Lányom reggel ért haza Tokióból, olyan ajándékokat hozott nekem, hogy megvilágosodtam, felnyílt a szemem, mindent értek és megértek a japán autókkal kapcsolatban. A japán kultúra tud csak olyan értelmezhetetlen, de ugyanakkor megmagyarázhatatlanul varázslatos és lebilincselő tárgyakat megálmodni és magas minőségben létrehozni, mint például a különböző dolgokból célzó műanyag katona.
Fogékony vagyok az értelmetlen faszságokra, nyilván ennek köszönhetően már apámék padlása és a kert egyre több sarka is az én felesleges cuccaimmal van tele, pont emiatt eléggé magasan van a léc is.
Henry Ford kétszer is ringbe küldte utópiáját a dzsungel ellen, aztán kétszer jött ki vesztesen a meccsből. Az olcsó gumi reményével építettet városokat Amazóniába közel száz éve már, de nem lett új Detroit a mesterségesen kreált gyárvárosokból.
Mit nyerhetek?
Az Osram jóvoltából típusspecifikus kiegészítő távolsági fényszórót, hivatalos nevén LEDriving Lightbart nyerhetsz, vagyis nagyon értékes a nyeremény: változattól függően 16-43 ezer forint közöttiek az árak. És ezeket párban kell beépíteni. Aki megnyeri tehát, maga választhatja ki, melyik típus felel meg a járművére, emiatt majd kis türelmet kérünk, amíg az országba megérkezik a nyeremény.
Nagyon fontos, hogy ezek a távolsági fényszórók közúton használhatók, a távolsági fény kiegészítéseként, típustól függően akár 190-450 méterre is elvilágítanak. Ráadásul nemcsak nagy teherautókra és kamionokra, hanem pickupokra is megfelelnek, sőt, van olyan verzió, amely személyautón is alkalmazható. Akkor jársz jól, ha megnézed a típusok leírását a linken.
Mivel a teherfuvarozást a rendőrség és az NKH (már nem így hívják, de így mindenki érti) fokozott figyelemmel felügyeli, nem is árt, ha valóban olyan fényforrásokat szerelsz a járművedre, ami azon a típuson legálisan alkalmazható, E-jeles és ráadásul minőségi.
Hogyan kell játszani?
Ha nem vagy bejelentkezve, görgess le az oldalon az Indapass-bejelentkezéshez (a játékhoz be kell lépni, de ha még nincs Indapassod, ott tudsz regisztrálni is), utána már töltheted is. A játék egy hétig él, 19-én éjfélkor lesz vége. Eredményhirdetés utána jön, a győzteseknek üzenünk az Indán is. Ha több telitalálatos megfejtés van, sorsolással döntjük el, kié legyen a nyeremény. Ha nincs telitalálat, a legtöbb jó választ megadó pályázó nyer, ha többen vannak, köztük sorsolunk.
Indulhat a játék?
Gallipoliig mentünk. Na, nem a törökországiig, hanem csak az olaszországiig, az volt az út legdélebbi pontja, Budapesttől 1700 kilométerre esik. Kicsit csaltunk is, mert odafelé kompoztunk Dubrovniktól Bariig, ezzel megspórolva 500 kilométert, egy csomó pályadíjat, egy éjszakányi szállást és közel egynapnyi szabadságot. Így is kijött a 4300 kilométer. Élveztük.
1. Jay Leno's Garage
Aki egy kő alatt töltötte az elmúlt 30 évet, annak röviden: Jay Leno egy amerikai humorista, műsorvezető, mellesleg imád mindent, ami gurul. Mivel bérelt helye van az amerikai popkultúrában tv-műsorai révén, a pénze is megvan, hogy hobbijának éljen. Jelenleg az egyik legjobb műsora, a Jay Leno garázsa. Ebben mindent bemutat, amit az évek alatt összeszedett, sőt rendszeresen hív meg autókat a hozzá illő vendéggel, mint például Christian von Koenigsegg, Henrik Fisker vagy Charles Morgan.
Megint sikerült felhívni magára a világ figyelmét Gurbanguly Berdimuhamedow türkmén elnöknek. Utoljára akkor írtunk róla, amikor hirtelen felindulásból benevezett egy raliversenyre, amit aztán meg is nyert. Most a Kara-kum sivatag évtizedek óta égő barlangjánál produkálta magát a bolygó legexhibicionistább diktátora, hogy megmutassa: tényleg nem halt meg.
Amikor az amerikai elnök végighajtott a Váci utcán...
Csodálatos videóra hívta fel ismerőseinek a figyelmét Veres Viktor cimborám: a Nixon-család Youtube-csatornájára egy európai körutazás emlékeit is feltöltötték, köztük az 1963. július közepén készült budapesti mozgóképeket. Eddig nagyon kevesen látták ezeket a színes, igaz néma felvételeket, amin az amerikai elnök és családja jár be minden fontos pesti helyszínt.
Önkényesen megelőlegeztem a címben Nixonnak az Egyesült Államok elnöke címet – hiszen 1963-ban még nem ő volt az elnök, hanem bizonyos J.F. Kennedy. De pár év múlva tényleg ő lett az USA elnöke. Az biztos, hogy később, a Watergate-botrány után, exelnökként nem tudott volna ilyen békésen turistáskodni a vasfüggöny mögött, mindenki felismerte volna az utcán. Mondjuk azt nem értem, hogy ex-alelnökként (1953 és 1961 közt volt az USA alelnöke) hogyan mozoghatott maroknyi testőrség, de még inkább hivatalos magyar kíséret nélkül. Valamiről lemaradtak az elvtársak? Lehet, hogy nem értesítették őket, vagy csak később kapcsolódtak hivatalosan is a programba -mert bekapcsolódtak, mint azt majd látni lehet a filmben. Az mondjuk meglepne, ha a háttérben nem követte volna őket már a legelejétől néhány titkosszolga.
A kisfilm tele van utcai jelenettel, és ezeknek minden egyes képkockája kincs. Az Andrássy… Izé a Népköztársaság útján kezdődik a budapesti része a mozinak (előtte a Svájcban forgatott jelenetek vannak, egészen 8:52-ig) Mindenki mást szúrhat ki a felvételeken, a masszív autóbusz függők szerintem könnyes szemmel ölelgetik a monitort minden egyes Ikarus feltűnésekor, halkan felsikkantanak, amikor a pótkocsis trolibusz átoson a képen a Hősök terénél. Bogár-rajongóknak egy formás Ovál-fenék villan, az út szélén Velorex parkol.
Az első néhány képkocka még rendben van. Öt feszül versenyző várja a startpisztoly, a kép szélén pedig egy lecsupaszított, kurblis Ford is látszik. Bizonyára földutas verseny lesz, Le Mans-i rajttal. Az első gyanús jel, hogy a versenyzők egyáltalán nem az autókra összpontosítják a figyelmüket, és amikor elkezdődik a verseny, ügyet se vetnek rájuk, csak keresztbe szaladnak a pályán, hogy veszett tempóval kikapjanak egy-egy szerencsétlen malacot a ládájukból.
Ott engedtük el a holdra szállás napi posztunkat, hogy a nagyon necces leszállás után egy jól sikerült felszállással elhagyta a Hold felszínét az Eagle, azaz a holdkomp. Armstrong és Aldrin teljesítették, amiért jöttek, és elindultak vissza a fejük fölött bő egy napja magányosan keringő keringő Collins-hoz a Columbiára, vagyis a haza utat biztosító parancsnoki egységhez. A Holdon landolással, majd az onnan felemelkedéssel már mindenen túl volt a legénység, amiben addig nulla tapasztalata volt a NASA-nak. Jöhetett az újradokkolás, ami korábbi küldetéseken már része volt a teszteknek, rutinműveletről beszélni viszont erős túlzás lenne.
Tiborral egy több mint egy éve készített amatőr videóban találkozhattak először. Szerelőjével közösen mutatta meg, milyen állapotba került autója, egy 2002-es BMW 530d (e39) az együtt töltött több mint másfél évtized, és 1,2 millió megtett kilométer alatt. A videót eddig 550 ezerszer indították el a Totalcar Youtube-csatornáján, ezért joggal gondolhattam, hogy ezzel a BMW-vel senkit nem fognak majd átverni, ha gazdája eladja. Tévedtem.
A részletek - imádtam mindet
Persze, a versenyautók formája, a hangja is olyan volt múlt hétvégén, amit látva és hallva sokan könnyes szemmel álltak a célegyenesben. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ezek a gépek LEGENDÁK, nagy részükről az ember sosem gondolta volna, hogy valaha élőben láthatja. Attól meg aztán tényleg térdre lehetett rogyni a slick gumik nyomaitól csíkos műgyanta padlón, amikor ezeket az autókat csupaszon, a kompozit karosszéria elemek nélkül lehetett körbenézni.
Azt hiszem, én pont ezt a részét szeretem az egésznek a legjobban. Megnézni a kis titkokat, azokat a részletmegoldásokat, amik valamikor kis túlzással a győzelem és az utolsó hely közötti különbséget jelenthették. Nagyjából minden kocsihoz oda lehetett menni, bekukkantani a motortérbe, megnézni a műszerfal kis kapcsolóit. Persze mindent csak ésszel, hiszen az esetek nagy részében épp karbantartás zajlott a kocsikon, a szerelők azon dolgoztak, hogy a következő futamon is hiba nélkül menjenek a gépek, ilyenkor láb alatt lenni faragatlanság.
Megdöbbentően sokan hiszik, hogy nem történt meg, bizonyítékokat keresnek, összeesküvés-elméleteket gyártanak, a saját beszűkült világukból indulnak ki, ahol soha, semmilyen grandiózus dolog nem valósult meg. Pedig de. A holdra szállás megtörtént, hogy is ne történt volna? Az Amerikával éppen pattanásig feszülő hidegháborúban álló Szovjetunió összes távcsöve, rádiója, és hírszerzője az eget kémlelte. Mivel az űrverseny nemzeti kérdés volt, ekkora ziccert nem hagytak volna ki az amerikaiak lebuktatására. Nem mintha ne bukhatott volna ki a kamu magától a NASA-tól: az Apollo programon külsősökkel együtt 400 ezer ember dolgozott, a titoktartást megoldani tulajdonképpen lehetetlen lett volna.
Rengeteg elhagyott autót látni Budapest utcáin, és nem csak ott, hanem telkeken, udvarokon is. Többségük rég sorsára hagyott, rossz állapotú, használatra alkalmatlan roncs. Az átlagautókon nem sok ember szeme akad meg, legfeljebb az lehet idegesítő, hogy így még kevesebb helyen lehet parkolni. Hogy ezeket az autótetemeket miért nem viszik bontóba, annak többféle oka lehet.
Nyolc évvel korábban, egy nagyon más közhangulatú időszakban Gagarin földkerülésével már volt egy hurráélménye az emberiségnek. Időközben a hidegháború egész másféle rakéták miatt lett melegebb; ebben a nyolc évben gyilkolták meg a Holdat becélzó Kennedy elnököt, és ez idő alatt, egy rutinműtét közben halt meg Szergej Koroljov is. Utóbbi talán a legkevésbé ismert karakter az egész történetben, pedig a sztálini tisztogatás idején gulágot megjárt rakétamérnök mérnöki és szervezői képessége nélkül talán sehova sem jutottak volna a szovjetek, nemhogy az amerikaiak előtt az űrbe. Koroljov létezését eközben olyan homályban tartotta a paranoid szovjet vezetés, hogy haláláig a nevét sem ismerte a világ.
Mikor a Hungaroring Classic depójában lófráltam, nem figyeltem, kinek a neve van a kocsi oldalára matricázva. Egyrészt, mert az autók, a technika, a részletek érdekeltek, másrészt meg simán lehet, hogy a régi versenyző nevét olvashatjuk, azét, aki 1967-ben nyert vele futamot, vagy épp nem nyert semmit soha. A műsorfüzetet böngészve persze észrevettem pár furcsa dolgot.
Először jót röhögtem, mikor kiderült, Tony Sinclair is nyomni fogja a pedált a Ringen, mert rosszul emlékeztem, hiszen a Minden lében két kanál főhőse Brett Sinclair (akit Roger Moore játszott). Egyszerűen összemostam a másik színész, Tony Curtis nevével, mekkora marha vagyok. Aztán meglepődtem, mennyi autót mozgat a svájci Vögele család: összesen tíz autó mellett találtam meg valamelyik Vögele nevét. Peter, Alain, Carlo és Yves több kategóriában is indult, kettőben mind a négy neve egyszerre szerepelt (igaz, volt autó, ami mellett kettőé is), tehát egymás ellen is szívesen versenyeznek. Mint kis guglizás után kiderült, ők a Charles Vögele divatcég alapítójának örökösei.
Alex Birkenstock nevén elkezdtem vigyorogni, hogy hehe, szerencsétlent mennyit szívathatják a szandálok miatt. Aztán kiderült, hogy valószínűleg kevesen örülnek nála jobban annak, hogy a Birkenstock névről mindenki azonnal egy parafa talpú lábbelire gondol. Már ha ő az az Alex Birkenstock, aki a szandál-ipari említéseken túl milliárdos ingatlanbizniszekkel, meg a jelentős mulatozásaival kerül be az újságokba.
Évezredekig, generációk sokasága számára a Hold csak egy lámpás volt az égen. Ám azóta, hogy megsejtettük, mennyivel több annál, az emberiség kíváncsi lett, mi is van ott.
Izgalmas dolog még nyitás előtt körülnézni egy rendezvényen. Senki nem mászik be a képbe, kicsit minden lazább még ilyenkor. Ezért nyugodtan benézhetünk az Escort ruhája alá, megsimogathatjuk a Jaguart, és megtudhatjuk, magasabb-e nálunk egy Ford GT kerék-szettje.
Tuti hallottál már róla, de szólunk még egyszer: hétvégén jön a Hungaroring Classic, amit az uccsó kedvcsinálóban Csikós simán az év legnagyobb bulijának nevezett. Egy hétvégére visszafoglalja a huszadik század a ringet: a pályán a múlt extrémritka ritkaságai, a paddockban pedig remélhetőleg minél nagyobb arányban időutazáshoz öltözött látogatók köröznek majd. Másodmagaddal kettő lehetsz közülük egy jó fotóért cserébe.
Bő három napja volt mindenkinek, aki olvasta a pénteki posztot, hogy egy kis kreativitással nyerjen húszezer forintot érő Smart-kártya pontot, meg egy teljes sort azokból a Ducati kismotorokból, amiket a Shell aktuális promóciójában lehet beszerezni. De nem csak az első helyezettnek jár komoly nyeremény, 15 ezer pontot kap a második, 10 ezret a harmadik versenyző, és persze nekik is jár a teljes Ducati-sor. Hétfő éjfélig kellett feltölteni Instagramra a képeket.
Hogy mit is kellett tenni? „Mi azt szeretnénk, ha a hátteret csinálnátok meg, szabad technikával. Úgynevezett akármiből modellezzétek le a naplementés tájat, a tengerpartot, a turista látványosságot, a motorostalálkozót, a széles országutat. Bármit használhatsz, de tényleg bármit. Ha fogpiszkálókból építed meg a találkozó motorjait, ha egy tükörtojás sárgája a naplemente, ha LEGO-kockákból építesz homokos tengerpartot, nekünk bármelyik jó. Nem kell mindet megcsinálni, egy háttérrel is lehet nevezni, de természetesen több háttér egyenlő nagyobb esély, ugye. A képeket töltsétek fel Instagramra, dobjatok hozzá hashtagaket: #totalcar #totalbike #kezmuveshatter #shellducatikaland. Mindegyik hashtag kell, ne spóroljátok le egyiket se!”
Messze még a tél, de ha addig karban tartanád a tapadásvesztésre edzett reflexeidet, van egy jó hírünk. Július 20-án tartunk három tréninget a Groupama Tanpályán, és van rá összesen kilencven helyünk.
Sose szabad Karesz közelébe menni autóval. Nincs az a tökéletes verda, amiről ki ne derülne nála, valójában bontószökevény. És mutatja, látod, el kell hinned, megéltem már párszor. Balatonon voltunk ugyanis pár napot, s úgy gondoltuk, Földvárról pofavizitre átugrunk hozzájuk egy délutánra – én meg belekunyiztam egy olajcserét is, mert már nemcsak oszlopos, de csápos emelőjük is van a szervizben, s az állólámpásból egy pöttyet könnyebb kitekerni a szűrőházat lentről, de nem földön fekve.
A sorozat első részét itt, a másodikat pedig itt nézhetitek meg.
Miért ugrált Borsa alsógatyában? Kattintsanak a videóra, minden kiderül.
Az íróasztalon is lehet szervdonorosat játszani
Szokás szerint megint promóció van a Shell-kutakon, de most nem kisautókat vehetsz matricáért meg némi kápéért, hanem csillogó mini Ducati motorokat mérnek diszkont áron. Kaptunk is mindből mintát, mert tudják a marketingesek, hogy elfelejtettünk felnőni. Motorhangutánzás, egykerekezés, kormányrángatás, stoppie-zás – igen, az íróasztalon is hibátlanul lehet szervdonorosat játszani.
Miután mindet kipróbáltam, hogy rugózik és gurul (a Monsternek gurításkor valamiért épphogy hozzáér az első sárvédője a gumihoz, de a többinek minden kereke szépen forog), megint csak nyugtáztam, hogy a játék kisautók és -motorok elképesztően részletesekké váltak mára. És hogy hiába állítom be a kormányt egyenesbe, ezekkel nem lehet melyikgurulmesszebbre versenyt rendezni, mindegyik padlót fogott pár centi után. Igen, tudom, hogy nem erre valók, de tegye fel a kezét, aki nem próbálta ki kölyökkorában, hogy a műanyag makettek repülnek-e. Na ugye.
