Wéber Gábor neve valószínűleg mindenkinek ismerős, aki valaha is érdeklődött itthon a Forma-1 iránt. Remek kommentátor, szakíró, aki nem mellesleg a pályán is bizonyított különböző versenysorozatokban. A Totalcar hasábjain is rendszeresen megjelennek kötetlen elemzései, beszámolói versenyhétvégéről-versenyhétvégére.
Csapó egy, Hungaroring. A pálya üres, csak a gokartosok és a falevelek zümmögnek, mi az egyik szervezői Skodát követve, libasorban gurulunk a Ring belseje felé, ott van ugyanis a Groupama tanpályája. Betonplaccok balról és jobbról, a köztük vezető aszfaltcsíkon, háromszor tízes csoportokban sorakozunk fel. A kép vegyes, a madártej színű Fiat Seicentótól kezdve a Mitsubishi L200-on át a Nissan 370Z-ig van minden. Az instruktoroknak is üdítő a változatosság, a flottás oktatásokon sorba kötve tapossák egymás sarkát a klónozott fehér Octaviák. Én a kettes csoportba kerülök, előttem egy új Corolla kombi, alattam a vitéz kettes Prius, a sor végén meg egy hármas, lehetnénk akár hibrid gittegylet, de igazából mindenki szimpatikus arc: alázatot, de minimum egészséges önértékelést feltételez, hogy itt vannak - esetleg egy rettegő utas finom ajándék-érzékét - , az meg bárkiben tök pozitív.
12 év BMW-zés után ültem át a Parancsnokba. Az utóbbi időben egyre többet túrázom, és szembesültem vele hogy a bömös nem való ilyesmire.Nagyrészt rosszminőségű mellékutakon járok, autópályán alig. A hobbi SUV-ok nem teszenek, valami rendes terepjárót szerettem volna,ami dízel és autómata.
BollaGyuri és a Nagycsirke
Olvasd el a kiválasztott típusról írt ítéleteket és vásárlás előtt használd a Totálkár kártörténeti lekérdezőt, hogy minél kevesebb meglepetés érjen!
Kína híres arról, hogy ontja magából a villanyautókat, olyan sok apró gyártó lett náluk pár év alatt, hogy az ország vezetői szerint a mennyiség helyett ideje lenne a minőségre koncentrálni - nem csak technológiailag, de üzletpolitikailag is. Ezzel nagyjából párhuzamosan jelentek meg a világon az autómegosztó platformok is, ám ezek egyáltalán nem arattak sikert az országban.
Hans Werner Aufrecht és Erhard Melcher, a Mercedes-Benz egykori mérnökei a ‘60-as évek végén alapították meg vállalkozásukat azzal a céllal, hogy versenymotorokat készítsenek. Az AMG (Aufrecht, Melcher és Großaspach) már egészen korán az utcai autókhoz is kínált teljesítménynövelő kezeléseket és más kiegészítőket, amikből azok a nagyon maszkulin ‘80-as évekbeli izmos Mercedesek születtek, majd olyan márkáknál is felbukkantak, mint a Mitsubishi.
A mai adás főszereplője Paul Schmidt, aki az életét a versenysportban töltötte. Nem nagyon van olyan dolog ebben a világban, amit ő nem látott, mindenhol ott volt, rally, rallycross, 24 órás verseny, Forma 1-es motorépítés. Jelenleg több mint száz éves motorokat újít fel, amiket rajta kívül nem nagyon tud senki megcsinálni.
Paolo Barilla neve nem véletlenül lehet ismerős a mindennapokból, hiszen Olaszország meghatározó élelmiszeripari vállalatának - vagy a világ legnagyobb tésztagyárának is hívhatjuk - alelnöke. 1975-ben kezdett versenyezni és a következő évben már ő lett az olasz go-kart bajnok, később a Formula 3-ban állt rajthoz, ahol a bajnokság harmadik helyét szerezte meg. 1985-ben a Joest Racing privát csapat Porsche 956-osával nyerte meg a Le Mans-i 24 órást.
Baromi boldog vagyok a 330-as kabrióval, mert nemcsak a mindennél vidámabb szabadságérzetet adja meg, hanem remek karakterű utazóautónak is tökéletes. Túl vagyok már vele pár hegyi szerpentinen, tengerparton kanyargó úton és kisebb kirándulásokon, amelyek annyira csodás élmények a géppel, hogy eszembe sem jut, mennyire csalódottan láttam be, elment mellettem az a vonat, amin az M3-as az első osztályon ült.
Biztosan vannak itthon is olyan közlekedési szabályok, amelyek vitásak, vagy a hátunk közepére kívánjuk őket. Nekem hirtelen a jobbkezes kereszteződések jutnak eszembe, azokat szívem szerint kiirtanám, és mindenhol legalább egy nagy ikszet festenék az úttestre. Aztán beszélhetünk még a véletlenül kint felejtett sebességkorlátozó táblákról is. Vannak azonban a világban egészen kretén dolgok is, a napokban az Autocar egyik cikke jött szembe egy csokornyi egészen válogatott kreténséggel, de ha már így alakult, akkor nem értük be ennyivel, és újabbak után kutattunk.
A DeLoreanről köztudott, hogy a nehéz, rozsdamentes acél karosszéria miatt nagyon hiányzott belőle az erő, amit csak tetézett, hogy egy rendes V8 helyett egy 2,8 literes, 130 lóerős Peugeot-Renault-Volvo motor került bele. Ezen (is) javított egy amerikai tulajdonos, aki a következőt mondta: "még az eredeti motorral versenyeztem egyszer egy mopeddel, és necces volt".
Abban a pillanatban ült vissza James Bond a kütyükkel tömött Aston Martinba a világ megmentéséért, amint lejárt a filmkészítők szerződése a BMW-vel. Ehhez pedig éppen kapóra jött a 2001-ben bemutatott V12 Vanquish, mellyel nem csak Pierce Brosnan szállt szembe a főgonosszal, hanem a patinás Aston Martin is valami nagyot akart villantani.
Aki a rendszerváltás előtt volt gyerek, annak elképzelhetetlen volt, hogy valaha rémséges Daciát(!) akarjon, és örüljön, ha van neki. És amiképp az akkor elképzelhetetlen rendszerváltás is bekövetkezett, én is megértem, hogy Daciám van és nagyon szeretem.
Anti-autóbuzi vagyok, nem értek hozzá, és az érdekel, hogy megbízhatóan elvigyen. Falun ez nagyon fontos. Szerintem tömeghipnózis és őrület az olyasmi, hogy ma már legyen egy kocsiban klíma, és elemi, hogy villanymotor nyitja az ablakot. Nem beszélve az esőérzékelőről meg a tolatóradarról. Ülésfűtés? Brrrr. Minek?
Papp Tibi véleménye egy használt Dacia Logan MCV-ről
Olvasd el a kiválasztott típusról írt ítéleteket és vásárlás előtt használd a Totálkár kártörténeti lekérdezőt, hogy minél kevesebb meglepetés érjen!
A Parkoló Parádét azért is szeretjük, mert tényleg mindenféle márka és típus megjelenik. Akár gyári, akár épített, akár patinás, akár úgy csillog, hogy elcsúszik rajta a légy. Az Eneos támogatásával egy fotópontot állítottunk fel a bejáratnál, ahol minden átguruló járművet lefotóztunk. Tudjuk, hogy milyen jó élmény a saját autót vagy motort viszontlátni a találkozós képeken, úgyhogy jó keresgélést kívánunk! Kedvcsinálónak kiemeltünk néhányat, bármelyikre kattintva megnyílik a teljes galéria.
Nagyon hatásos és elég megosztó lezárást csináltak a Daniel Craig által megformált James Bondnak, de annyi egészen biztos, hogy a filmen maradéktalanul látszik a 300 millió dolláros költségvetés. Már csak azért is, mert az Aston Martin annyira komoly felhozatalt vonultatott fel, hogy mindenki megkívánta az angol sportautókat.
Megmentem a világot, és elhozom a megváltást a tüdőbetegeknek? Vagy tönkreteszem a földet, mert miattam bányásznak még több ércet, a villamos energia előállítása még környezetszennyezőbb, és mit kezdünk majd a sok szar aksival? Hogy melyik állítás igaz, nem tudom, de hogy innentől sokkal olcsóbban tankolok, ingyen parkolok, és hogy nem fizetek gépjárműadót, azt tudom. Vettem ugyanis egy e-Upot.
Nem túl elegáns módon kezeli a Lamborghini az elmúlt hetek minibotrányát, amiben a márka egyik tervezőlegendája, Marcello Gandini nyilatkozatban zárkózott el az új Countach-nak nevezett modelltől.
Elképesztő merészséggel forgatta fel a Renault Cliót a Tom Walkinshaw Racing, akik a szokványos francia kisautóból nem egyszerűen egy hot hatchet csináltak, hanem valami olyan szürreális kreténséget alkottak, ami még koncepciónak is durva volna. A franciák pedig beleálltak és utcára engedték a meglehetősen túlmotorizált Cliót.
Általában felesleges időpazarlásnak tűnik az Autonánia, hiszen legtöbbször nem létező garázshelyeket akarunk soha meg nem keresett pénzből feltölteni. Most kicsit más a helyzet, ugyanis a piaci mozgások miatt valódi kérdéseket vet fel a Dacia lassan közelítő eladása. Napok óta szedem össze a gondolataimat ehhez a bejegyzéshez, és annyi haszna már most van a célzott gondolkodásnak, hogy kiderült: az ideális váltómodell egy Tesla Model S lenne. Kár, hogy annyira azért nem szalad el a Lodgy értéke.
Még a télen kaptam pénzügyesünk, Angéla férjétől a hajtókart. A képek nem adják vissza a méretét, majdnem hatvan centi hosszú, 12 kiló, kulcstartónak tehát nem ideális, de úgy voltam vele, hogy valamire csak jó lesz - egy ilyen remek tárgyat nem utasít vissza az ember. Egy gázmotorban kotlott meg, az egészbe került egy kurfli, a hajtórúdszem pedig brutálisan megrogyott, nem lehetett szép hangja, amikor ekkorát kapott.
Harci sérülések, látványos dekor, szponzori matricák és gumidarabok nélkül egy versenyautó befejezetlen műnek hat vagy szobornak. A tökéletesen helyreállított BMW M3 GTR is inkább tűnik kiállítási tárgynak ebben az ártatlan fehérben, mint üvöltő célszerszámnak. 2001-ben a Rolex Sports Car sorozatra készítette az autót a BMW amerikai képviselete és a Milner’s Prototype Technology Group, most pedig sokkal inkább gyűjtői darab, mint versenygép.
Hétvégente veteránnal krúzolni a városban rendkívül stílusos jelenség, de egyre kevesebb lehetőséget adnak rá a különböző korlátozások. A tisztább levegőért több nagyvárosban válogatják már meg, hogy milyen autók hajthatnak be bizonyos területekre. Londonban is van ilyen ULEZ, tehát Ultra Low Emission Zone, ahová normális esetben be se tehetné a lábát senki klasszikus Range Roverrel. Erre találta meg a megoldást a Kingsley Cars.
A Totalcar csapata mindig vegyes volt, a mostani brigád is színes - van, aki a lap indulása óta itt dolgozik, vannak a saját nevelések, akik gyakornokból küzdötték fel magukat, másokat a konkurenciától csábítottunk át, meg olyan is, akit szimpla álláshirdetéssel vadásztunk le. És annyira bevált, hogy újra nekifutunk, ezúttal egy tech érdeklődésű kollégára vadászunk, akinek elsősorban nem az autóteszt lenne a fő feladata (úgysem fogja megúszni, időről időre frankó sportautókat kell hőlégfúvóval rámelegíteni a kollégákra, hogy vigye már el valaki).
Amikor a genfi luxusvilla fűtött garázsfelhajtójának végén szélesre tárul a kovácsolt kerítés, közben illedelmesen biccent egyet a biztonsági őr, hogy szabad a pálya. Hirtelen megrebbenne a lábad a gázpedálon, de pontosan tudod, hogy a hideg sportgumik és a lehetetlenül sok lóerő nagyon alattomos tud lenni, ezért nem rúgod el. A szomszédodnak is van egy LaFerrarija, de az fantáziátlan módon piros. Mit is várunk attól, akinek a Lamborghinije is sárga, a G 63 AMG-je pedig egészen addig volt ezüst, amíg divat nem lett a matt fekete fólia.
Érdekes hangulat lengi be az olyan angol luxusmárkákat, mint a Bentley. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni rá, mintha még mindig az utolsó gombot is kézzel munkálnák meg nagyapjuk esztergáján, majd pontban ötkor eltartott kisujjal elfogyasztják a teát. Az idők viszont változtak és a Bentley-nél azt is érezték, nem elég kijelenteni, hogy ennél sportosabban vezethető Continental GT sosem született még, nem árt villantani.
Pontosan emlékszem, hogy először a Honda CR-X-szel a GTA Vice City-ben találkoztam, csak ott éppen Blista Compact néven futott. Neve a Civic Renaissance Experimental rövidítése és ez egyértelművé teszi, hogy a műszaki alapjait is a Civic adja, csak épp a formája kevésbé praktikus belteret ad ki. Ellenben még mindig elképesztően menőn néz ki. Tervezőjének a saját Alfa Romeo GT Junior Zagato-ja adta az ihletet a sportos fazonú és szintén Kammback fenekű japán feldolgozáshoz.