Tisztelt Autójogász!
Anno sok évvel ezelőtt az akkori párommal vettünk egy autót hitelre. A hitel az én nevemre ment, így természetesen maga az autó is. Viszont az üzembentartó a volt párom lett.
Azóta szétmentünk,a hitelből van kb 2 év ami az én nevemen maradt mint ahogyan az autó is. Továbbra is Ő az üzembentartó és az autó is az övé, havi rendszerességgel fizeti a havi törlesztőrészleteket és mindent ami csak kötelezi.
A kérdésem az lenne,hogy a nyáron én férjhez megyek,ami ugye névváltozással fog járni. Mi történhet ha nem íratjuk át az új nevemre majd az autót, mert esetleg az exem nem hajlandó együttműködni vagy esetleg a nevére venni?
Előre is köszönöm a sgítségét!
Tisztelt Kérdező!
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9.§. (1) e pontja, a 14.§. (1) bekezdés a) ponjta és a 33. §. (1) bekezdés a) pontja egybevetett értelmezése alapján az állapítható meg, hogy a névváltozásának bejelentésére Ön a járműnyilvántartást vezető hatóságnál nem köteles, hanem elegendő a névváltozást az okmányirodában az anyakönyvvezetőtől kapott házassági anyakönyvi kivonattal igazolva bejelenteni. A személyes adatokban történt változásról az okmányiroda értesíti a járműnyilvántartást, amely egyébként azonos a járműnyilvántartást vezető hatósággal.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A héten olvastam, hogy elkezdtek a lejárt elsősegély-csomagok miatt is büntetni. Megnéztem, az enyém tartalma is lejárt. A pótlást haladéktalanul szeretném megejteni, de nem tudom, hogyan: az autómban (2004-es BMW) gyári elsősegély-doboz van az ülés alatt, értelemszerűen ezt szeretném feltölteni a bolti doboz tartalmával. Közben azt olvastam: fontos, hogy a doboz sértetlen plombával legyen ellátva - ami nálam, ugye, nem lehetséges.
Tényleg ennyire rugalmatlan a szabályozás, vagy ez kamu, és nyugodtan feltölthetem a gyári dobozt friss tartalommal, emiatt nem büntethetnek meg?
Köszönettel,
D. Laci
Tisztelt László!
A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet tételesen felsorolja, hogy adott járműben milyen tartalmú elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. Az elsősegélynyújtó felszerelés tartalmát egy másik válaszban taglaljuk, amit itt olvashat el.
Az elsősegélynyújtó felszerelést portól és víztől védett csomagolásban a járművezető számára jól hozzáférhető helyen kell a járművön tartani. Egyéb, a tárolásra vonatkozó előírás nincsen!
Az elsősegélynyújtó felszerelés tartalmi elemei a gyártó által meghatározott időpontig alkalmazhatók.
Azokat a bontatlan, lezárt elsősegélynyújtó felszereléseket, amelyeket a már forgalomba helyezett járművekhez adtak, de még nem felelnek meg a fenti jogszabály rendelkezéseinek, lejáratkor, de legkésőbb 2013. január 1. napjáig kell kicserélni -személygépkocsik esetében - a fenti tartalmú felszerelésre.
Az Ön esetében a legkézenfekvőbb, ha az első gyógyszertárba bemegy az elsősegélynyújtó felszerelést tartalmazó gyári dobozzal és a jogszabályban felsorolt termékekre kicserélteti annak tartalmát.
A sértetlen plombát illetően előadom, hogy az eszközök szavatossága egymástól eltérő lehet, egyrészt indokolja, hogy ne kelljen a dobozt plombával ellátni, másrészről a jogszabály nem ír elő semmilyen megkötést az eszközök tárolására vonatkozólag sem.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Egy olyan dologban kérném a segítségét, hogy tartok az autómban elsősegély felszerelést, aminek a lejárata még több mint 1 év, de ez nem hagyományos műanyag doboz amely plombával van lezárva, hanem cipzáras műanyag zacskó, amelyen nincsen plombás lezárás. Büntethet-e érte a rendőr?
Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet tételesen felsorolja, hogy adott járműben milyen tartalmú elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. Az elsősegélynyújtó felszerelés tartalma személygépkocsi esetén a következő:
- steril gyorskötöző pólya (10 cm × 5 m): 4 db
- steril gyorskötöző pólya (5 cm × 5 m): 2 db
- steril mull-lap (6 × 6 cm/100 lap): 2 db
- egyenként csomagolt vágott mullpólya (10 × 5 m): 4 db
- steril mull-lap (50 cm × 80 cm): 3 db
- kéztisztító/fertőtlenítő lap: 4 db
- fóliakesztyű: 1 pár
- háromszögletű kendő 2 db
- biztosítótű (40 mm-es): 4 db
- ragtapasz (1,25 cm × 5 m): 1 tekercs
- olló (rozsdamentes acélból, 110–150 mm-es): 1 db
- polividonum jodatum hatóanyag tartalmú sebfertőtlenítő oldat (30 ml): 1 db
- sebtapasz vágható (6 × 10 cm): 2 db
- higiénikus arcmaszk (lélegeztetéshez): 1 db
- gumis rögzítésű sebészeti szájmaszk: 1 db
- elsősegélynyújtás képekben: 1 db
- tartalomjegyzék: 1 db
Az oldalkocsi nélküli motorkerékpár, motoros tricikli és négykerekű segédmotoros kerékpár (mopedautó) esetében pedig:
- steril gyorskötöző pólya (10 cm x 5 m): 2 db
- steril mull-lap (6 x 6 cm/100 lap): 1 db
- kéztisztító/fertőtlenítő lap: 4 db
- fóliakesztyű: 1 pár
- ragtapasz (1,25 cm x 5 m): 1 tekercs
- olló (rozsdamentes acélból, 110-150 mm-es): 1 db
- polividonum jodatum hatóanyag tartalmú sebfertőtlenítő oldat (30 ml): 1 db
- sebtapasz vágható (6 x 10 cm): 2 db
- higiénikus arcmaszk (lélegeztetéshez): 1 db
- gumis rögzítésű sebészeti szájmaszk: 1 db
- elsősegélynyújtás képekben: 1 db
- tartalomjegyzék: 1 db
Az elsősegélynyújtó felszerelést portól és víztől védett csomagolásban, a járművezető számára jól hozzáférhető helyen kell a járműben vagy járművön tartani. Egyéb, a tárolásra vonatkozó előírás nincsen.
Az elsősegélynyújtó felszerelés tartalmi elemei a gyártó által meghatározott időpontig alkalmazhatók.
Azokat a bontatlan, lezárt elsősegélynyújtó felszereléseket, amelyeket a már forgalomba helyezett járművekhez adtak, de még nem felelnek meg a fenti jogszabály rendelkezéseinek, lejáratkor, de legkésőbb 2013. január 1. napjáig kell kicserélni -személygépkocsik esetében - a fenti tartalmú felszerelésre.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Külföldön élek és dolgozok egy magyar cégnél hivatalosan. Tavaly a cégem biztosított nekem autókölcsönt (nem bankit), ebből az össszegből Magyarországon vettem egy autót a saját nevemre. Az autót 1 hónapja eladtam külföldön és még otthon ezt nem jelentettem be, mert csak most tudok hazamenni. 3 napja jött nekem egy lefoglalási jegyzőkönyv az apeh-töl mert tartozásom van, és az autót le akarják foglalni, ebben az esetben mi a teendő?
Üdvözlettel
T.Gábor
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben Önnek, mint magánszemélynek adótartozása van, az adóhatóság lefoglalhatja a vagyontárgyait, így biztosítva a követelését. A foglalásról szóló határozat kézhezvételét megelőzőleg azonban Ön szabadon rendelkezhetett a vagyontárgyai felett. Ha az adásvételi szerződés időpontja korábbi, mint az adóhatóságnak a lefoglalásról szóló határozat kelte, akkor semmilyen igényt nem támaszthat a vevővel szemben az adóhatóság. Ha az adásvételi szerződést később kötötték, mint a foglalási jegyzőkönyv kelte, vita lehet a szerződés érvényességét illetően. Tisztázni szükséges, hogy foglalásról szóló határozat vagy jegyzőkönyv született az ügyben, illetve le akarják vagy lefoglalták-e az autót. A foglalásról szóló határoztat ellen jogorvoslatnak van helye.
Az autó eladását egyébként 15 napon be kell jelentenie mind az eladónak, mind a vevőnek. Ebben az esetben pedig az adóhatóságot is tájékoztassa arról, hogy az autót idő közben értékesítette!
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász,
Egy problémával állok szemben, amiről nem is gondoltam, hogy van ilyen:
Új autó vásárlása előtt, körbenéztem, hogy adott cégeknél mennyiért és milyen konstrukcióval tudok hozzájutni életem első új autójához.
A szalont kiválasztva e-mailben megrendeltem a kívánt autót (felszereltséget és motortípust is megjelölve). A papírok szépen rendeződtek amin végig 2012-es gyártási év volt feltüntetve, egészen addig amíg meg nem érkezett a járműkísérő lap, ami 2011-es gépjárműről szólt és mindemellett nem a megrendelt EURO5-ös, hanem a régebbi EURO4-es motor szerepel benne.
Érdeklődnék, hogy mit tudok tenni az ügy érdekében, hogy azt kapjam amit rendeltem?
Az eddigi nyomtatványokon csak az alvázszám szerepelt és a gyártási év (2012) amiről nem tudtam megállapítani, hogy melyik motortípus van az autóban.
Hasonló motorral szerelt -ugyanilyen felszereltségű gépjárműről kaptam már több árajánlatot, de azok 3-400 ezer ft-tal voltak alacsonyabbak mint az itt kapott ár.
A befizetett önerőt visszakérhetem? Az autó jelenleg a kötelező biztosításra vár, átadás még nem történt meg.
Vagy milyen megoldás lehetséges?
Válaszát köszönöm!
András
Tisztelt Kérdező!
A legfontosabb kérdés, hogy a kereskedővel milyen tartalmú adásvételi szerződést kötött. A fenti esetben ugyanis azt kell megvizsgálni, hogy a kereskedő teljesítése hibás-e, azaz a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában meg felel-e a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. (Ptk. 305.§.) Amennyiben a szerződés egyértelmű abban, hogy az adásvétel tárgya EURO5-ös motorral felszerelt, 2012. gyártási évű autó, a kereskedő a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik.
Kellékszavatossági alapon az alábbi igényeket támaszthatja a kereskedővel szemben;
elsősorban kicserélést követelhet, ha azonban a kereskedő a kicserélést nem vállalja, megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Elállás esetén az átadott vételárrészlet(ek) visszajárnak.
Felhívom a figyelmét a Polgári Törvénykönyv ide vágó 316.§. rendelkezésére, amely az autó átvétele esetén irányadó. Ez azt az esetet szabályozza, hogy ha a vevő a szerződésszegéről tudva elfogadja a teljesítést, főszabály szerint lemond a hibás teljesítésből eredő, fenti szavatossági igényeiről.
Ennek elkerülése érdekében javasolom, hogy haladéktalanul éljen a kereskedőnél írásbeli kifogással. A kifogásban adja elő, hogy a járműkísérő lap kézhezvételekor szerzett tudomást a hibás teljesítésről. Ha az autó átvétele mellett dönt, a kifogás mellett tegyen jogfenntartó nyilatkozatot is, amelyben a szavatossági igényét fenntartja.
A hibás teljesítés esetén az eljárást a 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelete szabályozza, mely a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szól. A jogszabály 3. §.-a előírja, hogy a forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza a fogyasztó nevét és címét, a fogyasztási cikk (áru), megnevezését és vételárát, a vásárlás időpontját, a hiba bejelentésének időpontját, a hiba leírását, a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt és a kifogás rendezésének módját.
Abban az esetben, ha az adásvételi szerződés csak az alvázszámot és a gyártási évet tartalmazza és nem egyértelmű a motor típusát illetően, a kereskedő hibás teljesítését a megrendeléssel és a rendelkezésre álló, egyéb okiratokkal tudja bizonyítani. Minden esetben a feleknek a szerződéskötésre irányuló akaratát kell vizsgálni egy esetleges bírósági eljárásban.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Magyar rendszámos autómmal járok Ausztriába dolgozni (nincs osztrák bejelentett lakcímem)
Valóban büntethetnek ezért Ausztriában?
Mi a teendő?
Válaszát köszönöm!
Anita
Tisztelt Anita!
Elképzelhetetlennek tartom, hogy magyarországi lakcímmel rendelkező, magyar állampolgárt megbüntetnének, mert magyar rendszámú gépkocsit vezet Ausztriában.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Gyorshajtáson érték a barátomat, az én autómmal. Ő a gyorshajtást elismerte, viszont utólag ( jan 20.-án történt az eset) megállapították, hogy neki le volt járva a jogsija és ezért én fizessek 50 000 ft-ot. Kérdésem, hogy egyrészt nem évült-e el az ügy ill. mire hivatkozhatnék, hiszen fogalmam sem volt arról, hogy lejárt a jogosítványa! köszönöm a válaszát!
Tisztelt Kérdező!
Az elévüléssel kapcsolatosan tájékoztatom, hogy az első fokú határozatot a szabályszegés elkövetésétől számított 60 napon belül kell kézbesíteni az ügyfél részére. Amennyiben a 60 napos ügyintézési határidő jogvesztő jellege megállapítható, a közigazgatási bírság nem szabható ki. Észrevételezem, hogy nem az eljárás megindításáról szóló értesítés, hanem a marasztaló határozat közlésének napja az irányadó az elévülés kérdésének vizsgálatakor a Legfelsőbb Bíróság 3/2010 KJE számú jogegységi határozatára figyelemmel.
Amennyiben az elévülés feltételei nem állnak fenn, és a gépkocsi tulajdonosa, illetve üzembentartója hitelt érdemlő módon igazolta, hogy a szabálysértést nem ő, hanem az által megnevezett személy követte el, a bírságot vele szemben kell kiszabni. 1998. évi I. törvény 21/A§. (2)
Álláspontom szerint minden alapot nélkülöz az Önnel szemben hozott marasztaló határozat. Javasolom, hogy éljen kifogással, melyben adja elő, hogy barátja elismerte az eljárás során a gyorshajtást valamint azt, hogy a szabálysértést megelőzően Ön az ő használatába adta a gépjárművet, amit teljes bizonyító erejű magánokirattal tud igazolni. Önmagában az a tény, hogy a barátja jogosítvány lejárt, nem indokolja a közigazgatási bírság kiszabását Önnel szemben.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Még december végén történ Budapesten egy ütközés egy Baross utcai kereszteződésnél ahol a nekünk jobbról érkező a piroson átjött és elénk hajtott. Rendőri intézkedés történt, van tanu és kamerafelvétel is.Már ott megállapították az illető felelősségét (igazolás van róla) de ő nem volt hajlandó aláírni a rendőrségi papírt amíg nem látja a felvételt. Kapott határozatot amit nem vett át a posta ismeretlen cím jelzéssel visszaküldte a rendőrségnek a papírt és a rendőrök innentől kezdve nem akarnak az üggyel foglalkozni és mivel nincs határozat így a biztosító (ASTRA) sem fizet. Hallottam egy olyan gyakorlatról is, hogy az illető jelenléte nélkül is készülhet határozat csak ezt pesten nem nagyon alkalmazzák. Mi a teendő ilyenkor? Válaszát előre is köszönöm.
Üdv.: Zoltán
Tisztelt Zoltán!
Amennyiben a szabálysértési hatóság a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 84.§. alapján arra hivatkozással megszüntetné az eljárást, hogy az eljárás alá vont személy tartózkodási helye nem állapítható meg, ugyanezen jogszabály 86. §. alapján panaszt tehet. A panaszt a megszüntető határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül szóban vagy írásban (javasolom, hogy írásban, postai tértivevényes küldeménnyel) kell megtenni. A jogszabály előírja, hogy az eljárás adatai elegendő alapot szolgáltatnak az eljárás alá vont személy felelősségének megállapítására, a szabálysértési hatóság pénzbírságot szabhat ki, járművezetéstől eltiltást, elkobzást, figyelmeztetést, illetőleg kitiltást alkalmazhat, valamint eljárási költséget és - a 85. § szerint - kártérítést állapíthat meg. Ebből következik, hogy önmagában az a tény, hogy az eljárás alá vont személy az állandó és bejelentett lakcíméről nem idézhető, nem alapozza meg az eljárás megszüntetését.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Közterületi parkolással kapcsolatos a kérdésem. Budapesten, a környékünkön fizetős övezet van a sokemeletes lakóházak környékén, a sok lakó miatt sok az autó is. A kérdéses szakaszon az út egyik oldalán végig vannak kijelölt parkolóhelyek, amik jellemzően tömve is vannak. Részben emiatt az út másik oldalán, az emeletes házak lábánál az úttest szélén, a padkával párhuzamosan, valamint a járda szélén is szokott parkolni még két sor autó (széles a járda, a gyalogosokat egyáltalán nem akadályozzák). Ha jól sejtem, akkor ezeken a helyeken a parkolás hivatalosan szabálytalan, de valószínűleg a láthatóan kezelhetetlen helyzet miatt köztereseket még nem láttam itt büntetni.
A kérdésem az, hogy a fizetőövezet a fenti helyeken történő parkolásra is vonatkozik-e, vagy csak a kijelölt parkolóhelyekre? Ha megállok a parkolóóra mellett az út szélén, akkor büntethetnek parkolási díj miatt, vagy csak a köztereseknek van rá hatókörük?
Köszönttel:
Misi
Tisztelt Kérdező!
A parkolási társaság parkolási díjat és pótdíjat csak az általa üzemeltetett közterületek után szedhet, amelyre az üzemeltetés jogát a kerületi önkormányzattól megszerezte. Ezek a közterületek tartoznak a fizető övezetbe, ezek a parkolásra kijelölt helyek. Ebből következik, hogy mindazokra a területeken, amelyekre a parkolási társaság nem rendelkezik üzemeltetési jogosultsággal, parkolási díjat nem kell fizetni.
Az üzemeltetési szerződés melléklete tartalmazza egyébként azokat a közterületeket, amelyekre az adott parkolótársaság az üzemeltetési jogot megszerezte a kerületi önkormányzattól. Vita esetén a parkolás társaságnak kell bizonyítania, hogy az adott közterület üzemeltetési jogát megszerezte.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Üdvözlöm Tisztelt Autójogász!
Körülbelül másfél hónapja vásároltam egy Mazda 323f-et. A hirdetésben az állt, hogy az ABS is benne van a felszereltségben. Nemrégiben a nagy hóban ki akartam próbálni, hogy működik e, ezért lesatuztam, és láss csodát, semmi sem történt. Gyanússá vált nekem ez a dolog, ezért felpattintottam a motorháztetőt és nem találtam abs központot, se odavezető csöveket. Magyarán át lettem verve. Az autó megvétele előtt még csináltam egy képmentést a hirdetésről, ha szerencsém van, akkor még megvan valamelyik mappában.
Mit lehet ebben az esetben tenni? Van valami módja, hogy bizonyos összeget "visszaigényeljek" a kereskedőtől?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: P.G.
Tisztelt Kérdező!
Két lehetőség közül választhat a kereskedővel szembeni igénye érvényesítése során. Hivatkozhat egyrészt az adásvételi szerződés érvénytelenségére, mert a kereskedő az autó felszereltségével kapcsolatos lényeges körülmény tekintetében megtévesztette (Ptk. 236.§.) A szerződés megtámadása gyakorlatilag a kereskedőhöz intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozat, mely arra irányul, hogy a szerződést érvénytelenítsék és a szerződés kötés előtt fennálló helyzetet visszaállítsák. Ebben az eljárásban lehetőség van arra is, hogy a kereskedővel megegyezzen és az érvénytelenségi okot például pénzvisszafizetéssel kiküszöbölje a kereskedő.
Hivatkozhat továbbá az Önök között létrejött fogyasztói szerződés alapján hibás teljesítésre is. Fogyasztói szerződés esetében, ha a fogyasztói szerződés tárgya használt autó, a vevő a teljesítés időpontjától számított egy éves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Ezek a következők: kijavítás, ha ez nem lehetséges, árleszállítás vagy az eredeti állapot helyreállítása.
Nagyon fontos tudnivaló továbbá a fogyasztói szerződések esetében, hogy a vevőt terhelő bizonyítási teher megfordul a teljesítést követő hat hónapon belül megnyilvánuló hibák/hiányosságok tekintetében. Törvényi vélelem szól ugyanis amellett, hogy a teljesítéstől számított hat hónapon belül felismert hiba/hiányosság már a teljesítés időpontjában megvolt. A vélelem megdönthető: az e határidőn belül megnyilvánuló hibákkal kapcsolatban az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba (illetve annak oka) a vevő részére történő átadást követően keletkezett.
Hiba esetén ki kell tölteni egy reklamációs jegyzőkönyvet, a 49/2003. GKM rendelet alapján. Itt rögzíthető a hiba bejelentése, annak időpontja, ténye, s a fogyasztó igénye (Az eladó kereskedő ilyenkor 3 napon belül kell, hogy választ adjon igényünkre. Elutasításra fél éven belül csak akkor van joga, ha független szakvéleménnyel támasztja alá, hogy a meghibásodás a vásárlás után keletkezett.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Azzal kapcsolatban szeretnék érdeklődni hogy édesapám vett egy utánfutót 2011 novemberében, megtörtént az adásvétel és az átadás is, azonban édesapám nem iratta a nevére 15 napon belül és bejelentési kötelezettségének sem tett eleget. 2012 januárjában lefoglalták ezt az utánfutót mivel az eladónak tartozása volt. Mit tud tenni édesapám jelen helyzetben? Tud-e valahová írásbeli beadványt benyújtani ezzel kapcsolatban és az miről szóljon, kihez fordulhat ezzel?
Tisztelt Kérdező!
Az adásvételi szerződéssel tudják igazolni a lefoglalást foganatosító szerv felé, hogy az nem képezte az adós tulajdonát a lefoglalás időpontjában. Önmagában azon az alapon, hogy nem íratták át, nem lehet érvényesen lefoglalni az édesapja tulajdonát képező utánfutót. A lefoglalásról bizonyára kaptak egy jegyzőkönyvet, amely tartalmazza azokat az adatokat, amelyek alapján az utánfutó kiadása iránti kérelmet meg tudják írni.
Tisztelettel:
Autójogász
Dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Jogos-e a szabálysértési bírság, ha olyan helyen álltam meg, ahol nem volt kitéve mozgáskorlátozottaknak szóló parkolóhelyet jelölő tábla, csak az úttesten volt felfestve a mozgáskorlátozott jelzés? Hozzátenném, hogy a felfestés elég kopott volt, ráadásul este sötétben parkoltam le, az utca nincs rendesen kivilágítva, és elég szűk is, így parkoláskor az autóból nem lehetett rendesen látni a felfestést, csak amikor elálltam onnan, akkor néztem meg, hogy tényleg van ott egy gyatra burkolati jel. A bírsági papíron nem szerepel, hogy készült-e fotó.
Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Kérdező!
A határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül indítványozhatja helyszíni bizonyítás lefolytatását, melyben elő kell adnia a körülményeket. A szabálysértési hatóság ilyen esetben a helyszínen meggyőződik arról, hogy az indítványban előadott tényállás megfelel-e a valóságnak. A szabálysértési hatóság az Ön jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel a helyszínen, Ön észrevételeket tehet a szabálysértéssel és a helyszíni szemlével kapcsolatosan. Ha bebizonyosodik, hogy valóban nem megfelelő az útburkolati felfestés és nincs kihelyezve mozgáskorlátozottaknak szóló parkolóhelyet jelölő tábla, a hatóságnak a szabálysértési eljárást meg kell szüntetnie.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztel Autójogász.
Ittas járművezetés miatt elvették a jogosítványomat, de döntés még nem született az ügyben. El vagyok tiltva az eljárás befejezéséig. Kérdésem az, hogy az udvaromon, magánterületen megvalósul-e az engedély nélküli vezetés?
Válaszát köszönöm: Tamás
Tisztelt Kérdező!
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975 rendelet területi hatálya a Magyarország területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakra terjed ki. A közúti közlekedés szabályai közforgalom elől elzárt magánterületre nem vonatkoznak. Ebből következik, hogy magánterületen nem valósul meg az engedély nélküli vezetés.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Most csak röviden próbálom leírni a kérdésemhez tartozó történéseket: Gépjárművemben korábban Németországban turbócsere történt hivatalos szervizben, melyre 2 év alkatrész garanciát vállaltak. Ez az alkatrész fél évvel a garancia lejárta előtt meghibásodott. Magyar szakszervizben kértem az alkatrész megvizsgálását, amelyet 70 perc alatt elvégeztek, közölve velem, hogy jó az alkatrész. Ekkor javasoltak egy kb. 140 ezer Ft-tól induló teljes körü kivizsgálást. Ezt nem fogadtam el és elmentem egy másik hivatalos de nem szakszervizbe, ahol ezt a kivizsgálást a töredék összegért is elvégezték volna. Itt az autószerelő közölte velem, hogy a turbó a hibás, felvette a kapcsolatot a szakszervizzel, ahol ezek után fogadták az autót garanciális alkatrészcserére. Ezt megelőzően más szakszervizet is megkerestem, ahol megpróbáltak félre vezetni olyan módon, hogy csak ott javítják meg garanciális hibámat, ahol korábban történt a javítás. Mindenesetre a javítás garanciálisan megtörtént, de a kimondott alkatrészcsere nem szerepelt a szerviztől kapott javítási papírok közt. A korábbi ellenőrzésről és a pontos hibamegjelölésről szóló beutalásról megvannak a papírok. Kérdésem az, hogy ebben az esetben is jár a két éves alkatrész garancia? Hogyan tudom szükség esetén ezt érvényesíteni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Tóth György
Tisztelt Tóth Úr!
Az alkatrészre vonatkozó 2 éves garancia érvényesítése során vitára adhat okot az Ön által említett körülmény, amely szerint a kimondott alkatrészcsere nem szerepelt a szerviztől kapott javítási papírok közt. Erre hivatkozással a márkaszerviz esetleg letagadhatja a hibás alkatrész korábbi cserjét. Amennyiben ennek az alkatrésznek a kicserélése hiányában a turbó nem javítható, a márkaszerviz nem tud a garanciális felelőssége alól kibújni. Feltételezve, hogy turbócsere tényét a hivatalos márkaszerviz által kiállított okiratokkal igazolni tudja.
A garancia érvényesítésével kapcsolatos ügymenetet 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet szabályozza, 3. §-a előírja, hogy a szerviz a meghibásodásról jegyzőkönyvet köteles felvenni. Különösen fontos akkor, ha a szerviz nem fogadja el az Ön álláspontját. A jegyzőkönyv képezi ugyanis az esetleges további eljárás alapját. A további eljárásban polgári törvénykönyv 306. §. részletezett szavatossági igényekkel léphet fel.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász,
Új autó vásárlásba fogtam, összeállt a megrendelendő autó képe és ára, az eladó leküldte az általános szállító feltételeket, amiből kiderült hogy fizessek 20% előleget és ennek ellenére nem garantálják a szállítási határidőt, a megrendelt gk. végső árát, amennyiben az ígért (nem garantált) határidő letelte után elfogyna a türelmem, még a foglalót sincs jogom visszakapni, kamatról vagy bánatpénzről ne is beszéljünk. Ennyire vakon lehet bízni egy autószalonba?
Tisztelt Kérdező!
Javasolom, hogy a kereskedő által megküldött szerződést megfelelő garanciák beépítésével a kereskedővel közösen egészítsék ki és tegyék egyértelművé a szerződés legfontosabb tartalmi elemeit, mint például a gépkocsi vételára, szállítási határideje, a 20 % jogcíme (előleg vagy foglaló), késedelmes szállítás esetén kössenek ki kötbért és határozzák meg ennek mértékét, állapodjanak meg, hogy 30 napot meghaladó szállítási késedelem esetén a vevő egyoldalú nyilatkozattal elállhat a szerződéstől és a kereskedő ebben az esetben a foglaló kétszeresét, ennek hiányában bánatpénz megfizetésére köteles. Senkiben ne bízzon vakon!
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Kérdésem arra irányul, hogy milyen módon kell használnom szlovák rendszámú gépkocsit Magyarországon. Férjem szlovák, Párkányban élünk; de én megtartottam a magyarországi lakcímemet is. Az autó a férjem cégének tulajdona. Sokszor egyedül is meglátogatom Mo.-n élő rokonaimat, amihez a szlovák rendszámú gépkocsit veszem igénybe. Mit kell tennem ahhoz, hogy a rend őre ne vegye le a rendszámot? Válaszát előre köszönöm,
Kovács Márta
Tisztelt Kérdező!
A közúti közlekedésről szóló törvény vonatkozó 25/B. §. értelmében, ha a gépjárművet Magyarországon vezető személy (tehát akár Ön, akár a férje) szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van, akkor a használat jogszerű. Egyetlen tennivalója van ahhoz, hogy a rendőr Magyarországon ne vegye le a rendszámot, a szlovák iratait adja át közúti ellenőrzés során.
Tisztelettel:
Autójogász
Dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy 2010.01.07-én eladtam az autómat, és az adásvételi szerződést leadtam az okmányirodának, mire felszólítólevelek jöttek különböző büntetésekről. Ezeket a szabálysértéseket az új tulajdonos követte el, mivel, mint kiderült, nem íratta át az autót. Bementem az okmányirodába, és megérdeklődtem, miért van még az autó az én nevemen. Jött a válasz, hogy abban az évben új jogszabály jött ki, és az adásvételi nem felelt meg teljesen az elvártaknak, ezért az új tulajdonossal fel kell venni a kapcsolatot és új adásvételit kell írni. Ezután megpróbáltam, de sikertelenül jártam, ezért bementem a rendőrségre, megmutattam az adásvételit, és azt mondták, menjek vissza az okmányirodába, és írassak velük egy jegyzőkönyvet, mert az adásvételi megfelel, mivel a legtöbb fontos adat szerepel rajta. Visszamentem az Okmányirodába, nem örültek neki, de felvették a jegyzőkönyvet.
Megérkezett a levél több helyről is, hogy a nevemről lekerült a gépjármű, ezért én meg is nyugodtam, és gondoltam, hogy ezzel már több problémám nem lesz. De ezek után is jöttek levelek különböző büntetésekről, de mivel már nincs a kocsi a nevemen, ezért nem is foglalkoztam velük. Ezután már nem jött semmi, mostanáig, amikor kaptam egy levelet végrehajtásról, miszerint 2010.01.14-én parkoltak az autóval, és végrehajtásra került, ezért felkerestem a végrehajtást végző szervet, és válaszként az jött, hogy két lehetőségem van: vagy befizetem a büntetést, és megpróbálom visszaszerezni a mostani tulajdonostól, vagy perújítást kérek. A kérdésem végül az lenne, hogy van-e olyan törvény, amely szerint, ha nem válaszolok egy levélre, ezzel elismerek egy felém nem létező tarozást, és az adásvételi szerződés ezek szerint semmit sem jelent? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: W. Richárd
Tisztelt Kérdező!
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. L. törvény szabályozza azt az eljárást, amely az Ön esetében is megtörtént. A parkoló társaság a gépjármű nyilvántartásba bejegyzett tulajdonossal szemben kezdeményezi a fizetési meghagyás kibocsátását oly módon, hogy annak állandó lakcímére kell postán kiküldeni. Az adósnak a kézhezvételtől 15 napja van ellentmondással élni, azaz, hogy a fizetési meghagyás iránti kérelemben megjelölt összeggel nem tartozik. Amennyiben 15 napon belül nem élnek ellentmondással vagy a postai küldeményt egyáltalán nem veszik át, a fizetési meghagyásban megjelölt követelés jogerős és végrehajtható lesz.
Nagyon sok esetben az adós csak a végrehajtási szakban szembesül azzal a ténnyel, hogy vele szemben fizetési meghagyásos lejárás indult. A végrehajtási szakaszban a végrehajtó levelének átvételétől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni. Ha ez a határidő eltelt, perújítási és a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet kell előterjesztenie.
A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap, melyet a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől, vagy attól az időponttól kell számítani, amikor az eljárásól tudomást szerzett.
A jogerős fizetési meghagyás elleni perújítási kérelemben elő kell adni, hogy Ön már a parkolási esemény időpontját megelőzőleg eladta az autóját, a fizetési meghagyásról pedig csak a végrehajtási szakaszban értesült. A kérelemhez mellékelje az adásvételi szerződés másolatát és az okmányiroda jegyzőkönyvét. A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelyik - ellentmondás esetén - elsőfokú bíróságként a perré alakult eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett volna.
Tisztelettel:
Autójogász
Dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Uram!
Történt egy balesetem ahol nem én voltam a hibás, viszont az autóm (Mazda3,2007,1.6benzin) totálkáros lett. 2011.12.09-én történt a baleset. A kárt 2011.12.29-én vették fel a Mazda Óbudánál és továbbították az MKB biztosítónak. Nos. Telefonon próbáltam elérni a biztosítót, de reménytelen. Írtam nekik levelet két e-mail címre is, de nem válaszoltak. Szeretném megtudni, hogy is áll az ügyem, de lehetetlen mivel a biztosító mint olyan mintha nem is létezne. Teljesen össze vagyok törve, mert se kocsim se információm afelől, hogy mi is történik. Az lenne a tiszteletteljes kérdésem, hogy ez normális? A biztosítónak ehhez joga van? Mármint, hogy elérhetetlen. Kihez forduljak és mikor? Hogy lehet részleteket kicsikarni belőlük? Mit tegyek, hogy visszakapjam azt amit tönkretettek? Válaszát nagyon várom és előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Soltész János Zsolt
Tisztelt Kérdező!
Kártérítéssel kapcsolatos ügyintézés során a biztosítót minden esetben írásban, postai tértivevényes levélben javasolom felkeresni. A postai tértivevény birtokában lehet a biztosítóval szemben a további lépéseket megtenni. Amennyiben az igénybejelentés kézhezvételétől számítva 30 napon túl sem érkezik válasz, panaszbejelentést kell tennie a biztosítók felügyeleti tevékenységét végző Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél. (PSZÁF) A panasz előterjesztésével kapcsolatban a PSZÁF oldalán tájékozódhat az alábbi link alatt minden vonatkozó információt megtalál: https://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/panaszokrol/panaszkezeles_menete
Tisztelettel:
Autójogász
Dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Jelenleg Magyarországon dolgozom. Az otthoni autómat használom Budapesten. Ha megállit a rendör, beleköthet-e abba, hogy román rendszámom van és több mint 30 napja itt használom? Román állampolgár vagyok, és minden iratom rendben van (biztositás stb) van lakcim kártyám.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
Az 1988. évi I. törvény (a közúti közlekedésről) 25/B szakasza tartalmazza a vonatkozó rendelkezéseket. Amennyiben Ön a vezető és nem Magyarországon rendelkezik lakóhellyel (vagy szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van), továbbá Ön az üzembentartó vagy tulajdonos, akkor használhatja az autót.
Tisztelettel:
Autójogász Dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Az alábbi problémám megoldásában kérném segítséget.
Használt autót vásároltam, melyhez nem kaptam meg a kocsi-, illetve a CD-rádió CODE kártyáját, melyek szükségesek az autó, akkumulátor csere utáni használatához. Mikor rákérdeztem a kártyák meglétére, a válasz igen volt. A márkakereskedőtől ajánlatot kaptam ezekre, mely ~30 000 Ft-os költséget jelentene. Kérdésem az volna, hogy a kereskedő felé fordulhatok-e ezen kártyák beszerzési költségének - részéről történő - átvállalása ügyében. A CODE kártya, a jogszabályok szerint mennyire képzi az autó alaptartozékát?
Milyen jogszabályra, törvényre tudnék hivatkozni, a kereskedőnek írandó levélben?
Tisztelettel:
Dobrovics Róbert
Tisztelt Dobrovics Róbert Úr!
Többek között a Polgári Törvénykönyv 95. §-ára tud érdemben hivatkozni, amely a dologkapcsolatokat határozza meg, elkülönítve az alkotórész és a tartozék fogalmát. Eszerint a tulajdonjog kétség esetében kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges, vagy azt elősegíti (tartozék). Ha a CODE kártya nemcsak a CD rádió használatához, hanem (akkumulátor csere esetén) egyébként is szükséges lenne a gépjármű használatához, akkor ez olyan tartozéknak tekinthető, amely a dolog (jelen esetben a gépjármű) rendeltetésszerű használatához szükséges. Így a tulajdonjog (amennyiben a szerződésben nem rendelkeztek másképpen) erre is kiterjed, ha ez már a gépjármű értékesítésekor is az eladó tulajdonában állt. Ezzel kapcsolatban hivatkozhat még a Polgári Törvénykönyv szerződés teljesítésével kapcsolatos együttműködési és tájékoztatási kötelezettséggel összefüggő szabályaira is (Ptk. 277. § (4), (5)) Összességében tehát a teljesítés a tartozék átadása miatt hibásnak minősíthető (Ptk. 305. §) Azonban, ha ez az eladás időpontjában már nem volt meg és az átadott tartozékokkal, a megtekintéssel és kipróbálással kapcsolatban a szerződés tartalmaz rendelkezéseket, azaz, ha ezt a hiányosságot megismerhette, akkor nem követelhető a kereskedőtől az utólagos beszerzés költsége.
Tisztelettel
Autójogász
Dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A mai gazdasági helyzetben szerintem nem egyedi a problémám (bár némileg speciális). 2011. februárjában hivatalos Mazda márkaszervizben cseréltek izzítógyertyákat a Mazda 3 autómban (számla természetesen megvan róla). Sajnos ezen szerviz csődeljárással megszűnt - ezt már decemberben tapasztaltam egy más jellegű meghibásodásnál. Az egyik gyertya ismét tönkrement. Gondoltam, hogy egy izzítógyertyát egy hivatalos helyi szervizben is ki tudok cseréltetni, nem utaztatom meg az autót Budapestre ( kb 100km tőlem). De ma reggel mihelyt hozzáért a szerelő a kulccsal, rögtön bele is tört egy gyertya. A töreten egyértelműen látszik, hogy becsavarásnál törött már el. A többi gyertyához már hozzá sem nyúltunk, nem akartunk nagyobb kárt tenni. Ezen ügyben szeretném tanácsát kérni.
Milyen jogaim vannak, felel-e a márkaszerviz hibájáért az importőr, ha nem sikerül az importőrrel megegyezni akkor milyen lépéseket kell megtennem, hogy ne fizessek ki egy kisebb autó árát a javítási költségre.
Üdvözlettel: P. Tamás
Tisztelt Kérdező!
A márkaszerviz tevékenységéből eredő károkért az importőr nem tartozik felelősséggel. Az egyedüli lehetőség, miután a márkaszerviz jogutód nélkül megszűnt, a termékfelelősség vonatkozó szabályai szerint azt kimutatni, hogy a gyertya gyártási hibás volt, ebben az esetben van jogi lehetőség elsősorban a gyártóval illetve az importőrrel, illetve kisegítő lehetőségként a forgalmazókkal szemben igényt érvényesíteni (egészen addig, amíg a forgalmazó a gyártót/importőrt ill. a kereskedelmi láncban feljebb álló kereskedőt meg nem nevezi). Ennek bizonyítása azonban az Ön által vázolt tényállás szerint nagy valószínűséggel szakértő közreműködését igényelné. Keressen rá az interneten műszaki járműszakértőre, és konzultáljon a problémával kapcsolatosan!
Tisztelettel:
Autójogász
Dr. Lenkei Balázs
A következő esetről szeretnék beszámolni: egy szürke nevemberi reggelen, a reggeli csúcsban, úgy 7:30 és 7:40 között a Külső Váci úton haladtam a városközpont felé, már Budapest belterületén, mikor a 2-es út Dunakeszi elágazásának lámpás kereszteződését elhagyva elénk fordult egy FKF-es jelzéssel (UNIMOG - GAT-231 frsz.) ellátott sószoró, útkarbantartó autó és beállt a dugóba. Igen ám de arra nem számítottunk, hogy bekapcsolja a sószoró berendezését közvetlenül a tömött kocsisorban az autók között. Rádudáltunk többen, erre Ő visszadudált és szórta tovább a jó minőségű mindenféle szeméttel és kavicsos homokkal kevert kősót az autókra. Mivel én mindig is különös óvatossággal vigyáztam az autóimra, így most is óvatosan, jó nagy ívben igyekeztem kikerülni a sószoró autót, ami számomra megmagyarázhatatlan módon szórta a dugóban lépésben haladó kocsisort, többek felháborodására. Sajnos nem sikerült elég távol mennem a szemetes-kavicsos sózuhanytól és kapott a jáművem belőle rendesen. Az autóból történű kiszállás után vettem észre, hogy egy helyen egy akkora kavicsot vágott a kocsim oldalának, hogy nemcsak lepattant a festék, hanem be is horpadt a jobb első sárvédőm. A legtöbb autós gondolom nem csinálna ebből ekkora ügyet, de én nem vagyok a legtöbb autós és családtagként szeretem, óvom az autóimat, s az érintett kocsinak kaorosszériája abszolút hibátlan és karcmentes volt eddig a pillanatig.
A javítási költségek kb. 15 ezer Ft-ot fognak kitenni, ha az olcsóbbik megoldást a fényezés nélküli horpadás javítást választom a kavics okozta festékleverődés leecsetelésével. Valószínüleg ezt a megoldást fogom választani, mivel nem szeretném újrafényeztetni az egész sárvédő elemet, pedig kellene és lehetne. Panaszlevelemet természetetesen megírtam és elküldtem az FKF-es információs vonalon kapott e-mail címre amit nagyszerűen érkeztettek is, rögtön egy automatikus válaszlevéllel. Megnyugodtam, a levelem célba ért. Igen ám, de ennek már lassan két hónapja. Vajon számíthatok-e valamilyen kártérítésre, vagy ez csak egy hiú ábránd marad a számomra? Valójában én már nem lepődök meg semmin sem, de azért megmagyarázhatnák nekem, hogy miért kell a legnagyobb csúcsforgalomban, a lépésben araszoló autók között sót szorni? Igazából szerintem nem is volt indokolt, mivel az út egyáltalán nem volt síkos, de ezt a szakemberek biztos jobban tudják nálam.Ha már kell sózni akkor miért nem sóznak a reggeli csúcsforgalom előtt, hogy mire felélénkül a forgalom hasson is a só és persze ne tehessen kárt másokban?!
Ez egy ilyen ország, itt minden megtörténhet, én már semmin sem csodálkozom. Csak elég nehezen viselem el ha kárt okoznak nekem szándékosan, emberi felelőtlenségből, nemtörődömségből és hozzá nem értésból kifolyólag!
Vajon tehetek valamit? Kártérítésre szerintem max. akkor számíthatnék, ha lefényképeztem volna az esetet, és rögtön rendőrt is hívtam volna, na persze, de lehet, hogy akkor sem. Igazából beérném egy bocsánatkéréssel is és annyival, hogy kivizsgálják az ügyet, de semmi válasz.
Köszönöm a segítséget.
Üdv. Zoltán
Tisztelt Kérdező!
A nem hétköznapi káreseményre is a kártérítés általános szabályai az irányadóak. A kártérítés iránti eljárásban Önnek kell bizonyítania, hogy az UNIMOG - GAT-231 forgalmi rendszámú útkarbantartó magatartása felróható volt. Tehát, hogy nem úgy járt el adott helyzetben, ahogyan az elvárható. Bizonyítani kell továbbá, hogy a károkozó felróható magatartással okozati összefüggésben van az Ön autójában keletkezett sérülés, amely egyben a tényleges kár.
Ennek a gyakorlati módja a következő:
Amennyiben a panaszlevelére semmilyen vagy elutasító válasz érkezik, az egyetlen mód a kárigény érvényesítésére, ha fizetési meghagyás iránti kérelmet terjeszt elő valamelyik közjegyzőnél. A jelenlegi szabályok értelmében csak fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló követelés, melynek összege az egymillió forintot nem haladja meg. A fizetési meghagyásos eljárás során - ellentmondás hiányában - jogerős és végrehajtható lesz a pénzkövetelése. Az FKF ellentmondása esetén bírósági tárgyalásra kell számítani.
A bírósági tárgyaláson Önnek tanukkal elegendő bizonyítania, hogy a GAT-231 forgalmi rendszámú útszóró gépkocsi a dugóban, az autókkal tömött sorban bekapcsolta a sószóró berendezését és az abból kirepülő kavicsdarabok sérülést okoztak az autójában. A tanuk lehetnek az autóban utazók, a dugóban álló többi autós vagy akár a buszmegállóban várakozó gyalogosok.
Az FKF bocsánatkérése a felelősség elismerését jelentené az ügyben, erre nagyon ne számítson.
Tisztelettel,
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Dr.Lenkei Balázs!
A következő problémám akadt: A helyi önkormányzattól értesítést kaptam, hogy fizessek be 24 945 Ft gépjárműadót egy általam ismeretlen rendszámú gépkocsira. Én ilyen rendszámú autóval nem rendelkezem, régebben sem volt a tulajdonomban. Mi ilyenkor a teendő, hogyan tudom igazolni az önkormányzat felé, hogy nincs a kérdéses jármű a tulajdonomban? Évekkel ezelőtt vettem egy új autót, akkor a kereskedésben lefénymásolták a személyimet, lakcímkártyámat, jogosítványomat, más ötletem nincs, hogy hogyan szerezhette meg valaki az adataimat. A járműadó megfizetésén túl az is aggaszt, hogy valaki esetleg bűncselekményhez, hitelcsaláshoz, stb. akarja használni a nevemre vásárolt autót.
Segítségét előre is köszönöm.
Üdvözlettel: László
Tisztelt Kérdező!
A gépjárműadóval kapcsolatosan javaslatom, hogy személyesen keresse fel a kerületi önkormányzat adóirodáját és győződjön meg arról, hogy milyen okiratok állnak az adóiroda rendelkezésére és vonassa ki az autót a forgalomból. Javasolom továbbá, hogy az önkormányzat adóirodájának határozata alapján tegyen feljelentést ismeretlen tettes ellen a rendőrségen visszaélés okirattal vétsége miatt. A rendőrségi feljelentésnek az ügy szempontjából azért van jelentősége, mert ha a nevére vásárolt autó miatt bármilyen hatóság eljárást indítana Önnel szemben, hitelt érdemlő módon tudja igazolni, hogy Ön csakis mint sértett hozható az üggyel összefüggésbe.
Tisztelettel,
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
3 éve számíttattam be öreg autómat egy ismert kereskedőnél. Az adásvételi szerződés köztem és a kereskedés között jött létre amit rögtön le is jelentettem az illetékes okmányirodában. A kereskedés természetesen továbbértékesítette a kocsit és hamarosan levelek érkeztek parkolási bírság befizetésének elmulasztásáról a címemre. Én elfaxoltam az adásvételit ami bizonyítja, hogy a jármű már rég nem az én tulajdonom, de ez nem volt elég, mert további levelek jöttek, de most már egy behajtó cégtől. Nekik is faxoltam, de egy idő után már nem reagáltam zaklató leveleikre ami így utólag már elég komoly hibának tűnt, mert idén decemberben az autóm lefoglalását helyezték kilátásba, majd -egy bírósági végzéssel alátámasztva- a tartozás összegét leemelték bankszámlámról. Kérdésem az lenne, hogy miként tudom visszaszerezni a pénzemet és milyen jogon kérik rajtam számon más bűnét?
Válaszát előre is köszönöm,
L. Zsolt
Tisztelt Kérdező!
A fenti eset a fizetési meghagyás figyelmen kívül hagyásának tipikus esete. A fizetési meghagyás eljárás olyan nemperes eljárás amelyben a bíróság egyoldalú kérelemre, bizonyítási eljárás mellőzésével a kérelemben foglalt követelés teljesítésére hívja fel az adóst. Az adósnak 15 napja van a levél kézhezvételétől, hogy a fizetési meghagyásban foglaltakra ellentmondjon. Az ellentmondás jogkövetkezménye, hogy megakadályozza a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését – amelynek hatálya a bíróság ítéletével azonos, azaz végrehajtható.
A fizetési meghagyás akkor is jogerős és végrehajtható, ha azt nem kereste jelzéssel a posta visszaküldi a feladónak. Az Ön esetében valószínűleg ez történhetett, tehát nem is volt tudomása arról, hogy a parkoló társaság fizetési meghagyásos eljárását kezdeményezett.
Kérdésére válaszolva úgy tudja visszaszerezni a pénzét, hogy végrehajtási kifogást terjeszt elő annál a végrehajtónál, aki az autója lefoglalásáról tájékoztatta Önt levélben. A végrehajtási kifogásban elő kell adni, hogy a fizetési meghagyásban szereplő összeggel nem tartozik, az autó a parkolási események idején már nem az Ön tulajdonát képezte. Csatolnia kell az adásvételi szerződést és egy rövid igazolási kérelmet, amely arról szól, hogy a fizetési meghagyásról nem volt tudomása, az ajánlott postai küldemény érkezéséről szóló értesítőt nem kapta meg. Az egész eljárásról csak a végrehajtótól szerzett tudomást.
A végrehajtónak fel kell függesztenie a végrehajtást és a fizetési meghagyást kiállító szerv felé továbbítania kell a végrehajtás elleni kifogást. Amennyiben a kifogás alapos, a fizetési meghagyást hatályon kívül kell helyezni és az összeget végrehajtónak vissza kell fizetnie.
Tisztelettel,
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Dr. Lenkei Balázs!
Használt autót vásároltunk, de az adásvételi hamisnak bizonyult. Az autóért menet derült ki, hogy az autó forgalmijában nem az a tulajdonos szerepel, aki nekünk az autót eladja (kölcsönadási szerződése volt, mondván apukája barátjáé, nem akarták átíratni). Egy régi típusú aláírt adásvételit kaptunk, amit a tényleges eladó tanúként írt alá előttünk. A másik tanú a párom lett. Még aznap telefonon jeleztük neki, hogy az adásvételi nem jó, már nem fogadják el. Felajánlottam hogy együtt elmegyünk a forgalmiban szereplő tulajdonoshoz, és megírjuk az adásvételit, de ezt az eladó elutasította. Küldött postán egy új típusú adásvételit aláírva, kitöltetlenül. Ekkor felkerestem a forgalmiban szereplő tulajdonost, aki elmondta, hogy már rég eladta az autót egy nőnek, de nem az nem íratta át. Nem tudom, hogyan került az eladóhoz az autó, de így természetesen nem írattuk át, hiszen az egész adásvételi hamis. A tulajdonos szem. ig. száma is hiányzik, anélkül eleve nem vihettük volna oda az okmányirodába. Megegyeztünk az eladóval, hogy visszafizeti a vételárat, és vigye innen az autóját. Ő pár hét haladékot kért fizetésig. Ez az idő letelt, természetesen nem fizette vissza a pénzt, hanem újabb egy hónapot kért. Szeretném megtenni a szükséges jogi lépéseket, feljelentést, de fogalmam nincs, mi ennek a módja, menete. Milyen következményekkel jár számomra, hogy elfogadtam egy előre aláírt szerződést, és hogy nem azonnal jelentettem a rendőrségnek?
Válaszát előre is köszönöm: Zsuzsanna
Tisztelt Zsuzsanna!
A forgalmiban szereplő tulajdonos megerősítette annak gyanúját, miszerint a tényleges eladó hamis magánokirattal értékesítette a gépkocsit. Amennyiben nem tud megegyezni az eladóval rövid időn belül, tegyen feljelentést ismeretlen tettes ellen magánokirat hamisítás vétsége és csalás bűntette miatt.
Nem javasolom, hogy név szerint jelentse fel a tényleges eladót a rendőrségen, mert nem egyértelmű, hogy az adásvételi szerződést ki írta alá, valamint, hogy az autó tulajdonjogát az eladó megszerezte-e korábban.
A fenti kérdések megválaszolása után lesz abban a helyzetben, hogy egy esetleges büntetőjogi eljárásban polgári jogi igényt támasszon az eladóval szemben.
Az előre aláírt szerződés elfogadásával kapcsolatosan nincsen semmi kivetni való, ugyanis egy adásvételi szerződést a felek külön - külön is aláírhatnak. Az Ön esetében akkor lépet volna hatályba az adásvételi szerződés, amikor Ön azt aláírta.
Tisztelettel,
Autójogász dr. Lenkei Balázs