Tanácsok

Tiszteletem!

A jogszabályi hivatkozásokból és a napi bevett gyakorlatból, nem világos, hogy milyen autó(k)ra adnak ki zöld rendszámot. Feleségemnek kinéztünk egy viszonylag keveset futott (47 ezer km) ausztriai Toyota Priust, ami ugye nem a konnektoros fajta, "csak" hibrid. A tisztán elektromos hatótávja ugye kevesebb, mint 50 km és így elvileg nem kaphat zöld rendszámot itthon.

Viszont, pont a napokban láttam egy ugyanilyen modellt már zöld rendszámmal Kaposvárott közlekedni. Így kérdezném, hogy akkor most mi a helyzet valójában? Kaphatunk-e vagy sem zöld rendszámot illetve van-e változás a jogi környezetben, amit érdemes tudni 2018 január 1. után? Megtisztelő válaszát előre is hálásan köszönöm.

Minden jót kívánva: István

Kedves István!

A jogi szabályozás e tekintetben nem változott 2018-ban. Zöld rendszámot továbbra is a környezetkímélő gépkocsik kaphatnak.

Azt, hogy mi számít környezetkímélő gépkocsinak, azt a 6/1990 (IV.12.) KöHÉM rendelet határozza meg. A rendelet alkalmazásában környezetkímélő gépkocsi: az elektromos gépkocsi, továbbá a nulla emissziós gépkocsi. Elektromos gépkocsi pedig

a) a tisztán elektromos gépkocsi, amelynek a hajtáslánca legalább egy elektromos energiatároló eszközt, elektromos áram átalakító egységet, és olyan elektromos gépet tartalmaz, amely a gépkocsi meghajtására szolgáló tárolt elektromos energiát mechanikai energiává alakítja és a gépkocsi meghajtásához más erőforrással nem rendelkezik (5E környezetvédelmi osztály);

b) a külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi (plug-in hibrid gépkocsi), amely gyári kialakítása szerint rendelkezik olyan csatlakozóval és áramátalakítóval, ami lehetővé teszi az elektromos energiatárolójának külső elektromos energiaforrásból történő feltöltését, elektromos üzemben a hatótávolsága - az ENSZ-EGB 101. számú előírás szerint mérve - legalább 25 km (5P környezetvédelmi osztály);

c) a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsi, amely a b) pontban foglaltaknak megfelel és hatótávolsága tisztán elektromos hajtással legalább 50 km (5N környezetvédelmi osztály).

Az Ön esetében tehát akkor kaphatna zöld rendszámot, ha az ún. konnektoros fajta lenne a Toyota és nem "csak" hybrid. Ebben az esetben nem kell 50 km hatótáv, elegendő a 25 km. Javaslom, hogy érdeklődjön az esetleges átalakításról, elképzelhető, hogy az Ön által látott példány is ilyen volt.

Tisztelettel:
dr. Erdey Péter ügyvéd

Üdvözlöm!

Használt gépkocsi vásárlásban gondolkodom. Ami a panaszom lenne, hogy a használtautós oldalon lévő hirdetéseknél, ami kereskedői hirdetés a hirdetés szövegében olyan információkat közölnek, hogy nem vállalnak garanciát és felelősséget az eladott autó után és pld. a műszaki állapotfelmérő igazoló lap aláírása után semmilyen reklamációt nem fogadnak el.

Szeretném kérdezni, hogy jogos-e ez az irányzat hiszen tudtommal 1 évig a kereskedő a felelős bármilyen titkos műszaki problémáért. Ha kérhetném válaszában írja meg a magánszemélytől illetve kereskedőtől való vásárlás jogait. Előre is köszönöm válaszát!

Tisztelt Kérdező!

Fontos különbség van a kereskedő és a magánszemély által eladott autók szavatossági szabályai között.

A kereskedő eladó és magánszemély vásárló között létrejövő szerződés úgynevezett fogyasztói szerződés, ahol minimumkövetelményeket fogalmaz meg a törvény (Ptk.). Főszabály szerint két év a szavatossági idő, de egy évnél semmiképpen nem lehet rövidebb. A vásárlást követő 6 hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell azt, hogy az már a vásárláskor is fennállt. A lényeg, hogy a vásárló hátrányára a törvényben meghatározottaktól nem lehet eltérni. Tehát a kereskedő általános jelleggel nem zárhatja ki a hibás teljesítésért való felelősséget, az ilyen rendelkezés, vagy megállapodás semmis.

Viszont az sem teljesen igaz, hogy "bármilyen titkos műszaki problémáért" felelős lenne a kereskedő. A konkrét típussal kapcsolatban valószínűleg azért talál ilyen tájékoztatásokat a hirdetésekben, mert az eladók fel kívánják hívni a figyelmet az életkorból ezáltal a használtságból eredő kockázatokra.

Az Ön által említett évjárat esetében számítani kell a használtságból eredő hibákra hiszen lassan 20 éves gépekről beszélünk, tehát itt az elvárható helytállás mértéke jóval alacsonyabb, mint egy pár éves autó esetében. Ettől függetlenül ki azért nem zárhatja senki a felelősségét, pláne nem a hirdetésben.

Magánszemély eladó esetén más a helyzet. Itt a Ptk. nem tartalamz olyan rendelkezést, hogy a feleknek ne lehetne a törvényben foglaltakkal ellentétes megállapodása. A szerződési szabadság elve szerint tehát a felek közös megegyezéssel akár ki is zárhatják a hibás teljesítésért való felelősséget. Fontos azonban, hogy mivel kölcsönösségről beszélünk, ez a kizárás nem lehet egyoldalú (pl. hirdetésben megjelenő), hanem mindig a szerződésben kell erről rendelkezni.

Tisztelettel dr. Erdey Péter www.assisco.hu

Tisztelt Autójogász,

A mai nap (2017.10.23.) találtam a postaládában egy levelet (díj hitelezve, borítékon dátum nem található), a Vitári Ügyvédi Irodától (a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt szerződött partnere), mely tartalmazott egy csekket 59 500 HUF, értékben: M0-ás Rákospalotai részén D2-es járművel használtam a körgyűrűt, érvényes pályamatrica nélkül (saját ostobaságom, hogy azt hittem az egész gyűrű ingyenes, szóval ezt a hibámat elismerem). A levél 2017.10.10-én kelt, fizetési határidő 2017.10.25. (2 nap múlva).

Ami elsőre szemet szúrt, hogy az összeg óriási, így rákerestem a pótdíjtáblázatra, és ez bizony a 30 napon túli pótdíj összeg. A levél a lakcímkártyám szerinti tartózkodási helyemre érkezett (ami eltér a hivatalos - lakcímkártyán is szereplő - lakóhelyemtől) és sajnos ezt a postaládát elég ritkán van lehetőségem ellenőrizni, illetve más sem teszi (gyakorlatilag csak a lustaságom miatt létezik még külön tartózkodási hely a lakcímkártyámon).

Az emlékeket visszapörgetve találtam a postaládában valamikor egy ajánlott levélről szóló értesítőt, de a 10 napos átvételi határidő lejárt, az értesítőn az adatok olvashatatlanok voltak, így nem foglalkoztam vele (már csak azért sem mert kb. 7 éve vagyok erre a címre bejelentkezve tartózkodási helyként, de a NAV-tól elkezdve a választási irodán át az összes hivatalos levél az állandó lakcímemre érkezik automatikusan, így nem tulajdonítottam neki jelentőséget - tudom hiba volt). Gondolom ez lehetett a 30 napon belüli felszólítás. A kérdés az lenne, hogy szabályosan jártak-e el azzal, hogy nem a lakóhelyemre küldték a leveleket, hanem a tartózkodási helyemre. A lakóhelyemen azonnal átvételre került volna az ajánlott levél, így pedig nem 59 500 HUF-ot kellene befizetnem hanem 14 875 HUF-ot.

A szűkös határidő miatt mielőbbi válaszában reménykedve, tisztelettel Szabolcs

Kedves Szabolcs!

Javaslom, hogy mindenképpen írjon egy levelet mind az ügyvédi irodának, mind a szolgáltatónak. Azt gondolom, hogy nem járt el jogellenesen a szolgáltató akkor, amikor a tartózkodási helyre küldte a levelet, ráadásul ebben az esetben a rosszhiszeműség sem feltételezhető, hiszen egy ilyen helyzetben joggal számít rá a feladó, hogy a címzett a tartózkodási helyén ténylegesen tartózkodik is és a küldeményeket átveszi, vagy átvételükről gondoskodik.

A fentiektől függetlenül, amennyiben ön bizonyítja, hogy önhibáján kívül nem vette át a küldeményt és a pótdíj fizetési kötelezettségét elismeri, akkor van rá esély, hogy a pótdijjat a 30 napon belül fizethető összegre mérséklik.

Tisztelettel dr. Erdey Péter www.assisco.hu

Tisztelt Autójogász,

Adott egy Renault Modus 1.6 benzin gépjármű, amit magánszemélyként eladtam 2017. szeptemberében. A vevőt tájékoztattam arról, hogy az autón szelepfedéltömítést kell cserélni, mert folyik belőle az olaj. Elvittem a vevő által megadott szervizbe, ahol megállapították, hogy valóban ez a hiba amiről írásos dokumentumot is kapott. Ő ennek ellenére megvásárolta tőlem a gépjárművet.

Három hónap után 2017. novemberben felhívott, hogy az autónak más a hibája valószínű, hogy meg kell bontani a motort, mert a szelepfedéltömítés cserélve lett, de az olaj továbbra is folyik és szeretné, ha közösen állnánk a költségeket. Én azt gondolom hogy a részemről mindent megtettem. Lehet e ennek valami jogi következménye amennyiben nem szállok bele a javításba?

Köszönettel Attila

Kedves Attila!

Azt gondolom, hogy amennyiben Ön a gépkocsin észlelhető hibáról tájékoztatta a vevőt, akkor nem kell beszállnia a javításba. Jogi következménye természetesen lehet, mert a vevő saját döntésén múlik, hogy indít-e pl. polgári pert Ön ellen.

Azt viszont fontos hangsúlyozni, hogy Önnek nem a hibajelenség okát kell feltárnia a vevő előtt, hanem magát a hibajelenséget. Amennyiben a vevő ezt tudomásul veszi és ennek tudatával vásárolja meg a gépkocsit, akkor a kockázatokat vállalnia kell. Ön pedig mentesül a szavatossági felelősség alól azzal, hogy eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének. Nyilván a konkrét ügyben a konkrét tényállás részletes felderítését követően lehet csak kimondani azt, hogy Ön felelős- e vagy sem.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Üdvözlöm,

olyan problémám lenne, hogy tegnap délelőtt eladtam az autómat, ami egy Alfa Romeo 156 2.0 TS benzines, 98-as évjárattal. A vevőnek minden problémáról beszámoltam, mondtam, hogy néha indulásnál dadog, de nekem ez meg nem okozott problémát. Másnap délután, azaz ma, hívott a vevő, hogy az autó megállt, nem indul. Tudok-e valamiről, ami esetleg a problémát okozhatja. Nem tudok semmiről, nálam működött. Ők az elvitelnél kipróbálták. Azt mondták, nem áll szándékukban visszavásároltatni, csak a javítási költségekbe szálljak bele. Mi a teendőm? Nem tudhatom, hogy igaz-e az állítás. Javításról számlát bárki szerezhet hamisan. Tudna nekem segíteni?

Tanácstalan vagyok. Köszönöm!

Tisztelt Kérdező!

Amennyiben Ön a gépkocsi hibáiról felvilágosítást adott a vevő részére, abban az esetben mentesül a szavatossági felelősség alól. Magánszemélyek közötti jogügylet esetén a vevőt terheli annak bizonyítása, hogy a kocsi már az adásvételkor rossz volt, pontosabban az adott hiba már akkor fennállt. Ez pedig ebben a formában nem igaz, hiszen akkor nem tudta volna kipróbálni és hazamenni vele.

Az adásvételt követően keletkezett meghibásodásért nem felel az eladó. Önnek tehát nem kell aggódnia, nagy valószínűséggel nem felel a történtekért. Természetesen pontos jogi vélemény csak a tények részletesebb ismeretében adható.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Tisztelt dr. Erdey Péter!

Következő probléma megoldásában kérném segítségét: Napokban vásároltunk egy kis értékű használt autót páromnak, amiről a kormányablakban derült ki, hogy a hitellel terhelt (törzskönyvet megkaptuk). Az autót kereskedésben vettük, de nem a kereskedő szerepel az adás-vételi szerződésben hanem az előző tulaj. A kereskedőt értesítettük a felmerült problémáról, Ő megígérte, hogy intézkedik az ügyben.

Kérdésem az lenne: Ha az átírással kifutunk a 15 napos határidőből mit tehetünk, érhet e minket anyagi hátrány? Jól gondolom, hogy ilyenkor az eladó sem tudja a nevéről "leíratni" az autót? Végső esetben hogyan kaphatom vissza a vételárat, illetve a közben az autóra ráfordított összeget(a kötelező szerviz lett elvégezve)?

Megtisztelő válaszát előre köszönöm! Üdvözlettel: F. András

Kedves András!

Az Ön által leírt eset is szavatossági kérdés, azonban nem a sokat emlegetett kellékszavatosság, (amikor a gépkocsi fizikailag rossz) hanem az ún. jogszvatosság körébe tartozik.

Az eladónak egy adásvételkor nem csak azért kell szavatosságot vállalnia, hogy az általa eladott gépkocsi működik és rendeltetésszerűen lehet használni, hanem azért is, hogy azon a vevő tulajdonjogot tud szerezni, a birtoklását harmadik személy nem zavarja, továbbá, hogy a kocsi per, teher és igénymentes. Ebben az esetben a tehermentesség ami nem valósul meg.

Ha nem tudja a nevére iratni, akkor ez egyértelmű hibás teljesítés, tehát nyugodtan elállhat a szerződéstől, ha nem sikerül az eladóval megegyeznie. Természetesen az is megoldás, ha az eladó kifizeti a tartozást. Ez egyébként érdeke is kell, hogy legyen, hiszen ez a magatartás (hitellel terhelt gépkocsi értékesítése) nem csak polgári jogi, de büntetőjogi felelősség kérdését is felveti.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autojogász!

Néhány napja a munkahelyem előtt egész nap parkoló autómat egy ismeretlen gépjármű (feltehetően budapesti tömegközlekedésben futó midibusz) megtörte, de a helyszínt elhagyta. Tanúk nincsenek. Rendőrségi feljelentést megtettem,  a casco biztosítónál a kárbejelentést megtettem. Kideríthető-e a cserbenhagyó kiléte? Mit tehetek, hogy ne én fizessem a teljes javítási költséget?

Köszönettel, Tamás

Kedves Tamás!

Amennyiben nincs tanú, sem kamerafelvétel, a bizonyítás meglehetősen nehéz. Ha casco van a kocsin, akkor nem az egész összeget, csak az önrészt kell kifizetnie.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter www.assisco.hu

Tisztelt Autójogász!

2017.02.14.-én értékesítettem egy 17 éves Peugeot Partner 2. 0 HDI gépkocsit 420 000 Ft értékben. (A vevő 30 ezer forintot lealkudva fizette ki a vételárat). A gépjárművet a férjem használta, de az én nevemen volt. Az adásvételről szerződés készült. Az autó korának megfelelő műszaki állapotban volt az adásvétel időpontjában, pár hónappal korábban volt vizsgáztatva. A vevő férje az autót megtekintette, - a férjem a kocsi műszaki állapotáról őt részletesen tájékoztatta,- az autót kipróbálta és azzal távozott. A vevő lakcíme az adásvétel helyszínétől közel 100 km-re van. (Szerintem tekinthető ez a távolság egy teszt útnak is).

Május elején (két és fél hónappal az adásvétel dátuma után) kaptam egy levelet egy ügyvédtől, aki a vevő megbízásából keresett meg, miszerint a vevő miután megvásárolta a gépkocsit, a kocsival állítólag folyamatosan problémák merültek fel (…”a vízhőfok rendellenesen emelkedett, minek következtében a hűtő tönkre ment – a kiegyenlítő tartály felrobbant. A hengerfej állítólag a nem megfelelő fagyálló folyadék miatt meghibásodott...” ). Ezekről a problémákról a vevő minket semmilyen formában nem tájékoztatott, minderről csak az ügyvéd leveléből értesültünk.

Mint az, az ügyvédi levélből kiderül, a vevő az adásvételt követően 2000 km-t tett meg a kocsival. A vevő szavatossági igényt kíván érvényesíteni, ezért a gépjármű javítására 280 960 Ft-ot követel rajtam. Ezt az összeget természetesen nem vagyok hajlandó kifizetni a vevőnek, mert a követelés jogosságát, és összegszerűségét is vitatom. Az autót mi 7 évig használtuk, ez idő alatt rendszeresen volt szervizelve, karbantartva. Ilyen jellegű problémák nem merültek fel a gépjármű használata során. A motor nem volt megbontva az idő alatt, amíg az autót a férjem használta. Nem tudhatjuk, hogy a vevő, az eltelt két és fél hónap leforgása alatt hogyan használta a járművet. (Véleményem szerint a felmerült problémák adódhattak nem rendeltetésszerű használatból is).

Válaszlevélben tájékoztattam az ügyvédet, hogy nem értek egyet a követeléssel, és nem vagyok hajlandó fizetni, ezért a vevő, most jogi útra terelte az ügyet. Tekintettel arra, hogy a javítási költség aránytalanul magas a gépjármű vételárához képest, felmerül bennünk a férjemmel a gyanú, hogy a vevő jogtalan vagyoni gyarapodás céljából indította a pert ellenem.

Kérdéseim a következők:

- Jogos-e a vevő követelése?

- Hogyan tudom bizonyítani, hogy a keletkezett hiba a gépjárműben az adásvétel időpontjában nem állhatott fent?

- Hogy lehet azt bizonyítani, hogy nincs ok-okozati összefüggés a keletkezett probléma és az autó adásvételkori állapota között?

- Egyáltalán nekem kell-e mindezt bizonyítanom, vagy a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba fennállt már az adásvétel időpontjában?

Üdvözlettel: Tünde

Kedves Tünde!

Az, hogy a vevő követelése jogos-e, vagy sem, nem az én tisztem eldönteni. Jogi véleményem azonban az, hogy nem biztos, hogy megfelelően járt el a vevő a szavatossági igény érvényesítése során, ha Önök már csak a megjavításkor (annak árát közölve) szereztek tudomást a hibákról. Nem adtak tehát Önöknek lehetőséget a kijavításra, kicserélésre. Az a nyomós indok, ami miatt a vevők ezeket a lépéseket kihagyták, azonban nem igazolt. Egy ilyen, vagy hasonló meghibásodás eredhet a dolog használtságából, életkorából is. Tekintettel ara is, hogy használt dologról van szó ezekbe az esetekben a szavatossági igény érvényesítése fokozott körültekintést igényel az adásvételi nyilatkozatok és az elhangoztattak tekintetében.

Feltételezem, hogy a szerződés magánszemélyek között jött létre ezért a bizonyítási teher az általános szabályok szerint alakul, tehát a vevőnek kell bizonyítani azt, hogy a hiba már az adásvétel pillanatában fennállt.

Tisztelettel dr. Erdey Péter www.assisco.hu

Tisztelt Autójogász!

A következő üggyel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni!

2016. szeptemberben vásároltunk egy autót. Át akartam íratni,amikor kiderült, hogy az eladó korábban nem íratta át a kocsit a saját nevére, így az adásvételi szerződésre az előző tulajdonos adatait hamisította. Az Okmányiroda feljelentette okirat hamisítás vádjával. Mi kaptunk egy levelet a Kormányhivataltól, miszerint elutasítják átíratási kérelmünket. Minket, mint tanút idéztek be a rendőrségre. Vártuk az értesítést az üggyel kapcsolatban, azonban egy év elteltével sem a rendőrég, sem a Kormányhivatal nem küldött semmit.

2017. 10.20-án férjem bement a rendőrségre, ahol azt mondták, hogy az ügyet lezárták, de semmi információt nem adhatnak, mivel a feljelentést a Kormányhivatal tette, mi csak tanuk vagyunk. A Kocsit a mai napig nem tudjuk használni, a pénzünk (kb. 250 ezer Ft) pedig benne áll. Egy 20 éves autóról van szó, melyről időközben lejárt a műszaki, tönkrement az akkumulátor, és egyéb apróságok. Én úgy gondolom a szerződésünk érvénytelen, ezért szeretnénk az autót visszaadni, a pénzünket pedig megkapni. Ebben szeretném az Ön segítségét kérni!

Kérdéseim:

1. Mivel mi semmiféle hivatalos információt nem kaptunk az ügy lezárásával kapcsolatban, van-e valami határideje annak, hogy elindítsuk a polgári pert. Azon izgulok, hogy önhibánkon kívül már kifutottunk ennek lehetőségéből.
2. Ha elindíthatjuk a pert, szükséges-e ügyvédi képviselet, vagy én is beadhatom a keresetet?
3. Jelenleg kértem a rendőrséget, hogy küldjenek számomra igazolást arról, hogy valóban okirat hamisítás történt. Szükséges-e megvárnom az igazolást, vagy enélkül is küldhetem a bíróságra a kérelmem.
4. A beadványhoz a bizonyítékok (pl.: adásvételi szerződés, Kormányhivatal átíratással kapcsolatos elutasító levele) eredeti példányát kell csatolnom vagy elég a másolat?
5. Kérhetek-e kártérítést?
6. Ha szerencsével járok, és a bíróság úgy dönt, hogy visszaadhatom az autót, a vételárat pedig az eladó köteles visszafizetni, azonban nincs bejelentett munkahelye, így tőle az nem vonható le, kötelezhető-e a házastársa/élettársa, hogy ő térítse ezt meg?

Előre is köszönöm a segítséget! Üdvözlettel: Ágnes

Kedves Ágnes!

1. Mivel ebben az esetben nem tipikus szavatossági ügyről van szó, a határidőből nem futott ki. egyébként pedig a határidő akkortól indul, amikor tudomást szerzett az kormányhivatali határozatról.
2. Nem szükséges az ügyvédi képviselet, de ajánlott, leginkább a kerseeti kérelem megfogalmazásában.
3. Nem szükséges megvárni a rendőrség válaszát, hiszen a rendőrségnek nincs joga eldönteni, hogy történt-e csalás, vagy sem, mert ez a bíróság feladata.
4. Nem kell eredetiben csatolni, de be kell tudni mutatni eredetiben.
5. Ha érte kár, kérhet kártérítést.
6. Sajnos a házastárs nem kötelezhető arra, hogy bárki tartozását kifizesse.

Tisztelettel dr. Erdey Péter ügyvéd

Tisztelt Autójogász!

Én vagyok az autóm második tulajdonosa, melyet szeretnék hamarosan eladni. Mielőtt megvettem, az első tulajdonos elmondta, hogy az autó egyik fele törve volt, de casco volt az autón és márkaszervizben javították. Kb. az autó akkori értékének 25%-a volt a kár. El kell mondanom ezt az információt a következő vásárlónak? Lehet belőle problémám, ha nem informálom?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Kérdező!

Amennyiben Ön ennek az információnak a birtokában van, a leendő vevő tájékoztatása feltétlen szükséges, ahhoz, hogy jogszerűen járjon el eladóként az adásvétel során. A Polgári jog egyik alapelve, hogy az adott jogviszonyban a feleket tájékoztatási kötelezettség terheli minden lényeges körülmény tekintetében.

Egy korábbi sérülés a gépkocsin mindenképpen lényeges körülménynek minősül, tehát a tájékoztatás nem csak a korrektség, hanem a jogszerűség szempontjából is indokolt. Ellenkező esetben Ön szavatossággal tartozik, a sérülés vonatkozásában. Más szóval mentesül a felelősség alól és a vevő a sérülés miatt nem "reklamálhat" a jövőben.

A kérdésére a válasz, tehát igen, lehet problémája az információ elhallgatásából, hiszen a későbbi vevő akár el is állhat a szerződéstől és kártérítést, illetve a költségei megtérítését is követelheti Öntől.

Tisztelettel dr. Erdey Péter www.assisco.com

Tisztelettel érdeklődnék az ügyben, hogy mi a módja adásvételi szerződés felmondásának.

2017. július 26-án lett aláírva az autó adásvételije, de sajnos a mai napig nem tudtam átíratni az autót. Már másnap megkötöttem a kötelező biztosítást, ezután szerettem volna elintézni az eredetvizsgálatot, de alvázszám korróziója miatt nem sikerült.

Azóta is keresem a megoldást, így több szerelőnél is jártam és megállapították, hogy a kocsinak sok olyan hibája van ami jelentősen befolyásolja a kocsi igazi értékét. Szeretném felbontani a szerződést, mivel a kocsi 1996-os Fiat Punto. Hogyan lehetséges felbontani a megállapodást.

Üdvözlettel, Ferenc

Kedves Olvasó,

mindenek előtt vegye fel a kapcsolatot az eladóval és jelezze neki a hibákat. Írásban. A szavatossági igények érvényesítésében van bizonyos sorrendiség. Önnek elsősorban a hibák kijavítását kell kérni az eladótól, majd ha ez nem vezet eredményre, akkor kérhet árleszállítást, illetve akár el is állhat a szerződéstől. Ebben az esetben az eredeti állapotot kell helyreállítani, tehát pénz és autó is vissza az eredeti helyére... Végső esetben bíróságon tudja az igényét érvényesíteni.

Tisztelettel dr. Erdey Péter www.assisco.hu

Tisztelt Autójogász!

Pár hónapja kölcsönadtam az autómat egy sajnálatos baleset kapcsán. Korábban én is kölcsönkaptam az ő autóját, amit sajnos összetörtem, bár nem én voltam a hibás a balesetben. A biztosító ki is fizette az autó gtk-s értékét. A biztosítási ügyintézés alatt vásároltam egy igen kicsi értékű autót (140 000 Ft), amit kölcsönadtam neki, amíg az ügy le nem záródik. A biztosító kisvártatva fizetett is, nagy nehezen a törött autó tulajdonosával is sikerült megegyezni, kifizettem az autója árát. Viszont most a "törött autó" ára is ki van fizetve, és az autómat is használja.

Akárhogy kérem, nem akarja visszaadni, még egy dátumot sem mond, mikor tudja visszaadni. Mindig csak az a válasz, hogy még nem vett magának másik autót. A kérdésem az, hogy milyen lehetőségeim vannak, hogy visszaszerezzem az autómat? E-mailben már felmondtam a "szóban megkötött kölcsönadási szerződést", megjelöltem 15 nappal későbbi dátumot, hogy akkorra hozza vissza a kocsit, de természetesen sem az autó nem került vissza, sem válasz nem érkezik a mailre.

Köszönettel, Csaba

Kedves Csaba,

Ön jó irányba indult el a helyzet megoldása érdekében. Valóban a jelen esetben először fel kell mondani a szerződést és aztán lehet visszakövetelni a kölcsönadott autót. Javaslom, hogy erre szólítsa is fel írásban a kölcsönvevőt, ajánlott tértivevényes levélben. Ha nem akarja ekkor sem visszaadni, akkor bírósághoz tud fordulni az üggyel, kérve, hogy a bíróság kötelezze őt a visszaadásra.

Önkéntes teljesítés hiányában pedig bírósági végrehajtás rendelhető el. Sajnos a helyzet némileg összetettebb, hiszen ha nincs írásbeli szerződésük és a kölcsönvevő a felmondást vitatja, akkor a bíróságon Önnek kell bizonyítania, hogy a kölcsönszerződés önök között létrejött, illetve, hogy milyen tartalommal jött létre. Javaslom, hogy próbáljanak peren kívül megegyezni a dologban, mert a bírósági eljárás igencsak hosszúra tud nyúlni egy ilyen ügyben.

Tisztelettel dr. Erdey Péter www.assisco.hu

Tisztelt Autójogász!

2017. augusztus 3-i adásvételi szerződéssel eladtam egy Mercedes A170 osztályú autót használtautó kereskedőnek. Tegnapi nap folyamán (2017. szept. 19.) a kereskedő telefonon közölte, hogy ő a napokban eladta az autót de az új tulaj követel tőle 80 000 Ft-ot mivel életveszélyes besorolást kapott az autó, és ezt az összeget nekem kellene kifizetni.

A párom felajánlotta hogy a fele összeget kifizeti, hogy engem (28 hetes kismama vagyok) kíméljen ettől a procedúrától, de én mint volt tulajdonos nem mentem ebbe bele. Az utolsó beszélgetésünk azzal zárult, hogy (a kereskedő hívott) közölte, neki a héten mindenféleképpen pontot kell tenni az ügy végére, viszem-e a pénzt vagy nem? Itt már 40 000 Ft-ról volt szó.

Én közöltem, hogy nem, az ő válasza: tudom-e én, hogy mivel jár egy polgári peres ügy? Válaszoltam: Igen! Még egyszer rákérdezett, hogy fizetek-e, válaszom ugyanaz volt, és közölte akkor perel!

A hiba az autóban, mint kiderült bölcső, na hát mondanom sem kell, hogy ez az én szemszögemből mit jelent! (amiben ringatom majd a születendő gyermekemet!) Az is kiderült, miután felvilágosított, hogy ez egy látható hiba. Illetve az adásvételi szerződés előtt még két héttel foglalóként már náluk volt az autó, mivel két autó lett beadva.

Kérdésem: jogos a kereskedő követelőzése, és ha igen, milyen papírral igazolja le nekem, hogy én kifizettem neki akár 80 vagy 40 ezret? Valóban engem terhel ez a fizetési kötelezettség úgy, hogy fogalmam sem volt erről a hibáról? Köszönöm, hogy szakított időt a levelemre!

Várom mielőbbi válaszát! Köszönöm!

Tisztelt Kérdező!

Az, hogy jogos-e a kereskedő követelése, azt ennyi információból nem lehet eldönteni. A kereskedőnek jogában áll hibás tejesítés miatt valóban bírósághoz fordulni, és akkor a bíróság eldönti, hogy kinek van igaza.

Az eljárás során a kereskedőnek azt kell bizonyítania, hogy az a hiba, amire ő hivatkozik, már fennállt az adásvétel során, és erről ön nem tájékoztatta őt, illetve hogy számára nem volt felismerhető. Az azért árnyaltabb, hogy Önnek kellene kifizetni a tőle követelt összeget, hiszen amit tőle követelnek, azt neki kell kifizetni, és neki ugyanúgy bírósághoz kell fordulni, ha Önön szeretné ezt behajtani.

Ez egy új per, új tényállás, új bizonyítás stb.

Az ügy részleteit nem ismerve az a véleményem, hogy a kereskedőnek, ha ez egy látható hiba, akkor észre kellett volna vennie. Ha viszont észrevehető volt a hiba, akkor önt nem terheli szavatossági felelősség. Amennyiben mégis úgy dönt, hogy fizet valamennyit a kereskedőnek, akkor feltétlen átvételi elismervény ellenében tegye, és rögzítsék, hogy szavatossági igény érvényesítéséről van szó.

Tisztelettel dr. Erdey Péter www.assisco.hu

Tiszteletem!

A héten megnéztem egy autót amit meg is vennék. Bevizsgálás megtörtént és egy apró hibától eltekintve amit az eladó elmondott az autóról az igaz volt. A problémám az, hogy ő egy belga személytől vette az autót és Magyarországon még nem helyezték forgalomba (P-s rendszámmal közlekedik), az adásvételi szerződésben a belga úriembert tüntette volna fel mint eladó személyt. Ezt nem fogadtam el mert, ha bármi rejtett hibája lenne az autónak akkor nála (a belgánál) nehezen tudnám azt számon kérni.

A következő megoldást javasolta az eladó. A cég 5010-es a nevére veszi ha jól értettem és az adásvételiben ők fognak szerepelni. A kérdés a következő lenne. Ez megvalósítható-e, illetve ha igen akkor a későbbiekben a cégen számon tudom-e kérni? A választ előre is köszönöm.

Üdvözlettel: György

Kedves György!

Igen, a leírt megoldás tökéletesen megfelelő és jogszerű. Gyakori a külföldről hozott autók esetében az ún. "nyitott" adásvételi, amikor az eladó már előre aláírja a szerződést, azonban ha a az eladó a saját nevére íratja a kocsit, akkor az mindenképp előnyös helyzet az ön számára, főleg, ha az eladó egy cég.

Tisztelettel dr. Erdey Péter ügyvéd www.assisco.hu

Tisztelt Autójogász!

Van egy német rendszámos autóm (Németországban élek, magyar állampolgár vagyok), amit el szeretnék Magyarországon adni, magyar állampolgárnak. Ebben az esetben is kell a kétnyelvű adásvételi szerződés? Nem lesz gondja a következő tulajnak a rendszámoztatásnál, hogy csak magyar adásvételije van?

Válaszát előre is köszönöm! Péter

Kedves Péter!

Az én álláspontom, hogy a kétnyelvű szerződés nem szükséges, mert két magyar nyelvet beszélő magyar állampolgár esetén elegendő a magyar szerződés, hiszen nem a rendszám miatt szükséges a kétnyelvű szerződés. Ennek ellenére azt mondom, hogy ha van lehetőségük, akkor töltsenek le egy kétnyelvű mintát és azzal szerződjenek, mert a hivatali rendszer bürokratikus berögződéseit könnyű az egyensúlyi helyzetükből kimozdítani. Egy-egy olyan dolog, ami nem megszokott és az esetek egy ezrelékében fordul elő, elképzelhető, hogy értetlenséget és hosszadalmasabb ügyintézést von maga után.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter www.assisco.hu

Tisztelt Autójogász!

A kérdésem, amivel Önhöz fordulok nem egy "first word problem", inkább bosszantó apróság - mégis, hátha kapok választ. Szlovák rendszámú autók után magyar flottakezelőhöz szerződtünk. Ekkor szembesültem az "oldschool" magyar forgalmikkal - nem bírt kártyává válni az elmúlt 10enX év során...

Az első kérdésem, hogy ha az autóban tartom, lopás esetén a biztosító megtagadhatja-e a kárrendezést a forgalmi engedély hiányában (nagy értékű autóról van szó)? Második kérdésem, hogy ha kiveszem a tokjából a forgalmit, és ketté hajtom, akkor vajon közúti ellenőrzés / okmányirodai ügyintézés során lesz-e, lehet-e belőle kellemetlenségem?

Köszönöm a választ, Gábor

Kedves Gábor!

Lopás esetén a legtöbb biztosító megköveteli a forgalmit és két kulcsot a kifizetéshez, de hallottam olyanról is, ahol erre nem volt szükség. Érdemes tehát áttanulmányozni a biztosítási feltételeket. A forgalmi kettéhajtásának szabályiról tudtommal nem rendelkezik jogszabály.

Tisztelettel dr. Erdey Péter ügyvéd www.assisco.hu

Tisztelt Autójogász!

Múlt hét péntekén vásároltam egy teljesen új VW Golf 7 személygépkocsit. Sajnos az autó csomagtartója beázik, mi több, már akkor is víz volt a pótkerék alatt amikor az autót átvettem. Persze ez csak otthon derült ki. 

Szeretnék tájékozódni, hogy ilyen esetben mi az ügymenet, illetve Ön mit tenne a helyemben? Természetesen a kereskedőnek írtam egy emailt, de Ő a hiba garanciális javítását javasolja. Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel: Imre

Kedves Imre!

A helyzet jogi megítélése viszonylag egyszerű az Ön által leírtak alapján, hiszen egy teljesen új gépkocsi esetében nem is kérdés, hogy a garanciális igényét kell érvényesítenie. A továbbiakban azt kell kideríteni, hogy mi okozza a beázást. Lehet, hogy egy apró könnyen javítható hiba, de az is előfordulhat, hogy valami komolyabb baja van/volt a kocsinak. Az előbbi esetben értelemszerűen el kell fogadni a garanciális javítást, az utóbbiban akár elállás, vagy kicserélés is lehet a dolog vége. Arról, hogy milyen esetben mit kérjen, mindenképpen konzultáljon szakemberrel, hiszen elképzelhető, hogy bíróságig is el kell vinni az ügyet és akkor nem mindegy, hogy mik az ügy alapjai.

Tisztelettel dr. Erdey Péter ügyvéd www.assisco.hu

Tisztelt Erdey Péter!

A következő kérdéssel fordulnék önhöz: van egy személygépjárművem amire szeretnék felszereltetni egy csomagtartóra szerelhető hátsó szárnyat, légterelőt (továbbiakban "szárny"). Ez a "szárny" nem univerzális, hanem a gépjárműt gyárilag is adták ki ilyennel plusz extraként lehetett kérni. Én használtan vettem az autót nem volt rajt, de szeretnék utólagosan felszereltetni egy ilyet. Sajnos interneten nem találni érdemi információt, a műszaki vizsgabázisok sem tudnak rá mondani semmit.

Legálisan szeretnék eljárni, nem szeretném ha a későbbiekben mind műszaki vizsgáztatáskor, mind közúti ellenőrzéskor ebből problémám lehetne. Kérem tájékoztasson a hivatalos eljárásról, kell-e átépítési engedély, a forgalmiba be kell-e jegyeztetni stb. Minden helyen mást olvasok, a Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály pedig eddig figyelmen kívül hagyta a levelemet és nem képesek válaszolni. Így ne csodálkozzanak, hogy mindenki az illegális utat válassza.

Tisztelettel: Péter

Kedves Péter!

Főszabályként, ha olyan átalakításról van szó, ahol megváltozik az autó mérete, magassága stb. az engedélyköteles átalakításnak minősül. Ennek tipikus esete a "szárny" felszerelése, mint méretváltoztató tényező. Az Ön esete annyiban speciális, hogy azt a típust szerelék gyárilag is "szárnnyal" , de az Ön kocsiján nincs ilyen. Az a kérdés, hogy ténylegesen opcionális volt a lehetőség a rendelésnél a szárnyra, vagy külön kivitel volt amit szárnnyal árultak, mert akkor annak a típusengedélyében szerepelnie kell a szárnynak. Érdemes ajánlott, tértivevényes levélben állásfoglalást kérni az NKH-tól, erre kötelesek válaszolni.

Tisztelettel dr. Erdey Péter www.assisco.hu

Üdvözletem!

Idén januárban vásároltunk egy használt autót kereskedőtől. Az autó elején észrevehető volt, hogy törött, de megjavították, elhoztuk, a szerződésbe beleírták, hogy: Az autó eleje törött volt. Aki először átnézte az autót, csak kisebb hibákat talált rajta, meg általános karbantartáson esett át, jó állapotúnak ítélte. Ő klímákkal nem foglalkozik, így az akkor nem lett átnézve.

Most jutott rá idő, hogy elvigyem megnézetni, és kiderült, hogy a klímakompresszor nem szakszerűen volt javítva (vagy bármit is akartak vele csinálni), a kábelek ki vannak belőle szakadva, el sem indul így újra van szükség.

Kérdésem, hogy ezzel érdemes-e megkeresni a kereskedőt, ugyanis ez nyilván nem nálunk romlott el. Annyit észrevettünk a vásárláskor, hogy nem nagy benne a nyomás, annyit mondott, hogy csak tölteni kell, sokat állt náluk, egyébként működik. A szavatossági időn még pont belül vagyunk (július 13-ig). Amennyiben igen, mi ennek a pontos menete, milyen szervezetet érdemes megkeresnem, ha nem akarnak foglalkozni az üggyel?

Köszönettel, Melinda

Kedves Melinda!

A probléma alapvetően szavatossági ügy, amit egyedül is el tud indítani, azonban ha "élesre" fordul a helyzet, akkor elképzelhető, hogy ügyvédre, illetőleg szakértőre is szüksége lesz. Mindenekelőtt a vásárlást követő 6 hónapon belüli időben jelezze az eladó felé az autó hibáit.

Amennyiben az eladó kereskedő, akkor fennáll az un. hibás teljesítési vélelem, ami azt jelenti, hogy a vásárlást követő 6 hónapon belül felismert hibát már a vásárláskor fennállónak kell tekinteni és az eladót terheli az ellenkezőjének a bizonyítása, vagyis, hogy hibátlan autót adott el, vagy megfelelően tájékoztatta a vevőt a hibákról. Ez a szabály tehát Önnek kedvez a bizonyítást illetően.

Természetesen ezen időn túl is van szavatosság, de a bizonyítási teher ekkor már önre hárul, vagyis Önnek kell bizonyítani, hogy hibás volt a kocsi az adásvételkor. Javaslom, hogy keressen fel egy szervizt, tárják fel a hibát pontosan és jelentse be a szavatossági igényt az eladónak, feltétlenül postán tértivevényes levélben. Az eladói reakciótól függően döntse el, hogy igénybe vesz-e jogi segítséget.

Tisztelettel dr. Erdey Péter ügyvéd www.assisco.hu

Tisztelt Autójogász!

Nagy dilemmám van. 2 hete vettem egy kisautót friss műszaki vizsgával (külföldről behozott kocsi) amit ma elvittem átvizsgáltatni. Problémám nem volt az autóval, csak néha csilingelést hallottam hátulról.

A vizsgálat során kiderült, hogy a fékek veszélyesek, forgalomban nem használható, műszakit nem kaphatott volna. Nem kopottak, hanem szétrozsdásodtak, a mért értékek rosszak. Elmondták hogy az autónak maximum 2 éve van hátra annyira szétette azt a részt a rozsda. Erről a kereskedő engem nem tájékoztatott és friss műszakival hihetően fogalmam sem volt róla hogy közúti forgalomban nem használható a fékek állapota miatt. Hogy adhattak friss műszakit... 2 évre...

A kérdésem, hogy milyen reális lehetőségeim vannak? Érdemes bármilyen jogi lépést tennem a kereskedő irányába? Rövid távú megoldást keresek mert szükségem van egy autóra... Mégiscsak az életemet veszélyeztette a kereskedő és a vizsgaközpont is az elmúlt hetekben. (Írásbeli dokumentációm van a mért eredményekről hivatalos márkaszervizből)

Üdvözlettel: Katalin

Kedves Katalin!

A friss műszaki és a kereskedő hibás teljesítése jogi szempontból két különböző dolog. Attól, hogy friss a vizsga a kocsin, még teljesíthetett hibásan az eladó. A műszaki vizsga időpontja szintén nem érinti az Ön szavatossági jogait.

Azt javaslom tehát, hogy a mihamarabb jelezze az eladónak a kocsi hibáit és kérjen kijavítást, árleszállítást, vagy ha olyan súlyos a probléma, hogy ezekkel együtt nem is vette volna meg a kocsit, akkor elállhat a szerződéstől, az eredeti állapot visszaállítása mellett.

Javaslom, hogy vegyen igénybe jogi segítséget az ügyben, hogy a legeredményesebb megoldást sikerüljön megtalálnia. A műszaki vizsga műszaki feltételeinek való megfeleléssel kapcsolatban pedig a közlekedési hatósághoz fordulhat, panasszal, hogy vizsgálják ki, hogy hogyan vizsgázhatott le ilyen műszaki állapotban az autó.

Tisztelettel dr. Erdey Péter ügyvéd www.assisco.hu

Tisztelt Autójogász!

Március 14-én hengerfej gyanújával személygépjárművünket elvittük szerelőhöz. Szóbeli megállapodást kötöttem az alábbiak szerint: a javítási idő kb. két hét, csúszással együtt max. 3 hét, lefixáltuk, hogy részletesen beszámol a javítási folyamatról, munkanaplót vezet, és tájékoztat a konkrét hibákról.

Március 17-én több hibát diagnosztizált, megoldásként motorgenerált javasolt, mindezt személyesen beszéltük meg. Javítási díj: 220 000 Ft-ban szóban lett megállapítva. Előlegként márc. 14-én 20 000 Ft-ot kért a szerelő, ezt követően rá két hét múlva a műhelymunkákra hivatkozva 200 000 Ft-ot. Az összeget azért adtuk át, mert egy megbízható ismerős ajánlotta a szerelőt.

Letelt a max. 3 hét javítási idő, amikor a szerelő személyesen további javítási munkákra hivatkozva pénzköveteléssel állt elő. Még 100 000 Ft-ot kért a javításra, és hozzátette, hogy ez az összeg nem biztos hogy a végösszeg lesz, max. még 30 000 Ft további költség előfordulhat. Ezt az összeget annak függvényében fizetjük ki, ha az autó elkészül hiszen az előzőekben megállapított javítási költség teljes összegét már átadtuk részére.

Ekkor a szerelő "fenyegető" jelleggel az alábbiakat mondta telefonon, mely beszélgetésről hangfelvétel készült (automatikus rögzítés ): nincs papírunk semmiről, az autót, vagy félreteszi 4-5 hétre a jelenlegi rossz állapotában, vagy összeszereli a régi kopott alkatrészekkel. A kért összeget levittem neki, az eddigi összegekről átvételi elismervény készült, egy megadott javítási határidővel, ami április 14.-én lejárt. Az autó "javított" állapotba, a mai napon került volna átadásra ( ápr. 14.), de nem történt meg, egy újabb hibára hivatkozva, és azt mondta, hogy ápr. 19.-ig ne is érdeklődjünk.

Sajnos, az ajánlás miatt jóhiszeműen, és bizalommal álltunk az autószerelőhöz, de mára már nem hiszünk abban, hogy az autót képes megjavítani. Az autó a mindennapi munkához szükséges, de eltelt már 1 hónap is, kérem a javaslatát arra vonatkozóan, hogy milyen lehetőségeink vannak, hogy az autót javított állapotban minél hamarabb visszakaphassuk további egyéb költségek, illetve mindenféle rejtett hiba nélkül, garanciával. Segítségét előre is megköszönve.

Üdvözlettel: V. Zs.

Tisztelt Kérdező!

A leírtak alapján jogilag úgy értelmezhető a helyzet, hogy Ön és a szerelő között egy speciális vállalkozási szerződés (szerelési szerződés) jött létre. Ebben a kötelemben a szerelő kötelezettséget vállal arra, hogy a hibás autót megjavítja, Ön pedig ennek az ellenértékét kifizeti.

Itt fontos kérdésekben kell megállapodniuk, pl. abban, hogy egy konkrét hibát javít ki a szerelő, vagy teljes mértékben működőképes, vagy hibátlan állapotba hozza a kocsit. Ez azért fontos, mert ebből a megállapodásból lehet azt megállapítani, hogy mikor teljesített a szerződés, és mikor esedékes a díj. Azt, hogy a díjat előre odaadják nem tiltja semmi, bár főszabályként utólag, a teljesítés átvételével esedékes. Ebből a szempontból ez egy szerencsétlen helyzet, de nem reménytelen.

A szerelő nem kezdhet bele önhatalmúlag semmilyen javításba, hacsak nem ez volt a megállapodásuk. Pláne nem tarthatja magánál a kocsit, főleg, ha a munkadíja előre ki lett fizetve. Azt javaslom, mindenképp írásban kommunikáljon az szerelővel, mert annak nyoma van. A hangfelvétel sem rossz, de a felhasználhatósága kétséges... A fentiek és a megállapodásuk függvényében szólítsa fel a szerelőt, a teljesítésre, és a kocsi kiadására. Amennyiben nem teszi, akkor nyugodtan tegyen ismeretlen tettes ellen feljelentést a rendőrségen. A kifizetett pénzét, pedig attól függően, hogy az autó működőképes-e vagy sem polgári peres úton követelheti vissza.

Tisztelettel dr. Erdey Péter www.assisco.hu

Üdvözlöm!

2,5 évvel ezelőtt egy lámpával biztosított kereszteződésnél sikerült egy piroson áthajtó buszba mennem. A szokásos eljárás (feljelentés, másodfok, majd bírósági szakasz) történt a sofőr ellen, de mivel a szabálysértési eljárás 2 év után elévülés az eljáró bíróság már másodfokon ítéletet nem hozott, így pár héttel ezelőtt lezárta a rendőrség, amit továbbítottam a biztosító felé, hogy a kárt rendezzék.

A biztosító (Uniqua) természetesen ott kötött bele mindenbe ahol tudott, majd legutolsó érvelés gyanánt most közölték, hogy az ügy elévült, így nem megállapított a buszsofőr vétkessége, így nem térítenek meg semmilyen kárt! Itt hivatkoznak a ptk 6:539§ (3) bekezdésre ahol minkét fél a maga kárát viseli, de szerintem a (2)es a releváns és ide illő, ahol az köteles megtéríteni a kárt akinek a baleset bekövetkezése az ő rendellenessége miatt visszavezethető, de ezt meg sem említették! Jelzem, a sofőrt megvádolták, de bizonyítani nem tudta, hogy a szabálysértést nem követte el, így továbbra is a buszos a károkozó a határozatban. Mennyire jogszerű az ilyen hozzáállás az Uniqua részéről, mert azóta egy levélre sem válaszolnak!

Köszönöm válaszát!

Tisztelt Kérdező!

A leírtak alapján van min vitatkozni a biztosítóval. Egyrészt a polgári jogi (kártérítési) elévülés nem azonos a szabálysértési elévüléssel, másrészt a biztosító nincs kötve rendőrségi határozathoz. Álláspontom szerint jelen esetben nincs szó a Ptk. 6:539§ (3)-ról. Az igényét végső soron közvetlenül a sofőrrel szemben, vagy a biztosítóval szemben érvényesítheti

Üdvözlettel dr. Erdey Péter www.assisco.hu

Üdv!

A segítségét szeretném kérni a következő szituációval kapcsolatban, hogy mi a további teendő. Idén március elején egy irodaház parkolójában (közforgalomtól elzárt magánterület) beletolattak a kocsimba, majd bármilyen elérhetőség vagy egyéb nélkül a sofőr elhajtott (az ütközést mindenképpen érzékelte, mivel kb. 30 cm-t lökött a kocsin...).

A kárt még aznap felfedeztem, és a gyanúmat, hogy az irodaház parkolójában történt, megerősítette a portaszolgálat is. Az eset kiváló minőségben videóra lett véve, az autó típusa, színe és rendszáma is látszik rajta. Próbáltam az illetőt megtalálni (nem benti dolgozó, hanem vendég volt), de sikertelenül, így 2-3 hét elteltével feljelentést tettem a rendőrségen, akik 1,5 hónap után a mai napon postázták a határozatot.

A határozatban "ismeretlen személlyel szemben közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése (2 rendbeli) szabálysértés miatt folyamatba helyezett eljárást a hatóság (mivel nem szabálysértés) szabálysértés hiányában megszünteti". Arra hivatkoznak, hogy mivel nem közút, nem érvényesek a KRESZ szabályai, így nem illetékesek.

Ilyenkor mit tudok annak érdekében tenni, hogy a káromat (kb 5-600 000 Ft-ra becslik) megtérítsék és a kocsit helyreállíthassam? Mit javasol, hogy kihez kellene fordulnom először? Gyanítom, hogy a határozat alapján a biztosító nem fog fizetni... Segítségét előre is köszönöm!

Üdv Ágoston

Kedves Ágoston!

Valahogyan meg kellene találni a rendszámhoz tartozó tulajdonost. Ha megvan a kamerafelvétel, akkor lejátszani neki és nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy elismeri-e a kárt. A rendőrségi határozat alapján nagy valószínűséggel nem fog fizetni a biztosító, de önálló döntés alapján elképzelhető.

A biztosító ugyanis nincs kötve a rendőrségi határozathoz, még ha a károkozó nem is ismeri el a felelősségét a videó alapján a biztosító fizethet. A kár megtérítését polgári peres úton is követelheti, mind a biztosítótól, mind a tényleges károkozótól. A károkozóval szemben nehéz dolga van, mert csak attól követelhet, aki a kárt okozta, tehát a kocsit vezette. Ha senki nem vállalja, hogy vezetett és egyéb módon sem bizonyítható, akkor sajnos ez az út nem járható.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter www.assisco.hu

Tisztelt Autójogász!

A következő problémában kérném a segítségét: idén, e hónap első hetében adtam el a 22 éves Citroen autóm. KÉT NAPRA RÁ felkeresett a vevő telefonon, hogy haza sem ért vele, az autó még az adásvétel napján lerobbant, szerinte a vezérműszíj elszakadt. (Az előző tulaj elmondása szerint 48 ezer km volt a szíjban, én januárban vettem át az autót, ennek közlésével adtam tovább, adtam hozzá az új vezérlést is!)

A vevő telefonban közölte hogy megnézeti az autót egy szakemberrel és majd keres, több mint két hét eltelt és nem keresett, gondoltam megoldódott az ügy más okkal. Ennek ellenére kaptam egy ügyvédi levelet amiben az áll, hogy elzárkóztam mindenféle javítástól és követeli vissza az autó vételárát plusz az ügyvédi és a tréler költséget, vagy bíróság elé terjesztik az ügyet.

Mitévő legyek? Köszönettel: Áron

Kedves Áron!

Azt javaslom, hogy a levélre mindenképpen válaszoljon, és írja le az Ön álláspontját. Nyilatkozzon arra is, hogy elismeri-e a hibás teljesítést. Azt gondolom, hogy ha a kellő tájékoztatást megtette az vevő felé, akkor mentesül a szavatossági felelősség alól, persze ennek eldöntéséhez látni kellene az okiratot.

Azt, hogy a vevő bírósághoz forduljon nem tudja megakadályozni, mert "szíve joga". A perben javaslom, hogy vegye igénybe szakember segítségét, mert a legegyszerűbbnek tűnő ügyek is vehetnek nem várt fordulatokat. Egy esetleges perben a vevőjének kell majd bizonyítani, hogy a hiba már a teljesítéskor fennállt, Önnek pedig azt, hogy a kellő tájékoztatást megadta, vagy a vevő tudott, vagy tudnia kellett a hibáról.

Tisztelettel dr. Erdey Péter www.assisco.hu

Tisztelt Autójogász!

A Becsapott az autószerelő. Mit tehetek? című cikkel kapcsolatban érdeklődnék, hogy ha a szerelő összerakta az autót (működik tökéletesen), akkor a tulajdonosnak kötelező-e odaadnia a járművet, ha a tulaj fizetés nélkül vinné el?

Tisztelt Kérdező!

A Ptk. szerint "A vállalkozót a vállalkozói díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek." Ez alapján ha a teljesítés a szerződésben foglaltak szerint történt, akkor visszatarthatja a szerelő a kocsit.

Tisztelettel dr. Erdey Péter www.assisco.hu