A hobbiterepjárókat imádják az emberek, mindenki azzal akar járni – ezt nem mi mondjuk, hanem a piac –, de szerencsére a kabrió SUV műfaj nem örvend hasonló népszerűségnek. Próbálkozások persze vannak, elég ha csak a Nissan Murano Cross Cabriolet-re gondolunk. Porsche Cayenne-ből viszont nem készült nyitott tetős, legalábbis gyárilag.
Vannak autók, amelyekre gyári állapotban már szinte alig-alig emlékszünk, a tuningolt példányok teljesen kitörölték azokat az elménkből. Ilyen például a hatodik generációs Honda Civic, alias a Béka. Az építések minősége mind műszaki, mind esztétikai szempontból igen széles skálán mozog, de az amerikai Renegade Racing szörnyetegénél durvábbat nehéz lenne mutatni.
A Ford nagyon betalált a Mustang limitált kiadásával, a Bullitt-tal. Kezdetben 1500 darabot terveztek gyártani, de a nagy érdeklődés miatt ezt megtoldották még 1500-zal. A koncepció nem volt túl bonyolult: a Mustang GT kapott egy, az eredeti, filmes Bullitt Mustanghoz hasonlító optikai csomagot és egy kis plusz teljesítményt. A végeredmény ugyanakkor valóban nagyon menő lett, valószínűleg Steve McQueen se csóválná a fejét a csalódottan a látványtól.
Érdekes okfejtésbe kezdett a futballvilág és az autózás metszetével kapcsolatban a Carscoops. Ahogy írják, könnyen előfordulhat, hogy az angol Manchester United portugál szupersztárját, Cristiano Ronaldót főnöke eltiltja a méregdrága sportkocsik vezetésétől.
A Rotiform egy amerikai felnigyártó cég, akik pár éve robbantak be az autós világba. A népszerűségük töretlen, de nem véletlen: ízléses és jó minőségű felniket készítenek. Természetesen elég drágán.
Vannak emberek, akik pici korukban sokat legóztak és ezt a szenvedélyüket felnőttként sem nőtték ki. És vannak olyanok, akik ezt a hajlamot nem kis kockák rakosgatásában, hanem nagy alkatrészek összekombózásában élik ki.
Nemrég mutatták be a Ford Ranger legújabb generációját, ami küllemében sokat merít az amerikai rokonoktól, a kisebb Mavericktől és a nagytestvér F150-től. A pickupok viszont az USA-n kívül, pl. Ausztráliában is rettenetesen népszerűek, azzal a különbséggel, hogy odalent jobbára megmaradnak az ésszerű méreteknél (Hilux, Ranger, L200), és nem csak a hagyomány vagy a jachtok hurcibálása miatt veszik őket – az ausztrál vidéken (Outback) életet menthetnek az autó képességei: több millió, civilizációtól mentes négyzetkilométer, ahol minden élő és élettelen dolog ki akar nyírni (pókok, tüskés bokrok, az akcentus, a Nap).
Mindenkinek leesett az álla az 1955-ös Párizsi Autószalonon, amikor a Citroën leleplezte a DS-t, és ez ma sincs másképpen. Akkoriban ezek a technikai megoldások ebbe a formába csomagolva maga volt a távoli jövő, és a DS valahogy nem vesztette a varázsát veterán korára sem. Flaminio Bertoni formaterve ma is pontosan olyan futurisztikus és légiesen gyönyörű, mint évtizedekkel ezelőtt. Még akkor is, ha trélert faragnak belőle, mint ahogyan Pierre Tissier tette.
5 évvel a négyajtós DS gyártásának megkezdése után a Citroën úgy döntött, hogy elkészíti a kabrió változatot, melyhez az Ateliers Chapron karosszériaműhelyt választották partnernek. Kezdetben ezeket a nyitható vászontetős DS-eket a Chapron árulta, majd később maga a Citroën is becsatlakozott az értékesítésbe.
Pierre Tissier a ‘70-es években a Panhard ügynöke volt és úgy gondolta, szükség volna egy kényelmes és gyors autóra, mellyel Spanyolországba tud szállítani. A hátul háromtengelyes trélerhez ideális alapnak találta az elsőkerék-hajtású Citroën DS-t. Már csak azért is, mert a hidropneumatikus felfüggesztése és a fékrendszere is alkalmasnak tűnt arra, hogy erre az egészen új célra fejlessze tovább.
Saját tervezésű és kivitelezésű trélere akkora sikert aratott, hogy hamar megérkezett hozzá az első megrendelés, így megalapította az ADPT-t, valamint szabadalmat nyújtott be az építési technológiára.
Ehhez az autóhoz egy 1970-es évjáratú DS adta az alapot, de az orrát egy ‘67-esre cserélték, a sárvédőjét pedig olyanra, amin vannak kopoltyúk, hogy a 126 lóerős, 2,3 literes, négyhengeres hűtését a nagyobb igénybevételnek megfelelően támogassák. A korábban Dél-Franciaországban használt tréler belterét egy Pallastól kapta, így aztán igazi luxusban, sötétzöld bőrfotelben lehet vinni vele a csodálatos, 1969-es DS kabriót.
Visszapillantó
Nem véletlen, hogy kezd kult-státuszba költözni a Toyota MR2: aranyosan kockás, 80-as évekbeli kaszniba csomagolt középmotor és természetesen hátsókerékhajtás. Ma már nem egyszerű feladat értékelhető állapotút találni, és ha valaki rá is bukkan egy szép példányra, jó sok pénzt hagy majd az eladónál.
A Pininfarináról elsőre érzéki Alfák, Ferrarik és finom Lanciák szoktak beugrani az embernek, de a stúdió a minap egy ezeknél kevésbé szokványos látványtervet mutatott be: egy szőlészetekben használt erőgépet.
A Mitsubishi összességében volt már jobb bőrben is, főleg a 30 évvel ezelőtti önmagához képest: a kínálatuk szűkös, főleg SUV alapú, amelyek nagy része már idős konstrukció; a 2022-es Outlandert nálunk valószínűleg nem is vezetik be; a Nikkei japán lap szerint az új modelljeik pedig már Nissan alapokra épülnek majd. A fejlődő országokban, és főleg a délkelet-ázsiai piacokon azonban még mindig erős a márka, így inkább ott tolják meg a marketinget - már amennyire a helyzetük engedi.
A glamping magyarra fordítva nagyjából luxus kempingezést jelent, és egyre elterjedtebb a nyaralók körében. Hogy mennyire passzol egymáshoz a két dolog, mindenki döntse el maga (végül is a gazdagokat se lehet megfosztani a természet közelségétől), mindenesetre egy finom autós párhuzamot villantott az érdeklődőknek a Db nevű cég: tetősátrat kínálnak egy Porsche Taycanhoz.
Egy tál curryn magyarázzák el a BRZ és a GR86 közti különbséget
A testvérmodellek között mindig nehéz volt felfedezni a különbségeket, ha voltak egyáltalán, ld. Agila vs WagonR+. Az olyan távolabbi rokonok esetében, mint az új Toyota Supra és a BMW Z4 között valamivel könnyebb a különbségtétel, ám a Toyota GT86/Subaru BRZ/Scion FR-S esetében végképp csak a szakértők/pályázók tudtak különbséget tenni. Eddig.
A Szovjetunióban csak elvétve születtek a hagyományos értelemben vett tanulmányautók: ilyen volt például az Izh-13 “Start”, ami úgy néz ki, mintha egy Saabot gyömöszöltek volna bele egy első generációs Honda Civicbe, de a NAMI Okhtát is ide tartozik, amit a Leningrádi Személyautó Fejlesztő Laboratóriumban terveztek. A kelet blokk széthullása után azonban 10 évet kellett várni, hogy az ország legismertebb márkája is mutasson egy vad koncepciót: ez lett az 1999-es Párizsi Autószalonon bemutatott Lada Rapan, majd a két évvel később, Moszkvában leleplezett utód, a Lada Peter Turbo.
A Consumer Reports idén is kihozta a szokásos listáját azokról a modellekről, amelyek - tulajdonosaik szerint - a legkevesebb hibát produkálták. A listát 320 ezer autó adatai alapján állították össze, ám semmiképp sem tekinthető bibliának, mivel a tulajdonosok saját bevallására épít, ráadásul a kisebb példányszámban gyártó márkákat (pl. Alfa Romeo) figyelembe sem veszi. Ezzel együtt jó közelítést ad a típusok helyzetéről, így a mostani tízes lista egyik tagjával sem lehet nagyon mellélőni, kár, hogy van köztük olyan, amit Európában nem lehet kapni.
Alapjaiban értelmezi újra a terepjáró jármű fogalmát a francia Mecancroc elektromos furcsasága. Egy pókszerű kisautó négy lábbal, azok végén kerekekkel – független felfüggesztést így még kevesen csináltak. Pakolni nem lehet rá, sisakban sem veszélytelen, de ott is elmegy, ahol egy Hummer, egy Formula Offroad, de talán még egy Tigris tank sem.
A dán rendőrséget is meglepte, mennyire nem szabálykövetők az ország állampolgárai. Öt óra alatt 1635 gyorshajtót fogtak egy helyen egy automata traffipaxszal, a bírságok összértéke 4 millió dán korona (166 millió forint).
Bővült a Viper-gyűjtemény
A texasi Rauh házaspár különös hobbijáról legutóbb két évvel ezelőtt írtunk. Autógyűjteményük azért számít kimondottan szokatlannak, mert nem a márkák és típusok sokszínűségére törekednek, hanem egyetlen modell elkötelezettjei. Ez pedig a Dodge Viper.
Nem annyira filléres neppertrükk a Rolls-Royce-tól
Akármennyire is drága és fényűző, egyszer még egy Rolls-Royce-ra is rá lehet unni, és el kell adni. A kevésbé tehetősöknek ez remek lehetőség, hogy élvezhessék a brit luxust, számukra kedvez a gyártó használt autó programjával, melynek részeként akár egy kézzel festett vonallal is feldobhatjuk autónkat.
Ez most hülyeség vagy kapzsiság?
Egy autó népszerűségének még sokszor jót is tesz, ha valami vészjósló, sötét dologhoz köthető. Ott a Lamborghini Diablo, a Rolls-Royce Wraith, vagy épp a Dodge Challenger Hellcat. Ezt az érzést tolta kicsit túl az a wisconsini Hellcat tulajdonos, aki 8,5 millióval az eredeti ára felett akarja eladni saját, új autóját, csak azért, mert az alvázszáma 666-ra végződik.
A tett halála a gondolkodás
Kevés idegesítőbb dolog van annál, mint amikor az ember békésen teker a kerékpárúton, aztán egy, a sávon parkoló autó megállásra, vagy hirtelen irányváltásra kényszeríti. A Braziliában készült videón látható erős ember azonban nem esett kétségbe, egyszerűen felemelte, majd elrakta az útból az őt akadályozó Fiat Unót.
Drónnal támadnak az orosz rendőrök
Bepakolják a felszerelést a szolgálati Fordba, elindulnak, majd felállítják szépen a háromlábút. Eddig semmi extra, akár így is kinézhetne egy átlagos munkanap a világ bármely rendőrkapitányságán. Az oroszoknál azonban ekkor még előkerül egy GoPróval felszerelt drón is.
Tartan Prancer: viccnek azért durva lenne
A Vakáció sorozat a nyolcvanas évek igen népszerű vígjátékait adta. A Griswold család, Chevy Chase-zel és Beverly D'Angelóval a főszerepben bejárta az Egyesült Államokat és Európát is. Mindebben pedig a Wagon Queen Family Truckster fantázianevet viselő autó volt segítségükre, amely egy Ford LTD Country Squire kombin alapult. Bár külseje meghökkentő volt, mégis elhittük róla, hogy az a kor létező típusa.
Újra eladó a legkevésbé ferraris Ferrari
Újra eladó az egyetlen négyajtós szedán Ferrari. A 400 GT-re épített Pinin árát lejjebb vitték, 795 ezer dollárért talán már sikerül eladni.
