az ember veri a fejét a kormánykerékbe, és émmegmontam-detuttamozik a sötét autópályán lerobbant kocsiban. Hanem a diadalittas, peckes émmegmontam-érzés.
Mert hát paráztam, hogy megcsinálja-e a vénséges Octavia a Budapest-Nürnberg-Budapestet a ki tudja mennyit futott vezérműszíjjal, de minden jel arra mutatott, hogy nem lesz gond. És ugye nem is lett. Ez volt az első émmegmontam. Sok közöm nem volt hozzá, nem miattam sikerült, bár tény, alaposan megnéztem a szíjat, lemértem, körbekérdeztem az ismerősöket, ki-mit mond. De ettől még összekuszálhattam volna az öreg harcos szelepeit úgy, hogy Mlada Boleslavban se tudták volna kifésülni a csomókat.
A Nürburgringen való köridőméricskélés legalább annyira értelmetlen, mint a végsebesség és a gyorsulás hasonlítgatása. Ahogy utcai körülmények között reprodukálhatatlan bármelyik, úgy hiába vesz akárki Porsche 918-ast, nem fog hét perc alatt körbeérni a Zöld Pokolban.
De csak fák vannak körülötted. Ja meg egy meglepően sokoldalú Ponsse harvester.
Nemcsak írom a Totalcart, olvasom is. Más kárán tanul az okos, és amikor ilyen írások születnek, nem csak tanulok belőle, a kávézóban jól is szórakozunk, hogy nézd már, a Csík megint mit csinált, soha nem tanul semmiből. Aztán amikor a szopóroller-bérlet a mi zsebünkben landol, próbáljuk utólag megmagyarázni, hogy muszáj volt megvenni, mert kényszerítettek, fegyverrel a homlokunknál. Mert a használtautó-vásárlás nehéz, általában nem is szokott jól elsülni.
Ma azt mondanánk rá hogy fapados, semmi kényelmi berendezés, semmi elektronikus segédlet, de az ember azért nem bánja, mert nem autópályán használja, és tudta, hogy mire választja ezt az autót.
Hát szinte biztos nem egy Bobcat.
Időről időre beesik a végtelen net-sztyeppéről egy sokat futott autó. Jellemzően valami Merci, esetleg Volvo, olykor egy-egy japán. Egy-, két-, hárommillió kilométer, egy megszállott tulaj, a sztori pedig néha azzal ér véget, hogy a gyár visszavásárolja az autót és büszkén mutogatja. Ezek a gépek jellemzően a kilencvenes évek előttről származnak, aztán mindenhonnan visszhangzanak a poros dogmák, melyek szerint régen minden jobb volt, akkor még tudtak autót gyártani, és a kedvencem, az ebben még anyag volt .
Amikor autót néztünk, sokféle autó képben volt, végül azt vettük ami a közelben elérhető volt. Az előző gazdája már eladás előtt nem akart rákölteni, emiatt kellett rákölteni (0-ra kopott tárcsák, betétek, elhasznált 6-7 éves akku, és tipikusnak mondható majdnem üres tank).