Tisztelt Autójogász!
Egy lakott területen kívüli vasúti átjáróban tehergépkocsival 40 helyett 67-tel közlekedtem és 130 ezerre büntettek, holott csak 45 ezer járt volna ezért. Milyen jogon szabhatnak ki ilyen magas büntetést?
Rendszeres olvasójuk vagyok, már többször kérdeztem az Önök rovatában, de sohasem kaptam még semmiféle választ. Remélem, hogy talán most nem így lesz.
Tisztelettel: Csaba
Tisztelt Csaba!
Azt tudom elképzelni, hogy a gyorshajtásért – figyelembe véve a hibahatárt is – 30ezer bírságot szabtak ki, és még megbírságolták 100 ezerre azért is, mert vasúti átjáró előtti megállási kötelezettséget nem tartotta be. Ennek a bírságot kiszabó határozatból világosan ki kell derülnie, ha mégsem erről van szó, reklamáljon, fellebbezzen.
Terjedelmi okok miatt nem tudunk minden kérdést megválaszolni. A hozzánk érkező rengeteg kérdésből igyekszünk úgy kiválogatni a megválaszolásra kerülőket, hogy a sokakat érintők és az újdonságok legyenek túlsúlyban.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A tanácsát szeretném kérni. 2009.09.28-án a rendőrség igazoltatott, és sajnos az izzókészletet nem találtam sehol az autóban. Közölték velem, hogy ez 3000 Ft-ba fog kerülni, mire én nevetve mondtam, hogy ennek elég szívatás szaga van, ugyanis pont ma volt a híradóban, hogy október 1-től nem kell izzókészletet tartani az autóban. Azt mondták, hogy ez még két nap, majd ők nevettek rajtam. Kérdésem a következő:
A törvény(rendelet)-alkotó, mikor rájött, hogy hülyeség az izzókészlet az autókba, az nem a kihirdetés időpontja, viszont ugye egy konkrét dátumhoz kötik a hatálybalépést. Akkor Ön szerint jogos-e a büntetés, vagy érdemes vele foglalkoznom? Azt még szeretném hozzáfűzni, hogy elfelejtettek tájékoztatni a jogkövetkezményekről stb., amit itthon olvastam a bírság nyomtatványának hátulján...
Tisztelettel: Sz. Szabolcs
Tisztelt Sz. Szabolcs!
A módosítás hatálybalépése előtt kötelező az izzókészlet, a bírság mértékének megállapításakor viszont figyelembe vehetik, hogy ez néhány nap múlva már nem lesz kötelező tartozék. Persze abban egyetértünk, hogy ez ilyenkor már szívatás, de a szeptember 28-án érvényes szabály értelmében jogos.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Férjem készfizető kezességet vállalt egy autó vásárlásához. Nemrég súlyos betegség következtében elhunyt. Kérdésem a következő lenne: a készfizető kezesség fennáll-e továbbra is vagy örökölhető?
Várom mielőbbi válaszát.
Üdvözlettel:
K-né Erika
Tisztelt K-né Erika!
Ha a kezesség nem került érvényesítésre, azaz a bank nem követelt teljesítést a férjétől a kötelezett nemfizetése miatt, akkor az nem vált tartozássá, nem öröklődik. Ha még nem tette, a halálesetet jelentse be a banknál.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Taxis vagyok, a Ferihegy 2 terminálon végeztem fuvaromat, ahol az utasom megpróbált kiszállni a szabályosan parkoló autóm bal hátsó üléséről, miközben rányitotta az ajtót a mellettem 30-50 cm-re elhaladó gépjárműre és így leütötte annak jobb tükrét. Én úgy tudom a KRESZ-t, hogy álló gépjármű mellett, elhaladáskor legalább 1 méternek, de inkább egy ajtónyi távolságnak kell meglennie.
Szeretném ez ügyben kikérni véleményét.
Köszönettel,
S. Ferenc
Tisztelt S. Ferenc!
A KRESZ úgy fogalmaz, hogy a megelőzendő vagy kikerülendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot tartva szabad elhaladni, ennél konkrétabb megfogalmazást nem ad. Másrészt a KRESZ a kiszálló utasra vonatkozóan előírja, hogy a jármű ajtaját az utas csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. Tehát mindkét „szereplőnek” figyelnie kell a másikra.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Lakótelep előtt parkoló autómat egy autós társam meghúzta a bal első ajtónál. Természetesen betétlapot nem hagyott jó magyar módjára. A kérdés az, hogy ebben az esetben mi a teendő? CASCO-m nincs. A dolog pikantériája, hogy az esetet láttam, de mire leértem, az autós már sehol nem volt. Valószínű, hogy észre sem vette, a rendszáma is rémlik, mivel eléggé furán állt be és ezért is jegyeztem meg, mikor mellé álltam munkából hazaérve. Tanácsát előre is köszönöm!
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Mivel a károkozó elhagyta a helyszínt, nem volt lehetőség arra, hogy közösen tegyenek nyilatkozatot a károkozásról, így Önnek kell a másik fél károkozását bizonyítania, tehát rendőrt kellett volna hívnia, tanúkat fogni. Utólag is megpróbálkozhat ezzel, de az idő múlásával egyre kevesebb sikerrel. Forduljon a rendőrséghez, és a kárt jelentse be a saját kgfb biztosítójánál.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Karamboloztam egy személygépjárművel, aminek nem volt behúzva a kéziféke és nem volt sebességbe rakva se. Kigurult elém a parkolóból. A tulajdonos nem tartózkodott a helyszínen, ezért rendőrt hívtam, jegyzőkönyv készült, majd nemrégiben határozat is, melyben közúti közlekedési szabálysértésért meg is büntették a másik felet. A vétkes fél biztosítója elzárkózik a kártérítéstől, azzal az indoklással, hogy a gépjármű nem elégítette ki a veszélyes üzem jellegét. Kérdésem, hogy ez jogos? Ha nem, akkor mit kell tennem?
Köszönettel: E. Gábor
Tisztelt E. Gábor!
Ez tipikusan az az eset, amikor a biztosító arra való hivatkozással tagadja meg a kár megtérítését, hogy a kár nem a gépjármű üzemeltetése során keletkezett. Ez az indok az Ön esetében véleményem szerint jogos. Ilyen esetben közvetlenül a gépjármű tulajdonosától kell követelni a kár megtérítését, eredménytelenség esetén a bírósághoz kell fordulni és a károkozó jármű tulajdonosát perelni.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy van-e olyan törvény vagy bármi, ami az autókereskedőket kötelezi az eredetvizsgálat díjának rendezésére? Másodszor készülök autót venni, az elsőnél nagy vita és veszekedés árán értem el azt, hogy a kereskedő fizesse az eredetvizsgálatot. Ezúttal szeretném ezt elkerülni és csak annyit mondani, hogy: ez törvény! Szerintem az nincs rendben, hogy velem akarják ezt kifizettetni, ugyanis én vagyok a vevő, ő pedig az eladó, tehát ő kell bizonyítsa nekem, hogy az autó nem lopott stb.
Várom válaszát! Előre is köszönöm!
Tisztelettel: Sz. Milán
Tisztelt Sz. Milán!
Kicsit fals ez az egész, de nincs erre szabály. Fizetheti az eladó és a vevő is, átíratni a járművet csak ennek birtokában lehet, tehát mondjuk úgy, hogy a vevőnek inkább érdeke, hogy el legyen végezve és megfelelő legyen az eredménye. Általában megegyeznek erről a felek, hogy ki fizesse meg a díját. Ha az eladó fizeti, nyilvánvalóan beépíti a vételárba vagy az alkudozás során kínálja fel ennek átvállalását.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Szeretném megkérdezni, hogy fizet-e a biztosító annak az autósnak, akinek a fiam (fiatalkorú) kárt okozott. Elvitte a motorkerékpárunkat a garázsból. Nagymotorra jogsija nem volt. Így okozott balesetet. Személyi sérülés nem történt. Mire számíthatunk?
Köszönöm a válaszát!
Pensé
Tisztelt Pensé!
A biztosító megtéríti a kötelező biztosításuk terhére a kárt, azonban az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól abban az esetben, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át. Ilyen esetben nem számít, hogy a tudtukkal vagy engedélyükkel történt-e, vagy nem, mivel hozzátartozóról van szó. Emellett engedély nélküli vezetésért alapból 100 ezer Ft-ig terjedő pénzbírság, jogosítvány bevonása járhat és még további bírság attól függően, hogy a rendőrség miként minősíti a balesetet, és milyen további szabálysértéseket állapít meg.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A büntetőpontokat ugye 3 évig kell összeszámolni. Nem teljesen tiszta számomra azonban, hogy ez az utolsó büntetőpont megszerzésétől számított három év, avagy 3 év egy periódus, ami után nullázás van?
Válaszát előre is köszönettel:
Tamás
Tisztelt Tamás!
A nyilvántartásba vett pontszámot a pontszám alapját képező szabályszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésének, illetve a helyszíni bírság tudomásulvételének időpontjától számított legfeljebb három évig lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni. Tehát a büntetőpont három évig érvényes. Ha három éven belül kap még hozzá, akkor a pontok összeadódnak. (Pl. Ha kapott pontot 2008. januárban és mellé 2010. decemberben, akkor ezeket össze kell adni, ha kap büntetőpontot 2012. májusban, akkor a 2008-as már nem kell figyelembe venni és hozzáadni, csak a 2010-ben kapottal adódik össze. Remélem, így érthető.)
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A Fejér megyei rendőrség levele szerint szeptember 19-én, 15:00-kor 95 km/h-val mentem ott, ahol 60 km/h-val lehetett volna. (M1, 63. km) A szóban forgó napon fizettem a tatabányai Opel szervizben bankkártyával 14:56-kor. Mivel fizikailag lehetetlen, hogy 4 perc alatt odaérjek (beszállni a kocsiba, kiállni a szervizből, kimenni a városból, fel az M1-re), érdemes fellebbezni?
Köszönettel: V. Péter
Tisztelt V. Péter!
Fellebbezzen, nem veszít vele semmit (a fellebbezési illetéken kívül), de a rendőrség válaszul valószínűleg azzal fogja elutasítani, hogy a bankkártyáját is és a gépjárművet is használhatta más személy. A közigazgatási bírság címzettje pedig az üzembentartó, akkor is, ha pl. a hozzátartozó vezette a járművet. Ha nem járt a gépjármű az M1-esen, és tévedés történt, érdemes reklamálnia.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Válaszát előre is köszönöm:
Tisztelettel D. G. Albert
Tisztelt D. G. Albert!
Ezt a kérdést a fővárosi parkolási rendelet a következőképpen szabályozza: „51. § (1) Az üzemképtelen járművek közterület-használati hozzájárulás nélkül közterületen - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tárolhatók. A gépjármű üzemben tartója az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles haladéktalanul eltávolítani a közterületről.
(2) Üzemképtelen gépjárművet közterület-használati hozzájárulás nélkül csak mellékútvonalon és legfeljebb 10 napig szabad tárolni.
(3) A közterület-használati hozzájárulást a gépjármű üzemben tartója a tárolás helye szerint illetékes önkormányzattól kérheti.
(4) A közterület-használati hozzájárulás főútvonalra és tömegközlekedés által járt útvonalra egyáltalán nem, mellékútvonalra csak határozott időre - legfeljebb 90 napra - a Fővárosi Közgyűlés vonatkozó rendeletei szerint, díj ellenében adható ki.
(5) A gépjármű üzemben tartója üzemképtelen járművek esetében köteles a közterület-használati hozzájárulás számát a gépjármű első szélvédőjén, kívülről jól látható helyen és olvasható módon elhelyezni.
52. § (1) A jelen rendelet megszegésével tárolt üzemképtelen járműveket a külön jogszabályokban meghatározottak szerint a rendőrhatóság, valamint a helyi közút kezelőjének megbízásából a Közterület-felügyelet eltávolíttathatja.
(2) A hatósági elszállításnál a jármű műszaki állapotát a szállító - szükség esetén szakértő bevonásával - állapítja meg, és arról jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvben fel kell sorolni a járműben talált tárgyakat is.
53. § (1) A hatóságilag elszállított, üzemképtelen járműveket az azzal megbízott szervezet (a továbbiakban: Szervezet) a gépjármű tulajdonosa költségére és veszélyére tárolja.
(2) Az eltávolítás és a tárolás költségei a tulajdonost terhelik.
(3) Amennyiben a tulajdonos kiléte megállapítható, a Szervezet a beszállítás napjától számított 15 napon belül köteles az üzemben tartót a jármű 30 napon belüli elszállítására írásban felszólítani.
54. § (1) A hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező, 3 hónap elteltével ki nem váltott üzemképtelen járműveket a Szervezet értékesítheti.
(2) A járművek és az azokban talált dolgok értékesítése és megsemmisítése a külön jogszabályok szerint történik.
(3) Az értékesítés során befolyt összeget a Szervezet költségei levonása után öt évig elkülönített számlán kezeli, ezt követően a megbízó javára átutalja.
(4) A tulajdonos a polgári jogi elévülési időn belül az értékesítés során befolyt - a Szervezet költségeivel csökkentett - összegre jogosult igényét érvényesíteni, amennyiben tulajdonjogát hitelt érdemlően igazolja.
(5) A Szervezet is jogosult a tulajdonossal szemben érvényesíteni az értékesítés során, illetve a befolyt összegből nem fedezett, de felmerült költségét.
(6) Amennyiben a gépjárművel kapcsolatos költségek a gépjármű értékét elérik vagy meghaladják, úgy az közvetlenül értékesíthető.”
A rendelet 2. § k) pontja meghatározza, mit kell tekinteni üzemképtelen járműnek: „üzemképtelen jármű: a KRESZ 56. § (1) bekezdése szerinti műszaki hibás jármű, vagy az a jármű, amelynek a hatósági jelzése hiányzik, vagy engedélye lejárt;”
Ezek szerint, ha az Ön járműve nem műszaki hibás, érvényes műszakija és rendszáma van, nem tekinthető üzemképtelennek és nem kell elszállítania.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A barátnőmre 6 hónapos gépjárművezetést szabtak ki, ami azt jelenti, hogy továbbképzésre kell járnia ahhoz, hogy visszakapja a jogosítványát. A gond az, hogy sem a rendőrségen, sem a bíróságon nem tudtak tájékoztatást adni, hogy ez konkrétan mit jelent. Új tanfolyam, esetleg rutin órákat kell venni, esetleg újra kell vizsgázni?
Előre is köszönöm.
Zsolt
Tisztelt Zsolt!
Az eltiltást elrendelő határozattal fel kell keresni a közlekedésfelügyeletet, ott szervezik az utánképzéseket. Először részt kell venni egy feltáró foglalkozáson, ott döntik el a szabálysértés jellegére is figyelemmel, hogy milyen típusú képzésen kell részt vennie. A képzés besorolásától, óraszámától függően több tízezerbe kerül az utánképzés.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Most vettem egy 2006-os 1,6-os Opel Astra kombit, Debrecenben. Hazafelé (Budapest 200 km) elszállt a vízpumpám (+lehet hogy hengerfejes is lett). Kereskedőtől vettem, de nem volt ráíratva az autó (tehát az adásvételin magánszemély szerepel). A javítás kb. 150-250 000 Ft. Kihez fordulhatok panaszommal, kárommal?
Várom válaszát.
Sz. Gy.
Tisztelt Sz. Gy.!
Forduljon a kereskedőhöz minél hamarabb. Ha a kereskedő nem hajlandó Önnel egyezkedni és semmilyen módon nem szerepel a szerződésben sem, akkor az eladót kell megkeresnie, a hibás teljesítés ilyen esetben is elképzelhető. Ha a gépjármű nem volt használatra alkalmas állapotban, akkor a szerződéstől való elállás, a vételár csökkentése és kárainak megtérítése is szóba jöhet. Természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy milyen tartalmú szerződést kötöttek.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Egy bevásárlóközpont parkolójában az egyik családtagom személyautóval rátolatott egy az aszfaltba leszúrt, abból kb. 0,5 méter magasan, ferdén kilógó betonvasra, amely leszakította az autó lökhárítóját. Történetesen megállapítható volt, és ezt a bevásárlóközpont műszaki vezetője is megerősítette, hogy a betonvasat egy velük szerződött cég hagyta ott, rendkívül gondatlanul járva el egy ideiglenes létesítmény elbontása után.
Tisztában vagyok vele, hogy, ahogy mondani szokás, "nem a betonvas ugrott be a kocsi alá", de azt gondolom, valóban olyan helyen volt, annyira nem volt látható, hogy nem egyértelmű, hogy a járművet vezető családtagom volt a hibás.
A bevásárlóközpont megadta az illető cég elérhetőségét, és ezzel részéről elintézettnek tekinti az ügyet. A cég vezetője finoman szólva is melegebb éghajlatra küldött el minket, és kb. azt mondta, tegyünk feljelentést, ha merünk...
A kérdésem: lehet-e, érdemes-e továbbmenni, vagy jobb - Arannyal szólva - "félreállni, letörölni"?
Válaszát előre is köszönöm,
Tisztelettel:
Sz. Gábor
Tisztelt Sz. Gábor!
Remélhetően megfelelően dokumentálták (fényképek, tanúk) az esetet és akkor megpróbálhatnak a felelősöktől kártérítést kérni, de alapvetően a gépjármű vezetőjének kell minden a gépjármű előtt, mögött lévő akadályt észlelnie. Ha azonban az illető akadály tényleg nem, vagy csak nehezen volt észlelhető, és a kár megtérítésétől a cég elzárkózik, bíróságon kezdeményezhetnek kártérítési pert.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Egy közlekedési baleset miatt eltiltottak a vezetéstől, 1év 6 hónapra. 6 hónap felfüggesztett fogházbüntetést is kaptam, 1 évre felfüggesztve. Ez után pár hónappal egy ellenőrzés során elkaptak jogsi nélkül. Mire számíthatok?
Köszönettel: Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A szabálysértési törvényt idézem Önnek: „156/A. § (1) Az a bíróság vagy szabálysértési hatóság által a járművezetéstől eltiltott személy, aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.”
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A tavalyi év elején újonnan vásároltam egy Suzuki Swift gépjárművet. Az autót rendben át is vettem, és alkusz cégen keresztül biztosítást is akartam kötni rá. Időközben munka okán sürgősen külföldre kellett utaznom, az autó egy teremgarázs mélyére került, nem használtam. A biztosítás sem köttetett meg, mert az alkusz cég nem vitte végig a folyamatot (ami érthető, hiszen nem igen tudtam foglalkozni a dologgal). Nemrég, mivel újra itthon tartózkodom, szerettem volna biztosítást kötni az autóra, de visszamenőleg szeretné a biztosító kifizettetni a teljes összeget. Ezt nem tartom ésszerűnek, hiszen az autó nem volt használatban annak ellenére, hogy forgalomból nem lett kivonatva. Kérem tanácsát az ügyben, nem tartom jogosnak visszamenőleg kifizetni a több mint egy éves díjat.
Köszönettel:
V. Zoltán
Tisztelt V. Zoltán!
A tulajdonszerzés napjától kell a kötelező biztosítást megfizetni. Ez alól csak akkor mentesülhet, ha a gépjárművet kérelmére az okmányiroda ideiglenesen kivonja a forgalomból és az erről szóló határozatot a biztosítónál bemutatja. Ez alapján szünetel a díjfizetési kötelezettség. Ha erre nem került sor, jogos a biztosító követelése.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A parkolóban a mellettem lévő autó ajtaját a pakolás közben a szél kicsapta, az én ajtóm ettől behorpadt. Kitöltöttük a baleseti bejelentőt. Kb. 2 hónap múlva, többszöri érdeklődésünk után a biztosító küldött egy elutasító határozatot. Ebben az 1990/2004.(VI. 8.) Kormányrendelet 1. számú melléklet 1. pontjára hivatkozott, miszerint a kárt nem a gépjármű üzemeltetésével okozták, a károsodást az üzemen kívüli jármű ajtajának kinyitása okozta. A biztosító szerint a kár okozójától kérhetem a kár megtérítését. Az lenne a kérdésem, hogy jogos-e az elutasítás. A károkozó a tulajdonos lánya volt, kitől kérhető a kártérítés, a tulajdonostól vagy a károkozótól.
Tisztelettel: T. Ferenc
Tisztelt T. Ferenc!
Helytálló a biztosító döntése, szimpla károkozás történt, ilyenkor közvetlenül a károkozótól kell kérni a kár megtérítését, tehát a tulajdonos lányától. Ennek módja: közvetlen megkeresés a kár megtérítése érdekében, ennek eredménytelensége esetén bírósághoz kell fordulni pl. fizetési meghagyás iránti kérelem formájában.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Szeretném édesanyám nevére az üzembentartói jogot átadni! Nos, mindenképpen úgy szeretném, hogy a szerződésben írunk egy árat, és akkor kihagyható az APEH felé ez a kis illeték, jól tudom? Ha igen, akkor milyen ártól?
Ha az üzembentartónak adóssága is van (banki- és közműtartozás), ha üzembentartó lesz, lefoglalhatják tőle az autót vagy tehetnek rá valamilyen terhet?
Tisztelettel:
K. Péter
Tisztelt K. Péter!
Ez többször változott az illetéktörvényben, először nem volt illetéke az üzembentartói jog megszerzésének, aztán bizonyos feltételek fennállása esetén nem kellett fizetni. A mostani illetékszabályok szerint az üzembentartónak már mindenképpen fizetnie kell. Az illeték összege a tulajdonjog megszerzéséhez kapcsoló illeték 25%-a, azaz a gépjármű hengerűrtartalma alapján kiszámolt összeg negyede.
A jelenlegi szabályok szerint az üzembentartó tartozásai alapján nem foglalhatják le az autót és nem tehetnek rá terhet sem.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Még 1998 tavaszán bevonták a jogosítványomat 1 évre, ittas járművezetésért. Az utánképzést elvégeztem, a jogosítványomat visszakaptam. Azt szeretném megtudni, hogy ez a ballépésem elévül-e, vagy legalábbis a rendőrségi aktákban szerepel-e egész életem során. Mert így meg lennék "pecsételve" egész életemben?
Köszönettel: Tom
Tisztelt Tom!
A rendőrségi aktákban szerepel, de a hátrányos jogkövetkezmények alól mentesül, pl. szabálysértés esetén a büntetést vagy intézkedést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két év után.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Utánfutóm 210 kg önsúlyú, kell-e súlyadót fizetnem utána? Illetve: milyen súlytól-súlyig van a fizetési kötelezettség utánfutóra?
Tisztelettel: Attila
Tisztelt Attila!
Súlyadó szempontjából a pótkocsi (utánfutó) tehergépjárműnek minősül. Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával, tehát ezt a szabályt kell alkalmazni az utánfutóra is. Az adó mértékét úgy kapjuk meg, hogy az előzőek szerint kiszámolt adóalap minden megkezdett 100 kilogrammját megszorozzuk 1200 Ft-tal.
Tisztelettel: dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Gyorshajtásért bírságot kaptam. Ha nem fizetem be, milyen szankciókra számíthatok?
Nincs semmilyen adózott jövedelmem, és úgy néz ki, a közeljövőben nem is lesz. Ledolgozni pedig nem fogom!
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A közigazgatási bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. Ennek során magánszemély adós esetén a helyi adóhatóság vagy a végrehajtó járhat el. A végrehajtás történhet munkabérre, ingóságra (a gépjárművére is), 500 ezer Ft hátralék felett pedig ingatlantulajdonra is folytatható árverés. A szabálysértési bírságot be nem fizetés esetén le kell ülni, (elzárásra változtatják át, egy nap 5 ezer Ft-ot ér) vagy le kell dolgozni (közérdekű munka).
Tisztelettel: dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Szomszédom kölcsönkérte az utánfutómat, összetörte (elhajtott a vonórúd is, amin az alvázszám van, a gyártó ezt már nem tudja cserélni, terhelni meg visszahajlított rúddal nem lehet.) A szomszéd nem tudja az utánfutót kifizetni. Felértékeltettük az utánfutót a gyártóval, tehát nem hasraütésre követelem az árát. Mit tudok ilyenkor tenni? Milyen módon kaphatom meg a pénzemet? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Törött futós
Tisztelt Levélíró!
Egyezkedjen a szomszéddal, pl. próbálja meg részletekben kifizettetni az árát, adjon meg fizetési határidőt, vagy kérjen valamit cserébe. Ha nincs rendőrségi jegyzőkönyv az esetről, próbálja meg írásban rögzíteni a történteket, és a szomszéddal írásban is ismertesse el a károkozást, tehát Ő is írja alá. Ha másként nem megy, polgári pert kell indítania, és ott kell kártérítést kérnie. A bíróság döntése alapján, ha még mindig nem fizetne, végrehajtási eljárás indulhat ellene.
Tisztelettel: dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Adott az autópályán egy 100 km/h-ás sebességkorlátozó tábla, alatta kiegészítésként egy eső és hó jelzés. A sebességkorlátozás ilyenkor csak nedves burkolat esetén érvényes, vagy általában mindig?
Köszönettel: Péter
Tisztelt Péter!
Az adott útszakaszon minden időben 100 km/h-val lehet közlekedni a következő, sebességkorlátozást feloldó tábláig. A kiegészítő tábla tehát nem határolhatja be a sebességkorlátozás hatályát csak eső vagy hó esetére. Ajánlom figyelmébe az alábbi cikkeket e témában:
http://www.168ora.hu/sebesseg/jambor-kresz-gyilkosok-33341.html
http://totalcar.hu/kozosseg/rsvptc/2009/01/12/szivatjak_az_autosokat_az_m7_esen.
Tisztelettel: dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Édesapám márciusban halt meg, egy 2003-as Suzuki Swiftnek volt a tulajdonosa. Az autót korábban is én használtam. A probléma az, hogy pár napja lejárt a műszaki. A Magyar Autóklub XVIII. kerületi bázisán azt mondták, hogy augusztus 13-a óta nem lehet megoldani a vizsgát meghatalmazással sem, mert az érvénytelen személyi igazolvány számot azonnal visszadobja a rendszer. Azt javasolta, próbáljam meg a jegyzővel felvenni a kapcsolatot, ő esetleg tud igazolást kiállítani még a hagyatéki tárgyalás előtt. Sajnos a hagyatéki tárgyalás időpontjáról még semmi információnk nincs, de a munkámhoz nagy szükségem lenne az autóra.
Kérem, segítsen, javasoljon valamilyen gyors (a hagyatéki tárgyalásnál gyorsabb) megoldást.
Gyors válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
N. János
Tisztelt N. János!
Gondolom, a hagyatéki leltár a jegyzőnél már megtörtént ennyi idő alatt, ezért én azt javasolnám, hogy keresse meg a közjegyzőt, aki a hagyaték ügyében eljár, és kérjen tőle öröklési bizonyítványt.
„A közjegyző az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó vagy a hagyatéki hitelező kérelmére a hagyatéki eljárás lefolytatása, illetőleg a hagyaték átadása nélkül öröklési bizonyítványt állít ki, ha az örökösök között öröklési jogvita nincs, és
a) a hagyatékhoz tartozó ingóság értéke a háromszázezer forintot nem éri el;
b) a hagyatéki vagyon értéke nem állapítható meg, vagy nincs hagyatéki vagyon, de az örökös vagy más érdekelt az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti;
c) csak az örökhagyót megillető társadalombiztosítási ellátás (nyugdíj, segély, járadék stb.) a hagyaték tárgya.”
Tisztelettel: dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Amennyiben a dolgok szerencsésen alakulnak várhatóan ez év végén, vagy jövő év elején külföldre utazom dolgozni. Elképzelésem szerint minimum 6 hónapot töltök majd külföldön, ami kedvező esetben hosszabbodik.
Magyarországon rendelkezem egy személygépkocsival, amit egyelőre nem kívánok eladni. Jó megoldásnak tűnik az ideiglenes forgalomból való kivonás, aminek érintőlegesen már utánanéztem. A dolog ezen része talán nem is lenne bonyolult, amiben bizonytalan vagyok, az a súlyadó és a kötelező biztosítással kapcsolatos dolgok intézése. Nem tudom, hogy van-e arra lehetőség, hogy e két dolgot is szüneteltessem, ha igen, mi a menete? A másik, hogy mivel bizonytalan az utazás időpontja, és nekem Magyarországi tartózkodásom alatt szükségem van az autómra, így sokkal előbb nem tudok lépni az ügyben, az viszont szintén kérdéses a számomra, hogy az év során bármikor kérhetem a fentiek szüneteltetését? Szeretném megtalálni azt a megoldást amellyel a legkisebb költségek terhelnek.
Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelettel:
H. Szabolcs
Tisztelt H. Szabolcs!
A biztosítási szerződés forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó bemutatja a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonását igazoló forgalmi engedélyét, vagy a hivatalból történő ideiglenes kivonásra vonatkozó határozatot. A szünetelés a bejelentés napjától kezdődik és legfeljebb a kivonás tartamának forgalmi engedélybe bejegyzett lejártáig, vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésig, de legfeljebb hat hónapig tart. Ha az üzemben tartó az újbóli üzembe helyezést hat hónapon belül nem jelenti be, a szerződés érdekmúlással megszűnik.
A gépjárműadó fizetési kötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta. Önnek nincs más dolga, mint a forgalomból való kivonást a biztosítónál és az adóhatóságnál is bejelenteni és igazolni.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István