Tisztelt Autójogász!
1998-ban vásároltam egy személygépkocsit és átírattam annak rendje és módja szerint használtam, majd 2010 márciusában eladtam. Eddig semmi probléma nem volt, de a napokban jött egy levél gyorshajtásról. Az adásvételit elpostáztam Szombathelyre és ezzel én végeztem, gondoltam én, de nem ez lett. Jött még egy papír tilosban parkolásról tetemes bírsággal. Az ügyintézőnek írtam, de a felelősséget teljesen rám hárította, miszerint én vagyok a forgalmiban mint tulajdonos, ezért engem bírságolnak. A rendőrségen már kétszer voltam és azt mondták, semmi gond, küldjem el a szerződés másolatát nekik és ezzel kész. Kérem, segítsenek, mert nem tudom, mi tévő legyek! És ha egyszer cserbenhagynak, vagy rabolnak a kocsival akkor is én fogok ülni? Hangsúlyozom, hogy az eladást követően be is jelentettem az önkormányzatnál és erről kaptam papírt is mely szerint átvették a szerződést. Kérem, segítsenek, hogy mit tegyek. Feljelenteni nem tudom, mert ez nem bűncselekmény csak szabálysértés. Mit tegyek???
Üdvözlettel:
K. Károly.
Tisztelt Levélíró!
Menjen be az okmányirodába, a kapott bírságos iratokat is vigye magával és mondja el, hogy Ön teljesítette, a vevő viszont már egy éve elmulasztotta az átírási kötelezettségét és kezdeményezze, hogy az átírás elmulasztása miatt vonják ki a járművet a forgalomból és bírságolják meg a vevőt. Talán ez segít abban, hogy az átírás megtörténjen.
Amíg ez nem történik meg a különböző hatóságok valóban kénytelenek Önt zaklatni, Ön pedig minden esetben kénytelen továbbra is igazolni az eladás tényét.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Kedves Autójogász !
A budapesti Erzsébet krt-on haladtunk ( cammogtunk) a külső sávban. Éppen elhagytunk egy parkoló teherautót ( kb.2-3 m-re)amikor a külső sávban, parkoló autók mellett jött egy kerékpáros nagy tempóban. A teherautó ajtaja ekkor kinyílt és csatttt! A kerékpáros még mögöttünk ért földet, a bicikli a mi autónk oldalában. Mivel a biciklis kislány megsérült ( szerencsére csak könnyebben ) mentő, ergo helyszínelés. A helyszínelők javasolták, hogy a teherautó biztosítójánál szemléztessük le az autót, ez meg is történt. Időközben a rendőrség lezárta a nyomozást és megállapította, hogy a teherautó utasa volt a hibás, aki a vezető felőli oldalon szállt ki és nem győződött meg arról,hogy veszélyeztet-e valakit, meg is büntették 20 000 Ft-ra. A biztosítótól ekkor jött egy levél, hogy nem fizetnek egy vasat sem, mert a 190/2004.(VI.(.) Kormányrendelet 1. sz. mellékletének 1. pontja szerint a " parkoló gépjármű nem tekinthető veszélyes üzemnek, mivel a parkoló helyzet nem minősül a jármű üzemeltetésének. Időközben azt az információt kaptuk más forrásokból, de biztosítóstól, hogy ez időközben megváltozott és egészen addig veszélyes üzem az autó, amig el nem hagytuk ill. be nem zártuk. A biztosító még azt is javasolta, hogy polgári peres úton hajtsuk be a pénzt a teherautó tulajdonosától, akinek persze nincs egy vasa sem, azóta eladta a teherautót és már a telefonja sem működik. Ön szerint mit lehet tenni, mi nem csináltunk semmit, derült égből a kerékpár és pénz sehol.
Előre is köszönöm segítségét:
Üdvözlettel:
Heuszler Géza
Tisztelt Heuszler Úr!
A hivatkozott 190/2004-es kormányrendelet 2010. jnauár 01. napjától már nem hatályos, helyette a 2009. évi LXII. törvény az irányadó a KGFB szerződésekre. A gépjármű üzemeltetésének időtartama, hogy az pontosan meddig tart, örök téma, és legtöbbször a konkrét körülmények alapján dől el, de általában a megállás utáni autóból való kiszállás, ajtónyitás mindenképpen ide tartozik.
A jelen esetben azonban annyiban speciális a helyzet, hogy a kárt nem az autó vezetője okozta, hanem az utas. Erre az esetre a fenti törvény 12.§ és 3.§ 4. pontja irányadó:
12. § A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a "biztosított" személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.
A "biztosított"-nak pedig az alábbi személyek minősülnek: "a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjárművet vezető személy".
A mostani konkrét esetben tehát a biztosító valóban nem köteles helytállni, de nem azért, mert az ajtó leparkolás utáni kinyitása nem tartozik az üzemeltetés körébe, hanem azért, mert a kárt nem a biztosított okozta. Jelen esetben tehát kárigényét az utassal szemben érvényesítheti, amiben nagy segítség, hogy a felelősségét a rendőrségi határozat már meg is állapította.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
T. Autójogász!
Tudomásom szerint a büntetőpontok elévülési ideje 2 évről 3-ra emelkedett.
Azt szeretném megtudni, hogy azok a pontok, amiket akkor szereztem, mikor 2 év volt az elévülési idő, azok 2 év után évülnek még el? Tehát: mikor bevezették a 3 évet, azt az elfogadás után szerzett pontokra érvényes?
Válaszát várva, tisztelettel: S.M.
Tisztelt Levélíró!
A nyilvántartásba vett pontszámot a pontszám alapját képező szabályszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésének, illetve a helyszíni bírság tudomásulvételének időpontjától számított legfeljebb három évig lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni.
Ha ez a dátum 2008. január 1-nél korábbi, a hozzárendelt pontokat csak két évig kellett figyelembe venni.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Egy Opel Astra Vant szeretnénk venni családi használatra. A mindennapi használat során milyen plusz gondot jelenthet, hogy tgk-val járok magánemberként? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
M. Nándor
Tisztelt Levélíró!
Mióta nincs menetlevél vezetési kötelezettség magánszemély üzembentartó esetében és és 3500 kg össztömegig azonos a megengedett legnagyobb sebességhatár a személyautókéval, azóta ez plusz terhet nem okoz.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Üdvözlöm!
Ötszemélyes Fordunk van. Négy gyerekesek lettünk, és mivel nem férünk el másként, amikor az egész család menne valahova, ültethetem-e a legkisebbet az ölembe, persze a hátsó ülésen? Büntethet-e érte a rendőr, mi erre a mostani szabály? Erre szeretnék választ kapni, mert nagyobb autót csak a későbbiekben tudunk vásárolni, addig meg kell oldanunk a közlekedést. Előre is köszönöm, D. A.
Tisztelt Levélíró!
Szabályosan ezt nem tudják megoldani, rendőri ellenőrzés esetén büntetést kapnak. 3 év alatti gyermek csak biztonsági gyermekülésben utazhat. E vonatkozásban a KRESZ nem változott.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Kedves Autójogász!
2,5 héttel ezelőtt autóbalesetet szenvedtem: egy taxis nem adta meg a jobbkezet. Elismerte, aláírta, rendőr is aláírta, minden rendben a papírokkal. De a biztosító nem akar annnyit fizetni, amennyit ért az autóm a baleset előtt, hanem annak felét kb.; mit lehet ilyen esetben várni, követelni? Vagy el kell fogadni bármennyit adnak? A kocsimat totálkárosnak nyilvánították.
Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Levélíró!
Totálkár esetén a biztosító a KGFB alapján annyit fizet, amennyit az autó a baleset előtt ért, csökkentve a maradványértékkel, azaz a roncsértékkel. Ez a roncsérték az az érték, amit a sérült autó képvisel. Ha a roncsot Ön megtartja, akkor annak értékét nyilván nem kaphatja meg, így emiatt elképzelhető, hogy valóban az autó kárkori értékének felét kapja kézhez. A biztosítók szeretik a roncsértéket minél magasabban megállapítani, ezzel is csökken a saját kifizetési kötelezettségük. Ha elégedetlen az összeggel, kérjen ajánlatokat sérült autók felvásárlásával foglalkozó vállalkozásoktól, ezzel igazolhatja a biztosító felé, hogy a roncs kevesebbet ér, így a biztosítónak többet kell kárként Önnek megtérítenie. A másik lehetőség, hogy a biztosító szerződéses partnerét kéri meg, hogy a roncsot a biztosító által meghatározott értéken vegye meg.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Tisztelt Autójogász!
Ma hazafelé jövet egy kamion felvert egy rakat követ az útról, olyan a szélvédőm, mintha sörétes puskával lőttek volna rá. Megállítottam az autót de egy betétlapot nem tudtam kiszedni belőle. Három tanú ült a kocsiban, a vontató rendszámát tudom. Ilyenkor az ő kötelezője terhére nem kérhetek javítást? Kinél élhetek panasszal?
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Saját biztosítójánál érdeklődhet erről, de ezeket a kárigényeket, ha kötelező biztosítás terhére nyújtja be a károsult ügyfél, el szokták utasítani, mivel a kárt nem közvetlenül az elöl haladó gépjármű okozta, annak vezetője nem tehető felelőssé a kárért. Ilyenkor, ha nincs erre kiterjedő casco, a károsult viseli kárt.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
2008. március 18-ai forgalomba (első nyilvántartásba) vételi időponttal vásároltam egy új személyautót. Az autó gyártási évjárata 2007. Tudomásom szerint új személygépjárművek vásárlása esetén 4 év a műszaki vizsga érvényessége. Ezzel szemben a forgalmi engedélyben szereplő határdátum 2011.03.18! Ez helyes így? Amennyiben elírás, úgy melyik hatósághoz kell fordulnom? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Levélíró!
Reklamálni a nemzeti közlekedési hatóságnál lehet, ha nem az alábbiak szerint jártak el.
A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 11-12. § szerint:
A jármű első forgalombehelyezéséhez kiállított Műszaki adatlap tartalmazza az alábbiakat:
a) a jármű forgalomba helyezéséhez szükséges műszaki és környezetvédelmi adatokat,
b) a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének igazolását, valamint
c) a forgalmi engedély időbeli hatályaként a következő időszakos vizsgálat határidejét.
Az időszakos vizsgálat határidejét új jármű esetén a forgalomba helyezés napjától, használt jármű esetén a forgalomba helyezés előtti vizsgálat napjától számított
a) új jármű esetében négy évben,
b) használt jármű esetében az első használatba vétel évét követő három naptári éven belül három évben, 3 naptári éven túl két évben kell meghatározni.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Új autónál ukrán benzin tartós tankolása esetén előforduló motorkárosodás garanciavesztéssel jár? Megtagadhatják a garancia érvényesítését azért, mert tartósan ukrán benzinnel járok, ami a hibát okozta?
Tisztelt Levélíró!
Önmagában az a tény, hogy Ukrajnában tankol, nem jelent garanciavesztést, hiszen mi lenne akkor az Ukrajnában forgalomba helyezett új autókkal? Ha szabályosan, benzinkúton tankolt, ez nem lehet indoka a jótállás keretében történő javítások elutasításának. Ha az autó még jótállási időn belül van, akkor az Ön helyzete egyszerűbb: nem Önnek kell bizonyítania, hogy a hiba gyári eredetű, hanem az eladónak (kereskedőnek), hogy nem az, azaz a hibát a rossz benzin okozta.
Ha az eladó e körben sikerrel jár, akkor az üzemanyag forgalmazója a felelős a kárért, azonban ekkor már Önnek kell bizonyítania, hogy pontosan kitől, melyik társaságtól vásárolta azt a benzint, ami a hibát kiváltotta. Erre akkor van esélye, ha kizárólag, vagy legalább a meghibásodás előtti időszakban rendszeresen egyazon társaságnál tankolt, és ezt bizonyítani is tudja, pl. nyugtákkal, számlákkal.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Tisztelt Autójogász!
Gépkocsimat 2 hete totálkárosra törte egy autós, aki a helyszínen elismerte a felelősségét. Rendőrségi intézkedés is történt, ugyanis összesen 4 autó sérült, ebből az enyém a leginkább. A károkorónak volt kötelező biztosítása, de a biztosítójával azóta sem vergődünk zöldágra. Felmérték a kárunkat, a helyszínen megmondták, hogy gazdaságosan nem javítható a gépkocsi, tehát totálkáros. Ennek 1,5 hete, de semmilyen összeget és bővebb felvilágosítást nem kapunk. Minden egyes információt félszavakból kell összetennem, mert az ügyintéző hölgy annyira "kedves" és "megértő".
A kérdéseim a következők lennének, ha már a biztosító nem tud,vagy nem akar választ adni:
Az autómat fél éve használtan vásároltam, majd 1 hónapra rá ismerős szerelőnél műszaki felújítás történt, kb. 200 ezer Ft-os összegért. (Mindez márkaszervizben duplája lett volna.) A biztosító köteles-e ezt beleszámítani az autó árába? Mert tudtommal csak Eurotax-árat vesznek alapul, és én maximum számlákkal tudnám alátámasztani a gépkocsim motorikus felújítási munkáit. Csakhogy ez - mivel a szerelő ismerős volt - nincsen, de ha egy picit is hozzáértő személy belenéz az autó motorterébe, láthatóak az új alkatrészek, felújítások. Csakhogy a kárszakértő kívülről nézte meg az autót, a motorháztetőt nem tuduk felnyitni, nem is erőltette.
Ilyen esetben a biztosító mit köteles téríteni? Értem ez alatt, hogy az új autó megvásárlásával felmerült költségeket is ki kell-e fizetnie (forgalomból történő kivonás, átírási költség, eredetiségvizsga, adó)?
Mindenképpen meg kell-e várnunk a rendőrségi határozatot, vagy a károkozó nyilatkozatával megtörténhet a kifizetés is (erre sem tudnak a biztosítónál egyértelmű választ adni)?
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel, Beáta
Kedves Beáta!
Levelében több kérdést is feltesz, nézzük őket sorjában:
- a biztosító nem köteles elfogadni a felek felősség-elismerő nyilatkozatait. Saját mérlegelés alapján dönti el, hogy biztosítottjának felelősségét megállapíthatónak tartja-e vagy sem, és ez alapján fizet-e, vagy elzárkózik attól. Ez alól egy kivétel van: ha a biztosított felelősségét jogerős rendőrségi, vagy bírósági határozat állapítja meg, a biztosító a kárrendezéstől érvényesen nem zárkózhat el.
- a biztosító az EUROTAX/AUDATEX programok alapján számítja a kártérítés összegét. Ezek az adatbázisok az adott autó átlagos értékét határozzák meg, és némi mozgásteret engednek, amennyiben az autó az átlaghoz képest különösen jó, illetve rossz állapotban volt. Ezt az eltérést azonban alá kell tudni támasztani, a felújítás számláinak hiányában nem sok sikert látok erre.
- a KGFB alapján a károkozó biztosítója nem csak az autóban keletkezett kárt köteles megtéríteni, hanem minden, a balesettel összefüggésben felmerült kárt, indokolt kölséget és elmaradt hasznot. Ebbe beletartozik az új autó vásárlásának költsége is. Ez nem vagyonbiztosítás, hanem felelősségbiztosítás. Míg a vagyonbiztosítás (CASCO) csak a biztosított vagyontárgyban keletkezett károkat fedezi, a felelősségbiztosítás (KGFB) minden olyan kárt, amiért a biztosított személy jogszabály szerint felelős; kicsit leegyszerűsítve: ami nem következett volna be, ha nincs a káresemény.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Tisztelt Autójogász úr !
2010. 04. hónapban vásároltam egy új Renault Scenic 1.4 TCE-t ( turbós benzines ).
Annak idején a kereskedésben elmondtam, hogy 5 évig szeretném használni az autót, nagyjából 200 - 220 000 km-t megyek vele ez idő alatt.
Az 1.9 DCi és az 1.4 TCE között vívódtam.
A benzines olcsóbb volt 600 000 Ft-tal mint a dízel. A gyári fogyasztási adat 7,3 l / 100 km, a dízelé 5,5. Ennek tükrében - mindenféle számítások után - megvettem az autót. Az első pillanattól fogva 10 - 10,5 liter körül fogyasztott, akármit is csináltam.
Elvittem a szervizbe, ott azt mondták 15 000 km körül fog beállni a fogyasztás.
Nem változott semmi. Megnézettem az autót, de nincs baja. Ezek után felvettem a kapcsolatot a Renault Hungáriával.
Szerintük így minden jó, ez a 40% eltérés teljesen normális, de azért, hogy "elégedett legyek" felajánlottak egy 100 000 Ft-os szervizutalványt.
Ezt nem fogadtam el. Megoldásnak csak az autócserét láttam.
Erre a következő ajánlatot kaptam : 3,8 millióért visszaveszik a 4,7 millióért vett autómat és vegyek egy másikat amire majd átteszik a hitelemet ha kifizettem a különbözetet.
Természetesen ezt sem fogadtam el.
Ez a negyedik Renault-m amit 0 km-rel veszek, eddig a gyári adatok jók voltak, nem tapasztaltam jelentős eltérést.
Mit tegyek Ön szerint ?
Ez a 40% eltérés - 4 liter benzinnel, 365 Ft-os árral és 40 000 km-rel számolva - évi 584 000 Ft veszteség.
Várom válaszát, tisztelettel :
Ferencz István
Tisztelt Ferencz Úr!
Az autók gyári fogyasztási értékeit az EU-ban már nagyon régen nem valós forgalmi körülmények között, az "utcán" mérik, hanem különböző normák szerint meghatározott szimulációkat végeznek, amiben van adott számú, adott sebességre való gyorsítás, lassítás, váltások, fordulatszámtartományok, helyben járatások, stb.(konkrétan: EU 80/1268/EEC direktíva) A gyárilag megadott adatok ezeken a "laboratóriumi körülmények" között lefolytatott méréseken alapulnak, és a gyártók/kereskedők ezeket a normákat általában fel is tüntetik katalógusaikban, vagy az autóhoz adott használati útmutatókban. Úgy is mondhatjuk, a gyártó nem tesz mást, mint betartja az előírásokat, amikor az ezen szimulációk elvégzésekor mért fogyasztást tünteti fel.
A fogyasztási értékek rengeteg dologtól függnek, ezeket gondolom nem szükséges cizellálni, Ön mostanra alaposan utánajárhatott a dolognak: hőmérséklet, használat helye és módja, fordulatszám, terhelés a kocsiban, vontatás, stb.
Röviden összefoglalva: ha Ön az autót átnézette, és minden rendben van, azaz semmi nem utal arra, hogy műszaki okok miatt magasabb a fogyasztás, akkor maradnak a használattal összefüggő okok, amiért a gyártó/kereskedő nem tehető felelőssé.
Emiatt az autócsere nem valószínű, hogy megoldja a dolgot.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Az év elején belecsúsztam egy autóba hátulról. (hirtelen fékezett, jeges volt az út) Megálltunk, megnéztük, külső sérülés nem volt egyik autón sem. A másik fél elkérte a telefonszámomat, felírta a rendszámomat. 2 óra múlva felhívott, hogy kb. 100-150 00 ft-os kára van. Én ezt nem ismertem el. Ezután feljelentett a rendőrségen. A rendőrségről telefonáltak, hogy ott voltam-e stb a megadott időpontban. Én elismertem, hogy összekoccantunk ennek lesz egy rendőrségi határozata. A kérdésem az, hogy ilyen esetben tudja-e ő igazolni, hogy én okoztam a kárt? Van-e esély arra, hogy a biztosító nem fogadja el az ő állítását?
Köszönettel: Katalin
Tisztelt Katalin!
A történetnek számos homályos pontja van, ezektől nagyban függhet az ügy kimenetele.
A rendőrség felé Ön nyilatkozott telefonon, hogy valóban történt koccanás, de azt nem írja, hogy erre vonatkozóan milyen részletességű nyilatkozatot tett, (az autó mely részének ment neki, milyen sebességgel, milyen mértékben vizsgálták meg az autót, volt-e Önnel vagy a másik autóssal tanú, a rendőrség rögzítette-e a beszélgetést, egyáltalán, honnan tudja, hogy a rendőrségtől hívták?, stb).
Fő szabály szerint a károsultnak kell igazolnia azt, hogy Ön okozta az állítólagos kárt. Álláspontom szerint ez a helyszín dokumentálás nélkül történő elhagyása után igencsak nehézkes lenne. Ugyanakkor a rendőrségi határozat, ha a fentieket tartalmazza, akkor mint közokirat, egyben bizonyítja is. Ha tehát úgy gondolja, hogy az állítólagos sérülések nem keletkezhettek a hivatkozott koccanásból, a rendőrségi határozat ellen kell majd jogorvoslattal élnie.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Az autóm mellett parkoló gépkocsi ismeretlen ok miatt kigyulladt és kiégett. A tűz során az én autóm is részlegesen megégett több mint 600e Ft kár keletkezett. A biztosító elutasítja a kárkifizetést mivel szerintük a gfb. csak az üzemeletetés kapcsán történt károozást téríti. Mi a teendő ilyen esetben? Előre is köszönöm részletes válaszát...
Tisztelt Levélíró!
Ahogy említi is, az autó ismeretlen okból gyulladt ki. Mielőtt továbbléphetne a felelős megállapítása érdekében, egy szakértőnek el kell döntenie, hogy a tüzet gyújtogatás, vagy műszaki hiba okozta. Ha gyújtogatás okozta,akkor az elkövető a felelős, akinek fekutatása a rendőrség feladata.
Ha a tüzet műszaki hiba okozta, akkor két lehetőség állhat fenn:
-ha a a tűzeset jótállási időn belül keletkezett, akkor törvényi vélelem alapján az autót értékesítő személy a felelős a kárért, ezt a vélelmet azonban az értékesítő megdöntheti. Pl: megállapítható, hogy a tüzet a gyári beszerelésű állófűtés meghibásodása okozta.
- ha a tűzet okozó hiba jótállási időn túl keletkezett, akkor az a felelős, aki a tüzet kiváltó műszaki hibát okozta. Az előző példánál maradva: az utólagosan beszerelt állófűtés esetén a beszerelő, vagy a gyári beszerelésű állófűtéshez hozzányúló, javító kisiparos, ha bizonyítható, hogy az ő beavatkozására vezethető vissza a tűzeset.
A fentiek tisztázása szakértői kérdés.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Tisztelt "Autójogász"!
Van egy mopedautóm, mely rendelkezik hatósági engedéllyel és forgalmival. A hatóságok segédmotor kategóriába sorolták. Kérdésem: Biztonsági övet köteles vagyok- e használni menet közben, mivel nem gépjármű?
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
KJ
Tisztelt KJ!
A KRESZ azt mondja, hogy: A külön jogszabályban meghatározott M1, M2, M3, N1, N2, N3 kategóriájú gépkocsiban, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan járműben, amelynek üléseit biztonsági övvel szerelték fel, az ülésen utazó személynek a biztonsági öv becsatolásával kell magát rögzíteni.
A mopedautó járműnek minősül, ezért, ha gyárilag fel van szerelve biztonsági övvel, akkor kötelező azt használni.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A január 1-én Indexen megjelent szmogriadóval kapcsolatos kérdés-válasz kapcsán lenne kérdésem. Szmogriadó bejelentése esetén a fővárosnak milyen tájékoztatási kötelezettsége van? Értem ez alatt, hogy milyen formában és gyakorisággal kell tájékoztatni az autósokat? A kérdés annak kapcsán merült fel, hogy a legutóbbi esetben, mikor felmerült a szmogriadó elrendelésének lehetősége az egészről teljesen véletlenül rokonoktól értesültem, mielőtt útnak indultam volna vidékről a fővárosba. Van olyan jelzés, ami a közigazgatási határon kívül még jelzi, hogy nem mehetek be a fővárosba? Amennyiben indulást megelőzően semmilyen médiát nem néz az ember (pl. belföldi, vagy külföldi nyaralás), akkor honnan kéne tudnia a szmogriadóról?
A kérdés amire a fentiek közül tényleges választ kérnék az az első: Milyen tájékoztatási kötelezettsége van a fővárosnak a jogszabályok szerint?
Válaszát előre is köszönöm:
J. Áron
Tisztelt Levélíró!
A szmogriadó kezdetét és végét a Magyar Távirati Irodához eljutatott sajtóközlemény útján, valamint a Fővárosi Önkormányzat honlapján hirdetik ki. Az MTI által a tévéből, rádióból, internetes hírekből értesülhet róla. A Közterületfelügyelet következő telefonszámain is lehet érdeklődni: 06–80–220–220; 06–80–330–330.
Ha indulás előtt nem tájékozódik erről, fontos tudnia, hogy a szabályok betartását akkor is számon kérhetik Öntől, ha nem tudott a szmogriadó elrendeléséről. A szabályok megsértése miatt 100 ezer Ft-ig terjedő pénzbírság szabható ki, illetve helyszíni bírság is alkalmazható.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Végrehajtási eljárás során van-e bármi lehetőség a foglalás folyamatának leállítására? A beszélgetések alapján úgy tűnik, hogy mindenki csak teszi a dolgát, és függetlenül a követelés megalapozottságától csak a végrehajtást kérő állíthatja le. Az autó le lesz foglalva, nem tudok ellene tenni.
Üdv, Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Az adós, aki a végrehajtást sérelmesnek tartja, a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránt pert indíthat a végrehajtást kérő ellen. A perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte. Ha a végrehajtás mögött már egy jogerős bírósági döntés van, a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránt csak olyan tény alapján lehet pert indítani, ami az alaphatározat meghozatala után következett be (pl. követelés megszűnt, az adós a teljesítésre halasztást kapott). Ha közjegyzői okirat alapján végrehajtási záradék lett kiállítva a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt, ezen túlmenően akkor is indítható per, ha a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Segítséget szeretnék kérni, leginkább tanácsot. A múlt héten csúnyán össztörték a hiteles autómat, előreláthatólag totálkáros lett, bár a kárfelmérés még nem történt meg. A másik fél továbbhajtott, de a rendszámtáblája leesett, így be tudják azonosítani. Az autómon van kötelező és Casco biztosítás is. A problémám az lenne, hogy a devizaingadozás miatt a hitel több az autóra, mint az autó értéke. Az autót 3,6M Ft-ért vettem, ebből 2,8M Ft volt hitel. Azóta eltelt 3,5 év, de a banki adatok alapján a mostani hiteltartozásom 2,9M Ft. Az autó jelenlegi értéke kb. 2M-ra tehető.
Egyrészről mire számíthatok ilyenkor? Több oldalról több, ellentétes információt hallottam. Én úgy tudom, hogy a biztosító csak az autó értékét (kb. 2M Ft-ot) fog téríteni, a többit pedig nekem kell kifizetnem, viszont mások mondták azt is, hogy elképzelhető, hogy teljes hitelösszegben kártalanítanak.
A másik kérdésem az lenne, hogy polgári peres úton perelhetem-e a balesetet okozót, ha igen, milyen igényeim lehetnek? Természetesen nekem nem csak a hitelből esetlegesen fennmaradó összeg a károm, hiszen se autóm se pénzem (eddig az autóba befizettem kb. 1,6M-ot). Mit kérhetek, és mire hivatkozhatok ilyenkor?
Illetve mik a teendőim? A kárt a másik fél biztosítójánál lejelenteni nem tudom, mert egyelőre nem tudom a másik fél adatait.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Levélíró!
A leírtak alapján az Ön autóját összetörő autós elhagyta a helyszínt, de az ütközés folytán a rendszámtáblája leesett. Nos, ha az esetnek vannak tanúi, akik igazolni tudják, hogy a rendszámtábla valóban a balesetet okozó autóról származik, akkor Önnek a rendszám gazdájának kötelező biztosításának terhére kell kártérítést kapnia, azaz ha esetleg perre kerül a sor, a biztosítót kell perbe fognia. A biztosítótól követelhető kártérítés magában foglalja magát az autóban felmerült kárt, a hitel kényszerű lezárásából fakadó költségeket (azaz az autó kárkori értékét esetleg meghaladó hiteltartozást), az árfolyamkülönbözetet, sőt, az esetlegesen pótlásként vásárolt autó megszerzésével kacsolatos költségeket (eredetvizsga, vagyonszerzési illeték) is. Ezt tehát mind követelheti a károkozó biztosítójától, feltéve, hogy bizonyítható, hogy a rendszám a károkozóé.
Ha erre nincs esély, akkor marad a CASCO-ra történő rendezés. Ilyenkor az Ön CASCO biztosítója csak az autó kárkori értékét fizeti (csökkentve az ún. maradványértékkel, azaz a roncsértékkel), de a többi költséget nem. Azaz ha a kár időpontjában a hiteltartozás meghaladja az autó értékét, a hitelező pénzintézet a különbözetet követelni fogja Öntől.
Ezért nagyon fontos most Önnek, hogy valahogy bizonyítani tudja, hogy ki volt a károkozó.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Üdvözlöm!
Nemrég elütöttek a zebrán a 3 éves kisfiammal együtt. Nem hirtelen lelépés volt, balról jobbra mentünk át, a bal oldali sávban egy kisbusz átengedett, megállt, a másik sávban nem jött semmi, elindultunk, de jobbfelől van egy kis utca, onnan egy idősebb néni kihajtott a zebrára autójával és fékezés nélkül nekünk jött. A kisbusz sarkának és nekem ütközve állt meg az autó, a fejem a kisbusz kerekénél volt..Lélekjelenlétemen múlt, hogy a gyermeket ellöktem másik irányba és karcolásokkal megúszta, nekem vállficamom és felkarcsonttörésem van, valószínűleg több hónapom kiesik a munkából, a gyerekemet fél kézzel nem nagyon tudom ellátni, és mivel igen magas havi törlesztésű CHF-es hitelem van, igen rossz anyagi helyzet vár rám. A páromnak hivatalosan nincs munkája. A rendőrség hivatalból büntetőeljárást kezdeményez a nénivel szemben. Még nem zárta le az ügyet a rendőrség. Mi a teendőm? Fogadjak-e ügyvédet? Fogalmam sincs mennyi kártérítést kaphatunk.
Köszönettel: Annabell
Tisztelt Annabell!
Először is jelentse be a káreseményt a balesetet okozó hölgy biztosítójának. Ha megérkezik a felelősség kérdésében állást foglaló rendőrségi határozat, keresse fel a biztosítót, és részletes kárigényt terjesszen elő, amely kiterjed a vagyoni (pl: kiesett munkabér, ezzel összefüggésben a hiteltörlesztés elmaradása miatti többletköltségek, késedelmi kamatok, gyógykezeléssel kapcsolatos költségek, stb) és az esetleges nem vagyoni károkra (pl: maradandó sérülés). A konkrét összeg mindig a konkrét esettől függ, de a fő szabály az, hogy minden olyan kár, keresetkiesés és költség, ami a baleset miatt következett be, követelhető a kárkozótól, jelen esetben annak felelősségbiztosítójától.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Tisztelt Autójogász!
2011. január 1.-i "Szmogriadó: mivel is mehetek be a városba?" válaszlevelét olvasva utána néztem az otthoni autóparkunknak. A párom és az én autóm is 2010 nyarán vizsgázott az új előírások szerint. Akkor nem is figyeltem a matrica színeket, csak most a szmogriadó körüli felhajtás során néztem át őket.
Meglepve tapasztaltam, hogy mindkét autóra piros matrica került. Mindkét autó katalizátoros, lambda szondával szerelt. A BMW-ben lévő M52-es motor pedig EURO 2-es besorolásban szerepel, tudomásom szerint az Opel-ben lévő Eecotec motor szintén. Mégis mindkét autónk a matrica színe szerint korszerűtlen környezetszennyező típusnak minősül, és szmogriadó esetén nem használhatjuk. Budapesten a belvárosban élünk, és mindketten a munkánkhoz használjuk az autót. Kérdésem az, hogy ilyen esetben mit tehetünk? Véleményem szerint az EURO 2-es motorok miatt nekünk kék matricát kellett volna kapnunk.
Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelettel:
P. J.
Tisztelt P.J.!
Egyik olvasónk, BOSCHtechnikus levelét idézném válaszul Önnek: „Gyakorló vizsgabiztosként heti rendszerességgel találkozok elrontott környezetvédelmi besorolású autókkal. Ez jellemzően az 1996 és 2002 között gyártott benzinüzemű gépkocsikra vonatkozik, ahol a környezetvédelmi osztály -forgalmiban V9- helytelenül "02" besorolást kapott, az akkoriban helytelenül értelmezett, szakmailag egyébként is rossz törvény miatt. Sajnos sok esetben ez az időszakos műszaki vizsga alkalmával, vagy a vizsgabiztos hanyagsága, vagy a törvényi ismereteinek hiánya miatt nem kerül kijavításra. Ezzel hátrányt szenvednek azok a gépjármű tulajdonosok, akik az említett évjáratú benzines autót birtokolnak, és rossz KVO van bejegyezve a forgalmijukba!
A következőt ajánlom (benzines esetén!):
Ha 2011-ben kell vizsgáztatni az autót:
A tulajdonos ellenőrizze a forgalmit, a "V9" bejegyzésnél 1996-2001 gyártási év között 04-nek kell szerepelni, 2002 esetén 06-nak. Ha 02, akkor szólni kell a vizsgabiztosnak, hogy írja át 04-re.
A műszaki vizsga után a területileg illetékes okmányirodának kötelessége TÉRÍTÉSMENTESEN kicserélni a forgalmi engedélyt!
Ha már az új rendszerben (KÖKIR) vizsgázott az autó, és megfelel a fenti követelményeknek, és mégsem javították át a forgalmit 04-re, vagy 06-ra, akkor jogtalanul piros matricát kapott, tehát vissza kell menni a vizsgaállomásra. NEM KELL ÚJRA VIZSGÁZTATNI AZ AUTÓT! Ilyenkor lehetőség van "Szemle adatváltozás megállapításához" opcióra, ami néhány ezer forint. A forgalmit ekkor is INGYEN ki kell, hogy cseréljék az okmányirodában.
Remélem ez segít valakinek. BUÉK BOSCHtechnikus”
Köszönjük, BOSCHtechnikus, az értékes hozzászólást.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Kérem szíves segítségüket az alábbi kérdésben. A munkáltatóm állandó területi helyettesítőnek vett fel 2,5 hónapja azzal a feltétellel, hogy a feladatot el tudom-e látni, van-e gépkocsim. Válaszom igen volt, s a gépkocsival kapcsolatban egyetlen kérdés nem hangzott el. December 23-án gépkocsit cseréltünk - az én tulajdonomat képező Peugeot 206-os érték beszámítással egy HONDA CR-V-t vásároltunk - s az új, illetve a cserélt gépkocsi tulajdonjoga az élettársam nevére került bejegyzésre. Megjegyzem, az élettársammal pl. közös tulajdont képez egy 25 milliós családi ház, a több milliós ingóságokkal, stb. A munkáltató munkaviszonyomat 2 hét múlva megszünteti azzal a hivatkozással, hogy az autócserére tőle nem kértem engedélyt, s a hivatalos célú kiküldetésre a társam gépkocsiját nem használhatom. Kifejezetten erre a hivatkozására kérném szíves válaszukat, hogy munkavégzés céljából a társam gépkocsiját jogszerűen használhatom-e vagy sem?
Nagy tisztelettel megköszönöm szíves válaszukat.
T. E.
Tisztelt T.E.!
A felmondás jogszerűségéhez át kell néznie a kapott munkaszerződést és az egyéb, munkaviszonyát szabályozó iratokat, megállapodásokat. Ha ezek nem tartalmaznak olyan feltételt, hogy Önnek mindenképpen saját tulajdonú járművel kell rendelkeznie, vagy ezzel kapcsolatban engedélyt kell kérne, akkor a felmondási ok nem valós, nem okszerű, ezért a jogviszony jogellenes megszüntetése miatt munkaügyi bírósághoz fordulhat.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Casco kárkifizetéssel kapcsolatban szeretnék kérdezni, mert ellopták az autómat.
A konkrét eset a következő lenne:
Az autót 2 évesen, használtan vásároltam. Biztosítási alkuszon keresztüli szerződéskötéskor a riasztó meglétét külön nem ellenőrizték, nyilatkozni kellett, hogy van benne. Én úgy tudtam, hogy van benne, de külön nem ellenőriztem soha. Az autó távirányítós széria kulccsal nyílt, záródott, de soha sem próbáltam feltörni, szirénáztatni, stb.
Most (a lopás után) már nem vagyok biztos, hogy ténylegesen volt benne, mivel jelenleg a biztosító a kifizetési összeg megállapítása előtt kéri tőlem a riasztóberendezés vásárlási számláját, és ezt a kérést nem tudom hova tenni.
A kérdéseim:
1) be tudják e bizonyítani utólag (a biztosítónak leadott gyári kulcsok-, gyártói adatlekérdezések alapján, stb) hogy esetlegesen nem is volt benne riasztó?
2) ez esetben mentesül-e a biztosító (teljes körűen vagy részlegesen) a kárkifizetés alól?
3) mit tudok tenni ebben az esetben?
Mielőbbi válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Nagy Zoltán
Tisztelt Nagy Zoltán Úr!
Nem tartom jóhiszeműnek a biztosító számla iránti igényét, most, hogy az autót ellopták, és emiatt teljesítenie kellene. Ön ugyanis az autót használtan vette, így teljesen életszerű az az eset, hogy Ön sem kapta meg a számlát az előző tulajtól. Sajnos nem ismerem a konkrét biztosítót, így annak az ügyben aktuális biztosítási feltételeit sem, de általánosságban elmondható, hogy ha a szerződéskötéskor a biztosító nem kérte a számlát, azaz nem szabta a biztosítási szerződés érvényességének feltételéül annak bemutatását, vagy leglábbis olyan tartalmú nyilatkozatot, hogy az rendelkezésre áll, akkor elfogadta az Ön nyilatkozatát a riasztó meglétét illetően. Egyébiránt egy riasztó meglétét nem csak a számla bizonyíthatja. Ez alapján a kérdéseire adott válaszok:
1. A gyári felszereltséget nyilván le tudják kérni, de az utólagos beszerelésű riasztót, ami ugyanolyan szakszerű is lehet, bajosan lehetne ellenőrizni, hiszen az autót ellopták, nincs mit ellenőrizni. Kérdés, hogy Ön mit jelölt meg a biztosításkötéskor: gyári, vagy utólagos riasztót?
2. A biztosító esetleges mentesülése a szerződési feltételektől is függ.
3. Elsőként át kell tanulmányozni a CASCO biztosítás szerződési feltételeit és az Ön által a szerződéskötéskor adott nyilatkozatokat, majd ezután le kell ülni a biztosítóval egyeztetni.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
T Cím!
2010.12.16-án vásároltam használt szgk-t.
A kfb-t a biztosító 4820 forint/hóban állapította meg. Kérdésemre közölték, hogy 2011-ben a biztosítás dija 2200 Ft körül lesz. Mivel januárban is 4820 Ft-ot emeltek le a számlámról, reklamáltam. Azt a választ kaptam, hogy egész évben a tavalyi / cm3 alapú / biztosítást kell fizetnem a teljesítményalapú idei kedvezőbb helyett, csak ők ezt még decemberben nem tudták.
Ha ez sajnos igy van, akkor én ezt nagyon méltánytalannak tartom.
Gondolkodtam a szerződés felmondásán / közös megegyezés, dijnemfizetés / de nem tudom mi az amivel esetleg nagyobb kár nélkül igénybe tudnám venni az idei tarifát.
A bónusz besorolást sem tudom, hogy jól alkalmazzák-e - 2008. áprilisa óta van a nevemen autó, kárt nem okoztam.
Ön mit tanácsol, mit tegyek.
Segítségét előre köszönöm.
Üdv. H. Zoltán
Tisztelt H. Zoltán!
A biztosító eljárása jogos: Ön 2010 decemberében kötötte a 2010-es évben kezdődően a szerződést, amikor a gépjármű kategóriák még a hengerűrtartalmon alapultak. A jelen helyzetben megoldás lehet az Ön által említett megállapodás: kéri a biztosítót, hogy járuljon hozzá szerződés biztosítási időszakon belüli megszűntetéséhez. Ha ez sikerül, akkor köthet új szerződést.
A másik megoldás, hogy az autó forgalmijába üzembentartó kerül bejegyzésre. Ezáltal az Ön nevére szóló biztosítás érdekmúlással megszűnik, és az üzembentartó nevére kell új biztosítást kötni, már a 2011-es, teljesítmény alapú gépjármű-kategóriák alapján.
Mérlegelendő, hogy spórol-e annyit az akcióval, amennyibe az üzembentartó bejegyzése kerül, illetve van-e a leendő üzembentartóval olyan bizalmi viszonyban, ami egy ilyen helyzetben véleményem szerint szükséges.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Tisztelt Autójogász!
Arra lennék kíváncsi:
A minap az V. kerületi polgármester körlevéllel tájékoztatta a lakosságot a következőkről:
Az önkormányzat zárt raktárhelyiségéből elloptak 8 téli gumit, amit az adófizetők pénzéből óhajtanak behajtani. A rendőrség állítólagosan nyomoz az ügyben, a kár idézem: "megközelítőleg" 160 000 Ft.
Az indok a következő volt: "Az önök érdeke a biztonságos közlekedés".
Jogos-e, hogy körlevélben közlik, hogy az adófizetőknek kell kifizetniük? Továbbá jogos-e, hogy az adófizetőn hajtják be a kárt, és nem a biztosítón?
Tisztelettel: M. Anita
Tisztelt M. Anita!
Ne gondoljon semmi rendkívülire, nem fognak emiatt külön adót kivetni, egyszerűen arról van szó, hogy az önkormányzat kiadásainak (legyen az iskola fenntartása vagy önkormányzati tulajdonú járművek működtetése) finanszírozása végső soron az adófizetők pénzéből történik. Ha nincs biztosítás vagy a biztosító nem fizet, az önkormányzat viseli a kárt.
Tisztelettel: dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Úgy egy héttel ezelőtt eladtam 1,5 m Ft-ért az autómat, ami egyébként 300-400e Ft-tal többet ér.Nem vettem észre rajta semmi hibát, egyszerűen szerettem volna minél hamarabb eladni. A vevő megtekintette, kipróbálta, nézegette úgy egy órán át, mondta, hogy hall valami hangot a kuplungnál, de nem tudtam rá mit mondani, mert én nem vettem észre rajta semmi problémát, használatban volt a kocsi.Majd megvette. Néhány napja felhívott, hogy elvitte szerelőhöz, és nagy gond van a váltójával, a szerelés úgy 300e Ft és fizessem ki a felét, mert ez rejtett hiba. Ha nem fizetem, akkor pedig bíróságra viszi az ügyet.
Mit javasol, mit tehetek ebben az ügyben?
Köszönettel
Adrienn
Tisztelt Adrienn!
Az eset több kérdést felvet:
- Mi van az adásvételi szerződésben? Szerepel benne az ön szavatosságát kizáró kitétel? Ha igen, akkor Ön igen jó helyzetben van, mert a szavatosság kizárásával párhuzamosan Ön - elmondása szerint - árengedményt is adott, ami pont egyezik a most állítólagosan felmerült kár mértékével. Ilyen esetben a szavatosság korlátozása érvényes: ön kizárta a szavatosságot, cserébe a vevő olcsóbban vette meg az autót.
- Hány éves az autó, mennyit futott, és mi a pontos hiba, amit a vevő most felhánytorgat? Általánosságban elmondható, hogy az eladót a használt autóért a használtság mértékével arányosan csökkent mértékű szavatosság terheli. Ez azt jelenti, hogy egy 200 000 km-t futott autónál például nem feltétlenül minősül hibás teljesítésnek, ha a kuplungtárcsát a vételt követően a vevőnek rövid időn belül ki kell cserélni, mert éppen akkorra kopott el.
Javaslom, először is üljenek le a vevővel, és próbálja megtudni, mi ment tönkre, mi a hiba. Kérjen erre vonatkozó dokumentumokat, bizonyítékokat.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Tisztelt Autójogász!
Autóvásárlás előtt állok, és nagyon sok szimpatikus "kishaszonjármű" kapható, melyek jóval olcsóbbak mint ugyanaz személygépjármű kivitelben. Kérdésem, hogy tulajdonképpen mi a jogi különbség az szgk. és a tgk. között, használhatom-e ugyanúgy a tgk-t, van-e a tgk-val valamilyen egyéb kötelezettség? (menetlevél és egyéb ijesztő dolgok). És pld. egy tgk. Berlingo az autópályán szgk. vagy tgk.-ként viselkedik? Milyen matrica kell rá?
Köszönettel: Lipcsei
Tisztelt Levélíró!
Ha magánszemélyként veszi meg, már nem kell menetlevelet vezetnie. Személygépkocsival, motorkerékpárral, 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival
aa) autópályán 130 km/óra,
ab) autóúton 110 km/óra,
ac) lakott területen kívül egyéb úton 90 km/óra,
ad) lakott területen 50 km/óra a megengedett legnagyobb sebesség, 2010. január 1-től tehát nincs eltérő sebességkorlát a kishaszonjárművekre.
Autópálya matrica szempontjából is abba kategóriába tartozik, mint egy személygépkocsi: „D1 díjkategória: a motorkerékpár, valamint a legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjármű és mindezek bármilyen vontatmánnyal is”
Gépjárműadó: Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával. Az adó mértéke minden megkezdett 100 kilogramm után:
a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 1200 Ft,
b) az a) pont alá nem tartozó gépjárművek és pótkocsik esetén 1380 Ft. (Szgk. esetén a gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt, gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt.)
Tisztelettel: Dr. Koszoru István