Tanácsok

Tisztelt Autójogász!

Lehet, hogy nem ez a legjobb címke a kérdésemhez, de most még inkább “égetővé” válik a számunkra. Az új tervezet szerint a saját tulajdonú lakás, aminek a közelében szeretnénk parkolni, a kék zónában van (XII. ker.), így csak 3 órát lehet parkolni. Egyelőre csak ritkán vagyunk ott, de idősek (60+) lévén a cipekedés miatt is jobb lenne, ha tartósabban és stresszmentesebben lehetne parkolni.

Milyen megoldások lehetnek az autómentességet leszámítva, úgy, hogy ráadásul külföldi (nem szlovák :) ) rendszámú autónk van, mivel egyelőre külföldön élünk. Az működne, hogy “állandóra” bejelentkezni, és éves parkolási engedélyt váltani? Lehet külföldi rendszámra? Valószínűleg ez a helyzet nem egyedi, és hasznos lehetne tudni a tiszta megoldásokat.

Köszönettel, Tamás

Kedves Tamás,

lakossági várakozási hozzájárulás, azaz lakossági parkolási engedély az új szabályozás szerint is kérelemre annak adható, akinek állandó lakóhelye a várakozási övezet területén van, a kocsinak a lakos az üzembentartója, vagy - ennek hiányában - azt a munkáltatótól kizárólagos használatba kapta, és az a munkáltató üzemben tartásában, lízingelésében vagy tartós bérletében van.

Az ilyen lakossági engedély kiadásának feltétele

- a költségtérítés megfizetése,

- a várakozási díj megfizetése,

- valamennyi fővárosi parkolás-üzemeltető nyilvántartása szerint a kérelmezett gépjárműre ne legyen 30 napnál régebbi jogosulatlan parkolási esemény miatt kiszabott és nem vitatott várakozási díj- és pótdíjtartozás és a lakóhelyként szolgáló ingatlan után fizetendő, lejárt esedékességű építmény- vagy kommunális adóra vonatkozó tartozás se álljon fenn.

(Amennyire az önkormányzatok rendeleteit látjuk, külföldi rendszám esetén jellemzően nincs különbség (szerk.))

Lakásonként legfeljebb két darab lakossági várakozási hozzájárulás adható ki. Ez az engedély az adott kerület - amennyiben a kerületi önkormányzat a várakozási övezetet zónákra osztotta, akkor az adott zóna - kerületi önkormányzati tulajdonú közúti várakozóhelyein és korlátozás nélküli várakozásra jogosít. A területi érvényességet a hozzájáruláson fel kell tüntetni.

Az éves várakozási díj az adott területen fizetendő egyórai várakozási díj kétszázötvenszerese, de a kerületi önkormányzat kedvezményeket határozhat meg.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász,

a véleményét szeretném kérni. Közlekedési szabályokat betartva, megfelelő ívben kerültem egy, az út szélén parkoló, kirakodás alatt álló kamiont. Amikor a kamion mellé értem, a kamion oldalán el/kihúzott ponyvát a szél feltépte és a ponyvát, valamint az azon lévő vascsövet az első szélvédőmre vágta. A vascső nem volt, vagy nem helyesen volt rögzítve. A szélvédőmbe a vascső egy lyukat ütött, cseréltetnem kell.

A helyszínre érkező rendőrök azt állapították meg, hogy nincs közlekedési esemény, a kamion szabályosan parkolt az út szélén, a károkozás nem volt szándékos, és nem történt személyi sérülés - így nem helyszíneltek. A fuvarozó cég sofőrje és kamionja anélkül távozott a helyszínről, hogy bármiért felelősséget vállalt volna.

A kérdésem az lenne, hogy jól gondolom-e, a fuvarozó cégnek felelősséget kell vállalnia az okozott kárért. Helyesen teszem, ha a szakszerviztől kapott ajánlatot megküldöm részükre azzal, hogy vagy szakszervizben kicseréltetik a szélvédőt és a visszapillantó tükör borítását, vagy a csatolt ajánlat alapján megcsináltatom én az autót az ő költségükre. Casco biztosításom nincs.

Mit javasol, hogyan járjak el?

Köszönöm, üdvözlettel,

Renáta

Kedves Renáta,

nem is gondolná, hogy jogi szempontból milyen érdekes a kérdése. Milyen alapon lehet kártérítést követelni, ha a jármű nem a közlekedésben vesz éppen részt, amikor kárt okoz? Ki felel ilyen esetben? A járművezető, vagy a fuvarozó társaság? Be lehet-e vonni a jármű felelősségbiztosítóját?

Kezdjük az utóbbi kérdéssel! A kötelező felelősségbiztosításról szóló törvény értelmében a gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani. Felmerülhet így a kérdés, hogy a gépjármű üzemeltetése során okozott kárnak minősül-e, ha a parkoló járműből kipakolás során keletkezik a kár. A jelenlegi gyakorlat szerint akkor áll fenn a biztosító helytállási kötelezettsége, ha a károkozás összefügg a jármű veszélyes üzemi jellegével (ugyanakkor ez nincs kőbe, különösen jogszabályba vésve). Ez pedig addig tart, amíg a járművet le nem állítják, és el nem végzik mindazt a tevékenységet, amely a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásához elengedhetetlen, valamint megszűnik a gépjármű emberi irányítás alatt tartása. Így ha járó motor mellett történt a pakolás, a biztosítónak fizetnie kell. Elsődlegesen javaslom ezért, hogy jelentse be a kötelező felelősségbiztosító felé a kárt, rendszám alapján a Magyar Biztosítók Szövetsége tájékoztatást nyújt a társaság nevéről.

A járműből való kipakolás mindenképpen határeset (pl. az ajtónyitással okozott kárért is felelős a biztosító, vagy a be nem húzott kézifék miatt elgurult jármű által okozott károk is ide tartozhatnak), de az nem kétséges, hogy csak azért, mert közlekedési szabálysértés miatt nem indult eljárás, a károkozásért felel a másik fél. Ez gyakori félreértés, sokan gondolják úgy, hogy ha egy baleset során velük szemben nem indult eljárás, akkor egészen biztosan mentesülnek mindenféle kártérítés alól, pláne, ha nem is minősül közlekedési balesetnek az eset.

A Polgári Törvénykönyv azonban egyértelműen fogalmaz, aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A kiindulópont az, hogy minden károkozás jogellenes, a károkozó csak akkor mentesülhet, ha tudja bizonyítani, hogy a károkozás részére nem volt felróható. A felróhatóság azt jelenti, hogy valaki nem úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. Jelen esetben a ponyva nem megfelelő rögzítése tartozhat ide, de részletesen vizsgálható a helyzet ezen túlmenően is. Feltételezem, nem egy tájfun sodort végig akkor a környéken.

Végül fontos rámutatni, hogy az alkalmazott által okozott kárért a munkáltatónak helyt kell állnia, így Önnek jelen esetben nem a járművezetővel, hanem a vállalkozással van elszámolnivalója. A rendőrségtől ilyen esetekben célszerű jegyzőkönyvet kérni, mert a káreseményt akkor is kiválóan bizonyítja, ha egyébként eljárást nem indítanak. Hozzáteszem, ha történt volna személyi sérülés, ezen a téren is más lenne a helyzet, így csak ajánlani lehet a fuvarozó cégnek, hogy kellő komolysággal és felelősségvállalással kezelje a helyzetet, és örüljön, hogy csak a jármű kára miatt kell felelniük.

Fentiek alapján helyesen jár el, ha a javítási árajánlatot megküldi a részükre azzal, hogy intézkedjenek a kijavíttatás vagy annak költségei megfizetése iránt.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

A cikkben szereplő címlapkép illusztráció

Kedves Totalcar autójogász.

A nevem Korom Tibor. Kecskeméten élek a családommal. Egy történetet szeretnék megosztani önökkel és lenne a végén pár kérdésem. Szeretném leszögezni, hogy hasonlóról még nem halottam, de megélni elég nagy stresz számunkra.

A sztori ott indul hogy 3 kutya gazdái voltunk 2021 március 8-ig. Ezen a napon délutan 15 óra körül vendég érkezett hozzánk,aki nem szeretett volna bejönni igy a kaput résre nyitva üdvözöltem,és beszélgetésbe kezdtünk. A beszélgetés közben az egyik kutyánk kiszaladt a lábam melett a résnyire nyitott kapun amiben ott áltam. Mire felocsudtam a másik kutyánk is kiszaladt (Elég nagy figyelmetlenség volt tőlem). Főút melett lakunk ìgy nem volt kérdés rögtön elköszöntem a vendégünktől és riasztva a családot elindultunk a kutyák után, kocsival pár perc elteltével. Megjegyzem előfordult már hasonló eset és mindig meglett a kutya, kutyák a szomszed utcák valamelykében. (Nem tartjuk láncon a kutyákat de ha kell el tudjuk zárni őket). Most nem ìgy lett sajnos.

Több óra bolyongás után feladtuk a keresést. (Magunkról azt gondolva hogy a kutyák ivartalanítva csippelve felelős gazdák vagyunk.Később megmondták ez kevés) Másnap reggel jött a telefon, meg van az egyik kutyusunk tőlünk kb 35 km-re Kikunfélegyháza melett az autópályamérnökség telephelyere ment be. Szuper autóba ült párom és lányom. Mentek a kutyáért. Ott derült ki, hogy a másikat valószínüleg onnan nem messze elütöttek a pályán az éjszaka. Hogy a túróba keveredtek olyan messzire? 35km-re hogy? A mai napig nem tudjuk. Az ügyből feljelentés lett.

Röviden egy A6-os audi elütötte szegény állatot, 21.30-kor a szökés napján este. A helyi gyepmesteri telepen átvehettük, eltemettük otthon. A sztori a feljelentés után egy 450 000 ft-os önkormányzati bírsággal folytatódott. Beleáltunk, mert felelős gazdák vagyunk. Elmentünk egy idézésre elmondtuk hogy volt. Nem tagadtam személy szerint a felelőségemet. Hibáztam. Túlzónak találtuk a bírságot így bíróságra vittük az ügyet. Nagyon jó fej volt a bírónő is és az önkormányzat képviselője is, de elmondták nincs mit tenni, ez jogszerű és csak az elpusztult kutya után kaptunk bírságot, nem pedig két megszökött kutya után. A kutyára ugyan úgy kell vigyázni, mint ha a gyermekünk lenne. Jó oké elfogadtuk. Nincs mit tenni, kifizettük mert megérdemeltük az ejnye bejnyét. Van a házunk biztosításában állatatrtási felelőség biztosításunk, ìgy nem agódtunk, az autó tulajdonosát is kártalanítják ilettve a biztosítòját is.

Közel 6 hónap huza vona után azt gondoltuk, lezárhatjuk ezt a sztorit. De nem. Ez év márciusában kaptunk levelet a károsult ügyvedjétől, aki végig jó fej volt velünk az eljárás alatt, hogy ki kellene fizetnünk majd 400 000 Ft-ot, ami az audi tulajának az önereje a biztosítójánál. Írtunk, beszéltünk, hogy elvileg a lakásbiztosításban nálunk benne van a károkozásra a kártérítés 2 millió ft-ig. A biztosító rendezi, intézze velük. Telefon telefon hátán mire ez a dolog elrendeződött. Na akkor végre vége. Sajnos nem.

Ez év 2022.05.26-án jött az úljabb csavar számunkra. Lehet ez normális, de minket lepadlózótt. A károsult biztosítója felszólít minket, hogy 15 napon belül fizessünk be kicsivel kevesebb mint 1.5 millió forintot. Hogy mi!!! Telefon a mi biztosítónkhoz majd a károsult biztosítójához, hogy akkor ez most hogy meg mint is van? Kiderült hogy a kutyusunk kicsivel több mint 3,6 millió ft kárt okozott és a biztosítónk amit lehetett kifizetett de ez sajnos minket illet. Van nekünk minden féle fotónk meg szervízszámlánk részletezve mi mennyibe került a kocsin stb. Számomra hihetetlen kicsit a dolog. Nem vádolnék senkit semmivel, de nagyon nehezemre esik elhinni hogy

1 felelős gazdaként ez előfordulhat és ez biztos törvényes?

2 mi van ha nincs biztosításunk?

Sok kérdés kavarog ilyenkor az emberben de 3 biztos érdekel.

Kedves autójogász Találkozott hasonló sztoriva?Annak lehet tudni mi lett a vége? A másik az az, hogy ez teljesen jogos eljárás az autót biztosító biztosító reszéről irányunkba? Valamint hogyan tudnám azt leelenőrizni hogy a szervíz nem húz-e le és minden amit kiszámláztak az biztos a kutyám álltal okozott ütközes következménye. Azon már nem is méláztam sokat hogy kijárási tilalom idején mit csinalt a kedves károsult az autópályán. Én sem vigyáztam a kutyákra kellőképpen. Az alap hiba nálam volt. Bármilyen reakciót szivesen fogadok. Ha nem is jutok vele sehova hirteln felindulásomban akkor is azt gondolom hogy a történetünk tanulságos lehet minden állattartónak.

Tisztelettel Korom Tibor

Kedves Tibor,

a története valóban nagyon tanulságos, biztos vagyok benne, hogy nem vigasztalja, de egyetemen kiváló vizsgakérdés lenne. Legalább 3 jogterület kapcsolódik benne össze. Ebből jelenleg a kutya által okozott kárral fogunk részletesebben foglalkozni, de említésre méltó az ügy többi része is.

A leírtakból arra következtetek, hogy a kutyák szökése miatt állatvédelmi bírságot szabtak ki Önökre. Ez egy közigazgatási bírság, hasonló kicsit a gyorshajtáshoz abban, hogy objektív szankció, lényegében csak az a kérdés, megszöktek-e a kutyák, vagy sem. Ami az autós kárát illeti, ő - illetve a biztosítója - feltehetően a Polgári Törvénykönyv állattartói felelősségére hivatkozott, hiszen ez mondja ki, hogy az aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.

Az utcára kiszaladó, majd gyalogosokat, kerékpárosokat megtámadó kutyák gazdái ez alapján a szabály alapján vonhatók felelősségre, de ha autó tulajdonosa szenved el kárt, ő is erre tud hivatkozni. Az Önök biztosítója - feltehetően az Önök felelősségelismerő nyilatkozata alapján - helyt állt a biztosítási összeg erejéig, ami felette van, az az állattartó felelőssége.

Jelen esetben két izgalmas kérdés merül fel. Az egyik, hogy a kár összegét a károsultnak kell bizonyítania. Ennek során kétséget kizáróan kell tudni igazolni, hogy az adott kár a másik fél jogellenes károkozásával ok-okozati összefüggésben áll. Tehát a járműben keletkezett kár összegét a jármű tulajdonosa (biztosítója) igazolja, jogvita esetén ez szakkérdés. Ha Önök vitatják, hogy a kárt a kutyával, pláne az Önök kutyájával való ütközés okozta, ezt is a jármű üzembentartójának, illetve a megtérítési igénnyel élő biztosítójának kell bizonyítania. Itt olyan részletkérdéseknek lehet jelentősége, amik hiányában megjósolni sem lehet, milyen kimenetel lenne az eljárásnak.

A véleményem szerint még ennél is izgalmasabb kérdés az az, hogy Önnek van-e lehetősége az autópálya kezelőjével szemben igényt érvényesíteni? Az ugyanis autópályák esetén elvárás, hogy oda vad, kutya, egyéb állat nem juthasson fel. Ezzel kapcsolatban azonban csak akkor mutatkozna esély a sikeres igényérvényesítésre, ha bizonyítható lenne, hogy a baleset helyszínének környékén a vadkerítés nem megfelelően volt karbantartva, vagy más hiba, közútkezelői mulasztás eredményeként jutott fel az eb a pályára.

A jó hír az, hogy több igény az üggyel kapcsolatban nem várható.

Egyeztessenek igazságügyi műszaki szakértővel, hogy reális-e a javítási költség, ellenőrizzék, hogy nincs-e más olyan felelősségbiztosításuk (pl. bankkártyához tartozó), ami térít ilyen esetben, esetleg ügyvéddel járják körbe azt, hogy bizonyított-e az, hogy a kutya okozta a kárt, és ennyi kárt okozott.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

Egyre több helyen van bevásárlóközpontoknál, nagyobb áruházaknál elektromos töltő. Sajnos a kiépítés költséghatékonysága miatt ezeket közvetlenül a bejáratnál helyezik el, sokszor a mozgáskorlátozott parkolók mellett, úgy hogy 2-3 rokkantparkoló mellé akár 10-15 töltőt is kihelyeznek. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy robbanómotoros autókkal egyre távolabb lehet csak megállni a bejárattól, miközben sokszor az összes elektromos töltőhely szabad.

Van-e bármilyen jogszabály arra, vagy kötelez-e a KRESZ, hogy ezekre a helyekre beálljon bárki, aki nem szigorúan csak tölti az autóját, legyen az robbanómotoros, tölthető hibrid, vagy elektromos. Egyre többször lehet látni, hogy az üresen álló töltőhelyeket hagyományos autók, de elektromos autók is csatlakoztatás nélkül, csak parkolásra használják.

Ráadásul a legtöbb helyen ezek a töltők, parkolók magánterületen vannak, mivel a parkolók az áruházak, vagy bevásárlóközpontok saját tulajdonai, így úgy tudom, hogy a rendőr sem intézkedhet ugyanúgy, mint közterületen. Lehet-e bármilyen jogi szankciója, vagy rendőri intézkedés alá vonható-e az az autós, aki nem szigorúan töltésre használja ezeket a helyeket, hanem parkolásra, úgy, hogy valójában nem gátolja az elektromos töltést, mivel bőven van hely a töltésre, ha igény van rá, mert sok a szabad hely? Itt most etikáról ne beszéljünk, mert messzire vezetne. Tudom, hogy az elektromos autósok ezt etikátlannak tartják, a hagyományos autósok pedig azt nehezményezik és tartják etikátlannak, hogy közvetlenül a bejárat mellett több 10 milliós autók parkolnak, csak azért, mert zöld rendszám van rajtuk. Engem szigorúan a jogi formula érdekelne.

Válaszát várva, köszönettel és tisztelettel: Endre

Kedves Endre,

rendben, maradjunk szigorúan a jogi formulánál. Ez jelen esetben teljesen független attól, hogy maga a töltőhely a parkolón belül hol van kialakítva, illetve attól is, hogy van-e máshol szabad hely. Amennyiben közterületről, vagy közforgalom elől el nem zárt magánterületről van szó - és az áruházak parkolói jellemzően ilyenek - , úgy ott a KRESZ szabályai érvényesek. A KRESZ szabályait tehát minden további nélkül be kell tartani egy áruház parkolójában is.

A töltőhelyeken rendszerint ki is van helyezve a kiegészítő táblával ellátott várakozni tilos tábla. A kiegészítő táblán leggyakrabban a "kivéve elektromos autó töltés" felirat található, így lefordítva a tábla azt jelenti, hogy a megjelölt helyen tilos várakozni, kivéve elektromos autóknak a töltés ideje alatt. Ez a KRESZ azon előírásából ered, hogy a „Várakozni tilos” tábla azt jelzi, hogy várakozni tilos; a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán lévő felirat jelezheti, hogy a várakozási tilalom a járművek meghatározott körére nem terjed ki. Így már csak az a kérdés marad, hogy milyen alapon intézkedhet a rendőr vagy a közterület felügyelő. Mivel a szabálysértési törvény miatt az, aki a KRESZ közúti közlekedésre vonatkozó szabályait szabályait megszegi, szabálysértést követ el, és a rendőrségről szóló törvény szerint a szabálysértési hatósági jogkört a rendőrség gyakorolja, így nem vitás, hogy a rendőr intézkedhet, ezt a szabálysértési törvény azzal egészíti ki, hogy a KRESZ megállásra és várakozásra vonatkozó szabályainak megszegése esetén a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.

Így függetlenül attól, hogy etikai vagy jogi megfontolásból, de nem célszerű a töltés időtartamán kívül ilyen helyen parkolni, azt jogszerűen a töltés időtartama alatt teheti meg még az elektromos autó is.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Üdvözlöm!

Azzal a problémával keresem, hogy 2021.04.07-én 16:07 perckor eladtam az autómat. Ez az időpont szerepel az adásvételi szerződésben, ekkor vitték el. Eltelt pár hét, és most elkezdtek záporozni a matrica nélküli bírságok, felszólítások 16:32-es kezdettel a településről indulva, ahol eladtuk. Valószínűleg azonnal mentek a pályára, és nyugodtan kocsikáztak vele. 2021.04 26.-árol is jött már levél, szintén matrica nélküli használat, szóval valószínűleg át sem iratták. Egyébként mi a 8 napos lejelentésnek eleget tettünk, az eladás utáni 6. napon online le lett jelentve az eladás, fel lett töltve az adásvételi.  El lett küldve az adásvételi szerződés és az online visszajelzés is, hogy lejelentettük az eladást az útdíjas cégnek. Soha nem jártunk még így, és nagyon aggódunk, nem szeretnénk más miatt és nem is tudunk fizetni. Mire lehet számítani?

Köszönöm válaszát

Kedves Olvasó,

Az, hogy időben eleget tettek eladóként a bejelentési kötelezettségnek, nagyon fontos az ügyben. A pontosság kedvéért a változás bejelentésére mind az eladónak, mind a vevőnek 15 napja van. A másik észrevételem, hogy feltételezem, idei bírságokról van szó, az autópálya bírságról szóló értesítőt ugyanis az érintett jármű üzembentartójának a díj beszedésére jogosult szervezetek vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezetek előtt ismertté válása időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kötelesek postára adni, ami tavalyi bírság esetén már elkésettnek tűnne.

A járműnyilvántartás tulajdonjog változás esetén tartalmazza a járműnyilvántartásba bejegyzett tulajdonos (tulajdonjog átruházó) által a tulajdon átruházási szerződés alapján teljesített bejelentésben foglaltak szerint a vevőre vonatkozó adatokat, a tulajdonjog-átruházás időpontját, valamint a bejelentés tényét és időpontját is. A pótdíj utólagos megfizetésére a gépjármű - magyar forgalmi rendszámmal rendelkező gépjármű esetében a közúti közlekedési nyilvántartási szervezet nyilvántartása szerint a jogosulatlan úthasználat időpontjában nyilvántartott - nem tulajdonos üzembentartója, ennek hiányában a gépjármű tulajdonosa köteles.

Amennyiben tehát az adásvételi szerződés tartalmazta a jogszabály által előírt kötelező elemeket, úgy az a nyilvántartásban a tulajdonos átvezetésére alkalmas volt. Javaslom, hogy az okmányirodával egyeztessenek, a vevő bejelentésének elmaradása miatt megtette-e a hivatal a szükséges intézkedéseket, de az iratok nemzeti útdíjfizető felé való megküldésével Önök helyesen jártak el.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

A nyár folyamán az új autómat, amit 2020 decemberében vásároltam, 0 km-rel az órájában szalonból, elverte a jég. Az autón van teljes körű casco, mivel lízingelem az autót. Olyan kérdésem lenne, hogy én ilyen esetben hogyan tudok igényelni értékcsökkenés címen plusz kártérítést?

Az autó márkaszervizben lett helyreállítva, melynek ára kb 1,4 millió Ft volt (az új Fiat Tipo 4,5 millió volt..). Első körben elhajtott a cég ahol a casco van kötve, azt mondták, hogy nem vagyok ilyesmire jogosult, viszont az egyik ismerősöm azt mondta hogy csak le akartak rázni, és hogy ne hagyjam annyiban. Ezért szeretnék Öntől segítséget kérni hogy mi lehet az esélyem ebben az ügyben.

További szép estét kívánok!

Tisztelettel: Zoltán

Kedves Zoltán,

casco biztosítás alapján a biztosító olyan események bekövetkezése esetén köteles fizetni, amik a szerződésben mint biztosítási esemény fel vannak tüntetve. Az ugyancsak a szerződésben van meghatározva, hogy a biztosítónak pontosan milyen kárt, költségeket kell térítenie. Óriási különbség, hogy amíg egy külső személy károkozása esetén főszabály szerint minden kár érvényesíthető, így akár értékcsökkenés is, addig a casco nem más, mint egy szerződés, amiben meg van határozva, hogy ha x esemény bekövetkezik, akkor a biztosító y szolgáltatást nyújt. Értékcsökkenésre tehát akkor jogosult, ha a szerződésben a biztosító ennek térítését is vállalta. Javaslom, hogy ellenőrizze a szerződési feltételekben, hogy jégkár estére milyen kifizetést vállalt a biztosító. Az értékcsökkenés megfizetése casco esetén nem nem jellemző, az ellenőrzés azonban mindenképpen elősegítheti a megnyugvást, hogy korrektül jártak el.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Üdvözlöm.

Vásároltam egy 2018-as évjáratú 2,3-as Iveco Daily kisteherautót. Vásárlás után egyből szervizbe vittem, ugye, amit ilyenkor szokás cserélni, átnézetni. Vezérlés csere közbe szóltak a szervizből, hogy rossz rajta a viszkokuplung ( mágnes kuplung) ami már jó rég így volt. Kereskedőnél volt a kocsi, megbízással árulta. A kocsi tulajdonosát azóta nem lehet elérni és a kereskedő meg azzal védekezik, hogy ő csak segített eladni. Kié ilyenkor a felelősség?

Kedves Olvasó!

Sajnos gyakori, hogy a jármű klímájának meghibásodására derül fény a vásárlás után.

Amennyiben a kereskedés bizományosként vett részt az értékesítésben, úgy az adásvételi szerződésből eredő kötelezettségek csak akkor terhelik, ha ezt kifejezetten vállalta.

Egyéb esetben a jármű eredeti tulajdonosával, vagyis az adásvételi szerződésen eladóként megjelölt személlyel szemben lehet igényt támasztani.

Jelen esetben szavatossági igény merülhet fel, amennyiben a hibáról nem kapott tájékoztatást, és az már az adásvételkor is megvolt. Az adásvételi szerződésben szerepelnek az eladó adatai, javaslom, hogy a javítási árajánlattal alátámasztott levelet küldjön a részére.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Tisztelt Autójogász!

Adott egy hároméves (még garanciális) Seat Leon 5F autó, ami gyárilag LED fényszórókkal szerelt, és a promóció szerint ezek a fényszórók az autó élettartamára vannak tervezve. Az utóbbi egy évben, tehát a jármű kb. kétéves korától kezdve a jobb első fényszóróban a nappali menetfény LED-csíkja elkezdett elszíneződni, mára már számomra zavaró mértéket öltött, magyarul rosszul néz ki.

Bevittem egy budai konszernes márkaszervizbe, ahol első pillantásra megerősítették, hogy ez a fényszóró hibás, és garanciális vizsgálatra hagyjam ott az autót. Otthagytam, hívtak, hogy van gyári javítási útmutató a hibára (gondolom a DRL modul cseréje), majd újra hívtak, hogy nem javította a hibát ez a lépés és dokumentálva továbbküldik a gyárnak a problémát és lámpacserét javasolnak. Napok múlva kaptam a választ, hogy a gyár álláspontja (ami szerintem inkább a hazai importőr műszaki osztálya lehetett) az, hogy az elszíneződés csak olyan mértékű, hogy a közúti forgalomban való részvételt nem akadályozza, ezért ne végezzenek további javítást és lámpacserét se eszközöljenek. Ezek után mind a konszernes hazai műszaki osztály, mind az adott márkaszerviz minden további levelemet ignorálja.

A kérdésem az lenne, hogy ez tényleg így működik a gyakorlatban, nem tudok semmit sem tenni az ügyben? Van egy egyértelműen hibás termék, ami garanciális, de a hiba jellegéből adódóan elutasíthatják a javítást, vagy ebben a konkrét esetben a sikertelen javítás után egyszerűen az utamra engednek és mossák kezeiket? Nekem ezzel az a problémám, hogy nem azért vettem új autót annak idején, hogy 3 éves korában felemás világítással közlekedjek.

Milyen lehetőségeim vannak, amivel érvényesíteni tudnám a garanciális igényemet? Köszönöm szépen előre is a segítséget!

Üdv, Péter

Kedves Péter,

gyakori félreértés, hogy ha egy termék használható arra a célra, amire ki van találva, akkor nincs miről beszélni, holott az csak az úgynevezett alapkövetelmény. Ezen felül rendelkeznie kell azzal a minőséggel is, és nyújtania kell azt a teljesítményt, ami azonos rendeltetésű termékeknél szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, illetve meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek is.

Utóbbi körben fel kell hívni a figyelmet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendeletre, mely szigorúan előírja, hogy az azonos feladatot ellátó és azonos irányba mutató páros számú világító és fényjelző berendezések elhelyezésének és alakjának - az aszimmetrikus járműveket kivéve - a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjára szimmetrikusnak, az általuk kibocsátott fény színének és fényerejének pedig azonosnak kell lenniük és a berendezéseknek - ha a rendelet másként nem rendelkezik - egyszerre kell működniük.

A leírtak szerint a világítás a járművön ennek az előírásnak nem felel meg, így az igénye jogos. A fényszórókra vonatkozó szabványok, normatívák feltehetően azt is megválaszolnák, hogy pontosan milyen eltérés áll fenn. Ilyenkor a hiba mibenléte, annak megragadása kulcskérdés, ezt első körben egy - akár független - szerviznyilatkozat is alátámaszthatja. Amennyiben pedig a hiba fennáll, az már úgymond a kötelezett gondja, hogy hogyan javítja meg.

Javaslom, hogy első körben a garancia kötelezettjének küldjön igazolható módon megkeresést, azt címezze panaszbejelentésként, és hívja fel a figyelmet arra, hogy amennyiben az ügyet nem rendezik megnyugtatóan, azt jogi útra tereli. A fogyasztóvédelmi törvény alapján 30 napon belül kötelesek a panaszt kivizsgálni. Eredménytelenség esetén forduljon ügyvédhez vagy a lakhelye szerinti békéltető testülethez. Remélhetőleg egy márka sem engedi meg magának azt, hogy a biztonságtechnikailag releváns tartozéknak minősülő világító berendezés tárgyában alkudozni próbáljon.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Tisztelt Autójogász!

Egy viszonylag sürgős üggyel kapcsolatban írok Önnek, nagyon bízom benne, hogy tud támpontot biztosítani számunkra ezzel kapcsolatban. 2021. december elején okoztunk kárt egy 2. generációs Renault Twingóban. Egy apró koccanás történt, a kárt okozó öreg Ford Escortunkon nem látszik belőle semmi, a Twingo csomagtérajtaját nem lehetett becsukni, de kívülről a károsult autón sem látszott semmi. Magyarul hatalmas kár biztosan nem keletkezett a károsult autóban.

Az ügy pikantériája, hogy sajnos figyelmetlenségből lejárt a negyedéves biztosítás az autónkon a károkozás idején, tehát a károsult Casco biztosítására intézte a kár javítását.

A kárbehajtás összege egész pontosan 813 211 forint. A károsult autó piaci értéke - amennyire én látom a magyarországi hirdetésekből - legjobb esetben 1,3 millió forint környéke. A károsult biztosítója csak a végösszeget küldte, 15 napon belüli fizetési határidővel, a végösszeg lebontását nem küldték meg nekem.

Kérdésem, hogy Önnek is gyanús-e ebben az esetben egy biztosítási csalás, van-e jogom látni lebontva a teljes kárbehajtás tételeit, és amennyiben tudok tenni bármit az ügy érdekében azon kívül, hogy egy ennyire irreálisnak tűnő összeget befizetek, kérem segítsen, hogy merre mehetünk tovább.

Köszönöm szépen, és üdvözlettel,

Alex

Kedves Alex,

A károkozónak a jogellenes magatartásával ok-okozati összefüggésben keletkezett kárt kell megtérítenie, többet semmiképpen. A kár összegét a károsultnak kell igazolnia, Ön pedig nem köteles azt "bemondásos" alapon elfogadni. Fordított esetben a biztosító is kéri a kár mértékének igazolását. A kár mértéke szakkérdés, számtalan esetben csak megbontás után látható, hogy szemmel nem látható károk mélyén elmozdult futóművek, deformálódott karosszéria van. Már azzal sok információ tisztázható, ha Ön felveszi a kapcsolatot egy szervizzel, hogy indokolt lehet-e ekkora javítási költség az Ön által elmondott baleseti mechanizmus alapján, de ettől még a károsultnak kell igazolnia a kárát.

Az ügy másik lényeges tanulsága az, hogy a kötelező felelősségbiztosítás díjának megfizetése legalább annyira szolgálja az üzembentartó érdekét, mint a károsultét. Javaslom, hogy a saját felelősségbiztosító felé a kár bejelentése történjen meg, önmagában egy negyedéves díj meg nem fizetése ugyanis csak a türelmi idő eltelte után jelent gondot. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A szerződés pedig csak ennek a türelmi időnek az eredménytelen elteltével szűnik meg, mégpedig az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. Ez alatt az időszak alatt a biztosító kockázatban áll, azaz ha a türelmi időszakon belül történt az eset, enyhíthetőek a következmények.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Cím!

Egy kis segítséget szeretnék kérni.

2022.01.22-én magánszemélytől vásároltam egy használtautót aminek úgy néz ki, hogy a DSG váltója elromlott, a javítási költsége viszont elég magas! Az autó 2022.02.13-án állt meg alattam. A kérdésem az lenne, hogy van e jogom valamit követelnem az eladótól vagy van-e értelme jogi útra vinnem?

Köszönöm Tisztelettel.: Jámbor Bence

Kedves Bence,

a magánszemély eladó is szavatossági kötelezettséggel tartozik, ha a hiba, vagy a mostani hibajelenséget eredményező oka az adásvétel időpontjában is igazolhatóan fennállt. Használt jármű vásárlása a vevő számára annyiban kockázatot jelent, hogy bizonyos hibákkal számolni kell. Egyeztessen a szervizzel, ha alátámasztható hogy a vásárláskor a rejtett hibával került Önhöz a jármű, van mód az eladóval szembeni igényérvényesítésre.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Kedves Autójogász,

Youtube-on találtam Önökre és tanácsot szeretnék kérni. 2021. december 15-én vettem egy külföldről behozott 10 éves D Corsát kereskedőtől, a kilométerállás 156 000 volt. Most 2022. február 9-én katalizátorhibát olvastak ki, és a teljes cserét mondták ami több százezer forint.

Januárban volt a teljes szerviz, olajcsere, szűrőcsere stb. és tankszellőztető szelep cseréje. A kérdésem az lenne, hogy ez a katalizátorhiba lehet-e olyan hiba, amit a kereskedőnek fel lehet róni? Ha igen, akkor hogyan tehetem ezt meg? A szervizben azt mondták, hogy ilyen paraméterekkel nem kellene, hogy ilyen baja legyen az autónak.

Köszönöm előre is,

Ilona

Tisztelt Olvasó,

a kereskedés akkor felel, ha a felfedezett hiba megvolt az adásvétel időpontjában is, és Ön nem tudott róla. Mivel kereskedéstől vásárolt magánszemélyként, ezért a fél éven belül felismert hiba vonatkozásában a kereskedésnek kell bizonyítania, hogy az utóbb keletkezett. Jelezze minél hamarabb írásban a szavatossági igényt az eladó felé.

Első körben a kijavítást kérheti, ha ettől elzárkóznak, a kereskedés költségére kijavítható a hiba. Ennek során azt kell figyelembe venni, hogy egy jogvita során szakkérdésnek minősül a hiba keletkezési ideje, így ha a kijavításra sor is kerül, azt alaposan dokumentálni kell, illetve az eladónak megfelelő határidőt kell előzetesen biztosítani a kijavításra.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

Garanciális kérdéssel fordulok Önökhöz: Van egy 2013-as évjáratú Peugeot 301-es típusú gépjárművünk, melynek karosszériájára 12 év átrozsdásodás elleni garanciát vállalt a gyártó. Ehhez képest a jobb és bal első ajtó alsó éle korrodált, javítani szükséges. Nem egyedi problémáról van szó, ez a jelenség több 301-es modellnél is felmerült.

A mai napon beszéltem az egyik Peugeot szervizzel, ahol azt mondták, nem érvényes a garancia, mert nem végig márkaszervizbe vittem az autót. (4 éves koráig csak márkaszervizben javították). Lehetséges-e az, hogy így nem tudom érvényesíteni a garanciát? Válaszukat előre is köszönöm!

Üdvözlettel: R. László

Kedves László!

A szerződés és a garanciális feltételek, valamint a garanciális igény elutasítási indokait ugyan nem láttam, de a leírtak alapján nem feltétlenül jogszerű a szerviz hozzáállása.

Nem újdonsült probléma, hogy a gépjárműgyártók olyan előírásokkal és hivatkozásokkal kívántak versenyelőnyhöz jutni, hogy a garanciát attól tették függővé, hogy a karbantartások és javítások szakszervizben legyenek elvégezve. Az ilyen garanciával (jótállással) kapcsolatos visszaélések az Európai Bizottságnak is szemet ütöttek, és legutoljára 2010. május 27-én tette közzé a 2023-ig hatályos, a gépjármű ágazatot érintő új csoportmentességi rendeletét és a hozzátartozó iránymutatást. Az ebben foglaltak szerint az autógyártók nem tehetik az autóikhoz kapcsolódó garanciát függővé attól, hogy a garanciaidő alatt végzett, nem garanciális körbe tartozó például olajcserét és egyéb karbantartási és javítási munkákat hivatalos márkaszervizek végezték-e.

Ez nem jelenti azt, hogy a szakszerű szervizelés és a megfelelő alkatrészek beépítése ne legyen számonkérhető, de a vevőnek az elvárható karbantartási és szervizelési munkálatokat elvégző szervizzel kapcsolatban szabad választási joga áll fenn.

Ez abban az esetben áll fenn, ha a garancia a járműhöz automatikusan jár. Kiegészítő garancia vásárlása esetén a gyártója írhat elő további feltételeket. Mindenképpen javaslom, hogy hivatkozzon a uniós szabályozásra, a leírtak alapján jó eséllyel önmagában a szakszervizen kívüli szervizelés nem mentesíti a garancia kötelezettjét.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S.

www.das.hu

Üdvözlöm,

Segítségét szeretném kérni az alábbi esettel kapcsolatban:

Szabályosan parkoló autóm bal hátsó kerekének egy megállni tilos tábla hatálya alatt parkoló autó 8-10 m-ről nekigurult (nem húzta be a kéziféket). Az autómat nekilökte a kb. 30 cm-re lévő padkának, ami megállította mindkét autót.

Az esetből rendőrségi feljelentés lett, mert a károkozó az adatai megadása nélkül elhajtott a helyszínről. A károkozó autót egy tanú által készített kép alapján azonosították és találták meg. 4 hónap után a rendőrségi határozatban 20 ezer Ft büntetés mellett elmarasztalták a károkozót. Az ő biztosítója a szemle során a sérült alkatrészeket 50%-ban kívánja megtéríteni, azok normál használatból eredő állapota miatt (felületi rozsda az ütközés által eldeformált acél felnin, kopás a dísztárcsán, karc a hátsó lökhárítón). Tanácsát szeretném kérni, hogy ezekre hivatkozva helyesen jár-e el a biztosító, annak ellenére, hogy rendőrségi határozat mondja ki, hogy a károkozó hibájából történt az eset.

Van-e rá mód, hogy az okozott kárt teljes mértékben a károkozó térítse meg, és a károsultat semmilyen költség ne terhelje?

Köszönöm előre is megtisztelő válaszát,

Üdvözlettel, Zsolt.

Kedves Zsolt,

a leírtak alapján a biztosító avulásra hivatkozva nem akarja a teljes javítási költséget megfizetni. Ez gyakran előforduló fájdalma a károsultaknak, és nagyon igazságtalannak tűnik. Senki nem kéri, hogy okozzanak kárt az autójában, és különösen nem akar senki veszteségesen kijönni egy ilyen helyzetből.

Mi áll akkor a háttérben? Van egy jogi elv, az úgynevezett káron szerzés tilalma. Ez azt jelenti, hogy a baleset után a teljes kárt meg kell téríteni, de ezt kompletten kell nézni. Vagyis amennyiben a kárt megelőző helyzet visszaállítása - jelen esetben a kijavítás - egyben valamilyen hasznot is hoz, akkor azt le kell vonni a kártérítésből.

Így jutunk el az avultatásig, ami kicsit éltesebb vagy már használtabb állapotú járművek esetén a biztosítók egyik csodafegyvere.

A biztosítónak ugyanis a károsodást megelőző értékhez szükséges javítási költséget kell megtérítenie. Ez a tulajdonosok részéről azzal a következménnyel jár, hogy amennyiben a javítás eredményeként növekszik a jármű értéke, annak megtérítésére nem tarthatnak igényt. A másik oldalon úgy gondolom, a biztosítók egyoldalúan csak a műszaki értéknövekedéssel számolnak, és a jelenlegi gyakorlatnál nagyobb mértékben lenne szükséges a baleset miatti piaci értékcsökkenés számításba vétele. Mindkettő szakkérdés. Sokat lehet vitázni azon is, hogy figyelembe kell-e venni a piaci értékcsökkenést, amíg nem akarja értékesíteni a járművet.

A kérdésére válaszolva tehát az mondható el, hogy amennyiben a javítás után a jármű értéke növekedett, mert pl. egy éltes, használt kocsira új alkatrészek kerültek, akkor jogos is lehet a biztosító eljárása, míg amennyiben ilyen értéknövekedés nem igazolható, akkor nem. Jelen esetben a kárösszeg felülvizsgálata kérhető a biztosítótól, amennyiben az értéknövekedés a javítás után nem áll fenn.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Kedves Totalcar!

A mai napon merült fel bennem egy kérdés, melyben a Ti segítségeteket kérem. Eddig a jól megszokott módon, csekken befizettem a gépjárműadót - vagyis az utóbbi években inkább csak a QR kódot leolvasva, online. Erről is kaptam egy értesítést és egy digitális csekket, amit kinyomtatva még mindig be tudtam tenni a forgalmi mellé.

Azonban idén a NAV portálján keresztül fizettem, amiről maximum a banktól tudok lekérni valamit, esetleg az adóegyenlegemet tudom kinyomtatni.

Ti tudtok valamiről, hogy mit kell a forgalmi mellé berakni, vagy én élek tévhitben és már a befizetett csekket sem kellett betenni a kis tokba?

Válaszotokat köszönöm, Üdvözlettel: Szokol Dávid

Kedves Dávid, a rövid válasz valóban az, hogy 'sem', de a kérdése alapján tegyük rendbe, hogy a jelenleg hatályos szabályozás alapján hogyan zajlik egy szabályos igazoltatás, illetve mit kérhet el az ellenőrzést végző rendőr.

Érdemes előrebocsátani, hogy az ellenőrzéskor legyünk együttműködőek, nem célszerű sem az ellenőrzést akadályozni, sem attól indokolatlanul félni.

Amennyiben az előírt okmányok nincsenek nálunk, az jelenleg még szabálysértésnek minősül, de közel sem várható miatta olyan mértékű bírság, ami indokolná, hogy kivonjuk magunkat az ellenőrzés alól. Már nem kell tartani attól sem, hogy "akkor mutassa az izzókészletet", a járműben ugyanis az nem kötelező tartozék. Kizárólag az elsősegélydoboz és az elakadásjelző háromszög számít annak, bírság pedig az elakadásjelző hiánya miatt szabható ki.

Az intézkedést a rendőr a napszaknak megfelelő köszönéssel, az intézkedés alá vont nemének, életkorának megfelelő megszólítással, ha a rendőr egyenruhát visel, tisztelgéssel kezdi meg. A polgári ruhában intézkedő rendőrnek az intézkedés megkezdése előtt szolgálati igazolványát és azonosító jelvényét is fel kell mutatnia. Az intézkedés megkezdése előtt az eljáró rendőr szóban közli a nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját. Ez utóbbira azért van szükség, mert igazoltatásra, ellenőrzésre vagy konkrét szabályszegés gyanúja miatt kerülhet sor, vagy általában valamilyen fokozott ellenőrzés keretein belül történik, így az ellenőrzés célja ehhez igazodik.

Az igazoltatás során a rendőr elkéri az igazoltatott személyazonosító igazolványát vagy egyéb, a személyazonosságot hitelt érdemlően igazoló okmányát, ez nem csak a járművezetésre irányadó.

Vezetéskor tartsuk magunknál a vezetői engedélyt, erre 2023-tól már nem lesz szükség egy jövőre hatályba lépő rendelkezés szerint. Tartsuk magunknál a forgalmi engedélyt, mert jelenleg az elektronikus lekérdezés még nem mentesít a forgalmi engedély bemutatásának kötelezettsége alól. Jövőre ez a helyzet változik, 2023-tól már ezt sem kell magunknál tartani.

A kötelező felelősségbiztosítás ellenőrzése elektronikus lekérdezés alapján történik, a gépjárműadó befizetés ellenőrzése pedig adóhatósági kérdés, a rendőrség nem ellenőrzi, de ha már szóba került, érdemes kiemelni, hogy a befizetés valóban nem az önkormányzathoz történik, ahogyan korábban, hanem a NAV-hoz.

Amennyiben az igazoltatás során nem jogszerűen jár el a rendőrség, egyfelől panasz benyújtására van mód, ezt azonban meg kell különböztetni attól az esettől, ha magával a bírsággal nem értünk egyet.

A helyszíni bírsággal kapcsolatban az eljáró rendőrnek kötelessége felhívni a figyelmet arra, hogy ha azt a járművezető nem fogadja el, feljelentést fog tenni. Ez tehát nem azért hangzik el, hogy a rendőr fenyegetően lépjen fel, hanem azért, hogy a járművezető mérlegelni tudja, hogy elfogadja-e a helyszíni bírságot. Amennyiben elfogadja, az a helyszínen véglegessé válik, ha nem fogadja el, a feljelentés alapján lefolytatott eljárásban a hatóságnak kell bizonyítania a szabálysértés elkövetését.

Fentiek nem jelentik azt, hogy némely esetben ne gyorsíthatná meg az eljárást,ha a helyszínen be tudjuk mutatni az iratokat olyankor is, amikor az nem szükséges, de a jelenlegi tendencia szerint ez egyre kevésbé lesz szükséges.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul.

Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.

Üdvözlettel: Autójogász - D.A.S. www.das.hu

Hozzátartozóim január 1. napján ütközés nélküli balesetet szenvedtek személy gépkocsijukkal. A kocsi - mely nem haladt gyorsan - a kanyargós úton megpördült, majd oldalára borulva állt meg. Nem ütközött fának, nagy valószínűséggel csak az útpadkának. Ennek ellenére a keletkezett kár a karosszéria és üveg javíttatás miatt magas összegre rúg. Mivel a kocsi elég idős, így nem éri meg a becsült összeget már rákölteni. Ezért a tulajdonos szeretné a kocsit kivonatni a forgalomból, hiszen használhatatlan, értékét vesztette. Casco biztosítással nem rendelkezett a jármű, mert a biztosítók már nem kötnek rá.

Kérdésként merül fel, hogy a több milliós kár csekély enyhítése érdekében a kötelező felelősségbiztosítás összegét vissza lehet-e kérni a biztosítótól. Az éves díj összege az ünnepeket megelőzően került egy összegben befizetésre. Kérem, szíves tájékoztatásukat az ügyben, illetve segítségüket, hogy milyen indokkal kapható vissza esetlegesen a biztosítási összeg. Van megoldás? Hiszen ez jelen pillanatban kidobott költség.

Köszönettel és üdvözlettel, sikeres új évet és jó egészséget kívánva. Mogyorósi Jánosné

Kedves Olvasó!

A kötelező felelősségbiztosításról szóló törvény szabályozza, hogy milyen esetekben szűnik meg a biztosítás érdekmúlással. Ebbe az esetkörbe tartozik az is, amennyiben a járművet véglegesen kivonják a forgalomból. A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás időpontjában szűnik meg. A forgalomból való kivonás tényét be kell jelenteni és igazolni a biztosító felé, ezt követően nem terheli Önt a biztosítás díja, azaz az arányos biztosítási díj visszajár.

Üdvözlettel, DAS www.das.hu

Tisztelt Illetékes!

Ön az utolsó reményem egy független véleményre a kilátástalan porlasztófelújítással kapcsolatos problémámra. Körülbelül két hónapja adtam le egy cégnek az injektoraimat felújításra. Egy 19 éves BMW E39 gépjárművem van, ami makulátlan állapotban volt a felújítás előtt. Negyedszerre küldtem vissza a felújító cégnek a porlasztókat reklamációval, ismételt garanciális javítást kérvén, mert az előző három “felújítás” utáni beszereléskor az autóm kerregő, kopogó hangot adott ki.

Eddig három autószerelővel beszéltem, akik átnézték az autót és egyik sem talált semmit, ami  nem a porlasztókhoz köthető meghibásodás, ez ennek értelmében kizárható. Ezenkívül az üzemanyagszűrőm is nemrég volt cserélve. A felújító cég állítja, hogy üzemanyagtartály-tisztítás nélkül kvázi nem várható jó működés, és mostanra ezt is belefoglalták a garancialevélbe.

Az autószerelők - akik mind többéves tapasztalattal rendelkeznek - állítják, hogy az üzemanyagtartály-tisztítás nem feltétele egy porlasztófelújításnak. Jelenleg egy működésképtelen autóm van hat porlasztóval, amik ugyan megfelelő értékeket produkálnak a felújító cég által kiállított papírokon, gyakorlatban mégsem működnek megfelelően. Ebben a megosztó és kilátástalan helyzetben kérném a segítségüket!

El fogom vinni egy független céghez beméretni a porlasztóimat, hogy kiderüljön számomra, hogy valóban azok-e az értékek, amiket a cég állít. Amennyiben nem, és fény derül arra, hogy a cég nem megfelelően újította fel a porlasztókat és hamis papírokat állítottak ki, érdeklődnék, hogy Ön mit ajánl? Készen állok az ügyet jogi útra terelni, és ennek következményeit és anyagi vonzatát vállalni. Kérem, amennyiben hallott hasonló szituációról, bármilyen más, az esettel kapcsolatos tanácsa, ötlete támad, ne tartsa magában.

Előre is halasan köszönöm!

Üdvözlettel, Júlia

Kedves Júlia,

a felújítás garanciális, így a céget terheli annak bizonyítása, hogy ők megfelelően teljesítettek. Amennyiben ezt nem tudják igazolni, úgy lépcsőzetesen elsődlegesen kijavítás kérhető, ha ennek ők nem tudnak eleget tenni, akkor az ő költségükre máshol ki lehet javíttatni az okozott hibát. Tapasztalatom szerint jelen esetben két dologról lehet szó: vagy nem megfelelőek az értékek, amik meghamisítása súlyosan tisztességtelen lenne a cég részéről, vagy a másik eset az, hogy szükség van arra a megfelelő emberre, aki homlokára csapva valami nagyon bagatell hibára jön rá.

Jó irányba indult el: azt kell kideríteni, hogy mi a valós hiba, mert annak orvoslása a garanciára tekintettel már szinte bizonyosan a céget fogja terhelni. Javaslom ezért, hogy külső, hozzáértő szakértő bevonása mellett, mérésekkel járjanak utána a hibának. A cég felé addig is megfelelően, írásban legyen jelezve a hiba, és biztosítsanak lehetőséget a szemlén, vizsgálatokon való részvételre is. Minderre lehetőség van úgy is, hogy közjegyzőtől az egyik fél, vagy akár közösen kérik szakértő kirendelését, akinek a szakvéleménye így egy esetleges jogi eljárásban is gond nélkül felhasználható.

Üdvözlettel: Autójogász D.A.S. www.das.hu

Kedves Doki!

Egy apróhirdetési oldalon fenn volt egy kedvező áru Dacia Spring 5 890 000 Ft-ért. Az autót az eladó barátnője céges bónuszként kapta, azért adta ilyen olcsón. Az eladó 750 000 Ft előleget kért, amit egy ügyvédi letéti számlára kellett utalni. Ma 18 órakor írtuk volna meg az adásvételi szerződést, de az eladó nem jelent meg, törölte magát a Viberről.

Segítségét köszönöm!

Kedves Olvasó,

az ügyvédi letétbe helyezésről írásos szerződést kell kötni. Ez a leírtak szerint jelen esetben nem történt meg, illetve a többi körülményből is arra lehet következtetni, hogy akár csalás áldozatává is válhatott. Javaslom, hogy a rendelkezésére álló elérhetőségeken írásban szólítsa fel az eladót az előleg azonnali visszafizetésére, ennek sikertelensége esetén pedig célszerű ismeretlen tettes ellen csalás miatt feljelentést tenni.

Üdvözlettel: Autójogász www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

Gondolom, többeket érint a probléma, amiről kérdezni szeretnék. A kormány a "nagycsaládosok autóvásárlási támogatása" nevű projektjében elég részletesen szabályozza, milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki ilyen támogatást szeretne.

A támogatási feltételek közt nem szerepel, de másutt olvasható, hogy egy bizonyos zöld matricát is el kell helyezni a hátsó szélvédőn, még arról is van ábra, hogy hogyan. Nem szól arról a szabályozás, hogy mi van akkor, ha valaki egyáltalán nem rakatja fel a matricát, vagy leszedi később, (mert az sem derül ki, meddig kell annak a matricának ott lennie, amiben van egy kis trükk is, hiszen a belülről felragasztott matrica eltávolítása esetleg károsíthatja az ablakfűtést, így nem biztos, hogy megéri leszedni) és arról sem találtam semmi információt, hogy mi van, ha a hátsó ablakot (szabványos) sötétítő fóliával látják el - ami azt is eredményezi, hogy a matrica nehezebben vehető észre, és ez nyilván a jogalkotó szándékával ütközik valamilyen szinten.

Feltételezem, hogy a matrica hiánya vonhat maga után kellemetlenségeket, de ha csak szabványos műbizonylattal rendelkező sötétítő fólia van a hátsó részen, Ön szerint lehet számítani retorzióra? Mert a matrica megléte nem hozhat senkit abba a hátrányos helyzetbe, hogy emiatt ne fóliáztathasson, viszont mivel a matricát is és a fóliát is belülről kell feltenni, a fólia a matricát is sötétíteni fogja, és ez így egy feloldhatatlan ellentét.

Köszönettel

Balázs

A kérdésem a következő lenne: 2020. április 23-án vásároltam egy használt 2012-04-23-án először forgalomba helyezett Peugeot 3008-as személygépkocsit az egyik Peugeot márkakereskedésben. Akkor 130635km-el, jelenleg 137728km van benne és elszakadt a vezérműszíj.

Nem tudom, hogy számít-e hogy ez álló helyzetben történt-e de én különösebben semmi nagyobb recsegő hangot nem hallottam. Élhetek-e a kellékszavatosság igényével ,mivel egy éven belül vásároltam az autót valamint a vezérműszíj csereperiódusa még nem járt le mert ha jól tudom ennek ideje 240000km vagy 10 év amelyik előbb bekövetkezik. Jelen esetben egyik sem áll fenn mert az autó most lesz 9 éves Azt a kereskedés is elismerte, hogy a gyári csereperióduson belül van, de mint rejtett hibát nem ismerik el mert amikor megvettem az autó tökéletesen működött.

Tisztelt Autójogász!

Minap felmerült bennem a kérdés egy közlekedési szituáció után, hogy ha az autó beleavatkozik a vezetésbe és ebből baleset lesz, az kinek a felelőssége.

Manapság már egyre több autóban van mindenféle vezetést segítő elektronika. Nálam pl. a sávelhúzásnál megpróbált visszakormányozni. Ez egy nem túl rutinos vezetőt meg tud lepni és előfordulhat, hogy megijed és hirtelen ellenkormányoz, majd balesetet okoz. Ilyenkor ki a felelős? Át lehet-e hárítani a felelősséget a gyártóra?

Tisztelettel:

Zsolt

Kedves Totalcar!

Az eset mindennapos: a tulajdonomban lévő autóra érkezett egy bírság a NÚSZ-tól, miszerint autópályamatrica nélkül használtam egy fizetős útszakaszt.

Az autómat a családból többen is használják.

Mivel 2 hónap távlatából nem akadt gazdája az esetnek, így a "tettes" beazonosítása érdekében kértem a NÚSZ-t, hogy küldjenek egy fotót ami alapján kiszabták rám a büntetést, mivel azon vélhetően felismerhető lenne a sofőr is.

Most jön a dolog érdekes része:

Kaptam is egy fotót, melyen az autó szélvédôje ki van takarva, a fotó mellé csatolt válaszukban pedig azt írják, hogy "személyiségi jogok miatt a felvételen nem látható a gépjármûvet vezetô személy", ezért kérésemnek nem tudnak eleget tenni.

Véleményem szerint egy érdekes paradoxonnal állunk szemben: ha jól értem, akkor a személyiségi jogaim arra elegendőek, hogy az autó tulajdonosaként nekem postázzák a büntetést, arra viszont már nem elegendő, hogy láthassam, ki vezeti az ÉN autómat?

Hálás lennék egy kis jogi tanácsért az ügyben.

Előre is köszönettel:

Dániel

Tisztelt Autójogász!

Ez év januárjában vettem kereskedőtől használt autót, az adatai szerint hibátlan volt, a nagyon rövid próbakör (4-5 perc, ennek megfelelő táv) sem hozott ki semmilyen hibát. Megvettem, papírozást követően boldogan elvittem. Pár napra rá, az első komolyabb útnál szükség lett volna a fűtésre, amiről ekkor kiderült, hogy nem működik.

A javítás komoly beavatkozást igényel, teljes műszerfal-középkonzol-utasoldal kibontása, adott esetben fűtésmotorok cseréje stb., ennek megfelelően közel 200 ezres tétel lehet, azonban a kereskedő azt mondta, hogy csak az alkatrészeket fizettetné ki, maximum 60 ezer forint értékben.

Jogosan követelheti ennek a megtérítését vagy teljesen saját költségére kell elvégeznie? Továbbá, mivel egy hónapja áll náluk az autó, és folyamatosan tolják ki a határidejüket, van lehetőségem elállni a vásárlástól, és visszakövetelni a kifizetett vételárat?

Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel,

Digó

Tisztelt Autójogász!

Autót szeretnék vásárolni. Hosszas keresés után megtaláltam a megfelelőt. Felvettem a hirdetővel a kapcsolatot, megnéztük az autót, ami teljesen megfelelne, a probléma az, hogy kiskorú a tulajdonos, az édesanyja az üzemben tartó.

Ez az adásvételi szerződés kitöltése közben derült ki számomra, hogy ő, mint tulajdonos, még nincs 18 éves. 17 évesen megszerezte a jogosítványt, a szülei vásárolták neki az autót, de szeretné lecserélni, így szülői engedéllyel meghirdette. (nagymotoros benzines autóról lenne szó, amit nem tudnak fenntartani)

A kérdésem az lenne, hogy kell-e hozzá Gyámhatósági engedély, vagy elég a szülők aláírása? Ebben az esetben, hogyan működik az adásvétel? Esetleges opció még, hogy a fiatalember 1 hónap múlva nagykorú lesz, várjuk ki ezt az egy hónapot, és utána, ha nagykorúvá vált, simán eladhatja.

Köszönöm Válaszát!

Tisztelt Autójogász!

Decemberben vettük a Mazda 6-ot (GY). 2005-ös, 1.8TE. Tudatában vagyunk a legtöbb típushibájának, főleg a korrózió nagy ellenség ugye. Kecsegtető ajánlat volt, alaposan átnéztük, amennyire egy átlag ember tudja a földön állva, előtte leellenőriztük a Carvertical-on, minden korrektnek tűnt. Nem feküdtünk alá, lehetőség híján... itt hibáztunk, mert hittünk az eladónak. Kívülről (kerékívek, pótkeréknél, küszöb, ajtósarok) korához képest kiválóan tartja magát a rozsdával szemben.

Ma jött el az olajcsere, szűrő, stb. kötelező karbantartás. Aknáról nézve látszik csak az első felfüggesztések mellett lukasra rozsdált alváz, konkrétan életveszélyes lehet a jobb oldal, de a bal sem gyerekjáték.

A hirdetésben szó szerint írta a kereskedő: "...szerkezetileg és műszakilag megbízható, jó állapotban!"

Tanácsot szeretnénk kérni tőletek. Mik a jogaink, kérhetünk e kárpótlást, javítási költségtérítést az eladótól? (lakatos munka, már ha vállalja és kivitelezi valaki)

Kihez kell forduljunk ilyen esetben?

Köszönjük a választ.: Viktor

Tisztelt Autójogász!

Nemrégiben létesítettem ügyfélkapus hozzáférést és ezután megtudtam, hogy szolgáltatásként működik egy gépjármű adatlekérdezési rendszer. Kíváncsiságból rákerestem 2013 márciusában vásárolt személygépkocsimra és nyilvántartásból kiderült, hogy a jármű kilométeróra állásást az adás-vétel előtt közel 50%-al visszatekerték.

2012-es bejegyzés szerint 101604 km volt a futásteljesítmény, majd nekem már 61690 Km futásteljesítménnyel kínálták és így vettem meg.

Szeretném kérdezni, hogy közel 8 év távlatából van-e esélyem bármilyen jogorvoslatra?

Tisztelettel

Péter