Tisztelt Autójogász!
Arra lennék kíváncsi, hogy milyen szabályozás szerint és milyen feltételekkel mérhetik a forgalomban résztvevők sebességét a rendőrök.
Százával lehetne példát hozni a szabálytalan (és pofátlan!) mérési helyekről csak az általam megszokott III. ker. - Szentendre útvonal kapcsán is.
A kérdésem tehát: tényleg szabályos járdaszigetről, forgalommal szemben, leállósávból, buszmegállóból, etc. mérni?
Válaszára várva:
L
u.i.: a b*sztatás jól irányzottságát nem vitatom, értem, hogy a sebességmérések nagy részének semmiféle balesetmegelőzési oka nincs, de valamilyen szabályozás talán létezik. talán.
Tisztelt Levélíró!
A jelen állás szerint erre nincs konkrét szabály. Sebesség ellenőrzés céljából az út valamely részén leállított és ezt követően sebesség ellenőrzést végző rendőr jármű a közúti forgalomban már nem vesz részt, csak sebesség ellenőrző eszközként alkalmazza a rendőrség, amire a KRESZ nem tartalmaz szabályokat vagy megkötéseket, az ilyen jármű esetében a megállás, várakozás szabályait nem kérhetjük számon, ha a közlekedést nem akadályozza, akkor nincs mit tenni, mert nincs mit betartatni.
Tisztelettel: dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Érdeklődni szeretnék, hogy egy olyan ember, aki nem rendőr, hanem csak sárga ruhát visel, igazoltathat-e? Honnan kéne tudnom, hogy Ő igazoltathat-e és megálljak-e?
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Az állampolgárok igazoltatására csak törvényben felhatalmazott személy jogosult. Nemcsak a rendőrség rendelkezik törvényi felhatalmazással az igazoltatásra, hanem más hatóságok, szervek nevében eljáró személyek is, pl. a közterület felügyelők. Ugyanakkor a polgárőröknek erre nincs joguk. Egyenruhás rendőröknél a jelvény igazolja a hivatalos minőséget, civilruhás rendőrnek fel kell mutatnia az igazolványát. A közterület felügyelő egyedi azonosító számmal ellátott jelvényt visel. Önnek joga van meggyőződni arról, hogy az Önt igazoltató akaró ember arra jogosult-e, ehhez meg kell állnia, és kérdeznie kell.
Érdemes tudni, hogy a közterület felügyelő az intézkedés megkezdése előtt - ha az az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles felügyelői minőségét szóban közölni, magát hatósági szolgálati igazolvánnyal vagy egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvénnyel igazolni. A hatósági szolgálati igazolvány tartalmazza a felügyelő fényképét, nevét, a munkáltatója nevét és címét, és a felügyelői jelvény sorszámát. Azt a személyt, aki személyazonosságát nem igazolja, annak megállapítására a legközelebbi rendőri szervhez a felügyelő előállíthatja. Ellenszegülés esetén az előállításhoz a a rendőrség segítségét kell kérnie, azok megérkezéséig az érintett személyt feltartóztatja.
Tisztelettel: dr. Koszoru István
Tisztelt Csapat!
Használt autót vennék, ami az eladó szerint végig márkaszervizben szervizelt, megóvott állapotú, akár le is informálhatóan. Felhívtam néhány márkaszervizt, ahol azt a választ kaptam, hogy információt csak a tulajdonosnak adnak ki a javításokról, és neki is csak arról az időszakról, mikor ő volt a tulajdonos. Vagyis az első tulajdonos akármit tehetett vele, a szerviztől nem kaphatok semmilyen felvilágosítást róla. Érdeklődnék, valóban így van-e, és van-e bármi mód ilyen információkhoz legálisan hozzájutni. Előre is köszönöm!
Üdv,
Ádám
Kedves Ádám!
Egy megoldást tudok javasolni: kér egy meghatalmazást az eladótól, amelyben feljogosítja Önt, hogy az autó szerviz-előéletéről tájékoztatást kérjen.
Ha ettől az eladó elzárkózik, akkor azt hiszem, meg is kapta a választ az állítólagos karbantartások elvégzettségéről.
A korábbi tulajdonosokkal kapcsolatban ugyanezt látom az egyetlen, bár elég nehezen kivitelezhető jogszerű megoldásnak.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Tisztelt Autójogász!
Eddig használt autóm ideiglenesen ki lett vonva a fogalomból. Most másik autót szeretnék vásárolni. A kérdésem, hogy van-e lehetőségem az eddig megszerzett bónuszfokozatomat továbbvinni?
A régi autómat nem áll szándékomban később sem a forgalomba visszahelyezni, majd idővel véglegesen kivonatom a forgalomból.
Köszönettel!
Tisztelt Levélíró!
Ha a forgalomból ideiglenesen kivont autóját a kivonástól számított hat hónapon belül nem helyezi ismét üzembe, a biztosítása érdekmúlással meg fog szűnni a hat hónapos időszak utolsó napját követő napon. Ezen megszűnéstől számított két éven belül a megszerzett bónuszfokozat másik, azonos gépjármű kategóriára átvihető.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Tisztelt Autójogász!
Az UNION biztosítótól rendszeresen a negyedév letelte után néhány nappal kapom csak meg a kötelező biztosításom új csekkjét, így esélyem sincs azt a csekken szereplő határidőra befizetni.
Tehát néhány napig az előző, már lejárt csekkel tudom csak igazolni azt hogy volt/van (?) kötelező biztosításom.
Tanácsát szeretném kérni, hogy mit tegyek? Mit tesz a rendőrség, ha ilyenkor igazoltatnak?
Köszönöm válaszát
üdvözlettel
Dömötör Károly
Tisztelt Dömötör Károly!
Kérdésére a a KGFB törvény (2009. évi LXII tv.) ad választ:
21.§ (4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.
Ez azt jelenti, hogy a biztosítása a már rendezett negyedévet követő további 60 napig még fedezetet nyújt, azaz "él". Ezt a rendőrök is tudják, és emiatt nem fognak intézkedni Önnel szemben.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Tisztet Autójogász!
Kérem válaszoljon röviden arra,hogy a közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítését kötelesek-e a KGFB alapján a biztosítók átvállalni?
Esetemben a rendőrök törvénysértő módon "ténykedtek" egy fél éven keresztül (az ügyészség szerint is), aminek eredménye egy újbóli eljárás lefolytatása lett.
A kocsibérlésből, kiesett jövedelemből, valamint a nem vagyoni károkból eddig milliós káraim keletkeztek.
Vagy pereljem be addig is a rendőrséget "nincs mire várni"-alapon?
Válaszát előre is köszönöm
Üdvözlettel:H.Gábor
Tisztelt H. Gábor!
Ha kérésének megfelelően, röviden válaszolok, akkor a válasz: nem.
Ha adott esetben fel is merülhet a közigazgatási jogkörben történő károkozás, erre a KGFB nem nyújthat semmilyen fedezetet, sem az Öné, sem pedig egy másik autósé.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
T. Autójogász!
A közeljövőben az V. kerületbe kell mennem, autóval. A gond az, hogy a kocsi egy fekete plakettes öreg csotrogány. Hallottam, hogy a Hungárián belülre okt. 15 és márc. 20 között a fekete és piros plakettes autók nem hajthatnak be, de konkrét jogszabályt nem találtam erről.
Igaz-e a hír, vagy ez csak egy tervezet? Vagy csak szmogriadó esetén érvényes?
Válaszát köszönöm.
B
Tisztelt Levélíró!
Nemcsak tervezet, hanem rendelet tiltja a behajtást, de csak a szmogriadó riasztási fokozatásának elrendelése esetén. Aki ilyenkor mégis közlekedik fekete vagy piros matricával, arra 30.000 forintos bírság szabható ki. A 69/2008. (XII.10. Főv.Kgy. rendelet Budapest Főváros szmogriadó-tervéről elolvasható pl. itt: http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=szmogriadorendelet
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Bírósági tárgyalás miatt fontos lenne megtudnom, hogy 2006.06.01-én forgalomba helyezett Citroën C3 típusú személygépjárművem (1.4 Comfort, 5 ajtós, 54 KW, 75LE, benzines, metál fényezés) mennyit ért 2007.04.21-én? Nem tudom kihez fordulhatnék ez ügyben, kérem ha tud segítsen.
Tisztelettel és Üdvözlettel,
P.A.
Tisztelt P.A.!
A EUROTAX katalógust javaslom, de ha az nem megfelelő, akkor kérhet igazságügyi gépjárműszakértőtől is szakvéleményt az autó 2007-es értékét illetően.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
2011.03.21.-én vettünk a férjemmel egy 1997.12. havi Daewoo Lanos autót kereskedőtől.Nem volt rajta műszaki, ezért a kereskedő leműszakiztatta, mert 50 km-rel arrébb lakunk és nem akartuk vizsga nélkül elvinni.Voltak hibái a kocsinak, pl.: ablaktörlő nem működött, tanksapka el volt törve, stb. Ezekkel nem is foglalkoztunk, hiszen használt autót vettünk. Kipróbálni nem tudtuk, mert kifogyott a benzin pár perccel indítás után.Törve nem volt az autó, külsőre szép állapotban volt, ezért megvettük. Már hazafele torpant a motor, de gondoltuk, el van lustulva, hiszen egy ideje már ott állt a kereskedésben. Elvittük másnap egy szervizbe, ahol kiderült, hogy nincs alatta katalizátor, a CO-kicsobátása a megengedett többszöröse, a hidrotőkék rosszak, a check engine lámpát kiszerelték. A lényeg, ez a kocsi át se ment volna a műszaki vizsgán. A segítségét szeretném kérni, hogy ilyen esetben mit tegyünk. Beszéltem a kereskedővel, ott azt mondták, maximum egy katalizátort adnak, és örüljek neki, hogy van az autón műszaki. Nekem ez így nem elég, mert még ki tudja, mi baja van, jelenleg használhatatlan. Üzemképesen hirdették az autót, nem pedig ennyi műszaki hibával. A szerződésen nincs is felsorolva egyetlen hiba sem. Hova tudnék fordulni ilyen esetben, hogy legalább ezeket a hibákat kijavítassam velük?
Előre is köszönöm a segítséget!
Mazákné Márton Ibolya
Tisztelt Mazákné Márton Ibolya!
Mivel a leírtak alapján az eladó, azaz az előző tulajdonos a kereskedő volt, őt hat hónap jótállási kötelezettség terheli a hibás teljesítésért. Ez azt jelenti, hogy ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Ez a jótállási kötelezettség azonban használt termékeknél a használat mértékével arányosan csökken.
Fentiek alapján az Önök konkrét esetében a hidrotőkék hibája lehet természetes elhasználódás következménye, amire nem feltétlenül terjed ki a kereskedő felelőssége, de a katalizátor és a visszajelző lámpa hiánya mindenképpen olyan hibák, amiért felelős (ezt gyanítom, a kereskedő is tudja, különben nem ajánlotta volna fel, hogy a katalizátort pótolja).
Javaslatom: kérjenek írásos szakvéleményt az autó állapotáról, lehetőleg szakszervizben, és kérjenek javítási kalkulációt is. A szervizt tájékoztassák a vizsgálat okáról. A szakvéleménnyel és árajánlattal keressék meg a kereskedőt, és egyeztessenek egy esetleges kijavítás, vagy árleszállítás lehetőségéről. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, a követeléseiket - összeghatártól függően - bírósági úton követelhetik.
További érdekes kérdés, hogy hol, hogyan ment át ez az autó a műszaki vizsgán, ami, mint tudjuk, ma már a környezetvédelmi felülvizsgálatra is kiterjed.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Új autót vásároltam. A kedvező akció miatt az gépjármű 2010. decemberében kiszámlázásra került, de a gépjármű forgalomba helyezetése és a kereskedésből történő elhozatala 2011. február elején történt meg. A biztosító fedezetlenségi díjat számlázott ki, melynek összege az első éves KGFB díját is meghaladja, valamint az üzembehelyezéstől a rendes biztosítási díjat.
A kérdésem az, hogy jogos-e a fedezetlenségi díj kiszámláza, mikor az első üzembehelyezés februárban történt a KGFB tv. 4.§ (2) bekezdése szerint.
Totálkáros autó helyett került megvásárlásra a gépjármű. A másik (vétkes) fél biztosítója csak sokára fizetett és ezért került csak februárban üzembe helyezésre a gépjármű. Tekinthető-e ezen körülmény önhibámon kívüli eső körülménynek?
Tisztelt Levélíró!
Az Ön által is hivatkozott jogszabály értelmében a forgalomba helyezés időpontjától terheli az üzembentartót a biztosítási kötelezettség, nem pedig a vételár kifizetéséről szóló számla, vagy az adásvételi szerződés keltezésétől.
A leírtak alapján azt tudom elképzelni, hogy a biztosító nem ismeri ezt a lényeges körülményt, nevezetesen, hogy a forgalomba helyezés jóval a tulajdonszerzést követően történt. Azt javaslom, írja meg a tényeket a biztosítónak, és kérje a fedezetlenségi díj törlését.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Tisztelt Autójogász!
Néhány hete vettem egy 8 éves autót. Nem nézettem meg szerelővel, csak én "néztem rá" és én próbáltam ki, hisz a használtautó vásárlás így is úgy is zsákbamacska, nameg ha megtetszett, úgyis megveszem, minden autóra kell költeni. A lényegre térve, az autó színe láthatóan halványabb, mint a gyári spoileré, és a tanksapka fedélé, az viszont csak most derült ki számomra, hogy nem ezek vannak fényezve, hanem a komplett autó. Nagymosás(gőzborotvázás) után ugyanis két csíkban lejött az "új" festék a tetőről a szélvédő fölött, ez két ragasztószalag csík nyoma, tehát az első szélvédő is cserélve volt (vagy a fényezéshez kivették). A ragasztószalag leszedhette az új réteget, és valószinűleg simán csak ráfújtak még egyszer, hogy ez ne látszódjon. Emellett még néhány kis foltban is lejött a festék. Nem néztük meg a kereskedésben rétegvastagság mérővel, de nem is mondott a fényezésről semmit a díler. Persze lehet, hogy ő sem tudott róla, mert nem mondta az előző tulaj, de ha ebből él, nem lehet h*lye. Milyen lehetőségeim vannak, mit tehetek? Menjek vissza reklamálni, vagy le kell nyelnem a békát, és balek vagyok?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Levélíró!
Egy ilyen hibát, azaz a nem megfelelő minőségű festést a vásárláskor nem lehet felismerni, még akkor sem, ha az ember rétegvastagság-mérővel vizsgálódik, az sem ad információt a festés minőségéről. Emiatt tehát elméletileg mindenképpen adott annak lehetősége, hogy valamilyen utólagos ármérséklést, vagy a hiba javítását, az adott elem fényezését kérje az eladótól, ám ehhez több dolgot is számításba kell vennie:
- Kitől vette az autót? Nem az a lényeges, hogy ki adta át Önnek fizikailag (ahogy írja is: a díler), hanem hogy ki volt az eladó fél az adásvételi szerződésben. Ha a kereskedő, akkor jobbak az esélyei Önnek, mert a kereskedő 6 hónap jótállással tartozik az autó hibátlanságáért, mely jótállási kötelezettség a használt autóknál az autó korával, futásteljesítményével arányos. Ez azt jelenti, hogy ha például egy lengéscsillapító mondta volna fel a szolgálatot egy 150 000 km-et futott autóban, arra mondhatjuk, hogy egy ilyen korű, futású autónál ez normális, nem hárítható át a javítás az eladóra, de a leváló fényezés nem tekinthető olyan hibának, ami egy 8 éves autónál "normális".
- Az autó vételára, piaci értéke és a most levált festés javításának költsége. Ha az autót annyiért vette, amennyibe egy vele összevethető, azaz közel azonos korú, állapotú, felszereltségű autó kerül, akkor kérheti a levált festés javítását, vagy annak értékét. Ha az ár alacsonyabb volt, akkor az eladó hivatkozhat arra, hogy azért volt olcsó az autó, mert gyenge minőségű volt a fényezés. Azaz megint csak a szerződés tartalma döntő.
A javaslatom az, hogy először próbáljon az eladóval egyeztetni, ha ez nem vezet sikerre, át kell gondolni, hogy érdemes-e egy elem fényezésének áráért az ügyet továbbvinni.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Tisztelt Autójogász! 2011.03.14.járt le a garancia személygépkocsimról. 2011.03.12.-én jeleztem a szervizben autóm meghibásodását, 2011.03.16.-ára tudtak időpontot adni javítás végett. Amikor 16.-án jelentkeztem a szervizben közölték velem, hogy lejárt autóm garanciája, és csak fizetés ellenében javítanak. Jogszerű ez így? Köszönettel:K. Szilárd
Tisztelt K. Szilárd!
A jótállás (vagy garancia) lényege, hogy a jótállási idő alatt felismert hibákról vélelmezni kell, hogy azok a vásárláskor már megvoltak. Itt a lényeg a hiba felismerésén van, nem pedig azon, hogy a szerviz mikorra ad Önnek időpontot és kezdi meg a hiba javítását.
Önnek jelen esetben azt kell tudnia bizonyítani, hogy a konkrét hibát a jótállási időben nem csak észlelte, hanem azt be is jelentette a szerviznek, és csak azért csúszott ki (látszólag!!) a jótállási időből, mert a szerviz későbbre adott időpontot. Erre alkalmas lehet egy e-mail, amiben Ön jelezte a hibát és időpontot kért. A bizonyításra alkalmas lehet magának a szerviznek a munkabeosztást tartalmazó számítógépes, vagy más nyilvántartása is ( pl:már 03.12-én beütemezték 03.16-ra a jelzett hiba javítását).
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Vasárnap vettem egy autót magánszemélytől (vasárnap lévén nem tudtam átvizsgáltatni). Az autó rendben volt, nem tapasztaltam problémát. Mondta, hogy törve volt az eleje, de nem volt vészes, légzsákok nem nyíltak. Állítólag egy idős házaspáré volt előtte, ők törték össze. Az autóban rendkívül kevés km volt, ezért is vettem meg. Látszatra valósnak tűnt. Hétfőn átírattam a nevemre, eredetvizsgával együtt, mindent én álltam. Az autó kialkudott ára nagyjából megegyezett a hasonlóak árával (90 000-et alkudtam a 790 000-es árból).
Szerdán a biztonság kedvéért elvittem átvizsgáltatni szakműhelybe. Közölték velem, hogy a kis törés valójában elég durva volt, a váz megroggyant, a váltó hegesztett volt, valamint a meglepően alacsony futásteljesítmény sem felelt meg a valóságnak(kb 5x-öse volt). Ezen kívül az OBD-t kikötötték, így semmit nem lehetett kiolvasni az autóból. Az eladóval felvettem a kapcsolatot, egyelőre utánanéz, hogy vissza kell-e fizetnie a vételárat és az átírási költséget. A szerződésben szerepel a km óra állás, de semmilyen szavatossági kikötés, csak az, hogy a ptk 365-369 paragrafusa vonatkozik rá. A szerződésben semmilyen hibáról, állapotról, stb. nem tettünk említést. Kérem erősítsen meg, hogy jogos a követelésem a vételár és az átírási költség követelésében, függetlenül attól, hogy az eladó állítása szerint nem tudott ezekről a hibákról.
Köszönettel:
Ferenc
Kedves Ferenc!
Ha az autónak a később felfedezett hibája olyan jellegű, ami nem nyílt hiba, azaz az átvéltekor az átlag szemlélő ilyenkor szokásos átvizsgálásakor nem kell, hogy feltűnjön, akkor hibás teljesítésről beszélünk. Hibás a teljesítés, ugyanis az autó nem felel meg a szerződésben rögzített állapotnak: Ön olyan autót vett, ami az ára alapján az azonos korú és futású autók állapotának felel meg. Ha az autó jelentősen sérült korábban, és még a többszörösét is futotta, mint azt az eladóval közösen feltételezték, akkor az az autó nem ér annyit. Akkor is az eladóval szemben kell fellépnie, ha az autót nem ő törte össze, vagy nem ő tekergette az órát.
Egy jelentős körülményre azonban már most fel kell hívnom a figyelmét: mivel az autót magánszemélytől vette, Önnek kell bizonyítani, hogy valóban törött volt az autó (ez talán a könnyebb), valamint azt is, hogy az autó jóval többet futott, mint amennyi az órájában szerepel.
Ha ezt sikerül bizonyítania, akkor kérheti a vételár leszállítását az autó valós értékére, azaz a vételárból az értékkülönbözetet visszakövetelheti, vagy pedig ha az értékkülönbség mértéke ezt alátámasztja, el is állhat az ügylettől: az autót visszaadja, a vételárat pedig visszakapja.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Vettem egy 4 éves Volvo S60 2,4D-t. Miután elhoztam, másnap egyik hengerből kiszakadt a szelep. Köteles vagyok-e a szavatossági jog miatt a javítást elfogadnom, vagy hibás teljesítésre hivatkozva visszakövetelhetem a vételárat, elállva a szerződéstől?
Tisztelt Levélíró!
Ha az eladó szavatossági kötelezettségének eleget téve szakszerűen, ésszerű időn belül ki tudja javítani az autót, akkor nem kérhet árleszállítást, illetve nem állhat el a szerződéstől. Ettől függetlenül természetesen ezekben megállapodhatnak, de a Ptk 306.§ alapján jelen esetben az Ön elsődleges igénye a kijavítás lehet. Árleszállítást akkor kérhetne, illetve a szerződéstől akkor állhatna el, ha a szakszerű, ésszerű időn belüli javítás nem lehetséges, vagy azt az eladó nem vállalja.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Tisztelt Autójogász!
1998-ban vásároltam egy személygépkocsit és átírattam annak rendje és módja szerint használtam, majd 2010 márciusában eladtam. Eddig semmi probléma nem volt, de a napokban jött egy levél gyorshajtásról. Az adásvételit elpostáztam Szombathelyre és ezzel én végeztem, gondoltam én, de nem ez lett. Jött még egy papír tilosban parkolásról tetemes bírsággal. Az ügyintézőnek írtam, de a felelősséget teljesen rám hárította, miszerint én vagyok a forgalmiban mint tulajdonos, ezért engem bírságolnak. A rendőrségen már kétszer voltam és azt mondták, semmi gond, küldjem el a szerződés másolatát nekik és ezzel kész. Kérem, segítsenek, mert nem tudom, mi tévő legyek! És ha egyszer cserbenhagynak, vagy rabolnak a kocsival akkor is én fogok ülni? Hangsúlyozom, hogy az eladást követően be is jelentettem az önkormányzatnál és erről kaptam papírt is mely szerint átvették a szerződést. Kérem, segítsenek, hogy mit tegyek. Feljelenteni nem tudom, mert ez nem bűncselekmény csak szabálysértés. Mit tegyek???
Üdvözlettel:
K. Károly.
Tisztelt Levélíró!
Menjen be az okmányirodába, a kapott bírságos iratokat is vigye magával és mondja el, hogy Ön teljesítette, a vevő viszont már egy éve elmulasztotta az átírási kötelezettségét és kezdeményezze, hogy az átírás elmulasztása miatt vonják ki a járművet a forgalomból és bírságolják meg a vevőt. Talán ez segít abban, hogy az átírás megtörténjen.
Amíg ez nem történik meg a különböző hatóságok valóban kénytelenek Önt zaklatni, Ön pedig minden esetben kénytelen továbbra is igazolni az eladás tényét.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Kedves Autójogász !
A budapesti Erzsébet krt-on haladtunk ( cammogtunk) a külső sávban. Éppen elhagytunk egy parkoló teherautót ( kb.2-3 m-re)amikor a külső sávban, parkoló autók mellett jött egy kerékpáros nagy tempóban. A teherautó ajtaja ekkor kinyílt és csatttt! A kerékpáros még mögöttünk ért földet, a bicikli a mi autónk oldalában. Mivel a biciklis kislány megsérült ( szerencsére csak könnyebben ) mentő, ergo helyszínelés. A helyszínelők javasolták, hogy a teherautó biztosítójánál szemléztessük le az autót, ez meg is történt. Időközben a rendőrség lezárta a nyomozást és megállapította, hogy a teherautó utasa volt a hibás, aki a vezető felőli oldalon szállt ki és nem győződött meg arról,hogy veszélyeztet-e valakit, meg is büntették 20 000 Ft-ra. A biztosítótól ekkor jött egy levél, hogy nem fizetnek egy vasat sem, mert a 190/2004.(VI.(.) Kormányrendelet 1. sz. mellékletének 1. pontja szerint a " parkoló gépjármű nem tekinthető veszélyes üzemnek, mivel a parkoló helyzet nem minősül a jármű üzemeltetésének. Időközben azt az információt kaptuk más forrásokból, de biztosítóstól, hogy ez időközben megváltozott és egészen addig veszélyes üzem az autó, amig el nem hagytuk ill. be nem zártuk. A biztosító még azt is javasolta, hogy polgári peres úton hajtsuk be a pénzt a teherautó tulajdonosától, akinek persze nincs egy vasa sem, azóta eladta a teherautót és már a telefonja sem működik. Ön szerint mit lehet tenni, mi nem csináltunk semmit, derült égből a kerékpár és pénz sehol.
Előre is köszönöm segítségét:
Üdvözlettel:
Heuszler Géza
Tisztelt Heuszler Úr!
A hivatkozott 190/2004-es kormányrendelet 2010. jnauár 01. napjától már nem hatályos, helyette a 2009. évi LXII. törvény az irányadó a KGFB szerződésekre. A gépjármű üzemeltetésének időtartama, hogy az pontosan meddig tart, örök téma, és legtöbbször a konkrét körülmények alapján dől el, de általában a megállás utáni autóból való kiszállás, ajtónyitás mindenképpen ide tartozik.
A jelen esetben azonban annyiban speciális a helyzet, hogy a kárt nem az autó vezetője okozta, hanem az utas. Erre az esetre a fenti törvény 12.§ és 3.§ 4. pontja irányadó:
12. § A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a "biztosított" személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.
A "biztosított"-nak pedig az alábbi személyek minősülnek: "a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjárművet vezető személy".
A mostani konkrét esetben tehát a biztosító valóban nem köteles helytállni, de nem azért, mert az ajtó leparkolás utáni kinyitása nem tartozik az üzemeltetés körébe, hanem azért, mert a kárt nem a biztosított okozta. Jelen esetben tehát kárigényét az utassal szemben érvényesítheti, amiben nagy segítség, hogy a felelősségét a rendőrségi határozat már meg is állapította.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
T. Autójogász!
Tudomásom szerint a büntetőpontok elévülési ideje 2 évről 3-ra emelkedett.
Azt szeretném megtudni, hogy azok a pontok, amiket akkor szereztem, mikor 2 év volt az elévülési idő, azok 2 év után évülnek még el? Tehát: mikor bevezették a 3 évet, azt az elfogadás után szerzett pontokra érvényes?
Válaszát várva, tisztelettel: S.M.
Tisztelt Levélíró!
A nyilvántartásba vett pontszámot a pontszám alapját képező szabályszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésének, illetve a helyszíni bírság tudomásulvételének időpontjától számított legfeljebb három évig lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni.
Ha ez a dátum 2008. január 1-nél korábbi, a hozzárendelt pontokat csak két évig kellett figyelembe venni.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Egy Opel Astra Vant szeretnénk venni családi használatra. A mindennapi használat során milyen plusz gondot jelenthet, hogy tgk-val járok magánemberként? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
M. Nándor
Tisztelt Levélíró!
Mióta nincs menetlevél vezetési kötelezettség magánszemély üzembentartó esetében és és 3500 kg össztömegig azonos a megengedett legnagyobb sebességhatár a személyautókéval, azóta ez plusz terhet nem okoz.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Üdvözlöm!
Ötszemélyes Fordunk van. Négy gyerekesek lettünk, és mivel nem férünk el másként, amikor az egész család menne valahova, ültethetem-e a legkisebbet az ölembe, persze a hátsó ülésen? Büntethet-e érte a rendőr, mi erre a mostani szabály? Erre szeretnék választ kapni, mert nagyobb autót csak a későbbiekben tudunk vásárolni, addig meg kell oldanunk a közlekedést. Előre is köszönöm, D. A.
Tisztelt Levélíró!
Szabályosan ezt nem tudják megoldani, rendőri ellenőrzés esetén büntetést kapnak. 3 év alatti gyermek csak biztonsági gyermekülésben utazhat. E vonatkozásban a KRESZ nem változott.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Kedves Autójogász!
2,5 héttel ezelőtt autóbalesetet szenvedtem: egy taxis nem adta meg a jobbkezet. Elismerte, aláírta, rendőr is aláírta, minden rendben a papírokkal. De a biztosító nem akar annnyit fizetni, amennyit ért az autóm a baleset előtt, hanem annak felét kb.; mit lehet ilyen esetben várni, követelni? Vagy el kell fogadni bármennyit adnak? A kocsimat totálkárosnak nyilvánították.
Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Levélíró!
Totálkár esetén a biztosító a KGFB alapján annyit fizet, amennyit az autó a baleset előtt ért, csökkentve a maradványértékkel, azaz a roncsértékkel. Ez a roncsérték az az érték, amit a sérült autó képvisel. Ha a roncsot Ön megtartja, akkor annak értékét nyilván nem kaphatja meg, így emiatt elképzelhető, hogy valóban az autó kárkori értékének felét kapja kézhez. A biztosítók szeretik a roncsértéket minél magasabban megállapítani, ezzel is csökken a saját kifizetési kötelezettségük. Ha elégedetlen az összeggel, kérjen ajánlatokat sérült autók felvásárlásával foglalkozó vállalkozásoktól, ezzel igazolhatja a biztosító felé, hogy a roncs kevesebbet ér, így a biztosítónak többet kell kárként Önnek megtérítenie. A másik lehetőség, hogy a biztosító szerződéses partnerét kéri meg, hogy a roncsot a biztosító által meghatározott értéken vegye meg.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Tisztelt Autójogász!
Ma hazafelé jövet egy kamion felvert egy rakat követ az útról, olyan a szélvédőm, mintha sörétes puskával lőttek volna rá. Megállítottam az autót de egy betétlapot nem tudtam kiszedni belőle. Három tanú ült a kocsiban, a vontató rendszámát tudom. Ilyenkor az ő kötelezője terhére nem kérhetek javítást? Kinél élhetek panasszal?
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Saját biztosítójánál érdeklődhet erről, de ezeket a kárigényeket, ha kötelező biztosítás terhére nyújtja be a károsult ügyfél, el szokták utasítani, mivel a kárt nem közvetlenül az elöl haladó gépjármű okozta, annak vezetője nem tehető felelőssé a kárért. Ilyenkor, ha nincs erre kiterjedő casco, a károsult viseli kárt.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
2008. március 18-ai forgalomba (első nyilvántartásba) vételi időponttal vásároltam egy új személyautót. Az autó gyártási évjárata 2007. Tudomásom szerint új személygépjárművek vásárlása esetén 4 év a műszaki vizsga érvényessége. Ezzel szemben a forgalmi engedélyben szereplő határdátum 2011.03.18! Ez helyes így? Amennyiben elírás, úgy melyik hatósághoz kell fordulnom? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Levélíró!
Reklamálni a nemzeti közlekedési hatóságnál lehet, ha nem az alábbiak szerint jártak el.
A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 11-12. § szerint:
A jármű első forgalombehelyezéséhez kiállított Műszaki adatlap tartalmazza az alábbiakat:
a) a jármű forgalomba helyezéséhez szükséges műszaki és környezetvédelmi adatokat,
b) a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének igazolását, valamint
c) a forgalmi engedély időbeli hatályaként a következő időszakos vizsgálat határidejét.
Az időszakos vizsgálat határidejét új jármű esetén a forgalomba helyezés napjától, használt jármű esetén a forgalomba helyezés előtti vizsgálat napjától számított
a) új jármű esetében négy évben,
b) használt jármű esetében az első használatba vétel évét követő három naptári éven belül három évben, 3 naptári éven túl két évben kell meghatározni.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Új autónál ukrán benzin tartós tankolása esetén előforduló motorkárosodás garanciavesztéssel jár? Megtagadhatják a garancia érvényesítését azért, mert tartósan ukrán benzinnel járok, ami a hibát okozta?
Tisztelt Levélíró!
Önmagában az a tény, hogy Ukrajnában tankol, nem jelent garanciavesztést, hiszen mi lenne akkor az Ukrajnában forgalomba helyezett új autókkal? Ha szabályosan, benzinkúton tankolt, ez nem lehet indoka a jótállás keretében történő javítások elutasításának. Ha az autó még jótállási időn belül van, akkor az Ön helyzete egyszerűbb: nem Önnek kell bizonyítania, hogy a hiba gyári eredetű, hanem az eladónak (kereskedőnek), hogy nem az, azaz a hibát a rossz benzin okozta.
Ha az eladó e körben sikerrel jár, akkor az üzemanyag forgalmazója a felelős a kárért, azonban ekkor már Önnek kell bizonyítania, hogy pontosan kitől, melyik társaságtól vásárolta azt a benzint, ami a hibát kiváltotta. Erre akkor van esélye, ha kizárólag, vagy legalább a meghibásodás előtti időszakban rendszeresen egyazon társaságnál tankolt, és ezt bizonyítani is tudja, pl. nyugtákkal, számlákkal.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Tisztelt Autójogász!
Gépkocsimat 2 hete totálkárosra törte egy autós, aki a helyszínen elismerte a felelősségét. Rendőrségi intézkedés is történt, ugyanis összesen 4 autó sérült, ebből az enyém a leginkább. A károkorónak volt kötelező biztosítása, de a biztosítójával azóta sem vergődünk zöldágra. Felmérték a kárunkat, a helyszínen megmondták, hogy gazdaságosan nem javítható a gépkocsi, tehát totálkáros. Ennek 1,5 hete, de semmilyen összeget és bővebb felvilágosítást nem kapunk. Minden egyes információt félszavakból kell összetennem, mert az ügyintéző hölgy annyira "kedves" és "megértő".
A kérdéseim a következők lennének, ha már a biztosító nem tud,vagy nem akar választ adni:
Az autómat fél éve használtan vásároltam, majd 1 hónapra rá ismerős szerelőnél műszaki felújítás történt, kb. 200 ezer Ft-os összegért. (Mindez márkaszervizben duplája lett volna.) A biztosító köteles-e ezt beleszámítani az autó árába? Mert tudtommal csak Eurotax-árat vesznek alapul, és én maximum számlákkal tudnám alátámasztani a gépkocsim motorikus felújítási munkáit. Csakhogy ez - mivel a szerelő ismerős volt - nincsen, de ha egy picit is hozzáértő személy belenéz az autó motorterébe, láthatóak az új alkatrészek, felújítások. Csakhogy a kárszakértő kívülről nézte meg az autót, a motorháztetőt nem tuduk felnyitni, nem is erőltette.
Ilyen esetben a biztosító mit köteles téríteni? Értem ez alatt, hogy az új autó megvásárlásával felmerült költségeket is ki kell-e fizetnie (forgalomból történő kivonás, átírási költség, eredetiségvizsga, adó)?
Mindenképpen meg kell-e várnunk a rendőrségi határozatot, vagy a károkozó nyilatkozatával megtörténhet a kifizetés is (erre sem tudnak a biztosítónál egyértelmű választ adni)?
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel, Beáta
Kedves Beáta!
Levelében több kérdést is feltesz, nézzük őket sorjában:
- a biztosító nem köteles elfogadni a felek felősség-elismerő nyilatkozatait. Saját mérlegelés alapján dönti el, hogy biztosítottjának felelősségét megállapíthatónak tartja-e vagy sem, és ez alapján fizet-e, vagy elzárkózik attól. Ez alól egy kivétel van: ha a biztosított felelősségét jogerős rendőrségi, vagy bírósági határozat állapítja meg, a biztosító a kárrendezéstől érvényesen nem zárkózhat el.
- a biztosító az EUROTAX/AUDATEX programok alapján számítja a kártérítés összegét. Ezek az adatbázisok az adott autó átlagos értékét határozzák meg, és némi mozgásteret engednek, amennyiben az autó az átlaghoz képest különösen jó, illetve rossz állapotban volt. Ezt az eltérést azonban alá kell tudni támasztani, a felújítás számláinak hiányában nem sok sikert látok erre.
- a KGFB alapján a károkozó biztosítója nem csak az autóban keletkezett kárt köteles megtéríteni, hanem minden, a balesettel összefüggésben felmerült kárt, indokolt kölséget és elmaradt hasznot. Ebbe beletartozik az új autó vásárlásának költsége is. Ez nem vagyonbiztosítás, hanem felelősségbiztosítás. Míg a vagyonbiztosítás (CASCO) csak a biztosított vagyontárgyban keletkezett károkat fedezi, a felelősségbiztosítás (KGFB) minden olyan kárt, amiért a biztosított személy jogszabály szerint felelős; kicsit leegyszerűsítve: ami nem következett volna be, ha nincs a káresemény.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Tisztelt Autójogász úr !
2010. 04. hónapban vásároltam egy új Renault Scenic 1.4 TCE-t ( turbós benzines ).
Annak idején a kereskedésben elmondtam, hogy 5 évig szeretném használni az autót, nagyjából 200 - 220 000 km-t megyek vele ez idő alatt.
Az 1.9 DCi és az 1.4 TCE között vívódtam.
A benzines olcsóbb volt 600 000 Ft-tal mint a dízel. A gyári fogyasztási adat 7,3 l / 100 km, a dízelé 5,5. Ennek tükrében - mindenféle számítások után - megvettem az autót. Az első pillanattól fogva 10 - 10,5 liter körül fogyasztott, akármit is csináltam.
Elvittem a szervizbe, ott azt mondták 15 000 km körül fog beállni a fogyasztás.
Nem változott semmi. Megnézettem az autót, de nincs baja. Ezek után felvettem a kapcsolatot a Renault Hungáriával.
Szerintük így minden jó, ez a 40% eltérés teljesen normális, de azért, hogy "elégedett legyek" felajánlottak egy 100 000 Ft-os szervizutalványt.
Ezt nem fogadtam el. Megoldásnak csak az autócserét láttam.
Erre a következő ajánlatot kaptam : 3,8 millióért visszaveszik a 4,7 millióért vett autómat és vegyek egy másikat amire majd átteszik a hitelemet ha kifizettem a különbözetet.
Természetesen ezt sem fogadtam el.
Ez a negyedik Renault-m amit 0 km-rel veszek, eddig a gyári adatok jók voltak, nem tapasztaltam jelentős eltérést.
Mit tegyek Ön szerint ?
Ez a 40% eltérés - 4 liter benzinnel, 365 Ft-os árral és 40 000 km-rel számolva - évi 584 000 Ft veszteség.
Várom válaszát, tisztelettel :
Ferencz István
Tisztelt Ferencz Úr!
Az autók gyári fogyasztási értékeit az EU-ban már nagyon régen nem valós forgalmi körülmények között, az "utcán" mérik, hanem különböző normák szerint meghatározott szimulációkat végeznek, amiben van adott számú, adott sebességre való gyorsítás, lassítás, váltások, fordulatszámtartományok, helyben járatások, stb.(konkrétan: EU 80/1268/EEC direktíva) A gyárilag megadott adatok ezeken a "laboratóriumi körülmények" között lefolytatott méréseken alapulnak, és a gyártók/kereskedők ezeket a normákat általában fel is tüntetik katalógusaikban, vagy az autóhoz adott használati útmutatókban. Úgy is mondhatjuk, a gyártó nem tesz mást, mint betartja az előírásokat, amikor az ezen szimulációk elvégzésekor mért fogyasztást tünteti fel.
A fogyasztási értékek rengeteg dologtól függnek, ezeket gondolom nem szükséges cizellálni, Ön mostanra alaposan utánajárhatott a dolognak: hőmérséklet, használat helye és módja, fordulatszám, terhelés a kocsiban, vontatás, stb.
Röviden összefoglalva: ha Ön az autót átnézette, és minden rendben van, azaz semmi nem utal arra, hogy műszaki okok miatt magasabb a fogyasztás, akkor maradnak a használattal összefüggő okok, amiért a gyártó/kereskedő nem tehető felelőssé.
Emiatt az autócsere nem valószínű, hogy megoldja a dolgot.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence