Kedves doktor!
Még 2008 decemberében szenvedtem balesetet egy olyan autóúton, ahol a megengedett sebesség 110 Km/h volt, az autóút 1-1 szembejövő sávos, a sávok elválasztva nem voltak, csak útburkolati jellel. Történt vala, hogy egy nekem balra ívelő kanyarban egy kamionsort szabálytalanul előzött egy olasz rendszámú BMW X5 terepjáró, ezzel a KRESZ-be ütköző magatartásával engem az útról lekényszerített az ütközést elkerülendő, azonban a hirtelen manővertől az autóm megpördült, majd az úttestre visszatérve a kamionok mögött szabályosan közlekedő szintén olasz rendszámos, de román állampolgár által vezetett autónak ütköztem. Az ütközés az ismeretlen okozó magatartása miatt jött létre. Az úton az ütközést megelőzően az útviszonyok miatt csak kb 80-90 Km/h sebességgel közlekedtem szabályosan.
Az okozó gépjármű a helyszínen nem állt meg, megállás nélkül továbbment. Mivel külföldi volt a másik sérült autó, ezért rendőrségi helyszínelést kértem, mely során megállapították, hogy a baleset, a csúszási, sodródási nyomokból ítélve az általam elmondottak szerint jött létre. Mivel az okozó kilétét a rendőrség nem tudta megállapítani, az eljárást ismeretlen károkozó ellen megszüntették, erről jogerős határozattal rendelkezem. A határozatot még 2009 márciusában eljuttattam személyesen a biztosítóhoz, azonban azt valahol elkeverték, elveszett. Pár héttel ezelőtt értesültem, hogy B10 besorolásból B8-ba soroltak, mert az én KGFB-m terhére a másik vétlen autós kárát kezdték el kifizetni. Akkor a biztosító arra hivatkozott, hogy nekik nincs rendőrségi határozatuk, ami az általam elmondottakról szól. Beszereztem, újra továbbítottam, majd közölték, hogy nem áll módjukban a B8-as besorolásomat visszaállítani, mert én okoztam kárt a másik autósnak, ezért az én KGFB-m terhére fizetik ki a kárt annak az autósnak, akinek a szabálysértő és a helyszínt elhagyó autós magatartása miatt ütköztem neki.
Mivel az elkövető ismeretlen maradt, ezért a saját gépkocsimban okozott mintegy 2.5 milliós kárt a CASCO biztosításomra tudtam rendezni 10% önrésszel.
Kérdésem a következő. A balesetet nem én okoztam (ütközés a másik vétlen gépkocsival), hanem az ok-okozati összefüggésben az ismeretlen szabálysértő magatartása miatt jött létre. Ezt a rendőrségi határozat is kimondja. Tehát a balesetben én ugyanolyan vétlen vagyok, mint a másik szenvedő alany. Ilyen esetben a másik gépkocsiban keletkezett kárt miért az Én KGFB-m terhére fizetik ki, milyen jogalap alapján rendezik így a kárt?
Nagyon sok BH (Bírósági Határozat) foglalkozik hasonló balesetekkel, amikor egy tömegkarambolnál az összes vétlen autóban keletkezett kárt az okozó biztosítása terhére fizetik ki. Tudom, hogy itt az okozó ismeretlen, de ez köszönhető a rendőrségi elcseszett kihallgatásoknak, hiszen a baleset bejelentésében már konkrétan közöltem a gépkocsi olasz rendszámára utalást és az autó szinét, pontos típusát. Amely gépkocsi a balesetet követően kb 3-4 perc elteltével a helyszínre visszatért, mivel a gépkocsiban utazók a másik sérült autó utasainak rokonai voltak. (Milyen véletlen) Természetesen erre a BMW-X5-re sem volt érvényes KGFB, és a gépkocsivezető tagadta, hogy ő a baleset idején a helyszínen járt volna.
Továbbá azt is szeretném megkérdezni, hogyha ismeretlen okozó alapján nem fizetnek ki kárt, a sérült autó tulajdonosának, akkor ebben az esetben, ahol szintén ismeretlen az okozó, miért fizetnének az én KGFB-m terhére?
Várom mielőbbi válaszát, van-e még lehetőségem felülvizsgálatot kérni ez ügyben? 2011. december 20-án volt 3 éve a baleset, de a kárrendezésről szóló értesítést még csak most postázták, azt még nem kaptam meg.
Janó az egyik vétlen!
Tisztelt Érdeklődő!
A levelében leírtak alapján Ön vétlen félként ütközés nélküli baleset következtében csapódott az úton szabályosan közlekedő másik gépjárműnek amely megsérült, és az Ön autójában is tetemes kár keletkezett. A biztosítótársaság a károsult gépjármű sérülését a PTk.-ban megtalálható egyetemleges felelősség alapján rendezte.
A kérdés mit értünk "egyetemleges" felelősségen? Mit jelent a károkozók magatartásának felróhatósága arányában történő felelősség? Vegyük sorra a jogos kérdéseinket. Először is, mit kell értenünk az "egyetemleges" felelősség fogalmán esetünkben? Azt a jogi eszközt, ami a károsultat a leghatékonyabban védi a károkozókkal szemben. Arról van szó, hogy a kárt többen, de egyidejűleg okozzák. Az okozott kár, a kárszakértői vizsgálat alapján igen jelentős! A károsult nyilván szeretné, ha mielőbb részére megtérítenék a keletkezett károkat. Ezt bizonyítja a jog, amikor az egyetemlegesség jogintézményét lehetővé teszi a károsult javára. Az egyetemleges felelősség itt ugyanis azt jelenti, hogy a károsult bármelyik károkozótól követelheti a kára egészének megtérítését! A Ptk. azt is kimondja, hogy a kár a károkozók között egyenlő arányban oszlik meg akkor, ha magatartásuk felróhatóságának arányát nem lehet konkrétan megállapítani. Ez is gyakori eset! Ugyanakkor a bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség megállapítását, és a károkozókat közrehatásuk arányában is marasztalhatja, ha ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti, vagy amennyiben a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkeztében, mert igénye érvényesítésével menthető ok nélkül késlekedett.
Jelen esetben elsődlegesen az Ön által "okozott" káresemény térítése történt meg, természetesen, amennyiben a tényleges helyszínről elhajtott károkozó előkerül a kifizetett összeg az ő biztosítására kerül átkönyvelésre, tehermentesítva az Ön szerződését és a bonus ez esetben visszaállítható. A casco biztosítási szerződés alapján kifizetett kártérítés esetében az Öntől levont önrészesedés és a biztosítótársaság által casco terhére kifizetésre került összeg szintén behajtható. A casco biztosítását kezelő cég és az Ön érdekei jelen esetben azonosak, mindketten érdkeltek a károkozó felderítésében.
Azt, hogy a jogerős rendőrségi határozatot az eljáró biztosítótársaság nem kapta kézhez, ezt mindenképpen pótolja. Hiteles másolatát kérhet a határozatot hozó rendőrségtől, sőt felülvizsgálatot amennyiben annak tartalmában hiányosságokat észlel. Minden esetben a határozat kézhezvételételétől számított 30 napon belül lehet fellebbezni és így nem válik jogerőssé. Ebben a konkrét esetben mivel ezt az időt túlhaladta, érdemes jogi segítséget igénybe venni a baleset körülményeinek és a tanúk felkutatásának elősegítésére.
