Tanácsok

Tisztelt Autójogász!

Eladtam az autómat. Az adásvételi szerződésen a tulajdonjog átruházás kelte 2020.07.05. 13 óra 06 perc. Vasárnapi nap volt, így a helyi okmányirodában másnap tudtam bemutatni az adásvételi szerződést, amit 10-11 óra között tettem meg.

Ma kaptam a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltatótól 2 levelet miszerint a járművel jogosulatlanul használtak fizetős utakat, ezért pótdíj fizetésére köteleznek. Az út használat ideje 2020.07.05. 13 óra 35 perc, illetve 2020.07.06. 18 óra 21 perc.

Természetesen felvettem a szolgáltatóval a kapcsolatot, kérték, hogy e-mailben küldjem el nekik az adásvételi szerződésről készült fotót. Ennek eleget tettem.

Mire számíthatok? Melyik időpont a mérvadó, a szerződésben szereplő, vagy az okmányirodában történt megjelenés?

Előre is köszönöm válaszát!

Tisztelettel! Norbert!

Tisztelt Autójogász!

Egy tudtommal még fel nem tett, az ilyen helyzetekben élet-halál kérdésre szeretnék választ kapni és felhívni rá a figyelmet.

Hogyan lehet jól, és főleg élve kijönni egy helyzetből, amikor egy szabályosnak induló előzés közben az előzött jármű sofőrje szándékosan gyorsít, minél több ideig a szembesávba kényszerítve ezzel? (Az előzés megszakítása feltorlódott, szintén előzni készülő kocsisor esetén akár még veszélyesebb helyzetet is teremthet.)

Korábban egy évben egyszer tapasztaltam ilyet, most egy napon három előzésből kétszer, köztük fél óra különbséggel. Az adott távot - esetemben a 21-es és 23-as, helyismeretet megkövetelő és hegyeken átvezető úton - korábban már több százszor megtettem. Minden előzés megkezdése előtt megvártam tehát a kevés jól belátható, viszonylag hosszú egyenes szakaszok egyikét. Szabályos keretek között adott lett volna a megfelelő sebességkülönbség is, hiszen az említett járművek itt is csak legfeljebb 70-75 km/órával haladtak a megengedett legnagyobb 90 km/óra helyett. A háromból két esetben azonban az előzés megkezdése után még több gázt adtak, velem együtt 100-110 km/h-ig gyorsulva, majd az utolsó pillanatban "kegyelemből" éppen elég helyet hagyva visszatérni a jobb szélső sávba. Visszalassítva normál tempóra, majd a tükörbe pillantva láttam, hogy a helyzet elmúltával ismét a korábbi, ráérős tempóban folytatták útjukat.

Erre a szándékosságon és rosszindulaton kívül nem találok más észszerű magyarázatot. Miért birtokolhat jogosítványt, alkalmas-e pszichológiailag a vezetésre valaki, aki egy előzést személyes támadásnak, emberkedésnek vesz? Ha ez lett volna a célom, most mélyen hallgatnék az esetekről. Hogyan lehet felelősségre vonni az elkövetőket? Soha nem láttam még, hogy valaki napi szinten az autótól jobbra eső holtteret is menetrögzítővel filmezné. Legfeljebb egy hátsó kamera képén látszódna az éppen előzött autó hiánya. Tisztában vagyok vele, hogy nem enyhíti a gyorshajtás tényét egy ilyen kényszerű helyzet, ám ha egy bírság az ára, hogy egy ilyen esetnek következménye legyen az elkövetőre nézve, akkor boldogan állom.

Tisztelettel,

Zoltán

Kedves Autójogász!

Elvittem szerelőhöz, sajnos kiderült, hogy a teljes rendszer rossz: kompresszor, hűtő, átmosás. Kb. 300.000 Ft.

Az autót 870.000 Ft-ért vettem és már költöttem is rá, szóval túlzottnak tartom az eddigi ráfordításokat.

Kérdésem, hogy milyen esélyekkel indulok ha a klíma szerelési költségét szeretném a kereskedésre hárítani?

Várom szíves válaszát!

Üdvözlettel:

Andrea

Tisztelt Autójogász!

Kinéztem egy használt autót egy autókereskedésben. Tudatos vásárló módjára próbálok mindennek utánanézni és a JSZP rendszerben az eredetvizsgálat adatai között ezt találtam:

"VIZSGÁLAT SORÁN TETT MEGÁLLAPÍTÁSOK

Alvázszámra tett megállapítás

A jármű alvázszáma eredeti.

Motorszámra tett megállapítás

A jármű motorszáma eredeti.

Rendszámra tett megállapítás

Regisztrációs matricára tett megállapítás

Minősítés

A jármű egyedi azonosító adatai és a járműokmányon szereplő egyedi azonosító adatok egymástól való eltérését megállapítom. Megállapítom továbbá, hogy a jármű vizsgált műszaki adatai és a járműhöz tartozó okmány műszaki adatai eltérnek egymástól, de külső jogtalan beavatkozás nyoma nem látható. Az eltérés adminisztrációs, illetve gyártási hiba miatt következett be."

A kereskedő szerint ez semmiség, egyszerűen valaki elírta az azonosítókat, amikor megveszem az autót és újabb eredetvizsgálat készül, akkor majd javítják a dokumentumokat.

Kérdésem, hogy ez valóban így van-e, illetve lehet-e ebből később valami jogi problémám.

Egyébként az autó többi adata rendben van, érvényes magyar forgalmija van, körözés alatt nem áll.

Köszönettel: Zsuzsa

Tisztelt Autójogász!

Városból kivezető úton szerettünk volna balra lefordulni, még lakott területen belül, nem vettük észre a mögöttünk messzebbről érkező, de gyorsító mentőt, aki csak fényjelzést használt, a hangjelzést pedig nem.

Nem indexeltünk legalább 2 másodperccel hamarabb, hanem ahogy indexelt a sofőr, már meg is kezdte a kanyarodást. A mentő pedig megkezdte a balról való előzést, és nekiütközött az autónk bal hátsó sarkának. Nyilván tudom hogy a megkülönböztető jelzéseit használó járműnek mindig elsőbbsége van, a kérdésem csak annyi lenne hogy milyen jogi szankciókra számíthat a járművet vezető személy. Az autón volt casco. Ilyen esetekben hogyan jár el a biztosító?

Tisztelt Autójogász!

A napokban 2019 novemberi 30-ai gyorshajtási bírságot kaptam Ausztriából, miszerint éjjel 22:48 perckor gyorshajtást követtem el a B317-es úton.

50 helyett 58 km/h haladtam amiért 30 EUR bírságot van lehetőségem megfizetni.

Ezzel a legfőbb problémám az, hogy én épp (otthon) az igazak álmát aludtam, az autó pedig a garázsomban állt Magyarországon.

Még sosem jártam az említett útszakaszon.

Ez egy szerdai nap volt és aznap valamint csütörtökön is dolgoztam (igazolhatóan).

Képtelenség, hogy az éjszaka közepén Ausztria közepén jártam volna.

Minden megadott elérhetőségen próbáltam felvenni a kapcsolatot a dokumentumot kiállító muraui illetékes hatósággal, de az e-mailekre nem jön válasz, telefonon pedig egy automata üzenetet ismételnek angol nyelven, ami tartalmilag azonos a kapott levélben leírtakkal. Ügyintézővel nem lehet beszélni.

Felvettem a kapcsolatot a Budapesti Osztrák Nagykövetséggel, de ők a Bécsi Magyar Nagykövetséghez irányítottak, akik közölték, hogy nem áll módjukban segíteni ilyen ügyben.

Annyit azért megtudtam tőlük, hogy könnyen lehet, hogy nem lesz fotó a szabálysértésről, mert az is elég ha két osztrák rendőr azt állítja, hogy szerintük ott voltam.

Mit tanácsol, egyáltalán mit tudnék tenni annak érdekében, hogy kiderüljön, hogy csalók próbálkoznak vagy tényleg a hatóság szeretne alaptalanul megbüntetni?

Utóbbi esetben ki kell fizetni egy olyan büntetést ami nyilvánvalóan nem valós szabálysértés következménye?

Mi védheti meg a vétlen embereket az ilyen "bevétel kiegészítésekkel" szemben?

Köszönettel,

Gergely

Kedves Autójogász!

Januárban vásároltam egy Ford Ranger Wildtrak 3.2 kéziváltós tgk-t. Azért választottam ezt a típust, mert 13 éve hajtok egy 2.5 TDCI Rangert teljes megelégedéssel, illetve a Wildtrak teljesítmény adatai impozánsak voltak, 200le, 470nm, 10.9s 0-100km/h. Számolgattam és a súly lóerő arány is jóval kedvezőbb volt mint a régi gépé, és az jól ment, pedig a 0-100 csak valahol 17s körül tudta, ez a gyár által közöltek szerint csak jobb lehet.

Átvettem az autót és kifejezetten lomhának tűnt, de azt gondoltam, hogy majd a bejáratás után...

Az igazat megvallva semmi sem változott, azt leszámítva, hogy 5500 km-nél porlasztócsúcsot kellett cserélni az egyik hengernél, mert, alkalmanként megtorpant, rángatott, tempomatnál leejtette a sebességet.

Ezt követően már kíváncsi voltam, hogy hol van az impozáns 10.9 0-100? Optimális körülmények között gyorsultam háromszor, és 18s, 20s, 21s, volt az eredmény. Az eredmény borítékolható volt, a napi használat tapasztalatai alapján.

A motor teljesítményét még nem volt alkalmam megméretni, de erre is szert kerítek majd.

Kérdésem az lenne, hogy mit tehet az a tulajdonos, aki a gyár által közölt teljesítmény adatok alapján választja ki a megvásárolandó gépjárművet és a valós teljesítmény köszönő viszonyban sincs azokkal? Úgy érzem erősen megtévesztettek, hisz a vásárlói döntésemben, pont a kiemelkedő teljesítmény volt az egyik legfontosabb tényező, de ez az autó ezt nem tudja, prezentálni!

Válaszát köszönve, Tisztelettel!

Zoltán

Üdvözlöm!

Az alábbi ügyben szeretném állásfoglalását kérni. Van egy 2015.12 havi 1.6-os benzines Nissan Juke-unk, amire a vásárláskor Nissan Garancia 5* szolgáltatást vásároltunk. Az autóra még 1/2 év garancia van ebből, és most szükség is lenne rá.

Az autó fordulatszámmérője rettenetesen zörög, valószínűleg egy fogaskerék okozhatja. Bejelentettem hibára annál a márkaszerviznél ahová az autót egyébként is hordom, hogy vizsgálják meg a problémát. Először azt mondták, ez a kerregés teljesen normális, és ne mondjam, hogy ez eddig nem volt ilyen. Mivel tudom, hogy korábban nem zörgött, bejelentettem ismét hibára, de elutasították azzal, hogy az autó mérőműszereire vonatkozik a garancia, de a kilométerórára nem, és mivel az egész műszeregység csak a kilométerórával együtt cserélhető, ezért az egész műszeregység kivételt képez a garancia alól.

Ez nem állja így meg a helyét, ezért az importőrhöz fordultam, aki szintén ki akar bújni a javítás alól, ugyan erre a pontra hivatkozva, amely így szól: Mérőműszerek garanciális alkatrészek, „kivéve a sebességmérőt / kilométerórát„. A kilométer óra egyben rendelhető külön alkatrészekre nem bontható, ezért a „kivétel” részbe tartozik.” Ez utóbbi a garanciális szerződésben már nem szerepel. Ezek szerint, ha a kijelző romlik el benne, amiről minden adat leolvasható, és az üzemeltetés nem valósulhat meg nélküle, arra sem vonatkozik a garancia?

Létezik, hogy azért, mert bizonyos dolgok egybe vannak építve, okod adhat arra, hogy kibújjanak a kötelezettségük alól?

Köszönettel.

István

Tisztelt Szerkesztőség!

Néhány nappal ezelőtt Pest megyei településen autózva kényesen ügyeltem a 45-50 kph sebességgel való közlekedésre, emiatt a mögöttem közlekedő furgon vezetője fél perc közös autókázás után úgy döntött, hogy a lakott terület végét jelző tábla vonalánál engem elkezd megelőzni.

Az előzés megkezdésének pillanatában (furgon részéről irányjelzés meglétére, vagy hiányára nem emlékszem) jómagam vagy 3-as sebességfokozatban padlógázt adva megkezdtem a 90-re való kigyorsulást, vagy még vissza is váltottam 2-es sebességbe.

Mondjuk, hogy már koppant a padlólemezen a gázpedál és gyorsított is mind a 100 lóerő, amikor a tükörben megláttam a megkezdett előzést. Az is nyilvánvaló(nak tűnik számomra), hogy én személyautóval kielégítő mértékben jobb gyorsulásra vagyok képes, mint egy furgon és könnyen érzékelhető külső szemlélők által, hogy épp gyorsítok (billen az autó, nagyobb fordulatszám, más hangja lesz).

Furdal a kíváncsiság, hogy ilyen helyzetben nekem kellett volna visszavenni a gázt, amikor már 1 másodperce gyorsultam és még 2 másodperc lett volna elérni a 90kph-t, vagy ebben a közlekedési helyzetben elfogadható volt, hogy én tovább gyorsítottam? Ami szerintem fontos, hogy a furgon még nem ért az autóm mellé, csak kisorolt a szembejövő sávba (2x1 sávos út). Kvázi nem tudott annyira gyorsulni, hogy beérjen.

Jogi szempontból azért érdekes ez a helyzet, mert nem tudom egyértelműen megmondani, hogy egy ilyen szituációban értelmezhető-e a "megkezdett előzés akadályozása gyorsítással" szabálysértés, hiszen nem haladtunk huzamosabb időn keresztül egy bizonyos sebességgel és nem az előzést észlelve gyorsítottam, azt megakadályozandó, hanem a mögöttem haladótól teljesen függetlenül, egy általa is egyértelműen észlelt sebességkorlátozás-változás hatására.

Veszélyhelyzet nem alakult ki, de kb. 400 méterre jött velünk szemben egy jármű, így ha a furgonos nem sorol vissza, én pedig nem padlógázzal gyorsítok (vagy a furgon erősebb, vagy az én autóm gyengébb, stb.) és egymás mellett haladtunk volna, neccessé válhatott volna a helyzet. Például ha egyszerre döntünk úgy, hogy

1) én fékezek, hogy beengedjem magam elé

2) ő fékez, hogy beférjen a hülyebunkóakinemengedibe mögé abból koccanás, vagy a részéről frontális ütközés is lehetett volna. Ismétlem, ettől NAGYON messze volt a szituáció.

Az tiszta sor, hogy a furgonos menni akart, várt az előzéssel a település végéig és (ha használta az irányjelzőt) úgy mindent szabályosan csinált. Lehetett volna türelmesebb, de nem tudhatta, hogy mire készülök, nyilván arra számított, hogy kényelmesen, fél perc alatt tötymörgök fel 90-re.

Szerintem ő is lehetett volna türelmesebb és én is hagyhattam volna, hogy leelőzzön, hadd menjen, én nem siettem. Ezúton is bocsánatot kérek tőle, ha hátráltattam.

A választ előre is köszönöm,

András

u.i.: emberfeletti Paint-képességemmel illusztráltam a helyzetet.

Tisztelt Autójogász!

2015-ben vásároltam egy 2014-es évjáratú Ford S-Max 2.0 TdcI gépkocsit Powershift automata váltóval, 20 000 km-es futásteljesítménnyel. Ugyan az ügy szempontjából nincs nagy jelentősége, de első tulajdonosa az importőr volt, náluk volt szolgálati autó és egy ott dolgozó ismerősön keresztül vettem meg.

A kötelező szervizeket mindig márkaszervizben végeztettem el és az autóra kiterjesztett 5 éves garancia volt. Az autónak egyetlen problémás eleme van, az automata váltója. Az első problémák 40 000 km körül jelentkeztek, elismerték a hibát és garancia keretén belül javították. Sajnos a megoldás csak átmenetinek bizonyult és kb. 60 000 km-nél ismét előjött ugyanaz a hiba és ismét garancia keretében megjavították. Ekkor már félve vártam a következő 20 000 km elteltét és ez nem volt alaptalan, mert 85 000 km-nél ismét jelentkezett a szokásos hiba és ekkor úgy döntöttek, hogy kicserélik az egész váltót, mert nem tudják, hogy mi okozza a visszatérő hibákat.

Ekkor már közel 5 éves volt az autó és lassan a végéhez közeledett a garancia, így félve attól, hogy esetleg a váltócsere ellenére is visszatérhet a probléma rákérdeztem, hogy az újonnan beépített váltóra milyen garancia vonatkozik és azt a választ kaptam, hogy igazából semmilyen, ha letelik az 5 év, akkor nincs további garancia az autóra, az új váltóra sem. Ez egy elég nyugtalanító helyzet, mert már erősen élt bennem a félelem, hogy ebben az autóban a 20 000 km-es olajcsereperiódussal párhuzamban 20 000 km-enként a váltót is javítani kell. De persze azért optimista voltam. Kb másfél év telt el a váltócsere óta, az autó elmúlt 6 éves és 110 000 km környékén ismét előjött a szokásos hiba. Mivel amúgy is esedékes volt az időszerű karbantartás, ezért kértem a márkaszervizben, hogy végezzenek el egy számítógépes diagnosztikát, ami azt a hibaüzenetet adta, hogy "az adaptív tanulás nincs elvégezve". Azt javasolták, hogy csináltassam ezt meg valamikor, 1-2 órát vesz igénybe. Nem egy horrorisztikus költség, be is vállalnám, de egy sor kérdés felmerül bennem.

A probléma és a tünetek minden alkalommal ugyanazok voltak, így felmerül bennem az a kérdés, hogyha korábban komoly javításokkal tudták megoldani a problémát, akkor most elegendő lenne egy egyszerű "szoftverfrissítés"? Minden javítás alkalmával hibátlan állapotban kaptam vissza az autót, legutóbb is, vagyis biztos, hogy a szükséges szoftveres tanítást is elvégezték rajta, de úgy tűnik, mintha egy idő után azt elfelejtené. A kérdésem lényege: másfél évvel a váltócsere után, van-e lehetőségem garanciát érvényesíteni a váltóra vagy sem.

Válaszát előre is köszönöm

Üdvözlettel

Gábor

Kedves Autójogász!

Olyan kérdéssel fordulunk önhöz, hogy a menetrögzítő kamerának a GPS adatokat kell-e rögzíteni, hogy hivatalos bizonyítékként felhasználható legyen egy esetleges vitás kérdésben vagy elegendő maga a felvétel melyet rögzít.

Válaszát megköszönve,

Üdvözlettel,

Dániel

Tisztelt Címzett!

Ez év január 3-án, egy ismerősömnél szerelés céljából ott hagytam a tulajdonomban levő autót. Ezzel az autóval jan. 8-án anyagi káros balesetet okozott. A napokban kaptam meg a rendőrségi határozatot, miszerint ő volt a felelős a koccanásért. A kérdésem az lenne, hogy lehet rá terhelni az okozott kárt, hogy a biztosításomban ill. más anyagi költségben ne én legyek terhelve.

Az autót nem adtam neki kölcsön, szóval kölcsönadási szerződés sem készült, ennek ellenére vezette a megőrzés helyétől messzebb az autót.

A biztosítótól előzetesen azt az információt kaptam, hogy a "gépkocsit vezető személyre nem terhelhető rá az okozott kár összege tekintettel arra, hogy a gépkocsit az Ön tudomásával használta (vezette), így Ön vállalta annak kockázatát, hogy a gépkocsival kárt szenvedhet, illetve okozhat."

Még egyszer hangsúlyozom, hogy én nem adtam neki engedélyt arra, hogy vezesse az autót. Szerelés céljából hagytam nála.

Segítségüket előre is köszönöm, várom mielőbbi válaszuk

Üdvözlettel Éva

Tisztelt Totalcar!

Honda Accord 2.2i-dtec 2009-es autóm van (magyar 336e km).

Az egyik kúton tankoltam a drágábbik gázolajból teljesen teli a szinte üres tankomat, kb 100 km megtétele után lerobbant az autóm!

Szerelő átvizsgálása után kiderült, hogy rossz kenés miatt tönkrement a nagynyomású szivattyú és az itt keletkezett fémforgács tovább haladva az üzemanyag rendszerben tönkretette a 4db porlasztót is, valamint bekerülhetett a visszafolyó ágon a tankba is ahol az AC pumpa is sérülhetett!

Elmondásuk szerint nem amiatt ment tönkre a rendszer, mert 336e km van benne, hanem egy hirtelen megszorulás miatt keletkezett a fémforgács levállás a szivattyúban.

Teljes üzemanyagrendszer cserét javasoltak, hiszen ebben az állapotban üzemképtelen az autóm! Azt szeretném megtudni, hogy ebben az esetben jogosan gondolhatom azt, hogy a kúton történt valami hiba, vagy ez csak egy véletlen egybeesés?

Szerelőket megkérdezve többször találkoztak ezzel a hiba jelenséggel akár egy "rosszabb üzemanyag" tankolását követően is!

Mivel hatalmas a javítási összeg, még ha bontott alkatrészeket is vásárolok (folyamatban), nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit lehet ebben a helyzetben tenni!

Előre is köszönöm a válaszukat!

Üdv.: Dániel

Tisztelt Autójogász!

Márciusban vásároltam az első autóm egy külföldről behozott használt Caddy képében. Az autót Szegeden vettem, és átvételkor csak felületesen ellenőriztem le, hogy minden papírt meg kaptam-e.

Otthon vettem észre, hogy a vagyonszerzési illeték megfizetéséről semmilyen irat sincsen a birtokomban. Felhívtam a kereskedőt, hogy mi a helyzet vele, ő állította, hogy odaadta a befizetett csekket, hiába mondtam, hogy egy csekkre biztosan emlékeznék. Majd megígérte, hogy küldjem át a forgalmit, ha a Kormányablakban jár, kér valamilyen igazolást, de nyugodjak meg, ezek a folyamatok már egymásra épülnek, nem lehet úgy forgalmit kapni, hogy nincs befizetve az illeték.

Azonban én mégis egy picit tartok a dologtól, emlékezve pár totalcaros cikkre.

Van-e rá mód, hogy leellenőrizzem ezt? Milyen hivatalhoz fordulhatok ez ügyben?

Köszönettel:

Attila

Üdvözletem!

Húsz éve dolgozom már a vendéglátásban Dél-Tirolban, Olaszországban. Az elmúlt télen november végén kezdődött a téli szezonom, és a korona vírus miatt nagyjából egy hónappal korábban ért véget, mikor egyik napról a másikra az összes vendéglátó helyet, szállodát, panziót bezárták Olaszországban.

Én március 15.-én, vasárnap tudtam a személyautómmal haza indulni. Az olasz-osztrák határon (Sillian) az osztrák rendőrség megállított, majd regisztrálta a belépésemet. Ellenőrizték a teli tankot is, mivel megállás nélkül voltam köteles áthaladni Ausztrián, a lehető leggyorsabban. Az olasz-szlovén határon, (Spielfeld) semmiféle ellenőrzést nem láttam. A szlovén-magyar határt Tornyiszentmiklós-nál léptem át az autópályán, ennek lesz még jelentősége. A határ után nem sokkal teljes útzárat alkalmaztak a magyar rendőrök, lázat mértek, illetve kérdezték hogy honnan érkezem. Mondtam hogy Olaszországból, így azonnal félre állítottak, és lefolytatták a regisztrációt, mivel kockázatos országból érkeztem, köteles voltam 14 napra karanténba vonulni. Az egész procedúra nagyjából 45 percig tartott. Majd utamra engedtek. Az M7 autópályán a legelső benzinkútnál (Zalakomár MOL kút) letértem, és megvettem az autópálya matricámat. Idehaza, még a karantén alatt érkezett egy ajánlott levél a NÚSZ-tól, (autópálya üzemeltető), hogy büntetést kell fizetnem, mert matrica nélkül használtam az M7 autópályat. először nem is értettem, hiszen a NÚSZ szabályzatában szerepel, hogy ha az ellenőrzéstől számított 60 percen belül megváltom az autópálya matricát, akkor mentesülök az esetleges büntetés alól. A karantén letelte után előszedtem a kesztyűtartóból a matricát és összehasonlítottam az adatokat. Az ellenőrzés március 15.-én 12:53 perckor történt, a matricát viszont 14:19 perckor vásároltam, így valóban átléptem a fent említett 60 perces határt. Ez azonban az említett teljes forgalom ellenőrzés miatt történt mint utólag rájöttem. Véleményem szerint tekinthető az esetem egy vis major esetnek.

Én azonnal írtam március 31.-én egy e-mail-t a NÚSZ-nak, amire jött is egy automata válasz, de ezen kívül érdemi választ az ügyemben a mai napig nem kaptam. Sem mail, sem posta formájában.

Így április 22.-én felhívtam a NÚSZ ügyfélszolgálatát, ahol az ügyintéző közölte, hogy az alap szabály úgy szól, hogy az autópályára való felhajtás előtt már rendelkeznem kell jogosultsággal, azonban hoztak egy könnyítést (talán 2018-ban) hogy az ellenőrzéstől számított 60 percen belül vásárolt matrica esetében eltekintenek a büntetéstől. Mivel az túlléptem, az ügyintéző szerint jogos a NÚSZ követelése.

Végül megkérdeztem az ügyintézőt, hogy ha azon az ominózus napon belépek Tornyiszentmiklósnál Magyarországra, és nincs rendőrségi ellenőrzés, majd az utamat folytatva a legelső lehetőségnél, Zalakomárnál A MOL benzinkúton megveszem a matricámat, kaptam volna-e büntetést?!

Határozott "NEM" volt a válasz.

Hát ennyi a történetem, természetesen minden dokumentum rendelkezésre áll, a matrica is, ezeket egyébként mellékletként csatoltam is a NÚSZ-nak írt mail-ban.

Köszönöm, és várom válaszát.

Csaba

Tisztelt Autójogász!

A mai napon az alábbi különös esettel szembesültem:

Volt egy használt autó, amire megalkudtam a kereskedővel (04.24-)(cég) kaptam egy számlát emailben és átutaltam az autó vételárát (a számlán nem előleg vagy foglaló szerepel, hanem a konkrét autó alvázszámmal, rendszámmal).

Megállapodtunk továbbá, hogy a mai napon ingyenesen leszállítják részemre. Tegnap még egyeztettük újra a szállítási címet is. Erre ma kapok egy emailt, hogy kapott egy jobb ajánlatot és visszautalta a pénzt, ami meg is történt (persze nekem az átutalás is pénzbe került, nem is kevésbe).

Kérdésem, hogy milyen jogorvoslati lehetőségekkel élhetek? A kifizetett számlát lehet foglalónak tekinteni?

Mielőbbi válaszát várva,

Üdvözlettel:

Tamás

Tisztelt Autójogász!

Két hete eladtam 1998-as 1.6 16V Suzuku Baleno Wagon autómat. Magam is használtan jutottam hozzá, a világ majdnem összes kilométerével (350e fölött), de teljesen használható állapotban. Több, mint 5000 kilométert tettünk meg vele hiba nélkül, de végül lehetőségünk volt egy újabba beruházni, így eladásra kínáltam a Suzukit.

Korára és állapotára tekintettel a másfél év műszaki ellenére végül 120e Forintért kötöttünk üzletet egy építési vállalkozóval, aki "melósautót" keresett. Egy héten belül jelentkezett, hogy az autó hengerfejes lett, elvitték szerelőhöz, ahol szét lett bontva. Elmondta, hogy még rendben haza tudtak vele menni, azonban az első munkás nap után kezdtek jelentkezni a hibák, körülbelül 300 kilométert tettek meg vele. Amiket elmondott, azok alapján valószínűsítem, hogy felhasználás módja (5 munkás + szerszámok, felszerelés, autópályán hajtva) eredményezhette az 1090 kg üres tömegű és 1560 kg maximális engedélyezett tömegű, sokat futott autó korai halálát.

A vevő elveire hivatkozva nem szeretné fizetni a javítást, mivel állítása szerint az már a vásárláskor is fennállt, de a megtekintés és próbakör alatt nem jött elő. Amennyiben valóban egy rejtett hibával akartam volna eladni az autót, akkor gondolom jogos lenne a követelés, de mivel a saját felhasználásunk alatt semmilyen erre utaló jel nem volt, illetve feltehetően a túlterhelés okozhatta a hibát.

Felvetette a peres eljárást, valamint igazságügyi szakértő vizsgálatát is, a első kérdésem az lenne, hogy egyáltalán ez az elvégzett javítások és megbontások után mennyire lenne mérvadó? Illetve, hogy adott esetben egy általam kért szakértői vizsgálat tudja-e bizonyítani a hiba eladás után keletkezését? Milyen lépéseket tudna esetleg javasolni?

Üdvözlettel,

olvasójuk

Kedves Autójogász!

Az akkori levélben csatolt mellékletben válaszként a sofőrnek (nekem) igazolnia kellett az osztrák hatóság felé, hogy az adott időpontban ki vezette az autót. Recepciósunk szerint ez normális, így szokták küldeni. Itt nekem az sem tetszett, hogy látatlanban a nevemet és aláírásomat adom egy szabálysértéshez, amiről semmi információt nem tudok.

Aztán továbbléptem azzal, hogy 50-60 €-ba nem halok bele.

Majd ezután, mai napon kaptam meg a fizetési felszólítást, miszerint gyorshajtás volt az a bizonyos szabálysértés. 80-as korlátozásnál mentem 122-vel. Mindez autópályán történt, mert végig azon haladtunk. Gondolom osztottak, szoroztak, majd kijött egy 240 €-s büntetés. Amit egy kicsit sokallok a várthoz képest, ezért írok Önnek, mielőtt fizetnék.

A mai levélben leírták a szabálysértés helyszínét, valamint a szabálysértést magát, és a konkrét összeget. A levélben szerepel a számlaszám, és minden utaláshoz szükséges adat, valamint leírás az ellenvetésről. 3 oldal magyar, és ugyan ez németül.

25 éves vagyok, 18 éves korom óta vezetek aktívan, ez az első büntetésem, ezért nem tudom, mi az ami normális, és mi az ami nem, főleg nem osztrák viszonylatokban

A kérdéseim az alábbiak lennének:

- A levélhez nem járt fotó. Csak leírják, hogy mennyi helyett mennyivel mentem. (Gyakorlatilag pl. 157-et is ráírhattak volna). Vagy itt el kell hinni, amit állítanak, és ennyi? Egy ilyen papírt bárkire kiállítok fél óra alatt, bármekkora sebességtúllépésre...

Fotót lehet / szoktak kérni? Vagy bármi olyant, amivel bizonyítani tudják, hogy tényleg annyival haladtam amennyit leírtak, és tényleg 80-as korlátozás volt az adott útszakaszra?

- A büntetést mi alapján kalkulálják? Reális ez a 240€? Próbáltam utánanézni, nem tudom mennyire hivatalosak azok az információk, amiket itt találtam. Autópályán (ha 130 a korlátozás) 30 km/h-s túllépés (tehát 160-nal megyünk), arra ~60€-t írnak. Tudom, ez arányaiban nem annyi, mint a 80 as korlátozásnál 122, de azért na...

A másik amit találtam, az a településen kívüli túllépés 50 km/h-ig bezárólag. 150-300€-t írnak rá. Tudom, autópálya más kategória, de ha ebből indulunk ki (itt a sebesség arányok hasonlók), ahhoz képest hogy épp meghaladtam a 40 km/h-s sebességtúllépést, a 240€ erőteljesen a felső határ fele lett belőve, mint sem az alsóhoz.

A levélben, annak átvételétől 2 hetet adtak meg, mint fizetési határidő, amennyiben nincs ellenvetésem. Az a sanda gyanúm, hogy ígyis úgyis fizetnem kell, és nem nagyon lehet vitatkozni ez ügyben. De mielőtt ezt megteszem, gondoltam megkeresem Önt, és kikérem a véleményét, hogy ez az eljárás normális-e, valamint a meghatározott büntetés realitásáról.

Válaszát köszönöm előre is!

Tisztelt Autójogász!

A következő ügyben kérném szíves véleményét: január végén egy elgurult autó megrongálta a járművem elejét. A vezető kiszállt, nem húzta be a kéziféket, majd magára hagyta a járművet, az hátra gurult, és nekiütközött az útra éppen bekanyarodó autómnak. Az is csak utólag derült ki, hogy a járműben nem ült senki.

Kértem rendőrségi helyszínelést, de az időközben előkerülő károkozó azt nyilatkozta, elismeri a felelősséget, így végül csak rögzítették az esetet. A probléma itt kezdődött, mert mint kiderült, a károkozó járművet nem a tulajdonos vezette (egy autószerelő, akinél javításon volt). A tulajdonos kitöltötte a kárbejelentőt. A kárfelvevő csóválta a fejét: nem lesz egyszerű a dolog, mert -állítólag- az autó nem minősül üzemben levő járműnek, ha nem vezeti senki. Illetve javasolta, hogy javíttassam meg az autómat a saját cascomra. Majd a károkozó biztosítója egy nyilatkozatot kért a jármű vezetőjétől, hogy "tisztázzák, miért volt nála a jármű". Ezt a nyilatkozatot azonban már sem a jármű vezetője, sem a tulajdonos közel 2 hónapja nem volt hajlandó megküldeni a biztosítónak, így az ügy gyakorlatilag ebben a fázisban áll.

Kérdésem, ez az eljárás, amit a biztosító folytat, szabályos? Miért releváns kérdés, hogy ki vezette az autót, ha van érvényes felelősségbiztosítása? Tudok bármit tenni az ügyben? Ha a saját cascomra csináltatom az autót, nyilván enyém az önrész és nő a díja is... köszönettel,  Péter

Kedves Péter!

A tényállás további részleteitől függően ön a kártérítési igényét érvényesítheti véleményem szerint

1. a mulasztó járművezetővel és az üzembentartóval szemben vagy
2. a járművezetővel/üzembentartóval és a jármű felelősségbiztosítójával szemben egyetemlegesen

Egy nagyon hasonló tényállású jogesetben, ami a legfelsőbb bírói fórumig jutott, a bíróság rögzítette, hogy a gépjármű üzemeltetése és egyúttal a tevékenység fokozottan veszélyes jellege akkor szűnik meg, amikor a gépjárművet szabályszerűen leállítják, azaz elvégzik mindazt a szükséges tevékenységet, amely a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásához elengedhetetlen. Ennek része a kézifék behúzása is, amely az adott esetben elmaradt.

Ebben az ügyben azt a végkövetkeztetést vonta le a bíróság, hogy az emberi hatás átmeneti megszűnése a gépjármű veszélyes üzemi jellegét nem szünteti meg, ha annak a rövid időre történt megállítása a közúton, a továbbhaladás szándékával történt, és ezért elmaradt a teljes üzemen kívüli állapot létrehozása. Az így történt leállással a gépjárműnek nem szűnik meg a közúti forgalomban való részvétele, a fokozott védelmet igénylő veszélyessége. Emiatt ilyen esetben a jármű felelősségbiztosítójának meg kell térítenie a kárt.

A jármű vezetőjének személye az ön számára akkor érdekes, ha van olyan tényállási elem, ami a biztosító helytállási kötelezettségét kizárja. Ebben az esetben véleményem szerint az üzembentartótól és a járművezetőtől lehet a kár megtérítését követelni. A biztosító pedig a saját regressz igényének érvényesítése miatt érdeklődik az ügy részletei iránt. Ennek azonban nem eshet túszul az ön kárigénye, a kettőt szét kell választania a biztosítónak.

Ön nem köteles a casco-t igénybe venni, mindazonáltal lehetséges, hogy célszerű, főleg, ha ezzel további károk és költségek védhetők ki. Az önrészen kívül a bónusz romlás miatti díjkülönbözet is érvényesíthető, az is a kár része.

Üdvözlettel:

Autójogász

Tisztelt Autójogász,

bár figyelem a híreket, eddig nem találtam egyértelmű információt arról, hogy a koronavírus miatt bejelentett részletfizetési moratórium vonatkozik-e az autóhitelekre is. Mint szinte mindenki, jogilag én sem hitelt vettem fel az új autómra 2018 őszén, hanem lízingszerződés keretében finanszírozza azt a bank.

Ezekre a lízingszerződésekre is vonatkozik a részletfizetés felfüggesztése az év végéig? Ha igen, kell-e kérnem, vagy ha nem akarok élni vele, akkor azt hogyan kell jeleznem? Válaszát megköszönve, üdvözlettel:

Botond

Kedves Botond!

A 47-es számú veszélyhelyzeti Korm. rendelet egyértelműen a lízingszerződésre is kiterjeszti a moratóriumot:

1. § (1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

(2) A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

(3) A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, melynek időtartamát a Kormány rendeletével meghosszabbíthatja.

(4) A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik.

(5) E § rendelkezéseit a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

Önnek nem kell kérnie a fizetés felfüggesztését, mert azt jogszabály rendelte el.

Önnek arról kell (illetve lehet) a finanszírozóval egyeztetnie, hogy ha akarja, akkor tovább fizetheti a törlesztő részleteket. Erről előbb-utóbb a finanszírozó tájékoztatással fog élni ön felé.

Üdvözlettel:

Autójogász

Tisztelt Autójogász!

Parkolási bírsággal kapcsolatban lenne kérdésem egy olyan autóról van szó amit eladtam.

2019. Szeptember 23-án eladtam egy gépjárművet, Pestre vitték el. Nem íratták át azóta sem. Jöttek sorba a bírságok, de mindenhol elfogadták a hivatalosan bejelentett, lepecsételt, aláírt adásvételi szerződést. Majd egy nap (2020.01.10) jött egy bírság a Józsefvárosi Gazdálkodási Központból, miszerint nem vettek parkoló jegyet az autóra. Szokásosan felhívtam a számot, majd a megadott email címre elküldtem az adásvételit. Pár napra rá jött a válasz: az adásvételi olvashatatlan, nyomtatott hivatalos dokumentummal igazoljam, hogy eladtam az autót. Ezután bementem a járási hivatalba, ahol tájékoztattak, hogy az adásvételi szerződésnél nincs hivatalosabb dokumentum, ráadásul le van pecsételve, alá van írva, olvasható. Majd egy pár telefonálás után, kaptam egy nyomtatott adatlapot arról, hogy már nem én vagyok a tulaj, és az új tulajdonos adatai megtalálhatóak voltak rajta.

Mint utólag kiderült, az új tulajdonos bejelentett lakcíme: Budapest VIII kerület. (Mint egy hajléktalan). Majd ezt a dokumentumot - ami szintén hivatalosan elfogadott és lepecsételt, aláírt - elküldtem a társaságnak. 3 hétre rá jött is a válasz: elutasították, nem egyértelmű a vevő címe. Felhívtam őket, az ügyintéző annyit tudott mondani, nem az ő hatás köre, nem ő dönt a dolgokban. A felettesével nem lehet beszélni, aki meg eldönti, azzal se, írjam le ha úgy érzem, mindent megtettem. Leírtam részletesen, ezek előtt több helyen is elfogadták az adásvételit, majd újabb elutasító sablon szöveg érkezett, megint csak nem egyértelmű a vevő.

Ma voltam ismét a járási hivatalban és az a papír, amit kaptam korábban, azon minden hiteles és helytálló. Nem értik, miért nem fogadják el. Majd segítőkészek voltak, több telefonálás után arra jutottak, nem tudnak más dokumentumot kiállítani, nekem kell elérni, hogy elfogadják a dokumentumokat.

Ezek után mit lehet még tenni?

Üdvözlettel:

Krisztián

Tisztelt Totalcar!

Kérdésem a következő lenne!

Egyezségi ajánlatkor kiköthet-e olyat a biztosító, hogy le kell adni egy adott alkatrészt a kár nettó kifizetéséhez?

Eleve nettó értéket állapít meg ugye az egyezségkor a biztosító, de még ebből is levont 20%-ot, ha nincs alkatrész leadás. Leadás után persze kifizeti az eredeti nettó javítás költségét.

Eset:

Belém tolattak, első lökhárító sérült kis mértékben, de azért annyira, hogy deformálódott, valamint melegítéssel, gitteléssel+ fényezéssel javítható csak.

Ugye ezt mindenki tudja, az már nem lesz olyan mintha új lenne, a gitt repedhet, sose lesz olyan a forma gittelés után, mint az eredeti, stb. stb.

Az autó új (fél éves), ezért avulás sem jöhet szóba.

Némi, a javítási kalkuláció összegén való vita után találták ki, hogy adjam le a lökhárítót, csak akkor fizetik ki a nettó összeget.

Előtte való levelezések alkalmával szó sem volt alkatrész leadásról, valamint a kárfelvevő sem írta rá a jegyzőkönyvre, hogy az alkatrész csak leadás után térül.

10.000 Ft javítási kalkuláción ment a vita, amikor felháborodva mertem levélben megjegyezni, hogy ez a 10.000 Ft-os kis stílű vita, megérne egy totalcar-os cikket. Na ezek után találták ki, hogy az eredeti nettó összegből is levonnak, ha nem adom le az alkatrészt.

Tudtommal, az egyezségi ajánlat jogi értelmezése az, hogy a felek nem támasztanak további igényt egymás felé.

Újra kérdezvén, megteheti-e a biztosító, hogy azért mert volt egy nézeteltérés az egyezségi javítás kalkuláció terén, fogja magát és további feltételeket szab a eredeti, általuk levélben már többször kiküldött egyezségi ajánlatot újabb szankciókkal súlytani.

Előre is köszönöm válaszukat!

Üdvözlettel

Attila

Kedves Attila!

Némi ellentmondást érzékelek a tényelőadásában.

Amennyiben a fél éves gépjármű lökhárítója sérült meg, ön ragaszkodhat a cseréhez, a leszerelt lökhárítóval meg csináljon a károkozó biztosítója, amit akar. Avulással nem kell számolnia, ahogy azt ön is említette.

Nem igazán értem, hogy ha le kell adnia a lökhárítót, akkor mi ez az ön által említett 10 000,- Ft-os összeg. Ha a lökhárítóval csak bűvészkednek (melegítés stb.), akkor álláspontom szerint ön értékcsökkenést érvényesíthet, mivel az autó esztétikailag és műszakilag is csökkent értékűvé válik a hibátlan állapothoz képest. Ez esetben azonban nem 10 000,- ft az értékcsökkenés összege, hanem inkább egy nagyságrenddel nagyobb összeg.

A biztosító bruttó költséget csakis akkor fizethet magánszemélynek és cégnek, ha hoz javítási számlát. A cégnél feltétel továbbá, hogy ne legyen jogosult az áfát visszaigényelni. Az egyezséghez nem kell számla, ezért szerepel benne nettó összeg. Ön nem köteles olyan egyezséget elfogadni, ami nem találkozik az elvárásaival. Az egyébként a normál ügymenet része, hogy csere esetén a cserélt alkatrészt le kell adni vagy meg kell semmisíteni, ebben én nem látok semmi rendkívülit.

Üdvözlettel:

Autójogász

Tisztelt Totalcar,

Január 16-án magányszemélytől vásároltam egy VW Polo 2010 áprilisi autót. Sima benzines 1.4-es motor duruzsol benne és egy 7 fokozatú száraz DSG váltóval van szerelve.

Az autót 17-én sikeresen át is írattam és vittem volna haza édesanyámnak akinek vásároltam. Sajnos útközben a váltó hibát dobott, a páratlan fokozatok eltűntek belőle, a sebesség fokozat visszajelző villogni kezdett és a motorcsekk lámpa is világított. Ekkor az autót újraindítottam és sikerült újabb 30 kilométert megtennem vele, amikor a hiba ismét jelentkezett. A következő újraindításnál már csak 8 kilométer volt hibamentes és most már szinte azonnal jelentkezik a hiba. A hibamentesen megtett táv nagyjából 100 km volt. A szakemberek mehatronika cserét javasolnak, de nem biztosak benne, hogy ez a hiba, amíg szét nincs szerelve a váltó. A becsült javítási költség 350 ezertől 1,5 millióig terjed. Ez a megvásárolt 2 milliós autóhoz mérve közel van a csődhöz.

Felajánlottam az eladónak, hogy felesben javíttassuk meg mivel összesen 100 kilométert tudtam megtenni az autóval hibamentesen, ezért úgy gondolom, a szavatosság vonatkozik erre a vásárlásra is. Ettől az eladó teljesen elzárkózik, mondván láttam az autót, kipróbáltam és akkor működött. Ez így is van viszont az általam megtett hibamentes táv nevetséges még akkor is ha használt autóról beszélünk.

Ezután több ügyvédet is megkerestem és eljutottunk egy ügyvédi felszólításig ami ugyan csak nem járt sikerrel, továbbra is elzárkózik az eladó.

A következő lépés az ügyvéd szerint a közjegyző által kirendelt igazságügyi szakértő, akinek a jelenlétében szétszedik a váltót és egy szakvéleményt kapunk a hiba okáról. Ennek a költsége úgy tudom nagyságrendileg 300-350 ezer forint + váltó szétszerelés 150 ezer forint. Innentől viszont az ügy csak az igazságügyi szakértő véleményén múlik. Ha azt írja le, hogy fennállt a hiba akkor nyerhetek, ha nem, akkor bukom az összes pénzt.

Kérdésem arra irányulna, hogy találkoztak-e már hasonló esettel, érdemes-e elkölteni ezt az összeget a fentiek tudatában a szakértőre, vagy mivel elég kicsi az esélye, hogy nyerhetek, szimplán javíttassam meg az autót?

Van-e esetleg más módja a hiba feltárásának vagy az ügy rendezésének?

Köszönettel,

Róbert

Kedves Róbert!

Az ügyben valóban annak van jogilag perdöntő jelentősége, hogy az adásvétel pillanatában már fennállt-e ez a hiba vagy sem. Ezt a kérdést egyértelműen meg kell tudni válaszolni egy szakértő bevonásával.

Nekem annyiban tér el az álláspontom az ön ügyvédje által javasolt megoldástól, hogy ma már nem szükséges közjegyzőt bevonni az eljárásba. Álláspontom szerint a közjegyző semmilyen hozzáadott értéket nem jelent, csupán megdrágítja az eljárást és le is lassítja azt.

Az új polgári perrendtartás és az új szakértői törvény alapján meg lehet bízni magánúton is az iü. szakértőt, aki magánszakértői véleményt készít el ilyen esetben. A magánszakértői vélemény a bizonyító erejét tekintve nem marad el attól, mintha a szakértőt közjegyzőn keresztül rendelték volna ki. Előnye, hogy a megbízó által választható ki a szakértő személye, közvetlen megbízás adható, ezért rugalmasabb az eljárás és olcsóbb is a közjegyzői díj kiesése miatt.

Üdvözlettel:

Autójogász

Ha olvasnál egy cikket egy sikerrel végigvitt szavatossági ügyről, itt találsz egy érdekes történetet egy vásárlás után hamar motorhibássá lett Kia Ceedről.

Tisztelt Autójogász,

Sajnos az úgynevezett büntetőfékezés (brake check) nagyon elterjedt kis hazánkban is. Jellemzően az addig nagyon siető autósok kedvenc "szórakozása", valahogyan itt már mégsem sietnek annyira...

Kérdésem, ha a fedélzeti kamerával felszerelt járművemmel a büntetőfékezés esetén egyszerűen nekimegyek hátulról a "kedves" autósnak, ki a hibás?

Kommentek elkerülése végett, nem az autópálya belső sávban történő lassú haladásról van szó, hanem a szabálytalanul elsőbbséget kiharcolni próbáló, és ezt megvalósítani nem tudó (majd ezt megtorló) autóstársakról.

Köszönöm,

Robert

Kedves Robert!

A „büntető fékezés” attól függően, hogy más vagy mások élete vagy testi épsége közvetlen veszélybe kerül-e miatta bűncselekménynek, de legalább szabálysértésnek (közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése) minősülhet. A közvetlen veszély az élet, testi épség sérelmének reális és azonnal lehetséges bekövetkezésének veszélyét jelenti.

A fedélzeti kamera felvétele minden további nélkül bizonyítékként felhasználható egy büntető- vagy szabálysértési eljárásban, ezt kiegészíthetik még a tanúk, külső térfigyelő kamerák felvételei. A „büntető fékezés” tehát nemcsak fizikailag, hanem jogilag is egy rendkívül kockázatos manőver, főként, ha közvetlen veszélyhelyzetet teremt.

Ami az ügy kártérítési részét illeti, ilyen esetben a szabálytalankodó fél „bevág” a másik jármű elé, és elveszi annak a fékútját. Ha túl intenzíven fékez, és emiatt végül összeütköznek, akkor olyan arányban kell helytállni az okozott kárért, amilyen arányban a fél magatartása a baleset bekövetkezéséért felróható. Az ön által említett esetben ez lehet 100% a másik fél terhére. Figyelembe kell venni azt a szabályt is, hogy a jármű sebességét az (1)-(3) bekezdésben említett sebességhatárokon belül úgy kell megválasztani, hogy a vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell. Ebből adódóan véleményem szerint a „büntetett” jármű sofőrjének is mindent el kell követnie, hogy elkerülhető legyen a baleset. A szabálytalankodás észlelése esetén az egyébként elvárható gondosságot meghaladó mértékben kell körültekintőnek lenni.

Természetesen a KRESZ azt is világosan rögzíti, hogy nem szabad a járművel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza.

A forgalomban normál esetben is kialakulhat olyan helyzet, ami vészfékezésre kényszeríti a jármű vezetőjét, ez a közlekedés velejárója. A „büntető fékezés” azonban nem tartozik ide, az emiatt bekövetkező károkért a másik jármű üzembentartója, annak vezetője és a kötelező biztosító egyaránt köteles helytállni.

Megjegyzem, az autópálya belső sávjában indokolatlanul lassan haladó gépjárművet is tilos a leírt módon „oktatni”, az ilyen cselekmény minden körülmények között törvénybe ütközik.

Üdvözlettel:

Autójogász

A címlapon látható animáció egy korábbi cikkünkből származik, amely egy M1-es autópályán megtörtént esetet dolgozott fel annak minden körülményével. Érdemes azt is elolvasni, itt található.

Tisztelt Autójogász!

Gyorshajtásos ügyben bírságoltak meg az ún. "objektív felelősség" nevű jogi agyrém alapján. Van fotó, a gyorshajtás valóban megtörtént. Igaz, egy olyan helyen, lakott területen kívül ahol van egy 60-as tábla. Már eleve az érthetetlen, hogy mi a rákért van ott 60-as tábla, de ezt hagyjuk.

Viszont a kérdéses időpontban bizonyíthatóan nem voltam Magyarországon, kamionosként a menetlevelem (hivatalos irat) bizonyítja ezt. Bizonyítási indítványt terjesztettem elő az elkövető személyére vonatkoztatva, de az illetékes hatóság csak köti az ebet a karóhoz, mondván az elkövető személye közömbös. (??????)

Írtam egy újabb bizonyítási indítványt, talán érdekesnek találná, ide másolom:

"Tisztelt Hatóság!

Egy pillanatig nem vitatom, hogy a jelzett szabályszegés, amely alapjaiban veszélyeztette fiatal demokráciánkat, megvalósult. A bizonyítási indítványom az elkövető személyének bizonyítására irányult. Ehelyett Önök rengeteg jogszabályra hivatkozva, az elkövetés tényét, nem pedig az azt elkövető személy kilétét bizonyították. Ismételten kérem, bizonyítsák az elkövető személyét, hiszen az bizonyíthatóan nem lehettem én.

Számomra érthetetlen és felfoghatatlan, hogy Önök szerint az elkövető személye közömbös! Ez az „objektív felelősség” nevű jogi agyszülemény méltó jogállamiságunkhoz! Híven szolgálja az aktuális kormány mindenáron való pénzbehajtási törekvéseit, mindenre való tekintet nélkül!

Római jog, alkotmányos jogok, ártatlanság vélelme, stb. Tiporjuk a sárba, csak a pénz jöjjön! Az hogy az elkövető személyét bizonyítani kellene, nem érdekes?

Ha már jogszabályokra hivatkoznak, ajánlom becses figyelmükbe demokráciánk Alaptörvényét, különösen a XXVIII. cikk (2) bekezdésében foglaltakat!

Nem számít, hogy bizonyíthatóan nem az üzembentartó követte el a szabálysértést, azért büntessük csak meg! Nyilván egyszerűbb (és olcsóbb) jogszabályt hozni, mint az elkövetőt azonosítani.

Ezen az alapon még az élet sok területére javaslom eme jogi agyrém kiterjesztését, például ha valaki távollétemben a házam elé szemetel, kérem, engem akasszanak fel, környezetszennyezésért, járványok elősegítéséért, stb. Vagy ilyen alapon, ha valakit megvernek egy vonaton, akkor a vasút vezérigazgatóját büntessük meg garázdaságért!

Persze, tudom, jogszabály. Nem csodálkozom egy olyan országban ahol arra is volt jogszabály, hogy aki nem dolgozik, az büntetendő (közveszélyes munkakerülés), vagy arra is, hogy bizonyos emberek sárga csillagot viseljenek a mellükön.

Remélem, az ilyen lakott területen kívül, egy ok nélküli 60-as táblánál 80-nal rohangáló eszement őrültek miatt visszaállítjuk a halálbüntetést, természetesen felnégyeléssel, és a négy legnagyobb vár fokára elrettentésül kiszegezéssel, szigorúan az európaiság talaján! Csak egy jogszabály kérdése...

Csodálkozunk, hogy az EU firtatja a jogállamiságot? Én nem."

Nagyon kíváncsi lennék a véleményére, illetve mit tanácsolna a jövőre nézve?

Tisztelettel: Zsolt

Kedves Zsolt!

Mivel a véleményemet kérte a levelében foglaltakról, ezért azt nagyon szívesem megosztom önnel.

A gyorshajtásból ered a balesetek tekintélyes hányada. Számos emberélet veszett oda vagy nyomorodott meg hosszú időre azon kedves sofőrtársaink miatt, akik a sebességhatárokat csak valami hatósági ajánlásként kezelték és bíztak autóversenyzői reflexeikben.

Természetesen a gyorshajtás mértékétől függően van különbség a veszélyesség fokában. Vegye kérem figyelembe, hogy 20 Km/h-ás sebességtúllépés éppen annyival növeli meg a fékutat (száraz aszfalton kb. 20 méter), amennyi élet-halál kérdése lehet. Mégis hova lenne ez a világ, ha a sofőrök felülbírálhatnák a kihelyezett sebességkorlátozó tábla indokoltságát? Ez teljességgel elfogadhatatlan. Inkább legyen kint feleslegesen egy korlátozó tábla, és bosszankodjon emiatt naponta 1000 autós, aki arra jár, mint hogy mindenki mehessen megérzése szerint.

Ami az objektív felelősséget illeti az valóban attól objektív, hogy nem a járművezető személyének van elsődleges jelentősége, hanem az elkövetett jogsértésnek. Az üzembentartó számára a jogszabály korrekt módon lehetővé teszi, hogy mentesüljön. Ez több esetben is lehetséges, amelyek közül az egyik, ha más használta a járművet. Ezt persze igazolni kell. A jogszabály abból indul ki, hogy az üzembentartónak van némi fogalma arról, hogy ki használja a járművet rajta kívül. Gondolom, ez önnél sincs másként. Az ön szomszédja, fia, felesége, kollégája? Semmi gond, igazolhatja, hogy kinek adta át a kocsit és bűnhődjék a tényleges száguldozó. Önnek nem kell mártírrá válnia. Ez az ön döntése, ha akar, mentesülhet, ha nem akar, akkor nem fog. Elintézheti a dolgot az érintettel más módon is, ezzel már a hatóság nem foglalkozik.

A jogállamiságot sokféle csorba éri, ebben határozottan egyetértünk. Az objektív felelősség szankciórendszere speciel véleményem szerint európai módon szabályozott. Nem is mi találtuk fel, csupán bevezettük a más országokban régóta működő modellt. Megjegyzem: Magyarországon a gyorshajtók azonnal megtekinthetik a fényképfelvételeket az interneten, ami egyáltalán nem általános lehetőség más európai országokban (pl. a fejlett Ausztriában sem, hogy ne menjünk messzire).

„Lex est generale iussum populi aut plebis.” A törvény a teljes nép és a köznép parancsa. Az objektív felelősségen alapuló bírság nagysága ebben az esetben nem oktalan. A törvény a széles értelemben vett közjót és a köz biztonságát szolgálja. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdése szerint: „Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.” Ez a szabály a szubjektív alapú eljárásokban érvényesül, amikor annak is elsődleges jelentősége van, hogy ki követte el a jogsértés (szabálysértési- és büntetőjog). A közigazgatási eljárás pedig nem ilyen.

A szemetelés, verekedés, testi sértés, garázdaság stb. szubjektív felelősséggel járnak, ezeknél a tényleges elkövetőt lehet (és kell) felelősségre vonni. Az lenne az agyrém, ha ezekben az esetekben objektív szankciót alkalmaznánk bárkivel szemben.

A közlekedés területére visszatérve, számtalan szabályszegő magatartás létezik. Ezeknek csak egy kisebb része, a legveszélyesebb és leggyakoribb szabályszegések, pontosabban még ezeknek is csak egy része az, ami objektív szankcionálás hatálya alá tartozik. A szabályszegések döntő többsége nem ilyen.

A jövőre nézve azt tanácsolom, hogy ha kölcsönadja a járművét, akkor erről írjanak alá teljes bizonyító erejű magánokiratot (két tanúval aláíratott megállapodás), amiben szerepel a másik fél neve, címe, személyes adatai, az autó adatai és az az időtartam, amíg az illető a járművet használatra átveszi. A következő gyorshajtásos vagy más hasonló bírság esetén önnek nem kell más helyett vállalnia a felelősséget.

Üdvözlettel:

Autójogász