Nem tudom, hogy akkor fogant-e meg a gondolat a fejemben, amikor belégzésnél épp az orromba csöppent és emiatt letüdőztem a benzint, vagy akkor, amikor a jobb szemembe spriccelt, emiatt odébb rándultam, majd ettől az emelő orsós menete tiszta erővel beleállt a bordáim közé, de tudom, hogy addigra már igencsak sokat ordítottam. Szakadt rólam a víz, a jobb karomat pedig már rég vörösre marta a benzin. Igen, ez egy horvátországi kemping kijáratánál történt, harmincöt fokban, az utastérben békésen nyaralgató családommal. Előtte egy órával indultunk volna megnézni Zadart, s lám, utána alig két és fél órával már robogtunk is a cél felé. Ha még nem mondtam volna: a Csikós család nyaralni volt.
Az óceanográfus pokolba vezető út jó szándékkal elsüllyesztett gumiabroncsokkal van beterítve. Negyvensok év távlatából könnyű okosnak lenni, mégis fura, hogy anno szakemberek serege gondolta világmegmentő ötletnek használt autógumit az óceánba süllyeszteni milliószám. Megcsinálták, azóta nyögi a floridai élővilág.
Sokat hozzátenni nem lehet: amit itt látunk, az porig ültetett, nagy felnis, szélesített és show-fényezésű Priusok gurulnak el egy (gondolom Japán) találkozóról. Talán csak annyit még, hogy baszki, NAGYKIPUFOGÓ!
A végleg elgurult gyógyszer tipikus esete. Veszel egy negyvenéves, nem induló, kis szériában (kb. 3900 db) gyártott olasz(!) sportautót.
Kefebajszos führerimitátor legyek, ha ez nem szándékos poén. A náci múzeum recepcióján egyetlen srác van szolgálatban: erősen mediterrán színezetű fiú, jó eséllyel török gyökerekkel. A nyers téglás boltívek alatt ülve adja egymás után a római Colosseum mintájára készült épület gyomrába szóló belépőjegyet a megilletődött látogatóknak. Jó poén, de ezt leszámítva az előtérben még semmiféle impulzus nem ér, mégis magamra erőltetek egy sablonfapofát: ez itt mégiscsak a Harmadik Birodalom szellemi epicentruma.
Egészen zsibbasztó élmény végignézni az alábbi videót. Ha valaki szeret értetlenül ámulni, annak talán érdekes lehet.
A szerelőm mindenképpen Opelt ajánlott... miközben egész káromkodásgyűjteményem volt már tőle, hogy mikor a saját F asztmáját aberrálta, hova, meg mit csináljanak a svábok a precizitásukkal meg a híres minőségükkel...
Ne feledjétek, holnap jön a rendes cikk!
Elsőre nem egyszerű eldönteni, hogy pontosan mit is látunk. Az ugandai mester alkotása zavarba ejtően más, mint egy átlagosan túlzásba vitt body kit. A kocsi első lökhárítójának helyén két sorban öt darab előre szegezett cápafog adja meg az alaphangulatot és a takarást a lámpák fényének. Az átalakítások gyakorlatilag teljesen beburkolják az autó elejét. A műhely hozzáértését dicséri, hogy a motorháztetőn található hűtőnyílást legalább szabadon hagyták. Az autó hátulja pedig maga a légterelő-szimfónia, ahogy az aerodinamikai megoldások gyakorlatilag maguk alá temetik a hetedik generációs Celicát. Érdemes megfigyelni a szárnyak horpadásaiban kialakult pocsolyákat.
Az ötödik generációs Golf nagyon jó autó. Masszív karosszéria sok légzsákkal, nagy hellyel, csendes utastér, kényelmes ülések, minőségi műanyagok. Talán még emlékeznek, néhány évvel ezelőtt céges autóként használtam egy Variant kivitelt, amelynek motorja a rendszeres karbantartások ellenére alattam könyökölt ki. Hogy miért vettem megint?
Az igény, ami alapján megvettem: napi 100-150 km-es utakra egy olcsó, gazdaságos, megbízható autó. Mivel elődje egy Skoda Favorit volt, gyakorlatilag nem volt magasan a léc, a helyzeten pedig fikarcnyit sem javított az a tény, hogy friss jogsis voltam. Nagyrészt Suzuki Swiftekkel szemeztem...
Amikor ülsz boldogan a családdal az elegáns, sötétkék, díszlécektől csillogó, mosolygós, öreg Merciben, öblösen dohog valahol a hosszú orrban az az ősrégi sorhatos, ahogy finoman ringatózva falja a tepsitest a kilométereket, az óriási tolótetőn pedig úgy süt be a nap, ahogy egyetlen mai kabrióba sem, mert azoknak a szélvédőkerete állandóan ott van árnyékolóként a fejed fölött – nos, olyankor kevés boldogabb ember van nálad a Földön. Már ha persze olyan vagy, aki szereti az efféle hentergős-tunyulós-morajlós retróhangulatot.
Amikor Romano Artioli vezetése alatt elkészült az unokájáról elnevezett Lotus Elise, ő sem gondolta, hogy egyszer úgy faragják szét, ahogy Dustin Anthony tette.
A ritka és extrémdrága sportautókkal extrém helyeken csapató TaxTheRich két éve inaktív, de nagyon úgy fest, van egy önjelölt utóduk. Bugattival jár és nem fél lekanyarodni az aszfaltról. A TaxTheRich művészi szintjét egyelőre nem célozta be, de az alapmotívumot jól hozza: hét perc céltalan, nyers autókázás a Veyron komfortzónáján túl.
Ha nem lenne elég, hogy ez egy Veyron, a videóban konkrétan egy Grand Sport Vitesse World Record-kiadást cibálnak. Azaz egy nyolcdarabos széria egyik példánya játszik ott mind az 1200 lóerejével a porban. Kétmillió font (700 millió forint) volt újonnan, azóta talán még többet ér.
Hétvégén volt a II. Bélapátfalvi Veterán Hegyi Felfutó OB. Számos országból jöttek versenyzők, mint az alábbi képeken is látszik.
Egészen felemelő látvány, ahogy egy Ford T-modell és egy A-modell küzd a győzelemért a 66-os úton. A két matuzsálem összesen legalább 170 éves, bár úgy tűnik itt a kor nem számít. Henry Ford állítólag azt mondta, hogy az autóversenyzés történelme a világ második autójának elkészültével kezdetét is vette. Akárhogy is történt, az biztos, hogy a történelmi modellek izgalmas versenyt futnak.
A két Lamborghini Huracán beállt egy benzinkúthoz, hogy tankoljanak. A sofőrök bementek a shopba fizetni.
Épp az egyhetes tesztidőszakát tölti nálunk egy Ford Fiesta ST. Szentségtörés, szívfájdalom, de ez bizony már egy 1,5-ös, háromhengeres, ráadásul alkalmanként még abból a kevés hengerből is lekapcsol. Mindezek ellenére az autó büntet és imádjuk, ezért mielőtt megjelenne a rendes, írott anyag, csinálunk róla egy Facebook Live-ot. Ma délután háromkor érdemes lesz figyelni a Facebook oldalunkat, nézzétek meg a kocsit, és kérdezzetek bátran, érdekes gép.
Dáviddal évek óta dolgozom együtt a közéleti cikkeimen, hiszen nagyon közelről ismeri a kereskedők, nepperek, becsületesek és becstelenek világát. Tudja, hogy miből lesznek a békés megegyezések, mikor kell és érdemes reklamálni a félresikerült autóvásárlás után és mi az, amikor a vevőnek egyszerűen nincs igaza, és a bíróságon sem lenne túl sok esélye a kártérítésre. Az előadás muníció mindenkinek, aki okosan szeretne dönteni és szerződni a következő autójára és támpont annak is, aki már értetlenül nézegeti a check engine lámpát a műszerfalon.
Még mindig nem csapott le rá nagy dizájnstúdió, pedig ha lehet, az elmúlt két évben az eddiginél is ismertebb lett a neve a nemzetközi autós sajtóban. X-Tomi, azaz Samók Tamás lendülete nem fogy, pedig hiába a világ tán legszorgosabb és legismertebb virtuáltunere, megélni továbbra sem tud a hírnévből. E-mail-interjús helyzetjelentés Borsodból.
– Két éve beszéltünk utoljára, azóta - ha lehet - még többen foglalkoznak a munkáiddal. De komolyan: beütöm a Google-ba, hogy X-Tomi, és csak júniusra tele van veled a kereső a francia autós oldalaktól a legnagyobb angol portálokig mindenhol. Többet virtuáltunerkedsz, vagy csak több újság talál rád?
Alapvetően ugyanazt a sémát követem, mint korábban. Ha megjelenik egy új modell, amely érdekes lehet, vagy jól alakítható, kezelésbe veszem. Sajnos nem tudok annyi időt rászánni a dologra, amennyit szeretnék, de lehetőséghez képest megpróbálok minél több mindent kihozni egy-egy friss típusból. Fontos viszont a rendszeresség, heti 1-2 új munkát mindenképp posztolok a Facebook-oldalamra.
97 napjába és 15 ezer autóban töltött kilométerébe telt, de Arkady Pawel Fiedler bevillanyautózta magát az autózás nagy elsői közé. A lengyel srác egy első generációs Nissan Leaffel szelte át Afrikát, persze hosszában.
El kell ismernem, akármennyire is próbálkoztam, nem lett teljesen zökkenőmentes a könyvem bevezetése. A webáruház hibáján kívül álló okok miatt voltak időszak/webkereső kombinációk, amikor nem lehetett megrendelni, de ezt pár nap levélpingponggal sikerült megoldani, a vásárlók rohama is overflow-ba küldte a rendszert az első pár napon (várható volt, mert ezt a könyvet jó pár olvasó úgymond, megrendelte). Mostanra stabilizálódott a helyzet, s miután elfogyott az első adag, újranyomattam, megint merek szállítást ígérni, ezért ideje foglalkoznom azokkal, akik kimaradtak. Akik távolról szerettek volna ilyen könyvet, nagyon távolról. Pedig ha valakinek, hát nekik talán még jobban esik egy kis hazai íz, nosztalgiából, honvágycsökkentésre, avagy -növelésre.
Ez nagyjából az összes Európán kívül élő olvasót jelenti, mert a GLS hozzájuk nem szállít, márpedig a webáruház velük áll kapcsolatban. Ezt a probléma-Gordiuszt most megpróbálom a világ legegyszerűbb rozsdás ollójával átvágni: feltettem a könyvet az amerikai eBayre, mostantól Anchorage-tól Fokvárosig, Manilától Santiagóig mindenki rákattinthat a gombra, repül hozzá a könyv. Itt van a link, egyszerű az egész.
Mivel magánban adom fel a csomagokat, viszont van egy munkahelyem, családom, hobbim és ráadásul nyár van, ezért kéthetes ciklusokban adom fel a beérkezett megrendeléseket, ezért elnézést kérek, még mindig sokkal gyorsabb, mint a soha. Ami viszont egyszerűsíti a helyzetet: az árban benne van a postázási költség is, mert a világ távoli vidékeire nagyjából ugyanannyiba kerül a szállítás.
Hogy is írják a népek az internetes aukciók végén? 3... 2... 1... lehet kattintani!
Ha érdekel a korábbi változat, itt megnézheted.
És ha nem volt elég, itt egy hangyányival értelmesebb, de semmivel sem lassabb gép.
Az építő csatornáján pedig rengeteg elektromos tartalom.