Tavaly augusztusban már beszámoltunk a Cadillac új, elektromos autójáról, a Lyriqről, most pedig már azt is tudjuk, hogy kik tervezik a felhasználói felületét.
Városi kisautó, igáslóként használva - Suzuki Alto
Az igazsághoz hozzátartozik még az is, hogy ez volt egy évvel ezelőttig a család egyetlen autója, így nem csak hétvégi bevásárlásra volt és van használva. Főleg nem arra. :) Gyakran húzott maga után 1 tonnás vagy kicsit nehezebb utánfutót mindenféle pocsék erdei utakon, végigdolgozott három építkezést, méhészetben is használva volt kaptárak szállítására, fát hordtunk vele stb. Mindent kibírt, ami szinte hihetetlen. A lengéscsillapítók is egyszer voltak még csak cserélve benne.
A csomagtartója nagyon jól pakolható, tűzhelytől kezdve cementeszsákokon keresztül rövidebb gerendákig mindent szállítottunk már vele. A jó pakolhatóság elsősorban a nagy csomagtérnyílásnak köszönhető. Tényleg elképesztő, hogy mekkora tárgyak beférnek ebbe a kis autóba.
Stump Bandi és a használt Alto
Ha használt autót vennél!
Olvasd el a kiválasztott típusról írt ítéleteket és vásárlás előtt használd a Totálkár kártörténeti lekérdezőt, hogy minél kevesebb meglepetés érjen!
A holland Bouland Motors 3 év alatt fejlesztette ki az egyik legsikeresebb F1-motor, a DFV 1:3 arányban kicsinyített mását, amit most egy új kisautó áráért - 10650 euróért - bárki megvehet.
Belemártani a flexkorongot egy 930-as vagy 964-es 911-es Porschéba merész vállalás. Mostanra maga az autó is komoly értéket képvisel, mégis, egyre nagyobb piaca van azoknak a cégeknek, amelyek hozzátesznek azokhoz a Porschékhoz, amelyeket a kánon a legnagyobbra tart. Ott van például a Ruf, amely nem csak tuningol, de ha kell versenyautót is épít, sőt, a nullából fejlesztett, szénszálas platformjára épít ultramodern sportkocsit, ami megszólalásig hasonlít a 930-as modellre.
A P. Adams Schwertransporte luxemburgi központú cég két hete osztotta meg az év végi projektjük képeit, amiken egy szélturbina 67 méter hosszú lapátját ügyeskedik át a kanyargós közutakon és kisvárosi kereszteződéseken.
Az autós újságírás világában is vannak összefüggések, amiket az ember tapasztalati úton állít fel. Az én egyes számú elméletem az, hogy az autó milyenségének és a bemutatási körülményeknek a szorzata állandó. Hogy mire alapozom ezt az állítást? Wagon R+ bemutató Monte Carlóban, ahol még a Franciaországból átjáró takarítómunkás is jobb autóval jár? A Daewoo Matiz megtekintésére egyenesen Dél-Koreáig utazott Hernádi Géza kollégám, és nem értette; de hasonló vezeklés jutott valaki másnak, amikor a Kia bemutatta az ős-ős Riót, ami nagyságrendileg egy szintet képviselt az ős-Suzuki Swifttel, csak 8-10 év késéssel, a motorja pedig gyenge volt, mint a lepkefing.
Igen, valójában vannak kivételek, vagyis olyan nem létezik, hogy a Mercedes S-osztály bemutatója egy fapados járattal megközelíthető, brit proliparadicsom üdülőhelyén legyen, két és fél csillagos apartmanhotelben. Mindez nem panasz akar lenni, csak egyszerű tények ismertetése, ezek a helyek üresek, amikor az autópremiereket tartják, hisz nincs szezon, mi pedig azért megyünk oda, hogy vezessük az autókat. A valódi turista vendéget csak nyomokban tartalmazó szállodák többnyire kellemesek ilyenkor is, függetlenül attól, hogy a csodaszobákba este 11 előtt nem esünk be, és hétkor-fél nyolckor már húzunk is el.
A Volkswagen töltőrobotjához hasonló megoldásban gondolkodik a Toyota, de a japánok egy lépéssel tovább mennének: olyan önvezető autóról szóló szabadalmi kérelmet adtak be, ami nemcsak akkumulátorokkal, de hagyományos tüzelőanyag-tartályokkal is fel lenne szerelve. Ezzel az elektromos mellett a belső égésű motorral ellátott autókat is ki tudnák szolgálni, sőt, ha már a Mirait forgalmazó Toyotáról van szó, a hidrogénes verzió sincs kizárva. Elképzelni sem tudunk bizalomgerjesztőbb tárgyat a guruló hidrogén-benzin-akkumulátor szendvicsnél.
Az utak olyan szélesek, hogy repülővel előzhetsz rajtuk repülőt, a garázsok mellett/helyett pedig hangárok épültek a házak mellé a kaliforniai Cameron Airpark Estates-ben. A kisrepülők városkája egyáltalán nem páratlan Amerikában, de ha még nem láttál ilyet, nehéz lesz nem rácsodálkoznod erre a pár perces túrára a Cameronban.
Az ilyen elszámolásoknál sokszor menőznek a történet mesélői, hogy csak 130 ezerbe van a leturbósított, átalakított futóműves játszós autó, aztán kiderül, hogy az alkatrészeket a polcról vették. Az alkatrészt nem a szél fújta oda, azt egyszer valakinek meg kellett vennie pénzért, csak azt elegánsan nem számolják bele a projektbe, mint Ed China munkadíját. Most tiszta vizet öntünk a pohárba, mindent bolti áron számolunk.
A Gordon Murray Automotive T.50 leginkább azért érdekes, mert végre nem az unalomig ismert szupersportkocsi-formula alapján készül, hanem a végletekig vitt könnyítésekkel és egy okos mérnöki fogással operál.
Murray a pár hónapja történt leleplezés után többektől megkapta, hogy ez utóbbi - a masszív, mégis alig 1,2 kilós karbon-ventillátor - csak egy gimmick, egy trükk, a most közzétett, az autó aerodinamikájának szentelt videókban viszont közérthető formában magyarázza el, hogy a megoldás milyen összetett módon és milyen törvényszerűségek mentén ad hozzá az autó menetdinamikájához.
Észak-Karolina és Tennessee államok határán, ahol a 129-es út húzódik, festői a környezet; nemzeti parkok és erdők fogják közre a hegyi utat, amiről helyenként gyönyörű kilátás nyílik a végeláthatatlan fákra, és az út mentén lévő folyóra. Mégsem azért látogatnak ide az emberek, hogy csodálják a tájat, sőt kifejezetten rossz ötlet ezen a szakaszon nézelődni, és nem az utat figyelni: a 18 kilométeres szakaszon ugyanis 318 kanyar van.
Nem titok, hogy Trump szereti az autókat, és jó pár érdekes jármű fordult meg a kezei alatt az évek során. Vásárolt például 2007-ben egy vadonatúj Ferrari 430 F1-et, amin négy évvel később már túl is adott. Azóta 2017-ben ismét gazdát cserélt ez a Ferrari, de pár hét múlva újra kalapács alá fog kerülni, a kérdés az, mennyiért.
Kár is ide bármit írni, annyira magáért beszél ez a felvétel a tetten ért, majd hóban rekedt tolvajról. Legfeljebb annyit, hogy nehéz eldönteni, neki vagy a Toyotának kellemetlenebb-e ez a közel négy perc. Nézd meg és döntsd el magad; minden perce arany.
Már egyévesen motoron ültem! Igaz, a Danuvia egy helyben állt, de édesapám ráültetett. Kép is készült az eseményről. Talán minden ekkor kezdődött köztem és a közúti járművek között. A motorkerékpárok később valóban komoly szerepet töltöttek be életemben, átmenetileg mégis az autók ragadták magukhoz a fő szerepet. Emlék a múltból, amikor nagybátyám a Rudas László utcában (ma Podmaniczky) hatalmasat fékezett púpos Warszawájával (M20), én meg, aki a két első ülés között álltam, majdnem kirepültem a szélvédőn – egy ujjnyi választott el tőle. Ki hallott akkor még itthon a biztonsági övről? (Pedig már létezett, mert alig pár évvel később egy iskolatársam édesapja egyszer hazavitt a majdnem új Volvo 140-esével, abban már volt.) Az osztályban a legtöbben mégis egyik társunk apjának a vadonatúj állólámpás Mercijét (200D) csodáltuk. Egyszer beszéltünk erről Csikóssal, és kiderült, hogy az osztálytársam apja az ő apjának volt a főnöke.
Egy lopott autó előkerítésére annál kisebb az esély, minél több idő telik el. Ezt valószínűleg Tommy Cook is tudta, akitől 2003-ban lopták el '69-es Camaróját, aminek azóta se híre, se hamva nem volt. Pedig ezalatt a tizenhét év alatt rendszeresen jelentette a rendőrségen autója eltűnését, de még a nyomára sem bukkantak. Végül azonban ő maga, óriási szerencsével, de megtalálta.
A múltkori videóban azt néztük meg, hogy mire kell figyelni az autóhirdetéseknél, nehogy pórul járjunk. Ebben a videóban arról beszélünk, hogy milyen átverések mennek a világban, és mekkora összegek repkednek a levegőben. Vendégünk a digitális nyomozó, aki ezeknek a csalóknak az azonosításával foglalkozik életvitelszerűen. Tartsanak velünk, tanulságos lesz!
Az az igazság, hogy én a Totalcarban azt szeretem a legjobban, amikor az olvasókkal együtt tudunk valami teljesen bolond, meglepő, agyrepesztő dolgot csinálni. Ide tartozik például a Parkoló Parádé, meg az is, amikor az olvasóink szerelmeit, őrült projektjeit mutathatjuk be. De meg kell mondjam, a közös hiénázások szoktak a legerősebbek lenni. Ilyenkor van az, hogy az ember csak ül és pislog: mennyi elképesztően jó arc olvas minket, mennyi kreativitást tud elszabadítani egy-egy Mohó Hiéna-kihívás.
Nem tűnik elsőre bonyolult feladatnak, amit most kértünk: küldjetek be szupergiccses karácsonyi fotókat meg videókat. Megkötés csak minimális volt, pont azért, hogy mindenki szabadon engedhesse a fantáziáját: legyen rajta jármű, giccs, meg karácsony. Témaindító a saját idei szupergiccs képünk volt, amit Rézmányi Balázs lőtt a Fashion Streeten kiállított fény-sirályszárnyas mellé parkolt W108-as Merciről. A kategóriák első díja pedig egy-egy Google Home Mini, amiket eredetileg a szerkesztőségünk kapott karácsonyra, de a hiéna-hagyományoknak megfelelően bedobtunk a közösbe. Voltak olvasók, akik nem akartak Instagramot használni, tőlük kommentben, mailben is elfogadtuk a képeket – a lényeg a játék volt.
A hülye autóban is hülye, így 2020-ban minden kijárási korlátozás ellenére bőven akadt alapanyag. Az írás végén pedig olvasói szavazással dől el a büszke cím sorsa!
1. Aki Smarttal menekült a rendőrség elől
Végre valaki elhelyezte az őt megillető helyen a Smartot, hiszen – pláne Amerikában – hajlamosak nem is autónak tekinteni az apró Fortwo-t, de mostantól logikai úton bizonyítható, hogy ha ez egy autós üldözés, és ebben egy Smartot üldöznek, akkor a Smart egy valódi autó. A televíziós tudósítás kommentátorai azért élcelődnek, hogy az a marha vajon miért pont ezt a modellt választotta, egyébként egy Walmart szupermarketnél akarták ellenőrizni, de nem állt meg. Akár lopta a kocsit, akár dugig volt droggal, azt hiszem erre nincs mentség: miért nem lop normális kocsit, ha már lop; ha pedig drogfutár-autónak használja, szintén rosszat választott – mindegy melyik, méltó résztvevője az év hülyéi válogatásunknak a smartos csóka, akinek a kocsiját hosszas kísérés után egyszerűen kiforgatták egy rendőrautóval, őt meg letartóztatták. Mondjuk az USA területén rendőrök elől elmenekülni bármilyen autóval különösen nagy őrültség, bár már vannak helyek, ahol nem is alkalmazzák már ezt a módszert, mivel elég sok balesettel jár, vétlen áldozatokkal.
A könyv, amire holnap óta vártál!
Kövezzetek meg (vagy, ha elég öreg és elég Woody Allen-rajongó vagy: vessetek a mókusok elé), de az nem is rendes autóbuzi, akinek nincs legalább egy Haynes szerelési kézikönyve.
Nagyjából minden típushoz csináltak a Haynes-nél egy vastag, ábrákkal, fotókkal illusztrált manuált, amiből a legalapvetőbb és a komolyabb ingujjfeltűrést igénylő karbantartásokat és szereléseket is elvégezhetjük otthon. Nem egyszer mentette már meg a seggemet egy Haynes, amikor valamelyik autóm vagy motorom gondoskodást igényelt. Tiszteletem jeléül, egy londoni kirándulás alkalmával vettem is egy Haynes-kulacsot. Amin ráadásul a Ford Capri-kézikönyv borítója szerepelt.
Kevesen lesznek, akiknek 2020 - főleg a márciustól kezdődő nagyobbik fele – díszes aranykerettel a nyakában kerül fel a polcra. Szerintem mindenki gombóccá gyűrve inkább a komposztálóba hajítaná már ezt az esztendőt, hadd falják fel az utolsó porcikájáig a nyüvek, bár azért hallottam szép sztorikat a baráti körben – volt, aki az e-bizniszben utazott, másnak csodás új partnere lett... Egész biztos, hogy ők vannak minoritásban.
Tegnap beharangoztuk a kvízestet, ha lemaradtál róla, itt mindent megtalálsz. A lényeg, hogy a Quiznight alapítójával, Álmossal autós kérdéseket teszünk fel ebben az élő adásban, nektek pedig válaszolni kell. Az adás itt megy, ebben a posztban, a válaszokat pedig az ezen a linken található válaszlapba kell beírni. A kör végén összesítünk, és kiderül, kié a dicsőség.
A kocsmakvíz remek játék: néhány fős csapatok összegyűlnek egy kocsmában, kávézóban, vagy egyéb közösségi helyen, aztán a kvízmester felteszi a kérdéseit. A csapatok jegyzik a válaszaikat, és a kérdéssor végén az a csapat nyer, amelyik a legtöbb pontot gyűjtötte.
Nem gondolom, hogy különösebben nagy fotóművész lennék, tisztes iparosként gyártom a képeket. Némelyik egészen jól sikerül, vannak amik elmennek, vannak csak simán rosszak, és vannak azok a remekművek, melyeket megtartok magamnak - mármint eddig megtartottam, de most itt vannak azok a 2020-as mesterműveim, melyek túlmutatnak önmagukon. Az év végi listák amúgy is önmagunk vállonveregetéséről szólnak, ez tehát a művészetem java, amire igazán büszke vagyok. Az igazi fotóbubusok kedvéért a fő exif adatok ott vannak zárójelben, a képeket pedig mindenféle utómunka és vágás nélkül mutatom be. Természetesen megvásárolhatóak, full size-ban, nyomdai minőségben is.
A jogosítvány megszerzésének nem alapfeltétele, pedig egy olyan ismeret, ami nélkül nagyon elesettnek érezzük magunkat, ha beüt a baj. Mindenkivel előfordult már, vagy elő fog fordulni, hogy defektet kap. Aki tudja mit kell csinálni, az megcsinálja, aki nem, az segítséget próbál szerezni. A hölgyek dolga egyszerűbb, megállnak, kiveszik a pótkereket, és nem sokára megáll valaki kicserélni kereket, vagy felhívják a párjukat, hogy intézzen valamit. Én is álltam már meg idegennek kereket cserélni. De mi van akkor, ha nem jár arra senki, vagy nem tud senki segíteni? Beírod a Youtube-ra „Hogyan cserélj kereket”.
Idén majdnem elfelejtettem, hogy a pár éve, véletlenül kialakult hagyományomat folytassam. Nem hagyománynak indult, de még az első fotó is csak a véletlennek köszönheti, hogy létrejött. Jó helyre parkoltam, jókor. Az első képet csak azért csináltam, hogy megmutassam Esztinek, hová is parkoltam az öreg W108-at. Jó idő volt, hát akkor már miért is ne a veteránnal menjek be a dolgozóba. Aztán mutatott egy másik képet az autómról. Másnak is feltűnt a kocsi az Intercontinental Hotel oldalsó bejáratának fényeiben, így felkerült egy Facebook-csoportba.
Ezen felbuzdulva este csináltam még pár fotót a telefonommal, csak a magam szórakoztatására. Meg persze a FB-falamra is kitettem. Hogy ezekben az öreg vasakban bőven volt még anyag, az is bizonyítja, hogy úgy vonzotta magára a lájkokat, mint hűtőgép ajtaja a szuvenír-mágneseket.
Kicsit ciki is volt, pont, mintha cuki ásító kismacskát, maszatos arcú gyereket, pufók pofájú kölyökkutyát posztoltam volna. Persze, hogy tetszett a népeknek, csillogó veterán autó a karácsonyi fényfüzér alatt. Úgyhogy a következő alkalommal a cseh legendát, a TDI Octavia kombit toltam az izzósorok alá, az sportszerűbb dolognak tűnik.
